Este átcsattogtam Marcsihoz, hogy az erkélyén fekve megváltsuk a világot, ahogy szoktuk. Már jó három órája csevegtünk, amikor barátnőm egyszer csak roppant izgatott lett, felugrott és berohant a szobába: “Ó, a KOS-könyv, a KOS-könyv! Te még azt nem is láttad, ugye?! Ó, pedig benne vagy, ezt muszáj megnézned! Gyere, keressük együtt, itt van valahol a … Tovább a folytatás olvasásához
Nincs kivonat, mert ez egy védett tartalmú bejegyzés.
Nincs kivonat, mert ez egy védett tartalmú bejegyzés.
Hétfői kurzus, Szalay Ádámmal (Napló főszerkesztő, a kis borzas hajú srác, aki remek standupokat mond mindig, mondjuk az enyémekhez képest bárkié jó). A Pimasz úr-karakterről volt szó, ezért behozta Papp Gerit vendégnek (Tvrtko után kell a változatosság, Sváby heréit viszont azóta se láttam, kackac). Ez a Geri-gyerek egyébként most a Napló mellett szerencsétlen lúzer Tornóczy … Tovább a folytatás olvasásához
Hatalmasat égtem ma megint, bár már lassan kezdem megszokni, hogy ha alulteljesítek, rendszerint egy kamera is rögzíti a nagy eseményt. Ezt a cikit most jobban viseltem, mint az előzőt, bár ez tagadhatatlanul markánsabb égés volt, mivel nagyobb közönség előtt történt és prominens személyek is élőben részesei lehettek. *belepirul* Elöljáróban annyit, hogy: 1. nem akarok tévés … Tovább a folytatás olvasásához
Why is it that every time you make something dead embrassing, you always have the feeling that the whole world has seen it and will keep the event in their best memory until the day they die? You just do some random shit and you tend to believe that “the whole world must know it … Tovább a folytatás olvasásához
Yesterday’s Luki-garden party was truly gorgeous. I solved the “no-bus-to-Gödöllo-on-Sunday” problem by catching up with the others in Budapest, at Árkád. It was worth all the mess for sure, I’ve never seen such an overwhelming amount of food and drinks in one place, haha. And Luki… oh dear, how I love him, how we all love him … Tovább a folytatás olvasásához
A couple of days ago, I asked the others what this “KOS oral exam”-thingie actually covered. I wanted to know if any lexical knowledge is required, coz in that case I would have had to run around a bit to obtain the notes and the books. But no. They defined it the following way: “Well, … Tovább a folytatás olvasásához
Soha nem voltak illúzióim a felnőttoktatásban előforduló „riporteriskolákat” illetően. Egy szűk réteg – nemzetközi és hazai szinten egyaránt – a szakmaiságot célozza meg, míg a többségnél a kapcsolatépítés a legfontosabb. Természetesen a szakma-orientáltaknál is fontos szempont a kontaktszerzés, és nyilván a kapcsolat-bázisú suliknál is sok a szakmai szempontból értékes műhely, előadó, oktató és program. De … Tovább a folytatás olvasásához
Először is, a történet folytatását amolyan szórakoztató jellegű anektódának szánom, igazán nem célom a szóban forgó hölgyeményt – “szerkesztő-riporter” Gy.-G.Y.- ről van szó megint, akinek munkahelye nemes egyszerűséggel csak “a Média” – emberileg is minősíteni. Félreértés ne essék, kicsit sem irigylem, pláne mivel teljesen más dolgok foglalkoztatnak bennünket, más utakon járunk… de ez a sztori … Tovább a folytatás olvasásához
Press Language exam went amazingly well, passed with flying colours. Actually, can’t even recall when was the last time I had an oral exam (we only had written ones at uni), but it was okay after all. In fact, I like them better: if you take an oral exam, you at least have a chance … Tovább a folytatás olvasásához
Ti mondtátok