Aktuális

Patkány a villanyvezetéken, avagy a cigánykérdés az országban

Hogy kerül a patkány a villanyvezetékre?

Újabb szomorú gyöngyösi történethez értünk, bár ez a sztori nemcsak a Mátra aljáról, hanem az egész országról szól. Pár napja jutott el hozzám Morvai Krisztina "Hogy kerül a patkány a villanyvezetékre? Cigány-magyar együttélés a gyöngyösi Durandán" című kisfilmje, ami a durandai cigányok életterét mutatja be, élesen bírálva a városvezetést és a kormányt, akik lehetővé teszik az életveszélyes, kaotikus állapotokat. A Duranda Gyöngyös egyik külterülete, ahol több tucat önkormányzati lakásban élnek a cigányok, a város roma lakosságának bő háromnegyede. A 80-as években még kellemes kertvárosi zóna az elmúlt években a pusztulás és a bűn központjává vált, ahol depressziós, munkanélküli dzsipók tartják rettegésben a zömében magatehetetlen, idős emberekből álló, maréknyi magyar lakosságot. A Durandában az emberek nem takarítanak, nem használnak kukákat, hanem a patakba dobják a szemetet, és kutyaviadallal, verekedéssel meg patkánykínzással múlatják az időt - derül ki a jobbról érkező kisfilmből.

Minden magyar településnek van egy “durandája”, ahol a helyi cigányság él, Dr. Orosz Mihály Zoltán, a “sötét Szabolcsban” fekvő híres Érpatak polgármestere például elmondta, hogy náluk Csikágónak hívják a romatelepet. A Jobbikos politikus azzal büszkélkedett, hogy intézkedéseiknek köszönhetően Csikágó tiszta és békés szigetté vált, s ami a Duranda élhetővé tételét megakadályozza, az éppen a városvezetés és a rend őreinek tétlensége… no meg persze az, hogy nincsenek olyan cigány vezetők, akik jó példával járnának a nép egyszerű gyermekei előtt.  Mondjuk, ráparancsolnának a fiatalokra, hogy állatkínzás helyett inkább a toxikus hulladékokat takarítsák el az utcákról, és vállalják a felelősséget saját tetteikért, ahelyett, hogy a honatyáktól-anyáktól várnák a mennyei mannát.

Kevés dolog van Morvai Krisztina kisfilmjében (és városvezetéshez intézett nyílt levelében), amivel egy átlagos, hétköznapi ember ne értene egyet: láthatjuk azt, hogy a világos, átlátható, minden állampolgárra egyaránt vonatkozó törvények betartatása a rend alapja, továbbá a lakosság felkészítése a proaktív, egyéni felelősséget hangsúlyozó attitűdre elengedhetetlen. A Duranda lakói – cigányok és magyarok – folyamatosan a “politikusokra” panaszkodnak, akik kampányidőszakban “ígérnek fát, virágot, bokrot”, aztán soha többé a kritikus lakónegyedek felé sem néznek. Persze a vezetés nem csupán juttatásokat és támogatásokat nem ad a helyieknek, hanem büntetést sem sűrűn eszközöl ki illegális szemétlerakásért, lakásfoglalásért, garázdaságért, állatkínzásért, csendháborításért, hogy a többi egyéb vétségről már ne is beszéljünk. Gazdátlan, elhagyott terület, amit eddig még egyetlen városvezető sem vett a szárnyai alá… A Duranda nem az a hely, ahová szívesen jár az ember.

Persze van, amivel nem lehet, nem szabad egyetérteni: például azzal, hogy Morvai Krisztina a jelenlegi áldatlan állapotokat a “liberális jogvédelmi modellel” azonosítja. Ez egyszerű politikai húzás: arról szól, hogy a parlament többi három pártját ostorozza. Ez amolyan új trend: az egyetlen jelentős, kormány élén időt még nem töltött párt leginkább elítélhető eszköze az, hogy a “liberalizmust” és a “káoszt” egybemossa a közvélemény  szeme előtt. Holott sem a liberalizmus, sem a jogvédelem nem egyenlő azzal, amikor eltűnnek a szabályok és a törvények, és az érvényesül, aki nagyobbat üt vagy többet fizet. Szomorú, hogy egyszerű pártpolitikai csatározás tette szitokszóvá a liberalizmust… és a modern társadalmakban vele párhuzamosan erősödő nacionalizmust is. Miért is ne lehetne pedig hagyományőrző, nemzeti értékekkel és érdekekkel kapcsolatban maradó életet élni úgy, hogy  közben más népek, kultúrák és vallások ajándékait is elfogadjuk? Nyilván azért, mert a politikában mindig bűnbakokra van szükség a kisember meggyőzéséhez: ez pedig baloldalon a demagóg  rasszista náci, jobboldalon pedig a zsidóbérenc cigánybűnöző.

A Durandához visszatérve: a cigányokat nem kiiktatni vagy asszimilálni kell, hanem integrálni: méghozzá kettős mérce és pozitív diszkrimináció nélkül. Ne kerülhessék ki a közmunkát, ne kapjanak önkormányzati lakást alanyi jogon, bérleti joguk társadalomellenes magatartás esetén visszavonható legyen, a segélyeket az iskolakötelesség betartatásához kössék… és még sorolhatnánk azokat a dolgokat, amelyek számos roma lakos életében nem kapnak helyet. A fentről érkező fix szabályrendszer betartatása mellett ugyanúgy fontos az egyéni felelősség felismerése is, ami már összetettebb kérdés – amíg azonban az előbbi nem alakul ki, fölösleges az utóbbiról beszélni. Morvai Krisztinának tehát igaza van, de a probléma megoldókulcsa nem a Jobbik, hanem az egész társadalom kezében van: az összes vezetőjében, a többségi és a kisebbségi lakosságéban. Csak így van esély arra, hogy rend legyen az ország “durandáiban”… és jobb, ha felkészülünk rá, hogy nem öt perc alatt fog változni az éveken át magyar és cigány részről egyaránt kezeletlenül hagyott/rosszul rendezett helyzet.

A témához tartozik:


Advertisements
Eszter névjegye (832 Bejegyzés)
Üdvözöllek. Barok Eszter a nevem (nem véletlen a domain sem!), örülök, hogy benéztél hozzám. Foglalkozásom szerint szerkesztő, cikkíró, fordító, blogger, szöveggyáros vagyok. Én írom ezt a naplófélét. Nem kell mindenben egyetértened, az viszont elvárás, hogy tisztelettel kezeld a sajátodtól eltérő véleményeket. Van egy klassz kis közösség, jókat szoktunk beszélgetni itt.

13 hozzászólás Patkány a villanyvezetéken, avagy a cigánykérdés az országban bejegyzéshez

  1. Én azt látom, hogy a legtöbb helyen nem is akarnak változtatni. Pontosabban maga a kormány csak addig foglalkozik velük, míg választáskor átb@ssza őket szavazatokért – ahogy te is írod – egyébként meg rohadjanak meg ott ahol vannak, a társadalom és a város peremén, jók arra, hogy hibáztassuk őket a társadalom férgesedéséért. Mégis, az egy dolog, hogy cigányból sokkal törvényszerűbb módon lesz bűnöző, de a magyart, aki tisztes életű házaspárt gyilkol (Baunokék) vagy gyerekeket erőszakol meg, vagy ötszáz forintért fejbever egy öreg nénit, na őt már kicsit más mércével mérik, csak mert nem cigány. Én is olyan faluban nőttem fel, ahol 40% a cigányok létszáma az összlétszámhoz képest, a fiatalok pedig eljönnek, mert szatmárban semmiféle munka nincs (hacsak az ember nem ég a vágytól, hogy valamelyik multi bevásárlóközpont kasszájában robotoljon, vagy a kínai boltban hajtogasson ruhát egész nap), viszont itt Pesten meglepő módon találkoztam az első normális cigány családdal, akiktől este sötétben sem félnék jobban mint egy átlagos magyartól. Szemben laknak velünk pont és bár feketék mint a kéményseprő, az asszony minden nap most, főz, takarít, a gyerekek divatosak, az apa dolgozni jár, a négy gyerek suliba (a tizenhat-hét évesek is!).
    Szóval hiába tudjuk azt, hogy mi kéne a sikeres integrálásukhoz, az államnak nem célja integrálni őket, max néha meglengeti, hogy kéne amúgy, de akkor is lesz@rják. Pedig némileg jobban járna a teljes magyar társadalom az alanyi jogú juttatások kinyírásával. Hiszen a demokrácia nem azt jelenti, hogy minden jóságot kapsz és fasza az élet, a demokratikus állam feladata a munkához és a szabad élethez való jog biztosítása csupán, a munkaerőpiaci lehetőségek megteremtése a gazdaság dolga (és nem az állam köteles az emberek kezébe adni), ugyanakkor együtt jár egy csomó kötelességgel, amit viszont senki nem vesz figyelembe. Mégis, az emberekben (főleg a cigányokban) az a kép él a demokráciáról, hogy az állam majd mindent odaad kézbe ingyen és cserébe nem kell adni semmit. Csakhogy ilyesfajta jóléti állam csak a mesében létezik.

  2. Az utolsó három mondat főleg nagyon igaz… az emberek (cigányok) mindig a jogaikat hangsúlyozzák, a kötelességeikről megfeledkeznek. A problémát pedig nem rendezheti csak a kormány vagy csak az emberek, hanem közös munkára van szükség… s ezt felismerni és elfogadni önmagában véve nagy kihívás, és akkor még nem beszéltem a megvalósításról… Néha tényleg úgy érzem viszont, hogy a dolog tudatosítása a legnehezebb lépés, amilyen elutasításban és tagadásban élnek egyesek…

  3. Tök mindegy milyen cigány…… nincs nekik semmiféle keresnivalójuk az országban.
    Van nekik saját etnoszociokulturális környezetük, ezt hívják indiának, na oda szépen elkezdhetnének vissza települni, a magyarok nem fognak tiltakozni, több 100 éve itt vannak már a török idők óta, azóta nem tudtak szocializálódani, már nem is fognak, csak akkor nem volt akkor arcuk mert kevesebben voltak. Ami a kormányt illeti, ott meg zsidók ülnek, a másik szaporulat amelyiknek itt nincs keresnivalója, de a cigányság tenyésztése a magyarság nyakára, kiváló biológiai fegyver.
    Kell az ország a zsidóknak, be akarnak ide teljesen települni, jönnek is tömegesen.

    Russischen Invaliden

    (1910. dec. 30., 285. szám).

    Ebben jelent meg az Alliance Israelitée felhívása, amelyet magyar lapok is közöltek. A Weimarer Hist.-Gen. Taschenbuch, S. XII., fordítása szerint a következőket tartalmazza:

    “Testvérek! Hittestvérek! Az egész földkerekségen nincs egyetlen darab föld sem, amelyet könnyebben leigázhatnánk, mint Galíciát és Magyarországot. E két országnak mindenképpen a miénknek kell lennie, mert számunkra ott a legkedvezőbbek a körülmények. Ti, zsidó testvérek, fáradozzatok minden erőtökkel azon, hogy mindkét országot teljesen birtokotokba vehessétek. Törekedjetek, hogy mindent, amit ott még a keresztények birtokolnak, teljesen a kezetekbe vegyetek. Ha erre nem volna elegendő anyagi eszközötök, a párizsi szövetségünk minden erővel segíteni fog titeket. Erre a célra a szövetségünk máris gyűjtéseket rendez és az adományok váratlan bőséggel folynak be pénztárunkba azzal a céllal, hogy a galíciai és magyarországi területeket a galíciaiak és magyarok kezéből kiragadjátok és hogy azok kizárólag zsidó kézre kerüljenek. Az egész világ tőkései erre a célra nagy összegeket áldoznak s egyesülnek, hogy ezt a célt a legrövidebb idő alatt elérhessétek.”

    München, 1975

    Mikes Kelemen Kör, München

    Készült Ledermüller Olivér nyomdájában München, 2. Landwehrstr. 65.

    Az Országhódítók második kiadása elé

    Marschalkó Lajos “Országhódítók” című könyve 1965-ben jelent meg a nemzetközi könyvpiac teljes mellőzése mellett. Nemcsak az érdekeltek, hanem az óvatosan lapuló emigráns sajtó nagy része éppen úgy nem vett tudomást róla, mint ahogyan első könyvéről a “Világhódítók”-ról sem.

    Az utóbbi könyv rövid tíz esztendő alatt három magyar kiadás után ugyancsak három kiadást ért meg angolul, kettőt törökül és rövidesen az olvasó elé kerül annak spanyol és arab kiadása is.

    Az Országhódítók megjelenése óta pontosan 10 esztendő telt el. A szerző már hosszú évek óta pihen a müncheni temetőben és már nem érhette meg könyvének nagy, nemzetközi sikerét. Az Országhódítók speciálisan magyar vonatkozású könyv, és csak magyar olvasóra számíthat. A könyv ismerete nélkül nincs magyar történelemszemlélet és nem láthatjuk tisztán hazánk utolsó évszázadának nagy összefüggéseit. Így érzi ezt a világban szétszórva éld magyar emigráció is, s talán ez az oka, hogy a könyv első kiadásának 2000 példánya rövid két esztendő alatt teljesen elfogyott. A könyv iránti érdeklődés annyira megnőtt az utóbbi évek folyamán, hogy a kiadó az anyagi nehézségek ellenére is szükségesnek tartotta a második kiadás megjelentetését.

    Marschalkó Lajos könyvét annak lényegbeli tagadói antiszemita írásnak szeretnék megbélyegezni. Pedig nem az! Pontosan olyan, ahogyan azt Marschalkó Lajos könyve bevezetőjében írta:

    “E könyvet nem a gyűlölet diktálta, hanem a FELISMERÉS”.

