Eszter's Offtopic
offtopic
VNV Nation – nem igazán beszámoló, inkább sztorizás
Megvolt az év koncertje is, mostanában igazán elkényeztetnek az égiek. (Na jó, egy Clan of Xymox-bulit még el tudtam volna viselni, de már megint elmarad – pedig illene személyesen gratulálni a klán új tagjához, Ronny és Mojca porontyához, aki a héten, a Mérleg jegyének első napján született.) Életem tizedik VNV Nation-bulija, de úgy látszik, sosem … Tovább a folytatás olvasásához
Szabadság, pénz, élet – vigyázat, személyes!
Huszonkét éves voltam, a lehető legundergroundabb és függetlenebb: körbejárt a teszt, kitöltöttem szórakozásul. A dalai láma tesztje, mi a legfontosabb az életedben. A kérdőív arra biztatott, ne vessem el két heherészés között az eredményt, gondolkozzam el rajta. Volt is min: a legfontosabb a láma tesztje szerint számomra a pénz.
Akik tökéletes életet élnek
Vannak ezek a borzasztóan kiegyensúlyozott élettörténettel rendelkező emberek, akik olyan tökéletesen éltek egész életükben, hogy az szinte már irritáló. Mi, hányattatott sorsú kisemberek csak halkan, magunknak merjük bevallani, hogy valahol mélyen legbelül irigyeljük őket, a szerencséjüket, a véletlenek – amiben egyébként nem hiszek – áldásos egymásra rakódását, a hullámvölgyektől mentes egyenes, felfelé ívelő szakaszokat.
Versenyfutás szürke locspocsban
Nem szeretem az olyan napokat, mint ez a mai. Kivételesen nem az esőcsepergetős-szürkeeges-kopaszfás szettingre gondolok, inkább a saját időmmel való versenyfutás zavar. Rengeteg mindent kell(ene) csinálnom, nagyon szeretnék mindenhol maximálisan megfelelni és közben alig marad időm regenerálódni. Van öt különböző projekt, amivel intenzíven foglalkozni kell, mellé pedig adott sok-sok ember, akik már szinte sorban állnak, … Tovább a folytatás olvasásához
Contemplation
“Az a baj, hogy azért nem fogtam még hozzá az angolozáshoz, mert teljesen szét vagyok esve, kihullanak a kezemből a dolgok, semmire se marad időm és közben fogalmam sincs, ki vagyok és mit akarok” – mondja a barátnő éjfél előtt tíz perccel. Próbálok konstruktív lenni, de igazából én is hasonló cipőben járok mostanság-többnyire-főként. Az anyjáék … Tovább a folytatás olvasásához
Ellenszenv első látásra
Felhív reggel, és azt kérdezi, nem zavar-e, hogy kóstolgattak és lenézően beszéltek velem a srácok, öt idegen fickó. Mondom, nem különösebben, az ilyesmit fel se kell venni. Nem érti, felháborítónak tartja a hangnemet, bánja, hogy nem olvasott be nekik helyettem. Fura, de nekem eszembe se jutott: egy csupaférfi társaságban mindig előkerülnek a tarsolyból az egyszem … Tovább a folytatás olvasásához
De hát…
Helsingborgban van épp Emke, nemrég írt sms-t. Jövő héten egy éves lesz a közös gyermek, “akit” persze nem mutattunk be senkinek, csak az láthatta, aki magától rátalált – és ez így van jól. Nem tudtam válaszolni az sms-re, de lélekben azért beugrottam a kis kávézóba, ahol tavalyelőtt augusztusban csücsültünk és agyaltunk, aztán megfestettük a képet. … Tovább a folytatás olvasásához
Apró örömök
Vicces napom volt: szexi zsenge felsőtestek egy fitnessz-sorozat castingján, aztán délután IM divatfotózáson forgattam (nem röhög - mint tudjuk, életem első 18 évét úgy éltem le, hogy heti kétszer néztem tükörbe, ergó az IM-divatanyagokat akkoriban észre se vettem a magazinban: most pótoltam az elmulasztott éveket, testközelből). Jó poén volt, ilyet még úgyse csináltam, és lám, milyen … Tovább a folytatás olvasásához
Az újmédia-celebség ificsapata
Papírforma szerint bizonyára korrekt kis online újságíró vagyok, elvégre nonstop netszörfölök és mindenféle blogba beletúrok, kezdve az FTM és MTF transzneműek naplóitól a techblogokig, és mindenféle random cuccon becsülettel átverekszem magam. Két dolgot vettem észre: egyrészt a kor – á, a kooooor – higgasztott a vérmérsékletemen, és egyre kevésbé tudok kiakadni, felháborodni és bepörögni azon, ha … Tovább a folytatás olvasásához
Védett: Fragmented
Nincs kivonat, mert ez egy védett tartalmú bejegyzés.
Kapu
Májusban, amikor a hobbikertben a cseresznyefát néztem, szinte sikitani tudtam volna, ahogy a cseresznye valószínűtlenül vérvörösen mosolygott a valószínűtlenül éleskék ég tükrében, és a valószínűtlenül zöld – zöld, zöld, nagyon zöld - pázsit szinte átszúrta a retinámat. Szédítő látvány volt. Ital nélkül is részegen meresztettem a szemem a horizontra, hátha sikerül tudatom fényképezőgépével kimerevíteni a pillanatot. Mintha csak egy … Tovább a folytatás olvasásához
Kopogtatni
Magányom elefántcsonttornya magától értetődő, természetes burok volt számomra mindig, soha nem tudatosan húzódtam vissza a virtuális csigaházba. “Akik az irodalmi életben outsider-nek számítanak” – írta rólunk Pál Dani egy cikkben, amin én jót röhögtem rozmárszínűre hidrogénezett ajakpihéim alatt. Irodalmi élet – ugyan már… Outsider – ez már találóbb, de kérem szépen, hol nem számítok én … Tovább a folytatás olvasásához
The spirit of nostalgia… meg a bakonyi
Ma nosztalgia-napot tartottam: hallgattam egy kis Notes from the Underground-ot by Clan of Xymox, így x év után. Be kell látnom: ez az album még mindig nagyon jó. Sokkal jobb, mint amik utána jöttek (bár ezt öt évvel ezelőtt még nem állítottam volna ilyen határozottan). Mindenesetre hangsebességgel száguldanak az emlékek… 2001 őszén szerettem bele a hatvanhat percnyi … Tovább a folytatás olvasásához
Számmisztika
Nagyszerű felfedezést tettem ma éjjel (olyannyira nagyszerűt, hogy kénytelen voltam hajnalok hajnalán kimászni az ágyból, hogy lótuszülésben kuporogva az ágyamon lejegyezhessem ezt). Friss életrajzi olvasmányélményemnek köszönhetően (biográfia-fétisiszta vagyok) rájöttem, hogy Paulo Coelho is huszonhat éves volt, amikor első könyve megjelent – ami még semmi ahhoz a számmisztikai egybeeséshez képest, hogy szinte darabra pontosan ugyanannyit sikerült … Tovább a folytatás olvasásához
“Beszéljünk róla!”
Média-csúcsfogyasztó vagyok, és nem tudom, ez jó-e vagy rossz. Állandóan be van kapcsolva a gép és szól a tévé, miközben a fürdőkádban magazinokat és újságokat olvasok (cover to cover). A legnagyobb dilemmám: hogyan lehet egyszerre nyolc weboldalon szörfölni, hat tévécsatornát nézni és öt magazint olvasni, no és persze, ami még ettől is nyomasztóbb: mi lesz ezalatt a szépirodalommal? Borzalmas és … Tovább a folytatás olvasásához
Ha először jársz itt, pár fontos poszt:
Ti mondtátok