Új rovat: heti kedvencek

A blog többek között arra is jó, hogy bármikor fel tudjuk idézni, mit csináltunk, hogyan éltünk x évvel, hónappal ezelőtt. A másik előnye pedig az, hogy megoszthatunk dolgokat másokkal - ami szintén hasznos, legalábbis szórakoztató lehet. Éppen ezért most egy új minirovatot indítok útjára, amiben minden szombaton vagy vasárnap bemutatom a hét kedvenceit... aki pedig kedvet érez, szintén leírhatja kommentben az övéit. Nagy divat mostanában "nap képe", "nap tippje" vagy "nap pozitív gondolata" blogot vezetni, néha-néha nekem is eszembe jut, milyen kellemes érzéssel járhat mindez (egy darabig, garantáltan). Én nem akarok változtatni az itteni vegyessalátán tematikai korlátok felállításával, ezért inkább heti blokkokban offtopikolok tovább. Nézzük 2011 kilencedik hetének örömforrásait...

• A hét zenéje (nem feltétlenül az adott időintervallumon belül kell piacra kerülnie a műnek, a lényeg, hogy a héten azt a dalt vagy albumot hallottam a legtöbbször)

De/Vision: Regret VNV Nation Remix

Elfogult vagyok, de Ronan Harris szerintem egy kib***tt zseni, ha remixekről van szó. Zs-e-n-i! Ezt a tracket vagy tízszer meghallgattam az előbb zsinórban, még mindig bajnoka vagyok a nonstop egyszámhallgatás sportjának, na. (BTW, Regret – ennek a tipikusan német r hangnak külön IPA-kód kellene… lehet, van is?)

---

• A hét képe (a héten készült vagy a héten bukkantam rá – lehetőleg legyen valami relevanciája)

Az év első színes virága

A felső képet múlt hét szombaton készítettem a Mátrában, az alsót pedig ma délután. Valószínűleg fog még esni a hó, de akkor is: ez az első színes kisvirág, amit 2011-ben a földből ágaskodni láttam… így aztán rögtön meg is örökítettem az eseményt (a felső képet pedig azért csináltam, mert ez a látvány fogadott, amikor egy szinte teljesen függőleges domboldalról leszánkóztam fenéken csúszva sínadrágban, igazán epic moment volt).

---

• A hét cikke (aktuális téma újságban, magazinban, blogban stb., ami nagyon tetszett vagy igazán elgondolkoztatott)

A Huffington Post egyik háromszor elvált szerzője megmondta a frankót, miért nem házasok még azok a lányok, akiknek minden vágyuk (ilyen szerintem csak Amerikában meg Egyiptomban van), hogy végre oltár elé vezessék őket, bármi áron. Van a cikkben egy csomó igazság: a hisztis, önző, pénzéhes, két kedves szóért cserébe lábat széttáró kiscsajok, akik még magukat sem ismerik, hiába vágynak igazi társra és komoly párkapcsolatra, valójában még nem állnak készen a felelősség és önátadás életre szóló uniójának tető alá hozására… ugyanakkor érződik némi arrogancia abból, ahogy Tracy McMillen mindezt nőtársai képébe vágta. A posztra – többek között – a CNN-es Jessica Ravitz is válaszolt, aki 41 éves és nincs még gyűrű az ujján: szerinte a dolgok egyszerűen így alakultak, és egyébként is, nem csak házas formátumban élhetünk boldog életet. Érdekes a diskurzus, jók az érvek és az ellenérvek, szórakoztató olvasmány volt mindkét poszt.

---

• A hét szerzeménye (kaja, pia, könyv, film, ruha, kütyü, magazin… bármi, ami most lett az enyém, értéktől függetlenül)

Escada Into The Blue

Találtam egy jó illatot, ami friss és nem édes-erős-nehéz. Kinéztük a parfümériában 16 rugóért, aztán megvettem hatért a Nyugati aluljáróban, lepottyant véletlenül a teherautóról. Így kell ezt csinálni. Ki vesz parfümöt tizenhatezerért?

---

• A hét jó híre (bármilyen területről érkezhet, de lehet, hogy éppen olyan pozitív fejlemény, ami csak számomra örömteli, másokat nem érint – a lényeg, hogy örüljek neki)

Jön a Clan of Xymox Magyarországra május végén!

Tíz éve vagyok rajongó, de eddig mindig külföldre kellett mennem, hogy láthassam őket. Most végre hazai pályán, otthonomtól tizenöt percre láthatom őket, hosszú szünet után először. ’nuff said.