Aktuális

“A legrosszabb karriertanács: csináld azt, amit szeretsz!”

[cikk a melóból, de gondoltam, kiteszem ide is, hasznos lehet]

Mindig feldob, ha valaki másként gondolkozik, mint a többség

Bírom Penelope Trunkot, a kedvenc karrier-tanácsadóm. Imádom, ahogy a tabukat döntögeti és kimondja azt, amit senki más nem merne: az intellektuálisabb alkatú édesanyák ugyan imádják gyerekeiket, de megőrülnek, ha éveken át otthonukba zárva kényszerülnek élni felnőtt társaság nélkül; a job-hopping (vagyis a gyakori munkahelyváltás) számos esetben az ambíció jele, és a kedvencem: a lehető legrosszabb karriertanács, hogy "csináld azt, amit szeretsz".

Persze Penelope-nak “könnyű” dolga van, ha a széllel szemben szeretne leguggolni: Asperger-szindrómás, ami az autizmus-spektrum legenyhébb zavara, tehát a magas IQ plusz a társadalmi szokások és érzelmek felismerésének hiánya sajátos világképet eredményez, Amerika pedig szereti a dobozon kívül gondolkodókat. Így aztán Penelope világ életében sikeres volt: három üzleti vállalkozás, vezérigagatói státusz és figyelemreméltó független szakértői múlt áll mögötte. Mindenki ismeri, aki a világon web 2.0-vel vagy karrier-tanácsadással foglalkozik.

És akkor ez a nő azt mondja, ne helyezd a pályaválasztást pusztán érzelmi alapokra, hiszen szeretetből nem lehet megélni. Azt mondja, a következőképp érdemes mérlegelni: ahelyett, hogy évtizedeken át keresnéd önmagad és hezitálnál különböző területek között, inkább készíts egy listát azokról a dolgokról, amikben jó vagy, tehát amilyen területen a legkönnyebben találnál állást. Ezt követően tudd meg, melyik pálya hozza a konyhára a legtöbb lóvét – és már kész is vagy, voilá.

Rendben, de mi lesz az önmegvalósítással? Az önkifejezéssel? A nagy és magasztos feladatokkal, a világbékével? Penelope azt mondja, nem alapfeltétel, hogy pénzt kapj azért, amit szeretsz csinálni. Ha ugyanis valóban szívesen tevékenykedsz az adott területen, úgyis minden szabad percedet azzal fogod tölteni (amiből bevétel lesz, néha nem – de nem ez a lényeg). Miért kéne, hogy ezért még pénzt is kapj? “Én például nagyon szeretem a szexet, mégsem fizetnek nekem érte. Jobban szeretek szexelni, mint konferenciát szervezni, mégis abból élek, hogy előadásokat tartok, nem a szexből” – hoz fel egy meglehetősen konkrét példát.

Ha mindez elsőre sokkolóan hangzik, nézzük a logikus érvelést a tények mögött: “A munka nem arról szól, hogy szeresd, amit csinálsz, hanem arról, hogy olyan életszínvonalat teremts a segítségével, ami boldoggá tesz. Ha tehát imádsz síelni, költözz egy síparadicsomba, vállalj munkát ott. Így mindig lesz pénzed és tered hódolni a kedvenc hobbidnak, nem kell feltétlenül hivatásos síelőnek vagy síbajnoknak lenned.” Persze a BrazenCareerist.com alapítója szigorúan képünkbe vágja az igazságot akkor is, ha ezen a ponton elbizonytalanodnánk: ha munka után nincs kedved síelni, akkor soha nem is volt számodra fontos a sport, csak kifogásokat kerestél, hogy ne kelljen kilenctől ötös munkát vállalnod és nyugodtan takarózhass megvalósulatlan síbajnoki álmaiddal, másra kenve a felelősséget: alföldön élsz, a szüleid nem engedték, hogy sílécet vegyél vagy síiskolába járj…

Vagy egyszerűen csak túl sok minden érdekel, nem tudsz választani: Penelope szerint ez sem baj, vállaj be egy jövedelmező területet, aztán ha nem tetszik, bármikor tovább léphetsz a végzettségednek megfelelő számos egyéb territóriumon belül mozogva vagy akár egy vadonatúj, eddig nem ismert szakmában. A statisztikával érvel: ma egy melóhelyen átlagosan 18 hónapot tölt el egy pályakezdő, annyit pedig guggolva is ki lehet bírni bárhol, később pedig az élménynek köszönhetően egy fontos önismereti leckével és a vállalkozói/alkalmazotti szféra működési alapelveivel gazgadodsz. Sokat tehát nem veszítesz a huszonegyedik században, ha mellé fogsz. Sőt: csak nyerhetsz.

Bár tagadhatatlanul vonzóbb perspektíva anyagi érdekektől mentes önmegvalósításra és világmegváltásra buzdítani a munkaerőpiac legfiatalabbjait, Penelope Trunknak számos kérdésben igaza van. A pénz igenis számít, tökéletes munka nincs (míg a síbajnokság sem az), amit pedig nem csinálsz önként és dalolva napi nyolc óra szénlapátolás után, az valószínűleg valóban nem érdekel mélységében, csak szereted azt hinni, hogy a dolog valóban fontos számodra (mert színesebb, jobb, sokoldalúbb embernek hiszed magad tőle vagy van mire hivatkoznod, ha nem találsz állást). Olyan dolgok ezek, amikkel nem lehet vitatkozni – Asperger-szindróma ide vagy oda.

Ugyanakkor szent meggyőződésem, hogy a kezdetek kezdetén nem lehet pusztán anyagi alapon választani. Az amerikai oktatásrendszernél kevésbé fontos a specializáció, a főiskolák többsége egységes, az általános műveltséghez elengedhetetlen és a mindennapi élethez hasznos képzést nyújt, így könnyebb az átjárás a különböző szakterületek között, mint nálunk (még úgy is, hogy a bolognai rendszer már nagyobb szabadságot biztosít a nebulóknak, mint a régi poroszos vonal). Választani kizárólag fizetés alapján már csak azért sem lehet, mert:

  • a trendek változnak, ami menő szakma volt 1999-ben, nem biztos, hogy 2019-ben is jól jövedelmez majd;
  • ha valamit rémesen utálsz – vagy egyszerűen csak hidegen hagy – abban minden bizonnyal nem fejlődsz majd az évek múltával, tehát pénzt sem fogsz keresni vele (lesznek nálad jobbak… sokan és sokkal);
  • mit ér a biztos megélhetés, ha napi 8 órát olyan dologgal töltesz, ami abszolút lehúz?
  • ha nem az a dolog érdekel a legjobban, amivel egész nap dolgozol, és mégis pénzt keresel, mi lenne, ha olyasmire szánnád az energiáidat, ami még motivál is?

Igaz, azt Penelope is leszögezi: ne csak úgy a vakvilágba listázgasd a jól fizető melókat, hanem a saját tág érdeklődési körödből és szakterületedről válaszd ki a legjövedelmezőbb felületeket. A NEON-tanács tanács tehát kicsit komplexebb annál, amit Penelope írt: ha a zenélés a mindened, nyugodtan hódolj a szenvedélyednek és állítsd fel célokat ezen a területen, de – és itt jön a különbség – nem muszáj feltétlenül szoftverfejlesztőnek menned, csak mert van műszaki érzéked és úgy tudod, ott az első perctől kezdve dől a lóvé… célszerűbb, ha eleve zenével kapcsolatos pályát választasz: mondjuk, hangmérnök leszel. Így az álmodtól sem vetődtél túl távolra, ugyanakkor fix bevétel is érkezik a számládra, aminek révén egyenes az út az anyagi függetlenséghez… a valóra álmok és az anyagi biztonság pedig egy lapon említve már kimondottan boldogság-szagot áraszt, nem?

Advertisements
Eszter névjegye (838 Bejegyzés)
Üdvözöllek. Barok Eszter a nevem (nem véletlen a domain sem!), örülök, hogy benéztél hozzám. Foglalkozásom szerint szerkesztő, cikkíró, fordító, blogger, szöveggyáros vagyok. Én írom ezt a naplófélét. Nem kell mindenben egyetértened, az viszont elvárás, hogy tisztelettel kezeld a sajátodtól eltérő véleményeket. Van egy klassz kis közösség, jókat szoktunk beszélgetni itt.

2 hozzászólás “A legrosszabb karriertanács: csináld azt, amit szeretsz!” bejegyzéshez

  1. ez a poszt engem most konkrétan pofán vágott.

    “A munka nem arról szól, hogy szeresd, amit csinálsz, hanem arról, hogy olyan életszínvonalat teremts a segítségével, ami boldoggá tesz.”

    kész, nem tudok vele vitatkozni, akárhogy is szeretnék. csak jó lenne tudni, h a médiának és a jó életszínvonalnak hol a metszete, meg h mi a metszetbe jutás kulcsa. a naivak a szaktudást mondják, az optimisták a gyakorlatot, a realisták meg az ismeretséget. szerencsés vagyok, a szentháromság megvan, a “sült galamb” azonban várat magára. ez nem panasz, csupán meglátás, mert ugye még akár vadakat terelő juhász is lehetek @XD

  2. Azért szerintem az sem rossz, ha az ember azt csinálja, amit szeret :) Ezer más munkahelyen sokkal jobban keresnék, mint itt, ahol most vagyok, itt viszont azt csinálom, amit mindig is akartam, és amit hihetetlenül élvezek. Vagyis az életminőségem sokkal jobb, mintha havi 150-200 euróval több érkezne a számlámra. Persze így sose lesz lakásom meg ilyenek, de van rá esélyem, hogy sokáig boldog legyek… Talán :)

2 visszakövetés / visszajelzés

  1. Személyiségteszt: érdekes életet élsz vagy boldog vagy? | Vergiftet – Eszter's Offtopic
  2. Buli van: harmadik születésnapját ünnepli a blog | Vergiftet – Eszter's Offtopic

Örülök, hogy beszélsz, kérlek gyűlölködés nélkül tedd, miután figyelmesen elolvastad és megértetted a szöveget.

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: