Eszter's Offtopic
csak a madarak
Nyereményjáték: and the winner is….
Hölgyeim és uraim, végre itt az eredménye a születésnapi nyereményjátéknak! Köszönjük szépen a nevezéseket és a sok-sok lájkot, mindnek nagyon örültem. (Igazából majdnem annyira “megnőtt a lájkom”, mint VV Bécinek, hálám üldözni fogja az összes számlálót és nevezőt.) Most pedig dobpergés: a mindent elsöprő győzelem Csizmazia Bianka nevéhez fűződik, akinek kereken negyedszáz lájkot sikerült begyűjtenie … Tovább a folytatás olvasásához
De hát…
Helsingborgban van épp Emke, nemrég írt sms-t. Jövő héten egy éves lesz a közös gyermek, “akit” persze nem mutattunk be senkinek, csak az láthatta, aki magától rátalált – és ez így van jól. Nem tudtam válaszolni az sms-re, de lélekben azért beugrottam a kis kávézóba, ahol tavalyelőtt augusztusban csücsültünk és agyaltunk, aztán megfestettük a képet. … Tovább a folytatás olvasásához
Arc képek (kötőjel nélkül)
Kicsit elmaradtam a bejegyzésekkel az elmúlt pár napban, úgyhogy most igyekszem pótolni a mulasztást a lehető legfrissebb híranyaggal: (szerényen) velünk. Fél órája léptünk ki a Vachott Sándor Könyvtárból, ahol igen kellemes hangulatú felolvasáson múlattuk az időt (a kedves fogadtatást és az ajándékokat ezúton is köszönjük). A rokonaim meg szégyelljék magukat, fateromon – aki fényképész létére fotóapparát … Tovább a folytatás olvasásához
Csak úgy
Ezt ma kaptam. Rongyosra olvasva, lol Itt pedig a november huszonhatodikai gyöngyösi hajcihő plakátja látható, ami szintén Kassai Balázs munkája.
Liberális, realista, liberális realista…
Eredendően liberális alkat vagyok. No persze nem politikailag – úgy már jópár éve a semlegességre voksolok - inkább ideológialiag, ami attól jóval mélyebb, személyesebb életfilozófia. A szabadság lényege, hogy jogodban áll választani – akkor is, ha adott esetben nem élsz e joggal (a joggal, ami nagyon is a tiéd, a birtokos személyjel tehát indokolt). Realista is volnék, az … Tovább a folytatás olvasásához
Világuralom meg debrői cuvée
Bokros teendőim és parttalan önmarcangolásaim közepette el is felejtettem megemlíteni, miféle remek híreink vannak a kétmilliárd (jó, kicsit kerekítettünk) hardcore Csak a madarak-fan számára: november 26-án Gyöngyös Cityben (másnéven Barokville, 2181 után) is bemutatkozik a nagy mű, a könyvek könyve. Mit csináljak, meghívott minket a helyi könyvtár, mert annyira jók vagyunk (vagy mert annyira ott születtünk, … Tovább a folytatás olvasásához
Vicces, kedves és meghökkentő
Így, ebben a sorrendben. Természetesen mikor máskor evakuálták volna a munkahelyem környékét egy ezerkilós bomba jóvoltából, mint amikor éppen elhatároztam, hogy személyes jelenlétemmel büntetem a szerkesztőséget. A hajamat fonták éppen, mikor a két utcányira a helyszíntől lakó kedves kolléga felhívott, hogy megkérdezze, miként tudja otthonról csekkolni a leveleit. Mivel úgysem volt hova mennem, beugrottam hozzá … Tovább a folytatás olvasásához
Új üzletpolitika az irodalomban
Pár hete, egy napsütéses délutánon történt, hogy Emke benézett barátja munkahelyére, egy Budapest szívében álló lemezboltba. Amíg Laci a vevőkkel foglalkozott, Emke a cd-ket nézegette, s azonnal megakadt tekintete az évezred kiadványán: pocakos, napszemüveges, garantáltan nem idén barnult fiatalember nézett vele farkasszemet a nyilvánvalóan Paint-ben szerkesztett, ám roppantmód ízléses borítóról, méretes sárkányhímzéssel fehér ümögén, fölötte sokat sejtető felirattal: … Tovább a folytatás olvasásához
(Írott) nyelves perverziók
Amikor majd milliomos író-filmrendező leszek, egy sor emberrel kell majd osztozkodnom a többvödörnyi lóvén, ami a nyakamba szakad: szerzőtársak, szerzőtárs-wannabík, fordítók, megvesztegetett kritikusok, skríbler haverok, ügyvédek, paparazzik, satöbbi. De nem baj, mert még így is marad elég cash ahhoz, hogy mindannyian vegyünk egy-egy csinos pecót a tengerparton, a hegyekben és egy pezsgő nagyvárosban (mondjuk legyen … Tovább a folytatás olvasásához
Képek
Tegnap feltöltöttem őket, de elfelejtettem kiélesíteni a posztot. Szita az agyam. Az egész nap legelőnyösebb képe Ez még more or less oké Orsi, Emke, én, Dani Mi A könyvek Orsi jól nézett ki, de Emkének finom ívelésű tokája, nekem meg mindenórás hasam volt a képen, tehát muszájak voltunk vágni Bárdos-Deák Ági Ági és Emke, … Tovább a folytatás olvasásához
Szösszenet
Emke készített egy újabb “rövid hangulat-videoszösszenetet” a könyvünkhöz, a Táncoló Macska fejezethez, “különböző videoklipekből, valamint saját anyagból ollózva”. Igazán ihletett darab, egyszerre nyomasztó és mélyen szimbolikus, ugyanakkor perverz és zabolátlan… van egy hangulata, az tény, na. Plusz ötven fok van, ettől nyarabb már nem is lehetne – és én mégis egész nap furán üresnek éreztem … Tovább a folytatás olvasásához
Buziskodó esztetizálás? – No, thanks!
Na jó, nem akarom idő előtt – bár lassan már idő van – szarrá promózni a gyermekünket, de ezt most muszáj vagyok közszemlére tenni… Pár perce találtam a postafiókomban, és olyan bizarr gondolat, hogy rajtunk kívül már mások is olvasták a könyvet… sőt, egyre többen. És ez csak rosszabb lesz. Kész. :D “Lüktető. Eleven. Felkavaró. … Tovább a folytatás olvasásához
All creation has the promise of heaven
“All creation has the promise of heaven, and still you travel the road to hell” – and Ronan is completely right. Creation involves a lot of doubts, no-sleeping and worries, especially if you are an awful perfectionist. But I really have no reason to complain: I stepped over my own boundaries and am finally writing a book … Tovább a folytatás olvasásához
Ha először jársz itt, pár fontos poszt:
Ti mondtátok