Eszter's Offtopic
Magamról rizsázok
Büszke vagyok
Az van, hogy én büszke vagyok az eredményeimre. Jó, persze: nem lett belőlem egy maratoni csúcsdöntő, és talán a Mátra 115-be is beletörne még a bicskám (persze, ki tudja), de azért ahhoz a kislányhoz képest, aki egyetlen egyszer nem volt képes három percnél hosszabb ideig futni tesiórán, otthon meg folyton a fotelben döglött, igenis nagyon … Egy kattintás a folytatáshoz…
Az érzelmi zsarolás 10 kulcsmondata
Ismertem már a spirált, mégis belecsúsztam újra (háttér, okok itt, jelszót a Facebookon adok, ha kérsz). Most reagálnék a zsaroló fő vádjaira. 1. Számodra minden fontosabb, mint én. Még a délelőtti szundikálás, a futkározás és a buli is. Igen, ez így van. Fontos számomra, hogy kialudjam magamat, eleget mozogjak, és felszabadult társaságban legyek. 2. De … Egy kattintás a folytatáshoz…
Védett: Jogos önvédelem?
Nincs kivonat, mert ez egy védett tartalmú bejegyzés.
Barátaim a Facebookon
Mindenki másképp használja a Facebookot; én elég nyíltan, lazán, de mérsékelt intenzitással (leszámítva azokat az eseteket, amikor elromlik valami, és csoportterápiás tutorial keretében igyekszem megoldani a problémát). No, de kik is az én barátaim Mark Zuckerberg pulijának kék-fehér birodalmában, ami nélkül ma már egészen más volna az élet? A valódi barátaim, haverjaim, kollégáim, ismerőseim, rokonaim … Egy kattintás a folytatáshoz…
Buli, könyv, film, sport, énfotó… meg minden, ami a héten történt
Az utóbbi időben valahogy nem vitt rá a lélek, hogy kibújjak a jó meleg takaró alól, ezért aztán tizenkét-tizennégy órákat aludtam, és csendben meditálgattam a négyesre csavart konvektor mellett, ez a bejegyzés tehát az elmúlt időszak agymenéseinek hű, fecsegős tükre. Bulikról, könyvekről, filmekről a héten, és arról a minimális mozgásról, amelyben részem volt két havazás … Egy kattintás a folytatáshoz…
A komfortzóna, avagy mit gondolnak rólam a többiek, ha…
Az elmúlt hetek legintenzívebb élménye számomra az volt, hogy a komfortzónám peremére kerültem, és szorongok. Aztán az, hogy átléptem a küszöböt, és ezer irányból záporoznak rám a golyók, míg én meztelen vagyok. Végül pedig a meghatározhatatlan, kellemetlen érzés, hogy “hé, te tudod, mit képviselsz, és mégsem vagy elég bátor”, ami még a golyózápornál is rosszabb. … Egy kattintás a folytatáshoz…
Fellebben a fátyol: 5 hátborzongatóan ronda kép kiskamasz koromból
Házborzongatóan ronda kiskamasz voltam. Találtam néhány képet, ami – érthető okokból – be sem került a családi fotóalbumba, így volt alkalmam szörnyülködni. Íme, a 90-es évek legmegrázóbb trend-faux pas-jai… Az előnytelen külsőnek alapvetően a következő okai voltak: családi háttér – az én anyám és nagyanyám nem törődtek a divattal és a szépségápolással, így nagyjából 15 … Egy kattintás a folytatáshoz…
Felveszem a futócipőt
A túrabakancs után a következő nagy projekt a futócipő. Csúcsfogyasztó rovatunk következik az élet materiális oldaláról, és ami mögötte van. Csak itt, csak most, csak önöknek. Életem első túrabakancsa, a Hanwag Lima szépen beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Már az első túrán (25 km, Gerecse) is szépen teljesített, térdig érő sárban-hóban – semmi vízhólyag vagy … Egy kattintás a folytatáshoz…
Hóvihar és autófétisizmus – főleg az utóbbi
“Segítünk! Ne hagyja el a gépjárművét! Ha elfogy az üzemanyaga, üljön át másik gépjárműbe! Belügyminisztérium” – olvashattam az üzenetet tegnap 18:52-kor, sok millió honfitársamhoz hasonlóan. Mivel akkor már jó harminc órája nem olvastam-néztem híreket, nem tudtam hova tenni az sms-t, csak egy órával később, a Facebook jóvoltából esett le, hogy az intenzív hóesés országszerte óriásdugókhoz … Egy kattintás a folytatáshoz…
Trollokról, pápákról, indulatról és bántásról – őszintén
Fájdalmat okoztak nemrég egy kedves bloggertársamnak, méghozzá övön aluli, értelmetlen és döbbent fájdalmat. Rutinos játékosként lehullanak rólam a trollgyűjtő-oldalak sablonos szitokszavai, de a szóban forgó eset engem is felkavart. Este azzal a kérdéssel feküdtem le aludni, hogy miért bánt valaki örömmel, kéjjel mást, pláne egy idegent. Aztán magamba néztem, hogy megtudjam: én miért, hogyan bántottam, … Egy kattintás a folytatáshoz…
A vitamin és a futás titkos kapcsolata, a 36-os szám tükrében
Nem titok, hogy egy ideje eldöntöttem, hogy tudatosabban fogok táplálkozni. Ez főként annyit tesz, hogy a napi két liter tea mellé igyekszem egy liter vizet is leküldeni, és az angolok által csak “napi 5″ néven emlegetett zöldség-gyümölcsbevitelre törekszem. (Azt is elhatároztam, hogy éjfél után már nem vacsorázom, de ez ritkán jön össze, ugyanakkor nincs lelkifurdalásom, … Egy kattintás a folytatáshoz…
Döcögős gasztro-orgazmusok a konyhapulton
Az úgy volt, hogy kitaláltam, vacsorára mézes-mustáros csirkét kellene csinálni, ami után pedig trüffel dukál, a’la Dr. Oetker. Valahányszor a szülői házban vagyok, mindig heves sütés-főzésbe kezdek, mert itt – pesti hajlékommal ellentétben – van tűzhely és sütő, továbbá kellemes meleg is. Szemerkélő ónos esőben sétáltunk el a legközelebbi Sparig Hajnival, de pechünkre a nyitvatartási … Egy kattintás a folytatáshoz…
Legkedvesebb téli élményeim, Gyuláról
Gyulaföldön legutóbb* két és fél évvel ezelőtt, a Pálinkafesztiválon jártam – a rendezvény természetéből fakadóan a klasszikus értelemben vett turizmus akkor kimaradt**. Idén Tempty ajánlott egy remek konstrukciót, amit nem lehetett kihagyni, így aztán hétfőtől csütörtökig Békés megyei lánykák voltunk. Íme, a top élmények, a teljesség igénye nélkül. 7. Túlélés – A holiday közepére kissé … Egy kattintás a folytatáshoz…
7 dolog, amit messzire kerülnék spirituális utam során
Nem akartam újabb írást a mit-ne kategóriából, de egyelőre így tudom a lehető legplasztikusabban kifejezni a spirituális kalandjaimmal kapcsolatos érzéseimet, gondolataimat. Mostanában mindenesetre egyre több komfortzónámon kívül eső bejegyzéssel örvendeztetem meg a nyájas olvasót, tehát legközelebb talán arra is rávilágítok, mit-igen. A fanatizmusról és a szektulásról már eleget írtam, jöjjenek most az árnyaltabb, ám annál … Egy kattintás a folytatáshoz…
Csak úgy csendben, befelé
A hideg, a szél és a jég miatt keveset mászkáltam, még mátrai extrém túrára sem mentem ma. (Igaz, ebben az is benne van, hogy pénteken arra jöttem haza Pestről, hogy apu – akinek nyolc éve CLL-ja van, és múlt héten kapta az utolsó kezelést a hatból – hőemelkedéssel küzd. Menni kellett az ügyeletre vérképet csináltatni, … Egy kattintás a folytatáshoz…
Ha először jársz itt, pár fontos poszt:
Ti mondtátok