Aktuális

Szeretek lájkolni

Mi az előíró nyelvészetet szoktuk meg: a legtöbb nyelv a leíró nyelvészetre szavaz

Fárasztanak, idegesítenek és lehúznak a nyelvnácik, pedig általános iskolás koromban én is egy voltam közülük. Sőt, egészen gimnázium végéig hurcoltam a kisstílű, pitiáner aggodalmat nyelvünk állapotáért, és zavartan rázkódtam össze, valahányszor valaki "szimpatikust" mondott "rokonszenves" helyett. Köznyelv, esetleg tájszavak itt-ott, semmi indokolatlan átvétel idegen kontextusból: szántam a németeket, akiknél girlök shoppolnak trendi hair-géleket, mészárszékre küldve ezzel a Hochdeutsch-ot. Aztán történt valami: egyetemista koromra a megengedő - előíró helyett leíró - angolszász nyelvészet közelébe kerültem, és Nádasdy Ádámék megváltoztatták a nyelvvel kapcsolatos prekoncepcióim.

A nyelvész feladata nem az, hogy szabályokat teremtsen, hanem az, hogy megfigyelje a legegyetemesebb jelrendszer működését, rekonstruálja annak változásait. Az antropológus sem azért kutatja az elveszett törzseket, hogy bevezesse náluk a villanyt és a gázt, csak mert az kényelmesebb és praktikusabb. Ugyanakkor a civilizált New York-i embert sem küldi ki az amazonasi vadonba egy szál gyapjútangában, mondván hűnek kell maradnunk őseink hagyományaihoz. (Ha ezt megteszi, akkor már nem tudományról, hanem valószínűleg egy valóságshowról beszélünk.) Az pedig, hogy hol a határ a régi és az új, a kötött és a szabad között, az antropológia és a nyelvészet legérzékenyebb kérdése, amit szerencsére nem feltétlenül magának a szakmának kell eldöntenie.

Ritka eset, hogy valaki hetvenen felül "pályakezdő" költő legyen. Márpedig - legalábbis e kötetet tekintve -, Köves József több sikeres kötet szerzője (és el ne feledjük a tízezer viccet tartalmazó Legnagyobb vicckönyv gyűjtőrekordere) verseket önálló kötetben még soha nem publikált. Pedig ez a kis kötet sokszínű költészetről tanúskodik magánéleti, szerelmes - olykor erotikus - alkotások mellett határozott közéleti és szellemes grotesz versek kerülnek most az olvasó elé. (forrás: libri.hu)

Igen, jó hírem van: a nyelv sokkal okosabb, mint az Akadémia és a nyelvnácik. A szó a nyelv leggyorsabban változó egysége, minden meglátszik rajta, amivel kapcsolatba kerül, a szókincs gyakran még a tárgyi emlékektől és többet mesél, ha egy nép eredetéről, történelméről akarunk többet tudni. Szavak jönnek-mennek, jelentésük módosul vagy változik – a szó a nyelvben olyan, mint a divatban a színek. Végtelen a kombinációk száma, bizonyos időközönként új szavak és szókapcsolatok jönnek létre, olykor kölcsönzünk pár szót, bizonyos elemek pedig soha nem mennek ki a divatból, akár a kis fekete ruha vagy a farmer.

A gyorsan változó szókészletnek az egyik abszolút szépsége az, hogy a kifejezés külső köntösének egészen új dimenzióit nyitja meg számos új forma. Kontextustól és a beszélő szándékától függően rengeteg különböző módon kifejezhetjük ugyanazt, a szinonimaként használatos szavakkal pedig tengernyi többletjelentést adhatunk egy-egy hangalakhoz. Nincs jobb vagy rosszabb szó, ha az eredetet vesszük alapul: egyedül a kontextus dönt, ez azonban már esztétikai, nem nyelvészeti kérdés. A régen nyelvünkben ragadt szavak idegen voltát már fel sem ismerjük, de az új szerzeményeket még nem “lájkoljuk”, idegenül csengnek. Pedig színesek, érdekesek, mások – azt pedig a nyelv dönti el, nem a nyelvész és az egyszeri beszélő, hogy öt, tíz, száz év múlva fog-e valaki lájkolni Magyarországon.

Minden nyelv történetében voltak korszakok – nálunk például a nyelvújítás ideje – amikor erőszakkal próbáltak meghonosítani bizonyos szavakat és struktúrákat. Ezeknek egy része alkalmazkodott a nyelvhez, mások egyszerűen kikoptak, Nincs szabály arra, miért működött az “állítmány”, de halt ki a “bűzmény”, és miért használunk számítógépet kompjúter helyett, amikor a slozi számos szinonimájára nem tartottunk igényt, idegenből vettük kölcsön a vécét. A nyaktekerészeti mellfekvenc vagy a gőzpöfögészeti tovalöködönc villámgyors eltűnésének háttérokait talán sejthetjük, de a legtöbb esetben nincs magyarázat, miért marad egy (képzett, elvont, kölcsönzött) szó, és miért csak a tankönyvekben olvashatunk más szavakról.

Ha a nyelvet csak megfigyelhetjük, esetleg szelíd tanácsokat, javaslatokat adhatunk neki, szabályozás vagy tiltás helyett, akkor vajon van értelme a nyelvtanórának, a szótáraknak? Igen. A feladat itt azonban nem az, hogy szigorúan bejelölt pályán totyogjunk tyúklépésben, hanem az, hogy tudatos beszélővé tegyük az adott nyelvi kontextusba született embereket. A nyelvi szabályok – a helyesírás, a nyelvtan – mind-mind közös megegyezés tárgyát képezik, amelyeket egy egyezményes rendszer keretén belül használunk a kommunikáció akadálymentességének érdekében. A gyorsan változó, rugalmasabb elemek tudatos használata pedig pontosabbá, színesebbé, árnyaltabbá teszi beszédünket, írásunkat: éppen ezért nem érdemes aggódni, félni, reszketni és sírni a változások miatt, jobban tesszük, ha a nyelvet inkább úgy lájkoljuk, ahogy van… egyebet amúgy sem tehetünk.

Reklámok
Eszter névjegye (879 Bejegyzés)
Üdvözöllek. Barok Eszter a nevem (nem véletlen a domain sem!), örülök, hogy benéztél hozzám. Foglalkozásom szerint szerkesztő, cikkíró, fordító, blogger, szöveggyáros vagyok. Én írom ezt a naplófélét. Nem kell mindenben egyetértened, az viszont elvárás, hogy tisztelettel kezeld a sajátodtól eltérő véleményeket. Van egy klassz kis közösség, jókat szoktunk beszélgetni itt.

8 hozzászólás Szeretek lájkolni bejegyzéshez

  1. Kiváló post :) Magam is így állok a dologhoz gyerekkorom óta, csak az apám egy bazi nagy nyelvnáci, állandóan leolt, ha vmi idegen vagy újkeletű szót használok, hiába mondom, h nincs magyar megfelelője, vagy a magyar fordítása nem fedi az angol/latin/olasz/spanyol/szleng/tudományos jelentéstartalmát.
    Ha ilyesmi érdekel, Nádasdy mellett ajánlom még Kis Tamás munkáit, vagy Bakaduma című katonai szlengszótárát, meg rengeteg ilyen jó anyag van ezzel kapcsolatban, viszont kevés nyelvész, aki ezzel foglalkozik, mert legtöbben vagy történeti nyelvészettel (pl. dialektológia, hangtan, stb) foglalkoznak, leíró nyelvészeti ágak közül pedig a stilisztika, szövegtan, mondattan dívik, ez utóbbiból a Noam Chomsky féle generatív nyelvészet, aminek az égvilágon semmi értelme és haszna nincs mert az angol nyelvre van kitalálva és szabad/félszabad szórndű nyelvekre, mint a magyar is, nem működik.
    Szóval én is szeretek lájkolni, meg egyéb olyan nyelvi képződményekkel jóban vagyok, ami ezután jön. :)

  2. Tökéletesen egyetértek! :) Big lájk! :P

  3. Hah, ezen épp ma gondolkotam, akár hiszed, akár nem. És arra jutottam, hogy a helyesírás nagyon fontos (épp ma láttam a következőt kinyomtatva – folyólya, ááá), az alanyt az állítmánnyal itt Nagyfaluban is összehozzuk, viszont szókészletben megengedőbb vagyok. Amit a kontextus elbír vagy megkíván, az a “helyes” – sokkal inkább adekvát.
    Mondok egy példát. Pár hónapja felkapcsoltam a villanyt az irodában, az egyik kolléga pedig csak annyit közölt – lájkoljuk. Biztos le kellett volna szúrni érte, de ebben benne volt a köszi, a jó ötlet volt, és még némi nyelvi poén is, amitől tökéletes volt az adott szituban. Nyilván a köztársasági elnök ne lájkoljon az újévi beszédében, se egy atomfizikus az akadémiai székfoglalón. De van olyan helyzet, amikor bárkinek szabad, és ez a fantasztikus a nyelvben. Hagy egy csomó teret nekünk is, hogy testre szabjuk, és ezt én is lájkolom.

  4. Ha ilyen a nyelvtannáci – http://www.collegehumor.com/video:1935115 – , akkor milyen a nyelvtankomcsi?

  5. Szerintem a magyar nyelv már nem csak befogadta a lájkol kifejezést, de megtörtént a szóhasadás is. Szeretni valamit másoktól függetlenül, a szeretet tárgya miatt szeretünk. Lájkolni viszont a mások által mondott és tett dolgokat lájkolunk.

  6. Azzal egyetértek, hogy a nyelv fojamatosan változik, és ezt mi alakítjuk emberek. Azonban a lájkol szó nagyon tud idegesíteni, mert van helyette magyar megfelelő is és nem kellene használni az angol kiejtés szerint írt formát. Hasonlóan nem tetszenek a fájl, hardver, szoftver “szavaink”, amelyekre szintén vannak szavaink, amiket szinte meg sem próbáltunk használni, inkább könnyebb kiejtés szerint leírni egy másik nyelvből. Ha ennyire engedékenyek vagyunk, akkor vrájtoljunk egy posztot legközelebb, nem?
    Én nem vagyok nyelv(tan)náci, sőt ők idegesítenek a legjobban. Idén 22 éve, hogy elkezdtem tanuni az angol nyelvet, és nagyon élvezem, és imádom a nyelvet (4 évig még latint is tanultam), de nem hiszem, hogy a “lájkolás” a nyelvújítás helyes útja.

  7. Pro és kontra érvek mindenhol. A nyelv csodálatos dolog, de pont azért mert nem állandó, hanem változik.
    Lájkolni vagy Diszlájkolni? Ez itt a kérdés! :)
    *Hardver és szoftver: majd ha a legnagyobb konszern: Microsoft a saját operációs rendszerét magyarítják rendesen… addig is Linux rulez (közösségi építészet ugye), mert ott a hardver: eszköz, a szoftver pedig: alkalmazás. :D

  8. Nagyon jò:) Az sosem érdekelt hogy milyen ùj szavak jöttek divatba, milyeneket hagytak el, sőt , nagyon jò látni ahogy a nyelv változik, ùj szavak jönnek-mennek, csak könyörgöm, ìrjuk le helyesen :)))) mert az egyelőre és az egyenlőre nem ugyanaz, hiába vitatkozik velem egy idősebb ember. Ebből nem engedek ;)) ……stb.

6 visszakövetés / visszajelzés

  1. Tisztogatás Facebookon, avagy nemet mondok | Vergiftet – Eszter's Offtopic
  2. Facebook-oldala született a blognak, tessék lájkolni! | Eszter's Offtopic
  3. Nyereményjáték – ajándékcsomag tőlem, neked | Eszter's Offtopic
  4. Agyonvert kiskutya, hiteltelen klisé, pénzért szexelő barátnő és az indián neved – na, ezt NE oszd meg a Facebookon! | Eszter's Offtopic
  5. Lányok! Ne heréljétek ki a férfiakat! « Eszter's Offtopic
  6. Barátaim a Facebookon | Eszter's Offtopic

Örülök, hogy beszélsz, kérlek gyűlölködés nélkül tedd, miután figyelmesen elolvastad és megértetted a szöveget.

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: