Aktuális

Ez még jó lesz valamire, avagy Dugó Dani kalandjai

Arckép a lomtalanitás húsz éves hőséről, Dugó Daniról, aki nem jött volna létre, ha nem vagyok én (DD itt faludygyörgy frizurával pózol)

Arckép a lomtalanítás húszéves hőséről, Dugó Daniról, aki nem jött volna létre, ha nem vagyok én (DD itt faludygyörgy frizurával pózol)

Bizonyos időközönként bekattanok, és őrült takarításba kezdek. Az ilyesfajta roham rendszerint napokig, hetekig – sőt, hónapokig – érlelődik bennem elhatározás szintjén, míg végre tetté minősül a materiális birodalomban, majd a káosz mögül végül felsejlik a rend és a tisztaság. Tegnap hajnalban tettestársam is volt a rombolásban és az alkotásban, így Niniel őrmester vezetésével vetettem magam a lomok közé.

Míg más normális ember bulizik, de legalábbis aktív társadalmi életet él, Niniellel közös szokásos gyöngyösi forrócsoki-esténk különös orgiába torkollott. Hirtelen ötlettől vezérelve, éjjeli 2.25-kor úgy döntöttünk, kezdjünk el lomtalanítani szerény otthonomban. Én magam nem vagyok a tettek embere, a lomtalanítás pedig komoly stratégiai hátteret igényel.

Niniel, aki szabad kezet kapott, felállította az első számú szabályt: amit nem használsz, azt kíméletlenül kidobjuk. Majd kis szünetet tartott, megvakarta a fejét és hozzátette: amit nem használsz, és amihez érzelmileg sem kötődsz, azt kidobjuk. Mondanom sem kell, az utóbbi kategóriába még kevesebb elem tartozott, mint az előbbibe, ráadásul rengeteg működőképes holmiba is botlottunk (szó szerint), ezért kitaláltuk, hogy amitől különösen nehéz megválni, azt lefotózzuk, egy digitális kép ugyanis lényegesen kevesebb helyet foglal, mint egy kétkazettás kismagnó hangfallal. Megváltunk tehát néhány ősrégi bakelittől (sose volt lemezjátszóm) és egy ceruzafaragótól (legalább tizenöt éve nem használok ceruzákat, de az utóbbi időben tollakat se túl gyakran). Amikor azonban a három kiszolgált walkmanhez érkeztünk, elszorult a szívem. Ezekben forgott az Ace of Base 1992-ben. A Panasonic még Amerikát is megjárta, oda-vissza játszik, írtam is róluk egy korábbi vidám hangulatú tech-blogban
– Használod még őket? – kérdezte Niniel.
– Nem.
– Kötődsz hozzájuk érzelmileg?
– Öööö… nem.
– Akkor meg?
– Jól van, mennek a levesbe – és már nyitottam is a hullazsákot. Ezekben a pillanatokban fölöttébb elégedett voltam magammal, ezért is jó, hogy volt velem valaki, aki büszke lehetett hősies helytállásomra.

Dugó Dani és az első walkmanem (egy gombot benyomsz, a másik kettő kirepül)

Dugó Dani és az első walkmanem (egy gombot benyomsz, a másik kettő kirepül)

Jöhetett a következő kihívás.
– Műraszták. Négy évesek. Rongyosak, bizonyára szaguk is van – tartott a magasba Niniel egy szakadtas fehér nejlonzacsit.
– Jóóóóóó… de még jók lehetnek valamire – tapasztalt selejtezők már tudják, hogy ez a lehető legveszélyesebb mondat, ami rendrakás közben elhangozhat.
– Mire? Vannak új műrasztáid, szépek, tiszták, illatosak, feszesek.
– Jó, de a kéket Bolkowban vettem, a pinket Lipcsében, a lila meg Ljubljanában volt a hajamban a nyári egyetemen, amikor…
– Rendben. Vidd ki őket a spájzba. Messze lesznek, el lesznek dugva, nem látod őket, szokod a távolságot.
Nahát, micsoda remek kompromisszum. Egészen elcsendesült háborgó lelkem.

Persze olyan is volt, hogy önként ajánlkoztam a szépre és a jóra.
– Életnagyságú Beatles-poszter a borsőrmester-korszakból, papírkartonra erősítve. 1994-ben volt kint, amikor hippi voltam. Én ezt most kidobom – közöltem elszántan.
– Megőrültél? De hát rajta van John, Paul, George és Ringo! Csak a kihűlt testemen keresztül! – avatkozott közbe Niniel, akivel nem csak zenei jelenünk, de múltunk is közös (és Sárkával, Annával és Emkével is; asszem, simán írhatnánk egy könyvet A ciki suttyózenéktől a virággyerekségen és a gruftizmuson át a darabolós dark donaldkacsákig címmel).
– Neked adjam? Tied!
– Ó. Hm. Hát nézd, ha én ezt most elviszem, ugyanúgy beteszem a szekrény mögé, mint most te. Évekig őrizgetem, aztán öt év múlva, mikor pakolászok, nem merem kidobni, mert nem csak John, Paul, George és Ringo van rajta, de még ráadásul tőled is kaptam a holmit. Szóval, neeeeem, nem viszem én ezt most haza.
– Jó. Akkor tegyük vissza a szekrény mögé – ennyiben maradtunk.
És ez így ment reggel kilencig, amikor is nagyon elálmosodtunk, megettünk egy-egy túróstáskát és két-két hagymás zsíroskenyeret, majd – mint aki jól végezte dolgát – lefeküdtünk aludni.

Így kell ezt csinálni, kíméletlenül, hatékonyan!

ps.: Aki Dugó Dániel kalandjainak részleteire is kíváncsi, annak most töviről hegyire elmesélem, miként él a mi jóképű hősünk, mióta leesett a szekrényem tetejéről.

Dugó Dani kalandjai

20:22

Dánielünk eleinte a három retró-kütyüt hallgatta, egész becsavarodott a zenétől (csak Ace of Base-kazettám van).

Dánielünk eleinte a három retró-kütyüt hallgata egész becsavarodott a zenétől (csak Ace of Base-kazettám van)

Dánielünk eleinte a három retró-kütyüt hallgatta, egész becsavarodott a zenétől (csak Ace of Base-kazettám van)

21:50

Amint Mr. Daniel Cork valutát vett elő, megjelent az első repedtsarkú ribanc.

Amint Mr. Daniel Cork valutát vett elő, megjelent az első repedtsarkú ribanc

Amint Mr. Daniel Cork valutát vett elő, megjelent az első repedtsarkú ribanc

21:54

A mi Dánielünk először egy négycentes Renu kontaktlencseápoló folyadékot ürített ki, majd az eredeti Wahrsteiner-üzemből származó söröshordóra vetette magát

A mi Dánielünk először egy négycentes Renu kontaktlencseápoló folyadékot üritett ki, majd az eredeti Wahrsteiner-üzemből származó söröshordóra vetette magát

A mi Dánielünk először egy négycentes Renu kontaktlencseápoló folyadékot ürített ki, majd az eredeti Wahrsteiner-üzemből származó söröshordóra vetette magát

23:11

Dugó úr szemmel láthatóan nem ismeri a mértéket.

Dugó úr szemmel láthatóan nem ismeri a mértéket

Dugó úr szemmel láthatóan nem ismeri a mértéket

03:12

A mértéktelen italozásnak huliganizmus lett a vége.

A mértéktelen italozásnak huliganizmus lett a vége

A mértéktelen italozásnak huliganizmus lett a vége

05:21

Hajnalra már kissé megártott az ital hősünknek, aki a szoba közepén könnyített gyomrán.

Hajnalra már kissé megártott az ital hősünknek, aki a szoba közepén könyitett gyomrán

Hajnalra már kissé megártott az ital hősünknek, aki a szoba közepén könnyített gyomrán

05:32

Már jól vagyok, nincs semmi gond! Van egy papírzsepid? – nyilatkozta Dani, arcát törölgetve.

Már jól vagyok, nincs semmi gond! Van egy papirzsepid? - nyilatkozta Dani, arcát törölgetve

Már jól vagyok, nincs semmi gond! Van egy papírzsepid? – nyilatkozta Dani, arcát törölgetve

06:20

Spanyolbaba 100 ezer török líráért hajlandó némi lírára, de Dugó Dani inkább bealszik a szőnyegen, mielőtt még az oralitás örömei következhetnének. Nem kellett volna ennyit inni!

Spanyolbaba tiz török jenért bármire hajlandó, de Dugó Dani inkább bealszik a szőnyegen

Spanyolbaba 100 ezer török líráért hajlandó némi lírára, de Dugó Dani inkább bealszik a szőnyegen, mielőtt még az oralitás örömei következhetnének. Nem kellett volna ennyit inni!

11:20

Dugó Dani és Spanyolbaba reggelre egészen összemelegedtek.

Dugó Dani és Spanyolbaba reggelre egészen összemelegedtek

Dugó Dani és Spanyolbaba reggelre egészen összemelegedtek

THE END

Később:

Keddünk különleges alkotómunka jegyében telt: a múltkori lomtalanítás legértékesebb darabjait dolgoztuk fel kreatív formában.

Niniel már fél háromkor értem jött kocsival, hogy a világ végén fekvő bútorboltban megaméretű faroslemezt szerezzünk be. A hobbiboltban és a tapétaboltban megvettük a többi kelléket, aztán belefogtunk az alkotásba, ami egészen éjjeli kettőig tartott. Az eredmény: montázs 1981-től napjainkig, melyen égetett és drótszerű életútvonal jelöli létezésem főbb állomásait, tucatnyi tárgyi bizonyítékkal illusztrálva. (A végén olyan fáradt voltam, hogy képtelen voltam hazacipelni a kész alkotást, így ma ugrom át Ninielhez az abszolút nagyszabású életműért.) A keret-dekor és a falra-aggatás még hátravan, de a teljes munkafolyamatot alfától omegáig megörökítettük:

Advertisements
Eszter névjegye (824 Bejegyzés)
Üdvözöllek. Barok Eszter a nevem (nem véletlen a domain sem!), örülök, hogy benéztél hozzám. Foglalkozásom szerint szerkesztő, cikkíró, fordító, blogger, szöveggyáros vagyok. Én írom ezt a naplófélét. Nem kell mindenben egyetértened, az viszont elvárás, hogy tisztelettel kezeld a sajátodtól eltérő véleményeket. Van egy klassz kis közösség, jókat szoktunk beszélgetni itt.

8 hozzászólás Ez még jó lesz valamire, avagy Dugó Dani kalandjai bejegyzéshez

  1. Eszter!!!

    I miss your english entries. I have any news about you.

    Love from Chile,

    María.

    PS: Those presents seem to be very cute.

  2. Ooops, I wanted to say: I dont’ have any news about you.

    =)

  3. rotfl :DDDDDDDD

    Dugó Dani kalandjai :D
    mondtam én hogy ebből képregény lesz :D

  4. Nagyon komoly xD
    Mellesleg én is ilyen iszonyat nehezen válok meg régi dolgaimtól.. mondjuk.. rajtam más ember jelenléte se segít, megmakacsolom magam és nem engedem kidobni a holmim xD. Mikor kicsi voltam, mindig nagyon megharagudtam anyukámra, amikor szelektált a játékaim közül, mondván eltört, szakadt, blabla.. miért nem jó az? :D

  5. Na én is szelektáltam nemrág, büszke lennél rám… én is az vagyok rád. A walkmenek igen komolyak, sztem nekünk is egész nemrégig megvoltak. És DD is ott van.

  6. Nahát, régen nevettem már ennyit, mint ezen az írásodon:)))
    Képzeld, nekem is volt oda-vissza játszós Panasonic walkman-em, talán még meg is van valahol…:) Utánanézzek?:) A szelektálás nekem se ment soha könnyen:) Ha viszont találsz még kidobásra szánt bakelitet valahol, azokért előre is jelentkeznék, mert nagyon szeretem a lemezeket:) Bármi is van rajtuk, jöhetnek!:)
    Lényegében a bakeliteken és a ceruzafaragón kívül semmi mástól nem sikerült megszabadulni egész éjszaka? Akkor tényleg hatékonyak voltatok:)

  7. gashicsavargo // január 20, 2009 - 01:07 // Válasz

    DE ez a Dugó aztán már igazán orcátlan egy fráter :D nem elég, hogy leissza magát, de még szegény spanyol babát is molesztálja…ej-ej…hát így nevelted D.D.-t vagy ennyire elzüllött amióta nem láttad :)?

  8. Á, Spanyolbaba egy könnyűvérű cafka, csak akkor került elő, amikor Dugó Danimk alatt megjelent 100 ezer ciprusi török lóvé.Tehát igazából visszaélt szegény emberünk szorult helyzetével, történetesen azzal, hogy részeg volt, mint a gyesznó.

7 visszakövetés / visszajelzés

  1. Vizuálárt, de nagyon « Eszter’s Offtopic
  2. Némi retro: zenemánia a 90-es években és napjainkban « Eszter's Offtopic
  3. Most dobtam ki életem első óvszerét « Eszter's Offtopic
  4. Most dobtam ki életem első óvszerét « Eszter's Offtopic
  5. Mini metamorfózis « Eszter's Offtopic
  6. 5 ruhadarab, amitől örökre elköszöntem | Eszter's Offtopic
  7. VNV Nation – nem igazán beszámoló, inkább sztorizás | Eszter's Offtopic

Örülök, hogy beszélsz, kérlek gyűlölködés nélkül tedd, miután figyelmesen elolvastad és megértetted a szöveget.

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: