A napokban tévedtem MegaBrutal blogjára, aki több posztjában is azt a roppant kényes témát boncolgatja, miért “kurvulnak” a nők – és itt egyfajta jellemzően nőnemű magatartásformára gondol, nem elsősorban a prostituáltak ősi mesterségére. “A ribancok büszkék arra, hogy kurvák lehetnek, és a lányokat elfogja az irigység, amikor a kurvákra tekintenek, és mindent megtesznek azért, hogy ők is kurvák legyenek. Ez a csoportnyomás. És mivel a kurvák jelentős hányadát képezik a társadalomnak, hatalmuk is van.” Ezután kitér arra, hogy mindezek fényében vajon áldás vagy átok-e az ún sokat emlegetett női egyenjogúság, elvégre a viselkedésforma nőkre és férfiakra egyaránt veszélyes és káros.
Kurva checklist: prostituált, 18. századi férjes asszony és modern Cosmo-lány
A jelenség gyakoriságát persze társadalmi és földrajzi elhelyezkedésünk függvényében vitathatjuk, de ne legyünk álszentek: tény, hogy minden bizonnyal valamennyi 14. életévét betöltött olvasóm fejében megkondul egy harang, ha a női ribancviselkedés jellemzőiről van szó. Láttuk, ismerjük, tudjuk miről van szó – a “kurva” szó alatt tehát nem azoknak a nőknek a csoportja értendő, akik élvezetből, kíváncsiságból vagy a magány elleni harc fő fegyvereként lefekszenek Jánossal meg a várossal, hanem arról a jelenségről beszélünk, amikor az ÉRVÉNYESÜLÉS, az előrelépés és az egzisztenciális biztonság kézzel fogható hasznáért tárják szét egyes hölgyek a lábaikat (vagy élnek női mivoltjukkal, virtuális kurvaként, akár egy drága koktélért cserébe egy szórakozóhelyen). Ennek kibontására azonban nem is vesztegetnék több szót, megtette ezt helyettem maga MegaBrutál, Kurva című bejegyzésében, most inkább az okok érdekelnek. Miért hajlamos a nő a kurvatív viselkedésmintára sokkal inkább, mint mondjuk a férfi? Egyáltalán, mi az oka annak, hogy a nő szexualitásának különböző megnyilvánulási formáit adja cserébe bizonyos szolgáltatásokért, mintegy ösztönösen? Ki a felelős ezért?
Nagyanyáink még oldalbordák voltak, az egzisztenciális alapot szexuális szolgáltatásért cserébe nyerték csak el (prostituáltként vagy férjes asszonyként)
"A nők számára nem ajánlatosak a tudományok, mert ezek évezredes férfi munkálatok eredményei, valóságukban tehát számukra át nem érthetők, vagy ha igen: igazi haszon nélkül, mert a női elme képességei nem alkalmasak egy olyan szellemi lánc továbbszövésére, amin mindenütt férfiagyvelők dolgoztak. A női lélek nem alkot, hanem megért, nem okoskodik, hanem megérez, nem tud, hanem megsejt - mint több helyütt olvashatjuk. Egy ilyen nemleges tulajdonsággal ékeskedő szubsztanciát pedig attribútumai (külső szépség és hiúság) nélkül éppenséggel nem vehetünk észre. Ennek titkos természete pedig mindenkor érdekli a férfiakat." Csáth Géza (1887-1919): Kis értekezés a női hiúságról (mint tudjuk, a szerző feleségére, Jónás Olgára zömében csak "démoni kurvaként" utalt, és szépen le is puffantotta az asszonyt végül - a szerk. megj.)
Mi áll a jelenség hátterében? A nyugati civilizációra, sőt: a patriarchális társadalmak valamennyiére jellemző, a jelenség megértéséhez szükséges fontos tény, hogy ma, 2009-ben még csak a második, ismétlem, a MÁSODIK nőgeneráció nőtt fel, amelyik önálló, független és a szó szociokulturális értelmében véve “egyenjogú”. Két, azaz kettő, two, zwei, dva generációval ezelőtt a nő ezt nem mondhatta el magáról: az én nagyanyám, aki 1907-ben született és még a második világháború előtt élte “lányságát”, voltaképpen halálra lett volna ítélve férj nélkül. Ő még ahhoz a generációhoz tartozott, akit pusztán úri passzióból, hobbiból engedtek gimnáziumba a szülei, de a második év után azt mondták, inkább kizárólag a mihaszna öccsére költik az oktatásra szánt pénzt, hiszen a nőnek elég, ha mosni, főzni, varrni tud.
Aztán jött a második világháború alatti és utáni WE CAN DO IT, midőn a férfiak távol voltak vagy alulról szagolták az ibolyát, és a nők a társadalmi konvenciókat ledöntve kénytelen kelletlen fúrtak-faragtak, építettek, igazgattak, befektettek, irányítottak, mert különben összeomlott volna minden megtizedelt lakosságú, romjaiban heverő európai ország. A hatvanas években pedig jött az antibébi-tabletta és vele a szexuális forradalom (rosszabb esetben a vadkommunizmus álegyenlősdije), és százféle emberi egyenjogúságra épülő mozgalom éledt fel, a feketék szavazójogától kezdve a melegek és a transzneműek elfogadásáig… ez pedig ideális táptalaj volt az alkalmazott feminizmus gyakorlati, törvénybe iktatott érvényesítésére.
Mindez azonban alig két (!!!) emberöltőnyire a mi generációnktól történt (sőt: kezdődött). Előtte több száz és több ezer éven át a nőnek kétféle lehetősége volt az érvényesülésre:
a, elkurvult (értsd: prostituálódott, ergó szexért cserébe önálló keresettel és nagyfokú szabadsággal bírt)
b, elkurvult (értsd: nőül ment egy megfelelő egzisztenciával bíró hímegyedhez, így aztán bizonyos körökben komoly befolyásra tett szert, ha máshol nem, hát a nők körében, továbbá az életszínvonala is jelentősen javult).
Természetesen beszélhetünk most nőnemű tudósokról, művészekről, alkotókról, sőt katonákról is, de itt a nagy átlagról esik szó, a névtelen milliókról és milliárdokról, akik több száz év alatt a világ patriarchális társadalmaiban felnőttek. (Érdekes adalék, hogy pont a ma már elnyomottnak hitt muzulmán nő volt az a középkorban, aki önálló tulajdonnal rendelkezhetett és örökölhetett: zsidó és keresztény nőtársai ebben az időben még elhalt apjuk vagy férjük tulajdonát sem tudhatták magukénak törvényes pártológyám híján, akié a tulajdon a papíron volt. Alig pár emberöltőnyi ideje örökölhet egyáltalán a legtöbb ún. nyugati civilizációban a nő, előtte jogtalan, nincstelen eltartottként funkcionált csupán, nem véletlenül volt istencsapás egy család számára a nőnemű utód.) A mindenkori kivétel, aki pénzt keresett és örökölt, mindenütt a prostituált (utcasarki, piroslámpás vagy szeretői státuszú kitartott) lett. Ez a kategória a legkisebb faluban is fellelhető volt, ellentétben a nőnemű tudóssal, a művésszel, a katonával vagy a felfedezővel, ami azért lényegesen ritkább történet (emlékezz, most szigorúan a patriarchális társadalmakról beszélünk!).
A szerepre a férfi biológiai adottsága és a nő anatómiai sajtossága (és fizikai megjelenése) predesztinál
Mindezek történelmi tények, de ássunk csak mélyebbre, egészen a dolgok eredetéig. Miért alakult ez így, mi tette a nőt nem csak alkalmassá, de – tekintve, hogy több évszázados és évezredes múltról van szó – egyenesen ideálissá a fentiekben vázolt kurvaszerepre?
Nézzük csak:
a, míg a férfi szexualitása születéstől adott és biológiailag-anatómiailag magától értetődő (értsd: az aktus nem jöhet létre a férfi szexuális izgalma nélkül, és a megtermékenyülés is kizárt dolog a férfi orgazmusa híján), addig a nő nemisége esetleges, a körülményektől függő, bizonytalan valami. Még ma, a nyílt szexuális forradalom után, a Cosmopolitan-Joy-féle női magazinok, a pornócsatornák és a felvilágosító kampányok hada mellett is nők milliói nevelnek fel úgy három-négy gyereket, hogy soha nem volt orgazmusuk, a tiniszájtunk tanácsadó rovatában pedig az egyik leggyakoribb kérdése a kislányoknak: vajon hányadik aktus után múlik el a kezdeti fájdalom, illetve miért nincs orgazmus, mit csinál vajon rosszul a párocska. Nincs mese, lássuk be: a nő tanulja, ösztönösen, idővel sajátítja el a szex örömét, ki előbb, ki később (ki pedig soha). Egy azonban biztos: az elmúlt emberöltők alatt, a vallási és társadalmi prüdéria struccfészkében a nő nemhogy pszichoszexuális, de még anatómiai sajátosságaival sem lehetett tisztában, így még több lehetett a kielégítetlen nő, aki pusztán házastársi kötelességként tett eleget férje óhajainak (bónuszban ne feledjük, kevesebb volt a szerelmi házasság, így még a fizikai attrakció sem volt az asszonyok segítségére az ágyban). Ráadásul fogamzásgátlás híján a nő viselte a szex következményeit, és rá maradt a sok gyerek miatt elképesztő munkát igénylő háztartás is (már ha bele nem halt a szülésbe, ugye, ami hosszú időn át a leggyakoribb női halálnem volt). Ha még mindez nem lenne elég, a nemiség közben a vallás szemében szaporodásra való, ám örömszerző minőségében elítélendő dolognak számított…
Mi következik ebből? A nő munkának és kötelességnek élte meg a szexet, amire a férfinak halaszthatatlan és tántoríthatatlan igénye van minden körülmény között, tehát csak ellenszolgáltatásért cserébe hajlandó rá a már ismertetett két keret valamelyikében: pénz, tulajdon, önállóság (prostituáltként) vagy egzisztencia, név, rang, biztonság (férjes asszonyként). Ez a két ellenszolgáltatás kárpótolhatja őt a durva, önző és (sok esetben) nem túl vonzó, (netán épp csak) unalmas ágyasért, és a szexszel járó kényelmetlenségekért (nemi betegség, sok gyerek, szülés, nagyobb háztartás etc.).
b, a nőt nem véletlenül nevezik szebbik nemnek: a nőt fizikai adottságai (nem csak a már említett biológiai-anatómiai minősége) és alkalmassá teszi a szextárgy szerepre, márpedig a kereslet kínálatot hív létre. Miután a férfi vizuálisan könnyen ingerelhető és pöccre működik – szemben a nővel, aki számára vizuális inger önmagában véve a lehető legritkábban elég nemi izgalomhoz és szexuális beteljesüléshez – a nő mindig használni fogja ezt az előnyét, ha el akar érni valamit az életben. Mosolyog a rendőrre, mély dekoltázst nyit vizsgára vagy állásinterjúra, miniszoknyában és magassarkúban tipeg, ha azt várja, hogy az “erősebb nem” markáns képviselője alfahímként siessen segítségére lerobbant autója mián. Ilyen egyszerű ez: a nő fizikai adottsága és a férfi biológiai működése kurvatív viselkedésmintát eredményez a mindennapok szintjén számos esetben.
A kérdés persze az, vajon csodálkozhatunk-e ebben a szettingben, hogy beláthatatlan időintervallum globális társadalmi nyomása alól frissen felszabadulva a nő bizony akkor is kurvul, amikor már jogai és képességei a pusztán intellektuális és hatalmi alapú érvényesülést is lehetővé tennék. Igen, a következő kérdés pedig az, hogy ha eltelik még két, netán még tizenkettő emberöltőnyi idő, amelynek során a gyerekek már eleve a társadalmi nem káros-kóros sztereotípiáitól mentesen (figyelem, nem minden ilyen jelleg elítélendő, egy részük összhangban van a befogadó női spiritualitással és az egészséges családi normákkal!), tehát kurvító hatások nélkül nőnek fel, vajon változik-e a szituáció.
Elég jól megfogalmaztad a dolog lényegét. Én is hasonlóképpen próbáltam megvilágítani a dolgokat MegaBrutalnak.
A nők többsége azért kurvul ennek ellenére is, mert ilyen furcsa átmeneti időket élünk, amikor a két viselkedési forma párhuzamosan van jelen egymás mellett. És ne feledjük, hogy a kurvulós viselkedésmintát nem is a férfiak képviselik a legmarkánsabban, hanem a NŐK. A kislányok is elsősorban az anyjukat tekintik mintának, tehát ha az anyuka így viselkedik, és a kislány előtt nem áll más minta, akkor a kislány is kurvulós lesz.
Nekem anyukám nem az önálló érvényesülés útját választotta, hanem inkább az “álljuk a férjünk mögött, és basztassuk, hogy csináljon karriert” jellegűt. (Ami a definíció szerint a kurvulás egyik alapesete, de azért nem írom a saját anyámra, hogy kurva, mert az mégiscsak erős lenne egy kicsit :) ) Erről én elég korán beláttam, hogy FAIL, főként azért, mert anyukám szemlátomást nem érezte magát jól ebben a szerepben. Egyébként is, inkább az apukámat igyekeztem utánozni az élet szinte minden területén, mert jellemzően jobb, életképesebb megoldásokkal állt elő, mint anyukám.
Ami meg Csáth Gézát illeti, ő egyrészt drogos volt, másrészt egyébként is egy beteg állat (aka sick fuck), szóval igazából semmilyen életvezetési kérdésben nem kellene túl sokat adni a véleményére :)
Szerző: Ön | szeptember 22, 2009, 12:07 du.Amúgymeg:
Kurva-checklist = MEGALOL
Szerző: Ön | szeptember 23, 2009, 2:10 de.Hát igen… változik a világ, és benne a legtöbbet a nő! Csak az nem mindegy, hogy azt milyen mélységben és minőségben tudja úgy megtenni, hogy ne tűnjök elkurvultnak…..
Szerző: Fanncy | szeptember 23, 2009, 5:53 du.Bazz… én simán azt hittem, lesz olyan, aki nem ért egyet ezzel, már fel voltam rá készülve, hogy felmenőimet kurvázza itt a nép. Erre csak ti ketten kommenteltek, és még ti sem ellenkeztek… öööö… nem értem ezt a világot, na. :) Vicces dolog ez: egy posztra azt hiszem, hogy vitaindító, és a kutya se kommentel, máskor meg magamnak írok valamit, és rögtön jön rá húsz komment… weird. :)
Szerző: barok.eszter | szeptember 23, 2009, 11:12 du.Persze én attól még továbbra sem értem, hogy a nőknek miért kell mindig a könnyebb utat választaniuk, amikor nyitott lenne a szabadság útja is…
Szerző: Ön | szeptember 24, 2009, 10:36 de.Asszem sosem volt még olyan árnyalt a kurva mögötti jelentéstartalom, mint ma. Most nem is a hatalom,pénz , önállóság, amire gondolok, hanem mióta we can do it van párkapcsolatok terén, azóta sokkal kevésbé hezitál egy nő, hogy bedobja-e magát, pestiesen szólva. Mikor vagyok kurva? Ha felhívom vele, lefekszem rögtön neki, provokálom, netán szexi képekt küldök, sms-ekkel bombázom, leírva benne, hogy mit és hogyan? Ha úgy öltözöm, hogy mindenem kilóg? Ha az összes körülöttem levő nőn áttaposva erősítem az agresszív szexualotásomat, legyen ez vélt vagy valós vonzerő? Ha én vagyok a szexista, amikor a pasinak kéne annak lennie? Ha a munkában mindenkin átlépek, és egy D kosaras melltartó versenyzik egy harvardi diplomával, adott esetben? Ha lefekszem valakivel valamiért? Ha pénzt kérek a szexért? Vagy ez mind a kurva? Mert akkor annyi szó kéne rá, mint inuit haveroméknál a hóra, jégre.
Szerző: Szonja | szeptember 25, 2009, 10:02 de.én azt tekintem kurvoid viselkedésnek, ha valaki valamilyen vélt haszon érdekében veti be a bájait. ez értelemszerűen elsősorban nőkre jellemző, de nálam már férfi is próbálkozott be ilyen módon. szerintem igencsak etikátlan ez, pláne egy iskolában vagy munkahelyen, ahol elvileg csak a teljesítménynek szabadna számítania.
ahhoz meg, hogy a magánéletemben kivel fekszem le, és milyen hamar, senkinek semmi köze.
Szerző: ön | szeptember 26, 2009, 1:38 de.Szerintem itt nem a promiszkuitásról van szó, ha egy nő élvezetből és kedvtelésből lefekszik Jánossal meg a várossal, az csak könnyűvérűség, szexmánia vagy a magány jele. De amikor mindezt kőkemény érvényesülési szempontokból teszi, az már más tészta… vhol ott kezdődik a kurvaság.
Szerző: barok.eszter | szeptember 26, 2009, 12:32 du.Nagyon tetszett a cikk. Szépen össze van szedve..
Én ezt először az egyik haveromtól halottam; ‘ minden nő kurva.. még az anyám is’ Hátjó.=D
Szerző: S | szeptember 27, 2009, 6:05 du.A Modorosblog is feldolgozta a kurvák témáját:
http://modoros.blog.hu/2009/09/27/olvasoi_rovat_az_osztonno#comment-form
Szerző: ön | szeptember 27, 2009, 8:03 du.Na basszus, a nő által megélt szexualitásról pont ezeket írtam valamikor, és arra jól lehurrogtak, hogy mit ugrálsz itt, amikor nincs tapasztalatod. Nem kell ehhez tapasztalat, látom a többiek reakcióiból, hogy miről van szó. (Pl. nem véletlenül figyelmeztetett anyám a parkban ólálkodó erőszaktevőkre, meg ilyenek.) Ha a szex a nőknek nem egy borzalmas dolog lenne (ami egyébként az állatvilágban elég sokszor előfordul, nézd meg csak a macskákat), akkor nem lenne _szükség_ erőszakra, hatalommal való visszaélésre, ellenszolgáltatásra azért, hogy rendelkezésre álljanak.
Ami meg a társadalmi nem káros sztereotípiáit illeti: valahol vicces, hogy még mindig milyen binárisan gondolkodunk, amikor már rég nem kell a gyerek létrehozásához egy férfi és egy nő “egyesülése”. Funkcióját vesztett konvenciókhoz ragaszkodni is elég természetes dolog: volt egy új-zélandi madár, amelyiknek eleve lassú volt a szaporodási ciklusa, mert nem volt ellensége. Jött az ember, elkezdte irtani ezerrel a madarat, de az nemhogy nem változtatott a szokásain, hanem még jobban korlátozta a létrehozott utódok számát. Logikus gondolkodással azt mondhatnánk erre, hogy WTF, de az ösztönök nem logikusak. Ki is halt szegény madár egyébként.
Amúgy egyetértek a poszttal, de ez a zárójeles dolog ott a végén böki a szemem. Egészséges család? Láttál te már olyat? Olvass RD Laing-et, rájössz egy-két dologra :-) A spiritualitás meg már a no comment kategória.
(FYI többiek: Csáth Géza nem azért írt ilyeneket a nőkről, mert betegállat volt, hanem mert ez volt a korban megszokott standard. Rosalind Franklin jegyzeteit miért nyúlták le Watsonék és mutatták be a sajátjukként, szerintetek? Tehát a posztban található idézet a zeitgeistről ad kórképet, nem Csáthról. [Érdekes belenézni a feketékről írt hasonló értekezésekbe a polgárháború környékéről. Sokszor nem illik az írás a szerzőhöz, akit afféle mai liberálisnak képzelünk el, pedig a "jófiúk" is nagyon messze voltak attól.])
Szerző: rodiel | szeptember 29, 2009, 8:33 de.Rodiel, pont arról van szó, hogy a legtöbb nő számára a szex megőrizte hatalomgyakorlási funkcióját. És a nők többsége nem hajlandó csak úgy bárkinek odadobni a testét, hanem inkább maximalizálni akarja az ebből fakadó hasznot. (Számomra ez a gondolkodásmód teljesen idegen, de a legtöbben mégis így vannak vele.)
Szerző: ön | szeptember 29, 2009, 11:23 de.Eleve nem jött volna létre a hatalomgyakorlási funkciója, ha nem lenne szar. Ha valami jó neked, azt nem fogod úgy kezelni, mintha valami kurvanagy szívességet tennél annak, aki megajándékoz vele. (Vaddi eredeti posztjában is ez van, nézd meg mégegyszer.)
Szerző: rodiel | szeptember 30, 2009, 1:27 de.“míg a férfi szexualitása születéstől adott és biológiailag-anatómiailag magától értetődő (értsd: az aktus nem jöhet létre a férfi szexuális izgalma nélkül, és a megtermékenyülés is kizárt dolog a férfi orgazmusa híján), addig a nő nemisége esetleges, a körülményektől függő, bizonytalan valami. Még ma, a nyílt szexuális forradalom után, a Cosmopolitan-Joy-féle női magazinok, a pornócsatornák és a felvilágosító kampányok hada mellett is nők milliói nevelnek fel úgy három-négy gyereket, hogy soha nem volt orgazmusuk”
Egészen pontosan ez van Vaddi posztjában. És ez teljesen igaz, mert a pasik egy részének zéró a szexuális kultúrája. De ez nem jelenti azt, hogy _minden_ nőnek _szükségképpen_ borzalmas a szex. Mert te viszont ezt állítottad.
(Egyébként bátortalanul megjegyezném azt, is, hogy azok a nők, akik 3-4 gyerek után se éltek át orgazmust, ezt valahol maguknak köszönhetik, mert megtehették volna, hogy változtatnak rajta, de mégsem változtattak.)
Szerző: ön | szeptember 30, 2009, 12:15 du.Rodiel: “Ha a szex a nőknek nem egy borzalmas dolog lenne…” – te, öh, izéfigyelj… ezután a felütés után nem is olvastam tovább a gondolatmeneted, mert már itt elbukik bármit írsz… ugyan miért is lenne a szex a nőknek borzalmas? :D Ez mint alaptézis eléggé sántít. Hacsak nem társul valami durva fizikai-lelki megrázkódtatással, akkor (legrosszabb esetben) kellemetlen a nőnek… megfelelő körülmények közt meg a világ egyik legjobb dolga tud lenni.
Kíváncsi vagyok honnan von le valaki ilyen következtetést! (No offense)
Szerző: Seeker | szeptember 30, 2009, 5:27 du.Pl. onnan, hogy figyelmeztettek, ne menjek el mindenféle idegennel a bokorba. Meg onnan, hogy a férfiak sose érdekeltek igazán.
Szerző: rodiel | szeptember 30, 2009, 8:53 du.Szerintem itt a hangsúly főként azon van, hogy ha az aktus megtörténik, a pasinak garantáltan jó (=ellenkező esetben nem történne meg az aktus), ellenben arra sajnos nincs garancia, hogy a nőnek is okés. Persze, a nők elnyomása során is akadtak figyelmes, gyengéd, tapasztalt, türelmes, önzetlen pasik, akik nem csak tudták, hogyan nyúljanak a nőhöz, de fontosnak is tartották, hogy jó legyen nekik… de sajnos nem ez volt a nagy átlag. Emellett a szexet túlmisztifikálta a tudatlanság, bűnnek minősítette az egyház… tehát az egyszeri nő fejében az élt, hogy valami gáz dologról van szó.
Szerző: barok.eszter | szeptember 30, 2009, 6:28 du.Ezt mondtam én is. Pasinak jó, nőnek általában nem, illetve ha igen, az nem funkcionális :-) (Nekem pl. 1 cm átmérő a toleranciahatárom, azon felül a NRS fájdalomskálán elég hamar 6-8as értéket érek el. Leteszteltem.)
Persze értem ám miért nehéz az ilyesmit tényként elfogadni, a patriarchátusban nevelkedett ember nem igazán szeret tudatában lenni annak, mit is követ el, úgy akarja beállítani ezt a berendezkedést, mint normális és mindenkinek kedvező dolgot.
Szerző: rodiel | szeptember 30, 2009, 8:58 du.Viszont azért pls. vedd figyelembe azt, hogy
1. Több csaj is állítja, hogy élvezi a szexet muksóval.
2. Neked nincs tapasztalatod.
3. Leszbi vagy.
Nyilván nem kell mindenhez tapasztalat ahhoz, hogy véleményt mondhass róla – én például kijelentem, hogy nem élvezném, ha karóba húznának, pedig nincs is róla tapasztalatom. Lehet, hogy más érvelhetne úgy, hogy “Nem is próbáltad még a karóba húzást, így honnan tudnád, hogy ez jó-e vagy nem? Lehet tökre élveznéd!” De most azért ez itt mégis más kategória. Az első pontról meg annyit, hogy most szerinted a neten, névtelenségben sem vallanák be a csajok, ha egyáltalán nem élveznék a szexet? Vajon miért van az, hogy a beírásodra miért nem kezdtek el a csajok ezerrel helyeselni? Mert hazudnak, hiszen továbbra is szükségük van erre az eszközre hatalomszerzési célból? De most itt kinek is állna érdekében hazudni?
Szerző: MegaBrutal | szeptember 30, 2009, 11:43 du.Te meg pasi vagy, és neked sincs tapasztalatod :-)
Amúgy meg… miért, az kinek állt érdekében, hogy a nők hagyták magukat évezredekig kb. állatokként kezelni? Nekik biztos nem, csak nem tudták, hogy másképp is lehet.
Valószínűleg vannak, akik tényleg élvezik a dolgot… de ők vannak kevesebben. (Ja, ha már itt tartunk, sztem cutterekből is elég kevés van, mármint olyanból, aki élvezetből csinálja és nem valami más, mondjuk figyelemfelkeltés a célja. A közfelfogás pont ellenkező módon kezeli ezeket, ami azért érdekes, mert ilyen szempontból nem különböznek. Ez azért valahol érdekes, nem?) Különben ismertem egy középkorú nőt, akit rendszeresen vert a férje, a szomszédoknak mégis azt mondta, hogy nagyon boldog mellette. Na neki mi állt az érdekében, vagy hogy is van ez?
Szerző: rodiel | október 1, 2009, 12:00 de.Az volt az alapállítás, hogy “a szex a nőknek egy borzalmas dolog”. Az, hogy felhozod, hogy az elnyomott/megerőszakolt/rettegésben tartott példányok számára a szex egy borzalmas dolog, nem támasztja alá az állítást. Az elnyomott nő jóhogy nem vallja be, hogy kibaszottul szenved, de most szerinted itt, ezen a blogon miért ne vallanák be a csajok, ha egyetértenének veled? Miért van az, hogy basszus, az itteni csajok is inkább vitába szálltak az állításoddal, nemhogy helyeseltek volna?
Most arról van szó, hogy ha egy férfi és egy nő egyenrangú kapcsolatban él, és mindketten beleegyeznek abba, hogy szexuális életet élnek egymással, továbbá figyelnek is egymásra, és mindkettejüknek jól felfogott érdeke az, hogy a másik is élvezze, akkor miért nem élvezheti egy nő a szexet?
Szerző: MegaBrutal | október 1, 2009, 12:29 de.Rodiel, és azt mikor bizonyítod be, hogy a kéményseprő színe tulajdonképpen hófehér? Tiszta a priori okoskodással persze.
Szerző: ön | október 1, 2009, 12:38 de.“ha egy férfi és egy nő egyenrangú kapcsolatban él”
Muhaha. Ha létezne ilyen, még akár igazad is lehetne :-) Csakhogy pont amiatt, hogy ilyen hatalmi harc mizéria van, aminek viszont fiziológiai okai vannak, nem beszélhetünk ilyesmiről.
Egyébként nekem aztán tökmindegy, ki mit élvez, kivel, és hogyan, csak ne akarja standardizálni. Kurva kevesen mernek egyáltalán gondolkodni a szexről analitikus módon (ez egyébként a halállal is így van, lol), beszélni róla meg aztán végképp. Igazából ha megnézed, kontra is csak ketten bírtak beszólni. Megfordítva, ha neked lenne igazad, egy rakás csajnak most éppen le kéne flamelnie a hozzászólásomat a földig. A probléma az, hogy senki nem őszinte, az interneten meg pláne nem. (Na jó, néhány aspie-t leszámítva.)
Tulajdonképpen nemtom mi a faszt veszekszünk ezen, de mindegy.
Szerző: rodiel | október 1, 2009, 12:42 de.Amúgy viccesek vagytok. Érzelmekről egy kanyi szót nem beszéltem, nem véletlenül. Egyszerű mechanikai probléma van ezzel a behatolós aktus dologgal. Mondom, leteszteltem a saját határaimat, és egy nyamvadt baromfivirsli méretarányainál már kezdtem úgy érezni, mintha smirglivel izélgetnék azokat a bizonyos érzékeny felületeket, pedig a síkosítás (természetes úton) rendben volt, és 12 éves korom óta rendszeresen csinálom a Kegel-gyakorlatokat.
Technikai/biológiai körülmények miatt szar, nem valami pszichozagyvalék miatt, ami megpróbál különbséget tenni a nyílt meg a burkolt erőszak között.
Szerző: rodiel | október 1, 2009, 2:40 de.Hát, tény, ami tény: több nőt ismerek, aki se nem aszexuális, se nem leszbikus, mégsem rajong a szex behatolós vállfajáért. Érdekes, hogy a (női) maszturbálást is uborkával, vibrátorral meg egyéb külső tárgyakkal ábrázolja a populáris kultúra, miközben azért a dörzsölés hívei is remek orgazmushoz jutnak. Eegy holland biszex ismerősöm fogalmazta meg jól, akinek a bnője pasivá operáltatta magát: “I love her, I mean him, but fuck, I JUST DON’T LIKE THINGS INSIDE MYSELF” – asszem, a standardizált elképzelés a női szexről ezt az opcióz kizárja, pedig ez tényleg az érzelmi oldaltól független, egyszerű fiziológiai tény. Nem mindenki szereti a penetrációt, sokan vannak meg kiválóan nélküle, mégis papíron csak a dugás számít szexnek. Túl sok az előítélet ezen a téren.
Szerző: barok.eszter | október 1, 2009, 3:02 de.Wow, tényleg? Akkor mégse vagyok olyan hülye, mint ahogy MegaBrutal gondolja :-D Már azt hittem, ez valami betegség vagy mittomén. Be is akartam írni szarkasztikus hangnemben, hogy “azért érdekelne, hogy akik állítólag élvezik, hogyan csinálják”.
Amúgy honnan ismersz holland biszexeket? :-)
Szerző: rodiel | október 1, 2009, 9:09 de.No, hát én olyan 1990 és 2004 között mániákus levelező voltam, adott volt 50 levelezőpartner from all over the world, sokakkal nagyon jó barátok lettünk és azóta is tartjuk a kapcsolatot, csak már nem via snailmail. Lényeg, hogy a holland leányzóval is levelezgettünk, meg így ismertem meg egy német aspie-csajt, aki rengeteget mesélt az aspie-dolgokról a levelekben.
Szerző: barok.eszter | október 2, 2009, 12:17 de.igen, de az teljesen más, hogyha megpróbálsz magadnak otthon minden előzmény nélkül feldugni valamit, és más, hogyha egy pasival vagy az ágyban, aki azután rakja be, hogy előtte egy órán keresztül kényeztetett. gyanítom, h azért fájt annyira, mert nem tágultál ki eléggé, mert kevés volt az előjáték, v egyáltalán nem volt.
én 12 évesen helyeztem föl magamnak az első tampont (egy osztálykiránduláson voltunk épp, és strandra ment volna az osztály), és ma is emlékszem, hogy kurvára fájt a felhelyezése, pedig nem az extra méretű vastagot vettem meg, hanem a legkisebbet. de amikor pasival próbálkoztam, akkor már nem volt semmi probléma, a szex semmilyen fajtájával (úgy a behatolóssal, mint a nem olyannal).
más téma: azokat a nőket, akik olyan pasival vannak együtt, akivel nem jó az ágyban, nem tudom sajnálni. nem kéne mindent a patriarchális elnyomásra kenni, az, hogy milyen együtt az ágyban, mindig két embertől függ. nekem is volt már olyan partnerem, aki tapasztalatlanabb volt, őt megtanítottam különböző dolgokra, és onnantól már minden flottul ment. ugyanezt ezek a nők is megtehetné. ha meg a pasival azért nem lehet ezt megbeszélni, mert a pasi egy agresszív állat, akkor meg egyszerűen lapátra kell tenni az ipsét.
Szerző: ön | október 1, 2009, 9:38 de.a többieknek: elnézést kérek, hogy ilyen részletesen taglaltam a belső folyamataimat, pusztán retorikai célzattal történt.
Szerző: ön | október 1, 2009, 5:59 du.Rodiel, az, hogy neked mi jó és mi nem, a személyes tapasztalatod. Nyilván őszintén írod és érzed, ez nem is gáz. Egyelőre viszont te általánosítottál minden nőre nézve… továbbra se értem, ugyan milyen alapon. Ellenben nincs igazad. :P
Szerző: Seeker | október 1, 2009, 9:27 du.Amúgy nagy igazság, hogy mindenki a maga szerencséjének a kovácsa, ezért azok a nők is felelősek a helyzetükért, akik rossz szexuális kapcsolatban élnek. Elvégre mindenki maga dönti el, hogy
a, él-e szexuális életet
b, férfivel, nővel vagy mindkét nemmel teszi-e ezt
c, ha egy emberrel nem jön ki ezen a téren, tűr és szenved-e vagy tovább keresgél.
Azért a nagy igazság az, h megfelelő partnerrel mindenkinek lehet azért jó, sőt nagyon jó. :)
Szerző: barok.eszter | október 1, 2009, 9:39 du.18 éves vagyok. Negyedikes középiskolás egy informatikai suliban, vagyis a fiúk vannak többségben. Évfolyamomban velem együtt vagyunk négyen lányok. A negyediket nem ismerem, a másik kettő osztálytársam. Még elsőben egy lánnyal többen voltunk, de az kilenc hónappal a sulikezdés után elment szülni. A maradék két lány közül az egyiknek meg a nyakát tekerném ki, anno jó barátnőm volt, aztán elkurvult és elhülyült. Második óta minden évet, nagyobb szünet utáni első napot hasonlókat azzal kezd, hogy odajön hozzám vigyorogva, hogy “Na, keféltél már? Mikor volt milyen volt részleteket!”… én meg nem győzöm a fejébe verni, hogy fogja már fel: az anyám szó szerint kinyírna/kiüldözne/kitagadna, ha végre túlesnék rajta (az mindegy, hogy az én koromban ő már félig anya volt). Nem fogja fel, hogy az én anyám nem az ő anyja, aki lesz*rja:D
És ez csak egy. Idén nagyon sok lány jött elsőbe, hát… asszem 11 jött… ebből az egyiknél figyeltem, hogy harmadik héten már az ötödik pasival smárolt a folyosón, plusz ezek is amint meghallják, hogy negyedikes létemre még szűz vagyok, úgy néznek rám, mintha valami ritka gusztustalan állatfajta lennék, ami csoda, hogy életben van. :/
Szóval az én esetemben női szabadságjog ide vagy oda, hiába akarom már vagy egy éve, hogy kétésfél éves párkapcsolatom újabb terepekre evezzen, be vagyok zárva. Viszont anyám erősen ellent is mond magának, ugyanis nyavalyog, hogy én miért nem járogatok el esténként bulizni haverokkal, inni kicsit és szórakozni. És ez a környéken, ahol lakom, egyet jelent az elkurvulással /vagyis ez értelmezhető úgy is: keféljek, akivel akarok, csak a párommal ne O_O/
Szóval… huhXD maga a szex terén tapasztalatilag még nulla vagyok, csak az elméletet fújom plusz még át sem estem az elsőn, már hiányolom és olyan ideges vagyok, mint azok a nők, akiket elhanyagol a párja szexuálisanXD /még elsőben volt két kurva, akik rámszálltak és ki akartak készíteni idegileg. Egyik ilyen kisebb fogásuk volt, hogy odajöttek hozzám tök ártatlanul, hogy “Jaj, hát te olyan tapasztalt vagy, magyarázd már el nekünk, hogy mijaza szex?! Mert mi nem tudjukXD”/
Szerző: flandore | október 27, 2009, 2:39 du.Szerintem egyik véglet se jó: ha túlzottan tiltják vagy menekülnek előle vagy ha fűvel-fával bevállalja valaki. Az a baj, hogy anyukád fejében a fűvel-fával kefélő kiscsajok képe összemosódik azzal, hogy te két és fél éve együtt vagy valakivel, közben nagykorúvá váltál és természetes lehetne számotokra a szex (már persze ha mindketten akarjátok). Valszeg összefügg egyébként a dolog azzal, hogy ő 18 évesen “félig már anya volt”: nem akarja, hogy idő előtt ez legyen veled is, félt… ez oké, de az már kevésbé, hogy emiatt bűntudatod van neked is. Muszáj vele beszélni vagy függetleníteni magad az ő elképzeléseitől… de az meg aztán végképp ne érdekeljen, mint mond az elkurvult-elhülyült egykori barátnő, aki szerint nyilván szétnyitott lábakkal kellene járnod.
Amúgy írtam pont a napokban idevágó cikket is pont:
http://neon.hu/celeb/celeb-hirek/a-29-eves-elvalt-szuz-esete-a-szexszel/
A 29 éves elvált szűz esete a szexszel – és ez tényleg igaz történet!
Szerző: barok.eszter | október 28, 2009, 12:11 de.Huh, írtam egy kicsit, ezer bocánat érteXD
Szerző: flandore | október 27, 2009, 2:40 du.rodiel megszólalásain meglepődtem, el nem tudom képzelni ezt a hozzáállást, amit tanúsít. Az ő esete pontosan jelzi, hogy van még mit tanulnia, tapasztalnia – persze sosem késő. Még felötlött bennem, hogy anatómiai oka van nála (netán nagyon durva pszihikai?) egy korrekt és örömtelien kielégítő aktus megéléséhez. A hüvely (is) kifejezetten tágulékony szerv, a finom váladékkel együtt meg pláne.
Az egy másik -sajnálatos- lapra tartozik, mikoris a párocska nem képes egymásnak annyit adni, hogy mindkettejük számára igazán csodálatos legyen az együttlét.
Mindenféle fronton elutasítom ezt a meglátást, úgy meg főként, hogy konkrét érvet nem szűrtem le [b]rodiel[/b] írásaiból, csak egy csökönyös elvakultságot, amihez foggal-körömmel ragaszkodik.
Szerző: dropopi | november 20, 2009, 2:17 de.Sosem írtam még wordpress-re, így nem tudtam milyen tag-eket lehet használni, így elnézést az utolsó előtti sorban fellelhető “b”-kért. Ha még írok ide valaha. ;)
Szerző: dropopi | november 20, 2009, 2:21 de.Nem baj, azért köszi a kommentet. :) Hát, én azt mondom, hogy mindenkinek van olyan partner/aktus, akivel/ami élvezetes, csak vannak olyanok, akiknek nehezebb megtalálni a páros kielégülés módját.
Szerző: eszter | november 20, 2009, 11:56 de.Ahol dolgozom diákmelón vannak ott más diákok is, én és másik 3 lány dolgoztunk együtt . A lányok idősebbek nálam (kb 1-2 ével) és felkerült a sexről a téma … azon belűl ki hány pasival feküdt le eddig . Az első lány meg kérdezte a többieket hány pasival volt ‘úgy’ dolguk a második elgondolkozott majd elsőre mondta kettő majd 7 mondott ( erre az első hát nem csalódtam én benned ) mert félre értette a kérdést vagyis 7 … a harmadik nevetve 14 és aki feltette az egész kérdést ő is nevetve mondta 14 .
Tőlem is meg kérdezték , mint tudni illik van egy rendes párkapcsolatom …. idén töltöttük a 3 évet barátommal és nem elmenekülünk a konfliktusok elől hanem megoldjuk úgy ahogy de valahogy. Szeretem őt ő is engem . Ezek a lányok engem lenéztek( vagyis úgyéreztem) mivel én párommal vagyok sexualis kapcsolatba . 15 évesen ismertem meg és mással sohasem teremtettem intim kapcsolatot . Elég kellemetlenül éreztem magam még másnap a beszélgetés után is de éppésszel felfogtam XD , hogy nem kell ezen vacilálni mivel a harmadik csajt dobta a pasi 4 hónap után a másik csajt pedig a barátja meg csalja ( amiről ő nem tud , én onnan mivel a pasinak a másik csaja és a ‘másik csajnak’ a barátnője az én unokatesóm ) .Egy szó mint száz amire rá jöttem ,teljesen más világban élnek mint amiben én . Hiába akartam én beszállni a témába , hogy ‘hátha közelebb kerülünk egymáshoz’ jobban megismerhetem őket , valahogy ennyi elég is volt :D .
Szerző: enne0520 | július 25, 2011, 12:00 de.Gondolatébresztő és gonosz leszek**: egyrészt nem értem, hogy mért rosszabb ez, hiszen az uránvájár a testét, a humorista meg a lelkét adja el, a kurva/feleség mondjuk ezek tetszőleges kombinációját. Más: neked az nem ellentmondásos, hogy blogot irsz (amit gondolom élvezel**) és mellette meg újságiro vagy, amiért a gonosz kapitalisták fizetnek? Továbbá a fogamzásgátlónak lesz itt a legnagyobb szerepe: el tudod választani a munkát (utódok) a szórakozástól – pl. a trubadúrok kevesebbel kénytelenek voltak beérni.
(Egyébként azt mondanám, hogy ha eléritek azt, hogy a politikusok/felsővezetők 50%-a nő legyen, akkor előttünk is megnyilik az emlitett mesterség.)
cs
**Tudom, hogy nagyon leegyszerűsitem a dolgokat, de ha nem tenném, akkor ugyanezt 15 oldalban lehetne csak leirni…
Szerző: Béla | augusztus 23, 2011, 12:15 de.Kedves Béla, ha elolvasod a posztot, akkor láthatod, hogy a prostituáltat azok fölé helyezem, akik hazug módon váltják pénzre vagy hatalomra bájaikat.
Értsd:
a, fizetsz nekem X összeget, ezért elviszel szobára, jól érezzük magunkat, majd elbúcsúzunk – teljesen oké, egy tisztességes üzlet, ahol a kínálat és a kereslet találkozott.
b, azt mondom, szeretlek és fontos vagy nekem, csak mert lakást, autót és ékszert veszel nekem, majd ha jobb parti adódik, otthagylak egyedül szenvedni – hazug dolog, elítélendő.
Ilyen egyszerű. :)))
A bejegyzés fókusza azonban nem az értékítélet volt – hogy melyik miért elítélendő vagy sem – hanem a kérdés, hogy vajon miért jellemző ez a kétféle attitűd sok nőre (nem mindenkire, és nyilván számtalan férfiról is elmondható ugyanez).
Szerző: Eszter | augusztus 23, 2011, 12:48 de.Én ezt az egészet nem értem. Eszter, te okos nő vagy. Mennyire abszurd ez, hogy a kurva a férfiak, a férfihatalom terméke, fogalma, ítélete, kifogása, igénye: maga a férfihatalom teremtette a helyezett, amelyben prostitúcióból meg lehet élni, mímelt vonzalomból, szexuális szolgáltatásból előnyt lehet kovácsolni. Hát ennyire hülyék vagytok? Szeresd, keresd meg, aki szeret, én is éveket vártam, nem terem szerelem minden hónapban, a többi csak dugni akar, egót fényezni vagy azt se. MegaBrutalt is elolvastam, és meg vagyok döbbenve, hogy személyes frusztrációiért, kapcsolati kudarcaiért miért teszi meg felelősnek a nőket (a nők nagy csoportját), miért tartja épp őket a társadalom züllesztőinek. Nem, nincs nagy egyenlőség, kicsi sincs, a nők akármit tesznek, akár sokat dolgoznak, akár nem, akár szülnek, akár nem, akár szívesen szexelnek, akár alig, akár egyáltalán nem, akár szopnak, akár nem, mindig több kritika, éberebb vigyázó szem fogja őrizni és ítélni őket. Én sok mindent láttam, rengeteget olvasok, újságot, fórumokat és mindenfélét, tanítottam nagyon kemény középiskolákban, ismerek tucatnyi tizenéves mentalitást, de ilyet, amiről MB ír, és hogy lassacskán ez a bitch pride lenne a tipikus, soha nem tapasztaltam még. Hol élek? Vagy nem vagyok a késztetéseimnek kiszolgáltatott, kínzóan sóvárgó, gyakran hoppon maradó férfi, azért látom másképp?
Szerző: csak az olvassa | június 21, 2012, 7:04 du.Húúúú, erről a posztról már teljesen megfeledkeztem, három év nagy idő!
Azt azért fontos elmondani, hogy a “Minden nő kurva” cím alapjáraton ironikus, azért választottam, mert rengeteget hallom ezt a három szót. Természetesen nem MINDEN NŐ KURVA, már csak azért sem, mert nincs olyan, hogy NŐ, hanem Katik, Verák és Zsófik vannak. Viszont igen, tapasztalom, hogy létezik a fentiekben ismertetett réteg, akik nem pusztán örömből, hanem bizonyos érdekek mentén kufárkodnak a szexualitásukkal. Például ismerek egy lányt, aki fél évente szeretőt cserél, de azért akar még egy gyereket megunt férjétől – méghozzá azért, mert az úriember pénzeli a butikját, és nélküle nem lenne fejhető szponzora. És igen, ő röhögve meséli a közös nőismerősöknek, hogy a marha férje mindent elnéz neki… egyszóval van benne egyfajta “bitch pride”. Persze mondhatjuk, hogy ő is csak egy Kati, Vera vagy Zsófi, nem pedig a NŐ, mint olyan :), viszont a sokadik ilyen, környezetemben előforduló sztori után muszáj voltam elkezdeni gondolkozni, hogy vajon mi okozza a “kurvatív” viselkedésmintát nőtársaink egy jelentős hányadánál. És igen, ennek lehet egy társadalmi és biológiai alapja: a társadalmi a patriarchális felállás sok évszázados elnyomásából táplálkozik, a biológiai pedig a női orgazmuskészség nem magától értető mivoltjára és arra a tényre épül, hogy a fogamzásgátlás hosszú ideig egyáltalán nem volt opció, így a nők reprodukciós képességüknek kiszolgáltatva éltek.
Szerző: Eszter | június 21, 2012, 8:39 du.De Eszter, te is és Melcsi is elfogadjátok ezt a kategóriát. Kinek jó ez, hogy nőtársait lekurvázza? Mi van emögött? Miért kurva az, aki nálunk többet, többekkel, könnyebben fekszik le? És miért az ő nyakába varrjátok: jó csaj akar lenni, vagy lobog, vagy kísérletezik a vonzerejével. Én egy kicsit bánom, hogy nem csináltam.
De tényleg, kinek a szemszöge ez? Nem a férfiaké véletlenül, akik aggódnak, hogy ezentúl nem ők diktálják a szabályokat, és őket is dobhatják? Mitől félünk? Ugye egyedül nem menne az, amit ti kurvaságnak neveztek, van egy másik fél is, aki lefekszik a kurvatív viselkedésű nővel (figyelj, MegaBrutal!). Ő okés? Persze, mert férfi? A férfi azért fekszik le, mert jó, hogy kanos, jó, hogy nem hagyja ki a potyát? Nem mindegyik, rajtuk is nyomás van, meg gerjesztik magukat a pornóval, komolyan, ott gyötrődnek 14 évesek a gyakorikerdeseken, hogy nem volt még részük anális szexben. És miért ne lehetne, hogy a nők is szívesen kefélnek? Azért, mert mi eldöntöttük a blogunkon meg a fejünkben, hogy a nő nem élvezheti igazán? Azért, mert a tiniszájton megkérdezik, akiknek nem megy?
Nem muszáj folyton kefélni, nem is teszi mindenki. Csak kivárni a szerelmet, az nem egyszerű, mert szenvedünk a magánytól, és az nem terem minden bokorban. És nagyon félünk, hogy minket is kurvának tartanak.
Reagáltam, másról szól, de nagyon cselendzselem ezt a felfogást. (Mi harmincasok vagyunk és anyák.)
http://csakazolvassa.wordpress.com/2012/06/22/amiert-a-no-nem-1/
korábban meg confession writing:
http://csakazolvassa.wordpress.com/2012/05/06/no-vagyok-vagy-mi/
Szerző: csak az olvassa | június 22, 2012, 6:34 du.Szerintem teljesen másról beszélünk (vagy ugyanarról, de nagyon másképpen :D), mert az örömvezérelt szexuális kísérletezésnek semmi, de semmi köze nincs ahhoz, amikor valaki anyagi-hatalmi érdekek szolgálatába állítja a vonzerejét. Nem értem azt sem, hogy az a tény, hogy “elfogadjuk ezt a kategóriát”, miként lesz egyenlő “nőtársaink lekurvázásával”: igen, van ez a kategória, szép számmal tartoznak bele, és ezért érdekelt, mi az oka. Tudom, hogy a férfioldal felelősségére MegaBrutál szempontjai miatt világítottál rá, de az én bejegyzésemből speciel elég világosan kiderül, hogy “ez a helyzet nem jött volna létre, ha nincs egy bizonyos férfiattitűd”. Egyébként ez minden mással is így van: a dolgok összefüggenek, minden éremnek két oldala van.
A “válaszposztod” nagyon tetszett, ugyanennek a sztorinak mutatja meg a másik oldalát, és nagyon igaznak találom azt is. Egy dolog van, amit nem értek: ha vannak bizonyos statisztikai és/vagy biológiai tények, azt miért nevezzük rögtön “sztereotípiának”? Perrrrsze, tudjuk, hogy a nőnek is jó/ugyanolyan jó (lehet) a szex, de azért az tény, hogy egy férfiembernek más a testi felépítése, hormonháztartása, mint egy nőnek, és nem kérdés, hogy nagyságrendekkel több férfi találja meg azonnal és magától értetődő módon, in media res a puszta testiségben az örömöt, mint nő. (Nézz szét, hány nő- és hány férfiismerős élvezett el az első szexnél… a válasz nem sztereotípia lesz, hiába él azóta egészséges, örömteli nemi életet az összes nő, akinek csak az ötödik partner huszadik aktusa után volt orgazmusa! És ne feledjük, a szexuális oktatás még Freud idejében is ott tartott, hogy a csiklóorgazmus gyereklányos dolog, egy nőnek hüvelyi orgazmusa van… hát lol, a sok nő még bűntudatot is érezhetett.) Én ezt értem az esetlegesség alatt, nem azt, hogy a nő kevésbé élvezi a szexet, mint hímnemű párja. Értem én, hogy nem lehet mindenkit egy kalap alá húzni, és ilyenformán fel kell venni a kesztyűt a sztereotípiák ellen (hú, ennyi ruhadarab egy mondatban…), de szerintem igenis helytálló és releváns dolog bizonyos statisztikai és/vagy biológiai adatokat érvként használni egy diskurzus során.
Amivel nagyon egyetértek, az az, hogy a szexualitás fogalma és értelme eléggé eltorzult sok-sok fejben, és számos nő a birtoklás, számos férfi pedig a szerzés eszközeként tekint rá. És hát jaaaa, így elég sokat veszítünk, legfőképpen egymást… és az örömet, hosszútávon.
Szerző: Eszter | június 25, 2012, 2:45 de.Eszter, az, amit szexnek nevezel, az, ami az első aktusnál orgazmussal jár a férfinek, de nem a nőnek, már az a kiindulás is hibás: férfiszemszög. Az is, hogy orgazmus a mértékegysége annak, hogy jó volt-e, hogy ezt jelenti a szex.
Állításaim:
– igen sok minden (élvezet) van az az orgazmuson kívül is, ez férfiszemszög, hogy az a siker fokmérője
– lenne a nőnek is orgazmusa a maga tempójában, elengedetten, a fantáziáit követve — miért nem ez a tempó a norma vajon?
— szarul, rossz beidegződések szerint, elvárásokkal, pornóval-maszturbációval megalapozottan dugnak a népek
– a férfiak gyakran lehasítják az emberi mivoltukról a szexet — nem kéne
– úgy nőttünk fel, hogy tilos volt önfeledtnek lenni, terpesztett lábbal ülni, plusz cipeljük anyáink örökségét, én nem csodálom, hogy a nőknek nem jó DE ENNEK NEM KELLENE ÍGY LENNIE, ez nem biológia!
– a nem egyenlő kapcsolatban csak nagyon ritkán van jó szex, csoda, hogy van, és ahol jó volt egykor, ott is elhallgatnak a testek a hosszabb kapcsolatban
A kurvaság meg csak akkor létezik, ha van rá vevő. Igen, van, aki kihozza a szexből így a hasznot. Szomorú, hogy így alakult, de mintha a férfiak nem mindig annyira becsapva állnának ott, mintha szívesen fizetnének előnnyel, sőt, keresik az ilyen csajokat. Az ítélkezésben meg érzek egy árnyalatot, hogy de én nem vagyok az! A nők vetik meg őket legjobban, és ez jólesik nekik — ez tűnt fel. Egész kicsi korunktól neveltek minket úgy, hogy tekintélyhez, hatalomhoz igazodjunk, meg ne kérdőjelezzük. Jön egy apaszerű figura, kedves, meg elvisz vacsorázni, és szexet akar. Itt sincs szerelem okvetlenül, és eléggé fel lenne háborodva mindenki, ha a nők erre is nemet mondanának, mert ők csak szerelemből és örömért — a férfiakon miért nem kérjük számon az igaz érzelmeket? Mintha ott lenne a parancs, hogy csak őszintén, kölcsönösen ér a szex, miközben fehér holló az ilyen az elbaszott szoci… szóval annak a fogalomnak, amit nem írok le, köszönhetően. Ott az eszmény elrejtve a soraidban, amelyhez képest ők kurvák, de az eszmény nem létezik.
Mert mi a motiváció sokszor? Megteszem, hogy ne veszítsem el. Megteszem, mert annyira akarja. Megteszem, mert én jó csaj vagyok. Megteszem, mert akkor kedves, virágot vesz és kocsit nekem. (Mit is? Azt is, ami a nőnek kellemetlen, megalázó, fájdalmas! Miért?) Ha nem tennék meg ezeket, eléggé ki lenne akadva a sok férfi. Ezért nem etikus a kurvákon verni el a port. Holott ezek nem is kurvák a te értelmezésed szerint, hanem párkapcsolatban élő nők.
Szerző: csak az olvassa | június 25, 2012, 10:37 de.http://pilu.blog.hu/2009/01/19/a_prosti
Szerző: Linkelek | Január 4, 2013, 12:57 du.