  4. Há’ nyugodtan lehet erre nem tetszik gombot nyomgatni:D ez akkor is így van, aki nem látja, az vagy hülye, vagy ésszel képtelen felfogni a világban és az országban zajló dolgokat, végülis ehhez valamiféle intelligencia szintel azért rendelkezni kell, ami ma a 10-20 éves korosztálynak nincs, a legtöbbnek az értelmi szintje fekete pákónál meg a való világnál megáll.

  5. a legutóbbi kommentről jut eszembe: mi a közös a cigányokban és a való világban? tökéletes bűnbakok a jelenlegi magyar társadalom minden bújára-bajára.

    egyébként meglepő a különbség, amit Melcsivel szemben tapasztalok, noha ugyanabból a megyéből származunk, csak én a székhelyen élek: nekem nem üdítő kivétel a dolgozó romaság, inkább a batyus-kukás egyedek térnek el a normálistól.

    az integrációról pedig annyit, h lehet másokban keresni a hibát – valószínűleg akad is mindenkiben -, de a magyaroké a befogadásra való képtelenség. nem mondom, h minden kisebbséget a keblünkre kellene ölelni, viszont a kultúránk szerves része a merev elutasítás. itt elég olyan apróbb dolgokra gondolni, mint az öltözködést illető minimális másság. mi zárunk az alteritás felé, nem akarunk integrálni senkit, és senki sem akar integrálódni “belénk”, ezért leginkább szegregáció nyújt megoldást. lásd kínai negyed, stb.

  6. ja, mivel a zsidósnál roppant rejtélyes okból kifolyólag nem lehet hozzászólni, itt a véleményem: a cigány a csóró bűnbakja, a zsidó meg a gazdagé. a középosztály pedig az adott szituációtól függően választhat.

    • Hűhű, ez frappánsan összefoglalja a lényeget… igen, és a középosztály van, h mindkettőt választja, az úgy az igazán elegáns!

    • Ezzel csak kőkeményen egyetérteni tudok. Egyébként a zsidós anyag nagyon átjött, szerintem ezt nem is lehetett volna jobban megírni :) És hát tényleg tanulhatnánk tőlük, lehet, kevesebb bajunk lenne egymással, a világgal, meg úgy random. Van csomó izraeli zsidó srác az orvosin és érdekes módon még a vizsgaidőszakban is borzasztóan kiegyensúlyozottak, mikor már a többi diák félholtan támasztja a folyosói asztalok valamelyikét (magában) ők akkor is nyugodtak és összedolgoznak és segítik egymást. Ez a módszer pedig (bár a példa triviális) mégis nyilvánvaló összefüggésben áll azzal, ahogyan ők a világot és az emberek kapcsolatát látják, kezelik és ahogyan összetartanak, akár barátságból, akár hazafiságból vagy csak úgy.

    • A mandineres cikk alatt blogen elég korrekten reagált az írásra:

      http://mandiner.hu/cikk/20120601_barok_eszter_az_antiszemitizmusrol_kisse_nyersen#comment1182961

  7. Szia! írtam egy kis bejegyzést csak túl hosszúra sikerül úgy hogy az oldalamon van. A cikk nagyon jó gratulálok. Kezdek függődé válni. (na elég a nyalásból)
    http://myworldistoyou.wordpress.com/2012/06/01/tortenet-a-multbol/

  8. A cigány kultúra sajnos integrálhatatlan. Ezt azt is igazolja, hogy más országokban is ez a helyzet velük. Vagy teljes asszimiláció, vagy menjenek oda, ahol ezt a viselkedést eltűrik.

    • Igen, de sajnos a kormányok is tettek azért, hogy integrálhatatlan legyen. Egész egyszerűen teljesen rossz a jelenlegi hozzáállás, és ebben Morvainak igaza van. Érdemes lenne normális vezetői attitűddel is kipróbálni egyszer ezt a dolgot, hosszútávon. Nem állítom, hogy megszűnne a bűnözés és mindenki boldogan élne, amíg meg nm hal, de azért… egész más lenne a leányzó fekvése.

3 visszakövetés / visszajelzés

  1. Az antiszemitizmusról, kissé nyersen « Eszter's Offtopic
  2. Történet a multból « my world is to you
  3. “Szerkesztetlen” fénylények a fotókon és eszeveszett sötétség a fejekben « Eszter's Offtopic

Örülök, hogy beszélsz, kérlek gyűlölködés nélkül tedd, miután figyelmesen elolvastad és megértetted a szöveget.

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: