Az antiszemitizmusról, kissé nyersen

A cigányos bejegyzésemre természetesen kaptam zsidós kommentet is, ami elindított bennem egy gondolatsort. Igyekszem úgy tálalni a témát, ahogy még nem tettem.

Szóval, kedves testvér, gyűlölöd a zsidó népet, mert szerinted egy kalap alá vehető több millió ember minden magyarokat sújtó nehézség a “cionista agymosógép” konspirációjában gyökerezik. Még az is, hogy múlt héten kirúgott a főnök a gyárból, mert megtudta Kohn doktornőtől, hogy tízezer forintot fizettél neki a táppénzes papírért, hogy a reggeli műszak helyett kifesthess egy tornatermet harminc rúgóért feketén. Arról is ezek a rohadt zsiráfok tehetnek, hogy a csajod félrekúrt a nigró szomszédsráccal, akinek nem volt szüksége a Penis Enlargement tárgyú spam-levelek megnyitásra, amelyeket egyenesen a Dohány utcából küldenek szét a világba, miután a Tescós ásványvízbe Tel Avivban-ban kifejlesztett női hormonokat csempésznek, hogy kisebb legyen a pélód, és kihaljon a fajod. Ilyenek ezek a nyavalyások, nincs mit tenni, morgod a bomberod alatt, miután orrba vágod a nődet, mert nem ordította kellő meggyőződéssel a “Fra-di, Fra-di” szótagokat a pálya szélén a hülye kis zsidóbérenc ribanc.

Szíved joga, hogy gyűlölködj, de két dolgot azért nem árt tudnod erről: az egyik az, hogy minden negatív érzés frankón tőled von el energiát és rád hat vissza, a New York-i ortodoxia fejéről azonban emiatt nem fog leesni a kipa. Magadnak viszont elég sokat ártasz azzal, hogy megmérgezed a tudatodat és tudatalattidat, s közben egyéni felelősségvállalás és szorgos építőmunka helyett horogkeresztes plakátokat ragasztgatsz a falakra az éj leple alatt, amit másnap Vidám Vasárnap-hirdetésekkel fed le Németh Sándor buzgó kis serege. A másik bibi az utálattal sajnos az, hogy megfeledkezik arról az egyszerű, anyagi és szellemi valóságban egyaránt élő tényről, hogy mindenkitől bizony csak annyit lehet elvenni, amennyit az illető oda is ad. Mindenkit épp csak annyira lehet becsapni, amennyire hagyja magát, és minden manipulátor akkor jut csak előre, ha több millió birka követi őt behunyt szemmel a karámba. A dumát arról, hogy még ez sem történik véletlenül, most az egyszerűség kedvéért hagyjuk: Isten őrizz, hogy teljesen összezavarjalak még itt a végén elvont marhaságokkal. Mit bonyolítsuk, az vagy, amit megeszel és kiszarsz, kedves testvérem…

No, de hogy ne mondd, hogy naiv idealizmusból próbállak itt lebeszélni a gyűlöletbeszédről, volna pár konstruktív ötletem is. Most komoly leszek, de tényleg. Kedves barátom! A gyűlölködés helyett azt javasolnám, hogy tanuljunk attól, aki nem a szívünk csücske. Ami azt illeti, a zsidó néptől két értékes dolgot is átvehetnénk, ami garantáltan hasznunkra válna:

• az országhatárokon, társadalmi osztályokon és politikai csoportokon túlmutató összefogás képessége,
• gyökereink, hagyományaink és szakralitásunk megtartása minden megpróbáltatás ellenére.

Tény, hogy honfitársaink többségére nem igazán jellemző a toleráns, szorgos, korrekt csapatmunka: mi több két magyar pillanatok alatt egymás torkának tud esni azért, mert az egyik FIDESZ-es, a másik meg MSZP-párti. Persze nincs szükség világnézeti különbségekre, általános felfogás, hogy ha nekem rossz, dögöljön meg a szomszéd tehene is. Ismered a viccet, amikor az ördög idegenvezetést tart a pokolban (aminek létében egyébként nem hiszek)? Az első teremben egy tűzön forró üst, benne üvöltő emberek, az üstön felirat: “Az üstből kiugrálni szigorúan tilos”. Az ördög emelt hangon magyaráz: “Ezek itt a németek. Szeretik és betartják a szabályokat, bármiről is legyen szó.” A következő teremben újabb emberekkel teli üst áll, a következő felirattal: “Az üstből kiugrálni tilos, a szabálysértők helyszíni bírságot fizetnek”. Az ördög folytatja az oktatást: “Ezek az oroszok. Nem tartják be a szabályokat, de a szankcióktól nagyon félnek.” A következő teremhez ér a kis csapat, ahol szintén egy emberekkel teli üst áll, de a pokolban ez az egyetlen lábas, ami fölött nincs felirat. “Hát ezek meg, kik, és miért nincs kiírva náluk a szabályzat?” – kérdik a turisták. “Ó, ezek a magyarok. Nem tartják be a törvényeket, a szankciókat is mindig megússzák, de amúgy sincs szükség feliratra: ha az egyik megpróbál kimászni az üstből, a másik úgyis visszahúzza…!”

Az összetartás és a közös, türelmes csapatmunka mellett a zsidó néplélek másik nagy erénye az, hogy ők az erőszakos térítés, hazájuk elvesztése, több száz év pogrom és masszív antiszemitizmus, majd a holocaust ellenére is megőrizték identitásukat. Az, hogy egy nép kapcsolatban maradjon a gyökereivel, két dolog miatt is fontos: egyrészt azért, mert ez adja a stabilitást, az önazonosságot, ami minden egyébnek az alapja mind az egyén, mind a közösség szintjén. Másrészt azért, mert minden nemzet hagyományaiban csodálatos szakrális szimbólumok vannak, amik komoly hatással vannak a fizikai valóságra is. Az, hogy a judaikus ezotéria, a kabbala évezredeken át változatlan formában megmaradt és zsidók millióihoz jutott el, igenis összefügg azzal, hogy a “választott nép” elképesztő teremtőerővel komoly pénzügyi és hatalmi sikereket ért el – biztos lesz, aki ezen nevetni fog, de a legnagyobb mágia még mindig a gondolat és a szó, amely generációkat fog át. Hol vannak a magyar szakrális hagyományok? A kötelező kereszténységgel eltűnt szinte minden, csak pár sámánisztikus elemekből felépülő népmese maradt, és a tőlünk már fényévekre álló rovásírás. Ma pedig két véglet él: az ősi szimbólumokkal szánalmas módon visszaélő, gyűlölködő, felelősséget mindig másra hárító csoportok, és azok, akik feldúlt arccal “rohadtnácit” kiáltanak egy-egy magyar zászló láttán. Nincs egészséges egyensúly, ami természetesen a politikai és gazdasági életen is kristálytiszta lenyomatot hagy, nem épp pozitív előjellel.

Kedves testvérem, értem én, hogy már megint emelték a benzin árát és a tojás sem túl olcsó mostanság, de a problémák kiküszöbölésére az élet minden területén pár fokkal hatékonyabb megoldások kellenének, mint az, amit ti “végső megoldásnak” hívtok. Kívánom, hogy mindannyian eljussunk ezekig, mindannyiunk érdekében, minél hamarabb… így legyen!

---