Még ha nem is pottyantál idén felsőoktatásba, akkor is napi szinten találkozol az egyetemre-főiskolára jellemző kifejezésekkel. Íme, egy minilista a legfontosabb kulcsszavakról.
kurzus – egyetemi/főiskolai tanóra, aminek két formája van: szeminárium vagy előadás
szeminárium – a szabályok természetesen minden intézményben mások, de egy dolog biztos: a szeminárium gyakorlatot jelent, ami 10-20 fős kiscsoportokban fogadja a hallgatókat. Itt nem csak egy statikus előadást figyel az ember a padban, hanem aktív résztvevője az órának: kommunikálsz, kérdezel, kiselőadást tartasz. Van dolgozat, és az félévet általában háziesszé megírásával zárja az ember. A szemináriumról általában csak három alkalommal lehet hiányozni, hiszen egy héten egy órád (egyszer kilencven perc) van csak, így egy félévre 10-12 szemináriumnál nem jut több egy tárgyból.
kollokvium vagy előadás – nagycsoportos egyetemi kurzus, ahol egyszerre sok-sok ember jegyzetel buzgón. Az előadásra nem kötelező bejárni: az a fontos, hogy jegyzeted legyen, és a vizsgát a félév végén sikeresen letedd. Vizsga lehet szóbeli vagy írásbeli, esetleg mindkettő.
szorgalmi időszak – az a nagyjából tíz hét, ami rendszerint szeptember elejétől december elejéig tart. Ilyenkor kurzusokat hallgat az ember, de vizsgaidőpontok nincsenek.
ZH - leánykori nevén zárthelyi dolgozat, nem tudjuk, miért zárt a hely, a lényeg, hogy egyszerű írásbeli felmérő, vagyis doga – részeredményét adja a szeminárium féléves jegyének. Csak szemináriumon van ilyen, az előadásnak nem sajátja a műfaj.
vizsgaidőszak – az a vészterhes pár hét december elejétől februárig, amikor a vizsgaidőpontok várják a hallgatókat. Ilyenkor már nincsenek előadások vagy szemináriumok, mindenki otthon tanul és reszket.
index - régen leckekönyvnek hívták, az a kis fekete keményfedeles füzet, amibe a hallgató jegyei kerülnek. A jegyeket mindig a tanárok írják be, a szeminárium vagy az előadás legvégén.
ETR és Neptun – egységes tanulmányi rendszerek, amiken keresztül a hallgatók online intézik ügyeiket (beíratkozás, tárgyfelvétel, vizsgára jelentkezés, vizsgaeredmény megtekintése, befizetések stb.). Minden intézmény maga dönti el, melyiket használja, a Neptun valamiért gányabb kivitelezésű, mint az ETR – nem bírja a túlzott terhelést, ezért szeptemberben és januárban gyakran szerepel szitokszavakkal egy mondatban. Az egységes tanulmányi rendszerek célja eredetileg az, hogy megkönnyítse a hallgatók dolgát és megkímélje őket a több órás sorban állástól – ehhez egyelőre még nem minden egyetem technikai háttere adott.
