Aktuális

7 dolog, amit messzire kerülnék spirituális utam során

Nem akartam újabb írást a mit-ne kategóriából, de egyelőre így tudom a lehető legplasztikusabban kifejezni a spirituális kalandjaimmal kapcsolatos érzéseimet, gondolataimat. Mostanában mindenesetre egyre több komfortzónámon kívül eső bejegyzéssel örvendeztetem meg a nyájas olvasót, tehát legközelebb talán arra is rávilágítok, mit-igen. A fanatizmusról és a szektulásról már eleget írtam, jöjjenek most az árnyaltabb, ám annál aggasztóbb attitűdök, amiket minél messzebbre kerülök… és mások számára is ezt ajánlom.

kép: metanexus.net

kép: metanexus.net

Hurráoptimizmus – Mindig óvodában érzem magamat, amikor ultraspirituális embertestvéreim kizárólag örömteli, szép dolgokról zengenek ódákat, és gyorsan egyrejobbanos helyesbítést vagy múlt idejű igehasználatot kérnek, valahányszor egy súlyos nehézségről számolsz be. Nem vitatom az említett technikák hasznát (a gondolat és a szó valóban teremt, és az energia vonzza a hasonló energiát), de muszáj szembenéznünk azzal, hogy nincs fény árnyék nélkül. Fontos kimondani, hogy a gyász – minden öröklétbe fektetett tudatosság ellenére – fáj, nem csupán “újabb kihívást jelent” vagy “korábban megjelent bennem a fájdalom, de már jól vagyok”. Éld meg, mondd ki, és hagyj időt a gyógyulásnak, ne pózolj könyvekből kölcsönvett hazug mosolyok mögött.

Aszketizmus – Nem, köszi; az a dolgunk, hogy élvezzük, de legalábbis maximálisan megtapasztaljuk az élet megannyi színfoltját. Hogyan beszélhetnénk a bőségről, ha éhezünk, fázunk, szűkölködünk? A mértékletesség természetesen fontos, de butaság megtagadni magunktól az alkoholt vagy a csokoládét. Ugyanígy a hús is fontos táplálék: nyilván tekintettel kell lennünk földünk merülő tápanyagkészletére, és ügyelnünk kell arra is, hogy az állatok megfelelő körülmények között éljenek-haljanak, ugyanakkor tény, hogy a legtöbb négylábú azért jön a világra, hogy húsával, tejével, tojásával táplálja az embert. Add meg a császárnak, ami a császáré, istennek ami az istené.

Térítés – Igen, amikor a milliódarabos kirakójáték néhány alapfigurája halványan kirajzolódik előtted, szeretnél éjt nappallá téve a megértéseidről és megéléseidről beszélni, boldog boldogtalannak. Abszurdnak tartod, ahogy az öntudatlan alvajárók habzsolják a mekis kaját a metrón, és nem érted, hogy a tesód vagy a kollégád miért ősrégi, vérszagú könyvek élettelen dogmái köré szervezi a mindennapjait, amikor a létezés tökéletes egysége jóval szélesebb spektrumát kínálja az isteni fénynek. Mindez szép és jó, de már a keresztények, sőt: lassan a muszlimok is kezdik kapizsgálni, hogy erőszakkal még soha senkit  nem rugdostak az üdvözülés- megvilágosodás fényes előszobájába – jobb esetben tehát neked is tudnod kéne, hogy minden a maga útján, idejében és módján történik, és neked más világnézetével az ég adta világon semmi, de semmi dolgod nincs. Tiszteld és fogadd el, hogy minden út Rómába vezet… és nézz a lábad elé, ne a szomszédodat mustrálgasd vagy az eget bámuld gyaloglás közben.

Médiahakni – Schobert Norbi halott rokonokkal diskurál, Groovehouse Judy test nélkül náluk ragadt szellemet küldet haza a fénybe, Zámbó Krisztián átkot vetet le magáról, Soma mamagésa pedig istenanya libidónövelő tantrikus forrócsokijáról szónokol.

“Örökéletű fénylények vagyunk, a maják által jövendölt új világ küszöbén állunk – közölte Pataky Attila a Frizbi Hajdú Péterrel című műsorban” – idézi a bulvárcikket egyik kollégám pár héttel karácsony előtt.
– Húbazmeg – sóhajtok hatalmasat.
– Most mér’, az ufós cucc kicsit durva, de azért van sok igazság abban, amit mond. Amúgy –  hangzik a bátor válasz.
– Ja, csak mondjuk az ember nem megy el Hajdú Péter műsorába haknizni ezzel, a másik állandó műsorszám, Zámbó Jimmy halála mellé kísérőprogramként. Amúgy.

Persze van, aki megtalálja a megfelelő kifejezési formát, Laár András vagy Erdei Zsolt spiritualitása például nem válik röhejessé a bulvárlapok címlapján, és Steiner Kristóf is ügyesen lavírozik a játékosság és az értékközvetítés között.

Humortalanság – Mindenki ismer okostojásokat, akik vallások, egyházak, világnézetek, filozófiai irányzatok nagy sátra alatt ülnek, és napjaik jobbára azzal telnek, hogy kurvára komolyan veszik magukat. Ha eleresztesz pár viccet, összerezzennek, ha pikáns témák merülnek fel, szégyellik magukat maguk előtt, és igyekeznek eltávolítani a hangadót a közelükből. Ők már kinőttek ebből, a bohóckodásra nincs idő, a szent dolgokat tiszteletben kell tartani, az emberlét komoly feladat, csak egyetlen jó döntés létezik, hamarosan neked is színt kell vallanod… – azt hiszem, mindenki találkozott már humortalan embertestvéreinkkel, akiknek bárgyú műmosolya mellett csattogó fapapucsban szalad el az élet értelme. Hálás vagyok, mert életem meghatározó spirituális közegeiben mindig több jutott a felszabadult, őszinte nevetésből, mint a meditatív csendből (amit, Osho szerint, erőltetni amúgy is teljesen fölösleges, az elme majd kikapcsol, ha mi félreállunk az útjából).

Szenteskedés – Ugye ismerjük a “holier than thou” jelenséget? Egyszer egy cikk szerzője a “kinek van nagyobb nincsegója” című játéknak nevezte a dolgot, amin én percekig csendben meditáltam hangosan röhögtem. Mariska szándékai szépek és jók, elvégez pár tanfolyamot, átesik néhány beavatáson, esetleg sikerei is vannak, csinál egy El Caminót vagy Indiát, de aztán egyszer csak elkapja a gépszíj, és onnantól fogva isteni kinyilatkoztatásokban közli a fokhagymaszagú pórnéppel, hogy mi a helyes és mi a helytelen, kik a jók és kik a rosszak. Szerencsémre viszonylag rosszul tűröm az ilyesfajta korlátoltságot, és még  rosszabbul, ha rólam akarják megmondani másoknak, én milyen vagyok, pláne blindre, felszínes külsőségek alapján. Én azt mondom, legyen mindenki olyan szent, amilyen akar, de a bezárkózás, a lenézés és az ítélkezés semmi esetre sem felfelé ívelő létra.

Felelősséghárítás – A kedvencem, amikor a mélyen spirituális ember előadja, hogy üzlettársát ördögi megszállás alatt rabolta ki, a nehézségek a fos karma eredményei, anyagi jólétet csak angyaloknak bemutatott áldozatokkal teremthet, és mindenről, de mindenről a zsidók tehetnek. Tesó, ha évek munkájával ezt sikerült leszűrnöd a játékból, akkor eléggé benézted itten a dolgokat, úgyhogy üljé’ le, egyes.

És igen… minden bizonnyal a mit-ne lista se feltétlenül a legcélratörőbb ösvények toplistájának első helyezettje (miért azon legyen a figyelmem, amit nem akarok?), tehát akár a nyolcadik helyre is kerülhetne. Egyelőre viszont jóarc leszek, és beírom magamnak a pirospontot a virtuális akash ellenőrzőbe, amiért kiléptem pár bejegyzés erejéig a komfortzónámból, és őszintén megírtam ezt a cikket is.

About these ads
About Eszter (1076 Articles)
Szabó Magda novellája, A mosolygó Bacchus jut eszembe: “Azt akarom, hogy a gyerek ne féljen. Ne legyen a szókincsében bosszúálló Jehova, kárhozat, kénköves láng, pokol. Hiszen érted”. Nos, én is épp így érzek, még ha más megfontolásból is, mint a vegyész, aki a történetben nevet sem kapott. Én inkább olyan vagyok, mint a Naphoz imádkozó sámán, akit az inkvizíció máglyára ítélt, a következő váddal: "A teremtő helyett a teremtményt tisztelte és imádta". Mire az eretnek megkérdezte: "Miért, mi a különbség...?".

12 Comments on 7 dolog, amit messzire kerülnék spirituális utam során

  1. Szép dolog a tükör :) Amúgy nice article, thanks for sharing :)

  2. Nagyon jó írás. Az El Camino-Indiánál véletlenül van belinkelve a BRAVO OTTO?

    • Nem, nagyon tudatos linkelő vagyok. Arra akartam utalni ezzel a megoldással, hogy hiába járod be az egész világot – beleértve az összes népszerű és kevésbé ismert zarándokhelyet, – ha képtelen vagy a felszínen túlmutató, mély/misztikus élményt átélni a hétköznapi életed során, akár a legbanálisabb helyzetben is. Boldog vagyok, hogy nekem akkor és ott ez sikerült.

    • ezen a kérdésen 2 perce röhögök.

  3. a médiahakni kapcsán egyébiránt eszembe jutott, h bennem már az is ellenérzést kelt, ha a celebekből családostul éjféli misére járó, hagyományos ételeket fogyasztó, jézuska-legendát példásan terjesztő mintakeresztény lesz karácsony előtt. persze, továbbra sem égetek bulvárlapokat teliholdkor a hátsó kertben, csak az olyan cikkek még csak nem is szórakoztatnak, pedig azt azért elvárnám.

    • Megsúgom, hogy olvasok néha egy mintakeresztény blogot is, és ők elítélik a jézuska-legendát, mert:
      1. tutira nem akar született Jézus, fúj;
      2. a december 21-24. pogány fényünnep, fúj;
      3. ne bagatellizáljuk a Megváltó életművét holmi jézuskázással, fúj;
      4. kommersz, pénzszedő agymosás az egész, fúj;
      5. fúj, fúj, fúj, fúj, fúj.
      Röviden ennyi, de ők ezt több tízezer karakterben írták meg.
      (Mindig elhatározom, hogy többé nem rombolom magam ilyesmivel, de félévente egyszer meg-megbotlok azért… :D)

      • Többek között Jézussal kapcsolatban olvastam nemrég egy könyvet Dekódolt Biblia címmel. A szerző abszolút logikusan levezette mikor született és azt is, hogy mi volt az igazi neve. Meglehetősen érdekes szemszögből nézi mind a vallást mind a spiritualizmust, szerintem érdemes egy pillantást vetni az oldalára. (goldeneye.ws)

      • :) lehet, hogy ők azt gondolják magukról, hogy mintakeresztények. egyébként meg:
        1. teljesen mindegy, mikor született Jézus, az ünnep önmagában szép és jó, ha a zember szeret ünnepelni
        2. persze, hogy az volt, mint ahogy a keresztény egyház más szokásainál is ki lehet mutatni. Jézus nem légüres térbe született. a fény-sötétség szimbolika egy nagyon szép spirituális kép, Jézusra is lehet alkalmazni, és miért ne?
        3. ezzel egyetértek. Nem Jézuska, nem angyalka.
        4. a kommersz része (hogy novembertől a Gingle Bells szól mindenhol) ténleg eléggé idegesítő, meg hogy minden a vásárlásról szól. de ha a zember tudatos, akkor a belső ünnepre figyel, és nem a külsőre.
        5. véleményem szerint mindenki úgy éli meg a spirituális igényeit, ahogy tudja, addig, amíg nem akar engem meggyőzni, hogy csak neki lehet igaza, és csak az övé az igazi út.

  4. A “hurráoptimizmus” rész most elég sokat segített nekem, mert pont ilyen időszakon megyek keresztül! Még jobban megerősített abban, hogy a fájdalmat igenis át kell élni. Egyébként én is próbáltam műmosollyal elintézni a dolgokat, de be kellett látnom, hogy nem működött, mert a külvilág talán tényleg elhitte, hogy minden rendben van, és ettől csak rosszabbul éreztem magam… Azóta persze kiadtam magamból, amit csak lehetett, és most már kezdem érezni, hogy beindult a “healing”!

  5. Nincs is szebb, mint az ezoterikus gőg, nem igaz? :) Csak akkor kellemetlen, ha az ember saját magán is diagnosztizálja…

    • Miért, most mi megvilágosodott atyaúristen-mesterek megtehetjük, nem? :DDDD

  6. Jó összefoglaló.Bevallom a térités hibájába estem a legtöbbször .Egyszerűen képtelen vagyok,de legalábbis nehezen tudom elfogadni ,hogy az egyébként számomra kedves emberek, hogy tudnak ennyire a mátrix csapdájában vergődve létezni,nemis keresve más kiutat.Hedonizmus cimén,mert az annyira menőőő (pedig csak a másik véglet), az alkohol meg egyéb drogok rabjai,én meg az ők foglyai vagyok …hát ezért.
    Vannank az útnak fájdalmas magányos szakaszai is,az eröltetett optimizmus ellenére,a negativ dolgok (energiák ) nagyon is jelen vannak az életünkben. A kulcs lehetne a szenvtelenség (de nem közömbösség!)ahhoz ,hogy kitudjuk egyensúlyozni magunkban a polaritást. Itt találtam róla egy irást:„Bünbánattal üzzük el a “rosszat”? a cime.

    http://www.modusvivendi.hu/wp-content/uploads/2013/08/MVM-2013.-marcius.pdf

5 Trackbacks & Pingbacks

  1. Kérdések és válaszok, a dobozon túlról – interjú az Eszter’s Offtopic szerzőjével | Eszter's Offtopic
  2. Krétai kalandkalauz kíváncsiaknak – II. rész | Eszter's Offtopic
  3. Rekordok, pikantéria, jóslat – minden, amit az Eszter’s Offtopic 2013-as évéről tudni akartál | Eszter's Offtopic
  4. Komoly poén: 5 féle spirituális ember, akiket… | Eszter's Offtopic
  5. A materialista is élhet spirituális életet, tudtad? | Eszter's Offtopic

Nehogy már benned maradjon a véleményed, ember! (Az első kommented előmoderálás után jelenik meg, de utána szabad a pálya!)

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Követem

Értesítést küldünk minden új bejegyzésről a megadott e-mail címre.

Csatlakozz a 371 követőhöz

%d blogger ezt szereti: