
Már egy ilyennek is örülnék, csak nem fotón és Magyarországon
Tudom, milyen érzés a kisebbséghez tartozni. Deviáns vagyok, kívülálló, eltaposásra váró furcsa kis perverzió, maga a széllel szembe huggyozó lázadás. De ne tipegjünk a dolgok elébe. Csak szép lassan, kezdjük az elejéről.
Létezik a mindenkori teremtéstörténetnek egy örök alapköve, ami az évezredek során vajmi keveset változott: a nő elsődleges funkciója, hogy mutatós legyen. Sokáig hadakoztam, végül azonban még én is elfogadtam ezt a vitatható erkölcsiségű tényt, így ma már magam is szépen kiteszem a mellemet – mert az én esetemben azt érdemes kitenni – ha el akarok érni valamit. Mások a feneküket vagy a lábukat kapják elő szükség esetén, ez van, szegény ember vízzel főz, ezzel együtt kell élnünk a női test mellett. Oké.
Van azonban egy dolog, amit – hiába erőszakoskodom magammal – a huszoniksz év nőitest-megszállás ellenére sem tud elfogadni nemtelen lelkem: ez pedig a látvány, méghozzá a MÁSOK, a VADIDEGENEK számára kedvező látvány GYŐZELME a kényelem, a funkcionalitás és a komfortérzet fölött. Persze, kiengedem kivasalt, frissen festett hajkoronámat, és elfogadom, hogy szemembe fújja azt a kósza szél, felveszem a helyes kisszoknyát és vállalom, hogy nem guggolhatok vagy hajolhatok benne, kisminkelek profimód és koplalok, mert a kajálás tönkreteszi a rúzst és az alapozót… szóval szenvedek én kérem a szépségért, ha nagyon muszáj, de egy dologra nem, nem, nem és nem vagyok hajlandó: a pokoli, égető fájdalomra és a véres, duzzadt sebekre, valamint a totális belassulásra, röghözkötöttségre és mozdulatlanságra.

Miért van az, hogy ilyet még csak képen láttam, és cipőboltban soha? Harminc rúgóig elmennék érte pedig, ha kivennék a lábujjpántot nekem!
Ebből már mindenki rájöhetett, miről van szó: igen, a női cipőről. Tisztában vagyok azzal, miféle eretnek áruló vagyok: 100-ból 99 nő olyan topánt vesz, ami jól néz ki a lábán, a kényelem huszadrangú – de legjobb esetben is csak másodlagos, harmadlagos – kérdés. Engem, a rohadt deviáns kisebbséget ehhez képest mindenki – férfi és nő, eladó és vásárló – hülyének néz, nem ért meg és kiröhög. Miért?
Nos, aki járt már női cipőboltban vagy vizsgált női lábat, pontosan tudja, hogy a nő elsődleges funkciójának, vagyis a szexuális vonzerőnek megfelelő lábbeli két kategóriából kerül ki:
- a magassarkúak
és a
- lábujjbeakasztósak
családjáról van szó. Szexi, elegáns, érdekes, csinos vonzó, női cipellő, ami lapossarkú és nem lábujjletépős… sajnos… valamilyen különös, megmagyarázhatatlan okból kifolyólag… nem létezik. Nincs. Nuku. Nyista.
Ha tehát nem vagy hajlandó egekbe polcolt bokákkal és összenyomott lábujjakkal izgatni úton-útfélen a férfiegyedeket, esetleg nem fűlik a fogad ahhoz, hogy egy darab műanyag tépje le a nagylábujjad és a gyűrűsujjad közötti vékonyka kis bőrréteget, akkor bizony maximum ortopédcipőt vagy nagymamaszandált vehetsz fel, abból is csak bóvlit vagy méregdrágát. A cipőgyártók ugyanis eldöntötték: aki nem hajlandó lemondani a komfortról és a funkcionalitásról a férfiak kedvéért, az bizony ne is lehessen csinos vagy elegáns. Tipegjen csak kényelmes topánjában a postára, fát hordani, esetleg a strandra, de felejtse el, hogy egyéni vagy divatos legyen.

Victoria Beckham ötvözte a szart a fossal: tűsarok és lábbujletépés, a tökéletes kombó nyaktöréshez és félórás bulikhoz (ülőhelyzetben)
Harminc évente egyszer, mint például történetesen idén nyáron, jön pár divatdiktátor, aki kitalálja, hogy voltaképpen a magunkfajta deviáns élőlény is ember, és mindenekelőtt vásárló, fogyasztó, és akkor pár merészebb gyártó piacra dob pár ezer helyes, pántos, szexi sarut, aminek nem tízcentis a sarka és lábujjletépő-pántja sincs. Ez a készlet azonban pár napig tart, és komikus módon úgyis a hetente-cipőt-vásárlós magassarkús plázabiccsek kaparintják meg, mert az én kisebbségben lévő fajtám nem portyázik heti jelleggel, sőt: sikítófrászt kap, ha cipőboltba kell mennie.
Nem tudom, mit tehetnék egyébként. Néha úgy érzem, soha nem lesz méltó cipőm. Az női eladók csak széttárják a kezüket, a férficipőboltosok kárörvendően röhögnek naiv kívánságom hallatán, aztán elém tesznek egy pöcslankasztó ortopéd nagyicipőt, húszezer forintért. Miééért? Aki a buliban táncolna, nem ülne, az utcán meg haladna, nem toporogna, az máris béna, sánta vagy öreg??? Egy cipő nem lehet egyszerre kényelmes és dizájnos? Nem. Mert a nők akkor is a szebbet fogják megvenni, amiben nem lehet járni, és a férfiak akkor is a szexibbre fognak tapsolni, ha a fene fenét eszik, és valljuk be: melyik gyártó ügyködne két igény kielégítésén, amikor eggyel is célt ér és meggazdagszik???
















VB-nek kalapácsujjai vannak.
Szerző G- Józsi | Augusztus 6, 2009, 7:17 du.Szerintem gladiátorszandált azért lehet találni, nem lábujjköztiben is… most nekem is kell minimum 2 pár lábbeli, az összes nyári leszakadt rólam kvázi eccerre, viccesen
Szerző Szonja | Augusztus 6, 2009, 8:10 du.Én mehetek veled shoppingolni, utálok egyedül. Meg amúgy is utálok, de néha muszáj. lol
Szerző barok.eszter | Augusztus 9, 2009, 2:34 du.Szívemnek kedves a téma. Én se hordok magassarkút, és alkalomra sikerült is találnom olyan cipőt, ami nem magas, viszonylag kényelmes, mégis elegáns.
Hétköznapokra pedig ott a jó öreg Adidas, akik már tényleg annyi formában és stílusban gyártanak hiperkényelmes és járásra tervezett cipőket, hogy az ember változatos lehet.
(Sose hittem volna, de végül a téli bakancsom is az Adidasból lett – lévén egy héttel a januári helsinki utam előtt a korábbi téli cipőm oldala már vészesen vékonyodott, és gondoltam, nem pont Helsinkiben kellene leszakadnia rólam a mínusz 15-ben. Végigjártam Pozsony üzleteit, de a “36-os, lapos, meleg téli cipő” definíciónál már a 36-os problémát jelentett. Kétségbeesésem elvitt kedvenc márkám üzletébe, ahol ott mosolygott rám egy 36-os, lapos, meleg téli magas szárú bakancs, aminek ráadásul olyan stabil talpa van, hogy Helsinkiben a jeges utakon is szuper biztonsággal flangáltam – miközben frissen megismert koreai kolléganőm sipákolva panaszkodott a magas sarkú csizmácskájában, hogy mégis honnan sejthette volna, hogy Helsinkiben hó lesz…)
Szerző Titi | Augusztus 6, 2009, 9:50 du.Engem a Nike-cipők találtak így meg. A vicces viszont, hogy van egy hat éves darab, fekete… volt valamikor, télen-nyáron hordtam, már felismerhetetlen, csak turázáshoz vehetem fel. De 40 kilométer után se ég a talpam, mintha vajon sétálnék és közben gyengéden massziroznák a talpamat… óóóó. Azóta se találok ilyet, ez ilyen specka aerobic-fitness-futócipő volt, hajlékony, puha, de stramm.. óóó. :::drools:::
Szerző barok.eszter | Augusztus 9, 2009, 2:30 du.VB lába (meg minden egyéb porcikája) tényleg ortopéd :) Ha lapossarkú, akkor szerintem a kis balerinacipők ha nem is szexi, de aranyos viselet. Meg azok a vastagabb egybetalpas, magasított szandálok, amik mostanában mennek, azok se olyan kényelmetlenek, ellenben jól néznek ki.
Amúgy meg csináltathat is magának cipőt az ember, legalábbis olyat ami az első képen van, nem hinném hogy horror áron.
Szerző Seeker | Augusztus 6, 2009, 9:55 du.A magasított szandál opció lenne, de azt se találok. Asszem, ott követtm el a hibát, hogy 3 hónapig nem voltam szabin, most meg már késő…
Szerző barok.eszter | Augusztus 9, 2009, 2:27 du.VB lábával gyerekeket lehetne ijesztgetni
Szerző Szonja | Augusztus 6, 2009, 11:08 du.Magával VB-vel is, asszem.
Szerző barok.eszter | Augusztus 9, 2009, 2:30 du.Igen, igen, igen! Vaddi megint megmondtad a frankót! Nekem műtötték a bokámat, annyiszor ment ki a laza szalagjaim miatt, és nem vehetek fel magassarkút. Kérdem én: akkor a magamfajta má ne is legyen divatos?! A tangás papucsot meg képtelen vagyok hordani. Épp a múltkor nézegettem hazafelé a metrón, hogy a nőkön milyen cipők vannak. Nincs senkin PAPUCS. A szó klasszikus jelentését figyelembe véve. Csak a lábujjközös szarok, de azok tömegével. És nem is szépek (bár, lehet, hogy ezt az ellenállás mondatja velem, ha én nem tudom hordani őket, máson se legyen :D neeeeem). Azt is meg kellett volna számolni, hogy kinek hány ragtapasz és/vagy nyílt seb van a lábán “kényelmes” topánkájuk miatt, de bohó módon eszembe sem jutott.
Szóval csatlakoznék az általad körülírt, gnóm, és outsider csoporthoz, akiknek gyógylábbelire lenne szükségük a naaaaaaaaaagy piackutatók szerint. Há’ köszönöm…
Szerző Erika | Augusztus 7, 2009, 3:25 du.Erika, már fontolgatom egy petíció lehetőségét, Együtt a Járható, de Szép Lábbelikért címmel!!! Köszönet, hogy csatlakoztál sorainkhoz! Előre!!!
Szerző barok.eszter | Augusztus 9, 2009, 2:26 du.Az irásoddal EGYETÉRTEK,én is igy vagyok vele!
Apropó:rasztát nem tudnád postára adni? NAGYON KÉNE de ogy Hoze mikor jut el ide…egyenlőre REJTÉLY.
Szerző szilagyizeva | Augusztus 7, 2009, 9:33 du.Pesten hagytam őket a hülye, szita agyammal, szerdán megyek megint Pestre és eskü szólok, midőn feladtam! No, kár, hogy akkor Hozéék ezek szerint nem mennek.
Szerző barok.eszter | Augusztus 9, 2009, 2:25 du.hordhatatlan lábbelik tucatjainak megvásárlása után nálam győzött a kényelem @=) szóval a szépséges sportcipők, a törpesarkú vagy lapos csizmák & a már vagy 2 éve beszerezhetetlen kényelmes szandálok híve vagyok. szerencsére a kedvencem a 3. nyarat is sikerrel bírja, viszont nem merek belegondolni, h mi lesz, ha egyszer feladja a küzdelmet. keresek egy méregdrága schollt vagy ilyesmit? azok kényelmesek egyáltalán? o.O
Szerző tempty | Augusztus 8, 2009, 5:45 du.Schollom még nekem se volt, de állítólag kényelmesek és szép is van köztük. Lehet, arrafele kéne nézelődnöm. Megfontolandó.
Szerző barok.eszter | Augusztus 9, 2009, 2:32 du.Nem ártana egy piackutatónak, ha elolvasná ezeket a kommenteket.
Szerző G- Józsi | Augusztus 9, 2009, 12:21 de.Attól függ, mit nevezünk szépnek és divatosnak. Szerintem fő a kényelem.
(Amúgy nekem télen-nyáron acélbetkós ill. munkavédelmi bakancs fever, bár nem tudom, hogy példának okáért az egy könyvelőnőn vagy egy marketing manageren hogyan állna tárgyalás/munka közben :S)
Szerző Trisha | Augusztus 9, 2009, 1:59 de.A bakancs jól néz ki, de kényelmetlen. Oké, kényelmesebb, mint a magassarkú vagy a lábujjletépős, de nincs olyan kényelmes, mint a sportcipő és a papucs, azonkívül legalább tíz perc fel és levenni. Sz’al szép-szép, de nehéz, súlyos viselet és nem kényelmes benne 15-20 kilométert menni, vagy egész nap hordani. Pláne melegben. Igaz,nekem még csak Martenseim voltak, lehet, hogy más márka kényelmesebb. És nyilván nem véletlenül hordják könyvelők meg marketingesek is, tény.
