Aktuális

Élménymedence élmény nélkül, termálstrand termál nélkül

Gyerekkoromban nem igazán vágtam, miért a bogácsi vagy a jászárokszállási strandra visz lubickolni famíliám, aztán kimaradt 15 év heves megyei strand-élmény. Utoljára – és életemben nagyjából ötödször – 1994-ben jártam a szülővárosom nyugati szegletében fekvő fürdőhelyen, mindent egybevetve viszont talán jobban tettem volna, ha ennyiben is marad az experimentálódás.

Az egyik benti medence

Az egyik benti medence, de a valóságban töksötét az egész

Oké, az elmúlt másfél évtizedben a világ legjobb strandjain nyílt alkalmam mártózni, és bizony állíthatom, hogy ezek közül a Gyöngyösi Uszoda És Termálstrand áll eddig az utolsó helyen. Tiszta, rendezett, kulturált és szellős, de… ezenkívül semmit sem nyújt.

A Nyolcvanas bevezető szakaszánál, a toronyház és egy csomó téglavörös és sötétsárga tízemeletes árnyékában helyezkedik el, a belépő napközben egy ezres, délután 5-től a 7-es zárásig 500 Ft (diákjegy csak 23 aluli nappalisoknak jár, ők 700-ért bejöhetnek). Mi öt óra tíz percig vártunk a parkoló mögött, nehogy nekik másként járjon az órájuk, aztán behatoltunk a strand területére a zárás előtti fürdőzésre való ún. úszójeggyel.

A medencelistával papíron nem volt baj, a gyakorlatban annál inkább. Mindössze két szabadtéri medence van ugyanis: egy 25×50-es, 220 cm mély, 10 pályás versenymedence, ahol épp edzés zajlott (nem mintha különösebben tudnánk úszni egy ilyen mókához, de így még az esélye se volt meg a lubickolásnak) és egy picike gyerekmedence, ahol csak bokáig ér a víz. Kösz, ezzel el is volt intézve a strandolás lényege, a napfürdő.

Oké, nézzük a sötét, klórszagú fedett részben lévő medencéket: egy 15×33-as, 170-230 cm mély úszómedence, persze a magam 164 centijével ez is vígan befed, úgyhogy bukta (nem innám ki, oké, de a múltkor is árgus szemekkel kísért messziről az úszómester a BVSC nagymedencéjében, mert húsz méterenként meg kellett állnom pihenni – asszem, valamin nem stimmel a technikámmal, olimpia valszeg tehát már nem lesz). Aztán van még egy gyerekmedence, mert ugye warum nicht, egy nyilván nem elég. Majd jön a jakuzzi, ami nem rossz, de igazából semmi extra, minden óra utolsó húsz percében van ott pezsgés. A kört végül a strand egyetlen nemsportemberek által értékelhető pontja, az ún. élménymedence zárja, amiben ezen a délutánon legalább rajtunk kívül szinte végig senki más nem úszkált. De jaj, milyen távol állt ez a 30 fokos, tisztakék medence attól, amit az ember az “élménymedence” szó hallatán elképzel! Hullámfürdő, vízsodró, barlang, csúszda…? Semmi ilyesmi nem volt ott ám, csupán két nyak- és egy derékdögönyöző minden óra első húsz percében, no meg valami, amit kezdetben lábmasszírozónak hittünk, de aztán kiderült, hogy csak szellőzőnyílás. Smafu.

Nem igazán értem, mi a jó ebben a hat használhatatlan medencében: egy úszómedence, egy gyerekmedence, egy forró termálmedence és egy normális élményfürdő kéne inkább, és az edzésekhez használt úszófelület legyen zárt területen, ne a többi. A strand kimondottan nyári műfaj, uszoda van máshol is a városban/körzetben. Érthetetlen.

Beszéljünk a bónuszokról:
* Lábteniszpálya, betonos – nem sportolok, de betonos cucc eleve nem érdekel, a homok a strand sajátja
* Egy strandröplabda pálya, 20×12 m, homokos – ezt meg se találtuk, amúgy se kerestük, de biztos jó, ha egyszer homokos – végre egy coming out
* Egy strandfoci pálya, 25×40 m
* Finn – és infra szauna – ezek mind külön fizetősek, tehát elvből kihagytuk
* Svédmasszázs – szintén fizetős, fix időpontokban
* Szolárium – lásd fentebb
* Masszázsfotel – amilyen a Westendben is áll, kétszázassal működik, kösz (Ninieléknél ugyanez ingyen adott, haha)
* Dagály büfé – autentikus szocreál köntösben, tiszta 60-as évek… Feltérképeztem az árakat, az legalább átlagos volt: 300 Ft a korsó sör/0,5 l kóla, 350 a hotdog, 300 a hambi, 350 a sajtburger, tömények 400-tól… szóval a nagy átlag, igaz, az átlagbér Gyöngyös Cityben nem üti meg a kilencvenet.

Szóval, nagy csalódás ez a strand-történet, azt hittem, a 2008-as sokat hájpolt felújítás használható és barátságos színt adott a terepnek, de ez bizony hűvösen dizájnolt, ultramodern és emberi léptéket nélkülöző, átgondolatlan szolgáltatáshalmaz. Nem csoda, hogy csak gyerekekkel, nyugdíjasokkal és sportolókkal találkoztunk: nem vagyunk célcsoport, egyértelműen, ez nem a mi történetünk.

No, és még mindig nem értem: mi ebben a termálstrand? Sehol egy gyógymedence.

Advertisements
Eszter névjegye (824 Bejegyzés)
Üdvözöllek. Barok Eszter a nevem (nem véletlen a domain sem!), örülök, hogy benéztél hozzám. Foglalkozásom szerint szerkesztő, cikkíró, fordító, blogger, szöveggyáros vagyok. Én írom ezt a naplófélét. Nem kell mindenben egyetértened, az viszont elvárás, hogy tisztelettel kezeld a sajátodtól eltérő véleményeket. Van egy klassz kis közösség, jókat szoktunk beszélgetni itt.

1 hozzászólás Élménymedence élmény nélkül, termálstrand termál nélkül bejegyzéshez

  1. Hát ez tényleg elég vicces így:) De tényleg, miért Termálstrand, ha nincs termálmedence? Nem lehet, hogy valahol külön volt?

1 visszakövetés / visszajelzés

  1. Retró élmény a retró strandról « Eszter's Offtopic

Örülök, hogy beszélsz, kérlek gyűlölködés nélkül tedd, miután figyelmesen elolvastad és megértetted a szöveget.

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: