Négy ok, amiért a bulvár fontos és hasznos

kép: comics.five-star.com

A bulvárt a sátán első számú eszközeként gyalázni bizonyos körökben a szociális interakció szerves része: épp úgy kötelező, mint “köcsögözni” egy tesztoszteronszagú falusi konditeremben, mocskos “orkokról” és “zsidajokról” értekezni egy nemzeti radikális fórumon vagy a Linkin Parkot szidni a Metal Hammer hasábjain. Persze nem leszek álszent: noha a bulvár a pletykával – tehát az emberiséggel – egyidős, az utóbbi időben az információcsere felgyorsulásával ingerküszöbünk soha nem látott magasságokba szökött, ami valóban gyomorforgató túlkapásokat hívott életre etikátlan üzleti célok érdekében. Mégis: a bulvár, általánosságban véve többféle módon is lehet konstruktív, fontos része az életnek.

Szórakozás

A fő cél természetesen a szórakozás, szórakoztatás: éppen ezért igazi mélységet, összetett tartalmat várni a könnyűműfaj minden pillanatától legalább olyan ostobaság, mintha a csapvíztől várnánk, hogy alaposan becsiccsantsunk. A jogi és etikai keretek nyilván vitathatóak és egyénre szabottak, viszont maga a bulvár – extrém példátoktól eltekintve – elsősorban játék, móka, pihenés, szórakozás, kikapcsolás. A leggyakoribb vád ezen a ponton az, hogy a színes-szagos újságok és a sztárpletykás tévéműsorok elvonják a figyelmet az igazi problémákról: én azonban azt gondolom, hogy a két dolog között nincs összefüggés. Léteznek gazdasági, közéleti, kulturális, szakmai felületek, és vannak olyan termékek, amelyek a szórakoztatásra helyezik a hangsúlyt. A cipőboltban cipőt, az édességboltban nassolnivalót, a patikában gyógyszert veszünk: persze vannak átfedések (pl. ortopédcipő a gyógyszertárban vagy ajándékcukorka a cipőbolt pénztáránál), de senkit sem háborít fel, ha a fogorvos nem vizsgálja meg a végbélnyílásunkat. Mindennek megvan a maga ideje és helye, éppen ezért a bulvárlapoknak sem feladatuk, hogy a fontos és aktuális gazdaságpolitikai kérdéseket minden esetben és soron kívül VV Szandika szilikonkeblei és kamionsoros múltja mögé helyezzék.

Információ

Az infotainment népszerűbb, mint valaha, és itt nem elsősorban a “brit tudósok felfedezték”-típusú cikkekre gondolok. A bulvár számtalan esetben saját mindennapi életünk szempontjából fontos tudnivalókra hívja fel a figyelmet: ne feledjük, az alacsony iskolai végzettségű emberhez előbb fog eljutni egy Kylie Minogue-hoz kötődő mellrák elleni kampány a Blikken keresztül, mint egy méregdrága, szűkebb réteghez szóló, egészséges életmód köré épülő szakmai magazin által. Szerencsére a könnyűműfaj éppen a téma általánossága (eladhatósága) miatt sokat foglalkozik egészség-és környezettudatos életmóddal, ezért óriási tömegek jutnak így hasznos, akár életmentő információhoz (önvizsgálat, tünetek, kontroll fontossága, orvosi bizalom, tanácsadás stb.). Egyéb téren is hasznos a tájékozottság: értesülünk arról, ami a világ más tájain történik, ha a téma tálalható és fogyasztható – a mélyebb kutatás belső igény esetén pedig már személyre szabott házi feladatunk, de ma már mindenkinek megvan a lehetősége arra, hogy válasszon.

Segítség, jótékonyság

Soha, semmilyen fórum a világtörténelem során nem volt képes egyszerre annyi embert megmozgatni, ha segítségről van szó, mint a könnyűműfaj. Gondoljunk csak arra, hogyan jutott rengeteg magyar mentőautó új GPS-hez, számtalan halálos beteg kisgyerek az életmentő műtét lehetőségéhez, sok-sok donorra váró beteg új szervhez, több száz árvízkárosult és iszapkatasztrófa sújtotta család az új élet kellékeihez. Igen, ezekért az emberekért, állatokért nem az állam, az önkormányzat vagy a szűkebb közösség tette a legtöbbet, hanem a kereskedelmi csatornák főműsoridőben vetített műsorai, a sztárpletykával telített lapok címoldalai. Ha egy éjszakai kultúrműsor vagy egy folkmetál fanzine indította volna el ezeket a jótékonysági akciókat, csak egy szűk réteghez jutott volna el az üzenet: a bulvár viszont egy széles tömeget vont be a kampányba. Az ördögi RTL Klub agymosó Való Világa például ma közel 200 millió forintot gyűjtött össze az éhező magyar gyerekek javára, de ez csak egy példa a sok közül. Most azt mondod, nem önzetlenül tették, hanem az értékesített reklámidőért cserébe. Igen, de nézd meg a végeredményt és tedd fel a kérdést: számít ez azoknak az embereknek a szempontjából, akiknek az élete változott meg az anyagi, orvosi segítségnek köszönhetően?

Leleplezés, pozitív változás a közvélemény nyomására

A bulvár sztorikat szállít elsősorban: ez pedig keretet ad egy-egy olyan akciónak, amikor társadalmi szempontból fontos tényeket tudunk meg, ami a közvélemény nyomásával pozitív változásokat is hozhat (és hozott már számos esetben). Honnan tudtuk meg például, mennyit keresnek az egyetemi dékánok, mikor hazudott egy politikus, milyen támogatásokat vesz fel egy parlamenti képviselő, mit csinál egy háziőrizetes maffiózó? Honnan informálódunk, hogy milyen csalások és visszaélések történnek közvetlen környezetünkben, aminek mi is potenciális áldozatai vagyunk? A bulvár itt az egyik fő forrás: az általa tálalt sztorik pedig rengetegszer indítottak már el olyan civil kezdeményezéseket, amelyek megváltoztatták a méltatlan helyzetet. Sőt: sok esetben már maga a médiafigyelem ténye és az ezzel járó nyomás is változást hozott. Persze, itt is vannak érdekek, mint mindenhol, ahol pénzmozgás is előfordul… de még ezzel együtt is fontos szerepe van a bulvárnak egyes társadalmi szintű, pozitív változásokban.

Mindent egybevetve, azt gondolom, hogy a bulvár egy fontos, színes műfaj, ami önmagában véve nem káros, viszont tagadhatatlanul színtere lehet etikátlan, alacsony színvonalú megnyilvánulásoknak. Ezeket érdemes lenne konkrétabb, egyértelműbb médiatörvénnyel visszaszorítani, de közben végig észben tartani: nem egy újság vagy tévéműsor az, ami bennünket irányít, hanem mi magunk irányítjuk a távirányítót és döntünk arról, hogyan élünk a határtalan információáramlás korában.