Szerző barok.eszter | Augusztus 9, 2009, 2:23 du.Szívemből szóltál! Állandóan edzőcipőben járok, alkalmi cipőm egyetlenegy van, az is majdnem-magassarkú (az akkori kínálatban a lehető legalacsonyabb sarokkal rendelkezőt választottam), 2-3 óráig még el lehet viselni. Na de ha jön egy olyan alkalom, ahol mégis illik sokáig maradni? (Pl. lagzi…)
Nyáron, ha kimegyek a boltba, fogom a papucsom és kész, igaz, itt falun talán még nem várják el a flancolást. :) Nagyjából két éve kísérletezem szandál vásárlásával, de nincs és nincs emberi lábra szabott darab.
Szerző Doryan | Augusztus 9, 2009, 4:57 du.Talán fura lesz ez a komment egy családapától, de. Tegnap Office Shoesban voltam és teljesen leírásodnak megfelelő sarut, magasított szandált láttam Timberland márkanév alatt.
Szerző pohly@ | Augusztus 9, 2009, 7:48 du.Oh my, köszi a fülest – bár magamat ismerve, mire odaérek, már nem lesz!
Szerző barok.eszter | Augusztus 10, 2009, 1:13 de.Le a magassarkú cipőkkel!!! Sztem is érdemes szétnézni az outdoor boltokban. Nyár végén talán még olcsóbbak is a megmaradt méregdrága szandálok. Nekem van egy Keen márkájú, szeretem. Esetleg ez dolgozni is okés.(?) Nyilván arról megoszlanak a vélemények, hogy mennyire szexi, de kényelmesnek kényelmesek. Elvileg Mo-on is előfordul, gyakorlatban passz. Az USÁ-ban teljes gőzzel pörög ez a márka, főleg a waterfront kategória.
Szerző Olgi | Augusztus 10, 2009, 2:43 de.Itt mindenki papucsban járkál, és vannak nagyon cép légionárius szandik is.
Nekem mondjuk régóta a crocs-ok jönnek be, de nem azok a klumpaszerűségek, hanem a cééép papucsaik! :)
http://www.crocs.com.au/webstore/footwear.php
Szerző Judit | Augusztus 10, 2009, 8:24 de.A bejegyzésen felbuzdulva vasárnap este egy viszonylag nagy tömeget vonzó rendezvényen “piackutattam”. Ez azt jelenti, hogy zenehallgatás közben térden alul nézegettem a lányokat, pontosabban hogy mit viselnek. Eredmény: egytelen magassarkut sem láttam, a lábujjtépős topánok sem érték el 30 százalékot. A többi egyszerű, szandál, vagy sportcipő volt. Igaz, egy népzenei koncert nem tekinthető reprezentatív mintának.
Szerző G- Józsi | Augusztus 11, 2009, 3:06 du.Nekem a kedvenc cipőm egy Converse-utánzat. Imádom, mert nagyon kényelmes, jól is néz ki, és a színe miatt több ruhámhoz is illik. Bár nekem is van magassarkúm, még márciusban mentem benne lagziba (direkt erre az alkalomra vettem meg), és tíz óra után már a lábamat masszíroztam benne. Nem is a sarka szar, mert azért annyira nem magas (6-7 cm), hanem elöl az ujjaimnál, mert ott olyan vékony a talpa, hogy ha egy kisebb kavicsra rálépek, sikítok. Így elég ritkán hordom, de ha fel is veszem havonta vagy kéthavonta egyszer, akkor is kínszenvedés. Tehát maradok a jó öreg tornacipőnél, ami nemcsak, hogy tetszik, még kényelmes is.
Szerző Gigi | Augusztus 12, 2009, 6:20 du.jómagam a bebújós női cipellőkre bukom:
Columbia Damselfly van felesegemnek pl es irto szexi…sztem
de erdemes osszerakni magadnak is cipot a Nikeid.nike.com/nikeid oldalon, vannak jo kis utcai cipoik es 5 evig tartanak minimum
persze egyik sem olcso, de mely dekoltazs, jo ora es jo cipo mar gyozelem ;)
Szerző soundria | Augusztus 14, 2009, 3:54 de.Totál magamra ismertem az írásodból!!! nem vagy egyedül!!!!! :-)) Én is utálom a kényelmetlen cipőket. A párom az ideális férfi, utálja ha egy nő magassarkúban van, kiröhögi, nem tetszik neki. Úgyhogy én jól jártam, miatta nem kell felvennem ezeket a kínzóeszközöket a lábamra, más miatt meg nem is venném fel! Hosszútávon meg kell csak nézni, milyen lesz a nők lába az ilyen cipőktől. Gerinc- és lábbproblémák.. hát kell ez nekünk??? Én 30 vagyok és nincs magassarkúm!
Azért idén Olaszországban tudtam vadászni magamnak egy Bata szandált (saru szerű, köves gyönyörű), nekem nagyon tetszik és lapos!!!! Ilyenre vágytam, de itt nem találtam, és a nyaralás során ráakadtam..
Szerző Vera | Szeptember 18, 2009, 2:47 du.Megmondom őszintén, én sem értettem soha, hogy a csajok miért vállalják be azt a szívást a muksók kedvéért, hogy magassarkúban nyomuljanak. Én meg is mondtam, hogy én soha a büdös életbe’ nem várnék el ilyeneket egy lánytól, aki a kedvemben akar járni. Jó, hát persze, mondhatok ilyeneket, mert úgysincs olyan csaj, aki a kedvemben akar járni. :D
Persze a ló túloldalára sem esek át. Szerintem jó, ha egy csaj szép, de azért mégis, ne ez legyen mindenek fölött. És ha szép a csaj, nehogy már emiatt azt higgye magáról, hogy ő most ettől milyen értékes és szerethető, mert így csak elkurvul.
Szerző MegaBrutal | Október 26, 2009, 4:20 du.Tegnap találtam a blogodra, és nagyon tetszenek a cikkeid! Ez volt az az írás, ami most pont a legjobban – és legérzékenyebben – érint engem is – a cipőhelyzet. Bevallom, szeretem a lábaimat, szeretek gyalogolni, futni, szóval használni őket. A munkahelyemre is gyalog járok, ez napi minimum öt kilométer gyaloglást jelent. Amihez ugye kéne egy normális, kényelmes cipő, télen meg csizma, és talán az sem lenne rossz, ha ez ki is nézne valahogyan. Nyáron sem könnyű, bár a balerinacipők divatba jövetele sokmindent megoldott: végre van valami, ami viszonylag csinos és fel lehet venni szoknyához és nadrághoz is. Nem überszexi, de azért nőies és aranyos. De most télen… Szerencsére van egy kényelmes csizmám, de szükségem lett volna még egyre, ami kicsit elegánsabb. Hát kérem, ennek beszerzése manapság a mission impossible kategóriába tartozik. Mert mit találtam a boltokban? Műbőr csizmákat és bokacsizmákat 10 ezer forintért, vékony talppal, baromi magas sarkakkal. Nem tudom felfogni, hogy hogy lehet ezeket téli lábbelinek nevezni, mikor az embernek plusz 5 fok alatt lefagy benne a lába, ha hó esik és jegesek az utcák akkor pedig felvenni is életveszélyes. Mindemellett még drágák is… És a nők hordják őket, némelyik egész nap, én meg csak nézek, és nem értem, mert ezeken a sarkakon negyed óra múlva sírva fakadnék, és inkább mezítláb mennék haza.
Szerző Arita | November 22, 2009, 10:50 de.Üdv itt, Arita!
Örülök, hogy vannak még sorstársak, no persze nem kárörömből, hanem mert hátha egyszer lesz olyan szakember és pénzember, aki a cipőhelyzet normalizálásában fantáziát lát. :) Egyébként a nembeázós areobic-Nike új verzióját se volt egyszerű beszerezni, ez csonos fekete és mintha masszázsgépen járnál (jó, nyilván nem szoknyához). A elődjét 2004-ben vettem, imádtam, dehát nagyon elrongyolódott, sok lyukkal, hiszen télen-nyáron koptattam. Hónapokig kerestem ezt a prototípust, jellemző! Szóval, nem könnyű, na. :(
Szerző Vaddisznó | November 22, 2009, 9:07 du.hát..nem tudom…nekem mindent megér egy szép magassarkú hordása…mondjuk az is igaz h én cipőmániás vagyok…múltkor egy 12cmes tűsarkú Bherska cipőben nyomultam egész éjjel, és a tudat h jól néz ki, kárpótolt.és nem a pasik miatt vettem fel, hanem mert szerelmes vagyok a szép cipőkbe :S különben is, 1-2 óra után már nem is fáj a lábad, mert teljesen elzsibbad xD és am a gladiátor cipők tök kényelmesek!;) meg én a Humanicban vettem 3 pár velúr csizmát, 2nek lapos a sarka a másiknak meg max 4cm, és kényelmesek, és nem is fázik bennük a lában. VBről meg annyit, ha így szétcseszte a lábát, miért nem műtteti meg?!egy ilyen beavatkozás manapság már semmiség, és nem lenne 3cmes bütyke..-.-
Szerző sophie | December 10, 2009, 8:20 du.