Aktuális

Miért gáz a megcsalás, ha egyszer a társadalom is támogatja?

A társadalom előszeretettel népszerűsít egy-egy hibás berögződésen alapuló függőséget, ha érdeke fűződik hozzá. És itt most nem a (hatalmas bevételeket hozó) alkoholra, a szerencsejátékra vagy a cigarettára gondolok, amelyekkel természetesen lehetséges mértékkel is élni, hanem a monogám párkapcsolatba ékelt, hazugsággal álcázott férfi-promiszkuitásra, más néven a félrelépésre, a megcsalásra.

megcsalás

Választás dolga ez is, de ketten kellenek hozzá

A közelmúltban alkalmam nyílt végignézni egy esetet közvetlenül közelről, amelynek keretében a szép, okos, szenvedélyes, érett nőt többször is megcsalta párja, majd a könnyes végjátéknál – és ez az igazán durva, mert a többi a kettejük dolga – a férfiak és az idősebb asszonyok (!) ordítva magyarázták, hogy ugyan már, a Karcsi szeret téged, de hát hajtja a vére, nézd el neki ezt a kis hibát, férfiből van. Ismétlem, nem csak a macsó haverok tekintettek jelentéktelen, színes kis epizódként a félrelépés-sorozatra, hanem az “oldalbordák” is váltig bizonygatták, hogy egy jó házasságban a férfihűtlenség nem jelenthet gondot, ők is így éltek ám évtizedekig, mielőtt az az áldott jó embör, aki mindennél jobban szerette őket, “belehalt a prosztatába”… így mennek a dolgok az életben, evvan, pont. Eltűnődtem: vajon tényleg ez volna a dolgok normális rendje?

Eszembe jutott az ismerős, aki nemrég egy vidám – zömében férfiakból álló – asztaltársaság mellett berzenkedett a “hűség” szó hallatán, hogy ő bizony a házasság után is “nagy vadász” maradt, és “nem kis vadakat” sikerült ám “becserkésznie”. Döbbenten figyeltem, hogy az asztalnál ülő hímek jó mókaként tekintettek házas barátjuk kalandjaira, s csupán ketten tiltakoztak az ötből: az egyikük jól láthatóan irigy volt, és bosszantotta, hogy ő kutyának se kell, míg Zsoltira tapadnak a nők, a másik férfi volt az egyetlen, aki méltatlannak érezte, ha egy házasember a félrelépéseivel kérkedik, miközben mindenki ismeri a szerelmes, boldog – és mindenekelőtt hűséges – feleséget, aki egyelőre mit sem sejt. Vajon ha szétnézünk az ismerőseink körében, hány hasonló esettel találkozunk? És őszintén: vajon az ilyesfajta helyzetek nem éppúgy megalázóak az egészséges lelkű férfiak, mint a nők számára?

Mi ez, és miért gáz?

Szögezzük le rögtön az elején: nincs bajom a promiszkuitással. Igaz, igényem sincs rá, de azért, mert engem nem ilyen fából faragtak, még felfogom, hogy másoknak – férfiaknak és nőknek egyaránt – a szexuális partnerek gyakori váltogatása hoz friss színt az életébe. Egy kicsit magasabb szintet érintve, még azt is elfogadom, hogy annak a két – három, négy, öt… – embernek éppen dolga volt egymással, ami csak arra az egy estére – pár órára, tizenöt percre – terjedt ki. Azzal sincs gond, ha egy pár a nyitott kapcsolat mellett dönt: őszintén, nyíltan, mert épp erre van szükségük (kérdés persze, hogy mi mozgatja ezt a vágyat, és nem kerül-e függőség a képletbe, de erről ma külön nem fog szó esni). Tőlem ez a szemlélet nagyon távol áll, de miért akarnám mindenkinek azt, amit magamnak…? Ők tudják – ha tudják.

Amiről én most beszélek, és ami veszélyes, az a monogám párkapcsolatba ékelt titkos promiszkuitás, amit a népnyelv egyszerűen csak megcsalásnak nevez, amiről a férfi – nem minden férfi, hanem az a férfitípus, akinek ez problémát jelent – nem akar és “nem is tud” leszokni, mert személyisége részének érzi, s ezt a világ – a későbbiekben leírt módon – támogatja is. Támogatja, mert a patriarchális társadalomban a férfi az úr, és számára így kényelmes, kellemes, és ő így jut plusz energiához. És ez gáz. Gáz, mert hazugság árán történik, fájdalmat okoz a másiknak, megalázza őt, s olyasmivel szembesíti, amire nincs szüksége (egy vele egynemű ember testnedve a saját nemi szervéhez közel, kishitűség és önbizalomhiány, továbbá mások sajnálkozó, lenéző pillantásai). Leginkább pedig azért gáz, amiért minden más függőség is: egyre növelni kell a “dózist”, és egy külső tényezőhöz köti a belső elégedettséget, aminek megszűnése esetén eltűnik az elégedettség is.

A társadalom válasza a megcsalásra

Természetesen férfiak és nők egyaránt megcsalják egymást, talán még csak azt sem állíthatjuk teljes biztonsággal, hogy a férjek nagyobb létszámban, mint a feleségek. Ugyanakkor a társadalom a férfi-promiszkuitás mellett áll, méghozzá különféle buta, szociál-darwinista tévhitekkel, melyek az embert szinte állati szintre alacsonyítják:

  • hát férfi, a vérében van…
  • ez az evolúció lényege: a hímállat minél több nőstényt akar megszerezni, hogy génjeit továbbörökítse
  • milyen helyes kisfiú, már csajozik ezerrel, az óvodában is öt barátnője van…
  • a férfi a hódító, az agresszív, a kiáradó; természetes, hogy minden nőt meg akar magának szerezni…
  • nagy vadász ő, az a normális, hogy becserkészi a vadat…
  • igényli a változatosságot, hiába jó családapa
  • vizuális típus szegény, nem gyűrheti le az ösztöneit: ha meglát valami szépet, hát reagál rá…

És a kedvencem: “Ha egy kulcs a világ összes zárját nyitja, akkor az a világ legértékesebb kulcsa. Ha azonban egy zárat a világ összes kulcsa nyit, akkor bizony a világ legvacakabb zárjáról beszélünk.” Milyen találó, tiptop kis hasonlat, ugye? Minden stimmel, tökéletes az analógia, csak egy gond van: a kulcsot és a zárat mi hoztuk létre a négy elemből, míg mi azok vagyunk, akik a négy elem fölött teremtőként állunk: az élőlények, akik a tárgyi világot ésszel és szándékkal mozgatják, nem csak sodródnak az időjárás viszontagságainak kitéve.

Tárgyak akarunk lenni, esetleg állatok, amelyek szabad akarat nélkül, anyagi létüknek kiszolgáltatva engednek mindennek, amely őket – helyettük – mozgatja? Valóban erre vágyunk? Nos, ha akarnánk se volna ez lehetséges, de persze mi az önrendelkezési jogunkhoz – és annak minden szabadságához – nagyon is ragaszkodunk. Csak a felelősséget tennénk félre, mert az macerás…

A vallás is megéri a pénzét…

Apropó, négy elem: a hímnemű istenképpel felvértezett, férfiközpontúvá tett vallások ugyan nem támogatják (“ne paráználkodj”), de elnézik a férfi-promiszkuitást. A férfi a fej, a nő a nyak. A bölcs nő hallgat, és becsukja a szemét. Okos akarsz lenni vagy bölcs? A bölcseket szeretik ám, ők lesznek hosszútávon a boldogabbak.

Számtalan történetet hallottam már különféle keresztény és zsidó (és ajaj, eleve többnejűséget engedélyező muszlim) közösségek tagjaitól, akiket a férjük megcsalt, de “a vének” mégis a megbocsátást propagálták (nemhogy hétszer, hetvenhétszer!), hogy “ne kelljen lerombolni a családot” egy “jelentéktelen apróság” miatt (“hiszen szeret, és mindent megtesz értetek!”). Amikor aztán a hetvennyolcadik félrelépésre is sor került (és mondjuk vetélést, koraszülést okozott egy idegenből szállított nemi betegség), és a nő válást kezdeményezett, még ő volt az istentelen ribanc, aki a házasság szent kötelékét puszta önzésből és hiúságból felrúgta (“biztos valahol összeolvasott valamit, ahol fellázították”). A közösség kivetette magából, s ő többé nem vehetett részt a szent szertartásokon, nem gyónhatott, nem áldozhatott, s az ismerősök is elfordították a fejüket. Ők nem hétszer, egyszer se…

…és a legtöbb new age-hitrendszert se kell félteni…

Persze nem csak a nagy világvallások, hanem a new age-spiritualitás legtöbb irányzata is bután, értetlenül szemet huny a hazugságokkal álcázott promiszkuitás felett. Biztos mindenki találkozott már a klisékkel:

  • a férfi kiárad, a nő befogad, ez az élet rendje, jin és jan
  • a férfi elmegy vadászni, hódítani, míg a nő otthon várja másik felét, akinek oldalbordájából származik
  • a külső világ ura a férfi, a belsőé a nő
  • a férfi a szellemi világban teremt, a nő az anyagiban
  • a férfinek szüksége van a női nemi szervre, mert a méh közelségéből nyeri az energiát
  • a “szereptévesztés” káoszhoz vezet
  • meg kell élnünk férfi és női minőségünket, amelynek része az irányítás és a szolgálat.

Természetesen itt is számos igazság jelenik meg, csak éppen egy nagy gond van: az univerzum semelyik princípiuma nem mondja, hogy egyik nem a másik alárendeltje kell, hogy legyen, s amire az egyik képes, arra a másik nem. Sőt, univerzális szinten egy nagy törvény van: ne tégy mással olyat, amit nem szeretnél, hogy mások tegyenek veled. Érdekes, nincs ott a kitétel, hogy kivéve Jóska, aki megcsalja Katit, mert férfiből van, hajtják az ösztönei, nem tehet róla szegény, de azért még szereti Katit és a gyerekeket…

Nem, mindkét nem mindenre képes, csak – pusztán nemükből fakadó alapminőségüket nézve – más utakon. Sőt: mindkét nem hordoz magában jegyeket a másik nem princípiumaiból, ez így természetes. És akkor arról még, ugye, nem is beszéltünk, hogy mennyi olyan dolog van, amely nem a nemünkből ered, hanem egész egyszerűen a hormonoktól és testrészektől független, végtelen és örök szellemünkből táplálkozó személyiségünkből…! Aki abból indul ki, hogy az ember több hatvan-hetven kiló rothadó húsnál, de ezt elfelejti, az épp a gyereket önti ki a fürdővízzel együtt.

És most nagyító alatt: tényleg nem érted, miért gáz?

De nézzük csak meg még közelebbről, mi is ez a megcsalás, és miért gáz, hogy a patriarchális társadalom minden létező szinten támogatja, de legalábbis szemet huny felette. Nos, a szexualitás óriási transzformáló erő, nagyon nagy energiákat mozgat meg: nem csoda, hogy az egész világot uralja és mozgatja, és az LCD-tévétől kezdve a csokiparányon át a bestsellerekig mindent szexszel adunk el. Valóban igaz, hogy az irányítást, a hatalmat megerősíti mindaz, amit a szexualitás intenzív megélése okoz, ráadásul a legfélősebb kisfiúból lett férfi is pozitív visszacsatolást szerez, ha bizonyítja: sokféle alfanőstényt képes megszerezni magának. Mivel ez férfierejét, önbizalmát és státuszát egyszerre emeli, vágyni fog rá, és ha alkalma nyílik rá, meg is teszi, s a kellemes, adrenalinnövelő délutánokból egy idő után függőségbe torkolló hobbi lesz, amelyből nincs kiszakadás…

De ez-e vajon a legjobb módja annak, hogy valaki erős, magabiztos legyen, és nagy hatalomra tegyen szert? Nem, mert épp az a baj vele, ami az összes többi függőséggel: külső forrásból táplálkozik. Vedd el a külső forrást, és megszűnik az erő, a magabiztosság, a hatalom. Ha épp nincs nő, egy szánalmas, kishitű, szomorú figura ül előtted, aki szidja a pénzéhes/ emancipált/nagyigényű/frigid nőket, akiket épp nem tudott megszerezni (“megszerezni”, birtokolni, igába hajtani!), s ezért forrás nélkül maradt, amelyből táplálkozhatna. Esetleg magát szidja, mert egy lúzer, aki nem jut egyről a kettőre, nem ért már “a nők nyelvén”…

Nézd meg az aktív férfikorból kifelé lépegető öreg, impotens menedzsereket és kőműveseket: azt, hogy mit össze nem szenvednek, amikor már nem áll pöccre, parancsszóra a dákó, sőt: nem áll sehogy sem. Először kétségbeesetten hajkurásszák a fiatal nőket, akiket a vagyonukkal és a tapasztalataikkal igyekeznek elkábítani, aztán szánalmas vén bolondként túladagolják magukat Viagrával, végül pedig meghalnak prosztatarákban, szívinfarktusban – mennyiszer, de mennyiszer impotensen.”Ez még messze van” – hiszi persze mindenki, amíg előtte áll.

A függőség természetesen a kezdetek kezdetén nagyon menőnek tűnik: szintetikus drogokkal is vagány dolog reggelig szexin táncolni tizennégy évesen a diszkóban, de pár évvel később az első halott barát és a mély ráncok a beesett szemek alatt már nem a legvonzóbb perspektíva, ahogyan az inkontinencia sem az. A változatos nőmenüvel megélt szexfüggőség sem tartozik ebbe a kategóriába: mert ha az nincs, te sem vagy, közben pedig napról napra épp magadat – és a családodat, a magodat – pusztítod el vele.

Igen, igen: az elmondottak természetesen a nőket is érintik, csak éppen a társadalom – mivelhogy döntően patriarchális – a női promiszkuitást előbb és durvábban szankcionálja, mint a férfit. Nemhogy a félrelépő, de már a “szabadszerelemben” élő nő is ribanc, míg a férfi büszke vadász, nagy hódító, családapaként pedig alfahím, aki engedett vére hívásának. A kérdés csak az, hogy miért akarnánk függők lenni, függőségben élni, amikor lehetünk szabad emberek is, akik egészséges mértékletességben, hazugságok és meghasonlás nélkül élik az életüket? És igen, ha gondok – hiányok – vannak a kapcsolatainkban, akkor arról beszélünk, nyíltan és őszintén beszélünk, nem pedig elnyomjuk és siketvakon hurcoljuk őket tovább…

Reklámok
Eszter névjegye (847 Bejegyzés)
Üdvözöllek. Barok Eszter a nevem (nem véletlen a domain sem!), örülök, hogy benéztél hozzám. Foglalkozásom szerint szerkesztő, cikkíró, fordító, blogger, szöveggyáros vagyok. Én írom ezt a naplófélét. Nem kell mindenben egyetértened, az viszont elvárás, hogy tisztelettel kezeld a sajátodtól eltérő véleményeket. Van egy klassz kis közösség, jókat szoktunk beszélgetni itt.

288 hozzászólás Miért gáz a megcsalás, ha egyszer a társadalom is támogatja? bejegyzéshez

  1. A megcsalás nem szép dolog egyik részről sem, sztem ebben nem látok kivételt….Viszont ha pl. egy nő már mindenkinek szexi akar lenni csak épp a párjának nem, akkor nem csodálkozom hogy a férfi ezt megunja….vagy fordítva…..Nyilván ne csalja meg, akkor ezt át kell beszélni. de pl olyan családokban ahol gyakorlatilag házasság után megszűnik a nemi élet….unalmas kínszerű lesz….ott nem mindig könnyű ez, mert az is terhes ha ezt az orra alá dörgölöd a párodnak, mert nem kellemes téma… Viszont egy egészséges férfiban meg nőben igenis élnek a nemi vágyak, és ez valahol visszaüt ha mondjuk egy szerelmen házasságon belül is kielégítetlenül maradnak…..akkor vagy a válás lesz a vége vagy a pornózás vagy az elhidegülés, vagy a megcsalás valamelyik fél részéről….Szal a szenvedő félnek is el kell gondolkoznia , hogy ő tul képp mit is akar a másiktól…Milyen minőségű kapcsolatot. és mit tesz azért meg, hogy a másik embernek a fejében sem forduljon meg, hogy tőle nem kapja meg azt ami egy férfinek vagy nőnek jár…..Én nem hinném hogy ebben valaki oldalára is billenhet mérleg…ez teljesen egyelő dolog… Az meg hogy a társadalom mit gondol erről, pont leszarom, de sztem azért Európa elég egyenjogú sztem ebben a dologban…Nem kell a nőknek azért magukba vizuálni mindenféle elnyomás elméletet….Az a férfi meg, akit hajt a vadászösztön vadászgasson szépen egyedül, de ne tartson rabszolgát otthon, mert az egy mocsok féreg dolog….Ha nem bir magának parancsolni válalja fel ezt, és közölje a partnereivel és csinálja egyedül!… Legyen abban is kemény töke. ne csak az ágyban….!

    • Tudod, de abból indulsz ki, hogy a fiatal értelmiségi középosztályt ismered, akik ráadásul valamilyen erős hitbéli meggyőződés mentén élik az életüket. Igen, persze, ott általában nincs para, mindenki egyenlő. De lépj ki ebből a körből, és máris azt fogod látni, hogy vannak masszív különbségek, ami rendkívül szomorú.

      “Szal a szenvedő félnek is el kell gondolkoznia , hogy ő tul képp mit is akar a másiktól…Milyen minőségű kapcsolatot. és mit tesz azért meg, hogy a másik embernek a fejében sem forduljon meg, hogy tőle nem kapja meg azt ami egy férfinek vagy nőnek jár…” – Azt hiszem, a bejegyzésben nem esik szó olyan kapcsolatokról, amelyekben az egyik fél elzárkózik a másiktól, és ezért csalják meg. De felteszem a kérdést, őszintén: ha ilyesmiről szó van, a megcsalás megengedett? Akkor szabad? Akkor nem kell megbeszélni a probémákat őszintén, nyitottan, türelmesen?

      És tovább megyek: nem arról van-e szó esetleg, hogy az egyik fél napi 16 órát dolgozik, és ezért nincs ereje sem arra, hogy – ahogy te írod – “megadja azt, ami jár”? Mi az, hogy “jár”, egyébként? Mi ez, egy fizetett szolgáltatás talán? Vagy mondjuk nem lehet, hogy a megváltozott testképpel van baj? Milliók átélik ezt. Miért nem beszélnek erről a párok, miért a megcsalás a “megoldás”? És miért állítod te, a liberális gondolkozású modern ember, hogy ilyen esetekben a megcsalás érthető, hiszen szegény másik fél nem látott más kiutat? Tudod, nem azért, mert rossz ember vagy rossz gondolkozással, hanem mert úgy nőttél fel, hogy ezt tanultad, ezt a szemléletet szívtad magadba.

      A többivel amúgy egyetértek, de ez elgondolkoztatott.

      • Szerintem ez a megbeszélni a dolgokat egy bazi nagy közhely!
        Nem vagyunk gépek, nem program szerint működünk , Nem az van , hogy rájövünk valami nem működik és átírjuk a programot és akkor hiba kijavítva. Szívesen beszélnék olyanokkal akik megbeszélték és megoldódott a problémájuk. Én például több hónap elhidegült hozzáállás után , egy ” megbeszélés” után nem biztos , hogy őszintének vennék akármilyen közeledést.
        Ha az egyik fél hosszabb távon hiányát érzi az intim közelségnek akkor megbeszéljük és jobb lesz ? Kapcsolati összefüggésben a ” csóktól a szakításig” na de mi van ha van egy gyermek , szép ház , biztos anyagiak stb… Mindent borítani kell mert ugye az a legbűnösebb ha valaki félrelép? Azt gondolom, hogy ilyen fórumokban olyanok osztják az okosságot akik soha , de soha nem voltak aktív részesei ilyesféle problémáknak….

        • Nem az a baj, ha valaki félrelép, négy lába van a lónak, mégis megbotlik. Az a baj, ha erre feljogosítva érzi magát, és életvitelszerűen űzi az ipart. Vagy azért, mert férfi, neki jár, evolúciós alapon. Vagy azért, mert jó nő, ő megérdemli, akár át is ugrik a jobb lóra, ha talál olyat. Vagy azért, mert nárcisztikus (nemtől függetlenül), és körülötte forog a világ. Ez a baj, nem az, ha téved, megbotlik az ember. És nem, nem feltétlenül kell borítani mindent, de a bizalom tény, hogy sérül: ezt vagy túléli a kapcsolat, vagy nem.

  2. Én nem tudom, szerintem nem ugyanabban az országban élünk, de én nem tapasztaltam, hogy a férfi hűtlenség társadalmilag elfogadott lenne.
    Sőt.
    Valahányszor történt ilyesmi az ismeretségi körömben, vagy hölgytársaságban került megvitatásra a téma, a hosszú, nyakatekert és csapongó női okfejtések végén alsó soron általában mindig az jött ki, hogy akár a férfi lépett félre, akár a nő, azért valahogy mindig a férfi volt a felelős.

    Magunk közt mi kanok – legalábbis az én köröm – a tiszta játék hívei vagyunk. Kapcsolat az első csóktól számít, szakításig. Ami előtte vagy utána történik mással, azt senki nem róhatja fel senkinek, ami viszont alatta, azt igen. Azzal a különbséggel, hogy a srácok többnyire nem törik magukat, hogy valami ügyvédérveléssel kimagyarázzák a dolgot, csak fölvállalják a felelősségüket és viselik a következményeket. Nőnél én még életemben soha ilyet nem láttam.

    • Don Ferinho, köszönöm, én annak csak örülök, ha felétek ez így van. Én épp a közelmúltban néztem végig egy esetet közvetlenül közelről, amelynek keretében a szép, okos, szenvedélyes, érett nőt többször is megcsalta párja, miközben – és ez az igazán durva, mert a többi a kettejük dolga – a férfiak és az idősebb asszonyok (!) ordítva magyarázták, hogy ugyan már, a Karcsi szeret téged, de hát hajtja a vére, nézd el neki ezt a kis hibát, férfiből van. Ismétlem, az asszonyok is, akik elmesélték, hogy ő is így éltek, mielőtt az embör belehalt a prosztatába… ez a normális, evvan, pont.

      Szeretném hangsúlyozni, hogy nem arról szól a poszt, hogy “minden férfi erkölcstelen görény”, mert nem így van :)))))))))))), de tény, hogy azokat, akik normálisan élnek és egészségesen gondolkoznak, sokkal jobban kell becsülni egy olyan világban, ahol a férfiak és a nők (igen, a nők) túlnyomó többsége egyaránt abból a hibás társadalmi berögződésből táplálkozik, hogy a férfiember vadászként félreléphet, mert hajtja a vére szegényt.

  3. Élvezettel és egyetértéssel olvasom a cikkeidet, de ez most egy picit antoniritás lett. :)

    • A mókás tény az, hogy Ritát tizeniksz éve ismerem, de nem a nőjogi munkája kapcsán. Akkor hallottam a nevét először, amikor a magyarországi alternatív szubkultúrákról írt szakdolgozatot, aminek kapcsán kiderült, hogy rengeteg közös ismerősünk van, sokszor buliztunk ugyanott. Kicsi a világ, de legalábbis a gót színtér. :)

      No, de a felvetésedre reagálva: és arra mit lépsz, amikor a nők jellemző hibáiról írok? Az is izmushoz kapcsolódik, netán nőgyűlöletet áraszt?
      http://www.men.hu/a-7-leggazabb-noi-hiba-amelyektol-menekulj/nok/paros/1384

      Én úgy érzem, csak beszélgetünk jelenségekről, amelyek olykor tipizálhatók, máskor meg nem (nyilván minden típus mögött egyének állnak, ez tény). Én nem érzek benne gyűlöletet, pláne a a férfiak felé. Annál is inkább, mert kettőn áll a vásár, még ha ez a klasszikus feminista álláspont szerint “áldozathibáztatás” a részemről. Arra is reagálnék különben, ha már: nem hibáztatom az áldozatot, csak fontosnak tartom, hogy az egyéni felelősségről beszéljünk.

      • Létező jelenségek megfigyelése önmagában szerintem nem az ördögtől való. A gond akkor van, ha egyedi megfigyelésekből születű értékítélet mentén kezd el az ember egy egész csoportra általánosítani – vagy ami mégrosszabb, ha nincs is ilyen megfigyelés, csak jól esik minden szarért a másikat rugdalni. :) Én személyesen nem ismerem a Ritát, de a nőkért.hu-n valahogy tipikusan csak az utóbbit látom.

  4. kihagytad:
    – be kell bizonyítania magának (időnként másnál is), hogy (még) férfi, tehát rajongásra méltó :)

    • Igen, ember, nem marad!
      A nő a teremtés koronája, mert örök tény, hogy ő szüli az új életet a világra, biztosítva az élet továbbadását. Ez a patriarchátizmustól függetlenül így van, mert emez csak egy történelmi képződmény.
      De mit csináljon az a férfi, aki, mondjuk a házasságában, ahol egyébként gyerekek vannak, nem tudja megszerezni, vagy megtartani (fejlesztéséről ne is beszéljünk) azt a képet (mert talán uram bocsá’, ott csökkentik le, vagy veszik el), hogy ő férfi. S ha már mindent meg- és kibeszéltek, és évek alatt mégsem változott semmi ebben a kapcsolatban? A sima “korrekt” lelépés meg a kiskorú gyerekek miatt meg egyszerűen velük szembeni óriási felelőtlenség. Nos, akkor most mi van? Egyáltalán nem biztos, hogy e férfi bizonyítani akar rajongásigényből, hanem az önértékelését, önbecsülését szeretné helyre- visszaállítani. És társat szeretne, nem csak gyermekeinek anyát, és “cselédet” maga kiszolgálására. Amúgy persze családfőként minden felelősség természetesen az övé. A belső személyes fejlődése is, ha megreked, nyilván az is az ő hibája. Pedig nem iszik, nem dohányzik, káros szenvedélye nincs. Normális és testileg is egészséges. De nem szeretne csak robotos pénzkereső, gyermekgondviselő eltartó-automata lenni, aki örüljön, hogy kap otthon főtt kaját, meg kimossák rá a gatyát, zoknit, inget. “Ne akarjon többet, legyen ennyi neki elég.” Nézzük a középkorú, és annál kissé idősebb férfiak halálozási arányát, és annak sokszor valódi hátterét, áttétes, közvetett okait …
      (zárójelben, amit feljebb már kapisgáltak: És a másik fél, és a ő felelőssége hol van, ő mit tett, vagy éppen nem tett a dolgok elfajulásáért, ill. mit tesz a helyzet normalizálódásáért? Kettőn áll a vásár, nemde? Vagyis fifty-fifty? Vagy mégsem?)
      S ha netán végre máshol megkapja, ami régóta hiányzik neki, megnyugszik, tér vissza az önbizalma, akkor irgumburgum, büdös promiszkuus. Egyáltalán nem minden férfi – rejtetten vagy nyíltan – promiszkuus! Nem áll cselekedeteiben, ösztönösen se, a szociál-darwinizmus talaján, noha az kétségtelenül valahol ott van a törzs- és egyedfejlődés valamely szintjén. A promiszkuitás definíciója tudtommal: nemi partnerek váltOGATása. Így, gyakorító képzővel. Aki viszont csak egyetlen másikkal lép félre, akár többször (lehet nyugodtan szeretőnek hívni), az promiszkuus? Nem a nemi szabadosság, a valódi promiszkuitás, gátlástalanság, a perverzitás bármilyen formája mellett szólalok fel, azok éppen személyiségrombolók. A közvélemény, a társadalom ezzel kapcsolatos ilyen-olyan előítéletei meg nem érdekelnek, teszek rájuk, persze amit szinte gyűlölök, az meg az álszent képmutatás, bármely oldalról is hangozzék.

      • Azért megnézném, a negyvenes-ötvenes korukban halálozók valóban mind ilyen szegény, cserbenhagyott férfiak-e, ahogy Miklós írja, és vajon tényleg semmi életmódbeli ok nincs, tényleg nem ittak, nem dohányoztak, nem tunyultak a fotelban, zsíros kajákkal a tálcán, meg stresszeltek, dühöngtek hülyeségeken.

        Szerintem az a közkeletű szemlélet, hogy a férfiak “hullanak, mint a legyek”, “genetikailag sérülékenyebbek”, meg “jobban fenyegeti őket a szív- és érrendszeri betegség, a lecsúszás és hajléktalanság” (mintha azok valami tudatos, lesben álló aktorok lennének), az egész szemlélet, hogy ez tulajdonképpen olyasmi, mint a genocídium, amelyet ráadásul sokan, nyíltan vagy burkoltan a nőknek tulajdonítanak, nem más, mint felelősséghárítás. Miközben a hajlam, a nagyobb kockázat semmi mást nem jelent, csak azt, hogy ennyivel jobban kellene vigyázniuk magukra, megfontolni a döntéseiket.

  5. Hehe, jól meglátszik rajtad, hogy Csakazolvassa rendszeres olvasója lettél. Bizony, azok a “piszok disznó” férfiak meg a cionista (kihúzva), mármint bocs “patriarchális” világösszeesküvés, fujj… :(
    Hát, kár érted, na…

  6. Arról nem is beszélve, hogy legalább a férfi legalább magának nem hazudik, ha félrelép. Tudja, hogy lellkileg számára TÉNYLEG csak annyi volt a dolog, hogy felállt a farka a feszes seggre, hát levarrta.
    A nő ha félrelép, akkor ő “összezavardott” és képes bemesélni magának, hogy “Dzsiakomó megmutatta nekem végre az igazi szenvedélyt, amit Karcsi mellett nem kaptam meg”.

    • MYNICK0, ezzel csak azt mondod, hogy a férfinak mindenképp élvezetes és egyszerű a szex: kívánás, megszerzés, orgazmus, viszlát. Szerintem ez sem igaz, nekik is nagyon különböző szexélményeik vannak, és hihetetlenül éhesek tudnak lenni lelkileg is, szerelmesek, mint az ágyú.

      Én nem hiszem, hogy a nő hazudik, rengeteg nő már túl a házasságkötésen jön rá, hogy az, amit eddig szexként kapott, az, még ha kellemes volt is, semmi, az automatizmus, levarrás, semmi köze az ő gyönyöréhez. Tudom, hogy ezzel nehéz szembenézni. És van, aki sose jön rá. Ennyire nyomja el a rendszer a nők spontán örömeit.

      A feszes segg igényeiről, öröméről, érzéseiről nem esett szó, az csak úgy ott volt, valami tárgy, le is varrják.

  7. Egyébként ösztönszinten a szociál-darwinista listán majd az összes pont – bár elnagyoltan – de igaz. De az ember épp azért nem állat, mert van egy intellektusnak nevezett kütyüje is, amire lehetőleg még ráépül egy csomó minden, neveltetés, kultúra, civilizáltság, vagy teszemazt romantikus szerelem. Szóval bár a késztetés megvan a nap 24 órájában, hogy röptében a legyet is (főleg pubertás környékén), azért 100-as IQ fölött viszonylag megerőltetésmentesen függetlenítheti tőle az ember a cselekvéseit. Gerinc meg nyomós ok kérdése.

  8. Jól összefoglaltad a témát és többségében egyet is értek vele. Az ember társas lény és az élethez hozzátartozik a másik nemmel való kapcsolat, a boldogság. A gond az, hogy a házasság intézménye egy idő után nem feltétlenül szolgálja ezt. Úgy gondolom igen ritka esetektől eltekintve a kapcsolatok többsége ellaposodik, kiég. Egy kulturált pár ezt meg tudja beszélni, képes lehet orvosolni, illetve ha nem, akkor képes kulturáltan elválni.

    Minden egyéb esetben ahogyan írtad is gáz van. A legnagyobb gáz az, amikor azért maradnak együtt, mert a gyerek érdeke azt kívánja. Az érdek szó nagyon csúnya. (Érdekes, hogy az érdeklődés is ebből fakad, ami viszont pozitív.) Amikor érdekből tesz vagy nem tesz valaki valamit, akkor az a legnagyobb méreg: önmaga ellen.

    Néhány évig volt egy magánnyomozó vállalkozásom, így törvényszerűen belefutottam az ún. bugyi ügyekbe. Egyetlen esetben vállaltam el ilyet, mert az egy kicsit specifikus volt gyerekelhelyezési problémák miatt. Minden más esetben már a megbeszélés során sikerült meggyőznöm a leendő ügyfelet arról, hogy egy kapcsolatban vagy van bizalom vagy nincs és mindig úgy állt fel a megbeszélés után, hogy már nem is akarta megfigyeltetni a párját. Egyszerűen csak helyre kellett tenni a lelkét.

    Az élet folyamatos változás, megújulás. Ha egy kapcsolatban a partnerek képesek megújulni, akkor jó. Ha viszont nem, akkor új kapcsolat után kell nézni. Ilyen egyszerű.

    • Igen, alapvetően azt is nagy problémának érzem, amikor a házastársak ígéretet tesznek arra egymásnak, hogy holtomiglan-holtodiglan. Tegyék maguknak, vagy ne tegyék egyáltalán. Mert hűnek maradni önmagunkhoz nehezebb, mint egy másik emberhez, akivel ezek után “csak” őszintének kell lenni. De kifizetődőbb is, és sokkal kevesebb szenvedést hoz.

      Hú, a “bugyi ügyek” kemények lehetnek. Igazából amint a bizalom elmúlt, nagy a baj. És mi változik, ha kiderül, hogy igen, megcsalták őt? És az, ha nem? Itt csak az segít, ha az ember rendbe teszi magát, mit is akar most, hogy a bizalom elmúlt… Nehéz.

  9. Két bajom van:
    – Az egyik az alaptalan, általánosító, dühöngő férfigyűlölet, ami árad a posztból. Ezt talán magadban kellene tisztáznd.
    – A másik, hogy szerintem a megcsaláshoz, a természetéből fakadóan mindig, minden esetben szükségeltetik egy nő is, azaz a megcsalások száma férfi és női oldalról közelítőleg egyenlő. (Csak akkor lehet több a férfi megcsaló, ha kevesebb nő, de nagyobb promiszkuitással csábítja el a férfiakat. Az ilyen nőket miért védenéd? Ha pedig a férfi megcsaló a kevesebb, de több nőt csábítanak el, akkor minek az általánosítás an blokk a férfiakkal szemben?) Az egyoldalú fejtegetésed, az elegendő egy mondatra egyszerűsítve arról szól, hogy a megcsalásról mindig a férfi tehet, aki egyébként impotens és olyan ronda, hogy nem képes magának egy nőt összeszedni, és hogy a társadalom visszafog téged abban, hogy halálra kárhoztasd érte. Mondjuk szerintem ez nem igaz, de lelked rajta.
    Amúgy a mellékelt képen azt hiszem, éppen a nő csal.

    • Én pont hogy most ajánlottam egy férfi ismerősömnek a cikket,mondván,hogy végre nem egy Nők Lapja Cafe oldalon olvashatunk csak ilyenekről.
      Ahogy leírta már egy másik kommentben is:csak egy KONKRÉT eset késztette arra,hogy ezt a postot megírja és erről az oldalról vizsgálja. Ott van a post elején is,ott van egy kommentben is. Sőt,azt is említette a cikk közben,hogy amikor a nő csal meg,az is egy teljesen már téma,de erről most nem fog írni.
      Szerintem nem árad belőle a férfigyűlölet-pont ezért olvastam élvezettel. És mint említettem az imént,egy konkrét eset inspirálta.

    • Kedves 5perc, az, ha jelenségekről (amelyeket férfiak és nők közösen tartanak fenn) beszélgetünk, még nem férfigyűlölet. Talán nőgyűlölet az, amikor a nők jellemző hibáiról esik szó? Csak mert van olyan cikkem is, ami a másik oldalról közelít:
      http://www.men.hu/a-7-leggazabb-noi-hiba-amelyektol-menekulj/nok/paros/1384
      Kíváncsi vagyok a véleményedre. Komolyan.

      Amúgy meg sehol nem írom, hogy a nő soha nem csal. A képen is ő csal, igen. Szoktak ők is.

  10. Én is r@banc vagyok amiért elhagytam a páromat és elvettem tőle a gyerekét. Megcsalt, nem is egyszer, terhesen is, megverte a gyereket és amikor bejelentettem hogy ezért elhagyom, megütött engem is. Minden láthatáson azt hallgatom milyen romlott is vagyok. Merek boldog lenni utána, az új párommal és elhagytam a “jót”, voltam olyan szemét hogy bírósági úton korlátoztam a jogait (csupán a megszokott gyerekelhelyezést kértem).
    Azt tapasztalom mindezek után, hogy hiába a férfi ezernyi gonoszsága, mindig is én leszek a hibás. Ő férfi, ő megteheti. Menjek vissza hozzá, mégis csak ő a gyerek apja, nem csak az idősebb nők, a fiatalabbak is ezt szajkózzák. Kifordult és ferde ez a világ, ahol már az is normális ha a férfi megcsalja a terhes asszonyát.

    • Kedves Dorka!
      Többször hallottam ilyen szituációt és sosem tudtam felfogni, hogy egy ilyen férfinek minek szül gyermeket egy nő? Minek van egyáltalán vele?
      Esetedben a várandósságod alatt is vert. Amikor megfogant a gyermek akkor milyen volt a kapcsolatotok? Minden rendben volt ? A terhesség alatt meg egyszerűen elkezdett agresszív , tettleges lenni ? Vagy esetleg már előtte is olyan volt? Ha igen akkor végképp nem értem, hogy mi késztetett arra , hogy vele légy illetve gyermeket szülj neki …

  11. Körülbelül 100 évvel ezelőttig a házasságok alapja nem a szerelem volt. A hűség sosem volt valóságos, mert nem választotta az ember a párját, hanem “kapta”. Ma viszont a szerelem nevű illúzió alapján házasodnak az emberek és ez hozta magával azt az irreális elvárást, hogy “szerelem van, tehát hűség is kell hogy legyen”.
    Meddig? A huszadik század elejéig az átlagéletkor alulról verte a negyvenet és a kommunikáció két ember közt is nehezítettebb volt, mint manapság. Kevesebbet éltek és azon belül is kevesebbet érintkeztek, tehát a megunás is lassabban alakulhatott ki, ha egyáltalán kialakult.
    Ma viszont a kitolódott életkor és a sűrűbb érintkezések mellett kéne 40-50-60-70 évekre teljes hűséget fogadni. Vagyis teszünk egy betarthatatlan és nem életszerű fogadalmat életünk első negyedében-harmadában az összes hátralevő időre minden változástól – bennünk, párunkban, külvilágban – függetlenül.
    Igen, a régi patriarchális társadalom és az általa hordozott értékek nem tűntek el pár évtized alatt, de ez még nem jelenti azt, hogy ez az alapja az egésznek.
    Egy házasság, vagy komoly élettársi kapcsolat felvállalásakor két szabad ember kijelenti, hogy lemond a szabad önrendelkezési joga egy részéről – ez esetben a nemi szerve feletti rendelkezésről – mert úgy tanulták, hogy így kell. Tényleg? A hetven évig szerelemben, vágyban és boldogságban élő párok éppoly ritkák, mint a minden dohányos által ismert Józsi bácsi, aki 90 éves koráig bagózott, de abba halt bele, hogy egy autó ütötte el.
    Értem én, jöhet a kérdés, hogy akkor miért nem válik el/szakít?
    Azért, mert tanult az életéből, rájött, hogy nem a másikban, magában, a kapcsolatban van a hiba, hanem egyszerűen csak az életben nem kivitelezhető a szerelmen alapuló örök hűség. Robbantson fel mindent amiben él, csak a szex miatt, mert megkívánt valaki mást? Ez ugyanannyira értelmetlen, mint a 70 év szerelem és hűség. 1000-ből egyszer bejöhet, de ilyen sanszokkal kevesen vágnak bele…
    És persze felvetődik, hogy mi a hűség? Ha a kolléganőm rendszeresen hoz be a munkahelyünkre kajákat a kreálmányaiból és rájövök, hogy jobban szeretem, mint ahogyan a párom főz, és ezután amikor csak lehet, a melóban lakok jól és szép lassan leszokik/leszoktatom a párom a főzésről, akkor én őt megcsalom?
    Ha nem, akkor mit teszek? Ha találkozom valakivel, akivel lelkileg passzolunk, sokkal könnyebben nyílok meg neki, mint a páromnak és rengeteg dolgot elmondunk egymásnak és megbeszélünk, de sohasem szexelünk, akkor a páromat megcsalom?
    Ha nem, akkor mit teszek? Ha lefekszem mással, mert kíváncsi vagyok, mert unatkozom, mert segít egymáson két ember, stb., de élek valakivel és eszem ágában sincsen elhagyni, akkor én őt megcsalom?
    Ha nem, akkor mit teszek?
    A mai dolgozó párok világában egy pár körülbelül napi 2-3 órát tölt együtt ébren összesen. De persze ebben benne van az esti házimunka, tisztálkodás, gyerekkel foglalkozás is. A munkahelyükön, boltokban, ügyintézve, edzésen, klubban, stb. ugyanezek az emberek 8-10 órát töltenek nap mint nap másokkal, köztük ellenkező nemű emberekkel is. Idővel többet tudnak a kollégájukról, mint az emberről, akit életük párjának választottak, de maradjanak hűségesek.
    Ja. Esélyes.
    Nincs itt se vadászösztön, se Darwin, se vallások, csak a csúf tények és helyzetek. Mindkét nem szembesül vele, nem csak a férfiak.
    Talán csak annyi igaz, hogy a patriarchális reflexek miatt a férfiak pár sör után lazán kijelentik, hogy mit tettek, míg a nők magukban tartják, mert kissé tényleg furcsa lenne, hogy ha egy nő társaságban azzal kérkedne, hogy kivel és mikor és hol és hányszor csalta meg a párját.

  12. Érdekes a téma… Nem szoktam az ilyen hosszú eszmefuttatásokat elolvasni de most volt türelmem. Az utolsó kommentál nagyon tanulságos..(sajnos családomban is van,aki többet tud a kollégájáról mint..). Olyan eszmefuttatást indított be bennem, hogy nem is tudom mit gondolok és mit akarok leírni hirtelen. Szerintem a megfelelő arány a fontos. Ha biztos vagy benne, hogy jó neked minden azzal akivel vagy, akkor ne legyél se sokat, se keveset vele. Nem kell mindennap szeretkezni és nem kell soha napján. Arany közép út a válasz a problémára szerintem. Az viszont igaz, amit Eszter ír, hogy ma már nem divat ha valaki csábítást érez vagy hirtelen egy nem várt lehetőséget lát és nemet mond, akkor az már gáz. Miért?? Pedig pont, hogy így lenne érdeme, rangja és méltósága. Nem úgy, hogy egy másik “csalóval”,”vétlennel” avagy “nem törődőmmel” összefekszik valaki.. Nem véletlen a mondás, hogy senki sem tökéletes.

    • Nem kerülhető meg az az összefüggés, mindenféle roppant modern és reális jófejeskedő trendi szövegelés mellett sem,hogy tartozunk e vagy sem, hűséggel és tapintattal, tisztességgel és uram bocsá, önmegtartóztatással ,akivel saját szabad akaratunkból úgy döntöttünk, hogy családot alkotunk,összetartozunk.

  13. veragelencser // október 11, 2013 - 16:58 // Válasz

    Szerintem az emberek nem a szerelemnek nevezett illúzió miatt házasodnak, hanem mert házasodni akarnak. Ebben túlnyomó részt az zavar, hogy ez mégiscsak a külvilág felé mutatott illúzió. (Igen, ez nyilván összecseng azzal, amit Eszter mondott, hogy elsősorban magunk felé kéne hűséget mutatnunk.)
    Rengeteg elsietett és elkapkodott, és rossz döntésen alapuló házasság van. Van egy csomó, ahol csak az egyik szeret, van, ahol “közbejött a gyerek” (hihetetlen, hogy ezt ma még bárki beveszi!), van, ami pusztán érdekből köttetődik.
    Ezek az emberek mind-mind hazudnak a külvilágnak, és ami még szörnyűbb: maguknak, és tipikus esete ennek, hogy jön valaki (vagy valakik) és jól felkavarják az elégedetlenebb fél lelki világát, és jön a megcsalás.
    Pedig lehet, hogy előbb magában kéne lerendezni azt, hogy tényleg szereti-e a másikat annyira, hogy minden nyűggel együtt, minden csábító kísértéssel együtt az utolsó óráig mellette álljon.

    Másrészt a házasságot szeretik úgy ábrázolni, mint a lányok legfőbb álmát, ami után minden csillámporos, pedig pont utána jön csak a neheze. Valahogy az eskünél annál a szövegrésznél, hogy “betegségben, szegénységben” stb. senki nem figyel.
    A házasság nem cél, hanem állapot. Pedig a cél volta még mindig úgy dübörög az egyébként lassan egyenlőségpárti női fejekben, mint a versenyistálló lovai előtt a koszorú megszerzése.

    Mindez nagyon dehonesztáló lehet első pillantásra a párkapcsolatra, és házasságra nézvést, pedig nem, én kifejezetten hiszek az örök hűségben, hála istennek családon belül is előfordult. (Amikor a nagypapám meghalt, a nagymamám 18 éves képe mosolygott ránk vissza a pénztárcájából. A mama akkor már jó 7 éve volt halott. Szerintem csak így érdemes házasságot kötni, sehogy máshogy.)

    És a szerelem nem illúzió, hanem kézzelfogható valóság, csak sajnos nem mindenkinek jön össze.

  14. Sohasem tudtam megérteni ,hogy a boldog párkapcsolatban, házasságban élő nők, miért akarnak más férfiaknak is feszt tetszeni. Mi abban a jó, ha az utcán, a metrón, a munkahelyen fekorbácsolják a másik nem libidóját ? Hiszen állítólag ők már választottak és boldogok és elégedettek a párjukkal.a láttam a metrón egy 55 (?) éves nőt úgy volt öltözve mint egy huszonéves.

    • Moncsek István: Abból a téves férfihozzáállásból indulsz ki, hogy a nők csak a férfiak kedvéért öltöznek ki. A nők egy része egymásnak is öltözik, rivalizálnak. Simán előfordulhat, hogy a huszonévesnek öltöző ötvenes hölgy a kolléganőit akarta túlöltözni, őket akarta pukkasztani.

  15. Nem kerülhető meg az az összefüggés, mindenféle roppant modern és reális jófejeskedő trendi szövegelés mellett sem,hogy tartozunk e vagy sem ? hűséggel és tapintattal, tisztességgel és uram bocsá, önmegtartóztatással ,kímélettel annak az személynek ,akivel saját szabad akaratunkból úgy döntöttünk, hogy összekötjük az életünket, családot alkotunk,összetartozunk.Továbbá mekkora az az élvezet gyönyör pozitív élmény ,ami megéri
    akkora fájfdalmat okozni a párunknak és kockáztatni a kapcsolatunkat ami értékes számunkra hiszen nem bontottuk fel.

  16. A téma annak alapesete, amikor valaki magát jobban szereti mint a másikat,a saját gyönyöréne alkalmi egyórácskás
    élvezete okán elfelejt minden együttérzést ,szeretetet, elkötelezettséget, bölcs meggondolást.
    Elront, megaláz, tönkretesz valamit, ami eddig teljes volt és ami nem csak az övé.

    • Csak úgy elgondolkodtatásképpen: Miért kellene mást jobban szeretnem mint magamat? No és egyáltalán lehetséges ez szerinted?

      Ha nem adod meg a testednek, amire szüksége van, akkor nem szereted, ami egy idő után vissza fog ütni. Ha nem adod meg a lelkednek, amire vágyik ugyanez fog történni. Miért lenne ez másképpen önmagad esetében, ahol önmagad alatt a saját belső valódi lényedet értem?

  17. Nem kell,de az igazi szeretetnek ez a lényege.
    Nem is mindenki képes arra, hogy igazi szeretetet érezzen és annak szellemében cselekedjen.
    Sok egoista jól elvan önmaga imádatával.
    Reggeltől estig magával törődik és a saját ev
    litathatatlan szükségleteivel.
    Gyereket ne vállaljál, amíg meg nem haladod ezt a szintet!
    A test és a lélek is mohó fogyasztók, önismeret, önfegyelem nélkül vékony jégre visznek.

    • No igen, amit szeretetnek hívunk, az többnyire barter, még ha nem anyagi, hanem lelki értelemben is. Bizonyos szinten a “feltétel nélküli” anyai is az (aszondják, az apai szeretet meg még csak nem is “feltétel nélküli”, de ti ezt jobban tudjátok), hiszen az ember a saját folytatását, önmaga kiteljesedését és esetleg későbbi gondozóját látja a gyerekben. Ugyanakkor a szeretetben nem lehet barter (bár kétségkívül lehet szeretettel barterozni, az tény).

      Van-e tiszta szeretet, itt és most a földön, igazi feltétel nélküli vajon, ha a lelkünk mélyére nézünk? Ez csak egy költői, filozófiai kérdés, de komolyan érdekel. Ha valaki úgymond “feltétel nélkül” szeret, jobban a másikat, mint önmagát, arra azt mondják, hülye. Megbolondult, hogy szereti a Józsit/Marit, pedig a Józsi/Mari terrorizálja, csalja, miért tűri hát? Mert szereti. Akkor hülye… – és itt a kör bezárul. Józsinak/Marinak “viselkednie” kell valahogy, ha szeretetet akar, amiben egyikünk sem kételkedik. De akkor szeretet-e ez? Vagy akkor a szeretet feltétele, hogy a szeretett lény is szeressen annyira, hogy “viselkedik” a kedvemért, és cserébe én is “viselkedem” neki? Akkor viszont ott vagyunk megint, hogy ez barter…

      Szóval, nem vagyok biztos benne, hogy a legmélyebb, feltétel nélküli szeretetet ismerjük egyáltalán a tudatos énünkkel. Maximum az ideát másoljuk tudattalanul, “kicsiben”.

    • “Nem kell,de az igazi szeretetnek ez a lényege.” – Az igazi szeretetnek a lényege semmi más csak az elfogadás.

      “Nem is mindenki képes arra, hogy igazi szeretetet érezzen és annak szellemében cselekedjen.” – Ez bizony így van.

      “Sok egoista jól elvan önmaga imádatával.” – Szerintem az egoista fogalmát félreértettük. Az egoista pontosan a külvilág, a környezet igényeinek felel meg. Lásd ÉN és EGO közötti különbség!

      “Gyereket ne vállaljál, amíg meg nem haladod ezt a szintet!” – Elkéstél ezzel a tanácsoddal. Én annyira szeretem a gyerekemet, hogy tökéletes szabadságot kapott. Régebben még voltak elvárásaim vele szemben, ma már azt mondom egyedül saját maggamal szemben lehetnek elvárásaim.

      “A test és a lélek is mohó fogyasztók, önismeret, önfegyelem nélkül vékony jégre visznek.” – Pontosan erre épül az egész fogyasztói társadalom. Elégítsd ki a test és a lélek igényeit! Ha véletlenül nem lennének, akkor pedig ott a marketing, ami gondoskodik az igénykeltésről. Éppen így lesz elsőszámú célpont az EGO.

  18. Mindent, amit megkívánsz azt feltétlenül meg is kell kapnod ?
    Az önmegtartóztatás csak egy fölösleges fogalom, soha nem alkalmazod ?

    • Igen, de azt az embernek önmagáért is meg kell tudni tennie, nem csak azért mert a másik – mellesleg jogosan – azt kérte.

      Erről az jut eszembe, hogy amikor Csernushoz elment egy delikvens, aki azt mondta, hogy a párja, gyermeke, szülője miatt akar leszokni a drogról vagy az alkoholról, Csernus leordította a hajat a fejéről, és azt mondta: most menj haza, gondolkozz és ha önmagadért akarsz leszokni, gyere vissza. Nem csípem különösebben Csernust, de nagyon igaza volt: ha külső tényezőhöz kötünk egy belső dolgot, bármikor pillanatok alatt összeomlik a kártyavár. A szerelem/kapcsolat/házasság véget érhet, a gyerekek kirepülnek, a szülő meghal, ha viszont önmagadért teszed le káros szenvedélyt, nekik is többet tudsz adni magadból, őket is megtiszteled, ugyanakkor az eredmény is tartós.

      A kérdés az, hogy lehet-e más válasz a jó válasz az “önmegtartóztatás” (bármiről is mondjon le az ember) esetén, minthogy “nem teszem, mert pótcselekvés, engem is gyengít, másoknak is ártok vele”, és mellé ott van persze még mindig az, hogy nem teszek olyat, amit nem akarom, hogy más tegyen velem.

  19. Természetesen a szeretet ideális esetben “barter üzlet” is.
    Az édesanya szeretetét is el lehet magyarázni evolúciós okokkal .
    A szeretet lényegében mégsem elsősorban jó üzlet, hanem egy olyan érzelem és mindennapi gyakorlat, ami több ennél és ami nélkül nem lenne érdemes élni.
    Miután a szeret kapcsán adott és kapott “szolgáltatások” nem egyneműek nem átválthatóak egymásra, tehát egyenleget lehetetlen felállítani.
    Hogy ki milyennek érzi az egyenleget, az padig nagyon szubjektív és nem mindig reális.
    Szeretni csak úgy lehet úgy érdemes ,ha nem méricskélünk, nem érdemek szerint adagoljuk azt , a tisztára hülyének nézést, pedig minden szülő eltűri egy pontig gyermekeitől. De ennek is van határa.

  20. “A kérdés az, hogy lehet-e más válasz a jó válasz az “önmegtartóztatás” (bármiről is mondjon le az ember) esetén, minthogy “nem teszem, mert pótcselekvés, engem is gyengít, másoknak is ártok vele”, és mellé ott van persze még mindig az, hogy nem teszek olyat, amit nem akarom, hogy más tegyen velem”

    Ezt a mondatot nem sikerült értelmeznem.

  21. Tudja egy vagy sem ,de minden normális ember az intim kapcsolatában az édesanyjához fűződő viszony mintájára keresi kívánja a teljes végleges elköteleződést a kizárólagosságot.Két embernek ezt nem lehet megadni, ezért a csalás a hitegetés a félrevezetés a nyomában járó csalódás, előre kiszámítható. Valaki vesztese lesz a titokban lopott gyönyöröknek.

    • Nem igazán értem, mi rossz, mi elítélendő van abban ,ha a feleség, a nő , önkéntes adakozásból, nagy ritkán teljesíti a férje testi kívánságát ami gyakorlatilag egy tízperces szolgálat, akkor is amikor neki egy porcikája sem kívánja ezt a dolgot .
      Vajon nem világos ,hogy a férfinek általában erősebb a természettől való szexuális késztetése ?
      Vajon az egyenlőség azt jelentené ,hogy mindig mindenben teljesen egyenlőek vagyunk ?
      Hogyan lehetséges vajon különböző minőségeket összehasonlítani ?
      Persze ,hogy minden vállalást, a házasság kötelékének vállalását is, még ha önkéntes is, előfordul ,hogy nehéz fárasztó, kényelmetlen teljesíteni.
      Tetszik e vagy sem mindig tartozunk valakihez, valakikhez és hogy e kapcsoltainkhoz méltónak bizonyulunk e vagy mindig mi lopjuk meg a másikat, így vagy úgy élősködünk rajta, az történetesen minket minősít.

      • A párkapcsolat nem lehet kényszer meg “tetszik, nem tetszik”, mert ha ilyen, az emberek nem kötik meg, vagy elmenekülnek belőle. A lélek nem elhallgattatható: aki ilyen kötelességszerű házasságban él, az vagy tönkremegy, vagy elválik.

        Az a baj a tízperces szolgálattal (ehhez egyébként gratulálok, az ilyen férfiak büszkék lehetnek a minőségre, és sokan ezt a tízet is túlzónak érzik), hogy ha rutinná válik, akkor a férfi önzését szolgálja, hosszú távon biztosan tönkreteszi a nő spontán szexualitását, és manipuláción, zsaroláson alapul. Essünk túl rajta, mint valami foghúzáson. Ha a szexet kötelességként, szolgáltatásként állítjuk be, akkor az nem szex, hanem nemi erőszak. Leönteni páli igeversek szószával pedig gyomorforgató. Nem bonyolult ez: ha egy nő megtagadja, megvonja a szexet, akkor nem jó, nem fontos neki, valószínűleg elég rossz testi, érzelmi állapotban van, talán nem függetlenül a párkapcsolata minőségétől vagy partnere ápoltságától, érzelmi intelligencájától, szexuális kultúrájától. Aki szereti a nőt, nem csak használja, az nem csikar ki tőle szexet, mert az embertelenítő és megalázó, és rombolja a kapcsolatot.

        Nem igaz, hogy a férfiaknak ab ovo erősebb a szexuális késztetése. De ha így is van, őneki kell kezdenie vele valamit, nem másoknak feladatul adni. A helyzet az, hogy ők élhetik ki szabadon, büntetlenül, szégyen nélkül a késztetéseiket, akár képernyők előtt vagy jó pénzért is, őket nem nyomorítják (szégyenítik, korlátozzák, erőszakolják) meg kis koruktól úgy, mint a nőket, nem erkölcsi kérdés a szex. Hihetetlen az önigazolás, ami ebben a témában megy.

        Szerinted mi a helyzet, ha a nő akar több szexet? Hogy van ez a szolgálat-dolog akkor? Ugye apunak nem áll fel, nincs kedve. Na? (Tudom, a nő fogyjon le és vegyen magas sarkú cipőt.)

        • . “A lélek nem elhallgattatható: aki ilyen kötelességszerű házasságban él, az vagy tönkremegy, vagy elválik”

          Bizonyám a házasság kötelezettségekkel is jár .
          A Frissgföl az, ami fenékig tejfel.

      • “mindig mi lopjuk meg a másikat” = nem vagyunk hajlandóak bele lefeküdni??? Ellopjuk az ejakulációját? Ugye nem. Mondjátok, hogy nem.

  22. Az otthon szexhiánytól szenvedő és erre félrelépéssel reagáló férfiak témájához fűznék egy megjegyzést, amely helyzetet itt Miklós elfajultnak nevezett. Ez klasszikus nőhibáztatás szerintem, mintha szexelni, e téren is ellátni a férfit kötelező feladat lenne, amikor ő akarja. “Az a normális, ha egy párkapcsolatban van rendszeres szex.” Azt szeretném mondani, hogy ez nem igaz. Egy normális, pontosabban jól működő kapcsolatban akkor van szex, ha azt mindkét fél kívánja. Szex akkor lesz, ha a két fél kívánja egymást, nem túl fáradtak, és még alkalmuk is van rá, és nem akkor, ha az erős késztetésű fél a maga örömére különböző módszerekkel eléri, hogy legyen. Nem kell itt semmilyen rábeszélés meg kapacitálás. Aki nem akar szexelni, az nem kívánja a másikat, és elég szomorú, hogy sokakat ez egyáltalán nem érdekel, csak aktus legyen. Pedig minél kevésbé van jelen a kívánság, annál inkább hasonlít az aktus a nemi erőszakra.

    A blogomra naponta húszasával jönnek a “nem szexel velem a feleségem”, “nincs szex”, “nemet mond a közeledésemre” és hasonló tartalmú keresőkifejezések. Ennek örülök. És bőven van mit válaszolni arra az elképesztő manipulációra, amellyel a magazinok próbálják rávenni a nőket arra, hogy többet és odaadóbban szexeljenek, mert az egészséges meg akkor a férfit kenyérre lehet kenni. Ez tulajdonképpen a társadalmi béke megőrzésének szándéka is, a nők önrendelkezésének megsértése árán.

    A Házasságot, ahogy a közerkölcs ma érti, én leginkább érdekalapú képmutatásnak tartom, kötelező, kibírandó gyakorlatnak, a szeretőket a modern kor boszorkányainak, a hűtlenség meg nagyon is emberi dolog szerintem, ha nem hatalmi “én ezt is megtehetem” alapon történik, hanem valódi emberi közelségből, és ha a nőnek sem tilos észrevennie másokat. Akkor lehet jóval tartalmasabb, mint a kiürült házasság. Nagyon szépen ír erről Alice Munro a Fikció című novellában.

    • Drágám, a mai éttermi vacsorát most nem tudom fizetni, meg azt hiszem a közüzemi számlák is rád maradnak. Most egyszerűen nincs kedvem, hihetetlenül hasogat a fejem, azt hiszem inkább elmegyek berúgni. Ugye nem akarod megsérteni a keresetem fölötti önrendelkezésem jogát?

      • Tehát úgy gondolod, hogy ha a férfi (teljes egészében) fizeti ezeket, amelyeket egyébként szerződésben vállalt, AKKOR a feleségnek ugyanígy kötelező szexuális szolgáltatást nyújtania, függetlenül attól, hogy van-e kedve vagy nincs? Hasonló vállalásnak érzed a kettőt?

        És ha nem fizeti a férfi ezeket, akkor nem jár a szex?
        Ha a nő fizeti, akkor…?

        Úgy gondolod, hogy egy családos embernek, akinek a felesége a közös gyerek nevelése miatt nem dolgozik munkahelyen, önrendelkezési joga van a keresete fölött?

        Úgy gondolod, a nők kifogást keresnek, mint amilyen a fejfájás, hogy “ne kelljen szexelni”? Vagy igazából akarnak, csak direkt eltitkolják, hazudnak? Miért is?

        Nem _kell_. Ha jó lenne nekik, ha kívánnák, szexelnének. Ilyen egyszerű. Csak fikció a férfival szándékosan kitoló, ördögien mesterkedő nő.

        • Jóindulat ,tolerancia, együttérzés, méltányosság ,versengés az “adakozásban”
          Ezen instrumentumok gyakorlása nélkül nincsen hosszantartó harmonikus kapcsolat.
          Ezek minden esetre kiterjedő kodifikált szabályozása lehetetlen.
          Irányelvek és ajánlások megfogalmazásánál többet nem tehetünk.
          Mindenkinek joga van visszautasí
          tani a a szexet és ugyanígy joga van az ismételt visszautasítások nyomán megsértődni, úgy érezni, hogy az ő vágyai érzései ,nem fontosak a partnerének.

          • Azon tűnődöm, milyen szabályozásról beszélsz. De még az irányelvekkel, ajánlásokkal sem tudok mit kezdeni. Ez itt a magánélet, ezerféle élmény, helyzet, lelki folyamat teszi olyanná, amilyen, nem lehet összeszorított foggal és mások elveihez igazodva megélni, de még magyarázattal sem tartozik senki. Miféle pozícióból, ki és kinek az érdekében fogalmazhat meg irányelvet? Egyféleképpen kell, lehet viselkedni? Létezik ilyen elv? Ez olyasmi, mint az erkölcstan? És zseblámpával járják aztán a hálószobákat? Ígérd meg, hogy szereted és kielégíted, különben nem jár lakáshitel, vagy ilyesmi? Felnőtt emberek , ha egyenlő a mozgásterük, egyrészt el tudják dönteni, másrészt legelemibb joguk is elönteni, milyen párkapcsolatot élnek, hogyan viselkednek benne. Sajnos, az egyenlőség távoli ábránd, így az erősebb dönt, gyakorol anyagi, verbális, érzelmi nyomást.

            Ha tömeges és aggasztó jelenséget látunk, annak meg oka van, nem kéne hibáztatni meg szeszélyként beállítani, hogy a nők elégedetlenek és nemet mondanak a szexre.

            Esetleg osszuk meg a tapasztalatainkat, tegyük ide magunkat, ahelyett, hogy másokat akarnánk rendszabályozni.

            Szerintem a szexben ne legyen “versengés az adakozásban”, hanem az legyen, hogy konzisztens magával mindenki, megismeri teste-lelke működését, és nem manipuláció vagy erkölcsi norma veszi rá az aktivitásra. Szép egyenlően hangzik, hogy versengjenek az adakozásban, de az ilyen szemléletből a nemi szerepek igazságtalan volta miatt mindig a nőnek lesz többletfeladata. Valóságos erkölcsi kötelessége a szex, ha nem teljesíti, dühöngő, kötekedő, érzelmileg zsaroló, megcsalással fenyegető férfi lesz az ő jóindulatú és toleráns partneréből. Persze ha a nő a vérmesebb, akkor férfi meg mit csináljon, most nem áll fel, meg elalszik — sajnos, az ellenállhatatlan biológia.

            A kicsikart szex soha nem jó, rombolja a kapcsolatot, és ha rutinná válik, akkor, akármilyen rejtett eszközökkel zajlik is a csikarás, biztosan tönkreteszi a vágyat, az igazán örömteli szex esélyét.

            Megsértődni lehet, csak nem érdemes. Hiába fontosak a másik érzései, ha az egyik nem kívánja, akkor az nem szex. Inkább az a kérdés, miért nem kívánja, mitől szűnik meg a szeretet, miért van ennyi neheztelés, miféle mechanizmusok okozzák a vágy hiányát tömegesen, a gyerekkori traumától a megszégyenítő nevelésen és a szorongató szépségnormákon keresztül az önös, érzelmileg üres, de szexet elváró, nyomasztó kapcsolatokig meg a nők monoton, túlterhelt hétköznapjaiig, amelyekben folyton az inkompetenciát élik meg.

            Azzal nem megyünk semmire, ha azt hangoztatjuk, hogy a nőknek, bár igazából nincs kedvük, szexelniük kéne.

            • “Sajnos, az egyenlőség távoli ábránd, így az erősebb dönt, gyakorol anyagi, verbális, érzelmi nyomást”

              Ezzel a mondatoddal sajnos egyetértek.

              Mélységesen mélyen hiszek benne, hogy létezik a helyes, a dicséretes, az előnyös, üdvös ,jónak mondott, az egészséges , megoldás minden helyzetben.

              Van egy halovány sejtésem, hogy látens feminista vagy.

              “Anyuci ma sem szexel, mert nincsen kedve, olyan mísz ma ,de apuci bármilyen szarul érzi magát, el kék mennie dógozni, mert anyagi értelemben fenntartja az öttagú családot, ő nem lehet mísz “

              • Nem vagyok látens feminista. (Ez olyasmi, mint a látens pedofil?) Neked a feminista szitokszó?

                Ha valaki azt gondolja, hogy a nőnek úgy kötelessége a szex, ahogy a férfinak a munka és a család eltartása, kvázi cserébe, az nagyon el van tévedve.

                • ” Ha valaki azt gondolja, hogy a nőnek úgy kötelessége a szex, ahogy a férfinak a munka és a család eltartása, kvázi cserébe, az nagyon el van tévedve ”

                  Azt gondolom hogy a feleknek érdemes legjobb belátásuk szerint mindent megtenni, ami a kapcsolat javára válik.
                  Dolgozni valamiért sok sok esetben kényelmetlen, fárasztó és unalmas.
                  El tudom képzelni ,hogy vannak nőkakik olyan jószívűek, hogy évente egyszer a férjük kedvéért belemennek a szexbe akkor is, ha momentán egy porcikájuk sem kívánja.

                  • Jószívűek?! Évente egyszer?
                    Ezeket a férjeket egyáltalán nem zavarja, hogy a feleségüknek ez nem jó? A alamizsnaszex nem megalázó? Nem, nem szeretet, ez valami más.

              • “Anyuci ma sem szexel, mert nincsen kedve, olyan mísz ma ,de apuci bármilyen szarul érzi magát, el kék mennie dógozni, mert anyagi értelemben fenntartja az öttagú családot, ő nem lehet mísz ”

                Úgy tűnik, a ti kiindulópontotok az, hogy a nők alapvetően nem szeretik a szexet, ezért kell tőlük “megvenni” azzal, hogy a férfiak dolgoznak, amit meg ők nem szeretnek.
                Szerintem viszont egyik sem igaz. Sem az, hogy “a” nő nem szereti a szexet (ha valaha szerette, de most nem, tán érdemes lenne nem elfogadni az első sztereotipikus választ, hanem megvizsgálni, mi változott), sem az, hogy “a” férfi kizárólag nemszeretem módon, a család eltartása céljából dolgozik. Azon elképzelésről nem is szólva, hogy “a” nő “nem dolgozik”. Egyrészt a családok többsége kétkeresős. Másrészt a nő a szakmai-munkaerő-piaci szempontból inaktív éveiben is dolgozik, csak nem pénzkereső tevékenységet végez.

        • Mi az hogy “szerződésben vállalt” ??? Hol van az benne bármilyen szerződésben, hogy a férfinek kötelező fizetni a vacsorát vagy a közüzemi számlákat? A nők ezek szerint gyermeteg lelkületű birkák, akik képtelenek maguktól pénzt keresni, és a férfi “megveszi” őket ezzel? Ja, bocs, ti feministák pont ez ellen küzdöttetek. Akkor valahol félresiklott a dolog, ha még mindig a férfi anyagi erőforrásaira van szükségetek a mai világban nem gondolod?
          De a szex az nem jár, értem. Egy kérdés. Akkor szerinted mi a búbánatnak fizessek bármilyen vacsorát, vagy számlát ha nekem semmi előnyöm nincs belőle? Tényleg ennyire ökörnek nézed a férfiakat?

          • A “szerződésben vállalt” kifejezést mondjuk én sem értettem, most jutok csak a teljes diskurzus olvasásáig. Nem lehet, hogy nem a férfi-nő kapcsolat kontextusában értendő, hanem a szolgáltató és az ügyfél közötti szerződésre céloz? Ott nem teheted meg, hogy nem fizeted be a villanyszámlát, mert szolgáltató akkor beszünteti a szolgáltatást a szerződés szerint.

            Ha viszont nem így értendő, akkor elmondanám: nekem még sosem volt olyan, hogy a férfi bármit is fizet, azért mert férfi (azért igen, mert épp kedveskedni akar, de ezt én is megteszem neki), de szerencsére szexet sem várt senki parancsszóra, azért, mert az neki jár. Aki belemegy egy olyan kapcsolatba, ahol eltartják, az ne csodálkozzon, ha cserébe várnak ezért valamit… a feminizmus egyébként golddiggernek, aranyásónak nevezi az ilyen nőt, és ennek a típusnak még a kedvére is való a patriarchális rend, mert vígan megél belőle.

            Egyetlen kivételt tudnék csak mondani: azt, amikor a férfi azért fizeti a közüzemi számlákat meg miegymást egyedül, mert a párja épp keresőképtelen átmenetileg, pl. betegség vagy közös csemete 24 órás gondozása miatt. Ebben az esetben viszont nyilván dolgozik, méghozzá közös projekten :D, csak nem keres vele pénzt, és azért nem tud osztozni a számlán.

          • Nagyon árulkodik a gondolkodásmódodról, ahogy ezt félreérted, meg az egész dühösködés. Az ELMŰvel, FŐGÁZzal meg polgári törvényeink alapján (szolgáltatásért fizetünk) vállalja a fizetést, aki vállalja, szóval ilyen önfeledten nem felmondható, nem függ össze lelki meg testi meg kapcsolatdinamikai folyamatokkal, mint a szex. Dolgozunk, meg gyereket nevelünk, amellett is dolgozunk, én például minden számlát magam fizetek, ne félts minket, mi nem akarunk anyagi függésben éni, pedig sokkal nehezebb jól fizető munkához jutnunk. Eléggé torz és hibáztató az értelmezésed. Szex nem jár, és pénzért egészen biztosan nem (az valami más, amit szintén a férfiak igénye hozott létre), hanem ha jó nekünk, akkor szexelünk. Ekkora a bánatod, hogy veled nem jó a szex, hogy pénzzel kell megszerezned? Szerintem azért fizesd, mert neked is van belőle előnyöd: te is ott laksz, meg a gyereked, meg te is ettél. Házasodnod, vagyonközösséget vállalnod nem kell, a nő vacsoráját sem kell fizetned, főleg nem szex reményében vagy azért cserébe. Elég igénytelen vagy, ha a vacsoráért-szexszel beéred.

            • Erről eszembe jut kedvenc kommentelőm, Tibi, aki arról panaszkodott, hogy karóra, bőrcipő, mozi, vacsora, összességében tizenötezres randi után sem fekszik le vele a nő. A tizenötezerbe a saját mozijegyét és vacsoráját is beleszámolta.

              • :DDDDD *gecire megérdemelte* [szó szerint]
                Aki üzletszerű adok-kapokban gondolkozik (“megveszem ezt a nőt kilóra”), az ne csodálkozzon, ha átbasszák szerződés nélkül. Menjen inkább kupiba, ott legalább tiszták a viszonyok.

                • De érted, ők pénzért csinálják, az nem kaland, a vacsorázni vitt nő meg a személyes varázsáért! — de nem.

                • Vannak nők, kiknek nem kell a saját költségeiket fedezni, s vannak akiknek kell. Ki-ki döntse el miért? Velem egyszer játszották el, hogy “felesbe álljuk”, felálltam, otthagytam. (ha valami eladó és értékes, azt megfogják venni)
                  “Menjen inkább kupiba, ott legalább tiszták a viszonyok.” – én meg azt hittem kizsákmányolás, emberkereskedelem.
                  Na, ez a dézsa is jól átvert! :(

                  • Ízlés dolga, szerencsére létezik szabad akarat. Ha valaki üzletként tekint a szexualitásra, a párkapcsolatra, a házasságra (értsd: pénzért cserébe vár valamit), az ne csodálkozzon, ha olyan társat talál csak, aki az anyagi javakért hajlandó csak bizonyos dolgokra. De lehet úgy is dönteni, hogy közös célok, közös értékrend, kiegyensúlyozott, egyenlő viszonyok, kölcsönös tisztelet. Mindenki maga tudja, mire vágyik. :)

                    • “De lehet úgy is dönteni, hogy közös célok, közös értékrend, kiegyensúlyozott, egyenlő viszonyok, kölcsönös tisztelet. Mindenki maga tudja, mire vágyik. :)” – a könnyeimmel küszködök, de tényleg. Utoljára a Thelma és Luis c. film végén éreztem ezt a csalódott meghatottságot… :( Én is letudom írni, hogy lenne szép és méltó, de ez köszönőviszonyban sincs az élettel. Negyven-ötven éves korukra jutnak el odáig sokszor a nők, hogy az embert is nézzék ne csak a státuszt. A sok válás mögött is ezt sejtem; igent mond a vagyonnak, egzisztenciának, aztán később rájön, hogy egy kibírhatatlan emberrel él együtt.
                      “Ha valaki üzletként tekint a szexualitásra, a párkapcsolatra, a házasságra (értsd: pénzért cserébe vár valamit), az ne csodálkozzon, ha olyan társat talál csak, aki az anyagi javakért hajlandó csak bizonyos dolgokra. ” – ez megint maximum féligazság. A következőképp látom, nyersen; Ha egy nő megszabja a p*nájának az árát, a férfi két dolgot tehet; kifizeti vagy nem. Akik ezt nem tudják kifizetni, azok szoktak “MNK”-s dumákat elengedni, és szidni a világot, mily igazságtalan. Mások pedig érzik a világ dinamikáját és aszerint csinálják. (na ez is közhelyszagú lett).
                      Egy feljebbi hozzászólásodra is reagálnék: “:DDDDD *gecire megérdemelte* [szó szerint]” – Abban a pillanatban, hogy egy randi létrejön, már sikeresnek is mondható. Az pedig, hogy a végén lesz-e szex, az további feltételek teljesítésének függvénye. Szerintem roppant egyszerű az egész, még képletet sem kell rá írni. A legtöbb férfi azért sejti, mi az alapvető módja annak, hogy nője legyen. (a nőhiányt meg nemigazán értem, mint kifejezést. Amennyire én tudom Magyarországon 1000 férfira 1150 nő jut, és ez még csak száraz matek, nem veszi figyelembe a férfiakra inkább jellemző homoszexualitást.)

                  • Nem, az a kizsákmányolás, amit ti csináltok. A fizetős szexnél valóban tiszták a viszonyok, egyszerű, kényelmes, nem kell fölösleges köröket futni, és pont azt kapod, amiért fizetsz. A koktélkurvák meg csak lehúzzák a pasikat, és még fel se lehet jelenteni őket átverésért. Ezért aztán az is hülye, aki ilyenekre költi a pénzét. Ha egy nő akar egy pasit, akkor vacsora nélkül is akarja. Ha meg nem, akkor nem. Ebben igaza van “csakazolvassának”, a szexuális örömöt nem lehet megvenni. Ha vki éhes, akkor vegyen magának vacsorát a saját pénzén. Nekem se vesz senki. Ha valakit kívánok, de nem elérhető, akkor megoldom egyedül, nem fogok lépéseket tenni annak érdekében, hogy meggyőzzem, mégiscsak én vagyok számára a nyerő. Ha felszínes, üresfejű liba, aki csak a külsőségekre bukik, akkor úgysem nyújtana vele a szex semmit az önkielégítéshez képest.

              • Olvassuk újra azt a bejegyzését Tibinek, hátha az üzenete is átjön! (Kedvenc??? aztán mégis kispados; tisztára mint a magyar foci :( ) Az említett komment (panasz helyett a kijelentés helytállóbb), amire hivatkozik a következőről szól: Egy férfiinak igenis adnia kell a külsőségekre. Ma már nem lehet egy olcsó dumával, és egy kétkazettás akai-val egy nőt lenyűgözni, igenis “virítani” kell valamit, hogy legalább elkezdődhessen az a randi. Fogjuk fel ezt belépőnek. (10-ből 9 nő elsőként a cipőt, órát, s a kézfejet csekkolja) Hogy aztán mindketten eldönthessék akarják-e ezt folytatni. A nő elsődleges szempontja a férfival szemben az; hogy az illető vigye valamire! Senki nem akar a looserekkel kezdeni, ami helyénvaló, és máskülönben igenis motiváló a férfi számára, hogy -ismétlem magam, vigye valamire. Az első benyomás nagyon fontos. A kellő határozottság, férfias kiállás mellé kellenek az úgynevezett “kiegészítők” is. Persze, értem én, nem minden nő ilyen, vannak akik a “felezőtizenkettesektől” gyengülnek el, de ez első blikkre sokszor nem derül ki. Egy elegáns bőrcipővel semmiképp sem nyúl mellé az adott férfiú, ebben biztos vagyok. Ezzel valahol megtiszteli a nőt is, hogy kiöltözött érte…. A randi költsége az a randi költsége, és nem a nőé. (az, hogy a nőért “veri” magát költségbe az illető, megint más). És annyi, amennyi. Ez kizárólag a férfin múlik, mennyit szán a bizonytalanra. A gálánsság mindenestre erény, ami azért olykor-olykor kifizetődik, nem kizárólag szex formájában.Csak azt nem értem, hogy jön ez az egész a megcsalás témakörhöz.

                • “A gálánsság mindenestre erény, ami azért olykor-olykor kifizetődik, nem kizárólag szex formájában.”

                  Hogyan fizetődik ki? Valami konkrétum?

                  • “Hogyan fizetődik ki? Valami konkrétum?” – pl. nagyon jó barátság is alakulhat egy jól sikerült randiból, ami valljuk be ló˝*asz, de ettől még eredmény. (a cél nem ez lett volna, de mégis valami). Ennél konkrétabb az, mikor az adott nő által nyílnak meg olyan ajtók, amik addig nem.

                    • somebody // október 21, 2013 - 11:14 //

                      Basszus, hát már a barátságért is fizetni kell. :-/ A helyzet fokozatosan romlik. :)

                      “Ennél konkrétabb az, mikor az adott nő által nyílnak meg olyan ajtók, amik addig nem.”

                      Ez is inkább fordítva szokott lenni. Olyan férfire, aki a ti segítségetekre szorul, már eleve nem is tudtok férfiként tekinteni. Nekünk mindig csak olyan jut, aki a mi segítségünkre VÁR. Ezért aztán nem is meglepő, hogy egy idő után ráununk, azt hagyjuk a fenébe a nőket, mert csak a baj van velük, előnyünk meg semmi. És pont ebből a megfontolásból óckodunk az együttéléstől meg a házasságtól is.

                    • Kedves Somebody, én is komolyan és őszintén, minden gonoszkodó személyeskedés nélkül kíváncsi vagyok, hogy számodra milyen az ideális kapcsolat, házasság, család.

                      Nem fizetnél, mert a nő ne zsákmányolja ki és húzza le a férfit, tehát a hagyományos, patriarchális családmodell ugrott. Ugyanakkor nem is osztoznál a teendőkben (a házimunkában éppúgy, mint az anyagiakban), mert a mosás-takarítás-főzés-gyereknevelés a nő dolga, hagyjon vele békén. Mindez még tök oké is lenne, de ugyanakkor meg egy korrekt, kulturált, vonzó partnerre vágysz, aki bármikor örömmel szexel veled.

                      Mondd már meg őszintén, ez hol jön ki időben-energiában? A képlet valahol nem stimmel. Nincs óriási szuperautó, ami kis fogyasztású, és amit csak úgy neked adnak. És hol marad ebből a képletből – no nem az autósból, a párosból – a kölcsönös szeretet, a szerelem, a tisztelet? Nem olyan egy kicsit, amit vársz, mint egy szolgáltatáscsomag, amit szeretnél a lottón megnyerni, hogy ne kelljen megdolgozni az áráért?

                      ps.: Azzal egyetértek, hogy azokat a nőket jobb kerülni, akik elvárják, hogy eltartsák őket, de lásd be, hogy sok férfi örömmel megveszi ezt a szolgáltatás csomagot, ha cserébe tiszta ruhát, meleg ételt és rendszeres szexet kap.

                    • somebody // október 21, 2013 - 21:28 //

                      “És hol marad ebből a képletből – no nem az autósból, a párosból – a kölcsönös szeretet, a szerelem, a tisztelet?”

                      No igen. De ezt valahol ki kéne érdemelni, nem? És mint látható, itt elég jól mutatják a válaszok, hogy a nők ezeket csak kapni akarják, de ADNI meg nem.
                      Így ideákban gondolkozva, én úgy képzelem el, hogy mindkét fél csinálja a saját teendőit ugyanúgy, mintha egyedül élnének. A nő sem várja el, hogy eltartsák, a férfi sem várja el, hogy a nő kiszolgálja. Akkor így egyenlőnek tűnik nem?

                      “Nem olyan egy kicsit, amit vársz, mint egy szolgáltatáscsomag, amit szeretnél a lottón megnyerni, hogy ne kelljen megdolgozni az áráért?”

                      De miért a férfinak kell megdolgozni? Dolgozzon meg a nő, végül is ti akartok házasodni nem? Én jól megvagyok egyedül, nekem aztán nem baj, hogy nem kell mások helyett is nekem fizetni, vagy pénzt keresni. Akkor meg mutassatok fel valamit, amiért érdemes lenne egy ilyen kockázatos, az egész életemet és egzisztenciális biztonságomat veszélyeztető bonyolult jogi procedúrába belevágni, amiből nekem semmi hasznom nem lehet, károm viszont annál inkább. :)

                      “Azzal egyetértek, hogy azokat a nőket jobb kerülni, akik elvárják, hogy eltartsák őket, de lásd be, hogy sok férfi örömmel megveszi ezt a szolgáltatás csomagot, ha cserébe tiszta ruhát, meleg ételt és rendszeres szexet kap. ”

                      Ezt én értem, és régen ezen alapult az egész. De ti feministák (nem tudom, te annak vallod-e magad) pont ez ellen küzdöttetek nem? Akkor ebből az következik, hogy ez a berendezkedés sem felelt meg a nőknek. Akkor mi lenne az új verzió? Milyen lenne számotokra az ideális? És főként: a férfinek ebből milyen előnyei származnak, mi az, amivel nekünk is könnyebb lesz? Mivel az lett volna a várható, hogy ha már a nők is önálló keresettel rendelkeznek, akkor ezt nem várják el a férfitől, így levesznek valamennyi terhet a vállunkról. Vagy az a terv, hogy csak a nőknek lesz jobb, nekünk meg rosszabb? Mert pillanatnyilag ez a helyzet. A nők továbbra is elvárják az anyagi támogatást, ellenben a hagyományos női kötelezettségek ma már nem kikényszeríthetők. Tehát ti emancipálódtatok, de a férfiak nem emancipálódhatnak sehova. Nekünk még ma sincs választásunk, vagy hülyére dolgozzuk magunkat és sikeresek leszünk, akkor azok a nők, akik előtt járunk a társadalmi szamárlétrán, dörgölőznek hozzánk a pénzünkért. Vagy pedig szrunk az egészre, de akkor egyedül élünk. Ez régen is megvolt, és most sincs másként.

          • …ellenetekben küzdöttünk érte, megjegyzem, mert ti az idők kezdetén ráültetek a sajátotoknak hitt pénzre, lehetőségre, pozíciókra, az egész világra, amit a magatokénak gondoltok, és legfeljebb nagy kegyesen adtok belőle, és mégis sikerült, de így is jóval többet dolgozunk, a pénzünket és a munkánk eredményét meg nem ritkán szar hobbijaikra és más nőkre költik a jómadarak. De szex legyen, az a fő.

            • Somebody:

              “De miért a férfinak kell megdolgozni? Dolgozzon meg a nő, végül is ti akartok házasodni nem? Én jól megvagyok egyedül, nekem aztán nem baj, hogy nem kell mások helyett is nekem fizetni, vagy pénzt keresni. ”

              Kedves szíp tezstvírem, én arról beszélek, hogy dolgozzon meg mindkét fél. Ne csak a nő. De ne is csak a férfi. Mindennek ára van, és el kell dönteni, mi a fontos. Előre szólok, hogy nem minden férfinek és minden nőnek ugyanaz. Bőven elég azt tudni viszont, hogy te – illetve ti, te és majdani párod – mit akartok.

              Mi ez a “ti akartok házasodni”? :) Száz éve valóban nem volt egy nőnek más esélye az életbenmaradásra, mint a házasság, hiszen írni-olvasni se tudott, munkát pedig csak takarítóként vállalhatott fillérekért, szavazati joga nem volt, ingatlan nem kerülhetett a nevére, az apja/férje döntött helyette mindenben. Ajánlom a témába vágó saját családi történetet: https://barokeszter.hu/2011/04/29/bozsinek-nagymamamnak-avagy-hol-az-ut-a-nema-rabszolgaktol-es-szomoru-szingliktol-tavol/ Tiszta szívvel, ne előítélettel olvasd, mert ez nem statisztika meg izmus, hanem valóságos, emberi sorstörténet, milliók történetének tükre ugyanakkor.

              Közben eltelt száz év, és már – hála az égnek – mindenkinek van joga és lehetősége tanulni és dolgozni, ami egy teljesen korrekt megoldás. Ezt nevezzük “emancipációnak”, és pl. az amerikai feketék helyzetére éppúgy jellemző, mint a nőkre. A házasság már nem az egyetlen életpálya-modell, ami választható. Ennek ellenére van, aki ma is ezt választja fő hivatásként, és szerintem ez teljesen rendben lévő, egészséges döntés, hiszen ezek a főállású anyák általában sok gyereket nevelnek, akik – jó esetben, megfelelő családi háttér mellett, amiben az összefogás is benne van – kiegyensúlyozott adófizető állampolgárok lesznek.

              De szerencsére már nem mindenki számára kötelező ez az életpálya. Épp ezért a nők között – épp úgy, mint a férfiak esetében – vannak olyanok, akik egyáltalán nem akarnak házasságban, családban élni. Javaslom, őket se ítéljük el (“hülye szingli picsa, majd egyedül hal meg a vezérigazgatói székben a macskái közt”), mert ez is egy teljesen korrekt, felelős döntés, és mindenkinek a magánügye, hogyan határoz e kérdésben. Ha adhatok tanácsot, ebből az igen széles körből válassz magadnak párt (ha nem is a vezérigazgatót), hiszen azt írod, te tökéletesen jól elvagy házasság nélkül is. Igazából én több ilyen nőt ismerek, mint házasságcentrikust, úgyhogy feltételezem, ők vannak többen.

              Végül, de nem utolsósorban, vannak azok, akik olyanok, mint pl. én: kiválóan megvagyok egyedül anyagilag és érzelmileg is, de szeretem megosztani az életemet mással, ezért kapcsolatban is jól érzem magamat (életem nagyobb részében házasságellenes voltam az egymásnak tett ígéret papírosításának abszurditása és a nagy felhajtás miatt, de ma már engedékenyebb vagyok). Mi például úgy tekintünk a házasságra, családra, hogy értékes, fontos dolgok, de nem minden áldozat árán: akkor, ha megtaláljuk azt a társat, akivel közösek az értékek és a célok, és úgy tudjuk építeni egymást, hogy közben egyikünk sem adja fel magát. Ebben viszont munka van, erre utaltam az elején: az árát mindkét félnek meg kell fizetnie.

              Ha már így rákérdeztél, én ezt tartom az ideális felállásnak, és nem pedig azt, amikor a férfi a végtelenségig fejhető pénzautomata, a nő meg a háztartási robotgép, “amin” mellesleg szopófunkció is van.

              • “Bőven elég azt tudni viszont, hogy te – illetve ti, te és majdani párod – mit akartok.”

                Pont erről beszéltem, hogy teljesen mindegy, egy férfi mit akar, mindig az van, amit a nő akar. Ha a férfi nem akar/tud megfelelni a sokszor igen magas elvárásoknak, akkor le van pattintva. Persze biztos lehetne valami ultrarondát, vagy ultraszegényt választani, aki örül, ha szóba állnak vele, de annak meg mi értelme. Azt minek támogassam, ha egyszer nekem sem tetszik, illetve értelemszerűen nem akarok olyan valakivel vagyonközösséget, aki nem tenne semmit a közösbe.

                “Mi ez a “ti akartok házasodni”?”

                Nem úgy értettem, hanem arra utaltam, hogy egy férfinek ha nem akar gyereket, pont megfelel egy laza baráti kapcsolat, teljesen fölösleges a házasság. A nők azok, akik ezt akarják, illetve a gyereket is mindig a nők erőltetik sokszor olyantól is, aki egyértelművé teszi, hogy ő nem szeretne.

                “Javaslom, őket se ítéljük el (“hülye szingli picsa, majd egyedül hal meg a vezérigazgatói székben a macskái közt”), mert ez is egy teljesen korrekt, felelős döntés, és mindenkinek a magánügye, hogyan határoz e kérdésben.”

                Ebben teljesen igazat adok, én soha nem ítéltem el senkit az életmódja miatt. Igazából azokat ítélem el, akik a társadalmi szokásokat akarják ráerőltetni olyanokra, akik ezeknek nem akarnak megfelelni.

                “Ha adhatok tanácsot, ebből az igen széles körből válassz magadnak párt (ha nem is a vezérigazgatót), hiszen azt írod, te tökéletesen jól elvagy házasság nélkül is. Igazából én több ilyen nőt ismerek, mint házasságcentrikust, úgyhogy feltételezem, ők vannak többen.”

                Kösz, de nem vagyok elsővonalas kaszanova hím, márpedig az ilyen nők csak ezekkel futnak. Nekem mindig olyan jutott csak, aki gyereket akart, azaz eltartásra vágyott. Olyan meg nem kell.

                “Ha már így rákérdeztél, én ezt tartom az ideális felállásnak, és nem pedig azt, amikor a férfi a végtelenségig fejhető pénzautomata, a nő meg a háztartási robotgép, “amin” mellesleg szopófunkció is van.”

                Ebben is igazat adok. A probléma itt megint csak az, hogy a nők jelentős része még mindig fejhető pénzautomatának nézi a férfiakat. Háztartási robot meg nem kell, engem nem kell körbetakarítani, és a mosógéppel is jól elvagyok. Tehát “háztartási munka” mint női munkavégzés az a mai automatizált háztartási gépek világában már nem tekinthető teljes idejű munkának.
                Ráadásul az is ellentmondásos, hogy a feministáék szerint egyrészt a férfi is végezzen házimunkát, másrészt meg azt fizessék ki a nőknek. Akkor most mi van? Hányan fogjuk már annak a szerencsétlen porszívónak a nyelét? És akkor ki fizessen kinek, és miért?

          • Mindenesetre nagyon tanulságos az egész kommentfolyam, kijött szépen: ti tényleg azt gondoljátok, hogy a szex, az jár, cserébe azért, hogy pénzt kerestek és a saját családotokat eltartjátok vagy vacsorázni viszitek a nőt. Függetlenül a szexuális kultúrátoktól, vonzerőtöktől, a nő érzéseitől, vágyától, állapotától. Ürítkezni neccesse est. Arra van a nő, mi másra?

            Ez az áradó ostobaság nem segítette a megértést és a közeledést. Pedig azt mondjátok, az a cél.

            Egyébként nem csak az ELMŰvel van a szerződés, hanem a házasság is az polgárjogilag: ha nincs házassági szerződés, akkor vagyonközösséget jelent, és ennek nem a szex a feltétele. Nem értem, miért tesz úgy bárki, mintha a nők nem dolgoznának és keresnének pénzt, honnan veszik ezt, hogy csak a férfi fizet. Szóval már az is mesebeszéd, hogy eltartjátok a nőt. Ha ekkora lehúzásnak élitek meg egyébként az eltartást, akkor dolgozó, jól kereső nőt vegyetek feleségül, és lehet a gyedet, gyest elfelezni. Csak az ilyen nő egyrészt nemigen megy ilyen gyökkettő mentalitású férfihoz (vicces, ahogy hol a túlzott önállóságot, hol az anyagi kihasználást rójátok fel a nőknek! mi legyen?), másrészt ti nem akartok a gyerekkel otthon maradni, mert az a közhiedelemmel ellentétben kemény munka, harmadrészt a tudatos nő nagyon hamar el is válna a tőle szexet kicsikarni próbáló férfitól, nem maradna a helyzet foglya, kizsákmányolható partner úgy, mint aki függésben él, és kénytelen.

            • Na, legalább jól kimagyaráztad, hogy nemisúgykellérteni azt. Akkor a nők többsége miért nem fizeti a saját fogyasztását pl egy randin? Miért akar gazdag faszit fogni magának?

              Még pár dologra reagálnék így zanzásítva:

              “Nagyon árulkodik a gondolkodásmódodról, ahogy ezt félreérted, meg az egész dühösködés.”

              Mivel egy létező patkány női gondolkodásmódra erősítesz rá, amit mi férfiak a gyakorlatban is tapasztalunk, ne csodálkozz rajta. Ha neked valaki beszólna, hogy inkább menjél vissza a konyhába főzni, ne a neten okoskodj, az neked is felnyomná az agyadat nemde? Főként, ha tapasztalod, hogy vannak ilyen férfiak, akik tényleg így gondolkoznak.

              Ezeket írod:
              “Nagyon árulkodik a gondolkodásmódodról, ahogy ezt félreérted, meg az egész dühösködés. Az ELMŰvel, FŐGÁZzal meg polgári törvényeink alapján (szolgáltatásért fizetünk) vállalja a fizetést, aki vállalja”

              vs.

              “Egyébként nem csak az ELMŰvel van a szerződés, hanem a házasság is az polgárjogilag: ha nincs házassági szerződés, akkor vagyonközösséget jelent, és ennek nem a szex a feltétele.”

              Ha vagyonközösség, akkor a fizetendőkben is osztozkodni kell, nemde? Jóban, rosszban, ahogy a fáma szól. Nem pedig az előnyök a nőé, a hátrányok pedig a férfié mint amiről manapság a kapcsolatok szólnak.
              A szex pedig ha szigorúan vesszük a papírformát, mindig is házastársi kötelezettség volt.

              “ti tényleg azt gondoljátok, hogy a szex, az jár, cserébe azért, hogy pénzt kerestek és a saját családotokat eltartjátok vagy vacsorázni viszitek a nőt.”

              “Ti” legyen én. Nem minden férfi kommentelő nevében beszélek.
              Kérdés. Tegyük fel, ha nem gondolom úgy, hogy jár a szex automatikusan, akkor mi mást tud egy nő nyújtani a férfinak? Csak pár dolgot felsorolás szinten. Ugyanis én még egyet sem találtam.

              “…ellenetekben küzdöttünk érte, megjegyzem, mert ti az idők kezdetén ráültetek a sajátotoknak hitt pénzre, lehetőségre, pozíciókra, az egész világra, amit a magatokénak gondoltok”

              Ellenemben biztosan nem, én egyetlen nőtől sem sajnálok semmilyen pozíciót, amiért saját maga küzdött meg, és a saját tudásával, tehetségével, szorgalmával szerezte meg.
              Ha viszont a férje miatt került oda, vagy kvóták miatt, vagy a főnökkel való szexkapcsolata miatt tették be, az már más téma.

              Az “egész világra” meg nem ráültünk, meg magunkénak gondoljuk, hanem MI HOZTUK LÉTRE, ha eddig még nem tűnt volna fel. Ez, amit magad körül látsz, a fűtött ház, az angolvécé, a folyó víz, a lapostévé, az ágy, az okostelefon, az autó ésmég sorolhatnám, mind mind a férfiak találmánya. A mi elődeink munkája, kreativitása, szorgalma hozta létre ezt a környezetet. Amíg ti nők szinte SEMMIT nem hoztatok létre az évezredek alatt, akkor is csak eltartattátok magatokat, illetve egyszerű házkörüli pepecseléssel tengettétek hétköznapjaitokat. Most meg bele akartok ülni a készbe, jó menyasszony módjára, és követelitek a részeteket. Úgyhogy szerintem lehetnél kicsit hálásabb a férfiaknak, amiért ezt a kényelmes, élhető környezetet biztosították számodra és a gyerekeid számára. Nélkülünk még most is a fa alatt gubbasztanál a gyerekeiddel együtt, éhesen és kiszolgáltatva a vadállatoknak. Ezt azért ne feledd.

              “és legfeljebb nagy kegyesen adtok belőle, és mégis sikerült, de így is jóval többet dolgozunk”

              Jóval többet dolgoztok? Ezt vitatnám. A férfiak azok, akik jóval többet dolgoznak még ma is. A nők hamarabb mehetne nyugdíjba, annak ellenére hogy tovább élnek. Az inaktívak, eltartottak száma is a nők között magasabb. A nők jellemzően a kényelmes irodai munkákat, nyugis állami hivatali pozíciókat töltik be, a férfiaknak meg jutnak a szar és veszélyes melók, vagy a stresszes versenyszféra.

              “a pénzünket és a munkánk eredményét meg nem ritkán szar hobbijaikra és más nőkre költik a jómadarak.”

              Hát elég “jómadarat” foghattál ki, ha ez a tapasztalatod.

              Aztán. Mi az hogy “saját családotok”? A nőnek nem a családja? Miért nem neki kell eltartani? Ráadásul. Neki milyen kötelezettségei is vannak a családjával kapcsolatban? Ja, hogy egy nővel kapcsolatban kötelességekről beszélni hímsoviniszta elnyomás. :-/ Kötelességei csak a férfinak vannak, a nőknek csak jogai vannak.

              “Ha ekkora lehúzásnak élitek meg egyébként az eltartást, akkor dolgozó, jól kereső nőt vegyetek feleségül, és lehet a gyedet, gyest elfelezni.”

              Persze ez jó is lenne, csak az ilyen ritka mint a fehér holló, és többnyire nem akar házasodni. Miért akarna, ha egyszer nem szorul rá. Az ingyenélő, anyagi csődben lévő csajszik dörgölőznek, azokkal meg kimaxolt hitelkártya, meg adósság jár. Ez jól mutatja a nők haszonelvű viselkedését.
              A gyedet, gyest meg miért kellene elfelezni? Aki otthon van a gyerekkel, azé. Azt a GYEREKRE kell költeni, ugyanúgy mint a tartásdíjat is, nem pedig a saját luxusotokat fedezni belőle.

              “Csak az ilyen nő egyrészt nemigen megy ilyen gyökkettő mentalitású férfihoz”

              Kösz a bókot. :)

              “vicces, ahogy hol a túlzott önállóságot, hol az anyagi kihasználást rójátok fel a nőknek! mi legyen?”

              Ismétcsak. Nem fejedelmi többesszámban gondolkozni, és akkor értelmet nyer. Egyes férfiak ezt róják fel, mások meg a maradi kettősséget.
              Egyrészről egyenjogúak akartok lenni, de megtartottátok az anyagi támogatás előnyeit.
              Én arra nem panaszkodtam, hogy a nők túlzottan önállóak. Épp ellenkezőleg. Arra panaszkodtam, hogy még mind a mai napig sok az élhetetlen problémás nő, aki a férfiakon élősködésre rendezkedik be törvényi támogatással a háta mögött.

              “másrészt ti nem akartok a gyerekkel otthon maradni, mert az a közhiedelemmel ellentétben kemény munka”

              1. Ha egyszer én hímként nem tudom szoptatni, nincsenek anyai ösztöneim, ezért megfelelően gondozni sem tudom, ráadásul krvára nem is érdekel a gyerek, mert a biológia nem engem tett erre alkalmassá, akkor mi a fenét csináljak? Az állatoknál is a nőstény nyalogatja a büdös kölkét, (pelenkázás embernél) az próbálja ellátni erőn felül is, (anyagi szükségletek biztosítása embernél) amíg a hím már más, megtermékenyítendő nőstények után kajtat.

              2. Ha tegyük fel a férfi képesnek érezné magát erre, és vállalná is, akkor vajon belemennél? Valószínűleg nem, mivel olyan férfival már össze se jönnél, aki nálad kevesebbet keres. Ha pedig a férfi keres többet, akkor anyagi megfontolásból célszerűtlen lenne, hogy ő maradjon otthon.

              “harmadrészt a tudatos nő nagyon hamar el is válna a tőle szexet kicsikarni próbáló férfitól, nem maradna a helyzet foglya, kizsákmányolható partner úgy, mint aki függésben él, és kénytelen.”

