Karrier tizenévesen? Nos, nem lehet elég korán elkezdeni. Oké, persze nem kell túlpörögni a témát és fölöslegesen stresszelni magadat, de van azért pár dolog, amit már most megtehetsz szakmai előmeneteledért és későbbi sikereidért. 
Észrevetted, hogy a diákigazgatók és a HÖK-elnökök rendszerint közéleti, politikai pályafutásba kezdenek? Nos, nem lehet elég hamar elkezdeni. A sulikban nem véletlenül létezik egy sor különféle felelősséggel járó titulus – pénztáros, osztálytitkár, hetes etc. – a történet lényege nem a diákok szívatása, hanem a felelősségvállalás és persze az, hogy minél több területen próbáljuk ki magunkat. Nem árt, ha egy-egy neked tetsző szakkört, délutáni foglalkozást, iskolai sporttevékenységet is bevállalsz: a kapcsolatot így a sulitársakkal és a tanárokkal is jobb lesz, ráadásul garantáltan tanulsz valami újat.
Arról már esett szó, miért van szükség arra, hogy minél több kedves ismerősöd legyen, akikkel kölcsönösen segítitek egymást, ahol lehet. Magyarországon nagy divat a “biztos valakinek a valakije” attitűd, amikor élből feltételezzük, hogy csak az juthat előkelő pozícióba, akinek rokonsága népes vagy szexuális vonzereje nagy. Nos, a valóságban a kapcsolatokat nem a protekció miatt építjük, hanem mert a lehetőségekről, nyitott pozíciókról, megüresedett állásokról így hallhattunk a leghamarabb – és mert természetesen referencia és ajánlás nélkül sokkal nehezebb bármit is elérni. A protekciót felejtsd el: tudás, szorgalom és tehetség híján öt percnél tovább senki se kerül rivaldafénybe. [10 ismerős, akik segítik a karrieredet]
A hangsúly itt a releváns (szakmádba vágó) munkatapasztalat, de természetesen a kapcsolatépítés is, hiszen menet közben rengeteg kollégával ismerkedsz meg, akik képességeidet ajánlva máshol is tudnak majd ajánlani téged. Itt nem a sok pénz a cél, a hangsúly inkább a gyakorlaton van (ne feledd, a magyar felsőoktatási intézmények java része kizárólag az elméleti oktatásra fektet hangsúlyt) és az ismeretség. A saját helyzetedet nehezíted meg, ha apádék ismerősének cége igazolja, hogy pár hétig náluk dolgoztál, miközben a valóságban otthon henyéltél. [A gyakornok nem rabszolga: így tedd sikersztorivá a gyakorlatod!]
A sulik rendszerint gyűjtik a szakmába vágó álláshirdetéseket, azonkívül nagyon sok sikeres volt diák is ezeken a helyeken keres új munkatársat, alkalmazottat. Ha követed az alma mater mindennapjait – különösen az álláskeresés érzékeny periódusában – garantáltan nem maradsz le semmiről. Ha még messze az álláskeresés, gyakornoki pozíciót még mindig kereshetsz, akár a nyárra… hosszútávon jobban jársz szakmába vágó (akár fizetés nélküli) pozícióval, mintha az metróaluljáróban szórólapoznál három fillérért. Egyébként sem árt, ha képben vagy, hogy iskoládhoz milyen megkeresések érkeznek, hiszen te is ezeken a területeken fogsz majd dolgozni talán egy szép napon.
Mielőtt termékké válnál a munkaerőpiacon, nézz szét a neten, mit mond rólad a Google. Közhely, de nem lehet elégszer elmondani: amit egyszer feltöltöttél, attól többé nem szabadulsz (vagy csak nehezen). A legtöbb HR-munkatárs a közösségi portálokon is csekkolja a jelentkezőket, és bizony elképzelhető, hogy ott bukkannak ciki fotókra vagy beszólásokra, ahol már ezer éve nem jártál. Tartózkodj a gimis IHB (iszunk-hányunk-belefekszünk) bulikat illusztráló csiklandós képsoroktól és a volt tanáraidat, iskoládat szidalmazó blogbejegyzésektől. Again, Google is your best friend. [Mit tud meg rólad a munkáltató a közösségi portálokról?]
[vote]
[hirdetes]
Interakció
Vélemény?