Aktuális

Nagyfarkú himnők és tapsoló sámánok – Rorschach-szpojlerrel

A szerkesztőségben pár hete kitört a Rorschach-láz. Az úgy volt, hogy a tanácsadó rovatunk pszichológusa (igen, igazi pszichológus válaszol igazi levelekre) az irodában járt havi adminisztrációs ügyei miatt, és megemlítette, hogy jelentkezőket keres Rorschach-teszthez, tudásmélyítéshez. Cintia teljesen felvillanyozva jött vissza beszélgetésről, és utána egész délután vadabbnál vadabb paca-interpretációk repkedtek az asztalok között és a Facebookon. Különösen az az az ábra korbácsolta fel a kedélyeket, amelyen “nagyfarkú, bögyös néger hímnők vonaglanak a felboncolt elefántszív előtt“….

Rorschach_blot_03

Én persze becsuktam a fülemet és hájdoltam a posztokat, mert RK nekem is megígérte, hogy fogad. Nem akartam lenőni a poént. Gimiben pszichó-faktot választottam, egyetemen végig ötös voltam pszichológiából, így némi fogalmam azért volt a projektív személyiségtesztekről, de a rég elfeledett részleteknek szándékosan nem néztem utána. Csak löktem a sódert, mit látok a pacában, RK lejegyezte, aztán a követező körben meg kellett mutatnom, pontosan hol rajzolódnak ki az általam definiált formák. Végül kiválasztottam a legkönnyebb és a legnehezebb illusztrációt, majd azt, amelyik a legjobban és a legkevésbé tetszett.

A végén RK megkérdezte, van-e kérdésem magammal kapcsolatban, amire a kiértékelésnél ő és csapata fókuszáljon. A Rorschach-teszt ritkán áll önmagában, és mivel ez volt első és egyetlen ülésünk, nyilván nehéz megmondani a frankót személyiségem mélyebb struktúrájáról. Kérdeztem volna, de rájöttem, hogy ami érdekel, arra kérdés nélkül is rájöttem magamtól: minden képről több, olykor túl komplex válaszlehetőség jutott eszembe, és… hát igen, elkapott a gépszíj, és a legegyértelműbb ábrára, a denevérre harmadik lehetőségként folyót mondtam kidőlt faágakkal. “Mi vezérelt?” – kérdezte RK, mire őszintén bevallottam, hogy csak nem bírtam ki, hogy ilyen egyszerű és egyértelmű legyen a válasz. Pláne nem a nagyfarkú bögyös néger hímnőzés után, amivel két napon át igyekezték túllicitálni egymást a kollégák.

Ezek után nem kellett kérdeznem, a diagnosztikai kritériumok nélkül is megértettem, hogy még mindig sikerül túlagyalnom a dolgokat, továbbra is nehéz leállítani az elmémet, és még van némi megfelelési kényszer és feltűnési viszketegség egyes döntéseim mögött. A fókuszpontot kell megtalálnom, és amikor sikerül elengedni az agyalós-pörgős-előrerohanós-szétszórt felszínt, és elvárásaim sincsenek, nagy dolgokra lehetek képes. Ezt persze nem mondtam RK-nak, inkább arra kértem, hogy a legtesthezállóbb és a legnagyobb kihívást jelentő területeket leljék meg lelkem bugyrában, ha lehet.

Kicsit aggódtam a realitásérzékkel kapcsolatos eredményeim miatt, mert a legtöbb cucc számomra elvont mesehős vagy mitológiai alak volt, de hála az égnek (a folyót leszámítva) ezzel nem volt gond. Azt látom, amit kell, és van pár eredeti válaszom, de a folyó is lehet voltaképpen az (a művészekkel és a médiamunkásokkal elnézőbbek azért). Shit, mindenesetre inkább kussolnom kellett volna folyó-ügyben, jó az a denevér. A Paraparkban is ez volt velem a gond: számos gyakorlatias dologra nem jöttem rá (időben), mert jóval bonyolultabb összkép lebegett a szemem előtt, és szétszóródtam kicsit a megoldási lehetőségek között. Jó kis önismereti képet adtak a később végigpróbált room escape-játékok is.

Egyébként RK megjegyezte, hogy az önismereti eredményem első blikkre is kiemelkedő, úgyhogy majd a részletes elemzés után rá kell kérdeznem, ez miből derült ki számára. Abból, hogy hol láttam a nagykörmű banya puttonyát és a szemét, vagy abból, hogy a mászó címerállatoknál a fehér keretet is a kép részeként értelmeztem? A reakcióimat jobbára a látottakra korlátoztam a fenti okosságok előterjesztése helyett, így kíváncsi vagyok, az első találkozás miképpen engedhetett erre következtetni (a figurák interakciója egymással, az én viszonyom hozzájuk?). Mondjuk nem mondanám, hogy bokára fostam a döbbenettől: nem tegnapelőtt kezdtem az önismereti utat, úgyhogy szopás volna, ha nem bukkanna fel pár egyértelmű utalás erre a rejtett kódjaim között is.

Itthon persze rögtön átnéztem az értelmezéseket, és megnyugodtam: nem vagyok elvontabb a kelleténél, de a megadott válaszokon belül legalább részletgazdagok és eredetiek bizonyos válaszaim. Kíváncsi leszek a részletes elemzésre…

Reklámok
Eszter névjegye (857 Bejegyzés)
Üdvözöllek. Barok Eszter a nevem (nem véletlen a domain sem!), örülök, hogy benéztél hozzám. Foglalkozásom szerint szerkesztő, cikkíró, fordító, blogger, szöveggyáros vagyok. Én írom ezt a naplófélét. Nem kell mindenben egyetértened, az viszont elvárás, hogy tisztelettel kezeld a sajátodtól eltérő véleményeket. Van egy klassz kis közösség, jókat szoktunk beszélgetni itt.

Örülök, hogy beszélsz, kérlek gyűlölködés nélkül tedd, miután figyelmesen elolvastad és megértetted a szöveget.

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: