Eszter's Offtopic
bulvár
Élet a főműsoridő után
Mindig vacog a fogam a rettegéstől, amikor egy frissen felfedezett, csillogó-villogó, tagadhatatlanul tehetséges Megasztár-, Csillag születik- vagy X-Faktor-versenyző saját dalt kap: tízből kilenc fiatal reménységet ugyanis egyből közröhej tárgyává tesz az izzadságszagú Nyugat-majmolás, az eredetiség hiányát palástoló közhelykészlet és a sablonos, erőltetett zenei és vizuális megoldások. Később sem sokan akadnak, akik nem világsztárok slágereivel haknizzák … Tovább a folytatás olvasásához
Négy ok, amiért a bulvár fontos és hasznos
A bulvárt a sátán első számú eszközeként gyalázni bizonyos körökben a szociális interakció szerves része: épp úgy kötelező, mint “köcsögözni” egy tesztoszteronszagú falusi konditeremben, mocskos “orkokról” és “zsidajokról” értekezni egy nemzeti radikális fórumon vagy a Linkin Parkot szidni a Metal Hammer hasábjain. Persze nem leszek álszent: noha a bulvár a pletykával – tehát az emberiséggel … Tovább a folytatás olvasásához
Döbbenetes tragédia! Demi Moore férje elhunyt!
Nehéz időszak a könnyűműfaj számára az Oscar utáni kettő-négy hét. Hollywood visszavonul, pihen, nyaral, unatkozik – uborkaszezonban pedig az ember ráfanyalodik arra, hogy Lindsay Lohan börtönbe kerül, Britney Spears lába narancsbőrös, Charlie Sheen újra félrelépett, Paris Hilton részegen randalírozott… noha már az lenne a hír persze, ha nem. Nyilván a bulvár is érzékeli a kormány … Tovább a folytatás olvasásához
Kutyakomédia három szereplővel: Csak Van, TV2 és Bors
“Még el sem kezdődött a Megasztár elődöntője, máris botrányt okozott a tehetségkutató egyik zenekara. A Csak Van kiszállt a Megasztárból, nem írta alá a TV2 által kínált szerződést, s egy videóportálon egy Hitler-film átiratával űz gúnyt a csatornából és a Presser, Mester, Eszenyi, Friderikusz négyesből” – írta a Bors csütörtöki címlapján, “Botrány! Náci filmmel űznek … Tovább a folytatás olvasásához
Gothbulvár meg random rizsa pour rizsa
Naivan azt gondoltam, hogy az esős hétvége alatt lesz időm ÍRNI, így nagy betűvel, nem csak futó ettem-ittam-aludtam formátumban karcolgatom majd a felszínt. Ehhez képest egy szabad percem sem maradt, mert végre kisütött a nap, így rögtön mászkálhatnékom támadt. Huszonöt kilométer minden napra, csoda, hogy vízhólyagok nőttek a sajgó talpaimon? Szóval most inkább vizuáldesszert következik, … Tovább a folytatás olvasásához
Mellbimbódöngetés és poshadt szennyes: Tila Tequila bulvárblogja kissé ciki!
Már azt hittük, elfelejtette. Akárcsak a terhességét, a vetélését, a jegyességét és a házasságát – az LSD és a kokain nem jó mixtúra. Titokban azért persze vártuk, mint a Messiást. Először április elsejére ígérte. Aztán április második hetére. Majd a harmadikra. Végül azt mondta, május harmadika lesz a nagy dátum. És lám, épp csak pár … Tovább a folytatás olvasásához
Kedvenc médiaöngyilkosságaim: nem csak az Idoru szarik oda, ahol eszik
Zenekarok és a médiaszereplés, avec vagy sans elkurvulás, ez már ízlés dolga, a szimbiózis viszont adott: a világ legjobb zenekara akár a fején is pöröghet, de bizony a kutya se hall róla soha, ha nem promózzák az írott és elektronikus sajtóban. Ugyanakkor a szerkesztők is gondban vannak, amikor éppen uborkaszezon jön a művészurak és – … Tovább a folytatás olvasásához
A két legidegesítőbb amerikai evör, Sarah és Bristol Palin
A világ egyik legidegesítőbb családjának második legidegesítőbb tagja ma olyat szólt, hogy “nem fog többé újra szexelni, amíg ki nem mondja a boldogító igent”. Báá, az ember hall azért ezt-azt Amerika prűdebbik fertályáról – ott van például a tisztasággyűrű, ami tökéletes Disney-találmány a keresztény, fehér, felső- középosztálybeli tinédzserek megfélemlítésére – de azért Bristol Palin most … Tovább a folytatás olvasásához
Miért jó a Benkő?
Az egész szerkesztőségünk menthetetlenül és végérvényesen beleszeretett a Benkő-műsorba: noha we are on Team Tünde (egyhangúlag), már számoljuk a napokat az Edit férjet keres kezdetéig – mindez azért pont most bukott fel belőlem, mert hétfőn forgattunk, így csak most jutottam el odáig, hogy megnézzem a csúcsreality utolsó epizódját. Zseniális. Jó, bevallom, eleinte én is előadtam … Tovább a folytatás olvasásához
Döbbenet! Darkok ölik egymást és ömlik a médiageci! Botrány!*
Ó jaj, ha egyszer rámtör az ihlet és szemöldökig süppedek a legsötétebb bulvárszennyben… mea culpa, nem tehetek róla, vonz a vihar a biliben – érdekel, mint jelenség. Ritkán reagálok mások posztjaira, legutóbb MegaBrutal ihletett meg “minden nő kurva“-témában, most Hoze friss bejegyzése késztet gépelésre. A téma nem is annyira a már korábban elemzett jelenségszereplés, hanem … Tovább a folytatás olvasásához
Elitista, sznob, éh’teh’mi’hégi klisék
Van valami, ami régóta zavar – ezért most nem körözök a téma körül, hanem in medias res a szürke novemberi levegőbe kiáltom: viszketőgörcsöt kapok a hülye értelmiségi faszfej kliséktől. Ebben az országban ugyanis aki kultúrlénynek és felelősségteljes választópolgárnak vallja magát, az valami bizarr sznob eltökéltséggel puffogtat bizonyos közhelyeket, felsőbbrendűsége teljes tudatában. “A tévében csak szennyel … Tovább a folytatás olvasásához
A bulvárhír és a bulvárjegyzet – ami nem derrrogál
Kikerülhetetlen, hogy a skríbler-wannabík ne fussanak bele a hírszerkesztés módszertanába, az unalomig ismételt piramis-elvbe (líd elejére a legfontosabbakat) és a híres 6W-be (who? what? where? why?, how?, when?, bár az utóbbi az online-ban nem érdekes, mert ha nem “most” történt, nem foglalkozunk vele). Asszem, ez az egész történet azonban romba dől, ha bulvárhírről van szó … Tovább a folytatás olvasásához
Saját hányásába fulladt bele a Boyzone énekese – hol vannak az (online) bulvár határai?
A bulvár talán a legmainstreamebb műfaj: érdekelhet analfabéta útszéli munkást éppúgy, mint egyetemi professzort, kicsiket és nagyokat egyaránt vonz… óriási tehát a benne rejlő üzleti potenciál. A hírgyártás ebben a zsánerben több ember összehangolt munkája, amiből milliók élnek: a bulvár ma már nem elsősorban hírműfaj, inkább folytatásos szappanopera, amit a népek könyv helyett olvasnak. Az … Tovább a folytatás olvasásához
Claudia és a hurkák – tudjuk, hogy álomvilág: akkor minek kell a duma a természetességről?
Ahogy így elnézem a Liptai Claudia-féle Playboy-fotószetet, nem is tudom, röhögjek-e vagy felháborodjak. Adott egy élő ember, és adott egy személyiségjegyektől megfosztott arctalan brand-attribútum: a valóság és az illúzió. Két márka kapcsolódik, mindenki jól jár – a kampány kommunikációjából meg kiderül, hogy a természetesség és a női test sokféleségének tisztelete konkrétan a faszt se érdekli … Tovább a folytatás olvasásához
A nap bulvárhírei: a spanyol miniszterelnök gót lányai és vetélésről csicsergő blogger
Igazából nem szoktam hazahozni a melót (mondjuk nem is vagyok még otthon), de a mai nap vicces bulvárhíreit már nem bírom szó nélkül hagyni. Kész… csoda-e, ha belőlem is ömlik a hülyeség?! Gótok a spanyol miniszterelnök lányai! Szerencsére az emó-pózerek megjelenésével alaposan megfogyaszkodott a divatgót szcéna, ám a spanyol miniszterelnök családjában így is magas az … Tovább a folytatás olvasásához
Ha először jársz itt, pár fontos poszt:
Ti mondtátok