Aktuális

És most valami egészen más: sport!

Mi a helyzet a mozgással, így szeptember végén? Nos, élvezem…. és hihetetlen, milyen gyorsan fejlődöm (mondjuk, volt is honnan). Ha 25 évvel fiatalabb lennék, és a harmadik világban születtem volna, ezzel a tempóval még Rió is simán befigyelhetne, így azonban marad a kitűnő étvágy és a remek emésztés (igen, ebben a sorrendben).

Séta – Rendszeresen és sokat megyek, most már nem röstellek 800 méteres hegyeket sem megmászni, és persze Kékest. Idén lelkesen készültem életem első teljesítménytúrájára (ezért kezdtem méregetni a szintidőmet különféle terepeken), de pechemre elmaradt, nyilván környezetvédelmi szempontokból. Büszke vagyok rá, hogy már túrakörrel is voltam kirándulni, bár én voltam a legfiatalabb a csapatban (azt hihetnénk, a nyugdíjas évek előtt senki sem gondol a hegyi túrára rajtam kívül, pedig de… ugye???).

A Világos-hegy tetején

Ma délután 02:36 perc alatt sétáltam fel a Sárhegyre, látogattam meg a Szent Anna-tavat és jöttem vissza az erdős rész mentén a 24-es úton: nem volt idő leülni és meditálgatni, mert nem akartam, hogy a várostól távol sötétedjen rám (két Bambiba és egy helyes kis Vuk-családba azért így is belefutottam, nagyon cukik voltak). Jellemző, hogy egyetlen emberrel sem találkoztam utam során, a 24-es út előtt még autóval sem.

Egyértelmű, hogy a tempós gyaloglás az én legkedvesebb mozgásformám, hiszen a természet szépsége minden évszakban csodát ad, amiért mérhetetlenül hálás vagyok. Leginkább a kedvenc helyeimen tudom átélni a legtisztább jelenlétet is, amikor sikerül kicsit kikapcsolni az elmezajt, és csak… vagyok.

Futás – Sosem vonzott (ó, micsoda mestere voltam tanulmányaim során a 12 perces kúperek elsumákolásának!), de nemrég valahogy ráéreztem a szépségére. Nem tudom miért, egyszerűen néha jól esik: már nem fulladok ki, és nem szúr oldalt sem, mint régen, csak suhanok a terepen, néha akár tíz-tizenkét percen keresztül is (ez nagy szó, mert pár éve attól is kidöglöttem, ha a villamos után kellett rohanni egy percen át, és a futóblogok is csupán egy-két perces kocogásokat javasolnak a totálkezdők számára).

Mostanában rendszeresen futok 4×4 perceket tempós gyaloglás közben, pusztán kedvtelésből. A sétatempóm Gyöngyös Nagytemplomtól Mátrafüred Benevár étteremig (8,5 km) most 01:08 perc, visszafelé (lejtmenetben) pedig 0:58, ha 4×4 perc futást is ékelek a programba. Megszoktam, hogy a lejtmenetem nyolc-tíz perccel jobb annál, mintha felfelé másznék, ezért kissé csalódtam, hogy futással sem sikerült az időből igazán lefaragnom. “Ilyen lassan futnék?” – gondoltam az első pillanatban kissé szánakozva a teljesítményem fölött. Legalább 0:50-re számítottam, de aztán kiderült, hogy naiv voltam: egy Rubint Réka kaliberű sportamazon futja 0:50-nel a 10 kilométert, ami a profik szerint szép teljesítménynek számít, és ehhez képest kimondottan jó az én időm is olyasfajta átlagemberként, aki korábban legfeljebb jármű után futott. Rájöttem tehát, hogy igazából nem lassan futok, hanem gyorsan gyaloglok, amihez képest a futótempómat eléggé fel kellene pörgetni, hogy látványos legyen a haladás. Egyszerűen az történt, hogy a sok terepséta, hegymászás és tempós gyaloglás észrevétlenül és akaratlanul megedzett a futásra, de a komolyabb eredményhez azért már rendszeres és tudatos edzéstervre lenne szükségem, nem is beszélve a megfelelő felszerelésről.

Múlt héten el is ballagtam a Nike-boltba a Westendben, hátha találok megfelelő cipőt, de csak annyit tudtam meg, hogy az őszi kollekció október közepén érkezik, és a vízálló futócipők 50 rugó fölött vannak (én úgy 25-30-at szánnék a projektre maximum). Találtam “mezítlábas” feliratú futórészleget is, de a személyzet el volt foglalva, így nem tudtam megkérdezni, mit fedhet a kategória. Nagyon szeretem a hajlékony, puha, rugalmas Nike teremsport cipőmet, de az hóesésben bizony beázik, elvégre beltéri mozgásra tervezték. Félek, hogy a masszívabb, vízálló cipők világában csak kemény, nehéz monstrumok vannak, ugyanakkor izgat az is is, mire lennék képes igazi futócipővel a lábamon (biztos egyből lefutnám a maratont rekordidő alatt, nna).

Jóga – A nyár nem a jóga ideje volt, mert egyrészt az oktató indiai továbbképzése miatt össze-vissza maradtak el órák, másrészt pedig a nyár a szabadtéri mozgásról szólt. De majd most visszatérek, mert csodálatosan energetizál a jóga… és hiányzik is, mondjuk ki. Kicsit félek, hogy merev leszek, mint egy beviagrázott medvebocs, de a rendszeres mozgás és a masszív introspektív munka azért csak meghozta a gyümölcsét a nyáron, remélhetőleg.

Biciklizés – Kölyökkoromban nagy bringás voltam, de tizennégy éve nem ültem kerékpáron. Akkor is csúnyán befürödtem: a Szikás-hegységről kellett 70 mph-val lezúgnom egy négysávos autópálya közepére, ami azért járt némi traumával (de jó munkát végeztek az őrangyalaim, mert a saját lábamon másztam el a teherautó elől, és csupán pár apróbb zúzódásnyom maradt a csülkeimen emlékként). Most már újra biciklikész vagyok, csak még nem találtam meg az ideális, használt kempingbiciklit a méretemben, azt a fajtét, amihez gyerekként szoktam. Ha viszont meglesz, új időszámítás következik az életemben!

Úszás – Nem vagyok egy Egerszegi, minden bizonnyal tökéletesíteni kellene még a technikámat, de idén ezen a fronton is történt egy különös változás. Már pihenés nélkül, oda-vissza le tudom úszni a 25 métert, ami régebben elképzelhetetlen volt (nem kell röhögni, húsz éve volt az úszásoktatás az iskolában*, azóta csak felejtettem az ott elsajátítottakból, és hát lógni onnan is tudtam ám, ha kellett, havi három menszesszel). Sokáig csak keresztben úszkáltam, most meg… lazán, szünet nélkül leúszok 100 métert is egyben. Tudom, hogy ez más számára alapdolog, de tavaly nyáron még fel sem merült volna, hogy erre is képes lehetek.

A vicc az, hogy ősszel, télen és tavasszal egyszer sem voltam úszni, mégis megnőtt valahogy a teherbírásom a vízben, amit egyértelműen a légzéstechnikám fejlődésével hozok összefüggésbe. A sok kirándulás és extrém séta miatt a tüdőm megszokta a terhelést, a jóga pedig elvitt a tudatos, egyenletes légzés irányába. Így most az úszás nem kifáraszt, mint régen, hanem kikapcsol és ellazít, ami miatt szeretném a strandszezon végeztével is folytatni a barátozást a nixekkel. Így legyen!

Szóval, így állunk. Veletek mi a helyzet?


*megdöbbentő, micsoda évszámok szaladnak ki az ujjaim alól ma – múlt héten volt a 16 éves általános iskolai osztálytalálkozó, ami ugyan nem sport, de azért megosztok egy képet a teljesség igénye nélkül.

Advertisements
Eszter névjegye (838 Bejegyzés)
Üdvözöllek. Barok Eszter a nevem (nem véletlen a domain sem!), örülök, hogy benéztél hozzám. Foglalkozásom szerint szerkesztő, cikkíró, fordító, blogger, szöveggyáros vagyok. Én írom ezt a naplófélét. Nem kell mindenben egyetértened, az viszont elvárás, hogy tisztelettel kezeld a sajátodtól eltérő véleményeket. Van egy klassz kis közösség, jókat szoktunk beszélgetni itt.

2 hozzászólás És most valami egészen más: sport! bejegyzéshez

  1. csütörtöki élmény: kungfu edzésen erősítéskor vigyorogva tudtam nyomni a felüléseket és a lábemeléseket. oké, nem kellett sokat csinálni belőlük, de korábbi sportélményeimet a tesiórák kudarcai jelentették, ergo most utána képes voltam 3 órán keresztül vigyorogni. (p. s.: durván tolod, csak így tovább!)

  2. Kungfu? Wow! Leborulok!
    A tesiórákat a suliban valahogy elbasszák, 10-ből 8 ember kudarcként éli meg az egészet. Pedig mindennek az alapja lenne, talán a legfontosabb tantárgy, hiszen a testi-lelki egészség múlik rajta! És eskü, nem kellenének hozzá komoly cuccok és exkluzív oktatás, “csak” normális hozzáállás és empatikus szakemberek a lecsúszott olimpikon-wannabe-k helyett!

1 visszakövetés / visszajelzés

  1. Sport rovatunk jelentkezik « Eszter's Offtopic

Örülök, hogy beszélsz, kérlek gyűlölködés nélkül tedd, miután figyelmesen elolvastad és megértetted a szöveget.

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: