Eszter's Offtopic
Gyöngyös
Patkány a villanyvezetéken, avagy a cigánykérdés az országban
Újabb szomorú gyöngyösi történethez értünk, bár ez a sztori nemcsak a Mátra aljáról, hanem az egész országról szól. Pár napja jutott el hozzám Morvai Krisztina “Hogy kerül a patkány a villanyvezetékre? Cigány-magyar együttélés a gyöngyösi Durandán” című kisfilmje, ami a durandai cigányok életterét mutatja be, élesen bírálva a városvezetést és a kormányt, akik lehetővé teszik … Tovább a folytatás olvasásához
RIP, drága Goloka teaház!
Sajnos májusban egy kedvenc hellyel kevesebb lett, végleg bezárt Gyöngyösön a Goloka Teaház is. Is, merthogy mostanában egyre több helyen húzzák le a redőnyt a megcsappant forgalomnak köszönhetően. A teaházat nagyon szerettem, bár sajnos ritkán jutottam el: szinte csak akkor sikerült benéznem, amikor szabadságon voltam. Akkor sem volt egyszerű, mert a barátaim közül senki sem … Tovább a folytatás olvasásához
Konszolidálódott a tóhelyzet a békaholocaust után – képes beszámoló
A héten hallottam először az év első krecsikórusát a nagyrédei Fancsalkúti- és a Hó-tó partján. Borzalmas békaholocaust volt idén a Mátrában és a Bükkben. A kánikulával tarkított ősz miatt a brekik nem ásták magukat elég mélyre, így a brutális februári fagyok idején a gazdag hüllőállomány 75-80 százaléka kipusztult. Kevés bánatosabb dolog van egy néma, halott … Tovább a folytatás olvasásához
Parádfürdő-Gyöngyös túra, Kékesen át 35 km – beszámoló
Hogyan másznál meg egy hegyet? Képzeld csak el. Komótosan felsétálsz a csúcsra, esetleg érzed a kardiós izzadságot a bőrödön, netán kifogysz a levegőből? Persze van, akinek elszáll az agya, és rögtön futást, sőt repülést vizualizál. Mások azt mondják: á, hagyjad már, képtelen volnék megmászni most egy hegyet – különben is, minek? A pszichológusok mindenesetre gyönyörűen … Tovább a folytatás olvasásához
Tavaszi reggel
Más arcát mutatja a város délelőtt. Másmilyenek a fények, mások az emberek: nyüzsög, szalad a sok háziasszony, zsibonganak a parkokban a gyerekek, kedélyesen beszélgetnek egymással az urak. A boltok nyitott ajtók mellett várják a vásárlókat, a templomokból tömjén illata árad. Délután bezzeg csend borul az utcákra és a terekre, mintha a déli harangszó a zsibvásár … Tovább a folytatás olvasásához
Íme, a gyöngyösi karácsonyi vásár: kellemes ünnepeket!
Nagyon boldog karácsonyt, kellemes pihenést, kiváló kajákat és masszív szeretetadagot kívánok mindent kedves olvasónak! Köszönöm, hogy itt vagytok, voltatok 2011-ben is. Nézzétek, elhoztam nektek a gyöngyösi karácsonyt, az ablakom alól… A város fáját ezúttal az előttünk lévő téren állították fel:
Napi ezobazár, szellemgyógyász tanfolyam nélkül
Úgy terveztem, hajnalban kelek, hogy eljussak a Natura Egészségnap délelőtti mozgásóráira, a zumbára, az aerobicra és a jógára – sajnos viszont elhúzódott az estém, így csak fél tizenegyre sikerült kihalászni magamat az ágyból. Még mielőtt valaki azt hinné, hogy sport- és életmód guru lett volna belőlem, azért csendben megjegyzem, hogy csütörtökön korlátlan fogyasztású exkluzív céges … Tovább a folytatás olvasásához
Ezt szeretném
Mondtam már, hogy épp ilyen házikót szeretnék én is a szőlőhegy lábánál? Igen, tudom, már vagy százszor: épp ezért készítettem pár képet a leendő pihenőhelyemről, mert a képek néha többet mondanak a szavaknál…
A napfelkelte előtti legsötétebb óra
Vörös volt az égalja naplementekor, fújt a szél egész éjjel. Beköszöntött az az igazi, csípős ősz, ami lerágja a fák leveleit és pasztellszín szoborrá dermeszti a legtöbb virágot. Különleges élmény volt séta közben a Suffert hallgatni, és közben végig azon gondolkoztam, hogyan is örökíthetném meg a pillanatot. Végül összeraktam egy kis sorozatot a fotókkal, a … Tovább a folytatás olvasásához
Akit kerestél, már nem lakik itt
Elszomorodtam ma, meglegyintett egy pillanatra a pusztulás szele. Semmi komoly, csak épp a szokásos: a nagyobb, városi szintű rendezvények során újra és újra átélem, hogy a 25-35 közötti generáció nincs már jelen Gyöngyösön. Pocakos ötvenesek és kannásboros tinik mindenütt, a bkortársaim pedig már rég Budapesten, Londonban, New Yorkban vagy Berlinben élnek. Főleg Londonban. Gyöngyössel együtt … Tovább a folytatás olvasásához
Így telik egy ideális nap
Az ideális nap reggelén nem számít, hány óra van. Igazából az sem számít, ha az a reggel nem is reggel. Napsugár csiklandozza a szemhéjat, kacér és szemtelen rigó kiált be az ablakon. Friss tengeri hal készül fűszeres jázmin rizzsel, kerül somlói galuska és egy üveg finom Irsai Olivér is, aztán jön egy szolidabb húsz kilométeres … Tovább a folytatás olvasásához
Tél a köbön
Decemberben a fájó fogaim miatt talán egyetlenszer jártunk a gyöngyösi Szent Anna-tónál, ilyen hosszú időt régóta nem töltöttem már el “szakrális szent helyemtől” távol. Jó volt most újra látni. Még mindig nagyon tél van, mindent fehér lepel lep el. A jó hír azonban, hogy a nappal hossza már 9:32 perc, 7:11-es napfelkeltével és 16:43-as napnyugtával. … Tovább a folytatás olvasásához
Kitántorgók – avagy a jövőre váltott múlt
poszt a magyar kultúra napján Először azt hittem, csak a várost hagyják el. Mennek a fővárosba, bármelyik településen is nőttek fel – akár Debrecenben, Szegeden, Miskolcon – mert nem akarnak árufeltöltők lenni a Tescóban (érettségivel) és közalkalmazotti karrierre sem vágynak nyolcvanezerért (diplomával). Aztán felfedeztem, hogy először Budapestre költöznek és gyökértelenül vergődnek pár évig, mint a … Tovább a folytatás olvasásához
Az év legalternatívabb napja
Túl vagyunk az év legalternatívabb napján a Hangraforgó klub Bejglivége fesztiválja keretében, ami annyira alter volt, hogy véletlenül megtekintettem a Kungfu Panda című mozifilm gigantikus óriásplakátját is, mert azt hittem, a 90-es évek gyöngyösi szórólap-kiállításának szerves része. Volt betakamerás dokufilm a múlt ezred gyöngyösi gettóvilágából, portugál bárdal forralt bor mellé, kortárs versek megzenésítve és Victoria … Tovább a folytatás olvasásához
Ha először jársz itt, pár fontos poszt:
Ti mondtátok