Helyzetjelentés a Fekete Zajról: újra belezúgtam Monicába
Az ilyen bulik alkalmával értem meg igazán, miért ezt a zenét szeretem, és nem mondjuk a chillout ambientet, a hiphopt, a rapet vagy a heavy metalt. A Fekete Zaj nagyszínpadán csütörtökön a Solar Scream, a Christ vs. Warhol, Mátyás Attila, a Zippo, a Sunshine, a The Moon and the Nightspirit és a Faith and the Muse játszott, az utóbbi pedig számomra az év abszolút koncertélménye volt (sőt, a tavalyi évé is).
Őrület volt: elektromos hegedű, cselló, nagybőgő, üstdobok, gitár, basszgitár… komplex klasszikus zenei élmény három akkordos punkkal ötvözve, néha neofolk (az Unquiet Grave-vel nagyon jól reagálva az előttük játszó The Moon and the Night Spirit folkos koncertjére), néha őspunk, néha klasszikus zene, néha darkwave, néha electro… mikor épp mi jön, elvárások és feszengés nélkül, a szövegvilág pedig vegytiszta költészet. A tökéletes Férfi és Női energia találkozik a színpadon egy túlvilági orgazmus formájában, bónuszként pedig a tagok sem éppen kispolgárok már megjelenésükben sem: a csapat élő szekcióját a Christ vs Warhol nevű vad,mégis komplex death rock formáció adja, akik Monicához és Williamhez hasonlóan szintén rendkívül közvetlen, kedves emberek – semmi sztárallűr, pedig játszottak ők már 50 ezer embernek is Amerika és Európa nagy fesztiváljain. Mindketten emlékeztek rám az ominózus tavalyi interjú kapcsán, ráadásul másnap, mikor Prágában játszottak és felhívtak Sárkát, drága jó cseh barátnőm átadta a kagylót Monicának… csoda, hogy jól be is vásároltam? (Egyébként ez a szörnyű a felnőtt-léttel: diákként csak ábrándozol a pólóról ÉS a dvd-ről, de bérből-fizetésből élő ember lévén már meg is veszed azokat… szörnyű vagyok!)
Na jó, beszéljenek helyettem a képek…
Eszter's Offtopic 
ez nagyon klassz! remélem a youtube-ra is tudsz feltenni valamit erről :)
Csináltam videót is, de ugye a hangzás hagy kivetnivalót… úgyhogy majd meglátjuk. :)
Istenem! Szép közös emlékeket idéz fel bennem! És szörnyű belegondolni, hogy míg tiniként csak álmodozol róluk addig felnőttként megismered őket és még emlékszenek is rád! Felháborító! :)
Sajnos úgy viselkedem élőben a kedvenceimmel, mint egy szerelmes kitini. Hülyén, fecsegősen. Inkább ez a felháborító! :)
Áááhh én Lunán láttam őket és ott is hihetetlen jók voltak. :)
A szőke tarajos pasi (nem én nem tudom a neveiket, sorry) pedig tök aranyos, olyan megölelgetném fajta. (Az ilyen esetekben mindig elgondolkodom hogy vajon ő másféle irányultságú és ezt ösztönösen érzem vagy csak simán túl pozitív energia jön belőle)
Én bezzeg megúsztam a fesztiválon bevásárlást, mivel a fizetésem 2 nappal utána jött meg és emiatt nem igazán költöttem. :) Mondjuk ami úgy egyáltalán érdekelt most azok a hosszú kabátok voltak és nem az együtteses cuccok.
Ő William, és magasabb nálad… :))))))))))) De már vagy 15 éve házasok Monicával, úgyhogy nincs esélyünk (se nála, se Monicánál).
Majd mesélsz Lunáról.