7 jel, hogy ordasmód berúgtál

Bármilyen hasonlóság a valósággal csupán a véletlen műve. A véletlen meg az Isten álruhában.

1. Előkerülnek a legdurvább berúgós történetek, a bohém ifjúság gondtalan, világjáró éveiből, amelyekre pironkodva emlékezel.

Például az, amikor rádjön az aprófosás a kedvenc bulihelyeden, és gyorsan tele is rakod a vécéjüket… majd a guggolásból felállva döbbenten veszed észre, hogy elfelejtetted felhajtani a vécétetőt… Tök ciki meg minden, de mindenkinek van legalább egy ilyen vécés története, ugye? Ugye??? Na, jó, mindegy. Kértek még egy kis salátát…?

No és az, amikor vasárnap reggel tízkor a vendéglátód németórát tart három tizennégy éves fiúnak, és te egy szál bugyiban arra ébredsz a szomszéd szobában, hogy rókáznod kell, de nem akarod a tanári tekintélyt félmeztelen okádással lerombolni, ezért inkább egy nejlonszatyorba hánysz (“mute” üzemmódban), és visszafekszel aludni. Húsz perc múlva ráeszmélsz, hogy a rókának szaga van, ezért – amíg a németóra tart – kiakasztod a szatyrot az ablakba, hogy alhass békében tovább, majd két óra múlva szégyenkezve hallgatod, ahogy a szomszéd felháborodottan meséli a liftben, hogy egyszer csak berepült az ablakán egy zacskó okádék a hideg novemberi szélben…

Érdekes, ezek a történetek mindig előkerülnek: akkor is, ha a többiekkel korábban még csak a szimultán idő koncepciójáról és az anyagból való kiemelkedés lehetőségéről beszélgettél elvont filozófiai kontextusban, és amúgy meg mindenki Nagyon Komoly Ember ám, de tényleg.

2. Mindenkit szeretsz, méghozzá nagyon. Ha kezdő vagy, ezt még mondod is (“Szeretlek benneteket, bazmeg!”), de később már fölösleges: ha együtt ittatok, ők is ugyanezt érzik. Minek koptassuk hát a szánkat, amikor annyi más fontos téma van…? Például meg lehet váltani a világot. Mindig van egy-két bölcs felismerés, de tényleg. Csak emlékezzünk rá…

Meg amúgy is dévaj szexgép vagy: ha van szerelem, rizsázni se kell annyit.

3. flkhéipiw497loőőozrzgxte64hhfxaeéjutj˛u%=”+!’)(=§ASDFGJ!!!

4. A negyedik sör után úgy döntesz, dolgozol egy kicsit lefekvés előtt, ezért megnyitod a gmail-ed drive-ján a forráslistádat. Sajnos a menüsorban megjelenő “drive” szó miatt meg kell hallgatni a REM-től a Drive-ot. Hetvennégyszer.

5. Ó, a céges bulik…! A céges bulik és a jó meleg Afrika, ott fülledt az erotika! A forgatókönyv mindig a következő: kezdetben hűvösen, megvető fintorral az arcodon figyeled, ahogyan a tömeg kommersz, olcsó slágerekre vonaglik makkos cipőben és kiskosztümben. A hatodik dupla-whiskey után (itt aztán bélelik a piákat, hamar akarnak végezni!) aztán rájössz, hogy nem is olyan rossz ez a Maria Magdalena, és teljes mellbedobással ugrálsz rá egyet, mintha életed soundtrackjét hallanád, és nem lenne holnap. A probléma akkor kezdődik, amikor már – két órával és két Fénnyel később – azon kapod magadat, hogy nulla hanggal és ritmusérzékkel teli torokból karaokézod a vezérigazgatóra támaszkodva az asztal tetején, hogy nyolc óra munka, nyolc óra pihenés után nálad mindig két forint ez a dal. Na, akkor valószínűleg az van, hogy sakálrészeg vagy, és menni kéne hazafelé, az első metrók már járnak.

Tényleg, most, hogy szóba került… hallgassuk csak meg a Maria Magdalenát! Néhányszor. Úgy ötvenszer.

6. Érzed, hogy a buli még egy komoly afterparty után kiált – akár nálad, és igen, akkor is, ha tizenhatan vagytok, és az elmúlt két hónapban nem vitted túlzásba a takarítást… vagy ami még rosszabb, ha épp előző nap végeztél a szezonális flájlédivel. Meg miféle kifogás az, hogy reggel nyolc van? Most komolyan, miért téma ez, nincs is idő, meg amúgy is: most mit csinálnál otthon…??? Vegyünk pár sört az éjjelnappaliban, és menjünk már…

7. Ilyesfajta hülye listákat írsz, ahelyett, hogy dolgoznál, és mondjuk értelmes hetes listákat készítenél normális helyekre, amiket nem csak pár haverod olvas heves bólogatás közben…