Aktuális

Csillagok, értünk (is)

Ma kissé borús az ég, de az elmúlt napokban gyönyörűen lehetett látni a hullócsillagokat, egészen pontosan a perszeida meteorrajt (és néhány aquarida meg sporadikus meteort is). Ki is vonultunk a kaszabréti csillagásztáborba, hogy fényszennyezettség nélkül is láthassuk a káprázatos égi jelenséget.

Egy Perseida nyoma a Tejút előtt - kép:  Brocken Inaglory

Egy perszeida nyoma a Tejút előtt – kép: Brocken Inaglory

Tűzgyújtás után – amelyben azért van már némi rutinom – rögtön ki is feküdtünk a rét közepére az amatőr csillagászok nézőközönségeként, akik égtájak szerint osztották fel egymás között az égboltot. Piros szigszalaggal befedett fejlámpa szűrt fénye mellett körmölte az írnok a húszéves naplóba a tényeket: perszeida (szinte mind az volt, ennek van szezonja), egy magnitúdó, narancssárga színű, tíz másodperces nyomot hagyott maga után az égen. Közben persze az észlelés mellett az ész-vesztés is zajlott némi pálinkával, amiből én hősiesen nem kértem, kivételesen.

Itt, igen közel a piszkéstetői csillagvizsgáló központhoz, jól lehetett látni a 109P/Swift-Tuttle üstökös testéből kiváló meteorrajt, és az észlelők azt is megmutatták, milyen csillagképek rajzolódnak ki ilyenkor az égen. Nem csoda, hogy néphiedelem szerint hullócsillag láttán gyorsan kívánni illik valamit – ez nekem persze csak a huszadik meteor megtekintése után esett le. Tudtad, hogy maga a meteor görögül annyit tesz, hogy “ég és föld között lebegő”? Abszolút költői.

Ahogy Lawrence Krauss asztrofizikus 2009 őszén elhangzott előadásának szavai is:

“Az a csoda, hogy tested minden atomja egy csillagból származik, amely valaha szétrobbant. És a bal kezed atomjai valószínűleg más csillagból lettek, mint a jobb kezedéi. Igazából ez a legköltőibb dolog, amelyet a fizika tanított velem: csillagporból lettünk. Nem lennél itt, ha a csillagok szét nem robbannak, hiszen az elemek – a szén, a nitrogén, az oxigén, a vas, minden, ami számít az evolúcióban – nem az idők kezdetén keletkeztek. A csillagok nukleáris kemencéjében jöttek létre mind, és csak úgy kerülhettek a testünkbe, hogy ezek a csillagok szétrobbantak értünk. Szóval, felejtsd el Jézust. Csillagok haltak meg azért, hogy ma itt lehessünk.”

Hiába, minden mindennel összefügg, minden egy, és minden mindennel kommunikál. Ha ma meg holnap éjjel – és napfelkelte előtt hajnalban – kimentek a természetbe, még láthatjátok a Föld légkörében felhevült ezernyi apró porszemcse táncát… igazi kozmikus élmény!

Reklámok
Eszter névjegye (857 Bejegyzés)
Üdvözöllek. Barok Eszter a nevem (nem véletlen a domain sem!), örülök, hogy benéztél hozzám. Foglalkozásom szerint szerkesztő, cikkíró, fordító, blogger, szöveggyáros vagyok. Én írom ezt a naplófélét. Nem kell mindenben egyetértened, az viszont elvárás, hogy tisztelettel kezeld a sajátodtól eltérő véleményeket. Van egy klassz kis közösség, jókat szoktunk beszélgetni itt.

3 hozzászólás Csillagok, értünk (is) bejegyzéshez

  1. én is néztem a hullócsillagokat…

  2. itt még simákat sem lehetett látni…

  3. Azóta megjött a telihold, úgyhogy lőttek a látványnak, de az ég gyönyörű így is… :)

Örülök, hogy beszélsz, kérlek gyűlölködés nélkül tedd, miután figyelmesen elolvastad és megértetted a szöveget.

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: