Eszter's Offtopic
kirándulás
Konszolidálódott a tóhelyzet a békaholocaust után – képes beszámoló
A héten hallottam először az év első krecsikórusát a nagyrédei Fancsalkúti- és a Hó-tó partján. Borzalmas békaholocaust volt idén a Mátrában és a Bükkben. A kánikulával tarkított ősz miatt a brekik nem ásták magukat elég mélyre, így a brutális februári fagyok idején a gazdag hüllőállomány 75-80 százaléka kipusztult. Kevés bánatosabb dolog van egy néma, halott … Tovább a folytatás olvasásához
Parádfürdő-Gyöngyös túra, Kékesen át 35 km – beszámoló
Hogyan másznál meg egy hegyet? Képzeld csak el. Komótosan felsétálsz a csúcsra, esetleg érzed a kardiós izzadságot a bőrödön, netán kifogysz a levegőből? Persze van, akinek elszáll az agya, és rögtön futást, sőt repülést vizualizál. Mások azt mondják: á, hagyjad már, képtelen volnék megmászni most egy hegyet – különben is, minek? A pszichológusok mindenesetre gyönyörűen … Tovább a folytatás olvasásához
Ezt szeretném
Mondtam már, hogy épp ilyen házikót szeretnék én is a szőlőhegy lábánál? Igen, tudom, már vagy százszor: épp ezért készítettem pár képet a leendő pihenőhelyemről, mert a képek néha többet mondanak a szavaknál…
Szombat esti izomláz és fekete erdő
Soha, soha többé nem fogom elhanyagolni a testmozgást ennyire! Szeptemberben nyaraltam és a lelkemet palléroztam, októberben a születésnapom és egyéb bokros teendők miatt nem jutottam el jógára elégszer se Gyöngyösön, se Pesten – végül pedig beköszöntött a hideg, és ezzel minden motivációmat elfújta a szél. Szél, eső, éjjeli fagyok, fekete erdők – érthető, hogy ezek után … Tovább a folytatás olvasásához
A napfelkelte előtti legsötétebb óra
Vörös volt az égalja naplementekor, fújt a szél egész éjjel. Beköszöntött az az igazi, csípős ősz, ami lerágja a fák leveleit és pasztellszín szoborrá dermeszti a legtöbb virágot. Különleges élmény volt séta közben a Suffert hallgatni, és közben végig azon gondolkoztam, hogyan is örökíthetném meg a pillanatot. Végül összeraktam egy kis sorozatot a fotókkal, a … Tovább a folytatás olvasásához
A Siroki Vár Napja: így telt a szombatunk
Újabb reneszánsz buliba sikerült belecsúsznom: ezúttal a Siroki Vár Napja című ingyenes rendezvény keretében, amely – minő meglepő – a siroki vár lábánál zajlott. Imádom a várfesztiválokat! Július első hetében a Kisnánai Várjátékok során is akkorát táncoltam a Hollóének muzsikájára, hogy nyolc helyi purdé kért tőlem autogramot utána. Kicsit be is paráztam, hogy már az … Tovább a folytatás olvasásához
Having fun in Sarti
Valószínűleg még hosszabb beszámolóval is megörvendeztetem még az érdeklődőket, de addig is néhány kép és pár mondat – most úgyis esik az eső.
Így telik egy ideális nap
Az ideális nap reggelén nem számít, hány óra van. Igazából az sem számít, ha az a reggel nem is reggel. Napsugár csiklandozza a szemhéjat, kacér és szemtelen rigó kiált be az ablakon. Friss tengeri hal készül fűszeres jázmin rizzsel, kerül somlói galuska és egy üveg finom Irsai Olivér is, aztán jön egy szolidabb húsz kilométeres … Tovább a folytatás olvasásához
Tél a köbön
Decemberben a fájó fogaim miatt talán egyetlenszer jártunk a gyöngyösi Szent Anna-tónál, ilyen hosszú időt régóta nem töltöttem már el “szakrális szent helyemtől” távol. Jó volt most újra látni. Még mindig nagyon tél van, mindent fehér lepel lep el. A jó hír azonban, hogy a nappal hossza már 9:32 perc, 7:11-es napfelkeltével és 16:43-as napnyugtával. … Tovább a folytatás olvasásához
Orgazmus
A születésnapomon szerencsére a legszebb arcát mutatta a természet: napokig esett előtte és utána, de aznapra szépen kitisztult az ég és színt kapott a táj. Hosszú idő után most jutottam ki a szabadba először. Tudom, hogy a kirándulós bejegyzésekre a lőtéri sánta kutya se kattint, de most – újra – nem tudtam megállni, hogy ne … Tovább a folytatás olvasásához
Tanyasi egzotikum, hedonizmus és éjsötét: életünk napjai
Sikerült felfedezni a környék legsötétebb települését: Károlytáró és Gyöngyösoroszi majdnem olyan durva, mint Kisköre, ahol kizárólag rosszarcú emberekkel találkoztunk szombaton. Ráadásul kicsit elszámítottuk magunkat, így orvul függönyt húzott a Napra az éj: rendkívül izgalmas volt a vaksötétben, árkokkal-bokrokkal és gödrökkel szegélyezett, elhagyatott úton végigszántani mennydörgéssel és villámlással kísérve.
Lohadó lelkesedés – Kisnánai Várjátékok 2010
Hét – esetleg nyolc – éve mindig megnézzük a kisnánai várjátékokat, de egyre kevesebb embert vonz a program. Igaz, Kisnána meglehetősen elszigetelt falu, a mulatság pedig helyi mércével mérve nem olcsó: a belépő ugyan most 700-ról 500-ra csökkent, de egy kolbász kenyérrel és mustárral – uborka nélkül – 1000 Ft, a falusi ember pedig nem … Tovább a folytatás olvasásához
Hová tűntem? – avagy a halott város
Kicsit el lett hanyagolva a blog a héten, hiszen belőlem is csak egy van… még ha ez nem is mindig egyértelmű. Tényszerű helyzetjelentésemet ne vegyük nyavalygásnak, utána úgyis rátérek arra, amire szerettem volna: Silent Hillre, a halott városra.
Az elmúlt napok eseményei, fotóblog formájában
Na jó, tényleg NAGYON elhavazódtam. Rengeteget, baromi sokat és elképesztően sokat dolgoztam ezen a héten, a fennmaradó időben pedig nyolc órát pihentem és nyolc órát szórakoztam (mert nálam a nap 52 órából áll). Az elmúlt napok eseményei címszavakban.
Ha először jársz itt, pár fontos poszt:
Ti mondtátok