Aktuális

Gürcölés ingyen – érdemes ma Magyarországon gyakornoknak menni?

Gondoltam, megosztom veletek egyik mai melós cikkemet, mert sokat beszélgettünk itt a blogon mostanában erről a témáról. Tapasztalatok?

Sokat és szívesen írunk a gyakornok-kérdésről, hiszen többségetek számára ez (lesz) az első lépés Karrierfalva kanyargós útvesztőiben, a cégek humánpolitikájának pedig – a válság óta – egyik legfontosabb alapköve a gyakornoki pozíció. A legtöbb nyitott pozíció gyakornoki – de vajon mi a frankó abban, hogy ingyen végzel napi nyolc órában kulimunkát? Frankó ez egyáltalán? Fussunk vagy maradjunk?

Mit (nem) ér a gyakornok 2010-ben Magyarországon?

Van, hogy a cég nem is gyakornokot keres, hanem "szuperment"

Van, hogy a cég nem is gyakornokot keres, hanem "szuperment"

Mi a gyakornok? A gyakornok a céges hierarchia legalján álló, többnyire fiatal, gyakran még iskolás pályakezdő, aki a legtöbb esetben teljesen ingyen – olykor csekély bérezés ellenében – dolgozik heti húsz-negyven órában a termék vagy a szolgáltatás problémamentes előállításán. Röviden: ingyen gürcöl.

Valamikor réges-régen, egy messzi galaxisban, a gyakornok néhány hónapot, esetleg egy félévet dolgozott napi négy-nyolc órában, majd – ha ügyesnek és szorgalmasnak bizonyult – felvették főállású munkaerőnek. A kapitalizmus és ezen belül is a válság azonban egy új, nem feltétlenül igazságos paradigmaváltást hozott magával: ma már a gyakornok fél-egy évig – szélsőséges esetben még tovább – dolgozik napi nyolc órában, s a felszínes szemlélődő számára csupán egyetlen dologban különbözik főállású kollégáitól: ez pedig a pénz. Illetve annak hiánya. A pozíció pedig? Nos, arra ma már sehol nincs garancia, és még a korrektebb megoldások közé tartozik, ha nem ígérnek fűt-fát virágot a legelső állásinterjún a lelkes fiatalnak. (“A legjobbakat szeptembertől felvesszük” – vajon hány irodában hangzott már el ez a mondat, és vajon hányan mentek haza sírva augusztus végén? Sajnos külön iparág épül ambiciózus fiatalok kihasználására, különösen a call center-ös melók sötét bugyraiban.)

Sebaj, gondolja a tizennyolc-huszonnégy éves, energiától és ambíciótól duzzadó munkaerő, fogjuk fel a dolgot az iskola szerves részeként, mintha csak egy intenzív ötöd(hatod, heted, nyolcad…)évről volna szó. “Szerencsés esetben úgyis akad itt nekem munka a gyakornoki idő lejárta után, de legalább jól fog kinézni az önéletrajzom” – mondja magában ilyenkor az ember összeszorított fogakkal, mert hát “a szülők nyakán élősködni” csekély motivációt jelent, amikor látjuk, hogy volt gimis osztálytársunk már havi félmillát présel ki saját vállalkozásából.

Nem könnyű gyakornoknak lenni, mondjuk ki. Miért? Nehéz, mert:
a, a gyakornok sorsa bizonytalan, garancia nincs az előrelépésre;
b, a fizetés csekély, legtöbb esetben nincs;
c, a munka kemény, teljes embert igényel napi 8 órában, heti 5 napban;
d, legtöbbször az idegőrlő kulimunka is a gyakornokot találja meg.

Kinek hiányzik ez?

Gondold meg, miért szögezed magad a székbe

Gondold meg, miért szögezed magad a székbe

(Miért) érdemes belevetni magunkat a dolgok sűrűjébe?

Ezek után, ha már így kedvet csináltunk a gyakornokoskodáshoz, felmerül minden olvasóban a jogos kérdés: érdemes egyáltalán jelentkezni egy-egy gyakornoki programra, vagy inkább meneküljünk sírva, ha ilyesmiről hallunk? Őszinte leszek: sokáig nem pártoltam az “ingyenmunkát”, de a mai eszemmel, az elmúlt évek tapasztalataival a hátam mögött azt mondom: megéri. Még akkor is jól jársz, ha fél év után kiderül, hogy nincs üres pozíció, ahová felvehetnének. Igen, jól olvastad, mindjárt el is mondom, miért.

Éveken át nem láttam át ennek jelentőségét, de aztán a felnőttség segített rávilágítani a fent ismételt összetett szó fontosságára. A LifeLong Learning Magyarország Alapítvány felmérése szerint a munkanélküliek több mint 70 százaléka NEM hirdetések útján vagy a Munkaügyi Központ közbenjárásával jut álláshoz, hanem kapcsolatai révén. Ha a családod és a környezetedben élők között akad olyan, aki az általad választott szakmádban dolgozik vezetői pozícióban, bonts pezsgőt: a többségnek azonban a gyakornoki időszakra van szüksége ahhoz, hogy megmutassa a piacon, mit tud. Ha egy nagy csapat részeként dolgozol a pályádon, sokan fogják látni, hogy alázatos, szorgalmas és kreatív vagy, és jó veled egy csapatban játszani – ez a kapcsolatrendszer pedig nélkülözhetetlen, bármilyen pályáról is van szó. Meglátod: egyik munka hozza a másikat, ha pedig elég ember látta már, hogy “tudsz valamit”, garantáltan nem kell éhezned soha. Az eddig vezető út persze rögös, a gyakornokság azonban a tökéletes első lépés.

  • 2. Tapasztalat, tapasztalat, tapasztalat

Mivel manapság a gyakornokokat a cégek jobbára takarékossági okokból veszik fel, a pályakezdő fiataltól a legtöbb helyen azt várják, hogy önállóan végezze egy főállású munkaerő mindennapi feladatait. Ez egyfelől igazságtalanság, másfelől viszont roppant hasznos: úgy szerzel hatalmas gyakorlatot számos területen a szakmádon belül, hogy közben nem terhel komoly felelősség (nem a saját bizniszedről van szó, de még csak magas pozícióban sem vagy, ahonnan nagyot zuhanhatsz). Ha ügyes vagy és proaktív, rengeteg tapasztalatra tehetsz szert és átláthatod a kulisszák mögött zajló eseményeket… szakszóval élve, “piacképessé” válik iskolai tudásod, szemben a nagy átlaggal: Magyarországon ugyanis csak minden tizedik diáknak van munkatapasztalata. A munkáltatók ezzel szemben önálló munkavégzésre alkalmas, tapasztalt pályakezdőket várnak: ugye érzed az ellentmondást? Éppen ezért a gyakornokság segíthet átlendíteni a két előző mondat közötti ellentmondáson.

  • 3. Rutin, rutin, rutin

Amikor az ember kezdő, tele van ötletekkel, de nem mer belevágni komolyabb dolgokba. Ha mégis nagyobb falatot veszünk a szánkba, alaposan átrágjuk, nehogy megakadjon a torkunkon – ez így természetes, viszont rettenetesen időigényes a folyamat. Ha azonban napi szinten, unalomig ismételt feladatsorokat végzünk, két szerencsés mellékhatás jelentkezik:
a, olyan rutinra teszünk szert, hogy nem félünk semmibe belefogni, bármilyen nagy feladat is legyen, meg tudjuk oldani;
b, a rutinmunkából bontakoznak ki a nagy ötletek is, amiket szintén megvalósít az ember.

  • 4. Fun, fun, fun

Ha egy jó csapat teljesjogú tagjává válsz, nem csak a kapcsolatépítés hozhat sokat a konyhára anyagi értelemben, hanem a lelki értékek is jól jönnek: ha szerencsés vagy, a csapatmunka égisze alatt számos új barátot, havert szerzel… akikkel a munkától függetlenül is remekül szórakozhatsz. Ismerd meg a csapatod, légy nyitott feléjük: nem csak azért, mert így az együtt töltött nyolc óra is kellemesebb, hanem mert nyitott szívvel értékes embereket ismerhetsz meg.

  • 5. Referencia, referencia, referencia

Feldobtad az önéletrajzodat – ez az a dolog, ami a legtöbb fiatal gyakornok szeme előtt lebeg az első szerződés aláírásakor. Én azonban nem véletlenül tettem az utolsó helyre a CV-faktort: ha ugyanis jól végezted a dolgod, az első két pont alapján mindez valóban mellékessé sikkad. Azért persze ez sem rossz dolog, az tény…

Reklámok
Eszter névjegye (861 Bejegyzés)
Üdvözöllek. Barok Eszter a nevem (nem véletlen a domain sem!), örülök, hogy benéztél hozzám. Foglalkozásom szerint szerkesztő, cikkíró, fordító, blogger, szöveggyáros vagyok. Én írom ezt a naplófélét. Nem kell mindenben egyetértened, az viszont elvárás, hogy tisztelettel kezeld a sajátodtól eltérő véleményeket. Van egy klassz kis közösség, jókat szoktunk beszélgetni itt.

27 hozzászólás Gürcölés ingyen – érdemes ma Magyarországon gyakornoknak menni? bejegyzéshez

  1. Hát az én szakmámban nagyon ritka, hogy a gyakornok ingyen melózik. Nekem sajnos nem volt szerencsém, mert a japánok alapból sóherek és még a full time job-ot se szeretik rendesen megfizetni. 15 hét ingyen meló jó volt arra, hogy szemlélődjek, felmérjem milyen is Nekik dolgozni, hogy aztán a gyakorlati idő letelte után sírva meneküljek el! XD Na jó, így visszagondolva annyira nem volt gáz. Inkább fun, fun és FUN!!! Főleg, mikor a kollégák között terjedt a hír, hogy a Tokiói iroda valójában csak egy fantomcég, egy telefon és egy íróasztal, semmi több! Cool! XDD De a munkatársak jó fejek voltak, összetartó egy csapat; mind ugyanabból a suliból jöttünk, ugyanarról a szakirányról 1 év eltéréssel. :DD
    A kedvenc beszólásaim az ex-főnökömtől:
    legelső nap: “Nah, rakj rendet!” o_O (az íróasztalom olyan volt, akár egy földrengés súlytotta ország)
    “Print és fax!” (na jah, “huss és pöcc” – Wingardium Leviosa XD)
    “Nem tudód? Hát akko’ ki tudja?!” XDDDD
    “Érted? Te is érted?” (nem, mert idióta vagyok, kérem szépen! :D)

    • Ó, erről a japán munkatapasztalatról többet is mesélhetnél. Olvastam egy japán bestseller szerző dokumentum-könyvét a tokiói gáztámadásról, ahol ugye minden érintett dolgozó ember -és hát betojtam rajta, milyen ott a munkamorál. Biztos bemennék 7:20-ra, ha 8-ra kell ott lennem… mondjuk eleve a 8 abszurdnak tűnik számomra!

      Mesélsz majd nekem?

      • :))) Mo.-n általában csak a termelő vállalatoknál (Suzuki, Denso, Alpine, stb) kell bemenni 7-8-ra, mert akkor kezdődik a gyártás. ^^ Ha a szolgáltatás szektorban dolgozol, általában 9-kor kezdődik a meló.
        Nem tudom, mennyit hallottál a japán nagy cégekről (pl. kereskedőházak, mint amilyen a Mitsubishi is), de szeretném leszögezni, hogy én egy kis cégnél voltam gyakorlaton, ahol annyira nem érvényesült a japán munkamorál és üzleti kultúra, de azért érezhető volt, hogy nem európaiaknak dolgoztam. :)
        A japán cégeknél a nők általában bent ragadnak a titkárnői titulusban, bármennyire is jól dolgoznak, sosem léptetik őket elő. Ez nálunk is így volt, nekünk lányoknak annyi dolgunk volt, hogy telefonáljunk, faxoljunk és borítékokat címezzünk. Ez utóbbi úgy történt, hogy egész nap nem volt semmi meló, 6 előtt vmivel már azon gondolkodtam, lassan készülök hazafelé, mikor beront a jp. kolléga, és odavág elém 500(!) db borítékot, hogy ezt holnapra mind címezzem meg, és addig nem mehetek el, amíg kész nincs. Na, ez az, amit én japán munkamániának hívok! Mert a japánokat nem a végeredmény érdekli, hanem az, hogy ott legyél bent az irodában, és dolgozz, vagy legalábbis tégy úgy, mintha dolgoznál! :D A melót nem viheted haza, de köteles vagy megcsinálni. Érdekes módon nem ezért fárasztó ez a meló, hanem azért, mert napközben többnyire tényleg semmi dolga az embernek, csak ül a gép előtt és elunja az agyát. :S
        Mivel ez is kis cég, a dolgozók természetesen minimál bérre voltak bejelentve a magas adókulcsok miatt :S, már ha be voltak jelentve… egyik srác aki 1 évvel felettem járt, fél év után csinálták meg a munkaszerződést, addig nem is volt bejelentve, csak zsebbe kapta a 140 rugót. o_O
        A cég messze volt, kint a fenében Hűvösvölgyben majdnem (én Pest külvárosában lakom, szóval 1 óra volt, mire átverekedtem magam a városon), ráadásul mivel gyakornok voltam, se fizu, se bérlet, se kajajegyet nem kaptam. :( Kint a fenében, fönt a hegyen meg még egy rohadt kisközért se volt, úgyhogy mindennap vittem magammal a kis elemózsiámat. Késő összel volt félelmetes mikor este 6 után a kihalt hegyi utakon és lépcsőkön másztunk lefelé a villamoshoz… brrr, még most is kiráz a hideg. :S
        Amit leginkább szerettem, az a csomagolás!:D (a cégnek volt egy japán ajándéktárgyakat értékesítő webshopja) Megtanultam profin csomagolni mindenféle ficni-fecni papírból/kartonból. Mindig azzal szívattuk egymást kollégával, hogy majd beírjuk a CV-be: feladatkör: “profi csomagoló a Télapó karácsonyi játékcsomagoló gyárában” XDDD

