Fárasztanak, idegesítenek és lehúznak a nyelvnácik, pedig általános iskolás koromban én is egy voltam közülük. Sőt, egészen gimnázium végéig hurcoltam a kisstílű, pitiáner aggodalmat nyelvünk állapotáért, és zavartan rázkódtam össze, valahányszor valaki “szimpatikust” mondott “rokonszenves” helyett. Köznyelv, esetleg tájszavak itt-ott, semmi indokolatlan átvétel idegen kontextusból: szántam a németeket, akiknél girlök shoppolnak trendi hair-géleket, mészárszékre küldve … Tovább a folytatás olvasásához
Komoly indulatokat generált a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokban 2012-től bevezetendő három idegen nyelv kötelező oktatásáról szóló törvénytervezet. Értelmetlen, stressz-szaporító kényszer vagy inkább lehetőség a munkaerőpiacon itthon és külföldön? Persze az is lehet, hogy a kérdés egészen más: van egyáltalán reális esély arra, hogy a rendszer a közeljövőben működőképes legyen? Van egy kedves ismerősöm, aki pénzügyi … Tovább a folytatás olvasásához
A kistinikben azt bírom a leginkább, hogy végtelenül inkvizitív az elméjük, ám a mi generációnktól eltérően hiányzik többségükből – az arctalanságnak, névtelenségnek köszönhetően – a kulturált, udvarias online vita képessége (tisztelet a kivételnek). Így aztán a moderátornak minden felületen bőven van dolga velük, én például ha egy hétvégi ügyeletet lazábban kezelek, máris tíz-tizenkét threadben lángol … Tovább a folytatás olvasásához
A nyelvtudás és az azt igazoló nyelvvizsga “szükségtelen anyagi és erkölcsi áldozat”, aminek “semmi köze a felsőoktatási szolgáltatásokhoz”, ezért mielőbb el kell törölni “azt az etikátlan és diszkriminatív gyakorlatot”, ami megakadályozza a frissen végzetteket abban, hogy nyelvvizsga-bizonyítvány hiányában magukhoz vegyék diplomájukat – javasolja a Magyarországi Szülők Országos Egyesülete. Sőt, szerintük a nyelvvizsgáért járó többletpontok is … Tovább a folytatás olvasásához
Szeretjük azt hinni, hogy a magyar ember tehetsége és tudása világszerte kiemelkedő – és az egy főre eső zseniszámot szemlélve talán nem is pusztán hazafias túlzás ez. A kreatív agyak többsége viszont külföldön lett sikeres – a körülmények következméye vajon, vagy talán már nyelvünk is halálra ítélte a hatékonyságot? Az amerikai oktatási rendszerről szóló, közel … Tovább a folytatás olvasásához
Érdekes, mennyire másként érinti az embert egy könyv, mint a könyv alapján készült film. Többnyire mindenki az előbbire esküszik, de a Bridget Jones esetében nem vagyok biztos benne, hogy az olvasottak szimpatikusabbá tették szememben a főszereplőt. A film Miss Jones-a amolyan modern cilike, “egy közülünk”, míg a könyvben egy rémesen ostoba, nagymenő bigét ismerünk meg, … Tovább a folytatás olvasásához
Eredendően liberális alkat vagyok. No persze nem politikailag – úgy már jópár éve a semlegességre voksolok - inkább ideológialiag, ami attól jóval mélyebb, személyesebb életfilozófia. A szabadság lényege, hogy jogodban áll választani – akkor is, ha adott esetben nem élsz e joggal (a joggal, ami nagyon is a tiéd, a birtokos személyjel tehát indokolt). Realista is volnék, az … Tovább a folytatás olvasásához
- A francba, az egész hétvégét egy csapat némettel tölthetem, áshatom elő a fos nyelvtudásomat – sóhajtottam rezignáltan, miközben tizennégy óra kocsiút után, az éjszaka közepén felállítottuk a sátrat Hildesheimban. A társaságunk, holland barátnőnk és helyi barátai a kifeszített ponyva alatt kempingszékeken ültek és Bratwurstot ettek, mustár nélkül. Fél óra múlva már szégyelltem magamat ezért … Tovább a folytatás olvasásához
Örömteli felfedezés: változatosabb a szókincsem, mint Dukai Regináé. Végre egy jó hír!
Amikor majd milliomos író-filmrendező leszek, egy sor emberrel kell majd osztozkodnom a többvödörnyi lóvén, ami a nyakamba szakad: szerzőtársak, szerzőtárs-wannabík, fordítók, megvesztegetett kritikusok, skríbler haverok, ügyvédek, paparazzik, satöbbi. De nem baj, mert még így is marad elég cash ahhoz, hogy mindannyian vegyünk egy-egy csinos pecót a tengerparton, a hegyekben és egy pezsgő nagyvárosban (mondjuk legyen … Tovább a folytatás olvasásához
Nem akármi akadt ám a kezem ügyébe a napokban: “az Ujság MINDENT TUDOK évkönyve”, a “mai élet lexikona” egyenesen 1940/41-ből! Ha akkor nem jön a háború (és pláne ami utána jött), kis hazánk már rég nem itt tartana… Az újság – vagy inkább magazin – mindenesetre nagyon komoly, ezért most következzék egy kis informális sajtószemle. … Tovább a folytatás olvasásához
Ma épp csak huszat dolgoztam végig a huszonnégy órából (a fennmaradó négyben aludtam) – így a nap végére kell egy pihentagyú poszt vagy egy üveg ágyasmeggy a túléléshez (józan megfontolásból maradjunk inkább az előbbinél). Kérem szépen, egy itt a kérdés: helyes vagy nem helyes az alábbi mondat? “Bár három hónapig valóban feszes volt a bőröm, … Tovább a folytatás olvasásához
Ti mondtátok