Aktuális

Három kérdés, ezer válasz: miért nem jön a szerelem?

Be Together by deviantart user lovejun

Sokan vannak, akik szeretnének társra lelni, mégis egyedül élnek. Nem hiszek abban, hogy pontokba szedett okoslistával összefoglalható az a rengeteg ok, ami a kényszerű magány - nem a választott egyedüllét - mögött rejlik. Van viszont három kérdés, amit minden társkereső feltehet magának. A válaszok nem fognak Csipkerózsikát ébreszteni vagy herceget hozni fehér lovon, viszont talán segítenek elindítani egy gondolatfolyamot. A három kérdés egyszerű: Tudod, ki vagy? Tudod, mit akarsz? Tudod, mit tudsz adni? A válaszokon viszont már gondolkozni kell.

Tudod, ki vagy?

Egy társkereső oldalon regisztrált ismerősömtől hallottam egyszer, hogy a love.hu vagy lovebox.hu regisztráltjainak nyolcvan százaléka nem társat keres, de még csak nem is szexpartnert – hanem inkább önmagát. Nem mindenki és nem mindig áll készen egy szeretetteljes, építő, inspiráló párkapcsolatra. Sokan vannak, akik számára a szerelem-projekt nem prioritás, csak a társadalom elvárásának próbálnak megfelelni a társkereséssel, ugyanakkor tudósként, művészként, alkotóként, öntörvényű emberként jobban érzik magukat szólóban. Mások – ez sem szégyen – egyszerűen szeretnek az érzéki örömöknek kötöttségek nélkül hódolni. Átmenetileg pedig bárkivel előfordulhat, hogy éppen “egyedülálló” feltöltődésre van szüksége, mert fel kell dolgoznia a múltat, rendbe kell tenni az életét/lelkét, le kell zárnia egy korábbi kapcsolatot… egyszóval saját magát kell felépítenie ahhoz, hogy (újra) nyitni, szeretni és adni tudjon. Ezek a szükségletek nem köthetőek szigorúan életkorhoz vagy időtartamhoz: sokan vagyunk és sokfélék, de senki sem rosszabb azért, mert éppen nincs társa.

Az építő társkapcsolatra meg kell érni. Ahhoz, hogy éretté váljunk rá, el kell tudnunk szakadni a társadalom elvárásaitól, és fel kell ismernünk, hogy a bennünk tátongó űrt és magányt nem lehet kétségbeesett, kényszeres pótcselekvéssel betömni. A megerősítést, hogy jő nők, erős férfiak vagy éppen értékes emberek vagyunk, várhatjuk ugyan kívülről, de ha közben tele vagyunk kételyekkel, akkor hamar elsüllyed az iszapra épített vár. Nem bárkit keresünk, hanem valakit azok közül, akik valódi társaink lehetnek – ehhez viszont tudnunk kell, hogy mi kik vagyunk. Ez a legelső lépés. Mik az értékeink, a hiányosságaink? Hogyan működünk, és mi az, amitől leblokkolunk? Miért vagyunk szerethetőek, szépek és megismételhetetlenek? Talán a legutolsó kérdésre a legnehezebb válaszolni, de ha hosszas gondolkozás után sem fogalmazódik meg bennünk egy halvány kis sejtés, vajon hogyan várhatjuk egy másik embertől, hogy felvállalja helyettünk a keresést?

Tudod, mit akarsz?

Régi-régi közhely, hogy a közös jövő lényege nem az, hogy egymás szemébe nézünk, hanem inkább az, hogy egy irányba. Belebolondulni, belezúgni szinte bárkibe lehet, ha épp hiányérzetünk támad, de vajon hány olyan ember van, akivel hasonló céljaink lehetnek? Mindig meglep, amikor egy pár azért válik el, mert az egyikük Ausztráliában akar élni, másikuk meg Magyarországon. Az egyik fél imád jönni-menni, mozogni, kirándulni, utazni, a másik viszont legszívesebben otthon üldögél a tévé előtt. Az egyik két gyereket akar, a másik egyet sem. Persze, folyamatosan változunk, és a legharmonikusabb házasság aranylakodalmán is ráébredhetnek a felek, hogy valami végérvényesen megváltozott: de mi történik akkor, ha az álmok, a tervek és célok már a kezdetek kezdetén sem kapcsolódnak egymáshoz?

Rengeteg embert ismerek, aki a társa szemébe nézett csak, és őrületesen belebolondult mindabba, ami belőle hiányzik. “Az ellentétek vonzzák egymást” – és valóban, a mágnes pozitív pólusa mindig a negatívat hívja magához. Egy idő után viszont pont ez a vonzás lett az együtt haladás gátja, hiszen az ellentétek a hétköznapok során lehetetlenné tették a közös célok megvalósítását.

Tudod, mit tudsz adni?

A legtöbb ember nagyon jól tudja, mit vár el a párjától: a férfiak gyakran viccelődnek arról, hogy az igazi nő a társaságban dáma, a konyhában szakácsnő, az ágyban ribanc. A nők már hosszabb listát állítanak fel: legyen, sportos, de ne túl izmos, rövid hajú, de ne kopasz, diplomás, de ne bölcsész, középvezető magas fizetéssel, de ne dolgozzon túl sokat… kedves legyen, okos, fel tudjunk nézni rá, legyen szenvedélyes, de hűséges – a lista szinte végeláthatatlan. A kislányok többségének már hatodikban van egy kis füzete, amiben szerepel az Ideális Férfi minden külső és belső tulajdonsága. Sokan még harmincon túl is lista alapján válogatnak, és szóba sem állnak olyan emberrel, aki valamiben eltér a nem létező ideáltól (“már megint egy nőcsábász Ikrek? Hagyjuk!”). A kapcsolatfüggők ezzel szemben kiválasztják a két-három legfontosabb dolgot a listáról, és az alapján mérlegelnek: ha a két fő tulajdonság adott, nosza ugorjunk neki a lóversenynek. Ha belebukunk, legfeljebb más lóra teszünk legközelebb.

De vajon elgondolkozunk ilyenkor, hogy mi mit tudunk adni? És itt nem pénzre, szexre és más járulékos dolgokra gondolok. Elég türelmesek és kitartóak vagyunk ahhoz, hogy elfogadjuk őt olyannak, amilyen, ugyanakkor támogassuk, hogy jobb emberré váljon? Szeretjük a másikat annyira, hogy ha kell, áldozatot is tudunk vállalni érte? Készen állunk arra, hogy megosszuk vele az életünket? Fontos számunkra egyáltalán, hogy ő jól érezze magát, vagy egyszerűen csak a magányt próbáljuk elűzni a jelenlétével? Azt várjuk tőle, hogy megmentsen bennünket önmagunktól, vagy inkább szeretnénk együtt, közösen felépíteni valamit? A párkapcsolat nem oldja meg egy csapásra minden gondunkat, nem lesz csupa mosoly és boldogság az életünk csak azért, mert minden reggel felébred mellettünk valaki. Nehézségek ezentúl is lesznek, és rengeteg szeretetre és türelemre lesz szükség ahhoz, hogy ketten, közösen megoldjuk a problémákat.

De nem kell félni, nem fog fájni.

Reklámok
Eszter névjegye (847 Bejegyzés)
Üdvözöllek. Barok Eszter a nevem (nem véletlen a domain sem!), örülök, hogy benéztél hozzám. Foglalkozásom szerint szerkesztő, cikkíró, fordító, blogger, szöveggyáros vagyok. Én írom ezt a naplófélét. Nem kell mindenben egyetértened, az viszont elvárás, hogy tisztelettel kezeld a sajátodtól eltérő véleményeket. Van egy klassz kis közösség, jókat szoktunk beszélgetni itt.

8 hozzászólás Három kérdés, ezer válasz: miért nem jön a szerelem? bejegyzéshez

  1. és ha valakinek azért nem, mert betegségekkel küzd pl olyan betegséggel, ami befolyásolja a kapcsolatteremtő és kommunikációs képességet, az érzelmi intelligenciát és a lelki fejlődést?:(

  2. Érdekes volt elolvasni, elgondolkodtató :)

  3. Vaddi, Te egy gondolatolvasó vagy! :D Épp tegnap beszélgettem anyámmal ugyanerről, miután a húgom 1 hónapon belül 2 pasit dobott ki, nekem meg évek óta nincs senkim. De egy közös bennünk: húgommal mindketten önmagunkat keressük, és amíg ez nincs helyre téve, nem állunk készen egy komoly párkapcsolatra. :)

  4. Én most találtam meg ezt a cikkedet, és nagyon tetszik. Teljesen egyet tudok vele érteni. Csak saját tapasztalatot tudok megosztani: azt mindig is tudtam, milyen pasit szeretnék magam mellé, de azt soha nem tudtam megmondani, én mit tudok neki adni…
    Jelenleg csaknem 3 éve futó kapcsolatom van, és ő az én foltom, abból a szempontból, hogy óriási tükröt állít elém, hogy milyen is vagyok valójában. Nem gyalog galopp a menet, szenvedünk folyamatosan, de valamiért még mindig kitartunk egymás mellett. Hogy ő miért, azt nem tudom, de azt igen, hogy én miért. Azért, mert látom benne azt, aki ő valójában, és látom benne magamat is, aki én vagyok valójában. Csak van néhány burok még körülöttem, amit le kell fejtenem….

  5. Azóta eltelt egy kis idő, és nemrég pont azt kaptam meg, h adni akarok csak, nem tudok kapni – szóval érdekes leckék ezek. Viszont azt mondom, h ezek az állomások is fontosak. Köszi a kommentet. :)

5 visszakövetés / visszajelzés

  1. Bözsinek, nagymamámnak – avagy hol az út a néma rabszolgáktól és szomorú szingliktől távol? | Vergiftet – Eszter's Offtopic
  2. Buli van: harmadik születésnapját ünnepli a blog | Vergiftet – Eszter's Offtopic
  3. 10 dolog, amit a szerelemről tanultam | Eszter's Offtopic
  4. Egy szülinappal még tartozom: 4 évesek lettünk « Eszter's Offtopic
  5. 10 dolog, amit a szerelemről tanultam | enterlife.hu

Örülök, hogy beszélsz, kérlek gyűlölködés nélkül tedd, miután figyelmesen elolvastad és megértetted a szöveget.

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: