Aktuális

Figyelmeztettek bennünket: az ítéletnap látványterve hazavág

Mit tennél, ha tudnád, hogy már csak pár órád van hátra? Ha a térkép a lábaid alatt rajzolódna át, romba döntve mindazt, amit ismersz és szeretsz? És hogyan viselkedne a többi ember, a kormány, a döntéshozók, ha látnák, ahogy elpusztul a Föld? A 2012 című vizuális szuperprodukció pontosan ezekre a kérdésekre keresi a választ a nagy katasztrófafilmek klasszikus eszköztárával és a családi mozik korhatár nélküli örök kliséivel. Mindezt azonban olyan szórakoztató módon teszi, hogy még azt is megbocsátjuk, ha a benzinnel tankolt repülőt egy hobbipilóta-hallgató plasztikai sebész vezeti.

emmerich_2012-192x300

Az interneten a “baljós évszám” közeledtével egyre gyakrabban keringenek a jövendölések arról, hogy 2012. december 21-én lesz a világvége

A maja naptár 2012 december 21-én ér véget, a történelmi tény azonban csupán legenda marad egészen addig, amíg a bátor afro-amerikai geológus, Adrian Helmsley fel nem fedezi, hogy földgolyónk lejárati dátuma valóban ez a nap. Az Egyesült Államok (fekete) elnöke a G8-cal és a világ szuperhatalmaival karöltve egy gigantikus hajót épít (ami valójában egy bárka – finom bibliai utalás), hogy megmentsék az emberiséget… pontosabban szólva a világ elitjének azon kivételes helyzetben lévő tagjait, akik képesek leperkálni az 1 milliárd euró/koponya árfekvésű jegyet az életükért vagy kivételes politikai-gazdasági szerepet töltenek be a világban. A fennmaradó 6 milliárd ember smafu.

Közéjük tartozik Jackson Curtis, a bukott író is, az egzisztencia nélküli hurráoptimista, akit még saját fia sem tisztel, ám a film végére – lám, a rendező Ronald Emmerich nyilván a Disney-délutánokon is buzgón jegyzetelt – mégis szuperhőssé avanzsál. Jackson a többi emberhez hasonlóan mit sem sejt, amikor az első tektonikus lemezmozgások kettéhasítják szemei előtt a padlót, és egészen addig kissé ügyefogyott, ám szeretni való vasárnapi apuka marad, amíg egy véletlen folytán tudomására nem jut a végveszély. Ettől a pillanattól fogva azonban egyesül az Armaggedon, a Deep Impact, a Holnapután, a Tűzhányó, a Dante pokla, a Titanic, A mag… egyszóval az összes létező észak-amerikai katasztrófafilm, amelyben minden tragédia épp egy centiméteren múlik és valamennyi karakter reakciója komikusan kiszámítható és tipikus.

film2012-205x170-custom

A film 200 millió dolláros költsége a látványra ment, nem a sztárgázsikra

Elképesztő, realisztikus pontossággal megrajzolt gigászi jelenetekben lép ki medréből az óceán cunamit okozva, tör ki a hegy gyomrában alvó láva, maga alá temetve városokat és kultúrákat, miközben kártyavárként omlanak össze a civilizált világ jelképei és státuszszimbólumai: az apokalipszis hegyeket, síkságokat, tengereket, országokat és népeket töröl el a Föld felszínéről (lám, hiúságok hiúsága, még Las Vegasból is csak egy tábla maradt a füstfelhőben). Közben pedig kapunk az arcunkba egy adag jellemábrázolásba ágyazott déja vu-t: van őrült, aki igazat beszél, akad ellenszenves, pöffeszkedő pacák, aki még az anyját is eladja a biztonságáért, színre lép az igazságos fekete, aki 20 percenként elmondja, hogy “az embereknek joguk van tudni” és ott van Jurij, a komikus orosz maffiamiller (ezt a karaktert általában Igornak szokták hívni), aki kezdetben a hatalom és a pénz alattvalója, a film végére azonban önzetlen, önfeláldozó szeretet költözik a szívébe. A karakterekhez hasonlóan az epizódok is a katasztrófa-zsáner családi mozidélutánnal hígított elegyét adják: a vetélytársak a közös cél érdekében békejobbot nyújtanak egymásnak a lávatengerben, a haraggal elvált apa és fiú lélekben újra egymásra talál, a családtagok könnyesen búcsúznak az utolsó pillanatban, szerelmesek a halál szorításában találnak egymásra, a jó elnyeri méltó jutalmát, a rossz büntetését.

A mesterien megkomponált látvány és a sok rongyosra koptatott közhely kontrasztja mellett persze végig ott vibrál a nézőben számtalan filmtől valóságosabb kérdés: vajon mi mit tennénk? Hogyan viselkednénk? Milyen esélyeink lennének a túlélésre? Hogyan fogadnánk a halálos csapást? Kitől, hogyan búcsúznánk el? És a még ezektől is fontosabb, alapvető emberi kérdések: vajon úgy élünk, hogy elmondhatjuk magunkról, hogy mindent megtettünk azért, hogy építsünk és befogadjunk, üzenjünk és megértsünk, szeressünk és szeretve legyünk?

Tökéletes katarzis, profi feloldással a végén – American number 1 quality, akár a Cinema City gigapopcornja.

2012b

American Number 1 Quality popcorn

Advertisements
Eszter névjegye (843 Bejegyzés)
Üdvözöllek. Barok Eszter a nevem (nem véletlen a domain sem!), örülök, hogy benéztél hozzám. Foglalkozásom szerint szerkesztő, cikkíró, fordító, blogger, szöveggyáros vagyok. Én írom ezt a naplófélét. Nem kell mindenben egyetértened, az viszont elvárás, hogy tisztelettel kezeld a sajátodtól eltérő véleményeket. Van egy klassz kis közösség, jókat szoktunk beszélgetni itt.

10 hozzászólás Figyelmeztettek bennünket: az ítéletnap látványterve hazavág bejegyzéshez

  1. Szóval a szokásos?
    Azt hiszem más filmekhez szoktam.

  2. de jó, írtál filmről :)
    már bocs, ha erre már volt példa, így lelkesedésen kicsit megkésett, de még nem találkoztam hasonló témájú írással nálad, mea culpa.

    kíváncsi leszek a filmre, bár a találgatásoktól és bizonygatásoktól már most herótom van.
    2009. október 19. is elmúlt, mégis élünk. úgy látszik a maja mitológia autentikusabb forrás, mint Nicolas Cage XD :D

  3. Az Avatar-ig én nem nézek meg semmilyen látvány-mozit. :D Jó nekem addig a művészmozi. Aztán majd decemberben remélem, IMAX, popcorn, cola… Kék űrlények. Sokkal inkább az én stílusom.

    Ezt a filmet majd megnézem DVD-n.

  4. Azt nézek, amit hivatalból nézni kell, vagy kapok rá meghívót, vacsival. :) Nincs nekem másra időm, művészkedni meg DVD-n is lehet. :)

  5. Írt már Eszter filmről. De ehhez a filmhez most nem hozta meg a kedvemet. Szerintem nem lehet képernyő előtt “művészkedni”, sőt még a látványfilm sem az igazi úgy.

  6. Szerintem ezt a filmet a színészek meg a CGI viszik, egyszer okés, de 158 perc kicsit sok… Ti sajtóvetítésekre nem jártok btw?

  7. Hát, az ezzel ugye a baj, h egyelőre nem nagyon engedhetjük meg magunknak, hogy mondjuk délelőtt 3 órát hiányozzon valaki, mert ugye fél óránként legalább frissülnie kéne a szájtnak. Már eleve azt is időtlen idők óta tervezem, hogy olyan témába másszak, amire 2-4 órát kell szentelni, nem csak felet… de kedden lett installálva egy új külsős és egy gyakornok, tehát talán most.

    BTW, igazából azt nem értem, hogy ha szegény lelkiismeretes gyakornokunk is ott ül 8-9 órákat minden nap, akkor hogy lehet, hogy mégsem készül el minden időre, új külsőssel együtt, és *még mindig* 10 órákat toljuk az ipart, plusz esti és hétvégi forgatások. Valószínűleg persze úgy lehet, hogy gecire, rohadtul, elképesztően KEVESEN vagyunk, és még legalább kettő darab főállású munkaerő kéne, hogy 40 órásra csökkenjen a munkahét (vagy legalább 50-re).

    Pedig jött múltkor az a Bacardi-koktélkészítős meghívó, biztos ti is kaptatok. Na, basszus, ANNYIT RÖHÖGTÜNK (újságírókat tanítanak baristák koktélt készíteni, 11-től 17 óráig), egy héttel az esemény után meg ott volt az újabb mail, hogy mennyire sajnálják, hogy nem mentünk el… hát még mi, basszameg!

    Na, mindjárt megnézem a filmkritikádat. :)

  8. ps.: Na elolvastam. :) Ági is kb. ezt írta róla, meg hogy kínosan követték a könyvet, de persze nem sikerült mindent belerakni. Nagyon gány lehetett, kétségbe is estünk, h most mi lesz a hájppal, hiszen Patkányzon Róbert sok kattot hozott a konyhára. De nincs para, a fikázása is hozza a várt számokat. :DDD lol

Örülök, hogy beszélsz, kérlek gyűlölködés nélkül tedd, miután figyelmesen elolvastad és megértetted a szöveget.

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: