Eszter's Offtopic
Buli
Buli, könyv, film, sport, énfotó… meg minden, ami a héten történt
Az utóbbi időben valahogy nem vitt rá a lélek, hogy kibújjak a jó meleg takaró alól, ezért aztán tizenkét-tizennégy órákat aludtam, és csendben meditálgattam a négyesre csavart konvektor mellett, ez a bejegyzés tehát az elmúlt időszak agymenéseinek hű, fecsegős tükre. Bulikról, könyvekről, filmekről a héten, és arról a minimális mozgásról, amelyben részem volt két havazás … Egy kattintás a folytatáshoz…
Fekete Zaj-beszámoló: az 5 legjobb buli a fesztiválról
Képzelj el egy fesztivált, ami az erdőben, a fák között, az ország legmagasabban fekvő tava mellett fekszik, a Mátra szívében. Képzeld el, hogy itt nincsenek kordonok, vastagnyakú biztonsági őrök, kilométeres sorok és szürreális árcédulákkal ellátott ital- és étellapok: a légkör családias, a holmijaid veled együtt biztonságban vannak. Képzeld el, hogy itt végre találkozhatsz azokkal a … Egy kattintás a folytatáshoz…
A Szigetről, röviden
Két év kihagyás után tértem vissza a Szigetre, de az egész ifjúsági szegmensből szerintem én voltam az egyetlen, aki egy szál napijegyre tartott igényt, a többiek mind hetes bérletet kértek. A Sziget előtti napok nem voltak épp unalmasak (egy lakásavató buli, majd a 12 órás Depeche Mode-party a Dürer kertben, jövő héten meg vár a … Egy kattintás a folytatáshoz…
Négyszeres BRAVO OTTO-túlélő lettem
Hölgyeim és uraim, immár elmondhatom magamról, hogy négyszeres BRAVO OTTO-túlélő lettem. (Ezt egyébként már 24 órája is elmondhattam volna, ha nem lopja el a netbook-töltőmet vélhetően az a három tinilány, akik az egyik életnagyságú BRAVO OTTO-indiánszobrot is magukévá akarták tenni ereklye gyanánt a show végén: bevallom, egy pillanatra átsuhant az agyamon, hogy inkább azt vitték … Egy kattintás a folytatáshoz…
Goodbye, LD50.hu!
A héten véget ért az LD50 tizenegy éves pályafutása, tegnap volt a búcsúbuli a Tündérgyárban. A kommentek alapján a törzsközönség nagy része csalódott és szomorú, nem igazán tudják hová tenni magukat kedvenc alternatív közösségi portáljuk nélkül. Persze a placc az LD-n már évekkel ezelőtt kiürült, az utóbbi időben már én is csak néhány havonta jelentkeztem … Egy kattintás a folytatáshoz…
10 dal stressz ellen, amitől garantáltan szétkapod a berendezést
Vannak helyzetek, amikor nincs szükség mélyebb filozófiára, bőven elég annyi, hogy I just wanna be a fuckin’ warmachine. Tudományos tény, hogy a zeneterápia jótékony hatással van szervezetünkre. S ahogyan Mozart vagy Beethoven meggyógyíthat bennünket, úgy némi magányos denszelés a brutálisabb fajtából is segít feloldani a mindennapi stresszt. A muzikális frusztráció-oldásnak a következő alapszabályai vannak: 1. … Egy kattintás a folytatáshoz…
A Siroki Vár Napja: így telt a szombatunk
Újabb reneszánsz buliba sikerült belecsúsznom: ezúttal a Siroki Vár Napja című ingyenes rendezvény keretében, amely – minő meglepő – a siroki vár lábánál zajlott. Imádom a várfesztiválokat! Július első hetében a Kisnánai Várjátékok során is akkorát táncoltam a Hollóének muzsikájára, hogy nyolc helyi purdé kért tőlem autogramot utána. Kicsit be is paráztam, hogy már az … Egy kattintás a folytatáshoz…
Buli buli hátán
A görög nyaralás és a VNV Nation-show után sem ért véget a bulisorozat, úgyhogy igazán izgalmasan teltek az elmúlt hetek. Az alábbi kisvideó – a Vaddisznó Vágatlanul Televízió adása – kerek születésnapom történetét regéli el röviden. Fogadjátok szeretettel!
VNV Nation – nem igazán beszámoló, inkább sztorizás
Megvolt az év koncertje is, mostanában igazán elkényeztetnek az égiek. (Na jó, egy Clan of Xymox-bulit még el tudtam volna viselni, de már megint elmarad – pedig illene személyesen gratulálni a klán új tagjához, Ronny és Mojca porontyához, aki a héten, a Mérleg jegyének első napján született.) Életem tizedik VNV Nation-bulija, de úgy látszik, sosem … Egy kattintás a folytatáshoz…
Tapasztalatok az éjszakai élet sötétjéből – szakmai szemmel
Túl vagyok az idei év eddigi legjobb buliélményén, a Black Nail Cabaret-De/Vision-Covenant koncerten és egy fantasztikus afterpartyn, amit szinte megszakítások nélkül végigugráltam. Izomlázam van és kicsit másnapos is vagyok, senki se számítson hát hagyományos élménybeszámolóra. A produkciók helyett a fő fókusz inkább a szakmai kérdésekre vetül, hiszen az olvasóim többsége nem feltétlenül rajongója a zenekaroknak, … Egy kattintás a folytatáshoz…
Az év legalternatívabb napja
Túl vagyunk az év legalternatívabb napján a Hangraforgó klub Bejglivége fesztiválja keretében, ami annyira alter volt, hogy véletlenül megtekintettem a Kungfu Panda című mozifilm gigantikus óriásplakátját is, mert azt hittem, a 90-es évek gyöngyösi szórólap-kiállításának szerves része. Volt betakamerás dokufilm a múlt ezred gyöngyösi gettóvilágából, portugál bárdal forralt bor mellé, kortárs versek megzenésítve és Victoria … Egy kattintás a folytatáshoz…
Jó bor és tiszta akkordok: a Nemzetközi Gitárfesztivál zárónapja
Szerdán világmegváltás Marcsival, csütörtökön forgatás a Pont Ott Partin (bár magasabb lennék pár centivel, akkor nem kéne felemelni a kamerát és nem remegne be egy perc után a kezem), pénteken a Nemzetközi Gitárfesztivál záróakkordjai… – így aztán keveset aludtam mostanában, viszont annál enerváltabb és dehidratáltabb voltam a másnapokon. Csoda, hogy a megkezdett blogbejegyzéseket nem volt … Egy kattintás a folytatáshoz…
Az elmúlt napok eseményei, fotóblog formájában
Na jó, tényleg NAGYON elhavazódtam. Rengeteget, baromi sokat és elképesztően sokat dolgoztam ezen a héten, a fennmaradó időben pedig nyolc órát pihentem és nyolc órát szórakoztam (mert nálam a nap 52 órából áll). Az elmúlt napok eseményei címszavakban.
Underground vs mainstream, Siouxsie vs Tankcsapda… mindent a maga helyén és idején
Nem vagyok én se déjé, se szelektor, mégis én csináltam a Cool Rock Café kistermében a zenét tegnap. Egész élvezetes volt, lehet, hogy gyakrabban kéne ilyesmire vetemednem? Előtte pedig Zipkomm-konferencián okosodtam drága zenészeimmel, Árpival, Emkével és Soffyval (aka Black Nail Cabaret). “Nagyon zene” nap volt tehát a szombat, erről szól a mai poszt is.
Hétvégi darkulás Mode-dal és Cure-ral
Depeche Mode és The Cure – tizenöt éve óriási klubélet épült köréjük országszerte, közönségük persze ma is főként későharmincas figurákból áll, de a placcon megjelennek a huszon-sőt tizenéves fanok is. Gyöngyösön épp csak bontogatja szárnyát egy mélyen underground és földszagú, ám annál emberarcúbb klubkezdemény Hangraforgó néven, aminek a Tiszti Klub ad otthont a város szívében. … Egy kattintás a folytatáshoz…
Ha először jársz itt, pár fontos poszt:
Ti mondtátok