Kedvenc médiaöngyilkosságaim: nem csak az Idoru szarik oda, ahol eszik
Egy amerikai művész talán megteheti, hogy összerúgja a port bizonyos szakmai körökkel vagy éppen egyes sajtóorgánumokkal, Magyarországon viszont igen kicsinyke a piac, amiből egy előadó a fentiek segítségével szakíthat magának egy kis darabot, ha éppen szerencséje van. Éppen ezért azt hinnénk, nem szarik oda senki, ahonnan eszik, és mégis… időről időre kinyilatkozza magát a tutiból valami feltörekvő köcsög, aki az első sikerhullám hátán picit elalél önnön zsenialitásától és három sör után kamera előtt is faszfej lesz belőle. Biztos van, aki ilyenkor a stábot hibáztatja, mert “rohadt bulvárgecik”: nekik üzenem, hogy aki nem képes következetesen és hitelesen viselkedni, valamint kulturáltan és tisztelettudóan nyilatkozni azokról, akiknek a hátán felkapaszkodott, az nem biztos, hogy vastapsot érdemel…
Lesson 1: Így hugyozd szájba a szakmát, a médiát és a rajongókat by The Idoru
“Megnyertük ezt a gecit, de már nincs meg a díj, mert már szétbasztuk a gecibe” – nyilatkozott a The Idoru nevű zenekar a Fonogram-díj átadása után a Juj.hu-nak. Az év hazai hard rock vagy metal albuma kategóriában nyert a System of a Down-féle zúzós nu metált játszó csapat, akik pár órával az interjú születése előtt még párás szemmel hajlongtak a színpadon, mint a szűzlányok a The 69 Eyes öltözőjében két pohár bor után. Pedig ha már akkor is lett volna a vér a pucájukban és valóban az a véleményük a magyar lemeziparról, ami, akkor egy határozott, kategorikus és udvarias NEM kíséretében visszautasították volna a díjat élő adásban, és akkor talán még azt is mondom: bevállalós srácok, le a kalappal. De így az embernek csak két dolog jut eszébe: elképesztően ostoba, nagyképű tirpákok, akik ráadásul még a saját közönségüket is semmibe veszik. Elvégre ne feledjük: a Fonogram esetében nem csupán a honi lemezipar nagykutyáiból álló szakmai zsűri dönt, hanem a bolti eladások is sokat nyomnak a latba. Aki tehát egy Fonogram-díjra hugyozik, az nem csak Jeszenszky Zsoltra vagy Abaházy Csabára engedi a brunyát, hanem bizony saját fanjainak is juttat abból bőséggel. Ez pedig nem feltétlenül szimpatikus dolog. Ők tudják…
Lesson 2: Így nyírd ki magad örökre könnyen, gyorsan by No Thanx
Másik abszolút kedvencem a Kettőnégy legendás BRAVO Otto-interpretációja (nem, a felkonffal ellentétben nem a BRAVO tévé, hanem a BRAVO Otto áll a történet fókuszában). Azon az anyagon azért látszik a munka és a szakértelem, míg a Juj.hu-s csóka egyszerűen csak (irigylésre méltóan) jó időben volt jó helyen. Régi meg minden, de epic fail, az abszolút 10/10 pontos kategóriából. Aki még nem ismeri (vagy látta, de nem tudta interpretálni az elhangzottakat), egy kis promó: történt ugyanis, hogy a No Thanx kapott egy BRAVO Ottót, mint abszolút BRAVO-termék, ők azonban először vagiztak kicsit a metálos műsorvezetőnek (“hát végül is a BRAVO újság nem szponzorált minket semmivel”, majd snitt a tinibulvár Hugh Hefnerére, aki többek között az én főnököm is, a BRAVO főszerkesztőre, amint röviden előadja, hogy a No Thanx “voltaképpen egy BRAVO-találmány”, amolyan “házi sztárjaink tulajdonképpen” – zseniális, csókoltatom a vágót, Oscart érdemel), majd – mintha mindez önmagában véve nem lenne elég – a buli utáni első két sör után a srácok teljesen elfelejtették, kik is ők, honnan jönnek és mit csinálnak, és frankón előadták, mire is jó szerintük egy Otto: “nyalatni vele” és cipőkanálnak például… Talán mondanom sem kell, innentől fogva vége volt a dalnak számukra, és kezdetét vette az Anti Fitness Club egyeduralma (nem is tudom, a szerkesztőségbe bementek-e még összeszedni a cuccaikat, vagy már arra sem volt lehetőségük – később mindenesetre azért kaptak még esélyt, mert tévedni ugye emberi dolog).*
Lesson 3: Így rombold a personal brandet hatékonyan
A harmadik kedvenc önégetésem – ha most Fekete Pákó legendás bombagyáros zikkeljezését (így nácizz, ha a kisebbséghez tartozol és a – radjobb kifejezéssel élve – “zsiráf tőke” futtat) nem számoljuk – picit más műfaj, nem is annyira médiaöngyilkosság, mint inkább önimázsrombolás… Az Index klasszikus, 2007-es fitneszfasiszta forgatása Schobert Norbival és Rubint Rékával. Epic. Amikor kijött a videó, egymás után négyszer megnéztem, egyszerűen nem tudtam elhinni, amit látok, képtelen voltam betelni vele. Minden együtt van: két országos ellenszenvnek örvendő önelégült majom, amint egy szál semmire vetkőzve, műmellet simizgetve azt ecsetelik, milyen gány dolog a piercing, majd az ordas nagy “neokonzervatív”, fasiszta-soviniszta-sznob dumák után tündérien bebaszarintnak, és porig rombolják a tudatosan felépített personal brandet. Annyira zseniális ez a videó, hogy nem találok szavakat, tényleg csak egy baj van vele: nem én csináltam, de még csak nem is olyan orgánum, amivel valaha alkalmam nyílt dolgozni. Kár.
*A No Thanx-ből egyébként senki sem tud nyilatkozni, miután Erik távozott a zenekarból, a srác jól leégette magát még egyszer a Juj.hu-nál, miközben a hivatalos verzió szerint tanulmányai miatt köszönt le… Csodálkozunk még, hogy Juj-ék imádnak velük forgatni? Lásd a híres-hírhedt Cserkó-incidens, ami még az Irigy Hónaljmirigyet is megihlette. Még nagyobb zárójelben: Barbee ezzel szemben meglepően rokonszenvesen és okosan (értsd: savvy) nyilatkozik mindig, lassan kezdem szégyellni magam, amiért folyamatosan szopatom mindenütt… Nem tehetek róla, jófej csaj meg minden, de ezzel a zenével, hanggal, szövegvilággal, a borzalmas sajtóközleményekkel és a különös attitűdű menedzserével annyira adja magát a dolog… de esküszöm, jó útra térek mostantól.
A gyártó cégek alázása a kismenőknél, közepesen ismert köcsögöknél még lehet karriertörő, mert százak dörömbölnek a vasajtón és inkább érdemes mást keresni, mint megfizetni őket a médiagyár tiszteletéért külön.
Egy nagyobb energia és pénz befektetésével felfuttatott, országosan ismert köcsög nyilvánvaló értelmi fogyatékossága (Liptai és szinte az összes kertévé reggeli műsorvezető például) sem kizáró ok, viszont őket milliós kártérítési szerződések kötik, hogy tartsák a szájukat. Gondolom a kínai zugklinikán elvégzett agyműtétek során az a memóriablokkot meghagyták, ami pavlovi reflexet előidézve sokkol és szájzárat idéz elő náluk, ha véletlenül saját- vagy a gyártásvezető tevékenysége ellen fogalmazna meg gondolatokat.
Verebes István pedig le van szarva.
No igen, de még ha valaki abszolút független és nem köti semmi sehova, akkor is inkább mondjon NEMet a bizonyos felületekhez, termékekhez, érdekcsoportokhoz, politikai közegekhez kötődő díjakra, mintsem hogy a díjat alázza nagyközönség előtt… amivel inkább csak magát égeti. Verebes, hahaha. :)
“és mondanivalóban mit takar nektek a No Thanx? – semmit, semmit.” ROTFL
A másik kedvenc miután Norbiék kifejtik hogy degáz, hogy mindenki részeg drogos fujj: “konklúzió, a Sziget jó, ha részeg vagy”
hát LOL… :D
Szerintem is nagyon ott van. :D De remek a link alatt látható (? ha még látható) bombagyáros vidi is, amiben Pákó, a “zsidó” (lol) csatorna sztárja zsidózik, cigányozik és Szálasit meg Hitlert élteti. Másfél évig nem volt munkája az eset miatt, aztán a Celeb vagyok-ban lett rá végül szükség, mert ő azért mégis csak a dzsungelben mutat a legjobban… (bocs, egy rasszista poén még nálam is belefér)…
Kedves Eszter!
Először is nagyon remekül írsz, DE némi problémákat véltem felfedezni az írásodban, amely mellett nem tudtam szó nélkül elmenni.
1. A The Idoru zenekar “System of a Down-féle zúzós nu metált játszó csapat”, ne haragudj, de ezt a helyedben nem írtam volna le, mert körberöhögnek. Ugyanis, ez a saját hozzánemértésedet tükrözi.
2. Tényfeltáró írásod ugyanolyan bulvármaszlag ízű, mintha juj.hu, a Bors, vagy akár a Blikk hasábjain állna.
Ugyanis kicsiny füled átsiklott azon a részen, amikor a hullarészeg zenekarvezető (Szalkai Tibor) ” a magyar könnyűzene az életünk”, valamint “megnyertük ezt a díjat … , de nagyon örülünk neki” kijelentéseket tette.
Matt részegek. Ezen miért kell meglepődni?
Mekkora álszentség, és hírhajhászás ez, mert ugye lehetne a cím az is, hogy “Az Idoru jól szórakozott a Fonogramon”. Csak akkor senki nem nézné azt a mocskot.
Amúgy meg senki nem látta, hogyan tört el a díj…részegen én is ejtettem már el sört, pedig az is nagy kincs.
Én is nyertem már zenei díjat, én is mocsok módon berúgtam aznap, és körülbelül én is ilyen szinten nyilatkoztam volna a juj.hu-nak. De mi magyarok így ünneplünk. Te is ismersz zenészeket…Ők is biztos rendesen beittak volna, még utána is a Farkasmályi pincészet jelentené a célirányt. ;).
3. És talán ez bosszant a legjobban, hogy a JujJ.hu-s fickó, Te, és az őket fitymáló emberek 90%-ának fogalma sincs az Idoruról. Semmit nem tudnak róluk, és magáról a zenekarról. Mikor alakult, hány lemezük van, egyáltalán kik azok akik nyilatkoznak??? Ez örök rejtély marad. Mert míg egyesek villákat építenek, luxusautókkal járnak (pl.: Győzike) , addig az említett Tibor haza megy a VIII.kerületi “nyomorházba”, egy 30 éves VW golf-al, és reggel munkába megy.
Én nem sajnálom tőlük ezt a mámoros éjszakát, mert megérdemelték.
Ezúton is gratulálok a The Idoru zenekarnak.
Az oldal szerkesztéséhez pedig további sok sikert kívánok!
Mi ez a hiszti? Az már lejött, hogy alkoholista vagy, mert folyton ezzel példálódzol, de érintettség vagy rajongás okán tiporgatod Malacot?
Kedves mind1,
1. Ez ízlés dolga, két számot hallottam és az olyan volt, ettől még nyilván szélesebb a spektrum. Nem hiszem, hogy körberöhögést érdemel bárki is, aki egy fiatal csapat teljes repertoárját nem ismeri fejből, nem egészen ezen van itt a hangsúly. (Mellesleg, ez nem tényfeltáró írás, hanem vélemény.)
2. Mivel ez egy bulvárírás, hülyén is venne ki magát, ha a NatGeo hasábjaira vagy a HVG Oktatás rovatába illene, nem pedig mondjuk a Blikkbe. Ami a juj.hu címadását illeti: az online bulvárcímadásról már két posztot is írtam, lapozz vissza. Ettől függetlenül sem gondolom azt, hogy a “jól szórakozáshoz” és a “lerészegedéshez” feltétlenül szükséges díjat alázni, ocsmányul beszélni és bunkónak lenni. Teljesen mellékes, hogy a díjat tényleg “szétbaszták-e a gecibe”, mert a lényeg az, hogy kulturálatlanul fejtették ki nem épp hízelgő véleményüket róla, mikor pár órával és pár sörrel korábban még örömmel köszönték meg.
3. Szerintem se a juj.hu, se én, se mások nem fitymálták az Idoru szakmai kvalitásait (az én esetemben furcsa is lenne, mivel nem ismerem a munkásságukat, amely tény szerinted már rögtön közröhej tárgyává tesz bárkit – de azért ez nem a Beatles), mivel azt alapjáraton senki sem vonja kétségbe, hogy elismerést érdemelnek a munkájukért, teljesítményükért. Itt nem a zenekar életművéről, hanem a viselkedéséről van szó. Amire szerinted mentség az ital, szerintem nem – mondom ezt úgy, hogy én sem vagyok éppenséggel absztinens, és mulattam már én is durván.
Ettől függetlenül én is gratulálok az Idorunak, mert nyilván tisztában vagyok azzal maximálisan, mennyi munka, idő, energia és pénz Magyarországon zenésznek lenni, és mellé hűnek maradni az elveidhez. (Az meg sajnos, hogy zenész létedre ne BKV-val járj hajnalban a melóhelyedre, hanem csak a muzsikálásból élj, bizony nagyon kevés zenésznek adatott meg kis hazánkban, és ezeknek egy része komoly kompromisszumokat is kötött az ügy érdekében. Ez van: kicsi piac, kicsi pénz, kevés lehetőség, úgyhogy ha belső indíttatásból nem is, már csak ezért is szükséges az alázat…)
Legjobb védekzés a támadás; legrosszabb támadás a védekezés.
“fiatal zenekar”. muhahaa…. 10 év, 3 Európa turné, két Japán turné, 3 nagylemez. valóban egy igencsak fiatal pelyhes állú zenekart tükröznek ezek a tények. Arról nem beszélve, hogy a csapat bizonyos tagjai ez előtt már a Dawncore és a Newborn nevű Európa szerte ismert, hazánkban legendásnak tekintett zenekarokban is muzsikáltak.
system of a down? NA NE VICCELJ MÁR Kedves posztoló. Ez nem ízlés, hanem tájékozottság és reális zenei ítélőképesség kérdése – bocs, erre nekem is rá kellett lovagolnom, rettentő zavaró TÉVEDÉS. Egy firkásznak igenis KÖTELEZŐ KÉPBEN LENNI, mert különben nem tesz eleget a saját feladatának, legyen bárki az interjúalany. Ezzel hülyeség vitatkozni.
Igen, ahogy mondod, ez egy bulvár jellegű hír, és mint olyan, szokás szerint tele van tárgyi tévedésekkel, a nyilatkozat jelentős szelektálásával pedig remekül ferdíthetők a történések azon irányba, amely ugyan kezd igencsak eltávolodni a valóság vizeiről, de ennek eredményeként odamondós, és sokak számára nagy eséllyel szórakoztató is lesz, csinál egy remek kis vihart a biliben. Ha a blog.hu lenne, már nagy eséllyel index címlapon lenne.
Hitelesen és kulturáltan viselkedni? Ez a riporternek mondott szerencsétlen azzal keresi a pénzt, hogy másokkal baszik ki, aljas dolgokat tesz. Belemászkál mások magánéletébe. Ez egy féreg, csakúgy, mint a legtöbb bulvárfirkász – nem tisztel ez senkit sem. Ezek után ne beszéljünk ilyen infantilis dolgokról. Persze gondolom az efféle, szofisztikált viselkedési forma csak a mikrofon “válaszolós” oldalán kötelező, a “kérdezőnek” abszolút nem feladata. Hagyjuk már ezt az álszent, blőd hozzáállást, mert igen messze tartózkodik a valóságtól.
Az írás maga a témától eltekintve nagyjából közepes kategória, de annyira nem vészes.
Kedves Eszter!
1. Magyarázatod köztünk szólva is béna…kb.: olyan volt, mintha a Republic-ra azt mondanád, hogy HardCore.
A fiatal zenekar dologban egyet értek az előttem szólóval.
2. Örülök akkor, hogy a bulvár műfajt választottad, végül is ez az egyetlen műfaj amelyhez nem kell, hozzáértés, hanem felszívja az összes kontár firkászt.
Még annyit szeretnék végül, hogy nem érdekel az online bulvárcímadásról szóló két írásod, ugyanis nem azért tévedtem ide. Egyszerű oka van.
A Hangraforgó oldalán akadtam erre a linkre, és meglepődve vettem észre, hogy ott reklámozzák az Idorut és gyöngyösi bulijukat, de ugyanarról a site-ról ebbe a fikahegybe tenyereltem. Én nem tudom, milyen kapcsolat van a két oldal között, de nekem olybá tűnik, hogy ez az írás nem igazán kedvez a másik “társ oldalnak”.
Szerintem valami rajongói fórumra belinkelhették ezt az írást, azért az átlagos ismertséget meghaladóan nagyszámú Idoru rajongó.
Tehát még egyszer. A sztár attól sztár, hogy szakmája magas fokú művelése mellett képes megőrizni a menedzsere által kitalált imázst és a közszereplőktől elvárt minimális kultúrát. Minden pillanatban és bárhol.
Az ittas állapot nem mentség a gerinctelenségre és utólag megbánt viselkedésre, mint ahogy a közúti baleset okozásakor is súlyosbító körülmény.
Higgyétek el, teljesen pártatlanul nyilatkozom, hiszen fogalmam sincs kik ezek a srácok (azért mert magasról lefosom a magyar zenei életet), de ez igen szuicid lépés volt részükről szakmailag és anyagilag is.
Lehet idejönni sírni, hogy “dehát nem is…” de igen, a bulvár pont arról szól, hogy egyszeri, utánozhatatlan pillanatokat kap el a sajtó képviselője, amikor valaki épp önnön belsőjéből fakadóan, provokáció nélkül is hülyét csinál magából.
Legalábbis ez az egyik válfaja.
Vaddisznó írói színvonalát finnyázni pedig csak egy tehetetlen durcáskodás, mert lelketek mélyén érzitek, hogy igaza van. Hehe.
Kedves Dr Stein!
Köszönjük az órát a sztárokról. Látszik a hozzánemétésed amúgy.
És hidd el, hogy az Idoru esetében nem beszélhetünk sem menedzserről, sem kiadóról. Ugyanis a Tibor azenekar menedzsere is, ráadásul szerzői kiadás.
Meg szeretném kérdezni, mi ez a nagy mellény Doktor Úr?
bocs, nem vagyok rajongó, (kinőttem már az ilyesmiből elég régen) csak én speciel képben vagyok a zenével/zeneiparral egészen jól. Ha pedig valamiről teszem azt úgy hozná a sors, hogy véleményt nyilvánítok több ember előtt, akkor talán első ízben venném a fáradtságot, hogy utánanézzek, vajon miről is írok. erre van a google és a wikipedia, bár utóbbi erősen szelektálandó. Persze ez lehet, hogy csak az én erőteljesen utópisztikus képem az “újságírásról”.
nem linkelték szerintem sehová ezt a “cikket”, mert annyira azért nem színvonalas, hogy ennél jóval jelentősebb nyilvánosságot kaphasson. hidd el, nem tehetetlen durcáskodás volt, de sebaj, szokott reakció, itt-ott már láttam egészen hasonlóakat :)
hosszabban majd később, sajnos dolgom van:)
Kedves marharépa,
természetesen bemásolhatunk keretesként egy 5000 karakteres írást az Idoru, a No Thanx vagy akár Schobert Norbi és Fekete Pákó eredményeiről, munkásságáról, sőt: előbbi esetében akár releváns zenei szaklapok albumkritikáit is mellékelhetjük, az azonban nem igazán változtat a felsorolt előadók viselkedésén és kamera előtti megnyilvánulásain. A tehetség, a szakmai kvalitások és az alázat, tisztelet és viselkedéskultúra nem függnek össze.
Ha szerinted a huszon-harmincéves emberekből álló társulat nem fiatal zenekar, akkor 15-nél több nem lehetsz, bár megbocsáss.
Ami pedig a Hangraforgót illeti: igen, kitettük oda a gratulációt, mert ettől függetlenül Árpival úgy gondoljuk, fontos, hogy a szerzői kiadású rétegműfajok – igen, ezt véletlenül tudtuk – is kapjanak némi publicitást és szakmai elismerést, ezért a Fonogram döntését helyénvalónak érezzük. De úgy látszik, a zenekar ebből az elismerésből nem kért – ez már az ő döntésük. Itt csatlakozom Steinhez, miszerint ez röhejes öngyilkosság is volt egyben, és kár értük.
(BTW, szerintem te vagy mind1 vagy az a vicceskedvű Idoru-fan, akik Árpinak röhögve mutatták a juj.hu-s linket, hogy milyen remek poén és mennyire vagányak a srácok – neked ez a véleményed, másnak más. Személyeskedni lehet, de nem érdemes: a vélemény szubjektív dolog, és a történtekről formált privát, blogposztban megfogalmazott véleményem szempontjából teljesen irreleváns, mihez értek és mihez nem :).)
Máskülönben pedig ha szerinted a jelenség bemutatása fikahegy – pláne SZAKMAI alapú – akkor komolyan el vagy tévedve.
Hahaha, zseniális írás, imádtam olvasni, nagyon igazad vam nindenben. Kis nyikhajok, alázat és tisztelet nélkül, az első siker után elkapja őket a gépszíj és elszálnak maguktól. Szánalom.
Kommentelők: én azon szoktam röhögni, hogy az ilyen névtelen okoskodók ilyenkor észérvek híján mindig a posztolót – meg a többi kommentelőt – támadják… hogy ő mihez ért meg mihez nem. Hát hogy a faszba jön ez ide? Véleménye van egy adott szociokulturális jelenségről, amit leír a blogjában, még csak nem is egy zenei szaklapban, ahová talán valóban nem illene. A zenekar zenéjéről sem mondott semmi rosszat, a viselkedésüket kritizálta, mellesleg teljesen jogosan. Vagy szerintetek így kell viselkedni, ez a rock’n’roll?
Hüha, nem gondoltam hogy ebből post lesz mára. Én mutattam tegnap Eszternek ezt a riportot. Sztem ez igazából a zenekar dolga , hogy intézi el az ilyen dolgokat, de mindenesetre nagyot néztem én is amikor megláttam :)))). Az ilyenekkel csak az szokott a probléma lenni , hogy ugye remekül ki tudnak használni effajta mondatokat például az efféle riporterek, hogy sikerüljön botrányt kovácsolni belőlük. Én mondjuk anno a szigeten simán nem nyilatkoztam ilyen kitudjamiféle tévéknek,(mivel mi is játszottunk anno a De Facto-val, meg a Garden of Edennel) ha éreztem, hogy hülye kérdéseket tesznek fel, meg eleve a botránykavarás a cél, mivel sajnos még akkor is van, hogy kiforgatják az ember szavát néha, ha normálisabb állapotban van.(már bocs ezért az Idorus fiúktól de nyilván látszott hogy mi a helyzet:))) ) Mondjuk sztem akkora jelentősége nincs , hogy ebből postot írtam volna, de ilyen kellemetlen szitukat elkerülendően nem árt, ha odafigyel az ember kinek nyilatkozik, meg hogy mit. Ez csak az én szerény meglátásom, de innentől meg teljesen magánügyük részemről.
Na ja, túl van tárgyalva, most pedig várom a No Thanx rajongókat! :)
Nos, Kedves Posztíró!
Továbbra is fenntartom azt az infantilis álláspontot, miszerint az etikus viselkedés mindkét irányból elvárható/elvárandó dolog. Ha azonban az egyik fél – úgymond – hagy maga után kívánnivalót e téren, nem kell meglepődni a visszacsatoláson. (Newton III. – ha élhetek egy ilyen fura hasonlattal). Ugyan ebben az a”interjúban” nem hozta reflexből a szokott féreg paraszt megmozdulásit a kedves magasan kvalifikált botrányfirkász, nem véletlenül van ilyen jellegű híre. Alapvetően szerintem sem üdvözítendő az efféle viselkedésforma, amit a zenekar itt tanúsít, de ennyire azért nem szükségszerű felfújni. A tavalyi fonogramon az Insane volt ugyanilyen hullarészeg, az azt megelőzőn pedig a Subscribe. Tehát abszolút nem egyedülálló jelenségről van szó, csak akkor azokat nem fújták fel ennyire, mert nem találta meg Őket egyetlen kedves és jóindulatú stáb sem. A Fonogram abszolút komolyan vehetetlen díj rockzenei körökben (bár a bravo ottonál még mindig rangosabb, ami valljuk be: nem nehéz). A jelöltek kiválasztásában egyébként egészen jelentéktelen szereppel bírnak az eladási statisztikák, tehát a “vásárlóikat” nem köpik szembe, ez pedig, ha nem tudod a részleteket, akkor is egy pillanat alatt belátható. Az Idoru és a Blind Myself sajnos maximum tizedannyi lemezt képes eladni, mint kategóriatársaik jelen esetben. (Ossian, Tankcsapda, Junkies).
Legkevésbé sem arról van szó, hogy ide másolj be egy részletes biográfiát, hanem, hogy legalább nagy vonalakban Te magad légy vele tisztában. Mindössze azért, mert egy pejoratív kicsengésű – kis túlzással akár offenzívnak is titulálható – véleménnyel (amit nem feltétlenül erre az írásra értek) óriási támadási felületet hagyhat magán az ember, ha azonnal lejön, hogy nincs egészen tisztában azzal, hogy kit is bírál, valamint a vélemény hitelessége is erősen megkérdőjelezhetővé válik. Az olvasó már más kérdés ilyen szempontból, mivel neki mindez nem feladata.
Értelmezési probléma. ‘Fiatal zenekar’. E mondat osztályozó jellege ebben a formában a csoportosulás létezésének a korát, egység formájában történő jelenlétét jellemzi az idő függvényében, nem pedig a csoportosulást alkotó személyekét. A probléma tehát nem feltétlenül az én készülékemben van, de ez csak egy apró észrevétel, a tárgy szempontjából lényegtelen. Remek lenne egyébként, ha tizenöt éves lennék, mert akkor kaksizhatnék a világra, de ez nem így van. Adott zenekar egyes tagjainál sajnos idősebb vagyok. Megbocsátok amúgy. :)
Egyébként senki nem állította egy szóval sem, hogy a zenekar szakmai kvalitásait becsmérled. Már ha jól emlékszem.
Továbbá hagyjuk már ezt a rajongó/fan dolgot. E mögé a legkönnyebb bebújni.
Válaszod következő részének értelmezésével azonban egy kicsit bajban vagyok, kérlek homályosíts fel: mi az a Hangraforgó? Eddig a Fonogramról volt szó. Árpi benyomásom szerint az az Árpi lehet, aki itt fentebb szintén hozzászólt a dologhoz, miután a kommentben említette a GOA-t, a guggli (!) segítségével sikerült megtudnom kiről is lehet szó.
Napi szinten figyelem a hazai blogszférát, így sikerült ide keverednem unalmamban (első ízben amúgy), mivel a cím rendeltetésszerűen vonzotta a tekintetem. Nem akkora ördöngösség ez, talán Veled is megesett már ilyesmi.
“a vélemény szubjektív dolog, és a történtekről formált privát, blogposztban megfogalmazott véleményem szempontjából teljesen irreleváns, mihez értek és mihez nem :)”
Ez is egy hozzáállás, de nem egyedülálló, sokszor lehet ilyesmivel találkozni. :)
Nem kell azért kétségbeesni és furán kapálózni, ha bírálat ér egy bíráló jellegű véleményt. Gyakran megesik az ilyesmi. Főleg a blogokon. :)
ui: ajánlom a Kettőnégy című webes rock/metal műsort, ami ugyan nem valami színvonalas, de azért meglehetősen jól látszik belőle, hogy nem kizárólag az Idoru viselkedik ekképp; az alkohol ittas szókimondó bulizás a zenekarok jelentős részénél előfordul határon innen, s túl.
Emerse:
Ezzel nem kapta el Őket a gépszíj.
Mitől lesz valaki nem névtelen a Zinternet világában egy BLOGON?
Én spec nem támadtam senkit, pusztán észrevételeztem a poszt hiányosságait; szubjektív véleményem volt a szubjektív véleményről.
Részemről ennyi.
Marharépa, ekkora rizsát levágni, csak mert megsértették a kedvenc zenekarodat? Kicsit röhejes ez már, nem gondolod? Javaslom, fordulj inkább ombudsmanhoz. :)
ps.: Te nem olvastad a teljes bejegyzést? A Kettőnégy műsoráról épp csak két flekk íródott ugyanebben a posztban. Á, fanatikus rajongók.
István, nekem volt egy ugyanilyen masszív fan-korszakom: akkoriban, ha a kedvenc a szemem láttára, élőben szeletelt volna fel egy csecsemőt, azt sem hittem volna el, illetve masszív intellektuális maszlagba oltva megmagyaráztam volna, miért jó, amit tesznek. De ez a korszak ahogy jött, elmúlik.
Kedves kommentelők: itt abszolút szólásszabadság van, de tényleg fölösleges dolog és dögunalom még hat kommenten át mentegetőzni: ezt a bulit a srácok elszúrták, pont. (Nyilván a juj.hu is megéri a pénzét, de az már más lapra tartozik.)
Most pedig már tényleg várom a No Thanx vagy Schobert Norbi fanokat is egy körre! (Igen, tudom, hogy Norbi kövér kisfiú volt, rosszul jött ki az apjával és ha nem keresne egy fillért, akkor is így élne! :))
nagy_istvan:
nem vagyok kiemelten oda a zenekarért, de néha meghallgatom ezt is a sok száz lemez mellett. ezt több ízben említettem fentebb, nem tudom melyik szó az, amelyiket a mondatban nem lehet kristálytisztán érteni:) Rajongó?? Könyörgöm már. Nyugodtan tekinthetsz egy tájékozott pártatlannak, de biztosan nehézségeket okozhat ezt elhinni.
Nem megsértették, hanem szubjektívan véleményezték, fölösleges túlzásokba esni. :)
Rizsa? Kiegészítés a homályokkal kapcsolatban.
utolsót értsd így: ajánlom a kettőnégy nevű műsort gyakrabban nézni. lemaradt, valóban félreérthető.
“szubjektívan véleményezték” :)
Norbit senki sem szereti. Ezért frusztrált és ezért köcsögözi le az éttermébe betérő ex-üzlettársát, akinek mellékesen tartozik másfél millióval.
Norbi minden nyilvános megmozdulása reklám, bár nem csodálkoznék, ha otthon, vacsora közben is ilyeneket mondana: “Drágám, közelebb adnád a teljesen zsírmentes, omega-3 zsírsavakban bővelkedő Update mustárt? (sót).
Csak az Idorura komment, mert a többi már klasszikus, ugye – na, bárhonnan is veszem, tökmindegy mit tettek le a srácok vagy mit nem tettek le a srácok az asztalra, profi így nem viselkedik kamera előtt, még egy Magyarország nevű szürreál helyen sem. Meg szerintem nem eredeti, nem jópofa és nem rakenroll mocsokészegen megnyertük ezt a gecit és szétbasztuk a gecibe-formán nyilatkozni.
Ha matarészeg akarok lenni, miután átvettem ezt a gecit, megtehetem otthon is a gecibe, ha értitek, hogy mondom. Vagy megköszönöm édesanyámnak, édesapámnak, a kiadómnak, aki – hogy is volt, kapja be a faszom? vagy ez egy másik idézet? – szóval mindegy, annak.
És ezeknek se sajtósuk, se menedzserük, se semmijük, aki elrángatja ilyenkor őket a mikrofon elöl? Mert kéne akkor felvenni egyet, akármennyire fiatal vagy nem ez a zenekar, akik még lehetnek jók is, csak hát én ez után a “bemutatkozás” után nem vagyok a zenére se kíváncsi. (Most lehet engem is ziélgetni, hogy miért nem ismerem őket, és mennyire álszent vagyok:)))))))))
az valahogy úgy elmaradt, hogy az idoru – ha már náluk tartunk – jelenlegi tagjai azért a lemezért kaptak most díjat, amit – a basszeroson kívül – a már mind szétszéledt régi tagok írtak és játszottak fel.
hö?
Ez se lep meg, magyar zenekaroknál már szinte mindennapos dolog. Komolyan mondom, ha egy frontember bejelenti a zenésztársakat az Artisjusnál meg az EJI-nél, már megemelem a kalapomat, hogy milyen remek ember… :)))
Az Idoru egy Punk-Rock zenekar, nem pedig Halász Judit.
Ki az aki itt meg akarja magyarázni, hogy hol hogyan kell viselekdni??Hagyjuk már gyerekek, ki nem baszna be oltári módon ha díjat nyerne?
Japán, Európa turnék..lehet utánuk csinálni…hajrá
Sztem vicces a viselkedésük, sőt végre valaki megmondja a juj.hu-s arcoknak, hogy elmehetnek a pi..ba.
szexesnyuljork: ismét tévedés. A “díjazott” lemezt megíró tagságból jelenleg a két gitáros (Szalkai és Big), azaz a mindenkori dalszerzők vannak még mindig a zenekarban. Énekes, dobos, és basszercsere volt. De sebaj, nem okozott meglepetést ez sem.
kb az ilyen dolgok miatt nem hallgatok már egy ideje magyar zenekarokat, mert az összes ilyen, vagy úgy gondolkodik a rajongóiról, mint ahogy a “mélyen tisztelt” Hoze gondolkodik és nemrégiben meg is osztotta ezt a blogján (aki olvasta, tudja miről beszélek). Érdekes hogy mindig az ilyenek a legbeképzeltebbek, legbunkóbbak….na mindegy.
Erre mondják azt, hogy “büszkén tekint az égre a búza, amíg éretlen, de az érett búzakalász lehajtja fejét”. A tisztelet, alázat alap dolog – és nincs műfaja, öltözködési stílusa vagy nemzetisége :).