Eszter's Offtopic
írás
Szöveggyártás versus kreatív írás – tehetséges vagy-e?
Találtam egy jópofa tesztet, ami segít kideríteni, hogy az ifjú írópalánta tehetséges-e. “Ülj le, és tíz percen át írj fel olyan témákat, amik érdekelnek. Ennyi a teszt. Tíz perc alatt mennyi mindent találsz, ami eléggé érdekelne ahhoz, hogy napokon át tanulmányozd, hogy szakértőkkel beszélj, hogy kipróbáld, ha írni akarnál róla? Tíz perc alatt tudsz találni … Tovább a folytatás olvasásához
Te hogyan töltöd fel az elemeidet?
A gondolatok rendszerezésének egyik leghatékonyabb formája számomra az írás. Az agyam kiszűri a zajt, az aktuálisra és a fontosra fókuszál, a szavak pedig észrevétlenül, szünet nélkül alakulnak mondatokká. A másik bevált forma az, ha leülök az egyik kedvenc tavam partján a fűbe, kapcsolódom a széllel és a madárcsicsergéssel, és szavak nélkül a légzésemre figyelek. Persze, … Tovább a folytatás olvasásához
Buli van: harmadik születésnapját ünnepli a blog
Ma vagyunk háromévesek. 2008. április 16-án indítottam el ezt a blogot, a mostani címen és néven: a 2004 decemberében máshol elkezdett zárt naplómat hoztam át ide. Ezen a napon tehát ünnepelünk! Először is, egyáltalán nem volt kedvem az egész világ számára elérhető blogot írni, egyszerűen csak szerettem volna egy helyet, ahol minden írásomat és fotómat … Tovább a folytatás olvasásához
Gondolattolvajok – már megint posztot loptak tőlem
Most őszintén: érti valaki a blogposzt-tolvajokat? A professzionális médiában a hírverseny miatt olykor muszáj átvenni egy-egy infót mástól, s bár valóban aggályos szakmailag az a pont, ahol a média fő forrásává a média válik, a forrás megjelölése és/vagy egy link legalább erkölcsileg és jogilag legitimizálja a helyzetet. Helyes vagy nem, az okok mindenesetre egyértelműek – … Tovább a folytatás olvasásához
Napi líra: a fűzfapoetizmus legviccesebb vadhajtásai
Imádom a fűzfapoetizmust, szórakoztat. Tudom, hogy ez szemétség meg minden, de van rá jogalapom, mert én is pocsék verseket írok – írtam, mert tizenhat-tizenhét éves korom körül azért rájöttem erre, és végleg letetettem a lantot. Azóta már csak akkor írok verset, amikor nagy a kínom, de akkor se mutatom meg senkinek “a művet”. Vannak, akik … Tovább a folytatás olvasásához
Miért utáljuk és imádjuk Coelhót?
Az elmúlt évek során valahogy mindig nekem jutott a feladat, hogy Paulo Coelho könyveiről írjak: online és print felületen, suliújságban és nagy látogatottságú portálon, kicsiknek és nagyoknak, de mindig engem talált meg a téma. Így aztán már kész szakértő lett belőlem, nem csoda hát, ha A győztes egyedül van című vadonatúj opuszt már önszorgalomból is … Tovább a folytatás olvasásához
A bulvárhír és a bulvárjegyzet – ami nem derrrogál
Kikerülhetetlen, hogy a skríbler-wannabík ne fussanak bele a hírszerkesztés módszertanába, az unalomig ismételt piramis-elvbe (líd elejére a legfontosabbakat) és a híres 6W-be (who? what? where? why?, how?, when?, bár az utóbbi az online-ban nem érdekes, mert ha nem “most” történt, nem foglalkozunk vele). Asszem, ez az egész történet azonban romba dől, ha bulvárhírről van szó … Tovább a folytatás olvasásához
Így írok én – cikket
Találtam egy szösszenetet arról, hogyan írj cikket kevesebb, mint húsz perc alatt – akár én is összehozhattam volna, ez az egy már nagyon megy. Miután ez eljutott a tudatomig, elgondolkoztam rajta, hogy ez vajon jó-e. Aztán a következőre jutottam: a mostanában főállásban írt cikkeim három részre oszthatóak… 1. A könnyen-gyorsan hírműfaj, tömeggyártásban Megkeresed, megtalálod, megírod, … Tovább a folytatás olvasásához
Szépen beszéljünk, bassza meg
Évek óta nem beszéltünk már komolyabban, erre a minap egy nagyobb társaságban valahogy szóba kerül egy régebbi írásom. Azt mondja, nincs vele semmi baja, csak ő – ó – az olyan műveket szereti, amik “gyönyörködtetnek és tanítanak”. Miután ilyen finoman és burkoltan lebunkózott, kíváncsi lettem, konkrétan mi is volt a gond azzal a pár ezer … Tovább a folytatás olvasásához
Szabadítsátok ki Willyt – meg az ún. “online újságírót”!
Munka-féleségek és tanulmányok gondolkoztattak el újra a csontig rágott online újságírás témáján, amiről 2009-ben újat mondani épp annyira nehéz, mint kormányprogramról beszélni a válság szó említése nélkül. Bár már évek óta abból élek, hogy írok, még abban sem vagyok biztos, hogy egyáltalán újságíró vagyok/leszek, arra meg aztán pláne nem mernék megesküdni, hogy “online újságírás”, mint olyan, egyáltalán létezik – … Tovább a folytatás olvasásához
Kiből lesz ma újságíró?
Dr. Stein egoblogja ihletett meg a héten, aki friss bejegyzésében azt taglalja, kiből lesz ma újságíró. Nem tudom, van-e közöm a témához (remélhetőleg egyszer majd több is lesz), így hát kicsit óvatosan gyűröm fel most az ingujjamat – node, mire való az egoblog, ha nem véleményközlésre, méghozzá ahogy a torkunkon kifér. Mielőtt belemelegednénk az észosztásba, definiáljuk, miről is … Tovább a folytatás olvasásához
Időkapszula
Ha igazán elengedem a fantáziámat, be kell látnom, hogy legszívesebben nem moziba járnék, könyvet olvasnék vagy kirándulnék, hanem kicsiny, tömör időkapszulákat vennék magamhoz, valahányszor kikapcsolódásra vágyom. Szeretem, ha kicsi és tömör dolgokban mutatkozik meg a világ. A fotókat is ezért szeretem albumba vagy vlogba rendezni: tessék, ilyen volt a világ február 24-én a Mátra-hegység lábánál, ahogyan … Tovább a folytatás olvasásához
A nagymenő Bridget Jones és a kretén fordítók
Érdekes, mennyire másként érinti az embert egy könyv, mint a könyv alapján készült film. Többnyire mindenki az előbbire esküszik, de a Bridget Jones esetében nem vagyok biztos benne, hogy az olvasottak szimpatikusabbá tették szememben a főszereplőt. A film Miss Jones-a amolyan modern cilike, “egy közülünk”, míg a könyvben egy rémesen ostoba, nagymenő bigét ismerünk meg, … Tovább a folytatás olvasásához
Liberális, realista, liberális realista…
Eredendően liberális alkat vagyok. No persze nem politikailag – úgy már jópár éve a semlegességre voksolok - inkább ideológialiag, ami attól jóval mélyebb, személyesebb életfilozófia. A szabadság lényege, hogy jogodban áll választani – akkor is, ha adott esetben nem élsz e joggal (a joggal, ami nagyon is a tiéd, a birtokos személyjel tehát indokolt). Realista is volnék, az … Tovább a folytatás olvasásához
Amikor az örömhobbi kőkemény meló
Gyerekkoromban kegyetlenül irigyeltem a Nők Lapja – és egyéb női magazinok – újságíróit, amiért főállásban csinálják azt, amit én hobbiból: minden nap írnak valami szubjektív kis szösszenetet, esetleg hétköznapi dolgokról beszélgetnek érdekes emberekkel, mindezt pedig tízezrek olvassák világszerte. Felnőttként már inkább azért irigylem őket, mert biztos hátország áll mögöttük, és a készülős-seggelős anyagok mellett folyamatosan … Tovább a folytatás olvasásához
Ha először jársz itt, pár fontos poszt:
Ti mondtátok