        • oh, és a kedvenc munkamániával kapcsolatos szívatás: “Petra, gyere be holnap hajnali 4-re az irodába, és megbeszéljük. Kayako-san is itt lesz.” XDD (ez utóbbi az ún. “Kisfőnök(nő)”, amúgy a főnököm szeretője volt!)
          A cég amúgy kapcsolattartással foglalkozott, segítet a magyarországi japánoknak beilleszkedni (munka, ingatlanközvetítés), és üzleti vállalkozást nyitni, az idelátogatóknak hotelszobát foglalni, és üzleti/magán utakat szervezni, jp. szövegek magyarra fordítása, tolmácsolás, honlapkészítés, újságírás (ingyenesen terjesztett jp. nyelvű lap, olyan mint nálunk a Metropol újság) és nem utolsó sorban délutáni foglalkozások és kurzusok a japán háziasszonyoknak (jóga, főzés, stb), akik mivel nem dolgoznak, a házimunka elvégzése után ne unatkozzanak. :))

  2. vannak nagyon “klassz” gyakorlati helyek is, amiknek tulajdonképpen semmi értelme. Nem csinálsz semmit a fénymásoláson kívül és még egy böffentést sem kapsz a munkádért cserébe. Én legalábbis jól megszívtam múltkor.
    Az egyik lelkes tanárunk kutatott fel nekünk gyakorlati helyet, amiért mindenki nagyon hálás volt, főleg, mivel nem is volt kötelező a gyakorlat. A tanárnak azt ígérték, hogy fizut kapunk plusz ajánlólevelet és tényleg értelmeset dolgozhatunk. Én eleve nem akartam elvállalni, mert már van tényleges munkatapasztalatom, tehát nagyon nagy szükségem nem volt rá, viszont rugalmas munkaidőt ígértek. És mivel szar volt az órarendem, rendes melót nem tudtam vállalni, gondoltam, hogy a kevés is több a semminél, legyen hát gyakornoki munka. Hát, mire odaértem, kiderült, hogy nem lesz lóvé – de nem mondtam vissza, mert az szerintem kiszúrás lett volna a tanárral szemben, aki olyan segítőkész volt. Szóval dolgozunk ingyen, én konkrétan 4 hónapon keresztül csak fénymásoltam és összetűztem a lapokat. A beígért ajánlólevelet sem kaptuk meg, pedig ennek már több mint fél éve. Sehol nem kellett semmit aláírni, tehát hivatalosan ott sem voltam. Mindegy.
    Amúgy sosem gondoltam volna, hogy tényleg vannak ilyen csak és kizárólag fénymásolós gyakornoki helyek, mivel ezelőtt több helyen is voltam, ahol értelmes munkát kellett végeznem és megbecsülték a munkámat. Akár ingyen dolgoztam, akár előre egyeztetett fizuért.

    Na, ezzel nem is tudom, mit akartam mondani… Talán csak azt, hogy ilyen is van ;)

    • Ez tényleg nagyon durva. meg hát furcsa is, mert általában azokat, akik tapasztaltak-tanultak már, általában “értelmes” dolgokra fogják be amiatt, hogy szükség van plusz emberre mindenütt (szinte). Durva sztori.

  3. Legfrissebb kapott ajánlatom: “érdekel az ÚMSZ budapesti tudósítói állása? szar fizetés, karakterenként 0,005 lej. ” Ez bruttó 472,5Ft/flekk.

    • Uh. Ez szarabbul hangzik bárminél, mert a tudósítást ráadásul otthon fekve sem tudod megcsinálni (bár tény, hallottunk már ilyesmiről is). Szóval még izzadj is sokat a szar pénzért cserébe…

  4. Szia Eszter!
    Bocsi, hogy ide írok, de szeretném a segítségedet kérni. Azt szeretném kérdezni, hogy be lehet-e olyat állítani, hogy az oldalamat látogatók ne tudjanak se szöveget, se képet másolni? Ha igebn, akkor hol kell?
    Légyszi válaszolj, még akkor is ha nem tudod, hogy lehet-e, vagy hol kell, mert nagyon fontos lenne. Köszi.
    Szia

    • Helló!
      Ilyen beállítás a WP-ben nincs. Annó a gportalon keringett egy css-be illeszthető html-kód, amivel jobb klikk tiltás járt és nem tudtál kijelölni: de ez egyedül Firefoxban működött, más böngészőben nem. Igazi tiltások csak Javasrcipt-ben vannak meg flash alkalmazásoknál, de még ha értenénk hozzá, se lehet ilyet beilleszteni a WP-be vagy bmely más blogszolgáltatóhoz.

  5. szép ez a kapcsolatépítés, tapasztalat, rutin, fun, referencia szentötség, főleg suli mellett, viszont aki zsebpénzre tart igényt, mehet a szalag mellé / telefonos munkára / szopni, igény, értékrend meg kívánt összeg szerint. értem én, h befektetés a téma (input: idő, energia -> output: karrier, pénz), csak az implikáció kissé valószínűtlen vidéki viszonylatban. röviden szólva: itt nyír1en már mindenki mindenhol volt gyakornok, aki az akart lenni, de nincs olyan hely, ahová emiatt fölvennék. mármint rendesen, állásba. miért is vennék, ha 999 új emberke jelentkezik önként és dalolva 1 kis ingyen munkára? (visszatérő rémálmom, h mások 1 mosolyért megteszik, amiért én pénzt kapok…)

    • Asszem, az az ország legnagyobb tragédiája, hogy 90 százalék, hogy ott kell hagynod a szülővárosodat, ha nem bolti eladó vagy könyvelő akarsz lenni. Mint ismeretes, az átlagos magyar városokban nincsenek karrierlehetőségek, és az előbbi két foglalkozást se akarják sokan nettó 70-ért űzni (mert pl. nincs még lakása, de szeretne), tehát Pestre fognak ingázni. Ez egy tragédia, az évszázadok során tudatosan csak a fővárost fejlesztették a kormányok, és még ma is azért adózik a nyíregyházi is, hogy legyen Pesten 4-es metró (majd egyszer 2052-ben talán) és augusztus huszadikai tüzijáték. Ez egy teljesen egészségtelen, beteg, országromboló, környezetszennyező (autók, forgalom stb.), családszétdúló attitűd. Persze, Amerikában is költöznek-ingáznak az emberek, de ott nem mondjuk Washington DC-be, hanem rengeteg helyre: New Yorkban, SF-be, Miamiba, New Orleans-ba etc., etc. Oké, ott is erős a különbség egyes városok adott szakmabeli megfizetése között, viszont a kapitalizmusban nyilván nem egyenlő semmi és senki, verseny van: a lényeg inkább az, hogy nem lesz egy körzet vagy város mindenek fölött, hanem egymás mellett. Jó, ott nagy a piac, akkor nézzük Svájcot: ott sincs olyan, hogy mondjuk Zürichbe kell menned, a hét másik jelentős város köré ugyanolyan értékű agronomeráció épül.
      Én speciel nem is tudom, milyen karrierlehetőségek vannak a szülővárosomban médiaügyileg. Vannak helyi lapok, külsősekkel, távoli anyalappal és messzi tudósítókkal, van mondjuk egy Heves Megyei Hírlap nagyon kevés férőhellyel és fogalmam sincs milyen fizetésekkel, van nyilván városi tévé, két városi rádió… és valószínűleg ennyi. Aki ott dolgozik, csak kihalással hagyja ott a helyet, számomra zártnak tűnik a rendszer, de egyébként is szinte minden outsourcinggal működik vagy havi 90-at fizet átlagban. Vagy másképpen van?

      Cikket kéne írni a Gyöngyös-Pest ingázókról, ezrekről van szó. Ha még egyetemista koromban korán keltem, mindig dugig volt a 6.10-es, 6.20-as, 6.30-as, 6.45-ös busz is, ezeken mindig állnak az emberek. Nyolcvan kilométer, 50 perc autópályán és 54 ezer forint a havi bérlet – és mégis megéri. Ó, is micsoda üzlet épül a hamis diákigazolványok és bérletek köré… sajnos ezzel az ággal nekem is akadt közeli találkozásom, még mindig iszom a levét. 54 ezer ft havonta sok embernek megfizethetetlen, dolgozni meg muszáj…

      No, hát ami az ingyenmunkát illeti: természetesen ez nagy presztízsveszteség minden szerkesztőnek, láttam már főállású embert távozni azért, mert a gyakornok ingyen is megcsinálja a munkáját. Vagy több évtizedes tapasztalattal rendelkező embert tesznek ki, mert a főiskolás jobban tud angolul, és elég átvenni a cuccot gyorsan, tapasztalat nem kell… nos, mindez a válság ocsmány mellékíze. Sucks a big time.

      ps.: Nem értek a gazdasághoz, javítsatok ki, de hosszútávon a kis- és középvállalkozások támogatása segíthetne. (Könyvelő ismerőseim mesélik, h az ő szakmájukban 10 helyből 8-nál minimálbérre vagy bejelentve, a többit max zsebbe kapod, ha kapod… szép.) Ezekből kinőhetne nagy projekt, ami munkahelyeket teremt, idővel a verseny miatt reális bérezéssel… nos, persze már aligha a mi életünkben. Egyébként ez, valljuk be, kimondottan right-wing attitude, de akkor is vallom: támogatást a kkv-nek, az úgyse segít, h 70-ről 80-ra nő a minimálbér vagy 30-ról 35-re a nyugdíj…

      Viszont vicces, amikor a gondolat naiv továbbfejlesztéseként radjobb a multikat akarja kiszorítani: hülyék ezek, állás nélkül hagyni annyi embert és lemondani az adóikról?!! Persze, Svájcban nem 150 McDo van, hanem mondjuk 10, mellé pedig a svájci érdekeltségű gyorskajálda-hálózatok hazai kézben, hazai alapanyagokkal (és pakisztáni dolgozókkal :D) – igen, de ott nem csak háború meg diktatúra nem volt, hanem évszázadok óta a kkv-t erősítik…

      • uhh, a bp-ről szóló tragédiás rész nagyon korrekt, még sehol nem láttam így összefoglalva! annyi, h még a műszaki, informatikai, természettudományi illetve pénzügyi területeket is nyugodtan belevehetjük a “biztos megélhetés bárhol” kategóriába, itt legalábbis ezekre is tucatszám hirdetnek lehetőségeket. sőt, múltkor nemtom hány tanári állást dobott ki a kereső szabolcsban, hát azt hittem, dobok egy hátast, mert eddig úgy tudtam, telített a pedagógus szakma. (persze, az ajánlatok bizonyos része nyilván fals, és már rég megvolt a jelölt, amikor kirakták a hirdetést…)

        a kkv-k támogatása tutira segítene valamennyit, de én – jaj, ezt félve írom le, sokan üdvözlik majd jóanyámat – máshol látom a probléma gyökerét, a médiában legalábbis. egyszerűen nem engedném be a felsőoktatásba az alkalmatlan egyéneket. ez mindjárt megtizedelné a potenciális gyakornokjelöltek számát, javítaná a tehetségesek esélyeit, növelné a diploma meg a szakma presztízsét, a kívül rekedteknek pedig megspórolna néhány év szenvedést. tudom, aljas vagyok, szemét, plusz diszkriminatív, de az ötletem mégsem ezért életképtelen. hanem a jó öreg fejkvóta miatt…

        ja, és h még többen utáljanak, hozzáteszem, h kommunikáció szak esetében bemeneti követelménnyé tenném az 1 db középfokú nyelvvizsgát. viszont ez már nem ide kapcsolódik, csak ha már szófosásom van, gondoltam, kiadom, ami kikívánkozik @XD ide lehet köpni *a mellére mutat*

        • Kommunikáció szakon nem kötelező a középfokú nyelvvizsga egy élő nyelvből? Én úgy tudtam. Vagy lehet, h csak azért gondoltam így, mert így logikus? El nem tudom képzelni, mi a lópikulát csinál – mihez kezd, hogy végzi a mindennapi feladatait – az a szaktárs, aki mondjuk legalább középfokon nem beszél angolul meg németül/franciául/spanyolul etc. mellé. Én egészen biztosan meg lennék lőve…

          Nos, amit elmondtál, az nem csak a médiára illik, hanem az egészzzzzz felsőoktatásra. El-el járok EduPresses cumókra, és mindig olyan pozitívumként emelik ki, amikor nő a továbbtanulási kedv (pl. ugye most legutóbb a válság miatt: “nincs munkahely, akkor inkább tanuljunk addig” – mondta pár tízezer ember 2009-ben). Az egyetemi tanárok meg mindig elmondják, h “valahova a felsőoktatásban ma már BÁRKI be tud kerülni”, ezért évről évre csökken a diákminőség (sic!) és így nehéz a szarból várat építeni öt év alatt. Egyébként a Diplomás Pályakövetés (asszem ők voltak) meg nemrég arról készített felmérést, hogy perpill Mo.on több mint 15 ezer üres állás van, amit holnaptól be lehetne tölteni, ha LENNE RÁ KOMPETENS SZEMÉLY. Azért elég szomorú, h munkanélküliség ide vagy oda, oktatásügyünk itt tart. Miért? Mert boldog-boldogtalan diplomás akar lenni, akkor is, ha mondjuk fodrászként vagy vízvezetékszerelőként 10x annyit keresne és sokkal boldogabb, hasznosabb (!) ember volna. No és ugyebár hova veszik fel azt aki orvosnak-közgadásznak-informatikusnak nem való? Hát tanárnak meg kommunikáció szakra! :))))))))))))))) A két abszolút jolly joker, ahova bárki be tud jutni egy sima érettségivel, és gond nélkül elvégzi úgy, hogy egy hasznos négyzetcentiméternyi tudással nem bővült elméje! Ó jaj, hány alkalmatlan tanárt és “kommunikátort” láttam már (a pr-osok 90 százalékának pl., azt hinnénk, tanítják a hülyeséget: 10-ből 8 sajtóközlemény úgy van megírva, mintha a Google Translator kínaiból fordította volna)! Vmit kéne csinálni a felsőoktatással… vagy inkább a szemlélettel, ami övezi. “Mindegy fiam, csak diploma legyen, mindegy, hogy milyen, és mindegy az is, te milyen vagy” – közben meg kihalnak a képzett szakmunkások.

        • én mindenféle felsőoktatási intézménybe való bejutáshoz feltételként szabnám meg hogy a jelentkezőnek legyen középfokú nyelvvizsgája. Ez lehetne az első lépés, hogy szelektáljunk, ki tanuljon tovább és ki ne.

  6. dede, a diplomához kell, viszont úgy értem, h én már a felvételhez tenném szükségessé – már ha olyan pozícióban lennék, amilyenben sosem leszek, mindenki legnagyobb örömére @XD

    a felsőoktatásba bekerülő “diákminőségről” meg a drágalátos közoktatás tehet… azt hiszem, 17 éves koromban tanultam életemben először, addig csak úgy ücsörögtem a suliban, és akkor sem vittem épp túlzásba. (az más kérdés, h érettségi óta maximalista állat vagyok… belőlem ezt hozta a ki a tény, h már nem volt kötelező tanulnom… egyből rákaptam! most meg beteg módon várom megint a szeptembert, pedig ma 1 hetes a diplomámon a tinta.)

    kommra legalább normális az állami ponthatár, nekem speciel 133 volt anno, szóval 1 középfokú nem is volt elég. viszont költségesre 78 kellett mindössze, az akkori minimum, ergo MINDENKIT fölvettek végül. infóra meg mindig is a béka segge alatt fog maradni a ponthatár, mert annyi államis hely van mint állat, csak éppen a férgese kihull az első félév után, fránya matek. kommon azért nyolcadjára illik összejönnie annak a fránya művtörinek is @=P

    de ki akarna szakmunkás lenni, amikor minden marhának van diplomája? o.O (btw a fodrászom annyit keres óránként, amennyinek én naponta is örülnék. mondjuk nem sima szakmunkás, mert van mestervizsgája, hajgyógyász izéje, meg ilyesmik. de érettségije tudtommal nincs, és nem is látja szükségét.)

    • -1 db “a” betű a 7. sorban, ehöm.

    • vannak szerintem jó példák is. A pasim kolléganője két nyelvszakos diplomával melózik multinál. Most pedig már másfél éve jár hajnal hattól dolgozni (ilyen shiftet kért), mert fodrásznak tanul. Szóval sokan vannak, akik ha ugyan később is, de gondolkoznak és áttérnek szakmunkára.
      Régi barátnőm férjét halálra szekálták annó 6-8 éve az ismerősei, hogy miért nem megy egyetemre, miért tanul asztalosnak. Gondolom, nem kell elmondanom, hogy többet keres, mint azok, akik szekálták. MOndjuk mázli, mert jól dolgozik a srác – persze vannak kontárok, akik próbálkoznak a szakma megtanulásával, de nagy pénzt keresni itt is csak úgy lehet, hogy jó vagy valamiben ;)

  7. A “fizetőst” soha nem értettem: mi az, h ha gyengébb a teljesítményed, de fizetsz, akkor mégis lehetsz egyetemista? Oké, az igaz, hogy van aki azért teljesít szarabbul, mert suli mellett napi 8 órában dolgozik, de attól még az elkényeztetett, agyatlan millergyerekek diplomagyáráról van szó itt inkább. A dolgozóknak vmi más módszerrel kellene segíteni nappali tagozaton.

    Igen, én azt hittem, a bejutáshoz kell a középfok, mint mondjuk pszichológia szakra. De ezek szerint nem, csak a diplomához kell. Hmm, fura.

    • pszichóra sem kell… sehol sem kötelező a nyelvvizsga a felvételhez, csak nyelv szakra kell nyelvi emelt szintű érettségi, de az sem minden esetben. vagy rosszul tudom? @=S (az már más kérdés, h sok szakon a ponthatár előreláthatólag szükségessé teszi bizonyos pluszpontok megszerzését.)

      mesteren én is fizetni fogok, ha felvesznek, mert levelezőn nincs állami ott, ahová jelentkeztem. epic fail, de kibírom (saját lóvéból), nekem nappali többé nem kell, főleg meg nem másik városban…

    • Én 2005-ben érettségiztem, ekkor hozták be ezt a kib*szott kétszintű érettségit, engem lebeszéltek a tanáraim az emelt szintről, mondván:
      1, nem tudnak rá kellőképpen felkészíteni
      2, úgyis felvesznek majd
      A töri írásbelimet iszonyatosan lepontozták (azóta sem értem, hogy történhetett), úgyhogy összességében egy erős 4-es érettségit sikerült produkálnom, amivel természetesen nem vettek fel államira, csak fizetősre.
      Persze, most kérdezitek, miért nem próbáltam meg egy évvel később újra. Azért, mert akkor belekerültem volna a bolognai rendszerbe, ami még borzasztóbb, elég volt nekem ez a 4 év BGF, nem kívánok még masterre menni, mert a BA-val kitörölhetem a seggem! :) Megjegyzem, nálunk a nappali fizetős díja olcsóbb volt, mint ismerősömnek, aki levelezőn kezdte el a Komm fősulit! :D Azért ez vicces.
      Amúgy pont a gazdasági fősuli tanította meg, hogy pénzért bármit meg lehet csinálni. Nem íratkoztál be időben? Nem baj, perkálsz 2,5 rugót, és el van intézve! Lemaradt egy tárgy a tárgyfelvételnél? Nem gond, fizess, és már meg is van. :P Sajnos az üzleti világban nem ismerik azt, hogy emberbaráti szeretet, őket nem hatja meg a kisírt szemed és a könyörgésed. Fizetsz, vagy fel is út, le is út. El is határoztam, hogy amint meglesz a diplim, nyitok egy Fake Info pultot az aulában, ahol a kedves hallgató előbb perkál, aztán felteheti a kérdést, és majd meglátom, tudok-e rá felelni, vagy sem. XDD Egy hét alatt több 100 ezret keresnék vele. Aztán ha nagyon unom, csak eldobok mindent és összecsapom a műkörmös kezem: “HÁÁT ÉN MÉG CSAK NEM IS ITTAM KÁÁÁVÉÉT!!” (TO picsa feeling)

  8. Az én időmben még kellett. Egy volt oszitársam majdnem felkötötte magát, mert negyedikben nem jött neki össze az angol nyelvvizsga, ami akkoriban kellett a pszichó felvételihez (azért specifikusan angol, mert ott a legtöbb szakirodalom ugye angolul van, és mire lefordítják hivatalosan magyarra, lemegy a nap). Ez ezek szerint megváltozott akkor. Mondjuk tény, hogy 2000-ben még nem volt magyar nyelvű szövegértési feladat az érettségin… :D A gyerekanyag viszont már akkor is romlott a hetvenes években születettekhez képest, a tanárok szerint pedig a ’86-os évjárattól indult az abszolút zuhanórepülés. Érdemes lenne megvizsgálni, miért. Csak nem Csernobil… :D

    • Öngyilok és pszichó szak… paradox, de igaz. :)

    • Hékás, én is ’86-os vagyok! :P Én mondjuk a nálam fiatalabbakon vettem észre, hogy szemmel láthatóan sokkal kevésbé intelligensek, mint én az ő korukban (18-20 évesen). Emlékszem, a gimiben a mi osztályunk volt a “forradalmár”, aki elhozta a romlást a suliba… *gonosz vigyor* Minden tanár utált bennünket, és mi is utáltuk őket. Habár az osztály abszolút nem volt egy összetartó társaság, de ha tanár ellen kellett “harcolni” akkor felhúztuk a képzeletbeli berlini falat, és nem engedtük át rajta a tudás egy morzsácskáját sem! :D A botrányok azonban lassan lecsillapodtak gimi 2. év végére, addigra már megtanulták, hogy nem tudnak velünk mit kezdeni. Az utánunk jövő osztály viszont tovább vitte a botrányainkat, gondolván, a felsőbb évfolyam is megtette, hát mi miért ne. Kár, hogy nekik nem volt stílusuk. :P
      Negyedik év végén aztán több tanár bevallotta, hogy mi voltunk a legjobb osztály a suliban, és sajnálják, hogy elmegyünk, mert nincs még egy ilyen csapat, mint mi. :))

  9. Sajnos a legtöbb helyen tényleg nem fizetnek a gyakornokoknak, nálunk viszont fizetés helyett oktatást kapunk, és ténylegesen beleláthatunk a projektekbe. 1 hete dolgozom itt, de már sok hasznos dolgot tanultam, amit a főiskolán nem.

5 visszakövetés / visszajelzés

  1. Alexis Bledel munkát keres… « Post Yourself!
  2. Igaz mese a munkamorálról és a választás szabadságáról | Vergiftet – Eszter's Offtopic
  3. 10 karriertanács, amit én magam teszteltem | Vergiftet – Eszter's Offtopic
  4. Buli van: harmadik születésnapját ünnepli a blog | Vergiftet – Eszter's Offtopic
  5. Miért nem alapít családot több fiatal… amíg fiatal? | Eszter's Offtopic

Örülök, hogy beszélsz, kérlek gyűlölködés nélkül tedd, miután figyelmesen elolvastad és megértetted a szöveget.

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: