Aktuális

A siksze – buli, szerelem és hit a kultúrák olvasztótégelyében

Míg Gantner Ádám első könyve, az Ősz Jeruzsálemben Izrael ezer arcát mutatja be, s a második regény, a L@tor a netes társkeresés testnedvektől sikamlós terepéről szól, A sikszében ez a két világ keveredik: a helyszín az az Izrael, ahol a kibuc nagy nyári táborrá összeolvadó önkéntesbirodalmában egyaránt megfordulnak cionista, someres zsidó lányok és fakeresztes, szentföldi áhítatba süppedő keresztény szépségek. A siksze az identitás alapkérdéseit feszegeti: azokat a kafkai gyűrűket járja körül, amelyekkel a magyar külföldön, a magyar zsidó Izraelben találkozik – s amelyeket magyarságtól és zsidóságtól függetlenül átél minden ember, aki mások tükrén keresztül szemléli önmagát.

A szerző harmincas évei második felében tér vissza a zsidó őshazába, hogy kiszakadjon az online csajozás lélekölő rutinjából, s egy kis ideig még bohém, gondtalan önkéntesként élvezhesse a kibuclétet, amely a monoton kétkezi munka mellett leginkább az önfeledt, kötöttségek nélküli bulizásról szól a fucking factoryhoz és a kibuclakókat ellátó konyhához közel. A világ minden szegletéből érkeznek ide kalandvágyó, kíváncsi fiatalok: a kultúrák, nyelvek és vallások hatalmas olvasztótégelyében nem tűnik fel, kinek fityeg Dávid-csillag a nyakában, s az sem kerül tisztázásra a felületes „where are you coming from”-ok rengetegében, hogy milyen hitbéli meggyőződések kapcsolódnak a divatos szimbólumokhoz.

Mindez akkor válik csupán relevánssá, amikor belép a képbe a Dél-Afrikai Köztársaságból érkező fiatal szépség, Jessica, aki foggal-körömmel ragaszkodik zsidóságához, s összességében véve a milliomos cionista gőg megtestesítője, akinek „szellemi szalonjával” csak egy bizonyos réteg képes azonosulni. A hagyományőrző, harcias büszkeség mellett eltörpül a szerző tétova, vallástalan félzsidósága, amely valahogy mégis az őshaza felé vonzza őt újra és újra – de ugyanígy a korábban figyelmen kívül hagyott magyarság kérdése is sürgetően aktuálissá válik. Hiányzik az anyanyelv, a gondolatok és érzések ösztönszerű kifejezésének mindinkább, a tökéletes idegennyelv-ismeret ellenére is gátjává válik a magyar nyelv hiánya, ahogyan az eltérő anyagi, de főként kulturális háttér is a kibuc-szerelem kényszerű végét sejteti.

Épp a közös anyanyelv és a magyarsághoz szervesen kötődő kulturális háttér az, amely összehozza a magyar zsidó fiút a szlovákiai magyar lánnyal, Alicával – aki történetesen hívő keresztény. Magyarország a multikulti rengetegben nem kevésbé egzotikus hely, mint a képzeletbeli Tintoretto szigete, ám a teljes testi-lelki egybeolvadást hátráltatja az eltérő vallási háttér. A címadó siksze, Alica ugyan aktív imaéletet él, de Ádám zsidóságának semmilyen spirituális háttértörténete nincs: őseitől örökölt hagyománytisztelete ellenére ateista, s még a zsidóság felszínes külső jegyeivel sem tud teljes gyakran mit kezdeni. Lebilincselő és izgalmas az az őszinteség, amellyel kritikusan, kíváncsian vizsgálja vonzódásait és motivációit, és keresi magában mindazt, ami magyarországi sváb-zsidó sarjként, Izraelben identifikációs pontot adhat számára.

A származás örök és nehezen definiálható kérdései mellett A siksze egy férfielme hiteles térképe is egyben: megtudjuk, hogyan vadászik és hódít a harcias, büszke hím, és milyen gyakorlati és erkölcsi szempontokat mérlegel, amikor egy zárt közösségben fogad nőt maga mellé. Kezdetben persze a kibucban sem a nagy szerelem mindent elsöprő érzése dominál, hanem inkább a magánykerülés és a testiség hiányának elűzése játszik fontos szerepet ezekben a kapcsolatokban. A nagy kérdés végig ott bujkál az olvasóban: vajon előbb lesz-e az ösztönszerű romantikus kötődésből igazi társkapcsolat, mint a mindenen Dávid-csillagként átvilágló vallásból mély, hitbeli meggyőződés?

Akárhogy is, nem vagyunk türelmetlenek, hiszen a regény a fenti kérdések feszegetésén túl remek, színes útikönyv: bebarangolhatjuk segítségével a Szentföld legfontosabb pontjait, ahol három nagy világvallás – a judaizmus, a kereszténység és az iszlám – összeér, s ahol millió és millió ember él és hal – hol békében, hol háborúban – nap mint nap.

gantner ádám a siksze


A siksze, Konkrét könyvek Kiadó, 2012
2990 Ft

Advertisements
Eszter névjegye (832 Bejegyzés)
Üdvözöllek. Barok Eszter a nevem (nem véletlen a domain sem!), örülök, hogy benéztél hozzám. Foglalkozásom szerint szerkesztő, cikkíró, fordító, blogger, szöveggyáros vagyok. Én írom ezt a naplófélét. Nem kell mindenben egyetértened, az viszont elvárás, hogy tisztelettel kezeld a sajátodtól eltérő véleményeket. Van egy klassz kis közösség, jókat szoktunk beszélgetni itt.

Örülök, hogy beszélsz, kérlek gyűlölködés nélkül tedd, miután figyelmesen elolvastad és megértetted a szöveget.

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: