Oké, oké, tudom én, hogy a kereskedelmi televíziók híradója az infotainment kategóriába tartozik, tehát nem úszhatjuk meg könnyed témák színes tálalása nélkül. Azt is vágom, hogy a mai ínséges időkben meg kell becsülni a főműsoridőt, és minden platformon építeni kell saját kutyánk kölykeinek brandjét, hiszen ezek a műsorok viszik a hátukon az egész csatornát. Belátom, … Tovább a folytatás olvasásához
Szarka László – ismertebb nevén Bikicsunáj – ököritófülpösi biztonsági őr még alig tíz napja debütált a Megasztár előselejtezőjében, mégis nagyobb ismertségre tett szert, mint eddig a tehetségkutató kapcsán bárki. Bikicsunáj-kegytárgyak özönlötték el az országot, az Alphaville: Big in Japan videója alatt „bikicsunájjal” köszöntik egymást a magyarok a YouTube-on, Szarka László pedig sikeres koncerteket ad az … Tovább a folytatás olvasásához
“No igen – mondta Vaddisznó elmélázva – azért mert nem én találtam ki, attól még lehet, hogy nem igaz…” A mondat a hét aranyköpései közé emelkedett, aztán jöttek Claudia “letiltott” (=ügyes marketingfogásként két részre osztott) Playboy-fotói, és mindez eszembe juttatta klasszikus, már-már unalomig elemzett médiahekkeket. Fölösleges lenne most ezeken az agyonrágott csontokon csámcsogni, ezért inkább … Tovább a folytatás olvasásához
Általános jelenség, hogy amikor az ember elér egy bizonyos szintet egzisztenciálisan, egy pöttyet hajlamos elveszíteni a kapcsolatát a mindennapok taposómalmával. Vagy csak inkább homokba dugja a fejét, hogy elkerülje a konfliktust? Nézzünk most erre három friss, abszurd példát. Gerendai nem tudta (?), hogy Magyarországon virágzanak a szélsőséges politikai irányzatok. Még júliusban kellett cikket írnom a … Tovább a folytatás olvasásához
Rájöttem ma, miért idegesít a Szomszédok: nem azért, mert ellenszenves arcok mondogatnak színpadias stílusban brutális közhelyeket a kamerának, hanem mert egy erkölcsi hullának érzem magam minden egyes epizód után. De az is lehet, hogy csak nem tekint rám pártfogón e század, és ezért még a szocreálhoz is túl realista lettem. 1. Szomszédok: Lenke néni überszuper … Tovább a folytatás olvasásához
Valamiért divat lett mostanában az antisztárság. A jelenség nyilván összefügg a bulvárszféra túlzott celebkultuszával, ami minden jóérzésű kultúremberből ellenérzéseket vált ki. A történet idáig érthető, de vajon hol jön el az a pont, amikor az antisztárok elszaporodnak? A hét szaftos “Kölcsey-Gyurkó Levente kontra Medveczky Ilona” botránya után elgondolkoztam, hogyan vált életünk részévé a celebkultusz és ennek … Tovább a folytatás olvasásához
Életrajzi könyvet jobb esetben nem azért olvasunk, mert szeretjük vagy utáljuk az embert, aki köré a sztori épül, hanem mert kíváncsiak vagyunk a korra, a körülményekre és a szakmára, meg akarjuk érteni a kulisszák mögött megbúvó fejlődéstörténetet. A Friderikusz eddig interjúkötet jó pár hete kijött a nyomdából, de csak most jutott el hozzám – szerencsére. Friderikusz … Tovább a folytatás olvasásához
Egy volt csoporttársam belémbotlott az iwiw-en: hamar kiderült, hogy azzal foglalkozik épp, ami személyes “soha-az-életben-semmi-pénzért”-listámon a telemarketing, a porszívóügynökség és az MLM mellett megosztott első helyen áll: a Mónika-show segédszerkesztője. Ha már így “véletlenül összefutottunk”, finoman meg is kérdezte, nincs-e kedvem “esetleg” szerepelni a Mónika-show speciális, rendkívüli, újszerű különkiadásában. L’art pour l’art, mer’ mér’ ne. Aki most soronkívüli … Tovább a folytatás olvasásához
Ma újra belebotlottam Havas ominózus kirohanásába a Youtube-on, ami megfelelő teaser volt az elmúlt esztendő legszaftosabb égéseinek felelevenítéséhez. Következzenek a személyes kedvenceim, szolid kis megamix formájában. 1. Fekete Pákó náci karlendítéssel Hitlert élteti és zsidózik, a híres-hírhedt Bombagyár felvételén. Mi is ez? Tomcaték meghívták Pákót a Bombagyár TV adásába, amit a… hm, “művész” készséggel el is … Tovább a folytatás olvasásához
Nincs kivonat, mert ez egy védett tartalmú bejegyzés.
Hétfői kurzus, Szalay Ádámmal (Napló főszerkesztő, a kis borzas hajú srác, aki remek standupokat mond mindig, mondjuk az enyémekhez képest bárkié jó). A Pimasz úr-karakterről volt szó, ezért behozta Papp Gerit vendégnek (Tvrtko után kell a változatosság, Sváby heréit viszont azóta se láttam, kackac). Ez a Geri-gyerek egyébként most a Napló mellett szerencsétlen lúzer Tornóczy … Tovább a folytatás olvasásához
Hatalmasat égtem ma megint, bár már lassan kezdem megszokni, hogy ha alulteljesítek, rendszerint egy kamera is rögzíti a nagy eseményt. Ezt a cikit most jobban viseltem, mint az előzőt, bár ez tagadhatatlanul markánsabb égés volt, mivel nagyobb közönség előtt történt és prominens személyek is élőben részesei lehettek. *belepirul* Elöljáróban annyit, hogy: 1. nem akarok tévés … Tovább a folytatás olvasásához
Ti mondtátok