Aktuális

10 tipikus eset, amikor muszáj nemet mondani

Úgy élni, hogy egyre határozottabban vállalom a véleményemet, és mondok egyértelmű nemet bizonyos dolgokra, nem mindig fáklyásmenet. Sőt: olykor komoly áldozatokkal jár, de hiszek abban, hogy hosszútávon jót tesz, ha összhang van az érzéseim, a szavaim és a cselekedeteim között. Persze, a józan eszemet azért magamnál tartom a biztonság kedvéért (tudom, mikor kell inkább hallgatni), de van pár dolog, amit néhány éve még nagyon másképpen kezeltem, mint most. Nézzük csak, miről van szó.

Máshogy nem megy – kép: beaabascal.wordpress.com

1. “Te nem is törődsz velem, nem veszed fel a telefont, levegőnek nézel, pedig fél órája lájkoltál egy képet Facebookon, tudom, hogy ráérsz!”

Régen: “Ó, épp most akartam írni, jó, hogy szólsz!” vagy: “Ne haragudj, nem is láttam, hogy kerestél, brutál sok dolgom volt ma!”

Most: “Dolgom volt, és a dolog alatt nem csak kenyérkereséssel kapcsolatos tevékenységek értendőek, hanem az is, ha a lelki békém és örömöm érdekében ki kellett kicsit vonulnom a hegy tetejére egymagamban, meg kellett írnom egy hosszabb novellát, esetleg lájkolnom kellett pár vicces képet a Facebookon. Az, amivel kerestél, nem sürgős és halaszthatatlan intéznivalóval jár, tehát előbb-utóbb visszatértem volna hozzád. Nem szeretem, ha a szabadidőmet kérik rajtam számon, és még a barátaimnak sem engedem meg, hogy ezzel zsaroljanak érzelmileg. Sőt, nekik a legkevésbé.”

2. “Szilveszterkor el kéne menni ebbe a király r’n’b buliba, mind együtt lehetnénk végre, és csak 10 rugóba kerül. Ugye, milyen remek ötlet?”

Régen: “Nem bírom az r’n’b-t, de tényleg jó volna együtt lenni. Végül is… mehetünk!” vagy “Hú, bocs, itt fosok két napja, leterített egy ronda vírus, pedig amúgy nagyon szívesen mentem volna…”

Most: “Tudod nagyon jól, hogy az r’n’b az egyetlen stílus, amivel ki lehet kergetni a világból, és semmilyen buliért nem fizetnék 10 rugót. Jöjjünk össze inkább nálam, lesz sok pia, és egye-fene, rakok be nektek r’n’b-t is. Nem jó? Akkor ezt most kihagyom, majd találkozunk a pótszilveszteri bulin januárban!”

3. “Húúúúúúúúúúú, megvan neked ez a könyv? De jó! Kölcsönkérhetem?!”

Régen: “Persze, vidd csak.” Esetleg: “Nem is az enyém, Pista adta kölcsön.”

Most: “Tudod, ezt a könyvet nem szívesen adom oda senkinek, mert fontos számomra.” Vagy: “Vidd nyugodtan, de előbb hozd vissza azt a három könyvet, ami még nálad van.”

4. “Ugye megteszed nekem ezt a baráti szívességet? Én is megtenném érted…”

Régen: “Persze, megteszem, ami tőlem telik” (majd fél év múlva a teljes kiakadás az elpazarolt idő és energia miatt)

Most: “Úgy látom, ez nem az én kompetenciám, ebben nem tudok segíteni” vagy: “Ez két nap munka. Most egyszerűen nem fér bele az időmbe.”

5. “Akkora köcsög ez az Ödön! Agyon kéne verni, aztán megszökni.”

Régen: “Ödön valóban gáz, hogy fulladna meg a köcsögje.”

Most: “Ja, vannak gondok Ödönnel, de már két órája ez a téma, úgyhogy lapozzunk. Nem jobb lesz a siránkozástól, hanem rosszabb, Ödön pedig továbbra is él és virul. Vagy vele közlöd aggályaidat és otthagyod, vagy túllépsz a köcsögségein.”

6. “Jaj, úgy kibaszott velem a pasi/csaj/főnök/tanár/kormány/ellenzék/szomszéd/anyós. Pedig én csak a legjobbat akartam, óriási áldozatokat hoztam érte.”

Régen: “Jaj, te szegény. Hogy kibasztak veled, pedig mennyi áldozatot hoztál.”

Most: “Oké, meghallgattam, megértettem, de nem volna érdemes azon is elgondolkozni, hogy te mennyiben vagy felelős a kialakult helyzetért? Nem, nem hibás, fe-le-lős! Nagy különbség!”

7. “Ezt te komolyan gondolod? Ez hülyeség!”

Régen: “Te vagy a hülye” vagy “Ez az egész igazából úgy van, hogy [insert bágyasztóan hosszú monológ here]”

Most: “Nézd, jelenlegi tudásom szerint ez a legjobb döntés/legteljesebb kép, az én felelősségem. Beszélgethetünk róla, de te ha félinformációk alapján minősítgetsz és helyből hülyézel, akkor nincs sok értelme a diskurzusnak.”

8. “Tíz perc múlva ott vagyok!”

Régen: “Jó, nem lehetne inkább 20? Még kaját kell vennem, haza kell érnem, ki kell takarítanom, de nagyon várlak.”

Most: “Ne haragudj, most nem alkalmas, dolgom van. Legközelebb légy szíves szólj legalább egy fél nappal korábban, ha erre jársz.”

9. “[/+!!!ÖDDFF𳣣$đłŁ$}{@&#>!!!!”

Régen: “A te [/+!!!ÖDDFF𳣣$đłŁ$}{@&#>!!!!-edet, és különben is, amikor a múltkor meg te…” vagy “[hallgatás, ignorálás].

Most: “A te [/+!!!ÖDDFF𳣣$đłŁ$}{@&#>!!!!-edet, és különben is, amikor a múltkor meg te…” vagy “[hallgatás, ignorálás], mert van még mit tanulnom, de most már egyre gyakrabban: “Húzzunk itt egy vonalat, ennek most nincs értelme. Nézzük a tényeket…”

10. “Ez a legtökéletesebb Morgenson biokenőcs, nyilván önnek is szüksége van rá, ha meg akar szabadulni az allergiától.”

Régen: “Óóóó, most sajnos nincs időm, de remek dolog volt a termékről hallani.” vagy: “Küldjön róla egy e-mailt, majd megnézem, és eldöntöm, melyiket kérem.”

Most: “Köszönöm, nincs szükségem a termékre, és nem szeretem, ha ügynökök hívogatnak. További kellemes délutánt.”

Nos, a felsorolt példák alapján talán érthető, milyen irányba halad a korábban méltatlan kompromisszumok felé hajló, majd az elfojtott agresszió következtében indulatossá váló kommunikációm. Valahol az is érthető, hogy a világ, amely megszokta a korábbi reakcióhalmazt, mennyire megdöbben és felháborodik, amikor a várttól eltérő módon kezelek bizonyos kérdéseket (vagy éppen nem kezelek sehogy, hanem kilépek a szituációból, mert nem látom értelmét az anyázásnak a zebránál, piros lámpánál).

Vannak, igen vannak áldozatok, pedig nem is mindig sikerül a B változatokhoz tartani magamat. Néha rossz, nehéz, magányos érzés ezt az utat járni, de… elképesztően felszabadító. És biztos vagyok abban is, hogy hosszútávon csak így lehet rend bennem, ezért nincs más út, ha jobb ember akarok lenni, mint eddig voltam.

Reklámok
Eszter névjegye (846 Bejegyzés)
Üdvözöllek. Barok Eszter a nevem (nem véletlen a domain sem!), örülök, hogy benéztél hozzám. Foglalkozásom szerint szerkesztő, cikkíró, fordító, blogger, szöveggyáros vagyok. Én írom ezt a naplófélét. Nem kell mindenben egyetértened, az viszont elvárás, hogy tisztelettel kezeld a sajátodtól eltérő véleményeket. Van egy klassz kis közösség, jókat szoktunk beszélgetni itt.

4 hozzászólás 10 tipikus eset, amikor muszáj nemet mondani bejegyzéshez

  1. Hajrá hajrá, ez szép siker!!! :) Csak így tovább :)

  2. figyelemreméltó fejlődés, ami nálam fordított irányban játszik: szépen lassan megtanulom az embereket nem elküldeni a faszba @=)

  3. Ó, az nálam a másik véglet, abban is jó vagyok, ha betelik a pohár. Most az arany középútra gyúrok. :-D

Örülök, hogy beszélsz, kérlek gyűlölködés nélkül tedd, miután figyelmesen elolvastad és megértetted a szöveget.

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: