Eszter's Offtopic
Eszter
Az antiszemitizmusról, kissé nyersen
A cigányos bejegyzésemre természetesen kaptam zsidós kommentet is, ami elindított bennem egy gondolatsort. Igyekszem úgy tálalni a témát, ahogy még nem tettem. Szóval, kedves testvér, gyűlölöd a zsidó népet, mert szerinted egy kalap alá vehető több millió ember minden magyarokat sújtó nehézség a “cionista agymosógép” konspirációjában gyökerezik. Még az is, hogy múlt héten kirúgott a … Tovább a folytatás olvasásához
Energetikai játszma vérszívóinkkal
- Van egy barátnőm, aki folyton szívja a véremet. Felhív az éjszaka közepén zokogva, és ha nem veszem fel a telefont, hisztizik, hogy sose számíthat rám. Folyton a problémáival traktál, órákig tud nyávogni a lusta, alkoholista férje és az idegbeteg, kizsákmányoló főnöke miatt, állandóan tőlem várja a megoldást minden problémájára. Már nagyon elegem van belőle, … Tovább a folytatás olvasásához
Patkány a villanyvezetéken, avagy a cigánykérdés az országban
Újabb szomorú gyöngyösi történethez értünk, bár ez a sztori nemcsak a Mátra aljáról, hanem az egész országról szól. Pár napja jutott el hozzám Morvai Krisztina “Hogy kerül a patkány a villanyvezetékre? Cigány-magyar együttélés a gyöngyösi Durandán” című kisfilmje, ami a durandai cigányok életterét mutatja be, élesen bírálva a városvezetést és a kormányt, akik lehetővé teszik … Tovább a folytatás olvasásához
RIP, drága Goloka teaház!
Sajnos májusban egy kedvenc hellyel kevesebb lett, végleg bezárt Gyöngyösön a Goloka Teaház is. Is, merthogy mostanában egyre több helyen húzzák le a redőnyt a megcsappant forgalomnak köszönhetően. A teaházat nagyon szerettem, bár sajnos ritkán jutottam el: szinte csak akkor sikerült benéznem, amikor szabadságon voltam. Akkor sem volt egyszerű, mert a barátaim közül senki sem … Tovább a folytatás olvasásához
A fejenállás márpedig jó dolog
Érdekes dolog ez a jógamóka, amit immár egy éve űzök (lehetne persze gyakrabban is, finoman fogalmazva). Egyfelől még mindig kétballábas kis kezdő vagyok, másfelől azonban meglepő fejlődésen mentem keresztül az elmúlt (több mint) 365 napban. Szégyen és gyalázat, de vannak bizonyos alapdolgok, amiket az ember jobb esetben már élete harmadik jógaóráján tud, én pedig bizonytalan … Tovább a folytatás olvasásához
Mini metamorfózis
Nem csak több tonna régi vackot dobtam ki és ajándékoztam el, hanem tavaszi mentálhigiénés nagytakarítást is tartottam idén. Ommmm…. na jó, ez persze nem azt jelenti, hogy mostantól pránát fogok ebédelni pacal és sör helyett (igaz, amilyen kevés helyen fogadják el a SZÉP-kártyát, talán ez volna a legokosabb döntés), hanem inkább azt, hogy bizonyos hatásokat … Tovább a folytatás olvasásához
Most dobtam ki életem első óvszerét
Tyűazannnnyjátneki, nem épp könnyű dolog a lomtalanítással egybekötött dobozolás. Bár négy-öt évente megszabadulok a szülőházamban évtizedek alatt felhalmozott cuccoktól, ezúttal is bőven találtam olyasmit, aminek már tizenöt évvel ezelőtt is a kukában lett volna a helye. Életemben először most néztem át az összes régi ócskaságot minden érzelem nélkül, és szabadultam meg öt nagy kukás zacskónyi … Tovább a folytatás olvasásához
Vallásszabadság, oktatás-nevelés: hová tart a politika?
Nem szoktam politizálni. Már csak azért sem, mert a politikai orientáció elsősorban azon múlik, hogy az ősök többsége Auschwitzban, Buchenwaldban vagy valamelyik Gulág-táborban, esetleg Recsken halt-e meg. Emellett még nem találták fel azt a rendszert, amely egyszerre kedvezne diákoknak és nyugdíjasoknak, nagycsaládosoknak és egyedülállóknak, munkanélkülieknek és milliárdosoknak, tehát a családtörténeten túl attól is sok minden … Tovább a folytatás olvasásához
Két friss sztori a bennem élő makacs, önző, hiú, irigy csakazértis-kölyökről
Azon gondolkoztam ma, hogy vajon miért bosszantom fel magamat banális baromságokon. És ilyenkor nem elég, hogy kicsúszik alólam a jelenlét talaja, de ráadásul még vulgáris viták szintjére is képes vagyok leereszkedni. A legzavaróbb azonban az, hogy még ezekben a méltatlan helyzetekben is az a prioritás számomra, hogy MEGMONDJAM A FRANKÓT, jól szerepeljek, győzedelmeskedjek az ellenfél … Tovább a folytatás olvasásához
Konszolidálódott a tóhelyzet a békaholocaust után – képes beszámoló
A héten hallottam először az év első krecsikórusát a nagyrédei Fancsalkúti- és a Hó-tó partján. Borzalmas békaholocaust volt idén a Mátrában és a Bükkben. A kánikulával tarkított ősz miatt a brekik nem ásták magukat elég mélyre, így a brutális februári fagyok idején a gazdag hüllőállomány 75-80 százaléka kipusztult. Kevés bánatosabb dolog van egy néma, halott … Tovább a folytatás olvasásához
Parádfürdő-Gyöngyös túra, Kékesen át 35 km – beszámoló
Hogyan másznál meg egy hegyet? Képzeld csak el. Komótosan felsétálsz a csúcsra, esetleg érzed a kardiós izzadságot a bőrödön, netán kifogysz a levegőből? Persze van, akinek elszáll az agya, és rögtön futást, sőt repülést vizualizál. Mások azt mondják: á, hagyjad már, képtelen volnék megmászni most egy hegyet – különben is, minek? A pszichológusok mindenesetre gyönyörűen … Tovább a folytatás olvasásához
Lakatlan sziget és jurta: kivonulni a civilizációból, a természetbe
Az egész úgy kezdődött, hogy találtunk egy cikket egy pasasról, aki egy Seychelles-szigetekhez közel eső lakatlan szigeten él évtizedek óta, amolyan modern Robinson Crusoe módjára: igaz, őt nem egy hajótörés vágta le a civilizáció ütőeréről, hanem maga döntött úgy, hogy háta mögött hagyja a társadalmat. A fickó egész nap búvárkodik, halászik, napozik, kertészkedik, csak azt … Tovább a folytatás olvasásához
Egy szülinappal még tartozom: 4 évesek lettünk
Ismét eltelt egy év, vénült a blog: igazából két héttel ezelőtt, de van nekem időm? Igen, persze, hogy van, de azt igyekszem jelenléttel tölteni. No, szóval 2008. április 18-án született ez a kis digitális füzetke, s azóta elég sok átalakuláson ment keresztül (és még fog is: át akarok rendezni pár menüpontot, törölni szeretnék néhány jelentéktelen … Tovább a folytatás olvasásához
Fellebben a fátyol: nem hétköznapi történet hétköznapi történésekről
Különös, hogy az ember mennyire hajlamos saját dogmái rabjává válni. Én sem vagyok ez alól kivétel, de egyre tudatosabban igyekszem dolgozni azon, hogy megszabaduljak az előítéleteimtől. Az alábbi történet főszereplőjének, Karolának* ez nem sikerült – igaz, talán meg sem próbálta. Egyelőre. Egy volt kollégámon keresztül hallottam Karola történetéről: középkorú újságíróhölgy, felnőtt gyerekekkel, fizethetetlen frankhitellel, állás … Tovább a folytatás olvasásához
Védett: -
Nincs kivonat, mert ez egy védett tartalmú bejegyzés.
Ha először jársz itt, pár fontos poszt:
Ti mondtátok