              Akkor ezzel magadtól rá is jöttél, a feminista elődeitek miért helyezték a hangsúlyt a nők önállósodására. Azért, mert amíg egy férfi tart el, addig mindig kiszolgáltatott leszel neki. Ez ellen semmilyen törvény nem véd meg.

              • Nem magyaráztam ki semmit, eleve így gondoltam, te meg tele vagy rosszindulatú, sötét gyanakvással, ez történt.

              • “…az állatoknál is” — levonhatom a következtetést, hogy te egy állat vagy? És milyen kényelmes is többet keresni, morogni és más nőstények után kajtatni!

                Akik a másodvonalbeli hímet úgy rúgják le magukról, hogy más földrészen köt ki. Az állatoknál nincs nemi erőszak, se csűrcsavart magyarázatok arról, hogy miért kéne a nősténynek olyasmit tennie, amit nem kíván, beérni a selejtessel. Ezt akarjátok? Csak a hím állatok nem is írhatnak levezetésül gyűlölködő kommenteket.

                • “És milyen kényelmes is többet keresni, morogni és más nőstények után kajtatni!”

                  LOL Miből gondolod automatikusan, hogy többet keresek? Minél, v kinél többet? Te tényleg azt gondolod, hogy az összes férfi felsővezetői állásban támasztja az asztalt? Elég jellemző, hogy ti nők csak ezeket nézitek, ebből aztán leszűröd, hogy minden férfi kőgazdag és sokat keres. Elárulok egy titkot. A férfiak úgy 90%-a NEM dolgozik felsővezetői állásban, és NEM keres többet, mint a nők. Sőt. A legelesettebbek, hajléktalanok főleg a férfiak közül kerülnek ki. Igaz, a leggazdagabbak is. A férfiak között nagyobb a szórás képességek tekintetében. A nők pedig inkább középszerűek: kevés a kiváló, (mert minek törekedjen erre, ha úgyis egy magánál gazdagabbat keres, aki majd gondoskodik róla) de kevés a teljesen elesett is. Általában nézve a férfiak nem keresnek többet, ezt nem árt, ha tudatosítod. Legfeljebb annyival, hogy ők nem mennek el pár évig gyesre, nem mennek hamarabb nyugdíjba, nincs lehetőségük másokkal eltartatni magukat, így ha az aktív korosztályba tartozóknál az össz bértömeget nézik, akkor jön ki ez a nemek közötti statisztikai bérkülönbség, amin ti feministák lovagoltok.
                  De mutass egy olyan munkahelyet, ahol külön van női meg férfi fizetés, vagy bértábla. Én egy ilyenről nem tudok. A versenyszférában meg teljesítményarányos bérezés van. Ha te gyakrabban mész ki kávézni meg dumcsizni a csajokkal mint a Pistike, akkor kevesebbet fogsz keresni mint ő, aki egész munkaidejében odatette magát. De ez nem azért van, mert ő férfi, és neki ezért több jár, egyszerűen többet teljesített. Ha ugyanannyit teljesítesz mint Pistike, akkor azért te is ugyanannyi pénzt fogsz kapni.

                  “Akik a másodvonalbeli hímet úgy rúgják le magukról, hogy más földrészen köt ki. Az állatoknál nincs nemi erőszak, se csűrcsavart magyarázatok arról, hogy miért kéne a nősténynek olyasmit tennie, amit nem kíván, beérni a selejtessel. Ezt akarjátok? Csak a hím állatok nem is írhatnak levezetésül gyűlölködő kommenteket.”

                  :D :D :D

                  Legalább van humorérzéked. Igen, ez így igaz. De lássukcsak. A társadalomban a “másodvonlabeli hímet”, ugyanúgy lerúgják, mint az állatoknál. Akkor mi a különbség? Csak a szempontok változtak: Az állatoknál a fizikai erőfölény, nagyobb agancs számított, embernél meg a nagyobb vagyon, vagy nagyobb hírnév.

                  “a te életminőséged romlik a fent vázolt (fórumokon és blogokon töményen megmutatkozó, amúgy csak működő) kíméletlen önzéstől.”

                  A fent levezetettekből következően önzésben még bőven előttünk jártok, bár azt elismerem, hogy a gyerekkel szemben empatikusabbak vagytok, mert az ösztönös. De a férfival szemben semmiféle empátia nem tapasztalható a nők részéről. Éppen ti vagytok, akik mindent magatoknak akartok, ami a férfié. Persze cserébe semmit. Nem ez az önzés véletlenül, hogy csak a saját érdekeidet nézed? Hány olyan nőt ismersz, aki hátrányos helyzetű férfikat megsajnál, és önzetlenségből segít rajtuk? Nem jellemző.
                  A bajban lévő nőt viszont gyakran megsajnálják a férfiak, ezért ritkán jön össze, hogy az utcán köt ki. Ebből jól látszik, hogy még ez a híres női empátia is egy kamu dolog. A gyerekekkel, kutyákkal, macskákkal nagyon empatikusak tudtok lenni, de a férfi ebből következően ezek alatt helyezkedik el az értékrendszeretekben, mert azokkal szemben semmi önzetlenség nem tapasztalható részetekről, csak a folytonos elvárások, illetve haszonelvű szemléletmód.

                  • “Ha te gyakrabban mész ki kávézni meg dumcsizni a csajokkal mint a Pistike, akkor kevesebbet fogsz keresni mint ő, aki egész munkaidejében odatette magát. De ez nem azért van, mert ő férfi, és neki ezért több jár, egyszerűen többet teljesített. Ha ugyanannyit teljesítesz mint Pistike, akkor azért te is ugyanannyi pénzt fogsz kapni.”

                    Ó, hát akkor semmi gond, az élet igazságos, nincsenek meg nem becsült emberek, és nincsenek túlértékeltek sem. Komolyan azt gondolod, hogy ez így működik?

                  • Nem, nem ösztönös a gyerek iránti, hanem valakinek meg kell csinálnia. Mi sem szeretünk éjszakázni a bőgő gyerekkel, kialvatlanok lenni és kakit takarítani, ez tévedés. Csak épp hatalmi okokból a férfiak megtehetik, hogy rálőcsöljék a nőkre. Mielőtt jön, hogy akkor miért akarnak gyereket, jelzem, hogy valószínűleg apád is így lőcsölte anyádra. Szóval lehet mondani, hogy akkor ne akarjanak gyereket, de az igazság az, hogy összességében a nők olyan összeszedettek, áldozatvállalók, hogy a lusta, kifogásokat kereső férfiak mellett is legyen a társadalomnak ember (munkaerő) utánpótlása. Meg olyan nagyon nem jut nekik más perspektíva. Dolgoznak is, de többnyire elég szar munkakörökben, alkalmazottként, szolgáltatóiparban, kereskedelemben, és állami hivatalokban is, rémületesen alulfizetetten. Valamint őket ejtik teherbe, az esetek jelentős részében nem kívántan.

                    Azt nem értem, te, aki szerint a szexen kívül nem jó egy nő semmire, és azt is jogos erőszakkal kicsikarni belőle, miféle empátiát várnál el tőlük, milyen alapon.

                    Szerintem a nők a túlzó elvárások közepette is nagyon is empatikusak a férfiakkal, csak épp veled nem azok, a magyarázathoz a tükörbe kellene nézni és elolvasni a saját soraidat.

                    A férfiakat az elviselhetetlen kötekedés, bántalmazás, alkoholizmus miatt rakják ki a nők, és aztán lecsúsznak.
                    Erről itt írtam:
                    http://csakazolvassa.wordpress.com/2013/01/24/akkor-eldobjak/

                    Nem, nem mindenki vezérigazgató, de ez a 90 százalékos adat hülyeség, nyilván kevés ilyen poszt van, a lényeg az, hogy a vezérigazgatók (stb.) között milyen arányban vannak nők.

                    És igenis, az azonos munkakörű, végzettségű férfiak is jóval többet keresnek. Egymillió link, ábra:
                    https://www.google.hu/search?q=income+gender+inequality&client=firefox-a&hs=cex&rls=org.mozilla:hu:official&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ei=AQhkUr3aGYeihgez5YC4AQ&ved=0CAkQ_AUoAQ&biw=1366&bih=665&dpr=1

                    Magyar például:
                    http://www.egyenlobanasmod.hu/tamop/data/TAMOP_EBH_1_szakertoi.pdf

                    (Egyébként a gyes idejének elfelezésére gondoltam.)

                    • somebody // október 21, 2013 - 11:05 //

                      “Csak épp hatalmi okokból a férfiak megtehetik, hogy rálőcsöljék a nőkre.”

                      Milyen “hatalmi okokból” ??? Ha nem csinálod nyaktiló van, vagy mi? :-o

                      “Mielőtt jön, hogy akkor miért akarnak gyereket, jelzem, hogy valószínűleg apád is így lőcsölte anyádra. ”

                      LOL. Ez is téves. A nők akarnak elsősorban gyereket. Nálatok ez valami ösztönös dolog. Hidd el, a legtöbb férfi EGYÁLTALÁN NEM szeretne gyereket, amivel neki csak a kötelezettségei vannak. Ugyanúgy, mint házasodni sem szeretnénk, az is elsősorban “női para”, ami érthető is, hiszen nektek óriási biznisz, nekünk meg óriási kockázat. :-/
                      Az esetek többségében a nők azok, akik a férfira erőltetik a gyerekvállalást, így akarják megfogni őket maguknak, hogy teherbe ejtetik magukat. Ez vajon nem sérti a férfiak reprodukciós önrendelkezését? Ja, ilyen is csak a nőknek van. Férfinél “ha már bedugtad, fizess paraszt” elv érvényesül.

                      “Szóval lehet mondani, hogy akkor ne akarjanak gyereket, de az igazság az, hogy összességében a nők olyan összeszedettek, áldozatvállalók, hogy a lusta, kifogásokat kereső férfiak mellett is legyen a társadalomnak ember (munkaerő) utánpótlása.”

                      Az áldozatvállalást elfogadom, na de ez így működik, ha akarsz valamit, az lemondásokkal jár. És nem lehet elvárni, hogy majd másvalaki átvállalja az ezzel járó hátrányokat, te meg csak az előnyeit élvezed.

                      “Dolgoznak is, de többnyire elég szar munkakörökben, alkalmazottként, szolgáltatóiparban, kereskedelemben, és állami hivatalokban is, rémületesen alulfizetetten.”

                      Ez sok férfira is igaz.

                      “Valamint őket ejtik teherbe, az esetek jelentős részében nem kívántan.”

                      ??? Kik? Másrészt, a nőknek MINDEN lehetőségük megvan arra, hogy elkerüljenek egy nemkívánt terhességet. kb. 7 féle különböző módszer közül választhattok a kényelmes, szájon át bevehető tablettától kezdve, a női óvszer, injekció, hüvelygyűrű stb.

                      http://www.life.hu/gyogyulj/egeszseghirek/20110509-a-8-leggyakoribb-fogamzasgatlo-modszer.html

                      Ezeknek a többsége lényegesen biztonságosabb, mint a férfi számára egyedüli védekezési módszerként rendelkezésre álló óvszer. Ez mellett ugyanis a nők 10%-a ugyanúgy teherbe esik.

                      “A férfiakat az elviselhetetlen kötekedés, bántalmazás, alkoholizmus miatt rakják ki a nők, és aztán lecsúsznak.”

                      Nem kimondottan ezeket sajnálom, hanem azokat, akiket ennek hiányában is. A válások többségét a nők kezdeményezik, ma már semmi lényeges indoklás nem kell hozzá. (No fault divorce) Amióta ezt bevezették, gyakorlatilag értelmetlen lehúzássá vált a házasság.

                      “Nem, nem mindenki vezérigazgató, de ez a 90 százalékos adat hülyeség, nyilván kevés ilyen poszt van, a lényeg az, hogy a vezérigazgatók (stb.) között milyen arányban vannak nők.”

                      Nem, nem ez a lényeg. Az a lényeg, hogy a férfiak többségére EGYÁLTALÁN NEM IGAZ, hogy gazdagabbak lennének mint a nők.
                      Én is példálózhatnék azzal, hogy lényeg az, hogy a hajléktalanok között milyen kevés a nő, úgyhogy akkor vezessünk be valami kvótát, hogy több nőt dobjanak ki az utcára ezután, mert az lenne az egyenlőség :)

                      “És igenis, az azonos munkakörű, végzettségű férfiak is jóval többet keresnek.”

                      Ez különösen tetszik. Milyen érdekes, a feketék is kevesebbet keresnek. Pedig biztos sokkal szorgalmasabbak, mint a fehérek. :) :D Tehát még rasszisták is ezek az amcsik. Fúj.
                      Bár ellentmond ennek, hogy az Ázsiaiak meg többet keresnek, mint a fehérek. Sőt, az Ázsiai nők majdnem annyit keresnek, mint a fehér férfiak. Akkor hogy lehet ez?
                      Nem kéne bevezetni valami kvótát, hogy teljesítménytől, szorgalomtól függetlenül, mindenki ugyanannyit keressen? ;)

                    • De nem érted hogy nem én akarom, magamnak a gyereket, hanem nélküle nincsen társadalom? Ha a nők sem szülnek, mert megelégelik ezt a bunkóságot, akkor vége van. És ha apád dönt így…

                      Azért van gyerekem, mert szövetséget kötöttem valakivel, és gyereket akartunk. Az olyan férfi, aki nem akar gyereket, nm fog kelleni azoknak a nőknek, akik igen.

                      Ez az egész gyereknevelés, ahogy ma kinéz, azzal a nyafogással, hogy én nem is akarom, nem értek hozzá, nincs ösztönöm, ez tökre nem a nők érdeke és hobbija, hanem durva igazságtalanság, kizsákmányolás, és a konfliktusok és válások egyik fő oka.

                      Sima önzés, amit mondasz, megideologizálva.
                      És vicces, hogy úgy képzeled, az anya nevelje teljes egészében a gyereket,vagy ne is legyen gyerek, mert neked nincs kedved/affinitásod, és emellett ne tartassa el magát, keressen pénzt, és szex legyen, ha a férfi úgy dönt.

                      Hát, ez energetikailag nem jön ki. Időben sem.

                      Higgyél a hagyományos családban, ahol apa keres, anya gyereknevel, sírig hűek, és tisztelik a másik szerepét. Az is problematikus, de oké, még olyat is láttam, hogy ez működik.
                      Vagy higgyél az egyenlőségben, ahol szimmetrikusan kapcsolódó emberek közösen végzik a feladatokat, ha gyerekük van, akkor a vele kapcsolatosakat is, nincsenek többletjogok és privilégiumok, és nincs kiosztva egyik félnek kötelezően a pénzkereset, a másiknak a háztartás-gyerek-szexszolgáltatás.

                      De ez, amit írsz, egyik se, ellenben sötét lelkű, irreális önzés. Pénzed nincs, sajnáltatod magad, a gyerek a nő hobbija, te nem akarsz, te csak megúszni akarod, szexet követelsz, a nőket gyűlölködve, gyanakodva hibáztatod, csak szexre jók, a vágyuk, érzéseik nem érdekelnek. Lehet, hogy ezt személyesen képviseled, de nem biztos, lehet,hogy ez egy férfiálláspont, de ebből nem lesz nő és boldogság, a nők körberöhögik az ilyen férfiakat, akik persze ettől még frusztráltabbak, és alakoskodásra vagy fizetett szexre kényszerülnek, ha nem akarják magányban tengetni az életüket.

                      Ha már állatvilág: ott a fajfenntartás megelőzi az egyéni érdeket. Érdekes, hogy most nem jössz az állatokkal, akiknek pedig az utódnemzés a legsürgetőbb késztetésük. Az emberi társadalomban, ha nincs utánpótlás,semmi nincs, ezért a társadalom azt az üzenetet örökíti át, hogy a gyerek fontos és jó. Így aki nem akar, azt relatív hátrány éri, ha sokan nem akarnak,akkor összedől a gazdaság, az innováció és a nyugdíjrendszer, ha meg senki nem akar, akkor ötven év, és vége a társadalomnak.

                      De szíved joga, hogy ne akarj gyereket, egyébként sok nő is így van vele, vagy egyáltalán nem akar, vagy e kondíciók közt látja tönkremenősnek, és inkább nem.

                      Mondjuk egyszerűbb a dolgod, mert téged nem ejtenek teherbe. Ha viszont szexelsz, felelősséged van, és egészen az ejakulációd pillanatáig több válaszút van, ha nem akarsz gyereket. Most jön majd a gumival kapcsolatos nyafogás, meg hogy védekezzen a nő, de azt nem fogom elolvasni. Ez a te felelősséged, és ha nem figyelsz rá, könnyen megeshet, hogy fizetned kell, nem gonosz nők manipulációjának eredményeként. Megértem, hogy az volna a kényelmes neked, ha minden felelősség nélkül fekhetnél le akárkivel, de nem ilyen egyszerű a helyzet, társadalomban élünk, a jelenség megértéséhez javaslom felütni hazád PTK-ját.
                      “Bedugtad, paraszt, fizess”: ezt nem a nők mondják, és ez nem a nők érdeke. Tényleg röhejes, ahogy úgy teszel, mintha téged tőrbe akarnának csalni, hiszen azt panaszlod, nőhöz se jutsz. Ha mégis: ne dugd be, vagy dugd be körültekintően, ha biztosra akarsz menni. A szomorú valóság, hogy mérhetetlen önzésedben nem érdekel a másik ember, a teste, az akarata, az érzései, az abortusza, se a magzat, semmilyen morális szempont.

                      Te gonosz, aljas manipulátoroknak láttatod a nőket, akik pedig összességében mérhetően rosszabbul élnek sok szempontból, és többet tűrnek, jóval alacsonyabbak az elvárásaik is, mint a férfiaknak. Az érvelésed a férfihang színvonala, egy bit, ismerjük, szánalmas.

                      A férfiak gazdagságáról, a keresetekről ellenőrizhetetlen káosz, amit írsz.Összességében keresnek többet a férfiak, és összességében végeznek sokkalsokkal több fizetetlen, de kötelező munkát a nők. “A legtöbb férfi” — ez butaság. A gazdagabb nő háromszor annyit dolgozott a gazdagságáért, mint amennyit férfiként kellett volna ugyanezért.

                    • somebody // október 21, 2013 - 15:21 //

                      “De nem érted hogy nem én akarom, magamnak a gyereket, hanem nélküle nincsen társadalom?”

                      Akkor majd jönnek ide a helyünkre olyanok, akik még nincsenek ennyire elkényelmesedve, és nem derogál nekik a gyerekezés. Ott vannak például az arabok, Szaúd Arábia, Egyiptom, ott nincsenek gondok a szüléssel. Pedig az iszlám országok nem kimondottan a nőkkel szembeni egyenlő bánásmódról híresek. Ott ha megcsalnál egy férfit, simán becsületgyilkosságot követhetne el, vagy nyilvánosan megköveznének a társadalom jóváhagyásával.

                      “Azért van gyerekem, mert szövetséget kötöttem valakivel, és gyereket akartunk. Az olyan férfi, aki nem akar gyereket, nm fog kelleni azoknak a nőknek, akik igen.”

                      Ez így a helyes gondolkodásmód. Én azokról a nőkről beszéltem, akik úgy gondolják, a férfi mondja ugyan, hogy nem akar, de ha kész helyzet elé állítják, akkor majd megszokja. Hát nem, nem fogja megszokni, hanem gyökér lesz és kész.

                      “Ez az egész gyereknevelés, ahogy ma kinéz, azzal a nyafogással, hogy én nem is akarom, nem értek hozzá, nincs ösztönöm, ez tökre nem a nők érdeke és hobbija, hanem durva igazságtalanság, kizsákmányolás, és a konfliktusok és válások egyik fő oka.”

                      Hát férfinak még annyira se érdeke, hidd el. Szerinted mi érdekünk fűződik NEKÜNK a gyerekhez?
                      És mi az, hogy igazságtalanság, kizsákmányolás? Mi a kizsákmányolás? Az, hogy a gyereket gondozni kell? Ki zsákmányol ki ezzel? Egyedül a gyerek. De azt meg te vállaltad. Az, hogy megszülöd, egy dolog, persze az sem kellemes, de fel is kell nevelni, ami befektetett energiával, és alkalmazkodással jár. A gyereknek hiába mondod, hiába fenyegeted, hogy ne okozzon neked feladatot, gondot, változzon meg, mert ha nem, elválsz tőle. :) A férifval ezt simán megtehetitek, a gyerekeddel meg nem. Ez van. Valamit vállaltál, akkor csinálni kell. Nem csak csupa jó és kényelmes dolgokból áll az élet, meg nem mindig csak önző módon a saját kényelmetekkel kell foglalkozni. Bizony a gyerekkel szemben olyan helyzetben vagytok, mint mi férfiak a nőkkel szemben. Ti is pont ugyanígy elvártok követelőztök, ugyanúgy gond van veletek, mint nektek a gyerekkel.

                      “Vagy higgyél az egyenlőségben, ahol szimmetrikusan kapcsolódó emberek közösen végzik a feladatokat, ha gyerekük van, akkor a vele kapcsolatosakat is, nincsenek többletjogok és privilégiumok, és nincs kiosztva egyik félnek kötelezően a pénzkereset, a másiknak a háztartás-gyerek-szexszolgáltatás.”

                      Ez a verzió szimpatikusabb. De. Miféle többletjogok, privilégiumok vannak? Legfeljebb nektek nőknek vannak, és igen, jó lenne ha ezek megszűnnének. Nem lennétek folyton áldozatszerepben tetszelgő tehetetlenek, nem kéne előreengedni, az ajtót tartani, nem nyavajognátok, “férfiznétek” folyton, hogy ehhez csak te értesz, ésatöbbi. Ja, és saját egzisztenciát kéne építeni, és nem a pénzes pasik után futni. Ki kéne fizetni a fogyasztásotokat a randin, ha együttélsz valakivel akkor a számlák felét is.
                      Ha ez mind megvan, akkor ezek után beszélhetünk arról, hogy ha a nő sem jön haza hamarabb, akkor ne egyedül őt várja otthon a házimunka, hanem a férfit is. Illetve néha a férfi is elmehet az óvodába a gyerekért, nem feltétlenül “női dolog”, mert ehhez valóban nem kell semmi női ösztön.

                      “Lehet, hogy ezt személyesen képviseled, de nem biztos, lehet,hogy ez egy férfiálláspont, de ebből nem lesz nő és boldogság, a nők körberöhögik az ilyen férfiakat, akik persze ettől még frusztráltabbak, és alakoskodásra vagy fizetett szexre kényszerülnek, ha nem akarják magányban tengetni az életüket.”

                      De nem lehet-e hogy valójában a nők férfiakkal szembeni mentalitása, és viselkedése az, ami miatt a férfiak ilyenek lesznek? Másik meg, neked lehet hogy boldogság, ha egy férfi úgy önzetlen balfék módjára úgy táncol, ahogy te fütyülsz, mindig csak ad, és nem vár cserébe semmit, de a férfinak ez aztán nem boldogság. Mik vagyunk mi, rabszolgák, hogy nekünk a nők igényeit kell lesni? Nekünk nem lehetnek saját igényeink, vágyaink, céljaink? És ez többnyire nem esik egybe a tietekével. Végül is ellenérdekeltek vagyunk, hiszen ti minél többet akartok kapni, mi pedig minél kevesebbet akarunk adni. Amíg ez így lesz, addig nem látok reális esélyt arra, hogy bármi is változzon.

                      “Ha már állatvilág: ott a fajfenntartás megelőzi az egyéni érdeket.”

                      De az embernek esze is van. Mivel sikerült megoldanotok, hogy a gyerekcsinálásért a férfit büntessék, (tartásdíj) ezért aztán igyekszünk elkerülni a büntetést. Most komolyan, 25éven keresztül fizetni a fizetésem felét vagy mennyi most? Pfff. komolyan, gyilkosságért nem kapok ilyen súlyosat. Azért leültetnek X évre, azt el van intézve.

                      “De szíved joga, hogy ne akarj gyereket, egyébként sok nő is így van vele”

                      Ennek örülök, hogy elfogadod. Ha a nőnek szabad így döntenie, akkor a férfinak is szabad és kész. Az vállaljon gyereket, aki elég eltökélt abban az irányban, hogy gondozni is akarja, és vállalja az ezzel járó erőfeszítéseket, lemondásokat.

                      “Most jön majd a gumival kapcsolatos nyafogás, meg hogy védekezzen a nő, de azt nem fogom elolvasni. Ez a te felelősséged, és ha nem figyelsz rá, könnyen megeshet, hogy fizetned kell, nem gonosz nők manipulációjának eredményeként.”

                      Pedig nem ártana. Mi az, hogy az én felelősségem? A nőnek miért nincs felelőssége? Nem mindig kettőn áll a vásár?
                      Egyébként meg a gumi már eleve kényelmetlen a férfinak, abban csak gyorsba dugni lehet egyet. Azt meg fölösleges, úgyse jó nektek, te mondtad. Vegyél inkább vibrátort, örök igazság, hogy attól nem eshetsz teherbe :D :D

                      Tehát eljutottunk odáig, hogy a mai nők már szexre se jók. :) :D
                      Rengeteg pénzt, kutatást beleöltek, hogy megfelelő és kényelmes védekezési módszereket kifejlesszenek nők számára, azt minek? Még ez is derogál, hogy a nő védekezzen, mert neki vannak meg erre a megfelelő készítmények.
                      Kérdem én, akkor miért nem a férfiak számára fejlesztettek ki fogamzásgátlókat? Mi biztos nem nyavajognánk, hanem szednénk, ha lenne mit.

                      “Megértem, hogy az volna a kényelmes neked, ha minden felelősség nélkül fekhetnél le akárkivel, de nem ilyen egyszerű a helyzet, társadalomban élünk”

                      Sajnos. De reméljük, majd hamarosan összeomlik ez is, mint a régi társadalmak. :D :D
                      Végül is nekünk férfiaknak nem lenne olyan rossz naphosszat a pálmafák alatt heverészni a fűágyon, meg kókuszdiót leverni a fáról mint Afrikában. Nem kéne dolgozni, nem lenne számla, nem kurvulnának a nők se, mert senkinek nem lenne semmi erőforrása. Nekem nem hiányozna ez az egész civilizáció, mert nem az én kényelmemet szolgálja, hanem a nőkét.

                      “Te gonosz, aljas manipulátoroknak láttatod a nőket, akik pedig összességében mérhetően rosszabbul élnek sok szempontból, és többet tűrnek, jóval alacsonyabbak az elvárásaik is, mint a férfiaknak.”

                      Hú hát ezt az “alacsonyabb elvárásokat” azért én nem erőltetném. :D :D
                      Bár igaz lenne, akkor egy rossz szavam se lenne rátok. :)

                      “Összességében keresnek többet a férfiak, és összességében végeznek sokkalsokkal több fizetetlen, de kötelező munkát a nők.”

                      Pl hol? Távolkeleten? Bár szerintem már ott is büntetik, aki bagóért dolgoztat nőket vagy gyerekeket.
                      Egyáltalán milyen “kötelező munkád” van? Nem kötelező semmi, azzal foglalkozol, úgy szervezed az életedet, ahogy akarod. Ingyenes Eunuchokat meg nem biztosít egyenlőre a társadalom számotokra, akik helyettetek vigyáznak a gyereketekre, meg körbeugrálnak és kiszolgálnak mint a hercegnőket. :) Viszont van egy jó hírem: Ha van rá pénzed, akkor vehetsz fel valami inast magad mellé, aki ágyba viszi a reggelit, és még szexelni sem kell vele. :)

                  • És nem, ha engem kérdezel, nem a vagyon, nagyobb hírnév, hanem a személyiség gazdagsága, az ép lélek, a jó ízlés, az intellektus, a műveltség, a nyitottság az, ami számít. Hogy nem anyukát keres, van szókincse, szívesen jön színházba, jó a szakmájában, nem buta hobbik rabja, figyel a külsejére, egészségére, nem dohányzik, nem alkoholista, a családi életben odateszi magát, nem lusta, nem gyárt elméleteket a fotelből, és nem szorul rá arra, hogy a szexet kimanipulálja. Tehát: méltó. Ha nincs ilyen, akkor nem lesz partnerem, és nem dühösködök a világba, hogy miért nem ilyenek a férfiak. Aki volt, ilyen volt.

                    Az nem önzés, és nem haszonlesés, hogy nekem nem kell gyökkettő férfi, sőt, viccesnek találom őket. Az olyat is, aki a pénzével virítana, az olyat is, aki túlbecsüli magát, és a személyisége varázsáról meg a hódításairól, pénzéről, rangjáról beszél büdös szájjal. Én nem vagyok megsértve, ha a nálam kvalitásosabb férfinak nem kellek, ha nem akar velem lefeküdni.

                    És nem mentem olyanhoz, akivel aztán nem volt már kedvem a szexhez, és ha nem lett volna, szakítottam volna. Viszonylag szerencsés vagyok, jó csillagzat alatt élek, meg tudom teremteni élvezetes munkával a megélhetésünket. Három gyerekem van egyébként.

                    Csak van egy blogom, és előtte négy évig gyűjtöttem a nők történeteit, és látom, hogyan élnek vissza a nők életerejével, ingyenmunkájával, mi mindent várnak el tőlük, hány egyenlőtlen, bántalmazó, szexkövetelő kapcsolatból nincs menekvés.

              • “a gyerekeiddel” Az a gyerek ott a fa alatt, éhesen és kiszolgáltatva, erőszakból foganva, apja által soha tisztába nem téve, mert az épp más nőstények után kajtat, az te vagy, a te életminőséged romlik a fent vázolt (fórumokon és blogokon töményen megmutatkozó, amúgy csak működő) kíméletlen önzéstől.

                Téged ki gondozott, nevelt föl, adta bele testét-lelkét abba, hogy megérd az ötödik életévedet, és itt most ilyen ráérősen gyűlölködhess? Bizonyára ellenállhatatlan anyai ösztöne miatt tette. Nyilván róla is az jut eszedbe, hogy csak szexre jó.

              • “Tegyük fel, ha nem gondolom úgy, hogy jár a szex automatikusan, akkor mi mást tud egy nő nyújtani a férfinak? Csak pár dolgot felsorolás szinten. Ugyanis én még egyet sem találtam.”
                Lehet, hogy baromi naiv vagyok, de azt hittem, hogy az emberek (manapság) azért házasodnak alapvetően, mert jól érzik magukat együtt – értem ezen többek között azt, hogy jókat beszélgetnek, mert érdekesnek találják egymás gondolatait, hogy jókat kefélnek, mert jólesik a másiknak örömet szerezni, hogy közös céljaik s közös vágyaik (család) vannak, magyarán: társak – meg a többi ilyen nyálas izé.
                Nem vagyok hajlandó üzletnek tekinteni a párkapcsolatot/házasságot, tudniillik hogy engem eltartanak cserébe azért, hogy legyen mindig kéznél pina. Lehet, hogy régen így volt, de ez engem nem érdekel, ennek vége (kellene, hogy legyen).
                Az efféle csereüzlet-jellegű szex egyébként is egy kalap szar.
                Ebből következik, hogy a fenti kérdés számomra értelmét vesztette.

                “Egyrészről egyenjogúak akartok lenni, de megtartottátok az anyagi támogatás előnyeit.”
                Ne általánosíts.

                ” Amíg ti nők szinte SEMMIT nem hoztatok létre az évezredek alatt, akkor is csak eltartattátok magatokat, illetve egyszerű házkörüli pepecseléssel tengettétek hétköznapjaitokat.”
                Megnézném, hogyan festenél estére, miután elvégezted egy XV. századi parasztasszony egynapi munkáját, de napnyugtáig ám, és emellett még négy-öt gyerek szükségleteiről is gondoskodtál.

                Érzékeled egyébként, hogy a saját édesanyádról is beszélsz?

                • “Nem vagyok hajlandó üzletnek tekinteni a párkapcsolatot/házasságot, tudniillik hogy engem eltartanak cserébe azért, hogy legyen mindig kéznél pina. Lehet, hogy régen így volt, de ez engem nem érdekel, ennek vége (kellene, hogy legyen).”

                  Egyetértek. Akkor a férfiak kritizálása helyett el is kezdhetnétek, például azoknál a nőknél az “átnevelést”, akik még mindig a hagyományos férfiszerepre, meg a palik pénzére hajtanak. Hidd el, elég széles rétegről beszélünk.

                  “Megnézném, hogyan festenél estére, miután elvégezted egy XV. századi parasztasszony egynapi munkáját, de napnyugtáig ám, és emellett még négy-öt gyerek szükségleteiről is gondoskodtál.”

                  Én is megnézném, hogyan végeznéd el egy XV. századi parasztember, vagy jobbágy, vagy katona munkáját. Ott hamar véget érne a feminizmus, mert már a kardot sem bírnád el, a kaszával meg egy jót suhintani sem tudnál, nemhogy a búzatáblát learatni, az ásót, ekét meg bele se tudnád nyomni a földbe. :) A lovak meg megbokrosodnának, azt ledobnának a hátukról egy csatamezőn.
                  Nem véletlen, hogy ezeket a munkákat férfiak végezték, mert egyszerűen erre csak ők voltak képesek. A nőknek meg más nem jutott, csak a ház körüli könnyű fizikai munka, mert a fizikai erejük csak ezt tette lehetővé.
                  Egy ilyen szituációban én legalább életben maradnék estére. :)
                  Te viszont valószínűleg nem. :P Vagy a harcmezőn esnél el, vagy a földesúr végeztetne ki naplopásért :) Ezeknek akkoriban még pallosjoguk volt.

                  “Érzékeled egyébként, hogy a saját édesanyádról is beszélsz?”

                  Ez is egy szokásos terelés, takarózás, hogy “Akkor az anyád is?”. Azt, hogy az anyám milyen, mint nő, legfeljebb az apám tudná megítélni, mert ő él vele házasságban. Az anya-gyerek kapcsolat az teljesen más jellegű, mint a férfi-nő kapcsolat.
                  Az anya (tegyük fel egészséges esetben) FELTÉTEL NÉLKÜL szereti a saját gyerekét.
                  Hányszor hallani, hogy a feleség panaszkodik, hogy az anyósa miért védi mindig az alkoholista link fiát, miért ítéli meg másként a cselekedeteit mint ő, miért olyan empatikus vele, miért mindig neki ad igazat (sokszor igazságtalanul is). Hát azért, mert a saját gyereke. Akivel szemben nem elvárásai vannak, nem a férfit látja benne, akinek hasznát kell venni, hanem ténylegesen szereti, és támogatni, segíteni akarja.

                  Látod, EZ lenne az igazi szeretet. Egy férfi is gyakran képes ilyenre egy neki nagyon tetsző nővel szemben. Segíti, támogatja, mindenben mellette áll, függetlenül attól, mit is csinál az a nő.
                  Ellenben ti nők ritkán vagytok ilyenek, ritkán tudtok egy férfit igazán szeretni. Általában ez a szó is csak egy maszlag részetekről, valójában csak a hasznunkat akarjátok venni.
                  Ez a nagy büdös igazság. Amíg fizetjük a fogyasztásotokat, költekezéseteket, addig jók vagyunk, meg addig tart a nagy lámúr részetekről. Aztán amikor beüt a krach, akkor húzzunk a p…ba, mert vannak jobb palik is, akiknél még van lé, és hajlandóak is lennének adni.

                  • Az, hogy mindenkinek vannak rémes tapasztalatai szerelmi-párkapcsolati téren, nem érdemes kétségbe vonni vagy külön elemezgetni. Azon azonban, ha csak azok vannak, már nem árt eltűnődni egy kicsit. Mit csinálsz vajon rosszul? Nincs önbizalmad, alacsony az önértékelésed vagy éppen túlértékeled magadat, és a saját ligádon fölül próbálkozol, ahol törvényszerű az elutasítás? Nem tudod, mit akarsz, mire vágysz valójában, vagy éppen nagyon is tudod, csak ellentmondásos üzeneteket közvetítesz minderről az ellentétes nem felé? Hiányzik belőled az alapvető emberismeret, elvakít a szépség és a szexuális kisugárzás, és nem veszed észre a tetszetős külső mögött megbújó álnok kígyót, vagy éppen álnok kígyót látsz mindenkiben és bárkiben, akivel osztozkodni “kell”? A megfelelési kényszer miatt nem vállalod fel azt, aki vagy, és ezért a hosszútávú együttlét során hullanak csak le az álarcok, vagy éppen ellenkezőleg: semmilyen kompromisszumot nem vállalsz a másik kedvéért? Esetleg csak annyiról van szó, hogy nem tudod feldolgozni az elutasítást, mert nehezen tudsz megnyílni, és nem tiszteled magadat eléggé? Tele vagy rossz családi mintákkal, korlátozó hiedelmekkel, belső bizonytalansággal, gátakkal, félelmekkel, az önmegvalósítás akadályaival? Nem volt soha jó a viszonyod a szüleiddel, nem volt előtted egészséges párkapcsolati minta? A kérdéseket még sorolhatnám. Ne nekem válaszolj, hanem magadnak. És ne most, hanem azután, hogy egy kicsit már ülepedett benned a kérdéssorozat.

                    Egyértelmű, hogy oka vannak, ha a millióknak sikerül valami, amivel kapcsolatban neked kizárólag negatív élményeid vannak. Nincs olyan, hogy erről csak az egyik fél tehet. Minden kapcsolathoz (legalább :)) ketten kellenek, és amíg nem ismered fel a saját a felelősségedet a szenvedésedben, addig esély sincs a sikerre.

                  • “Akkor a férfiak kritizálása helyett el is kezdhetnétek, például azoknál a nőknél az “átnevelést”, akik még mindig a hagyományos férfiszerepre, meg a palik pénzére hajtanak.”

                    Igen, valóban vannak ilyenek. Ez miért is a mi sarunk?
                    Azok, akikről te beszélsz, épp az általunk favorizált értékrend elterjedésének kerékkötői, s mi, emancipuncik, legalább annyit szenvedünk tőlük, mint ti, – állításod szerint – kizsigerelt férfiak. Mert ezek, a hatalmi pozíciót birtoklókhoz csapódók relatív biztonságából csipkednek minket is, ahogy a tyúkok is teszik más, számkivetett tyúkokkal, így bebiztosítván saját pozíciójukat.

                    No de: ezek is felnőtt emberek, nem? Miért nekünk kellene – egyáltalán: lehetne? nem hinném – felnőtt embereket “átnevelnünk”?

                    “Amíg fizetjük a fogyasztásotokat, költekezéseteket, addig jók vagyunk, meg addig tart a nagy lámúr részetekről”
                    Ezt a kérdést már feltettem, felteszem ismét, mert nagyon érdekel: hol vannak ezek a nők, és hol vannak ezek a férfiak? Én egyet sem ismerek személyesen. Sőt, nem is egy család akad az ismeretségi körömben, ahol a nő a családfenntartó.
                    No és mi akkor az elfogadható női attitűd? A nő ne legyen karrierista, mert akkor ugyebár borostát és farkat növeszt – összefoglalva: antinő; továbbá ne keressen jobban a férfnál, mert természeti törvény, hogy a férfi jobban keres. Ugyanakkor a nő ne legyen főállású anya sem (mint tudjuk, csak a nő akar kölyköt eleve), és ne keressen keveset, mert akkor szegény, kiszipolyozott férfinak kell fizetnie a költekezéseit.
                    Van rajta sapka – nincs rajta sapka.

                    • somebody // november 1, 2013 - 21:06 //

                      “No és mi akkor az elfogadható női attitűd? A nő ne legyen karrierista, mert akkor ugyebár borostát és farkat növeszt – összefoglalva: antinő; továbbá ne keressen jobban a férfnál, mert természeti törvény, hogy a férfi jobban keres.”

                      Ezt már valahol írtam, ha nem is neked. Egyes férfiak a “karrierista” nőket utálják, mások meg nem. Tessék cizelláltabban gondolkozni, és rájönni, hogy a férfiak nem egy nagy büdös maszlag, akik mind egyformán gondolkoznak.
                      Végülis, nem mi vagyunk azok, akik folyton dzsémszbond meg bradpityu -klónok után rohangálunk.
                      Mi különböző típusú nőket szeretünk.
                      Nekem semmi bajom a karrierista nőkkel. Attól, hogy karrierista leszel, nem fogsz borostát és farkat növeszteni, hidd el. Nekem sem nőtt ki a mellem sem porszívózás sem mosás után.

                      Az meg, hogy egy nő jobban keres a férfinél, az nem a férfinek baj, hanem a nőnek. Mert akkor nem képes rá férfiként tekinteni, mert nem tölti be azt a férfiképet, amit a szocializáció kialakít a nőkben.

                  • “Én is megnézném, hogyan végeznéd el egy XV. századi parasztember, vagy jobbágy, vagy katona munkáját. Ott hamar véget érne a feminizmus, mert már a kardot sem bírnád el, a kaszával meg egy jót suhintani sem tudnál, nemhogy a búzatáblát learatni, az ásót, ekét meg bele se tudnád nyomni a földbe. :) A lovak meg megbokrosodnának, azt ledobnának a hátukról egy csatamezőn.”

                    Én nem azt állítottam, hogy a nők több és nehezebb fizikai munkát végeztek, mint a férfiak, hanem azon állításod igazságtartalmát vontam kétségbe, hogy a nők tkp. csak lábat lógáztak a férfiak pénzén. Ezét itt, ni:
                    “Amíg ti nők szinte SEMMIT nem hoztatok létre az évezredek alatt, akkor is csak eltartattátok magatokat, illetve egyszerű házkörüli pepecseléssel tengettétek hétköznapjaitokat.”
                    A XV. századi parasztasszonyra igaz-e, hogy kvázi semmit sem csinált, azaz nem, vagy alig tette hozzá a magáét a család fennmaradásáért, túléléséért végzett munkához? Nos?

                    • somebody // november 1, 2013 - 20:48 //

                      Nyilván csináltak valamit, és hozzátették a magukét a család életbenmaradásához, különben nem is alakult volna ki a család, mint intézmény.
                      Régen eléggé egymásra voltak utalva az emberek, és volt egyfajta munkamegosztás a nemek között. Ennek a munkamegosztásnak a “női” részét állítottátok be elnyomásnak, patriarchális uralomnak. Azaz, nem tetszik, hogy a nőnek is kell valamit tennie a családjáért.
                      A férfi viszont mind a mai napig feleljen meg maradéktalanul a konzervatív nemi szerepének. Az nem elnyomás a szemetekben, hanem természetes dolog.

                      Viszont ez továbbra sem változtat azon a tényen, hogy a találmányok, technikai vívmányok létrehozása, ami a mai ún. “élhetőbb környezetet” biztosítja, főként a férfiaknak volt köszönhető.

                  • azt hiszem, mégis ez a legemlékezetesebb:
                    “Ott hamar véget érne a feminizmus, mert már a kardot sem bírnád el, a kaszával meg egy jót suhintani sem tudnál, nemhogy a búzatáblát learatni, az ásót, ekét meg bele se tudnád nyomni a földbe. :) A lovak meg megbokrosodnának, azt ledobnának a hátukról egy csatamezőn.” Milyen örömmel írod ezt a sok sületlenséget. Nagyon ritka az ilyen kommentelő.

              • “A szex pedig ha szigorúan vesszük a papírformát, mindig is házastársi kötelezettség volt.”

                Ezt tudom, látom, hogy így gondoljátok*, meg jól is jön állítólagos törvénnyel takarózni ahelyett, hogy szembenéznél a keserves valósággal: hogy a nő, a te partnered, csak a pénzedre kíváncsi, mert te ennyire vagy szex reményével rángatható és buta, de közben nem akar, nem kíván téged, nem élvezi veled, és neked ilyen nő jut, tüzes, vágyakozó, lelkes nem. Megjegyzem, a béna férfiaknak jutó undok, frigid nők szexusát pont az a gőg tette tönkre, amellyel kicsikarnád a szexet, s amellyel leírod, hogy másra nem is jó a nő, meg hogy ti hoztátok létre a világot. Ez (= patriarchális rend) tette őket számítóvá és haszonlesővé. A prostitúció is ilyen jelenség, amit annyira lenéztek, undorodva beszéltek a kurvákról, de azért igénybe veszitek őket és jojózik a szemetek egy miniszoknya láttán. Ha ilyenek a keretek, ha ezért fizet a pasi, hát ebből hozzák ki a legtöbbet az említett nők.

                A többiekre, akik veletek vacsoráért, pénzért nem hajlandóak szexre, azt mondjátok, rondák, frigidek, kékharisnyák, túlemancipáltak, baszatlan feministák. A lényeg, hogy a nő jó nem lehet. Aki elmegy veletek, az átmenetileg, és főleg az aktus előtt egy kicsit jó, meg az anyátokról nem mondotok nagy szemétséget (csak kihasználjátok), de ennyi a nőtisztelet. Valami olyan erkölcsiséget kerestek a nőben, aki emellett legyen szép és szexuálisan elérhető is, ami bennetek sincs meg, de az árnyéka sem. Hogy otthon vár sütivel, nem fontos neki önmaga, életcélja és fő öröme a gyerekgondozás és a férj kielégítése, emellett makramézik, szó nélkül tűri a kényelmességeteket, a hűtlenséget, önzést.

                Szóval ez a sok szöveg arról, hogy a hormonok meg az agy és lám, a hím oroszlán is — ezek csak az önzés és elnyomás igazolásai. Bután, műveletlenül, laikusként hajtogatjátok, hogy az állatvilágban is…, meg az evolúció. Tévedésözön. Aki így érvel, az egyszerűen nem érti, mitől ember az ember, hogy ma már nem lehet a nőket visszataszigálni a jogfosztottságba, és általában nőgyűlölő is, félti a privilégiumait.

                Ahogy a nők felnőnek, mindenki csak azt lesi, szépek és hajlandóak-e, ezt nézik az állásinterjún, ez kell a világnak belőlük, és ha nem ilyenek, levegőnek nézik őket. Nem tekint rájuk a családjuk sem úgy, mint leendő Nobel-díjasokra, és oxfordi ösztöndíjjal sem üldözik őket, az iskolában meg csak szorgalmasak lehetnek, akii hajlandóak faliújságot dekorálni és nincs velük probléma.

                Egyébként ugyan, írj már valami törvényi helyet, vagy valamit, mert nem igaz, amit írsz nem része sem a házassági eskünek, sem a polgári szövegnek, sem a PTK-nak a szex mint házastársi kötelesség, a PTK-ban csak az, hogy hűséggel tartoznak egymásnak, viszont 1997 óta büntető törvénykönyvben szerepel még elmaradott hazánkban is a házasságon belüli nemi erőszak. Nagyon el vagy tévedve. Tudom, hogy nem szándékosan hazudsz, hanem ennyire reméled, hogy úgy van, ahogy kényelmes volna, de sajnos nem.

                *ti = az a nem kevés férfi, aki így (a nőket lusta pénzéhesnek, magát keményen dolgozó üldözöttnek beállító, nőgyűlölő módon, szexbehajtósan) gondolkodik és érvel, és akinek olyan gazdag érzelmi-intellektuális élete van, hogy nem is érti, a baszáson kívül mit lehet kezdeni egy nővel.

                • “Ahogy a nők felnőnek, mindenki csak azt lesi, szépek és hajlandóak-e, ezt nézik az állásinterjún, ez kell a világnak belőlük, és ha nem ilyenek, levegőnek nézik őket.”

                  Azaz ennek hiányában olyanok mint a férfiak: csak a teljesítményük alapján ítélik meg őket a munkahelyen, nem juthatnak előnyökhöz másokkal szemben a kinézetük miatt. Teljesítmény, kiválóság hiányában levegőnek vannak nézve, pont úgy, mint a férfiak.
                  Tehát ez valójában egy (igazságtalan) ELŐNY a nőknél, hogy jól néztek ki, és ezért nektek fizetnek, ezért benneteket segítenek, ezért támogatnak a társadalom többi tagjai.
                  Ha férfi lennél, akkor ezek az előnyök NEM lennének, viszont lenne helyette a nemed miatt egy csomó plusz elvárás, kötelezettség, amit nőként nem tapasztalsz.
                  Tehát fordítva ülsz a lovon. A kizárólag szép nőkkel szemben alkalmazott kivételezéseket akarod alapjogként feltüntetni. Fel sem tűnik, hogy férfiként ezeket az előnyöket egyáltalán nem kapnád, és az sem, hogy ha férfi lennél, akkor ezeket az előnyöket neked kéne ADNI az ellenkező neműeknek, legalábbis annak, akitől akarsz valamit.
                  De társadalmilag is mint íratlan szabály ki van követelve, ráadásul nincs szépséghez kötve, mert ugye milyen udvariatlan az, aki nem fizeti ki helyetted a vacsorát, ha már kegyeskedsz együtt enni vele, vagy nem nyitja ki előtted az ajtót, nem enged előre, vagy nem segít cipelni a bevásárlószatyrot, felrakni a babakocsit a buszra stb. Értelemszerűen olyanoknak csinálják ezeket szívesebben a férfiak, akik tetszenek nekik.

                  “A gazdagabb nő háromszor annyit dolgozott a gazdagságáért, mint amennyit férfiként kellett volna ugyanezért.”

                  Ez is orbitális baromság. A gazdag nők az esetek többségében a férfiakból gazdagodnak meg, azok által megszerzett vagyon, hírnév az, amibe belekerülnek és/vagy válásnál, halálozásnál ráteszik a kezüket a másik által felhalmozott vagyonra. Tehát valós teljesítmény nélkül, egy társadalmi konstrukció által jutnak ezekhez az értékekhez hozzá, nem munka árán. Vagy pedig egyszerűen beleszületnek ebbe.
                  Ez az utóbbi a férfiaknál is játszik, az előbbiek viszont számukra nem elérhető lehetőségek.
                  Én nagyon kevés olyan nőt ismerek, aki tényleg egyedül, a saját teljesítménye és képességei által gazdagodott meg, vagy szerzett hírnevet, nem pedig egy férfi mellett/miatt vált azzá.

                  És az is érdekes, hogy az ilyenek már nem találnak maguknak párt. Egyszerűen azért, mert ha már elég magasra jutottak, akkor kevés maguknál sikeresebb férfi van, és így nehezen tudnak olyant találni, aki még náluk is jobb lenne.
                  Aki meg alattuk helyezkedik el, azokat nem nézik potenciális partnernek. Hiába az egyenjogúság, ez nem változott.
                  Valamiért ti nők képtelenek vagytok arra, hogy egy nálatok “gyengébbet” tekintsetek potenciális partnernek. Így aztán a “gazdag nőknek” társadalmi szempontból nézve nincs semmi értelme, mert nem fog egy nála “gyengébb” szinten lévőt, szegényebbet felemelni. Egy gazdag férfi viszont felemel, támogat egy nála gyengébb szinten lévő nőt, amikor családot alapít, és/vagy szeretőt tart. Az már más kérdés, hogy igen, a szexért teszi, nem pedig “önzetlen jóindulatból”. De ti meg a szexért sem, mert olyannal nem akartok szexelni, akit méltóságotokon alulinak tartotok. A férfiaknak meg, kevés kivételtől eltekintve, _csak ilyen_ megszerzésére van lehetőségük. És akkor még kötelezettségei is lesznek vele szemben.

              • Anyád helyett én nem nyalogattalak volna, te büdös kölök, hanem a Nílusba fojtottalak volna…

      • Mondjátok, hol ez a sok eltartott nő, egykeresős család, eltartott nőért gürcölő férj?

  23. “A Házasságot, ahogy a közerkölcs ma érti, én leginkább érdekalapú képmutatásnak tartom, kötelező, kibírandó gyakorlatnak, a szeretőket a modern kor boszorkányainak, a hűtlenség meg nagyon is emberi dolog szerintem, ha nem hatalmi “én ezt is megtehetem” alapon történik, hanem valódi emberi közelségből, és ha a nőnek sem tilos észrevennie másokat. Akkor lehet jóval tartalmasabb, mint a kiürült házasság

    Azután ha ezek az “elveid” úgy majd nem csodálkozol ugye ha gyermek nélkül maradsz vagy gyermekét egyedül nevelő anya leszel ?
    Nem elegendő ám a trendiség és a divatok hátán való szörfözgetés , ha nincsenek valói értékek amik mellett kiállsz akkor is ha néha fárasztó és egy picike áldozatot kíván attól aki ezen értékeket ápolja.
    ( család, házasság,önzetlen szolidaritás a legsajátabb közösségemmel)

    Nagyon is emberi dolog a bűn is.,de ettől még nem kötelező elkövetni.

    • te pedig, ha a szexet a nő részéről egy nem kívánt, de kötelező körnek képzeled,
      te se csodálkozz azon, ha társ, gyermek nélkül maradsz, vagy gyermekét egyedül nevelő ( esetleg vasárnapi) apuka leszel.

    • Ezek nem az elveim, ezek a megfigyeléseim.

      Gyermek nélkül maradni, az miért baj?
      Hát elválni? Biztos, hogy az kudarc? Mit őrizgetünk, az aranykeretes képet, amit hinni szeretnénk, hogy a Házasság olyan? Nem olyan. Az olyanságát egyébként igen gyakran baltával rombolják a férfiak, biológiára hivatkozva, meg azzal, hogy a házasságban a tízperces szolgálatokat elvárva rendszeresen megerőszakolják a feleségüket. De ha egy nő erre reagál, ha megelégeli ezt vagy hogy minden otthoni teendőt rálőcsölnek, akkor bekapcsol az erkölcsös vészmadár: hisztisek, túlemancipáltak, frigidek, bosszúállók, nem szeretik a férjüket, semmi sem jó nekik…

      Trendiség, divatok hátán szörfözni — te miről beszélsz? Azt hiszed, az emberek divatból válnak vagy hűtlenek vagy maradnak szinglik? Fel kéne ismerni, hogy nem véletlen a sok válás és a házasságon belüli pokol,csak nem akaródzik észrevenni az okokat.

      Én nem vagyok elvált, és nem is léptem félre soha. Harmonikus házasságban éltem, három gyerekem van, sajnos, megözvegyültem. Valódi értékek mellett állok ki: szolidaritás, kölcsönösség, a sokféleség tisztelete, tudomásul vétele, egyenlő mérce, tiszta érvelés, nyitott gondolkodás. Nem beszélek bűnről, mert az más inkább ítélkezésre jó, én erőszakosnak érzem, viszont felmutatom, amiben hiszek, tudva, hogy más meg másban, és kérdéseket teszek fel.

      Érdekes, ahogy bekapcsol a sztrereotípiagenerátor benned, ahogy aggódsz és tanácsokat osztasz kéretlenül, de ezek nem érvek, hanem lenyomási kísérlet. És úgy szakértesz meg erkölcsileg engem, hogy rólad persze nem tudunk meg semmit, csak hogy másoknak mit kellene tenniük.

      • “Mit őrizgetünk, az aranykeretes képet, amit hinni szeretnénk, hogy a Házasság olyan? Nem olyan”
        Nem milyen ?
        Az aranykeretes kép egy pozitív ideál, amire érdemes törekedni.

        ” Azt hiszed, az emberek divatból válnak vagy hűtlenek vagy maradnak szinglik?”
        Valóban hiszek ,abban hogy a divat rendesen kifejti hatását sok sok ember döntéseire.

        “Az olyanságát egyébként igen gyakran baltával rombolják a férfiak, biológiára hivatkozva, meg azzal, hogy a házasságban a tízperces szolgálatokat elvárva rendszeresen megerőszakolják a feleségüket. De ha egy nő erre reagál, ha megelégeli ezt vagy hogy minden otthoni teendőt rálőcsölnek, akkor bekapcsol az erkölcsös vészmadár: hisztisek, túlemancipáltak, frigidek, bosszúállók, nem szeretik a férjüket, semmi sem jó nekik…”

        Még szerencse hogy te nem ítélkezel és birtokában vagy a statisztikának amit nem te hamisítottál.
        Gondolom téged rendszeresen megerőszakoltak,kérlek fogadd őszinte részvétem.

        Ja ………….és biztosíthatlak nem vagy túlemancipált, sem férfigyűlölő ez bárki számára világosan kiderül a soraidból.

        :-)

      • ” Gyermek nélkül maradni, az miért baj?
        Hát elválni? Biztos, hogy az kudarc? ”

        Te mondod.

  24. A házasság egy igen fontos érték.
    A család is egy igen fontos érték.
    A felvállalt közösséghez való hűség érték.
    A tisztesség a partnerhez érték.
    Az alkalmi dugás egy szórakozás ,ami rombolja az előzőleg felsorolt értékeket.
    Nagy nagy kísértés, mint a , nagyon is élvezetes.

  25. Igen, előbújt a valódi lénye: kurvázó, minősítgető szörny a házasságért (meg a férfiak biztos kielégüléséért) aggódó erkölcscsőszből.

    Nem vonunk le következtetéseket, hogy kívánták-e a nők, szívesen szexeltek-e vele. Mert nem személyeskedünk.

    Azt tudni lehet, ha kívánnak. Azt észreveszed. Erre legyetek büszkék, hogy kívánnak titeket. Ne a csikarás sikerrátájára. Aki nem kívánatos, azt nem kívánják. Fájdalmas, de így van.

    A kimanipulált, kötelességnek beállított, kizsarolt szex ROSSZ a nőnek, és ROMBOLÓ a kapcsolatra nézve. A szex szabad, szárnyaló, bátor, legmélyebb, legsérülékenyebb lényünk része, kényszerek között elpusztul. Aki ezt nem érti, aki nőket mindenféle érvekkel szexre kényszerítene, annak fogalma sincs, milyen az igazán jó szex. Szégyellje magát, aki zsarol, és aki az ürítkezés kikövetelt lehetőségével beéri.

    De annak sincs fogalma a kölcsönösségről és a mennyezetleszakadásról, aki szerint rendben van, hogy csokitortaként jutalmazzuk a férjünket önmagunkkal szeretetből.

    • “A kimanipulált, kötelességnek beállított, kizsarolt szex ROSSZ a nőnek, és ROMBOLÓ a kapcsolatra nézve. A szex szabad, szárnyaló, bátor, legmélyebb, legsérülékenyebb lényünk része, kényszerek között elpusztul.”
      Úgy van.
      Hozzátenném: minden érző embernek rossz.
      Ugyan nem házasság, de kapcsolódik: http://szoknyavadasz.hu/szoknyapressz/interjuk/qp.htm

      • És nem mindenkiérző ember. Aki az, nem csikar szexet. Van, akinek teljesen jó, ha megvan a luk, amúgy békén hagyják, és ezt hiszi teljes életnek. Az igazi élet más, ahhoz nem kell nő. Szerintem sokan vannak így vele. A kommentelők is, úgy látszik, beérnék ezzel. Nem hiányzik nekik a nő, aki boldog, félnének is tőle, csak a nő, aki engedelmes. Bele se gondolnak. Tényleg nem vágyik mindenki minőségi, kiteljesítő, gazdag kapcsolatra. Sokan érzelmi fogyatékosok, csak a szolgáltatáscsomagra: tiszta lakásra-meleg ételre-elérhető szexre kíváncsiak a nőkből.

        • A kommentjeidért nem igen venne feleségül senki .
          Halálosan komolyan és ezt te is pontosan tudod,
          “Nuni nem használható” státusszal sem venne el senki szépelgés ide vagy oda.

          • Javitsuk a senkit kevesekre, ami nem kritika, hanem bók. Ha kicsi a merítés. Hálás vagyok érte.

          • Most jól megmondtad, ez ám a fő büntetés! A baj az, hogy nekem tulajdonítod a férjhez menési szándékot, de engem erről nem kérdeztél meg.

            Tudom, hogy meredek, de még a fiatal lányok sem okvetlen arról fantáziálnak, hogy valamelyikőtök hajlandó lesz feleségül venni őket, én pedig már harminchét éves múltam, és három gyerekem van, sok évvel túl vagyok a családalapításon.

            Azonban az általam képviselt nézetek és azok összetettsége, buta egyszeri kommentelők általi felfoghatatlansága remekül megszűri azokat az embereket, beleértve a barátokat is, akikkel kapcsolatba kerülök. Ettől olyan az életminőségem, hogy ihaj. Mivel itthonról dolgozom, szinte soha nem kell seggekkel beszélgetnem. Nem is telítődtem,az ilyen reakciókat szórakoztatónak találom.

            Egyébként a nunitéma hogyan vezethető le az írottakból? Tökéletesen átgondolatlanul, egymást majmolva ontjátok a buta, személyeskedő minősítést, amelyet megszégyenítésnek szántok: ha olyat ír valaki, ami nektek nem tetszik vagy képtelenek vagytok felfogni, akkor érvelés vagy ignorálás helyett a szexuális életének hiányára tesztek megjegyzést. Állj meg egy pillanatra, és gondold át: mi az összefüggés?

            Tegyük fel, sok férfinak ijesztő, amit írok. De nem csak egyféle férfi van. A legfontosabb pedig, hogy az életnek nem célja és lényege a párkapcsolat, hanem legfeljebb ajándéka, és sokan nem hajlandók személyiségük lényegét és jóérzéseiket feladni csak azért, hogy párkapcsolatuk legyen. Én is ilyen vagyok.

            Mintha nekünk jutalom vagy identitás volna, hogy valaki hajlandó leállni velünk.

            Nekünk az a jó, ha örömteli az érzelmi és szexuális életünk. Ha nem kell mások önzését, lustaságát, szexuális kulturálatlanságát elviselnünk. És ennek érdekében válogatunk. És ha csak nem örömtelire van mód, akkor meg inkább nem élünk párkapcsolatban.

            Nektek meg ez az aprócska különbség nem látszik, csak a nuni, jaj, a nuni használva legyen, mert ha nem, az olyan szééégyen.

            Szépelgés?… Bonyolultak a mondatok?

            • *sírva röhög*

              Gondolom, mindenki őrületesen férjhez akar menni, és ha nem jön össze, akkor dráma van. XD

            • “És ha csak nem örömtelire van mód, akkor meg inkább nem élünk párkapcsolatban.”
              Ezt egyáltalán nem értik. Szerintük a nők egyetlen célja az életben az, hogy férjhez menjenek, mert önálló emberként létezni képtelenek, Ebből következik, hogy ha egy nőnek az arcába vágják, hogy “téged senki nem venne feleségül”, akkor iszonyúan kétségbe kell esnie.

          • Mi a kölcsönös örömszerzésről beszélünk, a pozitív önzésről, amikor nekem attól is jó, hogy a másiknak jó… Sajnálatos, hogy ezt nem érted.
            Hogy valaki, aki ilyen hozzáállással bír, nem venne feleségül, nem nagy veszteség.

  26. Öööööööööö,már elnézést”kívánok”,hogy veszem a bátorságot és beleszólok ebbe a közjátékba,de mint Karinthy Frigyes mondta volt……”Férfi és Nő…hogyan is érthetnék meg egymást,hisz mind kettő mást akar. A Férfi nőt a Nő Férfit”Szerintem tanácsos volna elsősorban ha definiálnátok a két fogalmat,ergo mit is értünk Férfi és Nő alatt(?!)
    Mert ugye vitathatatlan,sőt megfellebbezhetetlen tény,a mai “férfiak”,már nem azt képviseli,mint anno a FÉRFIAK!
    És ugyan ez a helyzet a női vonalon is.
    Nos,minden bizonnyal számos oka lehet annak,hogy ilyen reformáción ment át/keresztül mindkét nem hozzáállása a másikhoz,de a tények makacs dolgok,amik remekül prezentálják a helyzet súlyosságát napjainkban (is).
    A legnagyobb hiba viszont mégis elsősorban magunkban,az énképünkben sőt tovább megyek a hamis énképünkben keresendő,mivel az oktatási rendszeren keresztül a médián át már egész pici gyermekkortól azt sulykolják belénk,hogy valósítsd meg önmagad és ennek a gondolkodásmódnak egy maghatározó eleme,mely egyfajta védekező mechanizmusként fejti ki hatását,nem más,mint az, hogy aki nem velünk az ellenünk.
    Mintha kiveszőben lenne a kompromisszumkészség,már ha még van olyan ember,akinek mond,vagy jelent valamit ez a fogalom.A nők általában erős határozott férfira vágynak,aki (ha a nő úgy kívánja) egy szempillantás előtt átváltozik(ha cinikus akarok lenni)”latin szeretővé”,és ha már itt tartunk meg is állhatunk egy pillanatra.
    Ha valaki azt hiszi….Na megpróbálom egy példával,hátha úgy érthetőbb.
    Nos vannak fiatal nagy álmokkal megáldott srácok,akik azt veszik a fejükbe,hogy 3 hét alatt akkorák lesznek,mint Arnold Schwarzenegger és ezért megvesznek minden szemét tömegnövelőt,vízmegkötőt stb és amikor 2 hónap múlva úgy néznek ki,mint egy zsírballon,akkor nem értik mi a hiba,hisz tömik magukba a sok szemetet emelgetik a súlyokat is és mégsem izmosak. Nos ezek a szellemileg alultáplált suttyók nem értik meg,hogy olyan nem létezik,hogy ugyan azon időben növünk is(hízunk) és fogyunk is(izmosodunk)…Ilyen nincs…Pont,mint azok a nők,akik nem értik meg,hogy nincs egyszer erőskezű határozott talpraesett férfi és érzéki latin szerető,aki esetenként kényeztet,kivéve ha valaki nem skizofrén és rendelésre tud átváltozni,nem spontán.És olyan nő sincs,aki egyben anya,háziasszony,topmodell és prostituált,aki mindig az épp aktuális vágyainknak,vagy perverzióinknak megfelelhetne….Először is ezt kellene megérteni mindenkinek.
    Ha ez megy és eljut a tudatig,akkor innen lehet továbbmenni,addig pedig marad az önképünk,vagy az egónk diktálta sértődöttséggel kombinált ellenszenves kirohanás és a kompromisszummentes félmegoldás,majd csodálkozás,hogy mennyire beteg ez a világ…..Nem a világ a beteg,hanem az emberek.De nem szaporítanám a szót,hisz felesleges.Ja és férfi vagyok!!!

    • Nem értek veled egyet, a valósítsd meg önmagad marginális, komolyan nem gondolt üzenet, kultúránk elsősorban igazodásra, megfelelésre, szégyenre szocializál, főleg a nőket. Jaj, csak ki ne lógjak, meg ne szóljanak. Ha mindenki párkapcsolatban él, akkor én is, én is gyereket akarok, heteroszexuális vagyok, én is felveszem a hitelt, megveszem a reklámozott mosószert, és mindezt tömegek teszik úgy, hogy a cselekvéseiknek semmi közük a valódi érdekeikhez, hajlamaikhoz, jó érzéseikhez.

      Egészséges ember nem kompromisszumokat köt, hanem megérti és megkeresi mi az, ami neki jó. Mondhatnám úgy is, hogy a működőképességét biztosítja. Nem, ez nem önzés, és nem, az élet nem lehet áldozathozatal. Nézz körül, alig látsz egészséges lelkű és elégedett embereket, csupa megtört gerincű, eltorzult, az életével kapcsolatban nem kompetens, függő, érzelmileg sivár, frusztrált roncs van mindenhol, akkor is, ha a látszat az, hogy szépen élnek a kertvárosban.

      Tegnap láttam az Adéle élete című filmet, és csodáltam a főhőst, ahogy árral szemben is tudta, volt hozzá én-ereje, hogy tudja, mi a jó neki, és ezt nem hagyta eltiporni, és szenvedések árán sem. Nem arra nevelték, hogy ő értéktelen, és neki mit tilos, és neki mi szégyen., meg hogy jaj, ne bántsa meg az embereket, köztük a belé szerelmes, igazán kedves fiút, mert ha nem jó vele, akkor azt meg kell mondani. És jó magyar reflexeimmel mindig azt vártam, hogy megszégyenül, megalázzák, rányitnak, de a filmben minden kedélyes, emberközeli, tres jolie volt, beleértve a férfiakat is. Nyugat-Európában volna jó élni.

      Már megint egy stabil képzet a férfitól, hogy mire vágynak a nők, de ezt olyan ügyesen általában írod, a beszélgetőpartneredet nem kérdezted meg. Tévedsz, nem erős, határozott férfire vágyunk, és nem is gazdagra, ez a ti frusztrációtok. Bár ez a sztereotípia virul és terjed, hogy a nőknek olyan férfi kell, aki izmos, sikeres és dúsgazdag, ez a tévhit a celebek média által tálalt életének hatása leginkább, meg talán a felszínes szórakozóhelyi élményeké. A valóság az, hogy jó szándékú, értelmes, érzelemgazdag, nem lusta, nem függő, nem erőszakos, nem keménykedő, nem csapodár, nem csak a nő külsejéért lihegő és szexuálisan kulturált férfira sokkal több nő vágyik, csak ebből kevés van.

      “egyben anya,háziasszony,topmodell és prostituált”, “aktuális vágyainknak,vagy perverzióinknak” — ez komoly? Ez volna az igazi cél, csak sajnos, ilyen nő nem létezik? Nem ezt kéne átgondolni?

    • Akinek egészséges a pszichéje, aki érzelemgazdag, az egy szeretetkapcsolatban, akár férfi, akár nő, mindenképpen asszertív, határozott és gyengéd is. Nincs semmi átváltozás itt, ezek nem mondanak ellent egymásnak.

      Határozott, ezt mondom, nem azt, hogy irányít, mert az már hatalom és egyensúlytalanság. Egyensúly akkor van, ha két szuverén, önmagában sem elveszett lény szövetséget köt és együttműködik, miközben szeretik egymást. Én csak a szabad kapcsolatban hiszek. Aki azt képzeli, hogy a férfinak irányítania kell, az kiforratlan, elgyengített, függésre nevelt nőt képzel, akit a gyengesége és a kényszer lök a férfihoz és tart a kapcsolatban. Ekkor jönnek elő ezek a mondatok, hogy a párkapcsolat áldozatokkal jár, az egó diadala, meg hogy tetszik, nem tetszik, nem mindig könnyű, kompromisszumot kell kötni és társai, amelyek látszólag szép eszmékre hivatkozva a függést, elnyomást, a másik tönkretételét rejtik. És akit zavar, ha egy nő határozott, ha jól érzi magát, az fél. Fél attól, hogy akkor ő kevésnek bizonyul, fél, hogy nem tűnik akkora császárnak, fél, hogy az automatikusan biztosított helyzet helyett neki is bele kell tennie a munkát a kapcsolatba, és megmutatnia a sérülékenységét. Aki jót akar, örül, ha a másik, aki szereti őt, virul. Nem, nem kell sandán gyanakodni, nem ellene virul, a párkapcsolat nem harc.

      Örülök, hogy a hozzászólások, még a bornírtak is alkalmat adnak ezek megfogalmazására, többen jelzik, hogy mennyit profitálnak meg idéznének belőle.

  27. minden inden semmi semmipróbacsekkeret

  28. Nem szeretünk róla beszélni mert olyan illúzió romboló……..
    Persze, hogy minden kapcsolat üzlet is a javából, egy szép, jó esetben kölcsönösen előnyös, barter üzlet.
    Barterezés esetében nem a világpiaci áron történik a csere,azért nem ,mert a felek eltérően értékelik az árut a szolgáltatást, mint ahogyan azt piac értékeli.
    A házasságban vannak kemény és puha fizető eszközök.
    A kemények a pénz és a szex, a puhábbak – olyan régen ígérgetem neked, szombaton fölmegyünk anyukádékhoz.
    tanulás a gyermekkel , porszívózás, hibás cipő megreklamálása az üzletben ,a partner gondolatainak megértő meghallgatása,masszírozás kedvenc étel elkészítése ajándékok, kedveskedések,meglepetések,empatikus figyelem és figyelmesség,jogos helyénvaló kritika elmaradása, stb.
    Érdekes, hogy éppen az üzlet ezen piaci referenciák nélküli, sajátságos egyedi és megismételhetetlen mivolta okán, bármikor bárki kevesellheti ami kapott és nyafoghat, hisztizhet ,duzzoghat ,vádaskodhat,szankcionálhat és tarthat mosolyszünetet.
    Tehát a gyengéd kapcsolat tartalmát és minőségét mindenki teljesen ad hoc, szubjektíven ítéli meg.
    Minden megítélés autentikus, még a legigazságtalanabb is az ,mert nincsen harmadik aki mérlegre tenné véleményezné.
    “Azt hogy kivel vagyok boldog és hogyan, azt kizárólag én mondom meg. ”
    Természetesen nincsen két teljesen egyforma igényű személy.
    Két ember vagy elégedett a kapcsolatával vagy nem.
    Amivel valaki nem elégedett és robbantja a kapcsolatot, azért más összetenné a kacsóit a hálás boldogságtól.
    Hogy hogyan zajlik egy férfi és egy nő kapcsolata, milyen drámákat , kudarcokat, csalódásokat, boldog beteljesült örömöket él meg a nő és él meg a férfi, ez mindenki más számára – még egymás számára is – örök rejtély és titok marad.

    ÍTÉLET NINCS.

    • Ne haragudj, de kinek fizetség a saját, vállalt gyerekkel való tanulás? Ugye nem gondolod, hogy ez az anyának fizetség vagy szívesség? Porszívózás? A partner gondolatainak megértő meghallgatása? Vagy az esetleg a teljes családnak segítő anyós meglátogatása? Ez mind fizetőeszköz? Te tényleg csak a szexre vagy kíváncsi?

      Miből gondolod, hogy annak, aki benne van, nem lehet hinni, hogy tudja, mi a jó neki? Miért nevezed duzzogásnak és hisztinek ezt, és miért igényelnél harmadik szereplőt? Az honnan tudná? Van valami norma, hogy mi a jogos? Számít más, mint az adott szereplő — egyébként, lévén rendszerszintű problémákról szó, a többi nőéhez igen hasonló — állítása?

      Riadtan érzékelem: ennyien vallottatok kudarcot a párkapcsolatban? És ezt a nőkre kenitek? Véletlenül sem irreális az elvárásotok?

      Szerintem ez a teljes félreértés arról, hogy mi a dolga a családban a tagoknak, például hogy a gyerek az anyáé, nemhogy dolga, de hobbija és öröme, hát ő akarta végül is, ez az oka rengeteg szenvedésnek és konfliktusnak.

      Aki így gondolkodik, ne szinglihordázzon, ne lepődjön meg, hogy “kemények” a nők, ne alapítson családot, köttesse el magát, mert így csak munkahelyi fotómutogatás a gyerek, a családi élet morgós hazajárás, pénzen való dühöngés, szexkicsikarás, a többi meg sunyi, családtól lopott pénzek és idők, panaszkodás, hogy otthon nincs szeretet, szex…

      A szexhiány miatt duzzogó férfinál én hisztisebbet nem tudok. Nem, ahol a szex és a pénz az eszköz, az nem kapcsolat, az valami más.

      Bírom ezt a rideg, üzleti logikát, de úgy látszik, ezt is csak férfinak szabad, aztán ha nő is előáll vele, megy az általános siránkozás, hogy nincs gyengéd és kedves nő sehol, viszont milyen számítóak.

    • “Amivel valaki nem elégedett és robbantja a kapcsolatot, azért más összetenné a kacsóit a hálás boldogságtól.” Bizony, vannak helyek, ahol az is progressz, hogy apu nem önti le anyut savval, vagy hogy csak őt erőszakolja meg, a lányukat nem, vagy hogy nem minden nap részeg! Ezzel aztán sokat mondtál a teljes és méltó életről, aki azt hiszi, azért kell csöndben maradni, mert másnak még rosszabb, az megérdemli, hogy egész életében boldogtalan legyen.

      Igen, a kapcsolatot a benne élők tudják csak megítélni, és nem lehet valakit elégedettségre kényszeríteni, fenyegetéssel a kapcsolatban tartani. Vagyis lehet, szokás is, csak nem javul tőle semmi.

      “nincs külső mérce, döntőbíróság” — de nagyon jellemző, ahogy ahelyett, hogy hinnél a partnerednek, ilyesmi bevonása eszedbe jut. Az elnyomás egyik formája, hogy amit a másik mond, azt nem veszed komolyan, normákhoz hasonlítod, csak a saját szemszögedből nézed, eltolod, duzzogásnak tartod. Hát komolyan gondolod, hogy eltitkolná, ha jó neki a kapcsolat? A boldog nő sugárzik, kompetens, nem téveszted el, ha egyszer mégis látsz ilyet! Higgy a nőnek, nem a nőknek általában, csak annak, akit társadul választottál, és fontold meg, amit mond. Hát igen, ehhez lejjebb kéne adni a nagy jogosultságokból, de nem megy másképp.

      Mi ez benned, hogy sztenderdizálnád a panaszkodás jogát? Nyilván egy rusnya férfi annak is örül, ha valaki hozzámegy, nem ábrándozhat királylányról, más viszont a legkirálylányabbat akarja, vagy egyáltalán nem is való neki a házasság, amelyet csak szemforgató társadalmi értékrendünk erőltet ennyire kötelező mutatványként.

      “örök rejtély marad”: ítélet ugyan valóban nincs, az egészet így felfogni elég béna, mert az ítélet külső kényszer, amely nem tartja tiszteletben a kapcsolatban élők szuverenitását és azt a képességet, hogy meg tudják ítélni, mi a jó nekik. Pedig hiába erőltetjük, hogy de, jó az a kapcsolat neked, az ember végük a valós igényei és érzelmei szerint fog cselekedni, mert a lélek nem elhallgattatható.

      Ez nagyon elterjedt amúgy is, úgy beszélni emberekről, mintha nem tudnák, mi a jó nekik. Viszont nem túl nehéz megmondani, jó-e egy párkapcsolat, természetesen ezt a benne élők ítélhetik meg. Csak épp a férfiaknál egy kicsit el van kalibrálva a mérce, a maguk kényelmére. Elképesztő, mennyire lebecsülik a nők munkáját és mi mindenről mondják, hogy jár nekik, nem kis részben a pornóagymosás eredményeként — ezt nevezzük egyenlőtlenségnek.

      Például így lehet megmondani:
      http://www.nane.hu/kiadvanyok/szorolapok/jolmukodo.rtf‎

      • Őszintén sajnálom,hogy mondanivalóm nemesebb méltóbb része nem jutott el hozzád.
        Harcolni jársz ide, nem konstruktívan, együttműködően,empátoiával együtt gondolkodni .
        “Én jól gondolom, Te nem.” ez a mottód.
        Próbálkoztam azzal, hogy elmagyarázzam a jó kapcsolat kizárólag attól az vagy nem az, hogy a benne élők milyennek érzik és attól tartok a benne élők közérzete és következésképpen a kapcsolatuk minősítése nem kizárólag magától a kapcsolattól függ, ugyanis nagy az átjárás külvilág felől.

        • Nem, én érvelek, neked meg elfogytak az érveid, így inkább harcnak nevezed. Nem értem, milyen alapon, milyen pozícióból magyaráznál el nekem bármit is: a mondat magában foglalja szemantikailag, hogy valamit jobban tudsz, ami elég jellemző attitűd nőkkel szemben, holott eddigi megnyilvánulásaid alapján nem tűnsz árnyaltnak, sőt, ordenáré személyeskedéssel indítottál. Egész pontosan ezt írtad valakiről, akiről a kommentekből kiderült, hogy tíz hónapja özvegyült meg: ““Nuni nem használható” státusszal sem venne el senki” — ez a ti színvonalatok, és ez már itt marad, mindenki látni fogja. Nincs itt semmilyen méltóbb mondanivaló, csak tömény, agresszív butaság, ami után komikus, hogy a konstruktív vitát és az empátiát kéred rajtam számon.

  29. SOMEBADY!
    A férfiak a biológiai reprodukció mennyiségéért, a nők pedig a minőségéért felelnek !!! ezért tűnhet úgy,hogy válogatnak ,mert nem mindeggy a férfi génállománya,státusza,intellignciaszintje,nemcsak az anyagi kiszolgáltatottságukból adódóan preferálnak bizonyos tipusú férfiakat.
    A témával kapcsolatban:azt gondolom,hogy eleve az a fajta társadalmi berendezekedés, ami az állitólagos hűségre és monogámiára épit, az alapból hibás.Lássuk be, a szerelmesek helyzetét leszámitva ,akik valóban leginkább egymás intim közelségére vágynak, a szexuális kizárólagosság nem működik,a monogám kapcsolat kényszerpálya ,sőt egyenesen természetellenes.De mivel a birtoklási vágy az egóból fakad,igy nagy kihivás ezzel őszintén szembenézni.
    Addig azonban,amig az emberek szexuális nyomorára iparágak épűlnek ( pornó,prostitució),szexuális felvilágositás az iskolákban nulla ,nem ismeri egymást a két nem eléggé, csak a sztereotipiák,meg az irreális elvárások szintjén,addig ez nem is lesz másképp.

    • Az evolúciós pszichológiát én is ismerem, bár vannak benne vitatható részek. Én nem fogadnám el bizonyított egyértelmű tudományként, mivel társadalmi alapokra épít, nem pedig a természetes környezetben lévőkre.
      Viszont abban egyetértünk, hogy a monogámia és a család egy természetellenes kényszerpálya. Azért hozták létre, hogy az utódok felnevelése jobban biztosított legyen, mivel az embernél ez egy hosszútávú folyamat.
      És mindkét félnek kompromisszumot kell kötnie egy ilyen formációban, mert csak akkor működik. Tehát a család sem a férfinek, sem a nőnek nem jó, egyedül a gyerekeknek jó.

  30. somebody | október 21, 2013, 9:28 du.

    Azt kezdted erőltetni, hogy a nő akar gyereket, a férfi meg nem, és szegény be van húzva a csőbe. Én erre azt mondtam, ha a férfi annyira nem akar gyereket, akkor tegyen ellene, ne a nőre lőcsölje a női egészséget általában érintő vagy rontó, ráadásul költséges fogamzásgátlást, amelynek egyedül az óvszeres változata véd a nemi betegségektől, ez egyébként igen fontos abban az életformában, amit te képzelsz, hogy virágról virágra szállsz. Hogy az óvszerhasználat hogy függ össze a gyors menettel, meg hogy szerinted mit akarnak a nők, azt nem fogom fel. Te teljesen a nőkre akarod tolni a teherbeesés minden felelősségét, mondván, hogy te nem akarsz gyereket, csak szexet. Ha így van, akkor három lehetőséged van: vagy megtartóztatod magad, vagy kínos gondossággal fogamzásgátlasz, vagy vállalod a becsúszott gyereket, mert az nem működik, ha már megfogant, hogy te nem akartad, és a nőre tolod. Ezt nem én vagy a feministák mondják, hanem a jogrendszer, és nem azért, mert a nőket védené ezzel — dönthetne éppenséggel úgy is, hogy fel is kell nevelned a gyereket, ami, akár akarja valaki a gyereket, akár nem, mindenképpen meló és lemondás, és hamis az az érv, hogy ha te akartad, akkor szívjál, mert a társadalom dolga nem magára hagyni azt, aki részt vállal a reprodukcióból, és ezt nem irigyen kéne lesni meg női önzésnek beállítani. Én azért lehetek főállású anya az adózók pénzéből, mert vállaltam három gyereket, és részben ebből etetem meg ruházom őket. De a jog nélkül is belátható, hogy ha teherbe ejtesz egy nőt, az a te felelősséged is, hacsak nem erőszakolt meg. A tartásdíjról nem vagy túl tájékozott, nincs előírva, bírói gyakorlat van, 15-25 százalék gyerekenként, de persze ilyenkor hirtelen mindenki munkanélküli lesz, és a nők nemigen pereskednek, az eredmény, hogy a gyerekek nyomorognak. A nagy lehúzás így néz ki a valóságban.

    Hozzáteszem, hogy egy méltó világban a nő nem akarna gyereket olyantól, aki tőle nem akar. Ha elfogadod a férfiak szexvágyát, elfogadhatnád a nők ugyanennyire biológiai gyerekvágyát is, ami mégis kevésbé önző vágy, mondjuk az emberiség fennmaradásának záloga. De nem kell, hogy gyereket akarj, csak elég valószínű, hogy a borzadás a gyerektől meg az egész önző felfogás taszító lesz, és romlanak a társtalálási esélyeid az érzékeny és kedves nők körében. Maradnak a számító, lélektelen nők.

    Arabtéma: általában nem jönnek ide egyébként azok, akik “nem nyavalyognak” — a migráció nem tömeges, hanem néhány ezres, és elsősorban egyedülálló férfiak érkeznek –, hanem maradnak, ahol vannak, kulturális okokból, és elöregszik, megroppan az itteni társadalom. Ha holnaptól tömegesen nem akarnának gyereket a nők, te is éhen halnál öregként, hacsak nincs tuti vagyonod félretéve, úgyhogy lassabban ezzel a kitérdekelagyerek, nőkhobbija érveléssel. Mondhatjuk úgy is, hogy téged önzőnek szocializáltak, a nőket meg áldozathozónak, és ők viselik a társadalmi reprodukció terheinek túlnyomó részét, úgyhogy szerintem ne pattogj ennyire.

    De már írtad, hogy nem vagy kaszanova, és a független nők csak ezekkel futnak — én becsülöm az őszinteségedet és nem akarlak bántani érte, de akkor lehet, hogy ez a baj, nem a nők viselkedése, hanem hogy olyanok a kvalitásaid, hogy csak baleknak kellenél. Nekem nagyon szívszorító, ahogy az ilyen férfiak véletlenül sem érzelmes, kiteljesítő párkapcsolat után sóvárognak, csak a félreértett, irigyelt díszmacsóság kellene nekik, hasítani a Bentley-vel, nőket fektetni sorozatban, felelősség nélkül. Ekkora a frusztráció? Oké. De miért másokat kell hibáztatni, miért nem teszel azért, hogy vonzóbb legyél?

    Szóval ha nem vagy előnyös külsejű, sem sikeres, sem különösebben érző lény, a gyereket a nő hobbijának tartod, menekülsz a felelősség elől, dühösen elvárod a szexet, akkor miben reménykedsz? Tele van az internet az ilyen attitűdű férfiak nőket szidalmazó kommentjeivel.

    “És mi az, hogy igazságtalanság, kizsákmányolás? Mi a kizsákmányolás? Az, hogy a gyereket gondozni kell?”

    Az, hogy a közös gyerek közös vállalás, közös felelősség, mégis a nőkre van tolva, akik fizetetlen munkaként végzik ezt és a háztartást is, függenek a fizetett munkájú férjektől, ettől ellehetetlenednek a munkaerőpiacon, drasztikusan romlik az életminősége és öregkorára jó eséllyel elszegényedik. Értem, hogy te nem akarsz gyereket, tegyél ellene, de más férfiak akartak, és a problémára nem lehet válasz az, hogy akkor ne akarjanak gyereket. Tehát a konkrét apa, a részvétlen környezet és a teljes társadalom zsákmányolja ki a nőt, ami alatt igazságtalan munkamegosztást és elvárt, fizetetlen munkát értek. Az elvárt azt jelenti, hogy ha egy nő nem csinálja, hanem helyette bébiszitter vagy férj csinálja, akkor a nő súlyos szankciókat kap. Sőt, ha a gyermektelen házaspár nőtagja nem főz, akkor is. Ezek a nemi szerepek.

    “Valamit vállaltál, akkor csinálni kell” — ez sima részvétlen káröröm, mert társadalomban élünk, és az újratermelt tagokból mindenki profitál. Nem én vállaltam egyébként, hanem ketten vállaltuk, a gyerek mindig két ember felelőssége. Én csinálom is, nem vagyok szegény se, nem azért, csak szerintem az egész problémát nem érted, csak azt hajtogatod, hogy te nem akarsz gyereket.

    • “Hogy az óvszerhasználat hogy függ össze a gyors menettel, meg hogy szerinted mit akarnak a nők, azt nem fogom fel.”

      Úgy, hogy mit nem értesz azon, hogy kényelmetlen a pasinak? Látod, megint erről van szó, csak saját magaddal vagy elfoglalva, hogy NEKED ne legyen semmi kellemetlen, a férfi az nem ember, az vállaljon mindent, az anyagiakat, a kényelmetlenségeket, a problémákat. És lehetőleg vágjon jó pofát hozzá, és legyen érzelmes, meg szeressen nagyon, ne lássa azt, hogy valójában ő húzta a rövidebbet az egészben, pusztán a neme miatt. És nem akarsz semmit tenni annak érdekében, hogy ő ezt ne érezze. Ez a mérhetelen önzés, nárcizmus az, ami nekem szemet szúr veled kapcsolatban.
      És akkor te vádaskodsz, hogy a férfiak gyökkető mentalitásúak, meg milyen önzőek. Egyszerűen képtelen vagy beleérezni magad a másik helyzetébe, ugyanakkor elvárnád, hogy a férfi viszont minden téren képes legyen átérezni a problémáidat. Hát nem, ez így nem megy. Egyáltalán így hogyan gondolod, hogy legyen bármiféle kölcsönösség, együttérzés, hogyan legyen asszertív és gyengéd? Pont ez a fajta női mentalitás az, ami megöli ezt a férfiakban és a rájuk erőltetett társadalmi kényszerek, hátrányok azok, amik miatt kerülik a kötöttségeket. Pont ez a másik féllel szemben tanúsított nemtörődömség az, amivel a nők megkeserítik az életünket.
      Ha a nemi betegségektől félsz, akkor meg ne a gigolókkal szexelj, akkor se, ha csak azok értenek hozzá, hogyan kell téged felszedni. Lehet, hogy így kényelmesebb nektek, hogy semmit nem kell tenni, hanem csak “megtörténik”, de aki könnyen tud nőt szerezni, az könnyen ott is hagyja ez a nagy büdös igazság, mivel könnyen kaphat másikat is.
      Egyébként meg van női óvszer is ha nem tudnád, úgyhogy ha mindenképp a mechanikus megoldásokban bízol, és szerinted nem kényelmetlen, vagy nem öli meg az intimitást, akkor lehet használni:

      http://www.durex.com/hu-hu/sexuallifestyle/contraception/pages/femalecondom.aspx

      Úgy hogy ez sem jó érv, csak terelés részedről.

      “Ezt nem én vagy a feministák mondják, hanem a jogrendszer, és nem azért, mert a nőket védené ezzel — dönthetne éppenséggel úgy is, hogy fel is kell nevelned a gyereket, ami, akár akarja valaki a gyereket, akár nem, mindenképpen meló és lemondás, és hamis az az érv, hogy ha te akartad, akkor szívjál, mert a társadalom dolga nem magára hagyni azt, aki részt vállal a reprodukcióból, és ezt nem irigyen kéne lesni meg női önzésnek beállítani.”

      Pont te állítod be így, és a jog meg a törvények mögé bújsz. Éppen ez az, ami taszító, és éppen ezért nem kell semmi közösség nőkkel, mert a törvény őket védi, és igen, rendszeresen vissza is élnek ezzel. A férfi érdekei társadalmi szinten nem számítanak. Tehát amíg ilyen a jogrend, addig nekünk is így kell gondolkozni, hogy el kell kerülni azt, hogy csőbe húzzanak.

      “Én azért lehetek főállású anya az adózók pénzéből, mert vállaltam három gyereket, és részben ebből etetem meg ruházom őket.”

      Na látod. Én viszont nem lehetek főállású megtermékenyítő. :) Nekem ezért nem fizetnének az adófizetők pénzéből. Tehát a nők biológiai szerepét elismeri a társadalom, a férfiakét nem. Akkor ebből beláthatod, hogy amiket lentebb írtál:

      “Az, hogy a közös gyerek közös vállalás, közös felelősség, mégis a nőkre van tolva, akik fizetetlen munkaként végzik ezt és a háztartást is, függenek a fizetett munkájú férjektől” … stb

      egyszerűen téves. A férfiak azok, akiknek a biológiai szerepét nem becsüli meg, sőt bünteti ez a társadalom.

      “De a jog nélkül is belátható, hogy ha teherbe ejtesz egy nőt, az a te felelősséged is, hacsak nem erőszakolt meg.”

      Hát ehhez még fejlődnötök kéne. :) Ha legalább egy kicsit is értenétek a szexhez, akkor talán jobban lenne affinitásom ismerkedni. De sajnos az a tapasztalat, hogy a nők igen kevés kivételtől eltekintve, abszolút nem tudna szexelni. Azt hiszik, ha nagy kegyesen megengedik, az már elég. Hát nem, mert semmi pluszt nem nyújt.
      Habár visszatérve a másik részéhez: Nem azt írtam, hogy KIZÁRÓLAG a nő felelőssége, hanem arról beszélek, hogy leginkább MINDKÉT fél felelőssége, és ez alól a nő sem vonhatja ki magát. Megállapodás kérdése. De ha valaki így áll hozzá, hogy vigyázzon a férfi, mert ez az ő dolga, akkor az megint olyan, hogy akkor inkább nem.

      “A tartásdíjról nem vagy túl tájékozott”

      Szerencsére. :) Remélem, soha nem is leszek. :P

      “Hozzáteszem, hogy egy méltó világban a nő nem akarna gyereket olyantól, aki tőle nem akar.”

      Hát de nem ez lenne a normális? És most áruld már el, mikor, ki, hogyan kényszeríti a nőt a terhességre?

      “Ha elfogadod a férfiak szexvágyát, elfogadhatnád a nők ugyanennyire biológiai gyerekvágyát is, ami mégis kevésbé önző vágy, mondjuk az emberiség fennmaradásának záloga.”

      Én elfogadom a biológiai részét, csak a társadalmilag a férfira rótt kötelezettségeket nem fogadom el, ugyanis az teljesen természetellenes. És a mai világban már nem is állja meg a helyét, mert irreális.
      Ugyanis ma már odáig fejlődött a társadalom, hogy a nők is képesek önálló megélhetésre, egzisztenciateremtésre, így képesek rá, hogy megszerezzék a maguk és a gyermekeik számára szükséges erőforrásokat. Hozzáteszem, hogy ez még a gyakorlatban finomhangolásra szorulna, de most csak elméletről beszélek.
      A férfiak pedig SEMMIVEL nem rendelkeznek jobb erőforrásszerző képességgel ma már mint a nők. Egyszerűen azért, mert az egyetlen előnyünk, a fizikai erőfölény, ami a biológiai különbség a nemek között, ma már nem olyan értékes munkavégzés szempontjából mint régen.

      A másik kommentenben fent már írtam, hogy pl a XV. században a szántás, aratás, őrlés stb, nehéz fizikai munkák voltak, és akkor ezeket a férfiak tudták csak elvégezni. Tehát kényszerű munkamegosztás volt, az olyan munkák amik nagy fizikai erőt igényeltek, a férfiak csinálták, a babrás könnyű fizikai munka, pl kenyérsütés, főzés, takarítás, meg a nőkre. Akkor sem fogadták el, hogy a nő ne csináljon semmi mást, csak a gyerekeivel foglalkozzon, illetve a férjének ne főzzön, mert az hülye hímsoviniszta dolog lenne.
      Ez volt a munkamegosztás, és ebből is alakult ki a család is, mint társadalmi konstrukció. Csak így élhetett meg ilyen sok ember együtt. A gyűjtögető életmódból csak sokkal kevesebb élhetett volna, és azok is csak Afrikában, ahol ehhez megfelelő a klíma.
      Tehát ez a pénzkeresés rálőcsölése a férfiakra egy természetellenes dolog, és itt már fentebb valaki kifejtette, hogy maga a monogámia és a család is az. És mára már elvesztette az értelmét, pont az elavult szemlélet miatt, amihez ti nők foggal körömmel ragaszkodtok.

      “hanem maradnak, ahol vannak, kulturális okokból, és elöregszik, megroppan az itteni társadalom.”

      Ha nem jönnek ide, akkor nincs semmi gond. Kevesebb ember változatlan termelés mellett azt jelentené társadalmi szinten, hogy mindenkinek mindenből több jut. Kevesebb munka, kisebb adó.
      De ide fognak jönni, ez a gond, az hogy itt most nálunk nincsenek, csak azért van, mert a tőlünk nyugatabbra lévők gazdagabb országok, így az a célpont. És nem a gazdag arabok fognak jönni, hanem a szegény afrikaiak, meg egyiptomiak. Mert azoknak felemelkedés.

      “Ha holnaptól tömegesen nem akarnának gyereket a nők, te is éhen halnál öregként, hacsak nincs tuti vagyonod félretéve, úgyhogy lassabban ezzel a kitérdekelagyerek, nőkhobbija érveléssel.”

      Hát most is ez van, ha nem tudok dolgozni, akkor éhen halok. Engem nem fognak az adófizetők pénzéből eltartani a “gyerekérdekére” hivatkozva. :) Nyugdíj meg, ja férfinak 70 évesen vagy mi? Hát az engem már nem érint.

      “Mondhatjuk úgy is, hogy téged önzőnek szocializáltak, a nőket meg áldozathozónak, és ők viselik a társadalmi reprodukció terheinek túlnyomó részét, úgyhogy szerintem ne pattogj ennyire.”

      De mondom, hogy ti nők vagytok az önzőbbek. Pont ti vagytok így szocializálva, hogy azt hiszitek, mert ilyen a jog meg a társadalom, ez természetes, hogy a férfiak mindenben a kegyeiteket lesik. Ez csak átmenetileg, a szerelmi időszakban normális így, azt meg egy bizonyos hormon okozza a férfiben, és annak a szintje maximum egy év után lecsökken. Utána már csak kényszerből csináljuk, nem magunktól. És ez a kényszer a probléma forrása. Nem tudtok hasznosak, együttműködők lenni számunkra, ami egyáltalán motiválhatna arra, hogy közösen csináljunk bármit is ami ezen túlmutat. Nincs “mi” csak a nő van, aki kapni akar, meg a férfi, aki addig jó, amíg tud adni. Mert így álltok hozzánk, ahogy te itt a kommentjeidben prezentálod. Ezért aztán ilyen nők mellett már nem akarnak a férfiak kapcsolatot.

      “Szóval ha nem vagy előnyös külsejű, sem sikeres, sem különösebben érző lény, a gyereket a nő hobbijának tartod, menekülsz a felelősség elől, dühösen elvárod a szexet, akkor miben reménykedsz?”

      Ki mondta, hogy bármiben reménykedek? Persze amikor a te fejedhez vágják mások, hogy így aztán nem fogsz párt találni, akkor fel vagy háborodva, hogy hát te nem is akarsz.
      Képzeld, én sem akarok, volt már, köszönöm, de elég volt. Attól, hogy párkapcsolati problémákról, meg problémás női mentalitásról írok, nem jelenti azt, hogy nekem vannak párkapcsolati problémáim.

      “Tele van az internet az ilyen attitűdű férfiak nőket szidalmazó kommentjeivel.”

      Hát ezek után csodálkozol? Arról is ejtsünk szót, hogy az internet másik fele meg a hozzád hasonló “milyen önző disznók a férfiak” “hová lettek a rendes férfiak?” típusú megkeseredett női kommentelőkkel van tele. Úgyhogy jól kiegészítjük egymást :)

      “Az elvárt azt jelenti, hogy ha egy nő nem csinálja, hanem helyette bébiszitter vagy férj csinálja, akkor a nő súlyos szankciókat kap.”

      Pl?

      “Ezek a nemi szerepek.”

      Hát de az általad is törvényekre mutogatva elvárt, férfi nemi szerepet meg nem látod. Más szemében a szálkát is, magadéban a gerendát se veszed észre. Hidd el, én csak örülnék, ha nem lennének ezek a nemi szerepek. De vannak. És főleg ti nők várjátok el a férfiaskodást. Én nagyon jól meglennék macsóskodás nélkül is. És a tündibündi háziasszony eljátszását sem igényeltem soha a nőktől.

      “ez sima részvétlen káröröm, mert társadalomban élünk, és az újratermelt tagokból mindenki profitál.”

      Káröröm? Hát ne haragudj, de egy társadalmilag privilegizált helyzetben lévő, jómódban és biztonságban élő nő bagatel problémáit valahogy nem tudom teljes komolysággal átérezni, amikor férfiként sokkal rosszabb helyzetben lévőnek érzem magam.
      Ki mindenki? Legfeljebb a nők. Én nem profitálok belőle. Amióta az eszemet tudom, még nem kaptam semmit az államtól. És valószínűleg soha nem is fogok, mert nem tudok szülni. Viszont adót fizetnem kell. Nyugdíjat sem fogok kapni, mert az is úgy van beállítva, hogy gyakorlatilag főként a nőkre vonatkozik. Mondjuk 55 évesen elmegy nyugdíjba az új törvény szerint, és még 30 évig felveszi a nyugdíjat. A férfiak meg 65 éves korukig dolgoznak, és addigra már minden második meg is hal. Én is ezek között leszek. Úgyhogy ezt is fölöslegesen fizettetik velem, illetve fölöslegesen eltartok pár nőt, és kisgyerekest az adómból meg a nyugdíjamból akikhez soha semmi közöm nem volt. Akkor még a táppénzről nem is beszéltünk, pedig azt is érdekes lenne megvizsgálni nemek szerint, kik az, akik gyakrabban kiíratják magukat mindenféle ürüggyel.

      “Nem én vállaltam egyébként, hanem ketten vállaltuk, a gyerek mindig két ember felelőssége.”

      Mint mondtam, ez csak társadalmilag van így. De ha ehhez az elvhez ragaszkodsz, akkor ragaszkodj a hagyományos családbeli saját kötelezettségeidhez is, ami a férfi kiszolgálása otthon, valamint a szexuális karbantartása. Ezért dolgoztak régen is a férfiak a nők helyett is. Ennek hiányában csak annyi búzát ültettek volna, ami saját maguknak elég, és akkor ti éheztetek volna. Ez volt a közös munkamegosztás alapja konzervatív szemszögből nézve. Az, hogy a saját oldali kötelezettségeiteket törvényi támogatással is ma már felrúgtátok, értelmetlenné tette az egészet.
      Ezen gondolkozz el, mit látnál te bele az egészbe, ha mondjuk férfi lennél. Valószínűleg akkor is ugyanúgy lenne eszed, és akkor vajon mit éreznél nagyobb igazságtalanságnak?

      • Oké, akkor te sem akarsz kapcsolatot, én sem, mert úgy látjuk, hogy jelen körülmények között amit kaphatunk, azzal nagyon sok vele a macera. Egyetértünk. Csak még azt értsd meg, senki nem akarja, hogy te is beszállj: “Ha legalább egy kicsit is értenétek a szexhez, akkor talán jobban lenne affinitásom ismerkedni.” Ezért senki nem fog fáradozni, ha te csak neked kijáró örömnek látod a szexet, és nem törődsz a másikkal, viszont dühösen hibáztatod. Az a különbség, hogy én nem vagyok dühös, nem hibáztatom a másik nemet, hogy miért nincs nekem olyan, ami alá nem adom, nem vetettem fel azt a problémát, hogy a férfiak nem hajlandóak velem stb. Így aztán az irigyelt dzsigolókról írt intelmeidnek sem veszem hasznát, sosem volt ilyen férfi az életemben, egyébként nagyon el vagy tévedve, ha azt hiszed, csak ők terjesztik a nemi betegségeket. Most próbálod úgy forgatni a szót, mintha ez a fogamzásgátlás-probléma az én felvetésem lett volna, de a tiéd volt, te vagy az, aki ezzel nem számolt, nem én, onnan indult az egész, hogy félsz, hogy behúznak a csőbe. Engem az véd meg, hogy nem állok le méltatlan és felelőtlen férfival egyáltalán. A gyengédséget, közös teherviselést sem “követeljük” általában a férfinemtől, hanem attól várjuk, aki mellett már elköteleződtünk, akit mi magunk is szeretünk, támogatunk, és ez nem valami extra, hanem maga a kapcsolódás, minthogy ez a kapcsolat értelme, nem a rideg üzekedés.

        Én vagyok az önző? Nekem hozzád semmi közöm, sem az örömeidhez, sem a gumikellemetlenségeidhez, nem is várok tőled semmit, furcsa ez a kirohanásod: “a férfi az nem ember, az vállaljon mindent, az anyagiakat, a kényelmetlenségeket, a problémákat. És lehetőleg vágjon jó pofát hozzá, és legyen érzelmes, meg szeressen nagyon, ne lássa azt, hogy valójában ő húzta a rövidebbet az egészben, pusztán a neme miatt. És nem akarsz semmit tenni annak érdekében, hogy ő ezt ne érezze. Ez a mérhetetlen önzés, nárcizmus az, ami nekem szemet szúr veled kapcsolatban”, nekem csak ahhoz van közöm, akivel elköteleződtem, és azzal nem vagyok önző, viszont, és ez az, ami önmagam túlbecsülésének meg önzésnek tűnik a teljesen eltolt mércéjű férfiak szemében, nem akarok kiszolgáló személyzet lenni, másoktól függeni, aki természetesnek veszi a basáskodást és az áldozatlétet, mint anyáink és nagyanyáink generációja. Nézz körül akármelyik vidéki vasútállomáson, nézd meg a középkorú nők arckifejezését, testtartását, küllemét. Ők a rendszert tükrözik, az egyenlőtlenséget magát. Na, én nem leszek olyan. Ez az én nárcizmusom. Voltam ilyesmi is, most meg tudom, milyen nem ilyennek lenni, eltűnt a szégyen, a komplexusok, a gyötrődés, az önhibáztatás — elmondhatatlan a különbség. Aki ezt megízlelte, meg azt is, hogy milyen a nem udvarias szex, hanem az igazi, az nem megy vissza többet a cellába, semmilyen nyomásra. Értem, hogy ezt fenyegetőnek érzitek, de akkor sem. Fiatal vagyok még, vannak gyerekeim, független vagyok, minőségi hobbijaim vannak, csupa öröm, a hobbim a munkám, csodás így az élet. sport, színház, utazás, minden. És tudod, úgy is néznek rám, méltányolnak. Érdekes, egyedülálló félállású tanár koromban átnéztek rajtam. Nevezhetjük ezt társadalmi értelemben hatalomnak is, mert az, és ehhez a férfiak mindig is inkább hozzáfértek (= sokkal több férfi él így, mint nő, sokkal többeknek jut jól fizető és magas presztízsű munka, saját lakás), csak gyereknevelés nélkül. És nem lógok reménykedve a társkeresőn. Ha ebbe a helyzetbe mégis jön valami erős és egyértelmű, az ajándék, és abba én is beleteszem majd teljes lényemet, de én aztán nem verem az asztalt nekem kényelmes párkapcsolatért.

        Röviden:
        a gyerek két ember felelőssége, nem csak társadalmilag, hanem biológiailag is. Azt panaszoltad, hogy be akarnának húzni a csőbe,a pénzedet akarják. Ez létező veszély, mert kígyóznak a sorok a vérvonaladért, és hogy ez ne fordulhasson elő, ha szexuális életet akarsz élni, akkor gondos felelősséget kell vállalnod a fogamzásgátlásért. Ez annak a záloga, hogy ne fordulhasson elő, hogy úgy lesz gyereked, hogy nem akartad. Így sem száz százalékos, de ez az, amit mindenképpen megtehetsz azért, hogy e helyzeteket elkerüld,és ha nem teszed meg, azt csak magadnak róhatod fel. Akkor is, ha ez a te nem te vagy, hanem a jelenségről beszélünk. Egyébként lehet, hogy a partner sem akarja, mégis becsúszik a gyerek. A te felelősségrészed ez, nem tolhatod el mindenesetre, a nemi élet ezzel jár. Én nem mondtam, hogy a nő ne vállaljon felelősséget, szokott is, meg jó oka is van rá, hogy vállalja, mert a férfiak a felelősséget jellemzően elutasítják és könnyedén lelépnek. De nem lehet a nőre tolni, ahogy te gondolod, meg elvárni a minőség szexet, aztán meg sírni, hogy behúzott a csőbe. Főleg hogy neki csupa olyasmi áll a rendelkezésére, ami beavatkozik a teste működésébe, és még drága is az óvszerhez képest. A te esetedben a legkorrektebb megoldás a vazektómia, hiszen úgysem akarsz gyereket. Nem tetszik? Nekünk se a spirál meg az abortusz.

        És tévedsz, a női óvszer nem véd a nemi betegségektől. Egyébként nem rossz alternatíva, csak nemigen lehet kapni, és elég macerás felhelyezni. Nem kell, hogy kioktass.

        A férfiaknak kellemetlen, ójajjistenem, megáll a föld forogni, egy abortuszhoz vagy hosszú évek gyerekneveléséhez képest ez aztán…! Mintha a te örömödet másoknak lenne dolga garantálni. Abszurd, megmosolyogtató elvárásaid vannak.

        Nem, mi nem fogunk azért teljesíteni, hogy te sejk módra élvezhesd. Ha minőségi szexet akarsz és méltó nőt, akkor bele kell tenned a teljes emberségedet. Nem elég, ha csak hagyja magát? (nem is értem, miért vonzó a nemi erőszak akkor) Plusz? Mihez képest plusz? A sima aktushoz, ami neked mindenképp ejakulációval jár, azt így megveted? Ez a nulla? A pornó agymosott téged is. Az a világ nem létezik, az hazugság. Nos, ha nektek ez nulla, akkor a nőknek, akik igen nagy része rendszeresen nem a vágyaik, hanem a partner nyomasztásának hatására szexel, a valós érzéseikkel pedig egyáltalán nincs tisztában sem, annyira sürgetőek az elvárások vele szemben, szóval akkor nekik meg mínusz húsz-kétszázhetven, és akkor van még a teherbeesés kockázata, meg a nemi betegségek. Erre gondoljon mindenki, aki azzal jön, hogy “baszatlan feminista”. Mintha mindenkinek elérhető lenne a kiteljesítő, örömteli szex. vagy mintha mindenki olyan hecesen sóvárognáa akármilyen szecxet, mint az erre kondícionált férfiak.

        Nem a férfiakra mondtam általában, hogy gyökkettők, hanem az érvelni nem tudó, eltájolt, személyeskedő itteni három vagy négy kommentelőre. A blogomon amúgy eddig ötvenegyezer kommentet írtak, és abból a gyökkettők túlnyomórészt férfiakéi voltak, úgyhogy azt elég nagy minta alapján állítom, hogy aki levetkőzi az értelmességet, támad, minősít, gúnyol, le akar nyomni másokat, a interneten legalábbis férfi szokott lenni. Nem vádaskodom én, így van és kész.

        Nem, az emberi és főemlősi világban — a többi teljesen érdektelen — a férfinak nem a megtermékenyítés a biológiai szerepe, hanem a megtermékenyítés ÉS a családól való gondoskodás, a nőnek meg a megtermékenyülés, kihordás, szoptatás, közvetlen gondozás. De ma már nem a biológia írja a sorsunkat, ezért lehet autónk, repülőgépünk is.

        Te megint felvázolod, hogy a nő teljesen nevelje a gyereket, aki úgyis a hobbija, és emellett még “a mai világban” keresse is meg a rávalót, a férfi meg ezalatt csak magával törődik és megtermékenyít. Gratulálok. Ha ekkora buli most gyereket szülni, mert kifacsarjuk a férfiakat stb., akkor miért fogy a magyar, sőt, szinte a teljes Európa, és miért emelkedik ugrásszerűen a gyermektelenek száma? Úgy írsz, mintha ugyanolyan elérhetőek lennének neki nőként, pláne anyaként a jól fizető és biztos állások, mint a férfinak. Nem,a férfiak mg ma is sokszorosan jobban hozzáférnek az erőforrásokhoz, vagyontól jó munkán keresztül a szórakozás lehetőségeiig, és most nem a te biztosan szerencsétlen helyzetedről van szó, hanem a társadalmi helyzetről, világszerte.

        Nem, a megtermékenyítést nem honorálja a köz, nem is nagy meló, és ez nem diszkrimináció. Vicces vagy. A spermabank igen, ötezer forint volt a tarifa adagonként pár éve, aztán majd összetalálkoznak a féltestvérek, ha gyereke is lesz a férfinak.

        A nőnek sem a kihordást honorálja, és nem is neki szánja a pénzt, hanem a gyermek saját háztartásban való nevelésére. A FIDESZ-féle alig hároméves rendelkezés, a negyven év utáni nyugdíjbamenés arra válasz, amire a tulajdonképpen a gyes és gyed is, hogy a nőkkel nem tud mit kezdeni a munkaerőpiac, pláne ötven fölött. e tekintetben úgy kezeli őket, mint a tűzoltókat, táncosokat, rendőröket, katonákat. Írj már olyan jogszabályt ezen kívül, amely a nőket azért részesíti előnyben, mert nők, és nem azért, mert fizetetlenül teljesítenek valami köznek is fontosat, épp gyereket hordanak ki vagy gondoznak. A gyessel stb. nem a nőt támogatja az állam, hanem a gyermek gondozásának élethelyzetét, és ugyanúgy tesz, ha ezt férfi végzi. A köznyelvi főállású anyaság feltétele, hogy a kérelmező a háztartásában neveljen három, tizennyolc év alatti gyereket, és a legkisebb három éves korától jár nyolcéves koráig, nem kötődik nemhez, úgyhogy hajrá, te is igényelheted e feltételekkel, nem kell irigykedni. És mielőtt azt hiszed, hogy valami dőzsölés van, pont annyi, mint a gyes, a jelenlegi gyermektelen nettó minimálbérnek kevesebb mint negyven százaléka.

        A család bőven a XV. század, sőt, a mezőgazdaságkialakulása, sőt, jóval emberré válásunk előtt alakult ki, és nagy tévedés úgy képzelni, hogy a férfi keményen dolgozott, a nő meg nem csinált semmit. Nem, a búzát nem a férfi veti, és a mezőgazdaságban sem a férfiak dolgoztak elsősorban, akkor már inkább az állattenyésztés részében. A háztól elmenős munka mindig is a férfiaké volt. Kézimalomban például az ábrázolások tanúsága szerint a nők őröltek, szedték a markot, kapáltak, kemény fizikai munkát végeztek, nem kímélte őket állapotosan sem senki. Semmi alapja nincs annak, amit írsz. A férfi nem jófejségből vetett “több búzát”, nem is biztos, hogy ő vetette, és a nő sem ezért termesztett gyümölcsöt vagy szőtt textilt, hanem mert az élelem és minden erőforrás közös volt, ahogy a cél, az érdek is, és a meló is, és ehhez jött még a férfi testi ereje és rendszer garantálta előjogai, amellyel kordában tarthatta a többieket. Olvass érdemi irodalmat a nagycsaládról, izgalmas. A melóból a nők mindig többet végeztek fizetetlenül, viszont elvártan, gyakorlatilag rabszolgaként, és önrendelkezési joguk nem volt. A hagyományos szereposztásban a férj kiszolgálása és szexuális karbantartása, vagy milyen undorítóan is írtad, olyasmi, mint a rabszolgaság, és ez a szisztéma virul ma is, sehol nincs az a nagy férfielnyomás, amit itt vizionálsz. A történelem és a jelen viszont tele van olyan helyzetekkel, amikor a férfiak a maguk ötleteitől és érdekeitől vezérelve és tömegesen versengtek, vitáztak, egymást és a nőket ölték (ma megint egyre inkább ölik a polgári lakosságot is), vagy dőzsöltek, nőket erőszakoltak, a nők meg eközben csendben működtették az életet, ki voltak téve az erőszaknak, és sokan elképesztő nyomorban éltek. Ma sincs ez nagyon másképp, ezt a rendszert, amely ezt lehetővé teszi, patriarchátusnak hívjuk, és mélyen igazságtalannak és megváltoztatandónak tartja mindenki, aki hajlandó elgondolkodni rajta. Annyi a különbség, hogy a világ egy részén tanulhatnak, autót vezethetnek és szavazhatnak a nők. Mindaz, amit írsz, nagyon torz, ám klasszikus nőgyűlölet.

        Én szerencsés vagyok mint fővárosi, képzett, egészséges és független nő a jó fej, tehetséges és szép gyerekeimmel, meg a barátokkal. Szóval velem a férjem halála ellenére nem a nyomorúság mondatja, hogy nincs rendben a rendszer, hanem az a tapasztalat, hogy milyen jó romboló kompromisszumok nélkül élni, kb. a férjemmel való megismerkedésem óta, valamint a rengeteg női sors, amelyet megismertem az évek alatt. Azt viszont látom, hogy te jelen viszonyok között nem találod a helyed, nem vagy elégedett, szorongsz és irigykedsz, a szeretetet, összetartozást, segíteni akarást kifelejted a párkapcsolatból, a felelősség alól kibújnál, ellenben természetesnek veszel egy csomó mindent, ami nem jog, és nőpárti összeesküvést vizionálva másokat hibáztatsz a helyzetedért.

        Te nem kaptál semmit az államtól? Mire gondolsz? A szüleid kaptak vagy kaphattak családi pótlékot, támogatott OTP kölcsönt, az anyád kapott gyest, talán gyedet, az oktatást óvodától nem tudom, meddig, a kórházat,az eü ellátást, a rendőrt, akit kihívsz, a tej, kenyér alacsony áfáját, a járdát, a közvilágosítást, a hivatali ügyintézést, az utazási kedvezményedet, a közművesítést, a közintézményeket kaptad az államtól és még ezer mindent. Nemtől függetlenül. Hogy meddig élsz, nem tudhatod, illetve ha 65-ön túl, akkor leszel szíves nemet mondani a nyugdíjra, oké? És akkor rendben van ez a gyerek iránti iszonyod. De ha betegállományba mész vagy lerokkansz holnap, akkor is a köz, a többi anyaszülte-nevelte aktív finanszírozza, hogy ne halj éhen.

        • “Nézz körül akármelyik vidéki vasútállomáson, nézd meg a középkorú nők arckifejezését, testtartását, küllemét.”

          Neked még ki sem kell menned egy vidéki vasútállomásra, csak nézd meg úgy általában az utcán járó férfiak arcát, leamortizáltságát úgy 40 fele. De ne csak azokét, akik tetszenek, hanem az összesét. Akkor abból leszűrheted, melyik oldalon is van a valódi egyenlőtlenség. De akár a halálozási rátákból is világosan látszik, kiknek is nehezebb az élet.

          “Érdekes, egyedülálló félállású tanár koromban átnéztek rajtam.”

          Hidd el, ugyanúgy átnéztek volna rajtad férfiként is. Azzal a különbséggel, hogy akkor nem lett volna lehetőséged egy nálad gazdagabbhoz férjhez menni, gyereket szülni és ezáltal felfelé lépni gyakorlatilag munka nélkül. Így aztán mind a mai napig lenézett félállású tanárocska lennél, az ennek megfelelő anyagi színvonallal, hacsak saját erőből nem verekeded fel magad. És a partnereid pedig mindig a még nálad is alacsonyabb szinten lévő ellenkező neműekből kerültek volna ki, akik rajtad keresztül akarnak előre lépni. Erről beszélek. Tényleg ennyire nem látod át ezt a másik nem oldaláról? Ezek után mondd azt, hogy a nőket, vagy a gyerekszülést nem becsüli meg ez a társadalom. Hát láthatod, igencsak megbecsüli. Itt vagy rá az élő példa.

          “Nevezhetjük ezt társadalmi értelemben hatalomnak is, mert az, és ehhez a férfiak mindig is inkább hozzáfértek”

          Régen, amíg a nőknek nem lehetett vagyona, nem örökölhettek, ez igaz volt. De te el vagy maradva pár száz évvel. Ma már szerintem inkább a férfiak azok, akik számára ez kevésbé elérhető. Sokkal kevesebb lehetőségünk van rá.

          “a gyerek két ember felelőssége, nem csak társadalmilag, hanem biológiailag is.”

          Ez téves. Nézz utána bármilyen biológiakönyvben, a fajok 90 akárhány %-nál az apai utódgondozás egész egyszerűen ISMERETLEN DOLOG. A főemlősöknél is főleg a nőstények szerzik meg az erőforrásokat, táplálják a kicsinyeket, de a ragadozók többségénél is ez a helyzet. Az embernél sem volt ez másként természetes környezetben. A család vagy a monogámia egy társadalmi konstrukció, nem biológiai.

          “Nem a férfiakra mondtam általában, hogy gyökkettők, hanem az érvelni nem tudó, eltájolt, személyeskedő itteni három vagy négy kommentelőre. A blogomon amúgy eddig ötvenegyezer kommentet írtak, és abból a gyökkettők túlnyomórészt férfiakéi voltak”

          Szóval a többségünk mégis gyökkettő. :P

          “De ma már nem a biológia írja a sorsunkat, ezért lehet autónk, repülőgépünk is.”

          Erről megint az jut eszembe: És ti nők ehhez milyen de milyen sokat adtatok hozzá :)
          Ahhoz képest főként ti élvezitek, amíg mi a gyárakban robotolunk, sokszor helyettetek is.

          “Ha ekkora buli most gyereket szülni, mert kifacsarjuk a férfiakat stb., akkor miért fogy a magyar, sőt, szinte a teljes Európa, és miért emelkedik ugrásszerűen a gyermektelenek száma?”

          Mert a férfiak ebben az általad annyira védett igazságtalan törvények miatt kezdenek rájönni, hogy a házasság mai formája nem más, mint törvényesített lenyúlás. Így igyekeznek minimalizálni, és kizárólag professzionális szinten tartani minden kapcsolatot a nőkkel.
          Ha angolul is tudsz, és szereted az ideologizálást, van róla egy kis olvasnivaló bővebben is:

          http://www.mgtow.com/

          “Úgy írsz, mintha ugyanolyan elérhetőek lennének neki nőként, pláne anyaként a jól fizető és biztos állások, mint a férfinak.”

          Értsd már meg, hogy amíg te a férfiak felső 10%-ról beszélsz, akik neked tetszenek, én meg az összesről. Csak azoknak a férfiaknak elérhetőek a jól fizető biztos állások, akik vagy olyan családba születtek, ahol képesek bejuttatni őket ilyen körökbe a családi kapcsolatok miatt, vagy olyan tehetségesnek és szorgalmasnak születtek, hogy képesek ezt elérni saját maguktól. De ilyen férfi kevés van.
          És ez a nőknél is ugyanúgy megvan, ha jó családba születik, vagy tehetséges, szorgalmas, akkor bármit elérhet. A különbség az, hogy a nők EZ NÉLKÜL is elérhetik egy férfivel való kapcsolat árán. Amúgy meg több lány van már az egyetemeken mint fiú. Ebből látszik, hogy ma már inkább nektek van meg a lehetőségetek a jól fizető állásokra. Ehhez képest állami pénzen elvégzitek, aztán utána ahelyett hogy dolgoznátok, és adó formájában visszafizetnétek az államnak a képzést, férjhez mentek, és tovább élősködtök a társadalmon. Ez van. Természetesen tisztelet a kivételnek.

          • Na, ebben olyan torz gyűlölet van.. nem mozdulsz te semerre.

            Én nem tudom, miért bénák a férfiak, de az bizonyos, hogy többet isznak, dohányoznak, vezetnek veszélyesen és ülnek a meccs előtt zsíros kajákkal, valamint kevesebbet járnak szűrésekre, mint a nők. A férfiak halandóságáról két elemzés:
            http://csakazolvassa.wordpress.com/2012/08/03/a-nok-tovabb-elnek/
            http://csakazolvassa.wordpress.com/2012/08/07/a-nok-tovabb-elnek-2-es-jobban-is/
            és egy rövidebb:
            http://csakazolvassa.wordpress.com/2013/01/24/akkor-eldobjak/

            Nagyon tévedsz, a férjem és az én társadalmi státuszomban nincsen lényegi különbség, mind a ketten fővárosi értelmiségi családba születtünk, tanultunk, nem túl pénzes szakmákat, aztán küzdöttünk, ő régebben kezdte, én pedig megszakítottam három gyerekkel. Hasonló volt az értékrendünk: nem kell nekünk hitel, kocsi meg nyaraló, viszont kell együttlét és kultúra. A tehetségünk és erőfeszítéseink révén elértük, hogy ne kelljen nyolctól négyig bejárnunk valahová, hanem itthonról dolgozzunk, és ebből normális megélhetésünk legyen. Ennek része volt az is, hogy nekem nem derogált évekig fillérekért korrektúrázni, cikkeket írni, újszülött mellett akár.

            Az igazán pénzes szakmák képzésein a férfiak vannak többségben ma is, őket védi az informális háló szivarszobákban és lebujokban, a parlamenti képviselők a fontos témáikat olyan időpontra tűzik ki, amikor a nőknek már a gyerekük után kell szaladgálniuk. És nem, nem akarnak a nők minden áron férjhez menni, nem ez a buli nekik, vagyonszerződést köthet és akármikor el is válhat tőlük, aki lehúzva érzi magát, és a nők többnyire nem járnak jól a vagyonmegosztással, ez tévhit. Viszont hiába erőlteted, akit nem tartanak vonzónak, azzal nem fognak szóba állni. Ezen lehet frusztráltan dühöngeni, de az nem fog érvelésnek hatni, inkább szánalmat kelt. Ha te egy kicsit is eszes vagy, és hajlandó vagy tanulni és dolgozni, sokkal többre viheted, mint egy nő, egyszerűen a nemed miatt, meg mert nem fél a munkáltató, hogy majd elmész szülni (ez azokat a nőket is sújtja, akik nem akarnak gyereket).

            Nem a jómód, hanem az elégedettség és magabiztosság miatt nem néznek át rajtam ma már.

            Mutass már erről valamit, adatot, bizonyítékot, hogy aki férjhez megy, az nem dolgozik többé. Olyan sokan vannak a teljes családot egyedül eltartani képes férfiak? Szeptemberi adat szerint a nettó átlagbér alig több 150 ezernél. Neked ez hogy jön ki?

            Nem élősködünk, hanem tanulunk, dolgozunk és működtetjük a létezést, te viszont szégyelld magad, amit írsz, azt semmilyen mérés, kutatás nem támasztja alá, csak a te koncepciód az egész, amelynek segítségével nem kell szembenézned azzal, hogy hol szúrtad el az életedet, vagy elfogadnod a balszerencsédet.

            Ha nem érted, mi a különbség aközött, hogy “az ötvenegyezer hozzászólás közül a gyökkettőket férfiak írták”, és hogy “a férfiak többsége gyökkettő”, akkor… jaj.

            • “Én nem tudom, miért bénák a férfiak, de az bizonyos, hogy többet isznak, dohányoznak, vezetnek veszélyesen és ülnek a meccs előtt zsíros kajákkal, valamint kevesebbet járnak szűrésekre, mint a nők.”

              Hát ha egyszer nekünk más örömünk nincs az életben, akkor mit csináljunk? Férfiként csak ezek jutnak. Még ezt is sajnálnád tőlünk? Mára már el is irigyeltétek, mert a nők ugyanúgy bagóznak, isznak mint a kefekötő, mások meg zabálnak mint az állat. Aztán csodálkoznak, hogy ha elhíznak, és elvesztik a jó alakjukat, vagy a sok piától, bagótól elcsúnyulnak, akkor már nem rohangálnak utánuk a jó palik, meg nem akarják támogatni őket. Persze ezért is mi vagyunk a hibásak, a mekdonáldszot is mi találtuk ki, aztán meg, hogyhogy nekünk nem mindegy, hogyan néz ki egy nő? Hogy merünk mi válogatni, ahelyett, hogy kussolnánk, és fizetnénk függetlenül attól, hogy néz ki a hölgyemény.

              “A tehetségünk és erőfeszítéseink révén elértük, hogy ne kelljen nyolctól négyig bejárnunk valahová, hanem itthonról dolgozzunk, és ebből normális megélhetésünk legyen.”

              Akkor az a rész rád nem vonatkozik. De attól még beláthatod, hogy rengeteg ilyen nő van, én is ismerek párat.

              “Az igazán pénzes szakmák képzésein a férfiak vannak többségben ma is, őket védi az informális háló szivarszobákban és lebujokban, a parlamenti képviselők a fontos témáikat olyan időpontra tűzik ki, amikor a nőknek már a gyerekük után kell szaladgálniuk.”

              Milyen kár, hogy én ilyent sehol nem láttam az életben. Vannak ilyen felső körök, és az is igaz, hogy főként férfiak vannak benne, de mondom, ez olyan, mintha én azzal példálóznék:
              Mi az, hogy női problémák vagy szegénység?
              A nők mind manökenek, masszőzök, modellek, hostessek egy nap alatt keresnek annyit, mint én egy hónapban. Gyönyörűek, fiatalok, gyerektelenek, mosolygósak, gazdagok, jó kocsikkal, jó palikkal járnak. Ja, hogy nem mind? De hát kit érdekel? Aki nem ilyen, azt én nem nézem, mert az én szememben nem is nő.

              “És nem, nem akarnak a nők minden áron férjhez menni, nem ez a buli nekik, vagyonszerződést köthet és akármikor el is válhat tőlük, aki lehúzva érzi magát, és a nők többnyire nem járnak jól a vagyonmegosztással, ez tévhit.”

              Miért nem? Kevés kivételtől eltekintve a felezés nekik kedvez.
              Most merd azt mondani, hogy pont ugyanannyi kopasz mercist látsz fiatal cicababával az oldalán, mint amennyi női bömös tulajt, akinek a kocsijában ott vigyorog a munkanélküli szépfiú.

              “Mutass már erről valamit, adatot, bizonyítékot, hogy aki férjhez megy, az nem dolgozik többé.”

              Ezt a fajta női gondolkodásmódot kritizáltam, nem úgy kell érteni, hogy mindenkire igaz. Valahol írtam, hogy tisztelet a kivételnek.

              • Az valami hihetetlen, ahogy mindent a saját előnyödre magyarázol. “Hát ha egyszer nekünk más örömünk nincs az életben, akkor mit csináljunk? Férfiként csak ezek jutnak. Még ezt is sajnálnád tőlünk?” Tehát egy lecsúszott, a nők miatti bánatában ivó, züllő, igénytelen magatartás apoteózisát olvashatjuk? Miért kell ennyire a nőktől függeni? Én aztán nem sajnálom tőletek, csak vannak következményei, meg elég undorítóak is az ilyen férfiak, és hazánkban sokan vannak. Te írtad, hogy a férfiak korán halnak, én meg rámutattam az okokra.

                De egyébként erkölcsileg is problematikus függőségekre költeni a pénzt, legalábbis a családos embernek biztosan.

                Nem igaz, hogy nincs más vigasza, kedvtelése. Rengeteg szabadsága, ideje, pénze is jut rá, hogy minőségileg tölthesse az idejét, nem kell otthon ülnie a gyerekekkel, vagy ápolni a beteg szülőket, mint a nőknek. Egyszerűen IGÉNYTELENEK és sivár a lelkük, ezért a tévé meg a számítógépes játék a legnívósabb szórakozásuk. És nekik szabad, mert ez a férfias. Én vajon miért nem iszom, miért nem dohányzom, mitől vannak igényes hobbijaim? Miért futok, szaunázom, biciklizem, járok színházba, utazok, olvasok?

                “Hogy merünk mi válogatni, ahelyett, hogy kussolnánk, és fizetnénk függetlenül attól, hogy néz ki a hölgyemény.”

                Válogass nyugodtan, ráérősen, szerintem a ronda nők nem fognak fegyvert a fejedhez, hogy velük randizz. A boldog kapcsolattól téged a kvalitások hiánya és a gyanakvó követelőzés választ el, örökre.

                Milyen fizetségre gondolsz? Nem kell semmilyen nőnek fizetned. Ha partnert szeretnél, tegyél azért, hogy vonzó legyél, ápolt, igényes, ennyi elég.

                A vagyonmegosztás nem felezés, honnan veszed? Még több gyerekkel se jut a közös vagyon feléhez a nő. A férfiak évekig dolgoztatják a nőt a család cégben, és soha nem fizetik ki, eltitkolt jövedelmeik vannak, anyjuk nevére íratják lakást, kizsarolják a nekik kedvező megegyezést, agresszív ügyvédek forgatják ki a nőket és a gyerekeket, ordítozással, fenyegetőzéssel, zaklatásal érik el, amit akarnak, mert rettegnek a vagyon elvesztésétől, nekik ez a legfontosabb, de még a gyerekekkel is sokszor tartják pórázon a nőt, hogy aztán a közös felügyeletet megnyervén az új barátnőjükre és az anyjukra hagyják a melós részét. A nők meg a neveltetésükből fakadóan nem mernek kiállni magukért, aki mégis igényt tart a jogos részre, az agresszív és pénzéhes szerinted.

                A házasság vagyonközösség, amelybe mindketten beleteszik az erőforrásaikat: munkát, pénzt. A gyerekek meg nem nélkülözhetnek, csak hogy apu síeljen, kocsikat buheráljon, szörfözhessen, csajozhasson, motorozhasson, hogy mást ne mondjak.

                Ha nem teszi bele a nő a kapcsolatba az erőforrást, ha az eltartásra pályázik, akkor nem kell vele összeházasodni, vagy lehet vagyonszerződést is kötni.

                “beláthatod, hogy rengeteg ilyen nő van, én is ismerek párat”

                LOL, persze, mert vádnak jól jön, és te vádolni akarsz, hogy ne kelljen a saját felelősségeddel szembenézni. A te néhány ismerősöd nem igazol nagy összefüggéseket. Ugyanez: “Milyen kár, hogy én ilyent sehol nem láttam az életben.” –ez semmire nem érv, lehet, hogy szűk az életed, nem olvasol és nem figyelsz, csak elméleteket gyártasz.

                Én nem mondtam, hogy minden férfi benne van a hálóban, de a háló a férfiakat védi és a nőket rekeszti ki.

                “Most merd azt mondani, hogy pont ugyanannyi kopasz mercist látsz fiatal cicababával az oldalán, mint amennyi női bömös tulajt, akinek a kocsijában ott vigyorog a munkanélküli szépfiú.”

                Én nemigen látok ilyet, de ha látnék, azt sem venném jellemzőnek, a társadalmi jelenségek más méretűek, mint az egyén élményei, ha érdekel egy jelenség, KSH-t meg kutatásokat nézek meg. Sok butaság fakad abból, ha általánosítunk. Nem tudom megítélni ránézésre, ki munkanélküli, kié a kocsi, és te sem tudhatod. Tudod, nem biztos, hogy azé, aki vezeti.

                Jól értem, te úgy gondolod, több a női BMW-tulajdonos, mint a férfi, ÉS a nők válás utáni vagyonmegosztás révén szerezték a kocsit, és az igazából a férfit illetné?

                “Ezt a fajta női gondolkodásmódot kritizáltam, nem úgy kell érteni, hogy mindenkire igaz.”

                Nincs ilyen gondolkodásmód, ezreléknyi kivételt leszámítva nem jön ki a megélhetés egy keresetből (ők is, ha ez a bajuk, miért nem vesznek feleségül dolgozó nőt? ki kényszeríti őket, hogy eltartsák a nőt?), ezt te találtad ki. A tisztelet a kivételnek mindig a buta általánosítás után jön. Nem kivétel az, aki feleségként dolgozik, vagy dolgozna, ha találna munkát, hanem tipikus, mert egy fizetésből nem lehet megélni, pláne gyerekekkel.

                • “Miért kell ennyire a nőktől függeni?”

                  Nem kimondottan a nőktől való függés, de ha már te is mondod, akkor igen, tényleg gyakori, hogy a családi problémák miatt lesznek a férfiak alkoholisták vagy szenvedélybetegek.

                  “Nem kell semmilyen nőnek fizetned. Ha partnert szeretnél, tegyél azért, hogy vonzó legyél, ápolt, igényes, ennyi elég.”

                  Jó is lenne, ha ilyen egyszerű lenne. Csak szépen megfésülködnék, aztán már hívnának is a csajok, meg fizetnék a vacsorát, vinnének nyaralni, kocsikázni, meg drága ajándékokat vennének nekem. :D
                  Valamiért ez éppen fordítva szokott lenni. Pedig ez is mind pénz, munka, energiabefektetés. Tehát egy nőért mindig fizetni kell valamilyen formában. Az, hogy nem feltétlenül direktbe pénzt fizetsz, egy dolog. A befektetett energia, a megszervezés is munka, erőfeszítés, amit a férfinak kell beletenni.
                  Bár hozzátenném, hogy az a kevésbé rossz, amikor direktben fizetsz érte. Akkor szabályozottan történik, nincs lenyúlás, nem kell szervezni, előre tudod pontosan mit kapsz és mennyiért. És azt általában meg is kapod, nincs átverés, hitegetés, nem kell fölösleges köröket futni. És ilyenkor nincsenek túlzott elvárások, igények. Tényleg csak annyi, amit írsz: legyél ápolt, kedves, és ne akarj többet, mint amiben megállapodtatok.

                  “Rengeteg szabadsága, ideje, pénze is jut rá, hogy minőségileg tölthesse az idejét, nem kell otthon ülnie a gyerekekkel, vagy ápolni a beteg szülőket, mint a nőknek.”

                  höhö. Szabadság, szabadidő az nincs sok, azt is többnyire a családjukkal töltik a férfiak. Próbálna csak meg a szabadságán valaki mással lenni mint a nőjével. Ez már eleve válóok. :)
                  A pénzt már kitárgyaltuk. Van akinek van lé, másoknak meg nincs. Éppen úgy, mint a nők sem mind dúsgazdag hostessek.
                  Amikor a nő a “gyerekkel otthon ül”, addig a 3 évig az állam + a férfi eltartja. Elvileg lehet fordítva is, Finneknél már hallottam ilyent, hogy a férfi ült otthon a gyerekkel, amíg a nő “önmegvalósított”. De ehhez az kell, hogy többet keress, mint a férfi, mert csak akkor éri meg. Ha hozzámész egy olyanhoz, aki ahogy írtad, “nálad előbb kezdte” (gondolom, úgy jó 20-30 évvel előbb, ha már ilyen hamar megözvegyültél) akkor neki van jól fizető állása, amiből ha kimaradna, akkor neked is kevesebb pénzed lenne.
                  Tehát anyagilag csak akkor éri meg hogy a férfi maradjon otthon, ha ő keres kevesebbet.
                  Ha meg a férfi is megelégedne annyival, hogy félállásban tanár, akkor szerintem nem tudott volna megtetszeni neked se, hiába lett volna ugyanolyan kedves, szimpatikus öreg róka. Valahogy a csóró öreg faszik után nem kapkodnak a nők, akármilyen “sármosak” is, mindig csak azok után, akik vitték valamire.

                  “agresszív ügyvédek forgatják ki a nőket és a gyerekeket, ordítozással, fenyegetőzéssel, zaklatásal érik el, amit akarnak”

                  Ez a rész megint a férfiak vajon hány százalékára igaz?

                  “A nők meg a neveltetésükből fakadóan nem mernek kiállni magukért”

                  Biztosan nem, és biztosan soha nem vádaskodnak ok nélkül is feleségveréssel, erőszakossággal, gyermekmolesztálással ésatöbbi ha válni akarnak. Az agresszív ügyvédek őket nem biztatják erre soha, és soha egyetlen esetben sem forgatják ki ügyvédi segítséggel a tegyük fel kevésbé befolyásos, és ezért rosszabb érdekérvényesítő képességgel rendelkező férjüket sem. Nem is uszítják a gyereket soha az apjuk ellen, annak érdekében, hogy megszerezhessék a felügyeleti jogot. Tényleg, elég ritkán is kapják meg, mondjuk úgy 90 akárhány százalékban. :) Pedig ha már tényleg így látjátok, hogy a férfi dolga is a gyerekezés, akkor ha a férfinek van vagyona, miért ne maradhatnának nála a gyerekek is egy válásnál? Legalább akkor nem mondhatnád, hogy mindig csak rátok nőkre van ez tolva.

                  “Én nem mondtam, hogy minden férfi benne van a hálóban, de a háló a férfiakat védi és a nőket rekeszti ki.”

                  Én nem látom úgy, hogy a nők bárhonnan ki lennének rekesztve ma már. Bár igaz, aszfaltozó munkások között még nem láttam nőt, sőt a kőművesek között sem.
                  Igazgatónők, politikusnők, menedzsernők meg vannak, hiába mondod, hogy onnan ki vagytok rekesztve. Nem minden nő lesz igazgatónő. Ahhoz sok munka, eltökéltség kell, amire csak kevesen képesek. Éppen úgy, mint a férfiak közül is. Csak a férfiak a nemi szerepük miatt jobban rá vannak kényszerítve arra, hogy felfelé törekedjenek, ők nem dönthetnek úgy, hogy inkább férjhez mennek és gyereket szülnek.
                  Ezért az arányok közötti különbség.
                  Nincs itt kirekesztés. Azt meg te sem akarhatod, hogy valami fontos pozícióba női kvótával berakják Gizikét, az ötgyerekes családanyát, aki életében nem dolgozott még, és annyit ért a vállalatvezetéshez, mint macska az ábécéhez. Most képzeld el, ha tanárnői pályafutásod alatt az igazgatónő egy olyan maca lett volna, aki távolról sem ért a témához, és hülyeségeket követelt volna tőled, vagy össze-vissza osztott volna be mindenkit. Mekkora káosz lett volna akkor.

                  “Jól értem, te úgy gondolod, több a női BMW-tulajdonos, mint a férfi, ÉS a nők válás utáni vagyonmegosztás révén szerezték a kocsit, és az igazából a férfit illetné?”

                  Ezt csak te kombináltad így össze. Én mindössze annyit mondtam, hogy a gazdag béemvés nők nem jellemző, hogy fiatal csórókkal jönnének össze. Fordítva viszont elég jellemző.
                  Az, hogy ki hogyan tett vagyonra szert, hát van aki így, ahogy te írod, de van aki tényleg megdolgozott érte. Sosem mondtam, hogy minden nő kizárólag a férfiakból gazdagodott meg.

                  “Nem tudom megítélni ránézésre, ki munkanélküli, kié a kocsi, és te sem tudhatod. Tudod, nem biztos, hogy azé, aki vezeti.”

                  Hát hová lett az acélozott női meglátásod? :) Ezt a nők elég hamar le szokták venni, ki az, aki mások kocsija mellett pózol, és ki az, akiből kinézhető, hogy valóban kőgazdag.
                  Bár mi férfiak ebben tényleg rosszabbak vagyunk, de hidd el, a tartásából, viselkedéséből azért elég jól meg lehet állapítani a nőknél is, ki az, aki más által összegereblyézett javak mellől virít, és ki az, aki saját erejéből szerezte azt meg.

                  • Hívnának a csajok? :D LOL Nem érted, hogy az ilyen pénzes randiknak semmi közük a párkapcsolathoz vagy a romantikához, hanem az efféle a prostitúció egy válfaja? Nem tűnsz érzelmileg ép, igényes embernek, megint ontod a bizarr vádakat, mert akkor felmentheted magad. “Tehát egy nőért mindig fizetni kell valamilyen formában.” = PROSTITÚCIÓ, egyébként a férfiak igényének és hatalmának terméke. Akiket te annyira irigyelsz, azok a testüket adják cserébe a pénzért, esetleg rusnya férfiakkal folytatnak örömtelen szexet. A hatalom annál van, akinél a pénz. A nőnek a teste nem önálló hatalom, hanem ha megengedi, hogy használják, akkor átmenetileg hozzáférhet a férfi hatalmához, vagyis a pénzhez.

                    Amit befektetett munkának nevezel, az abból az egyenlőtlen képzetből fakad, hogy a férfi hódít (és válogat), a nő passzív és elfogad. De ez nem így van. Ép lelkű nővel ezzel nem mész semmire, nem fogja passzívan és hisztisen fogadni a közeledést, hanem ő is beleteszi magát a kapcsolat építésébe. Nem lehet, hogy te föléválasztottál, és bedőltél a külsőnek?

                    Én nem a prostitúcióról írok, te viszont megint a kudarcaidat magyarázod ezzel a zavaros fejtegetéssel.

                    Szabadság = lehetőség, esély,én így értettem, például senki nem mondja, hogy ne menjenek este futni, de igen, szabadidő is. “Szabadság, szabadidő az nincs sok, azt is többnyire a családjukkal töltik a férfiak.” Ebben tévedsz, nagyon is jóságosnak látod a férfiakat, akiknek pedig ezer társadalom által szentesített indokuk van távol lenni, és ezekkel buzgón élnek is, és minél kevesebbet vannak jelen, annál értékesebb a jelenlétük. Az elnyomás, amit vizionálsz, nem létezik.

                    A pénzt nem tárgyaltuk ki, hanem te azt hajtogatod, hogy egyénenként változó és nemfüggetlen az anyagi helyzet, én meg azt, hogy a férfiak között sokkal több a gazdag, és összességében a férfiaknak a nyugati világban is sokkal több a vagyonuk. Ezt alá is tudom támasztani, de olyan butaság, amit írsz, hogy nem gondoltam, hogy kell.
                    (Szerinted a hostessek a gazdag nők?…)

                    “Ez a rész megint a férfiak vajon hány százalékára igaz?”
                    Olvass szakirodalmat:
                    http://patent.org.hu/Rendszerbe_zarva.pdf

                    Nem, a nőket az állam nem tartja el, hanem minimális támogatást nyújt, és nagyon sok a nő a gyerek fél-egy éves korától dolgozik, és beleteszi az örökségét, megtakarításait a közös életbe, nem igaz, amit írsz. És főleg nem otthonülés a gyereknevelés, hanem a legfárasztóbb és leginkább értéket teremtő munka, ahol a hibák nagyon visszaütnek.

                    “biztosan soha nem vádaskodnak ok nélkül is feleségveréssel, erőszakossággal, gyermekmolesztálással ésatöbbi ha válni akarnak.” Semmivel nem nagyobb az ilyen ügyekben a hamis vád aránya, mint a többi bűncselekménynél, viszont a látencia tízszeres vagy több is lehet, soha nem fogjuk megtudni.

                    Nem kell a váláshoz semmi ilyen, be kell adni és kész, nem jár pénz a bántalmazás fejében, vagy nem tudom, hogy képzeled.

                    Nem is kell ilyen vádakat koholni, elég elterjedt a bántalmazás és a pedofília anélkül is.

                    Újabb tévhit: akkor 90 százalék az anyánál való elhelyezés, ha megegyeznek, tehát az apa is ezt akarja, különben, ha a bíróság dönt, már csak 60 százalék, de nem azért, mert a férfiak olyan jó apák lennének, hanem mert visszaélnek az erőfölényükkel, és a gyereket eszközként használva büntetik a nőt, illetve nem akarnak tartásdíjat fizetni. A büntető szándék és annak tettre váltása, a nő figyeltetése, zaklatása, a gyerek útján való információszerzés sokkal gyakoribb, mint fordítva. Mielőtt irigyelnéd a nőket, gyereket egyedül nevelni nem fáklyásmenet, de a gyereknek azzal jó, akihez erősebben kötődik, és aki nem él vissza. Az ellene nevelés gyakran tényfeltárás, egyébként meg abszolút kölcsönös.
                    Ja, az apánál maradhatnak a gyerekek, én ezt támogatnám, csak egyrészt az egyenlőtlen nemi szerepek miatt a nő rendezte be gyereknevelésre az életét, amit én nagyon is bírálok, de neki nincsen karrierlehetősége,a társadalom tőle vérja a gyereknevelést (figyeld meg, hogyan beszélnek az olyan anyákról, akik nem nevelik a gyerekeiket),másrészt ez akkor lenne reális, ha az apák általában ugyanolyan jó szülők lennének, mint az anyák, de nem így van, nem érzik dolguknak. Sokszor lehet tudni, hogy az apa nem gondosan csinálná, épp az apa felelőtlen életvitele, bántalmazása a válóok, így a gyerek járna rosszul. De kivehetik a részüket a nevelésből úgy is, hogy a nőnél marad a gyerek, ha felelősséget éreznek a gyerek iránt, nem értem, miért kell a gyereket büntetni.

                    Én szorgalmaznám, hogy legyen olyan a világ, amelyben az apák ugyanúgy helytállnak a gyerekkel, mint az anyák, az anyák ugyanúgy dolgoznak, mint az apák, és ebben a világban kerüljön többször az apához a gyerek, igen.

                    A kvótáról hülyeségeket írsz, és semmivel nem tudod alátámasztani, hogy a nőknek ugyanolyan hozzáférhetőek a jó állások, ez megint a nők ócsárolása, téged nem nagyon érdekelnek a tények. Megjegyzem, a kőművesi állásért te sem tolongsz, és gondolom, takarító vagy dadus sem szívesen lennél.

                    Nekem nem ilyen természetűek a megérzéseim, hogy mások zsebében turkálok, én nem vonok le buta, sztereotip következtetéseket arról, hogy kié a kocsi, nem is érdekel, nem irigylem, és szerintem te sem tudod ezt megállapítani, illetve gyanúidat nem tudod sehogy igazolni. De azért is értelmetlen, mert az aputól kapott, férjtől kikövetelt vagy céges ügyeskedéssel, adóelkerüléssel összeharácsolt, tőkejövedelemből vett kocsi között nem látok jelentős etikai különbséget, szóval az utóbbiakat sem saját erőből szerezte, bár ezt szokták annak nevezni. Szerintem a drága autó birtoklása mindenképpen durván etikátlan, sőt, én a saját, napi, kényelmi autózást is annak tartom, de ez az én értékrendem.

                    • somebody // október 30, 2013 - 15:02 //

                      ““Tehát egy nőért mindig fizetni kell valamilyen formában.” = PROSTITÚCIÓ”

                      Akkor a házasság is az, mivel gyakorlatban ott is erről van szó. Az egzisztenciális biztonság megteremtésének elvárása a férfitől.
                      És igen, közeledünk az igazsághoz, az a baj, hogy a férfi-nő kapcsolatok majdnem mindig ilyen prostitúció jellegűek, mert ti nagyon nézitek azt, hogy mit kaphattok cserébe. Itt ne kizárólag a pénzre gondolj, egyéb dolgokat is elvárhattok. Csak az egyszerűség kedvéért írom mindig a pénzt, mint univerzális csereeszközt.

                      “egyébként a férfiak igényének és hatalmának terméke”

                      A férfiaknak van igénye arra, hogy pénzért vagy egyéb előnyökért kelljenek csak? Szerintem ha ezek nélkül is jók lennénk, mi csak örülnénk annak.

                      “Akiket te annyira irigyelsz, azok a testüket adják cserébe a pénzért, esetleg rusnya férfiakkal folytatnak örömtelen szexet.”

                      Egyrészt nem feltétlenül konkrét szex, lehet csak intimitás, vagy masszázs is. Most ne kelljen részletezni, mit szoktak ilyenkor masszírozni egy férfin. Másrészt, a vendégeik nagy része az amúgy házas férfiakból áll, főként ilyenek járnak, jobb ha tudod, nem a lezüllött alkoholisták. Azoknak nem is lenne rá pénzük. Aztán, megválogatják, ki az, akivel hajlandóak. Aki undorító, ápolatlan, azzal biztosan nem.

                      “A nőnek a teste nem önálló hatalom, hanem ha megengedi, hogy használják, akkor átmenetileg hozzáférhet a férfi hatalmához, vagyis a pénzhez.”

                      Hát de megvan a hatalma a férfiak felett, hogy ezen keresztül hozzáférjen a pénzükhöz. A férfinak viszont nincs ilyen hatalma. Ez mindenképp egy előny, akármennyire is próbálod hátrányként beállítani.
                      És senki nem mondta, hogy kötelező élni vele, lehet önállóan is pénzt keresni ma már. Persze, az úgy lényegesen nehezebb.

                      “Amit befektetett munkának nevezel, az abból az egyenlőtlen képzetből fakad, hogy a férfi hódít (és válogat), a nő passzív és elfogad.”

                      Hát ha azt mondod, ez csak társadalmi okokból van így, akkor miért nem változtatjátok meg? Miért ragaszkodnak ehhez a nők?
                      Lehet egyébként társadalmi képződmény, mivel mert az állatfajoknál is kétféle típus van. Van olyan, ahol a női ízlés érvényesül: a hím tetszeleg, külsejével verseng, továbbá nemi szervének méretével, spermájának minőségével. Ilyen faj pl a csimpánz. Aztán pl az orangutánnál másként van, ahol a hím épp azért lett “nagyobb”, erősebb, hogy ezt kijátssza. Elüldözi a többi hímet a nőstény közeléből, így neki van egyedül esélye párosodni. Náluk nem érvényesül a női ízlés. Kérdés, hogy az ember természetes környezetben melyik típusba tartozik inkább.

                      “A pénzt nem tárgyaltuk ki, hanem te azt hajtogatod, hogy egyénenként változó és nemfüggetlen az anyagi helyzet, én meg azt, hogy a férfiak között sokkal több a gazdag, és összességében a férfiaknak a nyugati világban is sokkal több a vagyonuk.”

                      Nem tudom, de nem hiszem, és igen is egyénenként kell nézni, meg az átlagemberek között. Mivel a férfiak vannak arra kényszerítve a társadalmi szocializáció által, hogy kizárólag a munkájuknak éljenek, felfelé törjenek, mert csak akkor kaphatnak társadalmi elismerést, ezért ők dolgoznak többet és fontosabb pozíciókban, így aztán ők több pénzt keresnek. Nem értem, miért baj, ha több is marad náluk. Miért kéne munka nélkül átengedniük a megszerzett javaikat a nőknek?
                      Én azt látom, hogy amelyik nő komolyan veszi a hivatását és eltökélt abban az irányban, hogy felfelé jusson, azoknak ugyanúgy elérhető a magasabb, jól fizető pozíció. Ennek elérése viszont sok munkával, erőfeszítéssel jár, ezt meg a nők többsége nem akarja bevállalni. Mivel tőlük nem társadalmi elvárás, a férfiak nem nézik, mennyire van “elől”. Nem arról van szó, hogy a nőket kirekesztik, meg direkt rosszul fizető munkákra rakják be. Egyszerűen ők maguk jelentkeznek ilyen helyekre, mert ezzel is beérik, egyszerűbb, kényelmesebb. Úgyis egy maguknál előrébb járó férfit fognak keresni párnak.
                      Erőfeszítések, akaraterő, szorgalom, kihívások vállalása nélkül meg nem lehet jól fizető állásba jutni. Akkor sem, ha férfi vagy. Én sem jutottam, mert nem is törekedtem rá.
                      A statisztikák meg sokszor csalnak, mert gondolj bele, pl a multinacionális vállalatok, bankok tulajdonosai is főleg férfiak, és ennek a pár embernek a kezén vannak dollármilliárdok. Így, ha a nemek szerinti statisztikát nézünk, akkor kijön, hogy a férfiak kezén több vagyon van.
                      De ha belegondolok, az ismerőseim, kollégáim körében nem tudnék egy ilyen egyértelmű összefüggést levonni, hogy a férfi ismerőseim, lényegesen gazdagabbak lennének, mint a női ismerőseim. Csak olyan megfigyelést, hogy a párok közül általában a pár férfi tagja az, aki előrébb jár. A nők ritkán választanak olyant, aki “mögöttük” van.

                      “Olvass szakirodalmat”

                      Kösz. Olvassak el 150 akárhány oldalt. Elhiszem, hogy vannak bántalmazó kapcsolatok, de nem kéne úgy beállítani, hogy a férfiak többsége így viselkedik a nőkkel. Ez egész egyszerűen nem igaz. Én egyetlen ilyent sem ismerek, ahol a férfi verné a feleségét. Ilyent mindig csak a TV ben látok, ott is főleg tavalybarnultak az elkövetők.

                      “ha a bíróság dönt, már csak 60 százalék, de nem azért, mert a férfiak olyan jó apák lennének, hanem mert visszaélnek az erőfölényükkel, és a gyereket eszközként használva büntetik a nőt, illetve nem akarnak tartásdíjat fizetni.”

                      És miért, akkor a nők csak azért akarják a gyereket, hogy legyen, aki tartásdíjat is fizet mellé, amiből ők is megélnek? :) Nemár.
                      A férfiak hogyan élnek vissza az erőfölényükkel? Lepofozzák a bírót, ha nem jól dönt, vagy mi? :D

                      “a gyereknek azzal jó, akihez erősebben kötődik”

                      Azt már korábban írtam, a biológiai fejtegetésnél, hogy a gyerek alapesetben az anyjához fog erősebben kötődni. Az anya-gyerek kapcsolat az szorosabb, mint az apa-gyerek kapcsolat.

                      “a nő rendezte be gyereknevelésre az életét, amit én nagyon is bírálok, de neki nincsen karrierlehetősége”

                      De van. Csak nem azt választotta, hanem a gyereknevelést. Ha a karrierjével nem foglalkozik közben, akkor az persze hogy nincs. Az, hogy gyereket nevel, hiába tevékenység, attól nem szerez semmi olyan munkahelyi tapasztalatot, amiért képes lenne arra, hogy magasabb pozícióba tegyék a szakmájában is. A nők általában szeretnének gyereket, az pedig mint te is írod, erő és energiabefektetést igényel. Ez a munkájuk kárára történik, ráadásul kiesnek hosszabb-rövidebb időre. Ezért lemaradnak a férfiaktól. Ez okozza azt a különbséget, amit a múltkor általad belinkelt grafikonok mutatnak. A nők nem kirekesztés vagy korlátozások miatt nem jutnak magasra, hanem azért, mert tőlük nem társadalmi elvárás, és ezért nem is törekszenek rá.
                      Tehát amit hátránynak írsz, valójában egy női előny, hogy nektek nem kötelező, hanem szabadon választott, hogy mikor és mennyit akartok dolgozni. Karriert építetek inkább, vagy férjhez mentek, gyereket szültök. Férfiaknak viszont nincs választásuk, nekünk társadalmi kötelezettség, elvárás a munka, karrierépítés. Kizárólag ezért kaphatunk társadalmi elismerést, elfogadottságot.
                      A biológiai részével meg nem lehet mit kezdeni, a férfiak képtelenek szülni és kész. Egyedül ti vagytok rá képesek. A gyereknevelésnél meg nem hiszem én azt, hogy ez mindig kizárólag a nőre van tolva, és a férfiak soha nem segítenek semmit. Ezek szélsőséges esetek amikről írsz. Ha egy férfi igazán szeret egy nőt, (márpedig az a normális, ha ilyentől vállal gyereket) akkor ha látja, hogy a nőnek fontos a munkája, és nem szeretne ebben lemaradni, biztosan segít neki, ahol csak tud. Én legalábbis így tennék. De a legtöbb nőnek egyáltalán nem fontos a munka, örül, hogy addig se kell dolgozni, jó kibúvó és jól elvan otthon a gyerekkel.
                      És vannak olyan nők, akik a kettőt együtt is tudják csinálni. Pl a múltkor volt valami, hogy a Yahoo nál is egy nő lett a fő fő vezér, akinek gyereke is van. És volt vele valami interjú, hogy hogyan tudja összeegyeztetni a kettőt. És ő össze tudja. Tehát van ilyen, bár elismerem, hogy nehéz, és ritka és különleges akaraterőt igényel.

                      “ha az apák általában ugyanolyan jó szülők lennének, mint az anyák, de nem így van, nem érzik dolguknak”

                      De itt már nem jutnak eszedbe az egyenlőtlen nemi szerepek. Ha egy férfi babázik, meg olyan dolgokkal foglalkozik, ami hagyományosan női dolog, akkor azt is elítéli a közvélemény.

                      “Én szorgalmaznám, hogy legyen olyan a világ, amelyben az apák ugyanúgy helytállnak a gyerekkel, mint az anyák, az anyák ugyanúgy dolgoznak, mint az apák, és ebben a világban kerüljön többször az apához a gyerek, igen.”

                      Felőlem lehetne. Ez így tényleg egyenlőség lenne. De nem ez lett, látod. A nők ugyanúgy elvárják, hogy a férfi előrébb járjon pénzkeresés terén, mint ők maguk.

                      “Szerintem a drága autó birtoklása mindenképpen durván etikátlan”

                      LOL. No igen, meg rossz befektetés is, mert nagy az amortizációja, és még el is lophatják.
                      Én is ezé’ nem veszek látod. :D :D

                    • Ha még egyszer leírod ezt a kekec izét, hogy “jobb, ha tudod”, nem beszélgetek veled többet. Egyrészt fölényes, másrészt hallomásból,hasból írod, amit “tudsz”, nem nézel utána.

                      (“házas férfiak…, nem a lezüllött alkoholisták”: szerinted ez kizárja egymást? Most miről győzködsz engem? Szerinted elég az a vonzalomhoz, ha egy férfi nem büdös?)

                      Én azt írtam: a testtel keresett pénz nem önálló hatalom, és átmeneti is, a férfi dönti el, adja-e, és ha a nő megöregszik, vagy másfajta nő számít szépnek, akkor a pénzt megvonják tőle. A nőknek nincs önálló hatalmuk a testük révén. A férfinak viszont van pénze, ha el nem rulettezi, az övé marad, és nyugodtan dolgozhat is, ugyanúgy, ahogy te a nőktől várod. Miért akarnál te a nőktől pénzt? Mi ez a jajgatás, miért nem tanultál és dolgozol többet? Nem lógnak a férfin a gyerekek, nem hány a terhességtől egész nap, nem rúgják ki a terhesség miatt, nem zaklatják a munkahelyen szexuálisan.

                      “Persze, az úgy lényegesen nehezebb.” Tévedsz, a prostitúció mint megélhetés sokkal nehezebb, nem tudsz valami sokat a prostituáltak életéről. Ez is rafinált nőgyűlölet ám: ők csak szétteszik a lábukat. Borzalmas lehet annak, akinek a legelemibb méltóságát kell áruba bocsátania, és hogy ezt nem mindig érzékeli, na, az az igazi nyomor. Akkor is, ha milliókat keres vele. És nem, nem ő válogatja meg a partnert, nem rendelkezik a teste fölött, a pénz nagyobb része a stricié.

                      “a házasság is az, mivel gyakorlatban ott is erről van szó. Az egzisztenciális biztonság megteremtésének elvárása a férfitől.” Nem tudom, kik ezek az emberek, akikről ezt írod, de nem, nem ez a házasság. Ha ennek tűnik, megértem az indulatodat, de a házasság, az végképp kölcsönös, vállvetve-ügy, mély érzelmekkel. Nem lehet üzlet. Aki így megy bele, megérdemli a végeredményt.

                      Nem, nem várunk el dolgokat cserébe. Vagy mire gondolsz, az, hogy működtetni kell a közös életteret, nevelni a gyerekeket, meg ne fagyott csönd legyen, az valami különleges női elvárás? Azt mondjuk elvárjuk, hogy amíg mi megszakadunk a melóban, munkahelyen, háztartásban vagy a gyerekekkel, ne az orrát túrja a fotelben, ez igaz, de ez nem kizsákmányolás.

                      Borzalmas az a kapcsolat-kép, ami kirajzolódik a hozzászólásaidból. Hogy azért, hogy a nő elhiggye, hogy mi jó csávók vagyunk, és minket válasszon, eleinte kedvesek vagyunk, moziba visszük, vacsorázni hívjuk, ígérünk neki fűt-fát. Ha a nőt ebbe belemanipuláltuk, akkor belepunnyadunk abba, amit mindig is akartunk: a kényelmes, tétlen létbe. A nő biztosítsa a szexet, legyen elégedett, hogy a társunk lehet, és ne akarjon gyereket, vacsorát, mozit, beszélgetést, ne legyenek elvárásai. Ne nyaggasson, mert az erőszak és önzés. El se hagyjon, mert akkor lehúzós ribanc. Szexre szükségünk van, a mozibavivős hormon viszont alábbhagy, mit is tehetünk. Ha a nő ebben a sivár létben BÁRMIT igényel, akkor az neked önzés, lehúzás, elnyomás.

                      Nem csak te gondolkodsz így. És ez így nem fog menni, ebbe ép lelkű nő nem megy bele. Ami szar és sivár, az nem kell. A gyanakvás nem kell.

                      Kérdem én, hogy ha neked sem kell lehúzós nő, akkor az a sok nő mégis mitől nem hal éhen? Csak nem pénzt keres? Hol van az a sok ingyenélő nő, akiről írsz?

                      “akkor miért nem változtatjátok meg?” Milyen naiv vagy. Ti meg miért nem hoztok létre virágzó férfiprostitúciót? Mindjárt hawaii lenne az élet.

                      “Miért ragaszkodnak ehhez a nők? Nem ragaszkodunk, ti erőltetitek. Egyébként meg nem csodálom, ha az ember abból főz, ami van. Nem is tudja, hogy lehetne másképp is. Én például változtatok az attitűdökön, de ez teljes munkaidő, és olyan reakciókat kapok, hogy el se hiszem. Változtass te, ha lehúzásnak érzed, vagy ne menj bele olyan nővel kapcsolatba, aki nem magadért szeret.

                      Nem tudom. Tényleg nem, de akkor miért írsz hülyeségeket? Nem kell semmit átengedni, de akkor ne várd el, hogy a nő rendben tartsa a hátteret, főzzön, mosson, és a vágya ellenére lefeküdjön veled, netán virtuóz teljesítményt nyújtson. És tessék odaengedni azokat a nőket, akik igenis érvényesülnének. Miért nem változtatjátok meg? Mert ez kényelmes nektek, azért. Lehet panaszkodni, hogy milyen nehéz a munka, miközben nektek magától értetődő, hogy dolgozhattok egyáltalán. Van olyan nő, nem is kevés, akit nem enged dolgozni a férje, mert féltékeny a kollégákra.

                      Én aztán erőfeszítéssel OKTV-ztem, tanultam egyetemen, dolgoztam, és nem is panaszkodom, hogy nincs pénzem. Te mit oktatsz ki? Mit tanulhatnék e téren tőled? Komolyan gondolod, hogy a jó tanácsaidtól majd homlokára csap a nő, és keményen kezd dolgozni? És mi van a nőkkel, akiket a terhesség vagy a gyerekeik miatt fel sem vesznek, a legjobb állásoktól pedig az áttörhetetlen üvegplafon választja el őket? Nem az akaraterő, szorgalom hiányzik.

                      Nem, nem várják el, hogy eltartsák őket. Ti akarjátok megvenni a rendszeres szexet pénzért. Ahelyett, hogy az éneteket és a kinézeteteket fejlesztenétek, és találnátok hasonló kvalitású nőt (nem, abból sem vacsora lesz meg ajándék, ahogy kettővel följebb írtad — nekem döbbenet, ahogy leragadsz a pénznél, ajándékoknál. Emberi kapcsolat lesz).

                      Neked tényleg sok a 150 oldal? Hát pedig ha nem olvasol, tájékozatlan maradsz. Az ismerőseid köréből kiindulni, az olyan, mint aki egy Szahara-homokdűnéből akarja megérteni a világ domborzatát. Még a vízről sem fog tudni. Teljesen esetleges, szubjektív, még ha elfogulatlanabb lennél is, és nem a nőkön akarnád elverni sanyarú helyzeted.

                      Nem csak a verés a bántalmazás, és a külvilág nem tud még a verésről sem, nem hirdetik sem a nők, sem a férfiak.

                      Az állatfajok nem számítanak, ha emberekről van szó, mobil telefonjuk sincs például, nekünk meg van. Az emberi szexualitás tanult viselkedés.

                      A tartásdíjból nem lehet megélni, a lehazudott fizetés 15-25 százalékából, hogyan? A gyerekre sem elég, amit megítélnek.

                      “lepofozza a bírót” Fenyegetik a nőt, úgy. És manipulálják a környezetet, elszigetelik a nőt. Kihasználják, hogy a férfiaknak jobban hisznek. Játsszák a remek apát. Nem vagy vicces a szmájlikkal.

                      Vagyis akkor nem igazságtalan szerinted, hogy az anyánál helyezik el a gyereket, hiszen erősebben kötődik hozzá a gyerek. Pénz a közös gyerek nevelésére kell, válás után is, akinek ez nem tetszik, ne csináljon gyereket. Egyébként akkor kötődik szorosabban az anyához, ha az apa nem érzi dolgának a gyereket. Nem, ez sem biológia, hanem társadalmi konstrukció. Ha ott lenne, ő is gyesre menne, és jól gondozná a gyereket, akkor hozzá is kötődne a gyerek.

                      A gyereknevelés közben, amíg nincs ovi, nem lehet a karrierrel foglalkozni, ez megint abszurd elvárás. Neked fogalmad sincs, mivel jár egy gyerek. Nekem három van. Kisgyerek mellett legfeljebb éjjel lehet bedolgozást vállalni, vagy távmunkát. Karrierről szó sincs. igen, szerintem is probléma, hogy a nők lemaradnak és el is szegényednek a gyerekvállalás miatt. A megoldás nem a vállvonás, hanem az, hogy az apa is vállalja a gyerekkel járó hátrányokat, ne tolja biológia! felkiáltással ezeket a nőre. Nem segíteni kell, hanem csinálni, és én nem mondom, hogy soha nem segítenek, csak azt, hogy ez édeskevés ahhoz képest, amennyi meló egy gyerekkel van, hacsak nem akarsz belőle beteg, üres roncsot. Mert ha a nő mondja meg, hol a pelenka és hogy kell kakaót főzni, apa folyton hívogatja, és sóhajtozik, ha dolog van, sárkánynak tartja a feleségét, az nehezebb, mint megcsinálni egyedül. Szerintem fizethetne takarítónőt vagy bébiszittert is, meg törődhetne nőnek való segítés helyett azzal is, hogy jó kapcsolata legyen a gyerekkel.

                      A yahoo-s nő nem példa semmire, mert olyan gazdag, hogy húsz alkalmazottja is lehet. Csak nőhibáztatásra jó ez megint. Ahogy te nem lettél vezérigazgató, úgy másoknak sem inspiráció az ő példája. Gazdag családban egy gyerek, az nem túl nagy ügy.

                      Nem ítéli el a köz, ha a férfi babázik, hanem összecsapja a kezét, hogy nahát! de cuki! Én biztos nem ítélem el, és azon dolgozom, hogy megváltozzon a nemek helyzete.

                      Autó: én nem frusztrációból mondom, szerintem birka az, aki ugyanarról fantáziál, amiről mindenki. Értelmes embereknek mondom, hogy nem autózom, és néznek, hogy lehet, nem kéne mégis? Teljesen automatikus bennük, hogy kocsi, az kell, soha el sem gondolkodtak rajta. Mondom, nem kell. Van viszont hét nyelven beszélő biciklim.

                    • somebody // október 30, 2013 - 23:59 //

                      “Egyrészt fölényes, másrészt hallomásból,hasból írod, amit “tudsz”, nem nézel utána.”

                      Miért, te hol néztél utána, kitől tudod? Amiket írsz, abból pont az látszik, hogy nem vagy képben.

                      “a testtel keresett pénz nem önálló hatalom, és átmeneti is, a férfi dönti el, adja-e, és ha a nő megöregszik, vagy másfajta nő számít szépnek, akkor a pénzt megvonják tőle.”

                      Pont ez a jó benne. Miért kéne egy férfinek folyamatosan eltartani egy másik embert, még akkor is, ha már semmi vonzó nincs benne, csak a baj van vele? Ezért nincs semmi értelme a házasságnak, mert az gyakorlatilag ezt jelenti.
                      Így meg akkor megyek, amikor van rá pénzem, nincs kötelezettség, kényszer. Ez az önrendelkezés definíciója nem? Ha törvényi kényszer van, hogy valakinek fizessek, akkor is, ha éppen nem állok úgy anyagilag, és a saját fenntartásom is veszélybe kerül, az a valódi elnyomás nem? Erről valahogy mégsem beszél soha senki, hogy sok férfinak, aki nem volt elég előrelátó, a házastársi kötelékre hivatkozva olyan nőt is el kell tartania, aki már teljesen értéktelen számára.

                      “A nőknek nincs önálló hatalmuk a testük révén.”

                      Pontosabban, ha most a törvényi kötelékeket kivesszük a sztoriból, akkor csak addig van meg ez a hatalmuk, amíg vonzóak tudnak maradni a férfiak számára. Van amelyikőtöknek már kezdetben sincs meg, van akinek még 40 fölött is megy. Egyéne válogatja. Vonzerő nélkül meg olyanok vagytok mint a férfiak, nekik sincs semmi hatalmuk, előnyük, mindenért meg kell dolgozniuk.

                      “A férfinak viszont van pénze, ha el nem rulettezi, az övé marad, és nyugodtan dolgozhat is, ugyanúgy, ahogy te a nőktől várod.”

                      HA van pénze. De miért lenne? Mi sem születünk úgy, hogy a bőrünk alatt is pénz van. És a házasság is olyan, mint egy rulett, azzal is elvesztheted a vagyonodat. Munkanélküliség miatt is elszegényedhetsz.
                      Dolgozni meg a nő is dolgozhat, már jó 100 éve, és akkor nem szorul a férfiak pénzére, sem pedig arra, hogy ezt a teste vonzerejével szerezze meg olyan férfiaktól, akik megdolgoztak érte.

                      “Miért akarnál te a nőktől pénzt?”

                      Hol írtam, hogy akarok? A nők akarnak mindig a férfiaktól. Erről beszéltünk.

                      “Nem lógnak a férfin a gyerekek, nem hány a terhességtől egész nap, nem rúgják ki a terhesség miatt, nem zaklatják a munkahelyen szexuálisan.”

                      Az biztos. Bár a munkahelyen, ha a szebb kolléganők zaklatnának, azon éppen nem sértődnék meg. :D :D

                      “És nem, nem ő válogatja meg a partnert, nem rendelkezik a teste fölött, a pénz nagyobb része a stricié.”

                      De igen, ő válogatja meg. És nincs strici. Barátnők 2-3-an kibérelnek egy albérletet, és úgy csinálják.
                      Stricik legfeljebb az országút mellé kiállított román prostiknál vannak, azokat meg ezért be is viszik. Ezt is a tv ben láthattad, aztán ennyit tudsz a témáról.

                      “Hogy azért, hogy a nő elhiggye, hogy mi jó csávók vagyunk, és minket válasszon, eleinte kedvesek vagyunk, moziba visszük, vacsorázni hívjuk, ígérünk neki fűt-fát. Ha a nőt ebbe belemanipuláltuk, akkor belepunnyadunk abba, amit mindig is akartunk: a kényelmes, tétlen létbe.”

                      Hát de most őszintén, nem ez van? Egyáltalán mégis miért gondolod, hogy egy palinak az a szórakozása, hogy téged elvigyen moziba, vagy vacsorázni, meg az igényeidet lesse? Nem tűnik fel, hogy ha mondjuk te lennél a férfi, akkor ezeket te is fölösleges erőfeszítésnek és munkának éreznéd? Attól, hogy nektek nőknek kellemes, a férfiaknak ez nagyon nem az. Jó lenne, ha már az elején se kéne csinálni. Ez legalább annyira kihasználás, mint amikor pézügyileg használnak ki. Csak itt az erőnket, energiánkat kell olyan dologra fordítani, ami nekünk gagyi és kellemetlen dolog.
                      Egyáltalán nem akarunk sem moziba járni, sem bulizni, sem drága éttermekbe, egyszerűen kettesben szeretünk lenni azzal, akit szeretünk.

                      “Ha a nő ebben a sivár létben BÁRMIT igényel, akkor az neked önzés, lehúzás, elnyomás.”

                      És a sivár lét az miért a férfitől lesz sivár? Miért attól várod, hogy ne legyen az, és ő szórakoztasson téged? Miért nem teszel ellene TE MAGAD valamit, hogy ne unatkozz, ne érezd sivárnak? Ha bármit igényelsz, azért miért nem te magad teszel lépéseket? Miért mindig a férfi?

                      Ráadásul nekünk férfiaknak az EGÉSZ ÉLET ilyen sivár lét, mert minket aztán nem szórakoztat senki, mi aztán nem igényelhetünk másoktól semmit. Amit magunknak megszervezünk, annyi van. És akkor persze a nőt is szórakoztassuk a te elveid szerint. Hát ez nagyon jó. Boldoggá tenni senkit nem lehet, ha alapból nem tudod feltalálni magad, és sivárnak érzed az életed, akkor az nem a férfi miatt van, hanem saját magad miatt. És igen, a férfiak is inkább az életrevaló, boldog, kiegyensúlyozott nőket szeretik, nem pedig azt, aki egy érzelmi vákuum.

                      “Kérdem én, hogy ha neked sem kell lehúzós nő, akkor az a sok nő mégis mitől nem hal éhen? ”

                      Miért halnának éhen? Hadd emlékeztesselek, hogy a legszegényebbek között több a férfi. A nőket igencsak védi, támogatja ez a társadalom és a férfiak is. A férfiakat meg igyekszik lenyomni, mindenféle kötelezettségeket a nyakukba varrni, amitől elszegényednek.

                      “Ti meg miért nem hoztok létre virágzó férfiprostitúciót? Mindjárt hawaii lenne az élet.”

                      Van rá igény? Nincs. Ez a fajta vonzerőtök csak nektek nőknek van meg.
                      És akárhogy próbálod ezt “elnyomásnak” beállítani, hogy akármilyen társadalmi formációra hivatkozva a vonzerőtökkel hozzáférhettek egy másik ember által elért erőforrásokhoz, ez egy baromi nagy előnyötök.

                      És nincs semmi kényszer, gondolom, téged sem kényszerített senki, hogy egy nálad “előrébb járó” férfihez menjél hozzá, aki anyagi biztonságot tudott nyújtani. Arra sem kényszerítettek, hogy gyerekeket vállalj, és ezáltal társadalmilag is megbecsült, védett személy legyél.

                      Választhattad volna a karriert, nem félállásban hanem egész állásban tanítasz, megcsillogtatod a tehetségedet, gürcölsz, túlmunkákat vállalsz, kapcsolatokat építesz, bizonyítod a kiválóságod, és lehet, mára már igazgatónői pozícióra jelöltek volna, ha jól csinálod.
                      Élhettél volna úgy, mint egy férfi. Senki nem kényszerített, hogy használd azokat az előnyöket, könnyebb utakat, amik számodra nőként rendelkezésre állnak.
                      Olyan, mintha én azzal érvelnék, hogy micsoda elnyomás nekem, hogy van a bankban egy kis megtakarított pénzem, mert egy államcsőd esetén elveszíthetem. Mennyivel jobb annak, akinek nincs semmije, azt nem érheti veszteség. :)

                      “Lehet panaszkodni, hogy milyen nehéz a munka, miközben nektek magától értetődő, hogy dolgozhattok egyáltalán.”

                      Ezt sem jól látod. Nektek nőknek valóban így van, hogy dolgozHATTOK, ti ezt LEHETŐSÉGKÉNT kaptátok meg, hogy önálló keresettel rendelkezhettek.
                      Nekünk férfiaknak viszont ez nem egy lehetőség, vagy hobbi, hanem KÖTELEZETTSÉG. Mert ha nem, akkor az utcán döglünk éhen. Nagy különbség. Minket nem fog befogadni senki, nem sajnál meg senki, nem szerezhetjük meg mások pénzét a vonzerőnkkel, nem szülhetünk gyereket, amiért az állam megvéd az éhenhalástól. Tehát SEMMI MÁS lehetőségünk nincs, nekünk ez kötelezettség és nyűg. És igen, jó lenne ha nem kéne dolgozni. De ez egy férfinak nem opcionális, hogy akar-e.

                      “Az ismerőseid köréből kiindulni, az olyan, mint aki egy Szahara-homokdűnéből akarja megérteni a világ domborzatát.”

                      De engem nem a szélsőségek érdekelnek, hanem az, hogy mi az általános, mi a VALÓSÁG.
                      Ellenben te folyamatosan az elenyésző szélsőségekkel foglalkozol, amiket szakirodalmakból szedsz.
                      A férfiak kőgazdagok, ráadásul feleségverő, gyermekmolesztálók, akkor stricik vannak, lusta, elváró, kényszerítő, terrorizáló, követelő, gyerekkel nem foglalkozó, nem fizet tartásdíjat stb stb.
                      A férfiak elég kis része az, akire ezek közül bármelyik is vonatkozik. Egyáltalán nem általános, vagy a valós helyzetet tükrözi. Az, hogy a szakirodalomban vannak ilyenek, hát persze, mert ezek a negatívumok.
                      Olyan, mintha börtönben elítéltekkel foglalkoznék, és leszűrném, hogy minden ember bűnöző, meg rabol, gyilkol, sikkaszt. Mert a börtönsztorikból ez derült ki.

                      “Pénz a közös gyerek nevelésére kell, válás után is, akinek ez nem tetszik, ne csináljon gyereket.”

                      Miért nem az anya teremti elő utána? Általában a nők akarnak válni. Akkor legalább meggondolnák, ha látnák, hogy nehéz az élet. És akkor te sem írogatnál ilyen hülyeségeket, hogy milyen jó a férfiknak, mert könnyű a meló, ha a mindennapi betevőért kellene gürcölnöd valami szar munkahelyen, pont úgy, mint a férfiak többségének.

                      “Ha ott lenne, ő is gyesre menne, és jól gondozná a gyereket, akkor hozzá is kötődne a gyerek.”

                      Akkor igen.

                      “A gyereknevelés közben, amíg nincs ovi, nem lehet a karrierrel foglalkozni, ez megint abszurd elvárás.”

                      Ugyanazt írod mint én. Akkor meg mit csodálkozol, hogy ha a statisztikában az össz bértömeget nézik nemek szerint, akkor az jön ki, hogy a nők kevesebbet keresnek? Ezért, mert ők elmennek szülni, gyereket nevelni, és addig nem keresnek, hanem a férfi és/vagy az állam tartja el őket.

                      “A megoldás nem a vállvonás, hanem az, hogy az apa is vállalja a gyerekkel járó hátrányokat, ne tolja biológia! felkiáltással ezeket a nőre.Nem segíteni kell, hanem csinálni, és én nem mondom, hogy soha nem segítenek, csak azt, hogy ez édeskevés ahhoz képest, amennyi meló egy gyerekkel van, hacsak nem akarsz belőle beteg, üres roncsot.”

                      De értsd már meg, hogy valakinek pénzt is kell keresni. Ha a nő nem hajlandó, mert gyerekezik, és azt mondja ez már így is túl nehéz, aztán akkor a férfi is csak ezzel foglalkozik, akkor ki fog pénzt keresni szerinted?

                      “Szerintem fizethetne takarítónőt vagy bébiszittert is, meg törődhetne nőnek való segítés helyett azzal is, hogy jó kapcsolata legyen a gyerekkel.”

                      Hát a milliomosok biztosan így csinálják. Nagyon el vagy te tévedve. A magyar családok többségénél az van, hogy MINDKÉT fél teljes munkaidőben dolgozik, közben gyereket is nevelnek, és fizetik a hiteleiket, mert a csajnak kellett a nagy lakás. Nem ilyen műproblémáik vannak, hogy ki cserélje ki a szaros pelenkát, meg juj de nehéz a porszívózás, miért nincs takarítónő.
                      Amúgy meg, ha gazdag karrierista nő lennél, aki fontos pozícióban dolgozik, akkor fogadhatnál bébiszittert, takarítónőt, akik elvégeznék helyetted ezeket a szerinted borzasztóan nehéz, és alantas “női munkákat”.
                      Nekem ugyan nincs gyerekem, de egyedül élek és takarítónőre sincs pénzem, mégsem éreztem úgy sosem, hogy borzasztó elnyomás lenne, hogy néha porszívózni, felmosni is kell.

                      “Van viszont hét nyelven beszélő biciklim.”

                      Az se rossz. Ráadásul nőknek különösen ajánlott, segít megőrizni az ideális csípő és lábizomzatot.
                      Nekem meg a békávé a király, még mindig sokkal olcsóbb, mintha kocsit tartanék, aztán fizetném a parkolást a városban, benzint, szervizt, kötelezőt meg miegyfenét.

      • “Én viszont nem lehetek főállású megtermékenyítő. :) Nekem ezért nem fizetnének az adófizetők pénzéből.”

        Tesó, a nő se lehet főállású megtermékenyülő. Viszont lehetsz főállású apa ugyanúgy, ahogy ő lehet főállású anya. Azért fizet “a társadalom” mindkettőnek, nem a gyerek megcsinálásáért.

      • “Na látod. Én viszont nem lehetek főállású megtermékenyítő. :) Nekem ezért nem fizetnének az adófizetők pénzéből. Tehát a nők biológiai szerepét elismeri a társadalom, a férfiakét nem.”

        A főállású anya nem azért kapja a “fizetését”, mert leellett, hanem mert gyereket nevel. Ergo: a főállású anya férfi megfelelője nem a főállású megtermékenyítő, hanem a főállású apa. Az pedig lehetsz te is.
        Hajrá! Több főállású apa kéne a világba. Csak akkor ne tessenek pampogni, ha a nő “karriert épít”.

        “Úgy, hogy mit nem értesz azon, hogy kényelmetlen a pasinak?”
        És te mit nem értesz azon, hogy a hormonális fogamzásgátlásnak egészségügyi kockázatai vannak?
        Látod, megint erről van szó, csak saját magaddal vagy elfoglalva, hogy NEKED ne legyen semmi kellemetlen, a nő az nem ember, az vállaljon mindent, az anyagiakat, a kényelmetlenségeket, a problémákat.

        “Ha legalább egy kicsit is értenétek a szexhez, akkor talán jobban lenne affinitásom ismerkedni.”
        Kérlek, állíts össze valami pontozólistát, hogy tudjam, mennyire értek a szexhez. Nagy gondban vagyok, hogy hogyan árazzam be magam; annak alapján-e, hogy hány lyukat lehet rajtam megdugni, vagy mennyire követem az aktuális pornós trendet?

        • “Hajrá! Több főállású apa kéne a világba. Csak akkor ne tessenek pampogni, ha a nő “karriert épít”.”

          Szerintem ez ellen nem a férfiaknak van kifogása, hanem egyszerűen ti nők nem választotok magatok mellé olyan férfit, aki erre lenne alkalmas. Mert az nem törtető, nem férfias, nem határozott, nem nyújt anyagi biztonságot ésatöbbi. Tehát mint férfi, nem tetszik nektek.
          Én nem pampogtam a női karrier ellen, hanem inkább azért, hogy annak ellenére, hogy a nőknek már lassan 100 éve minden lehetősége meglenne erre, még mindig elég sokan a férfiaktól várják el ezt.

          “És te mit nem értesz azon, hogy a hormonális fogamzásgátlásnak egészségügyi kockázatai vannak?”

          Rengeteg féle van ma már, vannak hormonmentes helyi hatású készítmények is, azoknak, akiknél a hormontartalmú valami kellemetlen mellékhatás miatt nem válik be.
          Ne nekem kelljen erről kiselőadást tartani. Gugli a barátod. Beírod, hogy fogamzásgátlási módszerek, és voilá főként a nőnek vannak különböző készítmények, módszerek. A férfiaknak csak a gumi van meg a vasectomia.

          “Kérlek, állíts össze valami pontozólistát, hogy tudjam, mennyire értek a szexhez. Nagy gondban vagyok, hogy hogyan árazzam be magam; annak alapján-e, hogy hány lyukat lehet rajtam megdugni, vagy mennyire követem az aktuális pornós trendet?”

          Hát ez nagyon LOL. Most csak így? Pontozólista? “Beárazni” magad? Nem számít ez minősítgetésnek, húspiacnak ami ellen küzdötök?
          Ráadásul: itt tényleg ilyen írogatásban akarjátok kiélni a szexuális életeteket?
          Lassan többet dumáltok nő létetekre a szexről, mint a férfiak.

          A válasz pedig: Egyik sem nyert. Sem a pornó, sem a trendek nem befolyásolják azt, hogy a férfiaknak mi a vonzó, hogyan jó nekik. El tudjuk dönteni magunktól is.
          És én csak a saját véleményemet tudom írni, más férfiak véleménye ettől eltérő is lehet.

          Először is: Fontos a külső. Jól kell kinézni, ne legyél kövér, se deszka. A kettő közötti átlagos testalkat a jó. Legyen szép arányos tested, formás csípőd, és lábaid. A diétázás, fogyasztószerek zabálása NEM helyettesíti a rendszeres mozgást, tornát. Attól csak elveszti az izom a tónusát, és akkor löttyedt és csúnya leszel. A feltöltött mellű, zsírleszívott, felvarratott, agyonsminkelt, csontsovány műnők nem szexik, hiába trend. Ne legyél műnő. Ha ezek megvannak, az 1 pont.

          Ne legyél passzív. Ha valaki tetszik, és akarsz vele szexelni, akkor add a tudtára. Ne várd, hogy majd gondolatolvasó lesz, és kitalálja. A mai világban egy férfinek nem is nagyon lehet nyomulni, vagy próbálkozni. Máskor mindig írjátok, hogy a férfiak füttyögetnek, beszólogatnak, milyenbunkók. Hát, aki nem bunkó, az nem fog. Szóval, akkor neked kell a felhívni rá a figyelmét, hogy most lehet. Ha ez is megvan, az 2 pont.

          Védekezés. Ne abból álljon, mondjuk egy rendszeres partnerkapcsolat esetén is, hogy “húzzá ‘má gumit, te marha”, mert csak ennyi jut eszedbe erről, hanem nézz utána, milyen más módszerek vannak, ami lehetővé teszi a közvetlen érintkezést is. Ez eddig 3 pont. Alkalmi partnereknél, vagy ismeretlennel elfogadom, hogy célszerűbb a gumival érintkezés, mint írtátok, az esetleges nemi betegségek kivédésére. Habár, ne legyél abban a tévhitben, hogy akkor nem eshetsz teherbe. A kizárólag gumival védekezők 10%-a ugyanúgy teherbe esik.

          Legyen előjáték. Szeress simogatni, ölelkezni, és szeresd azt is, ha a párod csinálja veled. Fontos, hogy kölcsönös legyen, ne egyoldalú, ne csak kapni akard. Ha meztelenül elfekszel az ágyon széttárt lábakkal, de nem csinálsz semmit, az NEM előjáték.
          Levetkőzni is lehet folyamatosan, darabonként levenni a ruhákat közben, a partner előtt, az úgy sokkal izgalmasabb, mintha már eleve meztelenül várod.
          Ha ez is megvan, az a 4 pont.

          Szexnél se legyél egy darab fa. Tudjad mit kell csinálni, és csináld is, úgy, mintha magadat akarnád kielégíteni a partner izéjával. Az a partnernek is nagyon jó, sokkal jobb, mintha végig mindent neki kell csinálni. Hiszen akkor minek is van ott a nő? Az orgazmus színlelése, erőltetett nyögdécselés is fölösleges. Ettől ugyan nem lesz jobb a partnernek. Attól lesz jobb, ha aktívan részt veszel benne. Ha ez megvan, az a maximális 5 pont.

          Remélem, elég részletes voltam, és ez alapján sikerült “beárazni” magad. :D :D :D

          • Hű, **meg.
            Na, most már tudjuk, hogy mit kell tennünk, hogy somebody a közelébe engedjen.

            (Te figyelj: aki vonzó, azzal, annak az ember mindent, de mindent megtesz. A többiekkel nem, fölösleges a tanács.)

            • “Te figyelj: aki vonzó, azzal, annak az ember mindent, de mindent megtesz. A többiekkel nem, fölösleges a tanács.”

              Na, hát akkor ennek örömére, ha már egyenjogúság, akkor kategorizáljál egyet te is légy szíves, és foglald össze úgy pár pontban, milyen is szerinted a jó szex a nőknek. De ne legyen 500 oldal, mert csak az elsőt fogom elolvasni. :)
              És ne legyen irrealisztikus se, mondjuk, indulj ki egy olyan valakiből, akivel neked a legjobb volt, és azt vegyed etalonnak. Én is így csináltam.

              Ez a “mindent megtesz” már eleve kevésnek tűnik, mert olyan behódoló típusra utal. Kérdés, hogy ösztönösen tudod-e jól csinálni, nem pedig az, hogy mindenre hajlandó vagy-e. Ne legyél behódoló. Ez kimaradt az előbbiből.
              Ne olvass ilyen szürke ötven hányalatát, meg egyéb baromságokat.
              Ne úgy képzeld el, mint szoktad, hogy majd jön a faszi, és azt mondja: Nu, asszónyállat, most bé akarom hajtani rajtad a házastársi kötelezettségedet, úgyhogy tegyé mindent úgy, mint parancsolám. Ha nem engedelmeskedel, hozom a karikás ostort, azt tyirityánzsótosat fogok játszani rajtad ősmagyar virtusba. :D :D

              • Hát pedig így van. Mindent, de mindent, és még annál is többet, és közben élvezi. És nem azért, mert a pornó megírta benne, hanem mert mindent lehet. Kevésnek tűnik? Oké, úgysincs semmi dolgod vele.

                Nekem nem előírásaim és elvárásaim vannak, hanem a konkrét helyzetben történik velem a vonzalom és az élvezet, nem tudom előre, változom is. Nem katalógusnak képzelem el, amiből válogatok, nem pontozok, nincs bennem ilyen gőg, nem igénylistám, hanem érző lelkem, figyelmem, szexuális energiám van, és a varázslat, a pontos illeszkedés sokkal fontosabb, mint bármi előre kikötött igény. A jó szex alapja a rendkívül magas érzelmi intelligencia.

                “mint szoktad” Nem tetszik, ahogy írsz: fölényes, előíró, kotnyeles. Nekem tulajdonítasz olyasmit, amit te következtettél ki a gyanakvó gondolkodásoddal, le akarsz nyomni, nevetségessé tenni.

                “ne úgy képzeld el, mint szoktad”, látom, összefantáziálsz mindent. Nem vicces, hanem erőltetett, amit írsz. Ha valamire kíváncsi vagy, engem kérdezz, ne okoskodj. Nem volt olyan kapcsolatom, amelyikben behajtották volna rajtam a szexet. “Kérdés, hogy ösztönösen tudod-e jól csinálni, nem pedig az, hogy mindenre hajlandó vagy-e. Ne legyél behódoló.” Ez nagyon-nagyon ciki, ahogy tanácsot adsz, és mustrálgatsz, hogy jó vagyok-e az ágyban. Sőt, életmódodat és nézeteidet tekintve szánalmasis. Teljesen mindegy, az én szexualitásom ösztönös-e vagy nem, ez nem érint téged. Amúgy nem ösztönös; szinte senkié sem az, csak a késztetés, mert a szexualitás tanult viselkedés, az ösztönből nem következnek technikák vagy pózok. És hát nem könnyítették meg, hogy jó legyen, kifejezetten szorongató, ami árad ránk, tele vannak a nők szégyenekkel. Aztán mégis van csoda és áttörés.

                És minden teháttal kezdődő mondatod gázos, mert az előzőekből nem következik, olyankor csúsztatsz. Olvasd vissza.

                Nincs tévém sem, és bár a kiadás előtt olvastam a Szürkét, az csak munkaköri kötelesség volt, a magam örömére soha nem olvasnék ilyet.

                Ebben a kaján közegben, ahol nem mondhatom el ontopik álláspontomat anélkül, hogy fölényesen és indulatosan leckéztessenek, köztük az aborisz nevű, azóta kitiltott véglénnyel, nem fogok a szexualitásomról írni. Van a blogon egy elég részletes, jelszavas írás. Majd a könyvemben lesz róla szó.

                És van egy ilyen bejegyzés:
                http://csakazolvassa.wordpress.com/2012/08/23/amitol-nekunk-igazan-jo/

      • „Azt hiszik, ha nagy kegyesen megengedik, az már elég.”
        …hát ez a kijlentés nemcsak téged minősit, sajnos a férfiak nagyrészét jellemzi. A pornón szocializálódott, vagy csak simán ostoba mácsók, nem tudják hogy kell bánni a női testtel, igy hamar frigidnek bélyegzik őket.Evvan :(

        „szexuális karbantartás” lol

      • “Szerencsére. :) Remélem, soha nem is leszek. :P”
        Nyugi, mi is. ^^

  31. Tudom kicsit elvont filozófikus amit mondok, mégis igaz és érdekes is.
    Semmiféle objektív mérce nem létezik a párkapcsolatok történéseinek összehasonlítására.
    Egyetlen érvényes ,noha beláthatóan teljességgel szubjektív megítélés az, hogy elégedettek e a felek vagy sem.
    Bármikor és bármilyen kapcsolattal lehet elégedettnek lenni és lehet kibírhatatlannak egyoldalúnak megélni azt.
    Miután barterról van szó, lehetetlen igazságos vagy igazságtalan cseréről beszélni.
    Tehát az egész héten benn gályáztam a munkahelyen napi 12 órát, hogy több pénzünk legyen és a mosok,főzök,vásárolok,vasalok,takarítok, mosogatok, egyenleg lehet bármelyik fél részéről oké is, meg nem oké is. Tehát a pár egyenként naponta dönt a közérzetéről teljesen szabadon és mindenféle objektivitást nélkülözve.
    Lehet a verőfényes tengerparti nyaralással elégedetlennek lenni (olyan sablonos, unalmas már ez drágám )
    és lehet beteljesült boldogságként megélni a vállvetve szűkölködést.
    Ők ítélik meg jól vagy rosszul de ez senki számára nem ellenőrizhető.
    Titok és rejtély marad örökre, mint ahogyan az is miért képesek párok hosszan és szépen harmonikusan együttélni és miért válik el X negyedszer.

    • “Bármikor és bármilyen kapcsolattal lehet elégedettnek lenni és lehet kibírhatatlannak egyoldalúnak megélni azt.” Bírom, amikor úgy teszünk, mintha igazából nem is volna megfogalmazható, rendszerszintű probléma a nemek kapcsolatában. Az állításod nem igaz: az emberi lelkek hasonlítanak egymásra, de legalábbis vannak tendenciák: például jókedvű közegbe szívesebben járnak haza, ha félniük kell a másik korholásától, akkor megfeszülnek és permanens stresszt élnek át, erőszakra nem reagálnak boldogsággal, a túlterheléstől megroppannak, a megaláztatástól szégyenérzetük van és rongálódik az önbecsülésük, a szabadidő, saját kontrollált tevékenység huzamos hiányától kiégnek, a vágy nélküli szex nem jó nekik, igényük szokott lenni barátok társaságára, aggódnak a kinézetükért és a merevedésükért, időnként megkívánnak másokat, a gyereknevelés szép pillanatait megosztani gazdagító élmény számukra, szívesen beszélgetnek, sokan lesznek depressziósok vagy pánikbetegek. Ez a relativizmus, amit képviselsz, nagyon veszélyes, elfed minden bűnt és elnyomást. A nők beszélnek a kapcsolataikról, újságcikkekben, barátnőként, regények lapjain és A vágy csendje című könyvben, és ugyanaz a tendencia rajzolódik ki, rokon igények, érzések, tétován megértett összefüggések fogalmazódnak meg, és a lényeg az, hogy ez, amit ma házasságnak nevezünk, így nem jó, ez elnémítja testüket-lelküket. A felek nem is tudják, amikor elköteleződnek, vagyis a barter létrejön, hogy élesben vagy évek után milyen lesz a párkapcsolat, ők és a másik milyen irányba változik, és nagyon könnyű a mintákat és a társadalom elvárásait követve a manipuláció és a játszmák, a bűntudat, megfelelni vágyás hálójába bonyolódni, és kétségbeesetten hajtogatni, hogy mi bajom nekem, de hiszen én boldog vagyok, de a lélek nem elhallgattatható. Kb. ebben él a családok nagy része, kívülről elégedettnek tűnik, az együttmaradás nem igazol semmit, mert sokszor kényszer vagy hazugság az alapja, nem árulkodik a kapcsolat minőségéről. Az egyenlőségbe nagyon sok minden belefér, a megfeszített munka meg az évekig otthonlét is, és az egyenlőtlenség is tud működni sokáig a kezdeti lendülettel meg a mantrával, hogy a házasság ezzel jár, de ez nem igaz, nem jár ezzel. Béklyók nélkül felszabadító élni, és mindenki elégedettebb.

    • Ne haragudj, amiről te beszélsz az egy hagyományos “családmodellre” illik inkább. Talán meglepő lehet, de nem csak ez létezik. Az aki negyedszer válik el, az kerülendő párkapcsolatok terén.

      • Elnézést Bartus Levente hozzászólása alá kellett volna mennie.

      • Nem meglepő de semminek létezése nem minősítése annak.
        Talán megelepő, de dögszag és halál s létezik.

        • Sajnállak téged,hogy csak a hagyományos családmodellt ismered illetve csak ezt a mintát látod magad előtt. Innentől kezdve nincs értelme vitatkozni veled. Minden egyes karakter amit leütök, fölösleges energiapazarlás.

          • Avassál be kérlelkmilyen az a nem hagyományos családmodell ?
            mik az ismérvei és legfőképpen mik az előnyei?
            olvasnivaló a judaizmus pszichopatologiája —->kereső

          • Természetesen nemcsak hagyományos családmodell létezik.
            Nem csak elérhető apával és elérhető anyával nőnek föl gyermekek.
            Azt gondolom erről, hogy együtt érzek azokkal a kevésbé szerencsés gyermekekkel, akik többé vagy kevésbé, de nélkülözni kénytelenek éveken át az édesapjukat vagy édesanyjukat.
            Még abban sem vagyok egészen biztos, hogy ezáltal végleg lemaradnak valamiről és szükségszerűen hátrányban vannak másokkal szemben.Bár elismerem, hogy erre komoly esélyük van.
            Nem kötelező házasságban élni ,nem kötelező a vér szerinti gyermeket saját otthonban a szülői házban felnevelni.
            Igen el szabad,el lehet válni.
            Lehet kampányolni a szinglik és melegek egyenrangúságáért.
            Lehet szimpatizálni a mozaikcsaládokkal.
            Tehát más család modellek is léteznek és azokban is van élet és van sok sok lehetőség.
            Személy szerint én mindezek ellenére azt gondolom ,hogy általában ha semmi mást nem tudunk egy családról, akkor a hagyományos család a papa mama és és édes gyermekeik a legtermészetesebb és a legjobb esélyekkel rendelkező legegészségesebb családtípus.A többit az élet kellemetlen kényszerei segítették a világra.

    • Levente, ez megdöbbentő “elvont filozófia” volt.

  32. Komolyan itt beszélgetünk a férfinem frusztrált, lyuknélküli, szerencsétlen, csóró lúzereivel, akik normális nőt maximum .jpg-ben láttak még? Na, az ilyenek miatt szégyelljük néha sokan, hogy férfinak születtünk. Csak mi közben lejöttünk a fáról, szerencsére.

    Gyerekek, nektek ezzel a hozzállással sosem lesz rendes nőtök, marad marokmarcsa a bérelt hálószoba magányában, zacskós levessel és térdig érő kosszal, tökegyedül a hatvanadik szülinapotokig, amikor is elvisz titeket a kaszás.

  33. ” Bírom, amikor úgy teszünk, mintha igazából nem is volna megfogalmazható, rendszerszintű probléma a nemek kapcsolatában”

    Megkérhetlek, hogy megfogalmazzad nekem mit jelent ez ?
    Rengeteg embernek rengeteg problémája van ,ezer dologgal és sokaknak van párkapcsolati problémájuk is.
    Változik a világ és az sem biztos, hogy az egyén számára előnyös ez a változás.
    Minden férfit és nőt arra bíztatnék ,hogy támaszkodjon döntéseiben az olyan klasszikus régi bevált fogalmakra, mint gyengédség,önzetlen szeretet, igazságosság,méltányosság, bátorság, őszinteség, kizárólagosság és elköteleződés.
    Tudom, hogy egy kiadós jó keféléshez ezekre nincsen feltétlenül szükség, meggyőződésem, hogy egy igényes érett személynek meg kefélésre nincsen szüksége, mert annál sokkal többre vágyik.
    Szeretetre, szerelemre és igaz megbízható Társra.
    Továbbá felhívnám a figyelmet,hogy senkinek nem oldódnak meg attól a legszemélyesebb problémái ha társadalomkritikákat fogalmaz meg, mégoly kreatív szellemességgel is.

    • Ezt most kinek is írod? A társadalomról beszélgetünk, kinek a személyes problémáiról írsz?
      Elképesztő ez a megmondós fölény, tőled és somebodytól is. Kioktatás, méregetés, közben meg maszatolt, kusza érvek.

      • A mértéktartás szándéka azt követeli ,hogy belássuk, elismerjük, hogy vannak akik joggal nevezhetőek élősködőknek a kapcsolatukban ( a csecsemő ilyen ?) és ehhez még csak nem is kell férfi nő kapcsolatról beszélni.
        Nyilván vannak ilyen kapcsolatokban férfiak is és nők is, bármelyik oldalon.
        Az is belátható, hogy ennek a ténynek az esetenkénti konkrét dianózisa több mint aggályos, miután tendenciózus elmondásokon alapul és szubjektív, vélemény jellegű.
        Fenntartom a véleményemet, hogy a kapcsolatokban alkalmazott “barter elszámolás” miatt, LEHETETLEN méltó és méltatlan cserearányokról beszélni – a szolgáltatások és ellenszolgáltatások vonatkozásában – a szélsőségektől itt eltekintek.
        Lévén, hogy méltó ami mindkét részről annak minősül ( vélemény életérzés ) és méltatlan akkor, ha akárcsak az egyik fél annak definiálja ( ez sem több mint vélemény, életérzés és ráadásul naponta változhat )

        • Ha lehetetlen általában megmondani, akkor nem is kell, nem ez volt a kérdés sem, és akkor viszont figyeljen ki-ki arra, mit mond a saját partnere, és azt viszonyítsa egyrészt egyenlő, igazságos mércékhez, ne a közkeletű elnyomó normákhoz, másrészt higgye el, amit a társa mond, ne kritizálja, ne hivatkozzon arra, hogy mások milyenek meg milyen a normális. Az valami járványszerű, ahogy a férjek lehülyézik, irracionálisnak nevezik a nőt bármilyen olyan helyzetben, amikor el kellene gondolkodniuk a viselkedésükön.

  34. https://barokeszter.hu/2013/10/05/miert-gaz-a-megcsalas-ha-egyszer-a-tarsadalom-is-tamogatja/#comment-12122

    Nos. Én aztán nem nyávogok, hogy szórakoztasson a férfi, de nekem csak izgalmas személyiségű férfi tud vonzó lenni, mivel én magam sem vagyok sivár. Nem, nem okvetlenül pénzköltést jelent a közös program, csak hogy nem buta, nem bamba, nem közönyös. Ezt érted? A létem nem sivár, sőt, éppen ezért unalmas, taszító férfival, aki eleve befektetésnek, a szex árának tekinti a közös programot, és a szíve mélyén unja, nem állok le egyetlen másodpercre sem. Aki nem művelt, nincsenek témái, nem megy szívesen kiállításra, moziba, nem tud beszélgetni, csak lógna rajtam, csak a szex érdekli, az… jaj. Nem szórakoztatást várok, ezer hobbim van, hanem azt, hogy ne legyen buta, unalmas, és vagyunk ezzel így még néhányan. Téged iszonyúan zavar, hogy másoknak nem csak igényük, pénzük is van színvonalas programokra.

    “akkor megyek, amikor pénzem.” — ezt jól értem? Gratulálok. Így aztán megalapozott a párkapcsolatról szóló minden jó tanácsod, elvárásod a nőkkel szemben. Móricka elképzeli. Akkor ezért nem jut programra. Így meg igénytelen maradsz, unalmas a többi nőnek. Plusz a gyanakvás. Meg a görény elvárások, átitatva gyűlölettel. Senki nem érdekel, csak önmagad. És akármiről, a bárányfelhőről is a paranoid mondat jut eszedbe: mindig csak a férfi. Neked a nő pénzért kapható áru, meg is veszed, majd sírsz, hogy a nők pénzt akarnak. Neked fogalmad sincs a kiteljesítő párkapcsolatról, sziszeg belőled a kíméletlen elvárás, önzés. Reménytelen vagy.

    “kettesben lenni azzal, akit szeretünk”, jaj, csak nehogy pénzbe kerüljön, jaj, a pénz, mindenért megdolgozunk, de egy folyóparti séta, egy mozi, távozz tőlem, sátán! Ülünk a lakásban. Szex, mi más? Ja, és ne csak hagyja magát, abban nincs semmi plusz. Azt várja, hogy szórakoztassam, meg óvszert vegyek, hogyne.

    Nekem kifejezetten istenáldotta karrierem van, mondhatom azt is, hogy híres lettem. És ha azt hiszed, a teljes tanári állás valami őrült nagy előrelépés a félálláshoz képest, akkor nagyon nem értesz valamit. Én egyetemre jártam, gyereket neveltem és még napilapnál is dolgoztam éjjelente a félállás mellett. Ha azt hiszed, nem volt bennem ambíció, tévedsz. Ne okoskodj az életemről. Ha érdekel, kérdezz.

    A prostitúciónak is utána lehet olvasni, rajta. Én megtettem, 2004 óta olvasom a szakirodalmat. A nagy szegmens nem a lakásokban történik, és a lakásokon is szedi valaki a sápot, a legtöbbször ott is van futtató, máskor védelmi pénz, zsarolás. Aki teljesen független, az két százalék nemzetközi adatok szerint. A prostitúcióban a női test kizsákmányolása mellett férfitól férfiig áramlik a pénz. Nőket eltartó férfiak, ez a te panaszod. Egyrészt, a pénz nagy része a gyerekek létfenntartására kell, másrészt összességében aprópénz a nagy rendszerekhez képest, ami kizárólag a férfiak monopóliuma, a filmgyártástól, szexipartól és a politikától az energiaiparon és a fegyvergyártáson keresztül a kutatás-fejlesztésig, drogiparig, a befektetői és kereskedelmi bankokig, a nők meg tömegesen fizetetlen munkát végeznek egész életükben (gyereknevelés, háztartás, háttérteremtés), és hallgatják a hozzád hasonló nőgyűlölőket, miközben kb. enni kapnak meg fedél van a fejük fölött. Nem, nem törhetnek be nők a férfiak köreibe, nem szabad döntés a karrier, nagyon tévedsz, de megteheted, hogy részvétlen és empátiátlan, meg még tájékozatlan is lény, hiszen férfi vagy és nem is túl okos.

    Nálam előrébb járó férfi: mit csináljak, belém szeretett. Nem kellettem a velem korú élhetetleneknek. Amikor annyi idős leszek, én is ott tartok majd. Elképesztő élmény ám a szellemi egyenrangúság.

    Neked a biciklimről is a fenék jut eszedbe. Hihetetlen.

    • Fröcsögő férfigyűlöleted, természetesen egyetértésre talál majd a hasonszőrűek klubjában.
      Fogadd őszinte részvétem.Ők majd lájkolnak. Te meg ettől elhiszed majd, hogy igazad van.

      • Együttérzek veled: kemény belenézni a tükörbe, ott látszanak a kis titkaitok, a mögöttes dinamika, borul a “jóembervagyok” önkép. Akkora volt, hogy a robaj is hatalmas. Ezért nevezed férfigyűlöletnek, amit írok, ezért próbálod stigmatizálni, lejáratni a több tucat trollal együtt, akik ugyanezeket a béna, agresszív szövegeket írták.
        Nem majd lájkolnak, hanem egy másfél éves, napi frissítésű, több tízezres olvasottságú, díjakkal kitüntetett, agyonkommentelt blogom van. És nulla, öt olvasóval is ugyanezt írtam. Mindaz, amit írok, tiltakozás a butaság, gőg, erőszak ellen. Ha ilyen vagy, akkor ellened is.
        Nincsenek érveid, az a baj (meg hogy alanyi és állítmányi rész közé vesszőt teszel).

        • Ha megengeded akkor én itt nem tüntetnék a személyes sikereimmel.
          Azoknak ugyanis vajmi kevés köze van ahhoz, hogy kinek van igaza.
          A helyesírásom mindig gyenge négyes néha hármas ,de dolgozom rajta.
          Vélemények hangzanak itt el és vélemények ellen nincsenek érvek.
          De hogy Te egy echte férfigyűlölő vagy ,ahhoz egy szemernyi kétség nem fér.
          Csak végig kell olvasni a hozzászólásaidat .
          Gyanítható ugyanezért vagy sikeres, mert egy sajnálatosan nagy sokaság életérzését fogalmazod meg igen kreatívan.
          Jómagam egy fabatkát sem érnék Feleségem nélkül, aki az elő és utolsó, mert előbb fogok megválni az életemtől mint Tőle. Nekem Te nem tarthattál tükröt, mert nem ismersz .
          A mi 28. éve tartó házasságunk sem hibátlan,de eredményes, miután mindhárom gyermekünk továbbtanult az érettségi után és szépen gyűjtögetik a diplomákat és nyelvvizsgákat.
          Vannak hiányosságaink, hiszen senki sem tökéletes, csak Orbán Viktor és a Fidesz.

          :-))

          • Hogy tükör, azt a reakciód mutatja.

            Azt írtad, majd lájkolnak, erre írtam a blogot, amely hasonló témákban íródik, és az olvasottsága azt jelzi, hogy nagy baj van a házasságokban, és a nagy bajok felismerése a férfiaknak nem érdeke.

            Nekem az együttmaradás nem bizonyít semmit, és ezt a te házasságodtól teljesen függetlenül írom: mivel nem szabad a döntés, nem jelez semmit a maradás. Az aranylakodalmat ülők jelentős része is a helyzet foglya, csak beletörődött. Érdekes ez a sok erkölcsös, remek férj, aki ugyanakkor nem átall nőket alázni az interneten. Érvek helyett, buta gőggel azt taksálgatod, ki venné feleségül, mintha ez lenne a mérce. Miközben minden ambícióm, hogy a hozzád hasonló mentalitásúak ne tartsanak vonzónak, hiszen szerintetek az a jó partner, akit le lehet nyomni, aki nem szól, fel sem ismeri a saját szempontját. Szuverén emberrel persze nehezebb, ezért kell leönzőzni. Nehezebb, viszont igazi.

            Különösen ízléses egy friss özvegynek ilyeneket írni.

            • Minden tudatos és szabad döntés meghozatala utáni másodpercben megvádolható aki döntött, hogy hátralévő életében ennek a döntésének a foglya lesz.

              A pár a házasság foglya.Szerintem erről csak a pár nyilatkozhatna.
              A nő a terhesség foglya.
              A kismama sokáig az újszülött foglya.
              A maratoni futó a sportteljesítmények foglya
              A blogger az internet foglya.
              A szerelmespár egymás kezét fogja.

              • “Megvádolható, aki döntött”. Ha rajtakapós a logikád, ha nem bízol a nőkben, akkor valóban.
                Csak a rossz kapcsolat tesz fogollyá, nem kéne összemosni.
                A kommentelő az internet ÉS a saját árnyalatlanságának foglya, és hol egyik, hol mindkét keze foglalt.
                Maratoni futókat is a fotelből szokás sajnálni.
                (Nekem a blog a munkahelyem, ezt érted?)

            • Folyamatosan a nő állítólagos mártiromsága okán, a férfiak és a házasság ellen kampányolsz.
              Bizonyára nem hallottál még olyat ,hogy egyik másik férfivel hogy elbántak a nők.
              Senkinek sem kötelező sem megházasodni, sem egy férfival kapcsolatban élni.

              • Én már mindent halottam, el sem tudod képzelni, mi mindent irkáltak nekem a blogon, te az alsó harmadban vagy az érveid színvonala alapján.

              • Ja és mielőtt valami somebodyhoz hasonló, béna következtetést vonnál le: monogám, csodálatos házasságban éltem az érzelmi intellektus fejedelmével, három gyerekem van, akiket mindenki tátott szájjal csodál, átéltem, milyen a valóban kiteljesítő kapcsolat, amelyben tényleg akar tenni a másik a problémák megoldásáért és nem támad, önigazol és mentegetőzik. Pont emiatt fakadok harsány kacajra a dühösködő, elváró, nagyonszemüveges férfiak és gondosan rejtegetett bűneik láttán, ehhez a minőséghez képest látom, mi megy a házasságokban, és épp a szerencsés helyzetemnek köszönhetően lettem elég erős és védett, hogy rálássak a tendenciákra, és elmondjam azok helyett is, akik magukat marcangolják mások bűnei miatt. Ebből lett a csakazolvassa nevű, bátran mozgalomnak nevezhető blog.

          • “eredményes, miután mindhárom gyermekünk továbbtanult az érettségi után és szépen gyűjtögetik a diplomákat és nyelvvizsgákat.”

            Ne haragudj, mit mond ez el a kapcsolatotok minőségéről? Az én fiam, akinek az apjától külön élek, matekzseni. Azt hiszed, az elvált szülők gyerekei ab ovo boldogtalanok és kudarcosak?

            • Nem ab ovo kudarcosak, csak hátránnyal indulnak.

              • Akkor még egyszer: a három gyereketek sikere mit jelez a ti kapcsolatotok minőségéről? Miért nem arról írsz, hogy hogy érzi magát a feleséged, hol hibáztál, ha esetleg mégsem olyan jól?

                • Egy házasság minőségét lehetetlen úgy, olyan objektíven megmérni mint a levegő vagy a víz hőmérsékletét.
                  Tovább megyek, egy tetszetős, de üres fikció házasságok minőségéről beszélni.
                  Mindenki autentikusan nyilatkozhat arról, hogyan éli meg a párkapcsolatát, de ezt a nyilatkozatot sem lehet abszolút tényként kezelni – nem is tény, csak nyilatkozat – mert az emberek hangulatait ezer dolog befolyásolja és a legtudatosabb emberek se mindig tudják pontosan, most éppen mitől boldogok vagy mitől deprimáltak.

                  • Annak érdeke ezt mondani, aki nem akarja megérteni, mi a nők baja. Hogy abban ennyi közös elem van, azon én is meglepődtem, amióta százával írják meg nekem. Amiről a nők beszélnek, az nem hangulat, és de, lehet tudni, mitől jobb nekik. Azok tudják, akik megtapasztalták a jobbat, kiléptek a szorongató kényszerek közül. Azt mondják, mintha hályog hullt volna a szemükről. Elszállt a sok öngyűlölet, szorongás, megszűnt a depresszió és a testi panaszok is. Olyan változásokra gondolok, hogy ne legyen pofavágás és kontrolláló megjegyzés a reakció minden tettükre, vagy ne nyomasszák őket a szexigénnyel, hanem figyeljenek oda a vágyaikra, vagy legyen rendszeresen idejük magukra, sportolni, művelődni, vagy ne legyen rajtuk anyós feszes tekintete, hanem kompetens gyereknevelési döntést hozzanak. Röviden: méltósággal és kompetens módon létezzenek. Csodálatos változások születtek ezek nyomán. Persze ahol béke van, vagy csak rejtettek a játszmák, onnan nehéz ezeket látni, én sem hittem volna korábban, hogy ennyi megdöbbentő történet van, fizikai bántalmazás nélkül, csak erővisszaéléssel, verbális gyötréssel, egyenlőtlen munkamegosztással. Ha ezt megértenéd, és nem engem minősítenél, értelmesebb lehetne a beszélgetés.

                    • Nyilván van ilyen is.Természetesnek gondolom, hogy ha egy kapcsolaton már csak azzal az aktussal lehet javítani,hogy kilépünk belőle akkor abból a kapcsolatból – a javítás indokával – ki kell lépni. Ennek megállapítása nagy egyéni felelősség.
                      Léteznek azonban normális,harmonikus , minden igényt kielégítő párkapcsolatok, házasságok.
                      A teljesség kedvéért előnyös ezekről is szólni ,te ezt nem teszed meg.
                      Több mint bűn, hiba.

                    • Az a fránya természet ezt a leosztást adta, a férfi férfias, a nő meg nőies.
                      A nő védelemre és támaszra gyámolításra szorul amikor áldott állapotban van és amikor kicsi gyermekei vannak és máskor is mindig, mert őt Édesanyának tervezte az evolúció.
                      A férfi meg erősebb szexuális vágyban szenved .
                      Nagyobb a testi ereje, erősebb a csontozata és a jelen civilizációnkban évekkel hamarabb hal meg.
                      Ezekkel a tényekkel együtt kell élnünk és szerintem ez lehetséges.
                      Csodálatos teremtmények a nők egy nagyságrenddel pontosabban érzékelik társuk érzéseit.

                    • Egy kicsit vegyél vissza az atyai tanácsosztásból, senki nem szavazott meg neked, hogy nagy okosan felülről megmondd a másfél éves blog egészéről, amibe én minden nap teljes munkaidőt teszek, hogy milyen, meg hogy mi bűn és mi hiba (ez a leggyakrabban félreidézett aforizma egyébként). Még profiktól is csak válogatva fogadok meg bármilyen javaslatot. Te nem tettél le az asztalra e téren semmit, csak osztod az észt, maszatolsz, megfoghatatlan minőségekről, szubjektív hangulatokról filozofálsz, amikor pedig olyan tényekről van szó, hogy férfiak tömegei nem veszik figyelembe a feleségük vágyait, vagy nem hagynak semmi szabadidőt a feleségüknek, rájuk tolnak minden kellemetlen döntést. Ebben mi a szubjektív? Ez baj, és ezen változtatni kell, és nem a nők elhallgattatásával, kommentekkel való minősítgetésével, hanem azzal, hogy sürgősen átgondoljátok a viselkedéseteket, és leszálltok arról a magas lóról.

                      És nem is érdemelted ki, hogy komolyan vegyelek, például az első, siralmasan buta hozzászólásod miatt. Amiért, ha igazi férfi lennél, és nem a neten szokásos, csűrő-csavaró okoskodó, bocsánatot kérnél.

                      Nem férfigyűlölet, hanem tény- és összefüggésfeltárás a blogom, ami ellen azért prüszkölsz, mert jó embernek szeretnéd érezni magad, de a kommentelésed is mutatja, hogy fölényes vagy és értetlen is, erőből nyomod.

          • Te azzal nyitottál, hogy nekem estél. Én jelenségekről írok. Ki gyűlölködik akkor?
            Az érv a vélemény alátámasztására való.

            • Nagyon tévedsz, és visz az előítéleted. Írok én remek kapcsolatokról, például a sajátomról ( http://csakazolvassa.wordpress.com/2013/01/03/micsoda-kulonbseg/ ), és írnak az olvasók is, csak azokkal nincs feladat, a visszaéléseket kell megszüntetni. A vállveregetés nem célom, hiszen a boldog kapcsolat volna a normális. Ez kb. olyan, mint hogy működik az erre tervezett vízforraló. Erre ne írj butaságot: a gondosan tervezett, kiválasztott, drága, vízkőtlenített, tisztán tartott vízforraló. Akkor viszem szerelőhöz, ha nem indul be, az az esemény, nem az, ha működik. Nem tökéletes a hasonlat, az a lényeg, hogy megérdemlem, hogy működjön a kapcsolatom, ami meg arra a célra van, hogy kiteljesedjünk benne, nem arra, hogy átkínlódjuk az életet. Hiszen gondosan választottam, nem barmoltam szét, tudok beszélgetni és bocsánatot kérni, beletettem egy csomó energiát. Miért olyan nagy ámulat egy jó kapcsolat? Miért kéne a másik oldalról írni? Ennyire nem tudjátok elviselni az egyiket? Ez olyan színvonal, mint aki csak a vígjátékokat szereti, mert az olyan derűs. Annak fogalma nincs az irodalomról. Kiegyensúlyozni a szembenézésre képtelen ember szeretne, akinek rejtegetnivalója is van, hogy ne kelljen hallania az igazságot és ne kapják rajta. Hogy te azt a következtetést vonod le az olvasottakból, hogy szerintem minden kapcsolat rossz, az a te félelmed és rejtett bűntudatod is. Gondold át ezt: soha meg nem kérdeznéd a Discovery-műsor előtt, amelyik az albínó pandákról szól, hogy: miért mondják, hogy minden panda albínó?

              A boldog kapcsolatokra azóta lehetünk képesek, amióta megértettük, mik a csapdák. Onnan tudjuk, milyen a jó, mitől jó, hogy megértettük, mi minden van rendszerszinten rosszul kódolva. Erőszakosan nevelik a gyerekeket, kinevetik egymást az emberek, le akarják győzni a másikat, mindenen megsértődnek, nem tudnak érvelni, erőszakosan kommentelnek, önzésüket takargatják, áttolják a munkát és a felelősséget a másikra. Én ezekre világítok rá, ezekről a helyzetekről írok, nem az összesről. Az igaz, hogy ez gyakori. Nem úgy, mint az albínó panda.

              Csak sokan ellebegnek ebben a szép, kellemes, langyos hazugságban. Ők tartják sértőnek és férfigyűlöletnek a blogot. Nincs dolgom velük.

        • ” egy másfél éves, napi frissítésű, több tízezres olvasottságú, díjakkal kitüntetett, agyonkommentelt blogom van”

          Ami a nők között széles körben sajnos ezek szerint nem is oly ritka, férfigyűlölet hullámain szörföl.

          “Közkeletű * elnyomó normák” :- ) itt a – *nőket – szó kimaradt.

          • Csak a buta, jogosult, intoleráns gőgöt gyűlöljük. Jaj, nagyon szeretnéd te azt hinni, hogy nincs semmi baj a férfiakkal, csak a nők gyűlölködnek.

            • Természetesen vannak olyan férfiak, akikkel baj van, akiknek nem előnyös, nem korrekt, nem normális a nőkhöz való viszonyuk.

              Természetesen a nők nem gyűlölködnek a férfiak ellen, csak néhány sérült lélek teszi ezt közülük.

              A hatalmas tüntető öntudat mögött, sok esetben revansvágyat találunk , az ilyeneknek “adósságuk” van , a bosszúvágy kifejezés még ideillőbb és ezt le akarják verni a férfiakon.

              Aztán a nagy törlesztések során, újabb sérelmeket szenvednek el és a kör bezárul.

              • Vannak olyan férfiak… Én azt állítom, nem hatalmas öntudattal, csak a magam értékével és erkölcsi igényeivel összhangban, gondolkodó emberként, hogy mindezek a visszaélések rendszerszintűek: tömegesek és rendszerben kódolt okaik vannak. És hogy az a vehemencia, ahogy te és a nálad is elszántabb kommentelők őrizgetik a “mi rendes férfiak vagyunk” képet, ahogyan SOHA nem gyakoroltok önkritikát, ahogy természetesnek veszitek, hogy vannak általatok kisebbnek nevezett konfliktusok a házasságotokban, ahogy becsületes férjnek gondoljátok magatokat pusztán attól, hogy nem tudnátok élni a feleségetek nélkül, ahogy soha nem vállaljátok a gázos ügyeitekért a felelősséget, nem elemzitek, hogy miért csüngtök a pornón vagy lesitek a szomszédasszony fenekét, sem el nem határolódtok következetesen az erőszakos férfiaktól, sőt, az erőszakért a nőket hibáztatjátok — mindez önmagában gyanús. Miközben a nőket, akik a butaságig jóhiszeműek, rendszerszinten készteti tépelődésre-önmarcangolásra az ezoipar, a segítő szakemberek és a média, meg a ti normának gondolt álláspontotok. Ebből van elege annak, akinek kinyílt a szeme, és aki nem akar úgy kinézni és olyan érzelmi-mentális állapotban lenni harminc év múlva, mint az anyáink. A mérce nagyon nem egyenlő, és csak “a természet rendje”, az “anyai hivatás” és más magyarázatok harsogó hangoztatásával lehet elnyomni a csendes kérdést, hogy miért van ekkora különbség egy pornófüggő/alkoholista/poligám férfi és egy ugyanilyen nő megítélésében. Sűrű és sok titok van itt, és igazából nagyon féltek, hogy a nők nem lesznek többé engedelmesek és hálásak, ellenben meg fogják mondani, mit akarnak, és nem tűrik tovább a manipulációt és az erőszakot. Ez az, amit a nők erőszakosságának, bosszújának neveztek. És igen, ezen felül van még néha a bosszúvágy, a teljesen jogos és érthető, ha nem is célravezető revansigény, azoké, akiknek lerombolták a hitét, életét olyan férfiak, akikről te szeretnéd azt hinni, hogy kevesen vannak. És miközben a ti igényeitek és jóllétetek a világ rendezőelvének vannak gondolva, úgy fogjátok gondolni, a nők igényének puszta kifejezése ellenetek van.

                És ha egy nő ezeket felveti, akkor következetesen a családi életét, kinézetét, szexuális szokásait teszik gúny tárgyává, mert az nem lehet, hogy túl az egyéni kudarcokon a fentieknek valami rendszerszintű oka legyen. Nagyon fontos, hogy jó erősen oda legyen szögezve az omló, salétromos falra az aranykeretes kép arról, amit a férfiak önmagukról gondolnak.

                Az a javaslatom, hogy próbáld megérteni, túl a borzongáson, amit írok, gondolkodj el azon is, rendben volt-e az első hozzám intézett kommented. Kérj bocsánatot azért a szörnyű és agresszív butaságért (mivel én eredetileg nem hozzád intéztem a soraimat, te viszont engem pécéztél ki és akartál nevetségessé tenni), ha velem akarsz beszélgetni. Ha nem, akkor viszont vegyél egy bokszzsákot vagy hirdesd a hozzád hasonló nagyonszemüveges megbecsült férfiak körében az ítéleteidet és szörnyülködéseidet, és érezzétek közben remek embernek magatokat.

                Továbbiak a hétfői bejegyzésben a csakazolvassán.

                • Szájkaratéban kevés ellenfeled lehet.
                  Kreatív szófosásod lélegzetelállító.
                  A a buta téves magabiztosság, ahogyan egyszerre négymillió nő és férfi párkapcsolata fölött törsz pálcát.
                  És ahány öv alatti ütést beviszel a férfinemnek……wow….. te kis Zsándárk.
                  Azt kívánom neked,a legőszintébb jóindulattal ,hogy ha eddig valamilyen rejtélyes okból ez nem történt meg
                  – nagyon olybá tűnik –
                  találkozzál össze végre egy erős, normális és szerető, igazi férfivel, aki majd megtanít arra, hogy nem minden férfi egy állat csupán.

                  • Komolyan vettelek, leírtam az érveimet, kár volt. Nem kérek a jóindulatodból.

                    • Magadnak adtál arra jogosítványt,hogy négymillió nő nevében alázzál négymillió férfit.
                      Ehhez volt van kedved.Ezt a magatartást semmi nem teszi autentikussá hitelessé.

                    • Ú, te semmit nem értesz, sajnálom.

                    • Én nem alázok négymillió stb. nevében, nincs erre felhatalmazásom, nem vagyok én politikus, viszont külföldi olvasóm is van, és egyetértő milliók a világban. A paranoia igen jellemző: szellő fúj,és rögtön üvöltés a válasz. Mitől féltek ennyire? Ha, teszem azt, olvasnád az újságban, hogy négyszáz nő nagyon szeretne másképp élni a társadalomban, vagy az életed negyven nőszereplője jelezné, hogy ne így nézd/minősítsd őket, ne így beszélj velük, esetleg a te egyetlen feleséged fogalmazna meg igényeket és bírálatot, akkor visszatámadnál, erőltetnéd a saját kényelmes álláspontod, vagy elgondolkodnál, változtatnál-e? Ez a kérdés.

                      Rám mindig azt mondják, háborút indítottam, viszont nekem meggyőződésem, hogy addig van háború, elfojtott indulatoké, ki nem fejezhető fájdalmaké, amíg nem kezdünk minderről beszélni.

                  • De köszönöm a bókot, értem.

                    • Axiómaszerű kiindulópontod a nők méltatlan helyzete.
                      Ez egy hamis, téves kiindulópont.
                      Bizonyára sok sok nő van igazságtalan helyzetben a világon és Magyarországon is.
                      Hogy hány, arra szubjektív becslések vannak, amik vagy igazak vagy nem.
                      Te úgy írsz mintha minden nő a világon vagy legalábbis a túlnyomó többség elnyomott lenne ,ez szerintem nem igaz, de ez is csak egy vélemény.
                      Szerencsére nem olyan egyszerű automatikus lehetőség ám egy intim kapcsolatban a másik terrorizálása.
                      Próbálkozzál meg a gyermekeddel csakúgy kísérletképpen , nagyot fogsz csodálkozni.
                      A szélsőséges elnyomás megalázás uralkodás kondicionálását csecsemőkorban “kell” elkezdeni és még akkor is vannak akik fel fognak lázadni, inkább meghalnak semmint elviseljék az állandó elnyomást és megalázást.

                    • Úgy látom, fogalmad sincs a kontextusról, a társadalmi vetületről. Nem kell különösebben tájékozottnak lenni annak belátásához, hogy a nők ellen rendszerszintű erőszak van világszerte. Persze ez neked nagyon kényelmes így, mert a jóember-identitásodat véded, az a legfontosabb. Kit érdekel, mit mondanak és élnek át a nők? Képtelen vagy a saját erőszakosságodra reflektálni, mert te jó ember vagy. Erőből nyomod itt is, a célod, hogy hitelteleníts és megszégyeníts, nem bírod elviselni, hogy tájékozatlanabb vagy és kevésbé tudatos, és hogy ahogy nekem estél a nevetséges kommenteddel, az is ennek a megnyilvánulása.

                      Mindez nem azt jelenti, hogy minden nő áldozat, de azt igen, hogy bármelyik nő lehet áldozat, és nem egyedi esetként, véletlenül, lelki defektusa miatt, hanem a neme miatt, a legbefolyásosabbak is, a sértő viccektől a munkahelyi molesztáláson át a kénsavig és a darabolós gyilkosságig terjedő skálán érheti őt erőszak, és ebből az erőszakból a férfiak (= az összes férfi) profitálnak, az erőszak arra szolgál, hogy a hatalmukat demonstrálja és bebetonozza. Majdnem minden férfi hajlamos visszaélni a neme biztosította fölénnyel, s ha megteszi, nem szankcionálja a társadalom, és mások erőszakosságának a hasznát a galamblelkű férfi is élvezi, hacsak nem áll ki nagyon következetesen az erőszak ellen. Nem csak a szélsőséges erőszak, a pofon a probléma, az erőszaknak vannak sokkal nehezebben felismerhető formái. Persze erre mondhatod, hogy az nem probléma, megteheted, hogy ne légy empatikus, ez ugyanaz a probléma, az is az erőszak része, Magyarországon a nőket ért sérelmekre vállat vonni, őket hibáztatni, szidni tökéletesen normálisnak és elfogadottnak számít (összehasonlításul: nem tehetnéd meg például, hogy a nyilvános térben ne érezz együtt egy meggyilkolt kisgyerek szüleivel). Akkor döbbennél meg, ha egy nő bőrébe bújnál, és megéreznéd, hogyan irányítják, kontrollálják, hülyézik le, fosztják meg a jogaitól naponta, csak mert nő.

                      Amit a kisgyerekekről írsz, azt semmi nem támasztja alá. Olvass Alice Millert. Mivel erőszakkultúrában élünk, nagyon is könnyű traumatizálni valakit, és nemhogy nem lázad fel, hanem szereti és mentegeti a bántalmazóját, aki létezése keretét biztosítja. Könnyebben elfogadja, hogy ő rossz, mint azt, hogy a szülő az. Erőszaktúlélőként, incesztusáldozatként, nulla önértékeléssel, állandó öngyűlölet közepette élnek körülötted is emberek, csak nem teszik a kirakatba, neked meg kényelmesebb nem belegondolni, mi zajlik kertvárosi otthonok mélyén.
                      Az én gyerekem azért tiltakozik az erőszak ellen, mert öntudatra neveltem, arra, hogy ő fontos, és mégis hihetetlenül szabálykövető, igazodik, nagyon számít neki, amit mondok, tág szemmel kérdezi, hogy bejöhet-e ebben a papucsban a szobába — ezzel nagyon könnyű visszaélni,és meg is teszik sokan, ha nem figyelek, én is.

                      “Véleményét a saját életének szubjektív interpretációjából és kósza ismerősi történetek szintén szubjektív értelmezéséből, valamint lózungokból és eszményekből formálja. Az ilyen ember nem más, mint a fennálló Rend védelmét szolgáló hiedelmek papagája. Nem is tud arról, hogy ő automata, hogy valami olyasmit hajtogat, amit mondani szokás, és ami nem az ő véleménye, megfigyelése, hanem rég kész, romlott konzerv. Nincsen a megállapításaiban semmi eredeti, és azok mélységesen igazságtalanok. Hiába értelmiségi, esetleg tudós, a dolgot a saját perspektívájából, a közkeletű vélekedéssel (“pont a nagy egyenlőség a baj”) megítélhetőnek véli. Nem olvas kutatást, tanulmányt, ha ilyet hoz neki valaki a vitában, akkor kifejti, hogy minden kutatás manipulált, akármit be lehet bizonyítani. Ő marad a szemüvegénél, amely mögül a probléma nem is látszik.”
                      http://csakazolvassa.wordpress.com/2013/06/14/nincs-is-problema/

                      Nem vagyok benne biztos, hogy érted vagy akár csak figyelmesen elolvasod a mondataimat. Köszönöm a jó tanácsokat mindenesetre.

    • “Én aztán nem nyávogok, hogy szórakoztasson a férfi, de nekem csak izgalmas személyiségű férfi tud vonzó lenni, mivel én magam sem vagyok sivár.”

      Akkor ebből beláthatod, hogy ez fordítva is így van. Hasonló személyiségű a hasonlóval jön ki jól. Bizony, a nők között is vannak “gyökketők” akik csak a saját kényelmükkel meg az elvárásaikkal vannak elfoglalva, de amúgy unalmasak mint a franc, és derogál nekik hogy bármit is tegyenek annak érdekében, hogy egy férfi jól érezze magát mellettük. Mert ezért tenni kell. És nem csak a férfinek, a nőnek is.

      “Nem, nem okvetlenül pénzköltést jelent a közös program, csak hogy nem buta, nem bamba, nem közönyös. Ezt érted?”

      Igen, ezt értem. És az idétlen, ostoba nők nekem sem szoktak vonzóak lenni.

      “Aki nem művelt, nincsenek témái, nem megy szívesen kiállításra, moziba, nem tud beszélgetni, csak lógna rajtam, csak a szex érdekli, az… jaj.”

      Nem is mondtam, hogy most hirtelen álljál össze egy bunkó prolival, mert az az igazi.
      És igen, ez csak olyannal működik, akinek SZINTÉN ez a szórakozás, ami neked. Én pl rohadtul utálom a kultúrsznobizmust, egy olyan nő, akinek ezek a formális dolgok tetszenek, már eleve nem kéne. Mert akkor a közös program nekem munka, kellemetlenség. Semmi kedvem még munka után este is öltönyben pingvinkedni valami kiállításon.

      Azt meg honnan veszed, hogy a férfiakat csak a szex érdekli? Azt mondtam csak, hogy egy párkapcsolatban fontos a szex. Ha valaki így áll hozzá, hogy az nem jár, meg legyen a férfi ez nélkül is boldog, az rosszul gondolja, mert ez nélkül nem működik. Ha a partnerrel nem jó a szex, vagy kötelezettségnek, elvárásnak érzed, akkor az megint olyan, hogy nem jó partnert választottál.

      “Téged iszonyúan zavar, hogy másoknak nem csak igényük, pénzük is van színvonalas programokra.”

      LOL Nem, engem egyáltalán nem zavar. Ha valakinek az a hobbija, hogy drága kocsiban feszít, az ő dolga, engem nem zavar. Ha valakinek az, hogy színházakba járkál, akkor felőlem járkáljon. Ha valakit a shoppingolás köt le, az se.

      Ami engem érdekel: Ne nekem kelljen finanszírozni. Ezt magyarázom már egy ideje, hogy jellemző problémás női mentalitás, hogy a költséges hóbortjaikat a pali által megkeresett pénzből akarják fedezni.

      “Akkor ezért nem jut programra. Így meg igénytelen maradsz, unalmas a többi nőnek. ”

      Nem is kell program, értsd már meg. Nem szórakoztat, csak egy megfelelési kényszer társaságban pingvinkedni. Nem szeretem, és kész. Munka után már nincs kedvem, mert kimerültem, fáradt vagyok, pihenni akarok. Nem megint felöltözni menni, viselkedni. Az ilyesmi engem nem szórakoztat. Unalmas vagyok? Az. Nincs mit tenni, ilyennek születtem.

      “jaj, csak nehogy pénzbe kerüljön”

      Ha most gazdaságilag objektíven nézem, akkor a “szórakoztatásra” költött pénz sem lenne kevesebb, mintha direktbe kell fizetni. Ezt magyarázom. Ráadásul: A szórakoztatás, olyan faramuci dolog, mert a nő jól elvan, élvezi, és nem gondolja, hogy a férfinek meg más is kéne, meg neki esetleg ez fárasztó kényszer csak, amit a nő kedvéért csinál. Így aztán nem is lesz belőle más, csak ingyenes szórakoztatás a nő részére.

      “Ha azt hiszed, nem volt bennem ambíció, tévedsz. Ne okoskodj az életemről.”

      Azért okoskodok, mert azt mondtad, hogy nőként nincs lehetőséged karriert építeni. Más nőknek meg van. Akkor nem a nemeddel van baj, hanem valami mással. Az, hogy magadat úgy ítéled meg, hogy ambíciózus, tehetséges szupernő vagy, még nem feltétlenül igaz, ha a külvilág ezt nem igazolta vissza. Ha a kacsa nem tud úszni, akkor nem a víz a hülye.
      Ha meg visszaigazolta, és sikeres vagy, akkor mi ez a szöveg, hogy nőként nem lehetsz sikeres, meg kirekesztenek stb? Ellentmondásosakat írsz.

      “Én megtettem, 2004 óta olvasom a szakirodalmat. A nagy szegmens nem a lakásokban történik, és a lakásokon is szedi valaki a sápot, a legtöbbször ott is van futtató, máskor védelmi pénz, zsarolás. Aki teljesen független, az két százalék nemzetközi adatok szerint. A prostitúcióban a női test kizsákmányolása mellett férfitól férfiig áramlik a pénz.”

      Hát itt valamit nagyon félrenéztél. Szerintem a szakirodalom a prostitúció fogalmát a bűnszervezetben elkövetett erre kényszerítettek, beszervezettek körére érti, nem pedig bármilyen erotikus vagy szexuális szolgáltatásra mint te. Nem is meglepő, mert ez az, ami már vagy 60 éve egy nemzetközi szerződés értelmében illegális. Bordélyházat üzemeltetni, prostitúcióból 3. személynek hasznot húzni, védelmi pénzt szedni, erre embereket beszervezni, kényszeríteni. Tehát amiket írtál, a striciskedés, az büntetendő, ezért erről szól a szakirodalom.
      Én nem emberkereskedelemből származó, aluljáróba kiállítottakról írtam. Nem is arról, amikor Lákátos Rómejó a kishúgát kizavarja az utcasarokra pénzt keresni, amit a végén elvesz tőle.

      Rengetegféle erotikus szolgáltatás van, nem is mindben van konkrét aktus. Ezeket igényes, önálló lányok csinálják. És nincs strici, egyedül, illetve páran összeállva szervezik meg, kulturált, igényes környezetben. Akik jól csinálják, azoknak elég nagy visszajáró vendégkörük van. Nyilván szeretik, aki visszajáró, mert annál már tudja, hogy nem lesz vele probléma, nem képzeli azt, hogy mert fizet, akkor már mindent lehet. Lehet velük beszélgetni, és így lassan megismerheted a történetüket, életüket. És egyáltalán nem azért csinálják, mert kényszerítve lennének, vagy nem lenne más lehetőségük. Egyszerűen azért, mert jól lehet vele keresni. És nem telepszik rájuk senki. Nem is hagynák.
      Legfeljebb szélsőséges esetekben fordulhat elő. Ez olyan, mint a nyugdíjasokra is van, amikor rátelepszenek tavalybarnult izomgyerekek hogy védelmi pénzt szedjenek. De senki nem hiszi azt, hogy a nyugdíjasoknak csak a 2%-tól nem szednek védelmi pénzt, a többitől meg biztosan szednek, csak hülyevagy és nemtudszróla. :)

      Tehát ennyit erről, hogy szegények és kiszolgáltatottak a nők. Aki ügyes, az nem az. Aki meg nyomi, élhetetlen, nem találja meg a helyét a világban, másoktól várja, hogy felemeljék, megszervezzék helyette az életét, az persze, hogy kiszolgáltatott helyzetbe kerül, vagy lecsúszik. De ez miért a férfiak hibája? És ugyanúgy igaz a férfiakra is. Miért kéne a férfiaknak segíteni az élhetetlen nőket csak úgy, ok nélkül?
      Én sem mondom, hogy azért, mert sok a csöves meg alkoholista férfi, ez a nők hibája, és tessék nekik segíteni, férfiakat védő törvényeket hozni, és kötelezni a nőket, hogy fogadják be a hajléktalanokat.

      “Egyrészt, a pénz nagy része a gyerekek létfenntartására kell, másrészt összességében aprópénz a nagy rendszerekhez képest, ami kizárólag a férfiak monopóliuma, a filmgyártástól, szexipartól és a politikától az energiaiparon és a fegyvergyártáson keresztül a kutatás-fejlesztésig, drogiparig, a befektetői és kereskedelmi bankokig”

      Jó, ez még igaz is, de ezekből a “nagy rendszerekből” mégis a férfiak hány százaléka húz hasznot? 0.5%-1% ? Akkor már sokat mondtam. És akkor még te vádolsz engem, hogy irigykedek azokra, akiknek van pénzük. :) Én nem irigykedem, csak azt próbálom már egy ideje elmagyarázni, hogy az átlag férfiakat ugyanúgy nem veti fel a pénz, mint az átlag nőket. Ez teljesen nemfüggetlen, nő is lehet gazdag, befolyásos, férfi is lehet szegény, kiszolgáltatott.
      A “nagy rendszerek” meg azért vannak férfiak kezén, mert ők hozták létre ezeket. Ha még emlékszel, már ezt is tárgyaltuk. Te valami ilyen feminista rémálomban élsz, hogy azt képzeled, a férfiak valami szuperelőnyös lények, akik egyet csettintenek, aztán két hét alatt felépítenek valami világcéget, ahonnan dől a lé, és mindezt csak azért, hogy a nőket kizsákmányolhassák, meg alárendelt szerepre kényszeríthessék.
      Nincs kényszer, nem lenne kötelező nektek mindig a gazdagokat nézni, dzsokijuingok után futkározni. Mivel ilyenek vagytok, hogy a többségetek erre hajt, így egy befolyásos fazon válogathat a nők között, lehetnek elvárásai, igényei a nőjével szemben. Ha a csaj nem felel meg az elvárásainak, akkor választ egy másikat a sorban állók közül. Pont úgy, mint a piacon is. Ha egy állásra sokan jelentkeznek, akkor a vállalkozó válogathat.
      És ez fordítva is van. Egy jó nő is válogathat a férfiak között, lehetnek igényei, elvárásai a párjával szemben. Akkor ez is “elnyomás” nem?
      Az, hogy hová születsz, milyen képességeid vannak, férfiként is ugyanúgy behatárolja a lehetőségeidet. Egyszerűen nem is kerülsz közel soha a húsosfazékhoz, ugyanúgy “kirekesztenek”. Ha meg jó képességekkel, vagy jó helyre születsz, akkor a nemed nem akadály ma már nőként sem.

      “a nők meg tömegesen fizetetlen munkát végeznek egész életükben (gyereknevelés, háztartás, háttérteremtés)”

      Olyan vagy, mint egy régi bakelit. Ha lejársz, felteszlek újra, aztán jön előröl ugyanaz a rizsa. :D Nem, még mindig nem fizetetlen a gyereknevelés, hiszen téged is megbecsülnek ezért. A háztartás meg nekem is fizetetlen, senki nem fizetett még, hogy a saját lakásomat kiporszívóztam, vagy kimostam a ruháimat. Ezekért kinek kéne fizetnie?
      Háttértermelésen mit értesz? Pl férj vállalkozó, feleség alkalmazott? Az nem “fizetetlen”, mert az alkalmazottnak szokás fizetni. Az ilyenbe én mindig azt látom bele, hogy milyen jó a nőnek, mert nem neki kell vállalkozni, szervezkedni, intézkedni, ami nehéz és ezért nem is tudja akárki megcsinálni (én se tudnám) ő csak dolgozik benne, és a férje mindent megold helyette. Nekem meg nincs aki bármit is megoldana helyettem, nekem el kell menni egy idegen céghez dolgozni.

      “Nem, nem törhetnek be nők a férfiak köreibe”

      Hol vannak ezek a híres “férfikörök”? Én nem tudok róla, hogy bármi olyan szakma lenne, ahová nő nem mehet csupán a neme miatt.

      “Nálam előrébb járó férfi: mit csináljak, belém szeretett. Nem kellettem a velem korú élhetetleneknek. Amikor annyi idős leszek, én is ott tartok majd.”

      Te viszont valószínűleg nem fogsz beleszeretni egy nálad hátrébb levőbe. Tehát nem fogsz felemelkedési lehetőséget biztosítani egy másik ember számára. Ez a lehetőség csak nektek nőknek van meg tehát ez egy női előjog, amit figyelmen kívül akarsz hagyni, sőt, “elnyomásnak” beállítani.

  35. “A férfiaknak csak a gumi van meg a vasectomia”
    Feltaláltak tabikat is, csak a mellékhatások miatt (kb feleannyi mint a női készítményeknek) számotokra nem engedélyezték :)
    Végig érezhető, hogy soknak találod a 150 oldalt, nincs is értelme érvelni, tényleg csak időpocsékolás. Neked valóban prosti való, ez a Te szinted ;)

    • “Feltaláltak tabikat is, csak a mellékhatások miatt (kb feleannyi mint a női készítményeknek) számotokra nem engedélyezték :)”

      Akkor ebből látszik, hogy ez csak kifogás volt, és valójában nem a mellékhatások miatt ÁLLÍTOTTÁK LE a kutatásokat, hanem a háttérben lévő női suskus miatt. Mert milyen gáz lenne, ha egy férfinek is lehetne beleszólása abba, akar-e gyereket egy kapcsolatból.

      “Végig érezhető, hogy soknak találod a 150 oldalt, nincs is értelme érvelni, tényleg csak időpocsékolás.”

      Érvelni éppen lehetne, de ez így nem az, hogy kibeszélünk egy felvetett problémát, és utána a következő hozzászólásban megint előkerülnek az eredeti, jólbevált, a mai világban már rég nem igaz, vagy eleve téves sablonmondatok, amiből kiindultunk:

      – A zárt férfikörök miatt a nők nem építhetnek önálló karriert, minden jó helyről ki vannak rekesztve a nemük miatt.
      – A nők ingyenmunkát végeznek, a biológiai szerepüket, a gyereknevelést nem fizetik meg, nem becsüli meg a társadalom.
      – A férfiak mind kőgazdagok, ráadásul, ingyen dolgoztatják a nőket.
      – A férfiak szexuális zaklatók, kötelezik, kényszerítik a nőket a szexre.
      – A szexiparban, erotikus szolgáltatásban dolgozók által keresett pénzt mindig elveszik a stricik.

      Még pár kört futunk, utána mehetek veletek tüntetni, annyira betanulom a szlogeneket. :)

      Mindeközben a felvetett, férfiakat érintő, a mai társadalomban egyre súlyosbodó problémákra nincs válasz, azok nem léteznek, hülyevagyok.
      Azért, mert a nők <1% a rosszabb helyzetben van, mert feleségverővel él együtt, megerőszakolják, ésatöbbi, akkor csak ezzel szabad foglalkozni.

      És az senkit nem zavar, hogy közben a férfiak meg MIND kiszolgáltatottak, magukra vannak utalva, őket nem védi senki és semmi a lecsúszástól. Ráadásul, a házassági/élettársi törvényekre, tartásdíj szabályokra hivatkozva egy nő akármikor kiforgathatja a vagyonából, és utcára teheti az illetőt, ha éppen kedve tartja.

      És arról sem lehet beszélni, hogy a férfiak hagyományos nemi szerepe mind a mai napig megmaradt, sőt, ennek a behajtását törvényileg kötelezettségi szintre emeltétek, még a válás után is.
      Csak a nők hagyományos nemi szerepe (ami részben meg is szűnt, a háztartási gépeknek, készételeknek köszönhetően) az elnyomás, a férfi az ne pofázzon, kussol, fizet. Azért van. Ez nem igazságtalan, nem egyenlőtlen. Az ilyesmi irányába teljes a vakság.

      Így nem lehet erről korrektül vitatkozni, pedig társadalmi egyenlőség csak akkor valósulhatna meg, ha MINDKÉT FÉL érdekeit és problémáit figyelembe akarnátok venni. A férfiak érdekeinek figyelmen kívül hagyásával nem lehet. És az nem megoldás, hogy alamuszi módon egyre patkányabb törvényeket fogadtattok el a férfiak kizsákmányolására, mert egyszerűen ilyen feltételek mellett nem fogunk házasodni, kapcsolatban élni. Aztán már dolgozni se, ha majd már nem lehet megélni belőle, az egyre magasabb adók miatt, amik az elvált nők és gyerekeik megélhetésének állami finanszírozására kellenek.
      És akkor szépen összeomlik ez a tulajdonképpen férfiak által fenntartott feminista nőjóléti társadalom, amiben most éltek, és olyan természetesnek veszitek.

      • Egy százalék? De szeretnétek ezt hinni. Fizikai bántalmazás minimum húsz százalék, lelki-verbális-gazdasági-szexuális meg szerintem több, mint aki nem. Csak nem beszélünk róla, meg elhallgattatjuk,hibáztatni kezdjük, aki mégis, és akkor nem látszik a probléma. A fejlett euroatlanti országokon kívül pedig szinte minden nő az áldozata lesz az erőszaknak, az öltözködéstől a nemiszerv-csonkításon keresztül az elrendezett házasságig és a nők anyagi kiszolgáltatottságáig.

        A prostitúció is nőbántalmazás. Te azt az erőszakot fizeted meg, amelyet más, talán kis korban kezdve követett el azon a nőn, hogy neked olyan készséges legyen. A következő masszázson vagy kurvázáson ez a mondat eszedbe fog jutni. Most is elolvasod még egyszer. Hidd el, nem tetszel neki, és ha nem kényszerülne erre a megalázó életre, szóba sem állna veled. Te viszont elszórod azt a pénzt, amitől műveltebb, igényesebb ember lehetnél, és felülvizsgálhatnád a gyűlöletteli álláspontodat.

        Nem mondtam, hogy minden férfi gazdagabb, hanem azt, hogy a férfiak ÖSSZESSÉGÉBEN több pénzhez férnek hozzá. Ezt érted? Leírjam szótagolva? Társadalmi csoportokról, az ő hatalmukról beszélünk, egyénekről e témában nincs értelme. Próbáld megérteni ezt a társadalmi vetületet. Engem pl. mint nőt az is megaláz és fenyeget, ha más nőt kurváznak le, ha más nő külsején gúnyolódnak, de ezek hétköznapi példák csak, akkor inkább: ha olyan emberek ülnek, ülhetnek a parlamentben, akik egy másik nő fejét verik a korlátba. (Téged nem aláz meg? Minden gondolkodó embert meg kellene alázzon.)

        “milyen gáz lenne, ha egy férfinek is lehetne beleszólása abba, akar-e gyereket egy kapcsolatból.” De hiszen van, egészen az ejakulációja pillanatáig egy csomó mindent tehet. Nem él szexuális életet, elkerüli az ejakulációval a hüvelyt, elkötteti magát, megszakítja az aktust. Húzhat gumit is, majdnem elfelejtettem, és ez a legkézenfekvőbb. Már ha tuti nem akar gyereket, nagyon nem, és fél, hogy ezzel majd jól lehúzzák.

        Nekem van egy szerelemgyerekem, én sem akartam, nem volt annyira stabil még a kapcsolat, de nem volt acsarkodás, számítgatás, menekülés, hanem nagy szeretet és boldogság volt. Nem kell önzőn nyafogni, nekünk sem kellemes a hab meg a spirál, és nekünk is pénzbe kerül. Látom, nem tudsz leszakadni erről, hogy mindenki a te vérvonaladat akarja. Pedig nem.

        És bármilyen fogamzásgátlás kockázata közösen vállalandó, akinek ez nem tetszik, vegyen robotnőt.

      • “És az senkit nem zavar, hogy közben a férfiak meg MIND kiszolgáltatottak, magukra vannak utalva, őket nem védi senki és semmi a lecsúszástól. Ráadásul, a házassági/élettársi törvényekre, tartásdíj szabályokra hivatkozva egy nő akármikor kiforgathatja a vagyonából, és utcára teheti az illetőt, ha éppen kedve tartja.”

        Nagy, önsajnáltató, nőgyűlölő hazugság ez.
        Figyelj.
        1. Ha szexuális életet élsz, felelősséget kell vállalnod. A nőnek is. Szokott is. Te viszont csak élvezetet akarsz, mindent áttolnál a nőre, és nyafogsz, igazából a nagyon ciki kurvázásodat igazolod ezzel az egésszel

        Megkérdezhetem, hogy az igényes és önkéntes prostituáltak engedik, hogy ne vegyél óvszert? Ha van ilyen nő, aki gumi nélkül is hajlandó, szívesen megnéznéd mikroszkóp alatt a hüvelyváladékát? Azt hiszem, onnantól tíz gumit húznál egymásra, egyben garanciaképpen soha többé nem mennél prostituálthoz.

        2. Ha megnősülsz, akkor vagyonközösség lesz. A nőnek is. Te is lenyúlhatod, kiforgathatod a nőt, visszaélhetsz a kiszolgálással, ingyenmunkával, elihatod az ékszereit, hiteleket vehetsz fel a nevére, nem ritka ez sem,és sok a naiv, szerelemtől kába, segítőkész nő, és erre sokan számítanak is. Mármint ezt nem veled kapcsolatban írom, hanem amikor van a férfiban egy kis sárm. Sőt, igen sok férfi csinálja ezt, zavaros alkalmi munkákkal, alkoholról leszokóban, nagy önsajnálatban beül valami stabilabb helyzetű nő életébe, és kifosztja, feléli, elcigizi, kocsira, szerencsejátékra költi a pénzét. A szenvedélybetegek és a nagy szélhámosok érdekesképpen túlnyomó többségükben férfiak.

        3. Ha gyereket vállalsz, nem hagyhatod sorsára, csak mert befuccsolt a kapcsolat. Ti mégis megteszitek, és vidáman, nőgyűlölő érvekkel alátámasztva tehetitek, alig van nő, aki jogtudatos, aki perel.
        A nő sem hagyhatja, de ő még neveli is. Most jön az, hogy de ő akarta, de erőltesd meg az agyad,és képzeld el, hogy ezek kívánt gyerekek, olyan férfiakéi, akik vállalták. A nő nem magának akarja a tartásdíjat, az a gyerekek eltartására való, és szinte soha nem a fele a gyerek költségeinek a tartásdíj, mert mindenki letagadja a jövedelmeit, a bírók meg sajnálják azt a szegény férfit, ugyanúgy a nő nyakába varrják a gyerek felelősségét, mint a férfi és a teljes társadalom. Elég szomorú, hogy sok nő a béke kedvéért és megfélemlítve lemond a tartásdíjról, a gyerek nevében.

        Nem lehet, hogy gyereked lesz, aztán eldobod, mint egy plüssmackót. Gyereked azért lesz, mert nem tettél ellene, vagy nem mérted fel, mivel jár.

        4. Nem kötelező sem szexuális életet élni, sem gyereket vállalni, sem házasodni. Javaslom is, aki csak pinát akar, ne is tegye. Mindennek felelőssége van, komplex embert és komplex jelenlétet kíván mindegyik, és pont attól vagyunk felnőttek, hogy nem a kényelmünk miatt nyafogunk, hanem ezt elbírjuk, megoldjuk, becsülettel, tudatosan, örömmel. Ez az a mondatom, amit te egyáltalán nem értesz, és soha nem is fogod érteni. Sajnos, többnyire nők viszik el mások balhéját is.

        “az senkit nem zavar” Mi, akik ilyeneket írunk, törpe kisebbség vagyunk. A legtöbben, kevésbé agresszíven, de ugyanilyen bután, a te nőgyűlöletedet osztják, és ugyanígy nem tájékozódnak, csak lökik. Honnan veszed az egy százalékos adatodat? Megint hasból?

        “a társadalmi egyenlőség csak akkor valósulhatna meg, ha MINDKÉT FÉL érdekeit és problémáit figyelembe akarnátok venni.” Mi akarnánk? Te nem érsz rá, addig is kurvázol? Hol vagy te ebben a történetben?

        “alamuszi módon egyre patkányabb törvényeket fogadtattok el a férfiak kizsákmányolására” Miféle hatalmunk van ehhez? Nyolc százalék nő van a parlamentben, a nők is nőgyűlölő férfiakat juttatnak a parlamentbe. A nyolc százalék nőt meg folyamatosan megalázzák a képviselő urak. Mutass egyetlen patkány törvényt, amelyik úgy kedvez a nőknek, hogy azzal a férfiakat sújtja. De egyenlő legyen ám, tehát azt, akit gyereket hord a hasában, nem lehet azzal összehasonlítani, aki nem, aki gyereket nevel, azt nem lehet azzal, aki nem.

        “mert egyszerűen ilyen feltételek mellett nem fogunk házasodni, kapcsolatban élni.” Hatalmas veszteség ez nekünk! Az érvet tőlem veszed, ami működhetne is, ha nem ti várnátok el alanyi jogon a szexet és nem ti sírnátok a pinahiánytól folyton, de úgy, hogy interneten is hallatszik.

        • “Fizikai bántalmazás minimum húsz százalék”

          Hol? Kenyában? Itt, Magyarországon biztosan nem.
          Nézd, ha ezt így tényleg komolyan gondolod, akkor ugyan mutasd már meg nekem, hol van ez a rengeteg péppé vert nő? Én ugyanis tömegközlekedéssel meg gyalog járok, úgyhogy elég sok nőt látok, mert hát nézem is őket, pasiból vagyok, de nem tűnt fel, hogy minden 5. kék-zöld foltokkal lenne tele.

          “lelki-verbális-gazdasági-szexuális meg szerintem több, mint aki nem.”

          Ezt meg inkább a nők csinálják a férfivel. Érzelmileg zsarolnak, elégedetlenkednek, leszólnak, követelőznek, anyagilag kizsákmányolnak, szexmegvonással fenyegetnek.
          Úgyhogy igen, ez ellen tényleg kéne valami törvény. Aki nem fizeti ki a vacsoráját, színházjegyét, aki hárpiáskodik, válással vagy szexmegvonással fenyegetőzik, vagy zsarol egy kapcsolatban, azt büntessék meg :)

          “A fejlett euroatlanti országokon kívül pedig szinte minden nő az áldozata lesz az erőszaknak, az öltözködéstől a nemiszerv-csonkításon keresztül az elrendezett házasságig és a nők anyagi kiszolgáltatottságáig.”

          No igen. Azért kéne örülni, hogy itt elég kulturált, és nőbarát országban élünk. Indiában Afrikában vagy az iszlám országokban nem lenne ilyen jó sorsotok. Ezért nem értem, miért minket kell ekézni folyton. Ha mi innen kipusztulunk, helyünkre csak sokkal patriarchálisabb kultúrájú népek fognak jönni.

          “Te azt az erőszakot fizeted meg, amelyet más, talán kis korban kezdve követett el azon a nőn, hogy neked olyan készséges legyen.”

          LOL Nem, nem azért készséges, hanem azért, mert ez a munkája. Az eladónő a boltban is készséges. Mégsem gondolja senki, hogy gyermekkorában biztos szexuálisan abuzálták. :D Egyébként is, az a normális, ha valaki kedves, készséges a másikkal, amíg az semmi okot nem ad rá, hogy ne legyen vele az. Aki nem így áll hozzá, hanem eleve ellenséges, annak van inkább valami baja. Például, lehet hogy pont azt érte valami negatív hatás az ellenkező nem részéről, azért áll így hozzájuk.

          “A következő masszázson vagy kurvázáson ez a mondat eszedbe fog jutni.”

          Lehet, de ráfagysz, mert akkor elmesélem neki, hogy milyen véleménnyel vagy róluk, meg az egész szolgáltatásról. Szerintem lenne egy két keresetlen szava hozzád. :)

          “Hidd el, nem tetszel neki, és ha nem kényszerülne erre a megalázó életre, szóba sem állna veled.”

          Bár nekem lehetne akár fele olyan “megalázó életem”, mint neki. :) Tetszeni az ellenkező neműeknek, és ebből megélni, főúri színvonalon, tényleg milyen borzalmasan megalázó.

          A napi nyócóra kényszerű robot a munkahelyen, az persze nem megalázó és nem kizsákmányolás.

          “Te viszont elszórod azt a pénzt”

          Na, de hát nőkre megy el, akkor mi a gond? :D Most alkoholizáljak inkább? :D

          “Nem mondtam, hogy minden férfi gazdagabb, hanem azt, hogy a férfiak ÖSSZESSÉGÉBEN több pénzhez férnek hozzá. Ezt érted? Leírjam szótagolva?”

          Én meg azt írjam le szótagolva, hogy ez ABSZOLÚT NEM JELENT SEMMIT?
          Az, hogy pl a Demján, meg a Simicska meg még páran sok pénzhez férnek hozzá, abból nekem mi hasznom van? És a többi férfinek? Ezért értelmetlen ilyen hülye statisztikákon lovagolni, hogy összességében melyik nem a gazdagabb. Lényegtelen. Az a lényeg, hogy a LEGTÖBB férfi nem fér hozzá több pénzhez mint a nők, sőt, valójában kevesebbhez, mert ti a férfiak pénzéhez is hozzáfértek, mi viszont nem férünk hozzá a nőkéhez. És az is lényeg, hogy a legszegényebbek között viszont többségben vannak a férfiak. Úgyhogy inkább ezzel kéne valamit kezdeni, nem a gazdagokra irigykedni. Azok mind eltartanak egynéhány nőt, feleségként, meg szeretőkként.

          “Engem pl. mint nőt az is megaláz és fenyeget, ha más nőt kurváznak le, ha más nő külsején gúnyolódnak”

          És tegyük hozzá, hogy ennek ellenére általában a nők szokták lekurvázni, vagy cikizni egymás külsejét gyakrabban. Férfiaktól én ilyent ritkán hallok. Aki nem tetszik, azzal nem állunk szóba. De nem fogjuk elkezdeni cikizni, meg beszólogatni neki.

          “ha olyan emberek ülnek, ülhetnek a parlamentben, akik egy másik nő fejét verik a korlátba. (Téged nem aláz meg? Minden gondolkodó embert meg kellene alázzon.)”

          Én nem szavaztam rájuk. :)

          “És bármilyen fogamzásgátlás kockázata közösen vállalandó”

          Na látod, ezért lenne jó, ha a férfiaknak is lenne. Akkor közös lehetne a felelősségvállalás.

          “Te viszont csak élvezetet akarsz, mindent áttolnál a nőre”

          Miért, mi mást? Azt hittem, odáig már ti is eljutottatok, hogy a szex nem csak a gyerekcsinálásról szól. Ha a nőnek vannak védekezési lehetőségek, akkor neki kell védekezni. Ha a férfiaknak lenne, akkor ők szednék a tablettát, és viselnék a mellékhatásait is. És itt is terelsz, mert az volt a probléma, hogy egy kapcsolaton belül így a férfinek nincs beleszólása, akar-e gyereket. A nő egyszerűen abbahagyja a tablettát, teherbe ejteti magát, a férfinek meg utána fizetnie kell. És szokott is ilyen lenni, hogy egyes nők így akarják megfogni a nekik tetsző palit. Ez nem egyenlőtlenség, vagy az önrendelkezés korlátozása?
          Tegyük fel ha együttélnék X éve egy nővel, monogám kapcsolatban, akkor is kizárólag gumival érintkezzünk? Ez milyen már? És akkor hol marad az intimitás? Gumiban nem lehet érezni semmit, annál még az önkielégítés is jobb.

          “Megkérdezhetem, hogy az igényes és önkéntes prostituáltak engedik, hogy ne vegyél óvszert?”

          De kíváncsi lettél. Én nem tudom, mert masszázsra járok, abban nincs konkrét szexuális érintkezés, csak kézi levezetés. Így nem kell óvszer. De úgy tudom, a szexpartnereknél is kizárólag gumival lehet. Ami érthető is, mivel annyi különböző partnernél megnőne a kockázata a nemi betegségek beszerzésének. Ilyenkor tényleg jobb az óvszer.
          Én viszont arról írtam, hogy állandó monogám partner esetén sincs más lehetősége a férfinek.

          “Ha megnősülsz, akkor vagyonközösség lesz.”

          Hát ezé’ nem fogok. :D Nem vagyok én hülye. :)

          “Te is lenyúlhatod, kiforgathatod a nőt, visszaélhetsz a kiszolgálással, ingyenmunkával, elihatod az ékszereit, hiteleket vehetsz fel a nevére, nem ritka ez sem”

          Ahogy azt a móricka elképzeli. :) Látszik, hogy nem tapasztaltad még a férfi oldalát a párkapcsolatnak. Én viszont már igen. Ha nem úgy táncolsz, ahogy a nő fütyül, akkor mindjárt megy a balhé, meg a fenyegetés, hogy elhagylak. És ez akkor is megy, ha nem teljesíted a kívánságait. És nincs semmiféle kiszolgálás. Te mintha a múlt század elejéről csöppentél volna ide, vagy valami iszlám országból, ahol a férfit “uramnak” kell szólítani, és kötelező kiszolgálni.
          Egyébként is az alapképlet, hogy a férfi leginkább csak egy magánál szegényebb nőnek tud megtetszeni, tehát egyértelmű, hogy a nő jár jól a közösködéssel.

          “Mármint ezt nem veled kapcsolatban írom, hanem amikor van a férfiban egy kis sárm. Sőt, igen sok férfi csinálja ezt, zavaros alkalmi munkákkal, alkoholról leszokóban, nagy önsajnálatban beül valami stabilabb helyzetű nő életébe, és kifosztja, feléli, elcigizi, kocsira, szerencsejátékra költi a pénzét.”

          Szóval akkor ti is csak a külső meg a macsóskodás alapján ítéltek? Olyanoknál persze nem baj, ha bunkó, úgy beszél veled, mintha a seggéből rángatott volna elő, vagy úgy bánik veled, mint egy darab ronggyal, nem igaz? Hiszen olyan sármos, jó pasi, neki szabad, sőt, attól olyan szexi. És akkor még az ékszereidet is zaciba csaphatja, még akkor sem térsz észhez. Tényleg, nagyon jól meg tudjátok ítélni a férfiakat, külön is gratulálok a párválasztási szokásaitokhoz.

          “A szenvedélybetegek és a nagy szélhámosok érdekesképpen túlnyomó többségükben férfiak.”

          Hát még egyel több bizonyíték, hogy melyik nemnek nehezebb és esélytelenebb az élet.

          “Most jön az, hogy de ő akarta, de erőltesd meg az agyad,és képzeld el, hogy ezek kívánt gyerekek, olyan férfiakéi, akik vállalták.”

          Az még rendben is van. Ha olyan férfival él, aki önszántából vállalta be a családot, közösen döntöttek így, nem pedig a nő játszotta ki a férfi jóhiszeműségét, akkor addig az ellátja.
          De ha tételezzük fel, a nő az, aki elválik, ezzel szétrombolva a családot, akkor miért profitálhat belőle? Márpedig legtöbbször ez a helyzet, mivel a válások többségét nők kezdeményezik.

          “mert mindenki letagadja a jövedelmeit”

          LOL Frankó általánosítás. Mindenki maffiózó, főleg a férfiak. Ha egy kicsit dolgoztál volna főállásban, akkor lenne annyi élettapasztalatod, hogy tudnád, a legtöbb embernek egy látható jövedelme van, amit nem tud letagadni, és a munkája gyakorlatilag ki is tölti a mindennapjait. Simliskedni, maffiázni legfeljebb a befolyásos, vagy nagyon ráérő emberek tudnak. Az átlagember nem, mert nincs is rá lehetősége.

          “Te nem érsz rá, addig is kurvázol?”

          Nem arról volt szó, hogy nem kurvázzuk le a nőket? Akkor meg? Már ebben a hozzászólásban nem először teszed. Látod, te vagy az élő példa rá, hogy elsősorban egymást kurvázzátok. Ugyanúgy, mint a munkahelyen is megfigyelhető, hogy leginkább a nők azok, akik egymást fúrják, mószerolják folyton. Nem éppen egy jellembajnokok vagytok. Ha egy kicsit is jobban olyanok lennétek mint a férfiak, már rég ti uralnátok a világot. De nektek ez nem megy. Állandóan csak a kicsinyes kötekedés, marakodás, haszonlesés, gyűlölködés. A férfiakkal szemben is, meg a saját nemetekkel szemben is. Amíg mi férfiak félretesszük az önzésünket, összeállunk, felépítünk egy házat, ti nők képtelenek lennétek erre. Nem haladnátok semmit, csak egymásra mutogatnátok, hogy a másik csináljon már valamit, és kikaparnátok egymás szemét is.

          “Hol vagy te ebben a történetben?”

          Miért, nekem mit kéne tennem szerinted? Aztán meg, még meg sem tudtál győzni, hogy nekem ebből bármi előnyöm lehetne. Végül is egyfajta társadalomszemlélet az, amit “el akarsz adni” nekem, és nem jó úton jársz abban, hogy pozitívnak lássam. Ez a “köccsöggyerek vegyé ‘má paradicsomot, mer megdobállak vele” hozzáállás a piacon sem vezetne eredményre. :D Nekem sem tetszik ez a patriarchális rendszer, én nem bánnám, ha megváltozna. De. Mi lenne az alternatíva? Mit lehetne tenni annak érdekében, hogy MINDKÉT nemnek jó legyen? Erről kéne inkább beszélni, vagy cikkeket írni, nem arról, hogy milyen szemetek a férfiak. Azért ilyenek, mert ebbe vannak belekényszerítve.

          “a nők is nőgyűlölő férfiakat juttatnak a parlamentbe.”

          Ezért mondtam, hogy a férfiakkal szembeni ellenségeskedés helyett, inkább a saját portátokon kéne söprögetni. Nektek tetszenek az ilyen keménytökű férfiak, ti dörgölőztök hozzájuk, ti szavaztok rájuk, nem mi.

          “Mutass egyetlen patkány törvényt, amelyik úgy kedvez a nőknek, hogy azzal a férfiakat sújtja.”

          Pl Így hirtelen a vagyonmegosztás, a tartásdíjak, akkor a nyugdíjkedvezmény. Ezek a férfiaknak hátrányosak, nem kapják. Viszont nekik kell fizetni közvetlenül vagy közvetve.

          “De egyenlő legyen ám, tehát azt, akit gyereket hord a hasában, nem lehet azzal összehasonlítani, aki nem”

          Hát pont ez az. Mivel mi nem tudunk szülni, ezért minden előnyből, kedvezményből ki vagyunk rekesztve. Hiába nincs leírva, hogy női előjog, attól még az, mert a férfiak nem tudnak szülni. És itt pukkant ki az a lufi, hogy a gyerekvállalást és az ezzel járó női áldozathozatalt nem becsüli meg a társadalom.

          “Hatalmas veszteség ez nekünk! Az érvet tőlem veszed, ami működhetne is, ha nem ti várnátok el alanyi jogon a szexet”

          Még most sem várja el senki alanyi jogon. Honnan veszel ilyen marhaságokat? Még régen, a patriarchális rendszer fénykorában sem járt a férfiaknak alanyi jogon szex. A házasságon belül járt, azzal, aki IGENT mondott neki a házasságra.

          • Minden alkalmat megragadsz, hogy a nőket mocskold, elképesztő vagy. Addig is erősnek érzed magad.

            Nekem ugyan nem érdekem, hogy te megérts bármit is. Nyomorult nézetek, nyomorult élet, egyszerű egyenlet ez. Nem vagyok érted felelős, nem te vagy a nagy cél. Az a cél, hogy az ilyen nézetű férfiakat gúnyos mosollyal elhajtsuk a közelünkből. Mérhetetlen pökhendiségedben úgy gondolod, a nők oldják meg mások életét, vívják ki a jobb világot, enyhítsék a férfiak szenvedéseit, te ülsz a fotelben, megveted őket, hogy rosszul csinálják, tanácsokat osztogatsz, és elmész kurvázni.

            Neked nem kell semmilyen kapcsolatot kötnöd, és senkinek sem kell. A többiek, akik akarnak, meg hadd menjenek bele olyanba, amilyenbe szeretnének, és amilyenbe tudnak. Pénzes férfiaknak, ha ez megéri nekik, hadd legyen fiatal és gyönyörű barátnőjük. Lehetne nekik okos és gazdag is, ők aztán téyleg eldönthetik. Nem kell itt aggódnod értük, mert téged igazából csak önmagad, az önigazolás érdekel. Te nyertes vagy, nincs problémád, megvédted magad, nem küzdöttél, hogy elérj valamit, nem volt rá igényed, nem művelődsz, nem szeretsz, nem akarsz gyereket, nincs társad, vannak kurvák. Olyan is az életminőséged.

            A nők ellenségeskedése szemkikaparás, a férfiaké bezzeg tökös rivalizálás, kemény küzdelem. Na persze. Az életszerűtlen példáid, házépítés, vadászat, jó, hogy nem mamut. Te építettél valaha házat? Jól hangzik egyébként, csak ezen az egy életben egyszer-kétszer előforduló, néhány hónapos projekten kívül nincs példátok, ezért kell azt emlegetni, hogy milyen keményen dolgoztok, mintha az valami extra teljesítmény lenne. Mit csinálnál, ha nem dolgoznál? Kukkants a parlamentbe, cégek igazgatótanácsaiba, választási kampányokra, milyen az, amikor a férfiak fúrják egymást. Buta közhelyeket írsz..

            A nők egész élete együttműködés, szülői munkaközösségben, gyermekágyas osztályon, civil szervezetekben, jótékonysági akciókban, nagycsaládban segítik egymást és békítik a férfiakat. Azt a kontextust, amelyben egymást lesik, fúrják, ócsárolják, a férfiak teremtették, ezt az egészet a férfiak érdeke mozgatja. Az a tekintet, amellyel mások seggének méretét méregetik, férfiak tekintete.

            Ellenben a kurvázás szó nem embert jelöl, hanem ige. Így nevezik a fesztelen köznyelvben azt a szánalmas cselekedetet, ha valaki, például te, prostituálthoz (= kurva) jár. Érted már? Kurvázik: pénzért használja a nő testét. Én nem szoktam kurvázni, és nem is tettem kurvává senkit. Te viszont kurvázol. kézi levezetés — áááá.

            Nekem ugyan nem tetszenek az anyagias műmacsók, még a sármosak sem.Csak azt írtam, hogy a sármosak visszaélve a vonzerejükkel gyakran kifosztják a nőket. Nem a gyereknevelésre igényelnek pénzt, nem együttélve és a háztartásban dolgozva részesednek a másik jövedelméből, mint az általad megvetett nők, hanem henyélnek, lenyúlnak és lelépnek. Nekem nem volt ilyen partnerem. Az érvelésedben alapvető csúsztatás, hogy összemosod az összes nőt, és még csak nem is engem a többiekkel, hanem a rengetegféle igazi nőt azzal, amit te a sistergő gyűlöleted és frusztrációd közepette a nőkről képzelsz. Ez már többször vált itt nevetségessé, például amikor diadalmenetnek állítod be, hogy a keresőképtelen évek alatt az anyák GYESt kapnak, és ellátást követelsz a megtermékenyítésért. Ellátás csak a gyereknevelésért jár, szabad a pálya, te is megkapod, ha vállalod, amit például én.

            Ahogy ha készséges, alkalmazkodó cicababának nézel ki, te is vonzod majd a pénzes pasikat. Valamit le kell tenni az asztalra.

            Alapképlet. Nem igaz. Akadjál már le arról, hogy a nők a pénzes férfiakat hajtják, és csak ők tetszenek nekik. Az igazság az, hogy sokszor alig tudnak más erényt felmutatni, a pénzükkel villognak, így aztán lesznek lélektelen aranyásók is. Miért ne lennének? Kereslet-kínálat. Prostituáltak is vannak, mert hajlandó vagy értük fizetni. Lehet, hogy túl sokat olvasol pletykalapokat, onnan nagyon úgy tűnk, pont hogy a kritikátlan embereknek meglegyen a napi szörnyülködnivalójuk, hogy kizárólag fiatal nők ragadnak kizárólag gazdag idősebb férfiakra, és ilyenek a párkapcsolatok. A legtöbb ember viszont rendezett életre és érzelmi kapcsolatra vágyik hozzá hasonló partnerrel..Eleinte. Aztán a férfiak ottmaradnak a tévé előtt, és csak a nő szolgáltatása (vacsora, szex, nyugalom) kell nekik, minden más nyűgös teher, a nő meg szeretne emberi, érzelmes viszonyban maradni azzal, akit az élete társául választott. Ez csak egyenlőtlenség, nem bántalmazás, de ilyenekért válnak például a nők.

            Engedd meg, hogy visszajelezzem: nagyon rosszul teljesítettél a kapcsolatodban, nem értetted a nőt, nem vagy vonzó és nem értesz a finom jelzésekből, nem tudod, mi volna a dolgod, milyen a kölcsönösség, csak a fenyegetés használ. De ebből a szerencsétlen, pont hozzád (lustaságodhoz, érdektelenségedhez, nőgyűlöletedhez) illő történetből nem kellene más nőkre-férfiakra következtetéseket levonnod.

            A tartásdíj mértéke nem törvény. Az, hogy ha valakinek gyereke lett (mert nem tett ellene) azért felelősséggel tartozik, természetes, nem a nőket védi. Ha a nő él külön, ő is fizet, jövedelme arányában,és akkor a férfinak napi és kemény feladat a helytállás a gyerekkel.

            A tartásdíjból nem a nő él jól, a tartásdíj nem a nőt védi.

            Az, hogy a rendszer nem tud mit kezdeni az ötvenes éveik végén járó, képzetlen nőkkel, és nem akar nekik segélyt fizetni, helyette szánalmas nyugdíjat fizet, mert a nők nyugdíjjáruléka a gyereknevelős évek alatt minimális, karrierjük pedig elakad, szintén nem különösebben a nőket védő intézkedés.

            Nem, nem előjog az, hogy a nők szülnek, de csak eljutottunk oda, hogy ezt irigyled és valami csodálatos kéjmámornak látod. Nos, nem az. Eléggé embert próbáló, felnőttséget igénylő dolog, amelyet azért vállalunk, mert nem vagyunk önzők, és meg tudjuk látni a szépségét. Az előjog igazságtalan, mások rovására élvezett kedvező helyzet. Azért butaság, amit írsz, mert ha egy nőnek nincs a hasában magzat, akkor ugyanúgy nem jut kedvezményhez, mintegy férfi. Ebből látszik, hogy a terhesek védelme, már amíg valóban létezett, nem a nőket védi a férfiak ellenében, hanem azt az elég nehéz, sérülékeny élethelyzetet, amelyből a gyerek meg tud születni, és senkinek nem ellenében, hanem mindannyiunk érdekében, mert a reprodukció közös érdek.

            Megint: kérdezz, ne ócsárolj. Félállásban voltam TANÁR, érted? Mellette éjjel napilapnál korrektúra, és még egy harmadik meló is. Mindez a második gyerekem születése előtt, a kilencedik hónapig. Korábban teljes állásban dolgoztam. Érted? Vagy csak hajtogatod a hülyeségeidet? Egész életemben dolgoztam, tizennégy éves koromtól és nem panaszkodtam, nem vágytam jobb keresetre, könnyebb életre.

            Bizony, a vállalkozások alkalmazottai és az ilyen-olyan egyéni vállalkozók hitelfelvételkor magas, váláskor érdekesképp alacsony fizetéssel rendelkeznek, miközben autómárkájuk és életmódjuk változatlan, váláskor még meg is ugrik az életszínvonal.

            Az, hogy a nő adja be a válást, nem azt jelenti, hogy ő barmolta szét a kapcsolatot, csak ő nem bírja tovább a poklot. Szerintetek persze bírnia kellene, úgy tenni, mintha kellemes volna.
            http://csakazolvassa.wordpress.com/2013/05/27/felbomlasztjak-a-csaladot/

            • “Nekem ugyan nem érdekem, hogy te megérts bármit is.”

              Ahhoz képest elég hosszasan győzködsz.

              “Mérhetetlen pökhendiségedben úgy gondolod, a nők oldják meg mások életét, vívják ki a jobb világot, enyhítsék a férfiak szenvedéseit, te ülsz a fotelben, megveted őket, hogy rosszul csinálják, tanácsokat osztogatsz, és elmész kurvázni.”

              Nem én vagyok aktivista, és tüntetem fel magam világmegváltó, híres párkapcsolati szakértő bloggerinaként, hanem te. Akkor. Ha te vagy a cselekvő fél, neked kellene, hogy legyenek javaslataid, ötleteid az általam felvetett problémákra. Vagy az már nem megy, csak a gyűlöletkeltés? Ha már valamit csinálni is kéne, akkor inkább csinálják a férfiak? És ilyen szemléletű nők akarnak férfiakkal “egyenrangúak” lenni. Frankó. Én egyébként örülnék, ha egyenrangúak lennétek, és nem lennének előjogaitok pusztán azért, mert ti tudtok szülni.

              Én nem vetem meg a nőket. A nők többségére jellemző, problémás hozzáállásukról írtam. Tulajdonképpen ezekkel van bajom, a kettős mércével, nem azzal, hogy valaki ellenkező nemű. Illetve. Azokkal a társadalmi egyenlőtlen esélyekkel, amikről írtam. Én nem nézem kettős mércével a nemeket, mint te. Viszont, te bizonyos viselkedésformákat a nőknél elfogadhatónak tartasz, a férfiaknál pedig megvetendőnek. Egy férfival szemben mások az elvárásaid, mint egy nővel szemben. Tehát szexista vagy. Én viszont nem, mert azon az elven vagyok, hogy mindenkitől, nemétől függetlenül ugyanaz a viselkedés és teljesítmény legyen elvárható.

              Az, hogy te a férfiak problémáit figyelmen kívül hagyod, eleve diszkreditál, mint társadalomfilozófust. Ugyanis. Más társadalomfilozófiák, még például a konzervatív keresztény-patriarchális eszmerendszer is, foglalkozik MINDKÉT nemmel. És a nemek közötti egyensúllyal. Mindkettőnek megvan a helye, feladatai, jogai, kötelességei a társadalmon és a családon belül. A te elméletrendszeredben viszont a férfinak nincs helye, jogai, csak kötelezettségei. Szóval, ez az elvrendszer férfiellenes, mert egyoldalúan, szélsőséges esetekre alapozva vizsgálja az egyes párkapcsolati problémákat, az eredeti kontextusából kiragadva. Kizárólag gyűlöletkeltésre, férfiak lenézésre, kizsákmányolásra épül. A kompromisszum, és a hátrányok-előnyök egyensúlyára való törekvés helyett. Nem veszed figyelembe a nők neméből adódó előnyeit. A férfiak kirekesztése, hátrányos megkülönböztetése a nemük alapján nem vezet társadalmi egyenlőséghez, és nem fogja megoldani a nők férfiakkal kapcsolatos problémáit. Éppen ellenkezőleg. Újabb problémákat fog eredményezni.

              “Pénzes férfiaknak, ha ez megéri nekik, hadd legyen fiatal és gyönyörű barátnőjük.”

              Akkor nincs bajod a “szex with benefits”-el. Akkor viszont ne ítéld el a fizetős szexet se, mert ugyan azon az elven nyugszik. És egyébként, mint a nevében is bennevan, ehhez kell szex.
              A pénzes férfi sem fog önkéntes balekságból eltartani egy fiatal csóró nőt, csak ha a nyújtott ellenszolgáltatásért, a szexért, cserébe megéri neki. Ezért, akkor a “szex nem jár” rész törlendő a korábban írt elveid közül. Ha egy nőnek ez nem tetszik, akkor ne akarjon a férfiak pénztárcájára hajtani. Nem kötelező, lehet egyedül is boldogulni ma már.

              “Te építettél valaha házat?”

              És te? Látod, mégis beleültél a készbe. Ellenben nekem meg kellett dolgoznom érte, hogy vehessek. Elég sok évig tartott. És akkor ezt egy nő ingyen, munka nélkül megszerezhetné, pusztán a gyerekszülésre házasságra, kapcsolatra, való hivatkozással. Ez rohadtul igazságtalan, és egyenlőtlen.

              “Jól hangzik egyébként, csak ezen az egy életben egyszer-kétszer előforduló, néhány hónapos projekten kívül nincs példátok, ezért kell azt emlegetni, hogy milyen keményen dolgoztok, mintha az valami extra teljesítmény lenne.”

              Hát, ha szerinted nem extra teljesítmény, akkor miért nem csinálod? Dolgozzál, és tartsál el a fizetésedből egy családot.
              Például, én szívesen elmosogatok helyetted, meg kimosom a ruháidat is cserébe, ha eltartasz. És akkor nem kell ilyen borzasztó társadalmi elnyomásban élned, hogy neked kell végezni az alantas házimunkát. :D

              “Mit csinálnál, ha nem dolgoznál?”

              Azt, amit te. Egész nap a neten lógnék, és hülyeségeket írogatnék. :)

              “Azt a kontextust, amelyben egymást lesik, fúrják, ócsárolják, a férfiak teremtették, ezt az egészet a férfiak érdeke mozgatja.”

              Sejtettem. Mondd. Te valaha valamilyen negatív dolog kapcsán jutottál-e valami más következtetésre, minthogy az is a férfiak hibájából van?

              “Engedd meg, hogy visszajelezzem: nagyon rosszul teljesítettél a kapcsolatodban, nem értetted a nőt, nem vagy vonzó és nem értesz a finom jelzésekből, nem tudod, mi volna a dolgod, milyen a kölcsönösség, csak a fenyegetés használ.”

              Muhhaha. Ez jó. Ahhoz képest én léptem le, nem ő. Ő nem tudta mi a dolga, vagyis tudta, de nekem az kevés volt. Tehát megint így láttatlanban jól megszakértetted a dolgokat. :)

              “A tartásdíjból nem a nő él jól, a tartásdíj nem a nőt védi.”

              Hát persze. Biztos a férfi érdeke, hogy válás után eltarthassa a nőt meg a gyerekét. Tényleg, hogy ez eddig nem jutott eszembe. :)

              “Az, hogy a rendszer nem tud mit kezdeni az ötvenes éveik végén járó, képzetlen nőkkel”

              És a férfiakkal se. Akkor azok rohadjanak meg az utcán?

              “Bizony, a vállalkozások alkalmazottai és az ilyen-olyan egyéni vállalkozók hitelfelvételkor magas, váláskor érdekesképp alacsony fizetéssel rendelkeznek, miközben autómárkájuk és életmódjuk változatlan, váláskor még meg is ugrik az életszínvonal.”

              Szerintem ez nem jellemző. Váláskor a nő életszínvonala az, ami általában változatlan marad, sokszor el sem megy dolgozni, a férfié pedig jellemzően igencsak romlik. Ez is igazságtalan.

              http://hvg.hu/itthon/20131105_Foglalkozasa_elvalt

              Ennyit arról, hogy a nők persze sohasem használják ki a férfiakat, nem élnek vissza a nekik kedvező törvényekkel, és nem aljasak. Nekik csak a “gyerekérdeke” a fontos, nem a saját luxusuk fedezése a férfi pénzén. Kac kac.

              “Szerintetek persze bírnia kellene, úgy tenni, mintha kellemes volna.”

              És a férfiaknak miért kellene bírnia egy nő folyamatos követelőzését, problémázását?

              • “Én ugyanis tömegközlekedéssel meg gyalog járok, úgyhogy elég sok nőt látok, mert hát nézem is őket, pasiból vagyok, de nem tűnt fel, hogy minden 5. kék-zöld foltokkal lenne tele.”

                Biztos akit te nem látsz, az nincs is. Biztos meztelenül járnak, biztos mindenki az utcán van, azokon a járatokon és útvonalakon, amelyeket te használsz. Biztos csak ez a város létezik. Biztos minden sérülés jól látható. Azért te eléggé olyan vagy, hogy ha valamivel nem találkozol, az nincs is. Senki sem láthat mindent lehet viszont olvasni, tájékozódni.

                “egész nap a neten lógnék”
                Nem érted, hogy nekem ez a munkám? Ebből élek. Érted? Úgy munka, ahogy másnak a cégvezetés, könyvelés, foghúzás, adatrögzítés. Ha nem blogot írok és nem a bloghoz szükséges információkat szedem össze, akkor meg ugyanezen a laptopon szövegeket szerkesztek, fordítok, közben zenét hallgatok, főzök valamit. Süt a nap. Jó nekem.

                Azt most egész komolyan gondolod, hogy aki nem épít házat, csak lakik benne, az ingyenélő? Tudod, ezt a házat egyszer már felépítették, 1894-ben. Én pedig, ha valamit változtatok rajta, akkor hívok valakit, akit jónak tartok a szakmájában, és megfizetem a munkámmal szerzett pénzből. Szerinted csak neked került pénzbe a lakhatás, más meg beleül? Nem ültem bele, hanem a közös munkánk (erőfeszítések+pénz) eredményeképp jutottunk hozzá a bérleti jogához, és korábban a közös, most meg a saját keresetemből fizetem minden hónapban az önkormányzatnak a bérleti díjat. Miért kéne mindenkinek házat építenie? Én nem mondtam. Csak te emlegeted mint a nagyon kemény férfias létezés egyik bizonyítékát, holott te sem építettél, ezért lősz vissza nevetséges módon.

                “Biztos a férfi érdeke, hogy válás után eltarthassa a nőt meg a gyerekét.”
                Bizony a gyerekét el kell tartania akkor is, ha elvált, ez nem függ a családi állapottól. A saját gyerekéről van szó. Ne hidd, hogy a nők otthon ülnek és dőzsölnek a férfi pénzéből. Egyrészt a férfiak a megítéltet, megígértet sem fizetik, másrészt a nők keményen dolgoznak a gyerek nevelése mellett. Ez például egy érdekes komment arról, mi a látszat és mi a valóság:
                http://csakazolvassa.wordpress.com/ti-irjatok-uj-aktualis/#comment-52480

                “És a férfiaknak miért kellene bírnia egy nő folyamatos követelőzését, problémázását?”
                Nem kell bírnia, váljon el nyugodtan, nem a nők sírnak, hogy jajnincsszex meg válikazasszony/férj. Én aztán nem győzködök senkit, hogy maradjon a házasságában, bár mondjuk létezik olyan szemszög is, ahonnan a nő “követelőzése, problémázása” jogos kérés, elemi igény, amelyet a pöffeszkedő, mindenből kivonuló férfi nem akar meghallani. Nem lehet sarokban ellevő bútordarabnak tekinteni nőket.
                http://csakazolvassa.wordpress.com/2012/11/17/egyre-hangosabban/

                • “Biztos meztelenül járnak”

                  Nyáron majdnem. Nem kis örömömre. :D

                  “Azért te eléggé olyan vagy, hogy ha valamivel nem találkozol, az nincs is.”

                  Hát én kritikus szemléletű vagyok, azt hiszem el, amit látok. Ha valaki azt mondja, hogy a nők 20%-át rendszeresen verik, akkor az már elég nagy százalék lenne ahhoz, hogy ne találkozzak ilyesmivel élőben is. Márpedig egyet sem ismerek, aki arra panaszkodott volna, hogy őt verik.

                  “Nem érted, hogy nekem ez a munkám?” “Jó nekem.”

                  Jó bizony. Irigyellek érte. :)

                  “Csak te emlegeted mint a nagyon kemény férfias létezés egyik bizonyítékát, holott te sem építettél, ezért lősz vissza nevetséges módon.”

                  Hát mert ez például tipikusan egy olyan dolog, amit a férfiak tudnak, a nők meg nem. De az eredeti szövegkörnyezetben, emlékeim szerint nem is erre volt példa, hanem arra, hogy a nők kevésbé tudnak együttműködni, inkább mindig a másikra mutogatnak, hogy az csináljon HELYETTÜK valamit. És az a “másik” jellemzően egy férfi, mert egy másik nőre hiába mutogatsz, az ugyanúgy hárítani fog, hogy hát ne már, meg nekem úgyis milyen nehéz, miértpontén. :)

                  “Nem kell bírnia, váljon el nyugodtan, nem a nők sírnak, hogy jajnincsszex”

                  Általában akkor szoktak válni, ha már nincsen szex. És ez nem is lenne gond, ha a férfiaknak nem járna olyan komoly anyagi veszteséggel, és életszínvonalbeli csökkenéssel a válás. Mivel kényszerítve vannak arra, hogy a rossz kapcsolatban maradjanak, ezért van ennyi baj velük.
                  Látod, ez is tipikusan egy ilyen dolog, hogy a nők érdekében kiharcoltátok, hogy a férfiaknak ne érje meg válni, aztán ahelyett, hogy ennek hatására csökkentek volna a nők társadalmi problémái, csak újabbakat generált.

                  “Nem lehet sarokban ellevő bútordarabnak tekinteni nőket.”

                  A férfiakat viszont nyugodtan lehet. Még örülnek is neki, ha nem nyaggatják őket folyton. :)

          • “Tetszeni az ellenkező neműeknek, és ebből megélni, főúri színvonalon, tényleg milyen borzalmasan megalázó.” Igen, megalázó, ha az ember nem vágyból szexel. Ha el kell adnia az intimitását, a testnyílásait. Az érinti azt is, amikor vágyból szexel. Ha olyanokat kell megérintenie, olyanok tapogatják a legintimebb helyein, akikkel amúgy szóba sem állna. Neki nem nagy élmény a te tetszésed, az neked élmény (megint nem látsz ki magadból). Őneki az nyálcsorgatás. Elhiheted, hogy baromira unja az úgynevezett tetszést, mert mindenki, aki őt használja, ugyanazt mondja neki, és megfeszített erővel kell ezt eltitkolnia. Még a pincérnők élete is megalázó, ahogy bámulják a dekoltázsukat és udvarolnak nekik, pedig az tisztes szakmának számít. Persze lehet, hogy neked annyira a pénz van a gondolkodásod középpontjában, és annyira sivár az életed a munkahely-számítógép-prostitúció háromszögben, hogy nem érted, mit jelent a méltóság, az érzelem, a teljes, embernek való élet.

            Képzelj magad elé nagyon ronda nőket, aztán képzeld el őket meztelenül, képzeld el, hogy ezen kívül még gusztustalan dolgokat is kérnek tőled, amitől felfordul a gyomrod, és képzeld el, hogy ezt nem lehet olyan arccal teljesíteni, mint ahogy mondjuk mosogatsz, ehhez készségesnek és kedvesnek is kell lenned. Ez a mondat is eszedbe fog jutni a következő masszázson és KÉZI LEVEZETÉSkor.

            Főúri szinten? A te tízezer forintjaidból aligha. Kár ezt romantizálni. A prostituáltaknak rengeteg költségük van, és tíz-tizenöt erős évük van, akkor kell megkeresniük az egész életre valót, mert nincs tartalékban jó szakmájuk, tönkremegy a testük, kiégnek, megöregszenek tőle. “A prostituáltak halálozási rátája negyvenszerese az átlag lakosságénak — ez kanadai adat, de nem valószínű, hogy ez másképp (szebben) nézne ki Hollandiában. Ezt a magas halálozási rátát nem csak a gyilkosságok valamint a kilátástalanság okozta öngyilkosságok teszik ki, továbbá nemcsak a folyamatos bántalmazások elszenvedése és a halálos nemi betegségek, illetve a gyógyítható nemi betegségek állandó gyógyszerelése káros mellékhatásokkal, hanem a szimpla testi túlhasználat is, amely anális perforációkat, állandó hüvely- és méhgyulladást okoz a prostituáltaknak, nem ritkán daganatos következményekkel.” Olvasgassunk, maestro. http://www.prostitucio.hu/forgacs.zsuzsa.ereny.htm

            “A munkában eltöltött hosszú órák, a pihenés hiánya, a nem megfelelő táplálkozás, a nem megfelelő higiénia, a szadizmus és brutalitás állandó jelenléte prostitúcióban levő nők és gyermekek életében fogékonnyá teszi őket számos egészségügyi és közérzeti problémára. A gyakran előforduló betegségek a tbc, a vérszegénység, a hepatitis-B, valamint a nemi úton terjedő betegségek (STD), többek között a krónikus szifilisz, gonorrhoea, herpesz, nőgyógyászati betegségek, például medencegyulladás, méhgyulladása, fehérfolyás, hüvelygyulladás és irritáció, hüvelyi vérzés, amelyet érzékenység és a túl sok szexpartner okoz, méhnyakrák; fizikai sérülések, például vágások, zúzódások, horzsolások, mozgásszervi sérülések, szélsőséges esetekben csonkolások és gyilkosságok (D’Cunha, 1991; beszélgetések prostituált nőkkel, 1991, 2001; valamint Sr. Supaporn, Fountain Life Center és Khun Anong, Pattaya Rak Medical Center , 2001). Prostituált gyermekek esetében végbélrepedés, belső és külső sérülések, elégtelen záróizom-működés, szétszaggatott, szétrepedt hüvely és méh, perforált anális és hüvelyfalak, hashártyagyulladás, nemi betegségek, szétszaggatott és megcsonkított testrészek, a kankós mandulagyulladás okozta krónikus fulladás, és a bekövetkező halál azok a problémák, amelyek nagyrészt a felnőttek gyermekekkel létesített szexuális kapcsolatából fakadnak. Azok a kislányok, akik teherbe esnek, gyakorta nem bírják kihordani a magzatot vagy megszülni a gyermeket. Több napon keresztül vajúdnak, aztán meghalnak (D’Cunha 1991).”

            http://www.prostitucio.hu/serulesek.d.cunha.htm

            De tudom, hogy te csak elegánsan masszázsra jársz, és az bezzeg erkölcsös. Majd nézd meg húsz év múlva az általad használt nők arcát és életkörülményeit, akkor beszélgessünk a főúri élet kéjeiről.

            • Nagyon rákattantál erre a témára.

              “Igen, megalázó, ha az ember nem vágyból szexel.”

              Honnét tudod, hogy nem? Nem minden nő frigid, vannak éppen szexmániások közöttetek is. Más kérdés, hogy társadalmi okokból titkoljátok, de attól még vannak.

              “Ha el kell adnia az intimitását, a testnyílásait.”

              Hát akkor ne adjátok el. Az előrébb járó férfiak anyagi biztonságához való dörgölőzés is eladásnak számít.

              “Neki nem nagy élmény a te tetszésed, az neked élmény”

              Hát az a lényeg. Nekem is kell egy kis élmény.

              “Elhiheted, hogy baromira unja az úgynevezett tetszést, mert mindenki, aki őt használja, ugyanazt mondja neki, és megfeszített erővel kell ezt eltitkolnia.”

              lol. Hát aztán miből gondolod, hogy minden férfi ugyanazt mondja? Már megint olyanban akarsz szakérteni, amihez nem értesz. :)

              “Még a pincérnők élete is megalázó, ahogy bámulják a dekoltázsukat és udvarolnak nekik, pedig az tisztes szakmának számít.”

              Muhhaha. Látod, ezért nem lesztek ti feministák sohasem népszerűek a nők körében, mert az összes jól kereső szakmát betiltanátok. :) Akkor lehetne megint szövegelni, hogy a nők szegények. Hát pont te akarod azzá tenni őket.

              “Képzelj magad elé nagyon ronda nőket, aztán képzeld el őket meztelenül, képzeld el, hogy ezen kívül még gusztustalan dolgokat is kérnek tőled, amitől felfordul a gyomrod, és képzeld el, hogy ezt nem lehet olyan arccal teljesíteni, mint ahogy mondjuk mosogatsz, ehhez készségesnek és kedvesnek is kell lenned.”

              Simán megcsinálnám. De a ronda nőknek is macsós adonisz kell, annak fizetnének esetleg. Nekem nem. Ingyen meg nem csinálom. :) Tőletek tanultam. :D

              “A te tízezer forintjaidból aligha. Kár ezt romantizálni.”

              Nem én vagyok az egyetlen vendége. :)

              “A prostituáltaknak rengeteg költségük van, és tíz-tizenöt erős évük van, akkor kell megkeresniük az egész életre valót”

              Én láttam már hirdetni 50 felettit is. Tudod, ez nem olyan, hogy van korhatár. Van, aki már huszonévesen sem vonzó, van, aki még 40 felett is. Egyéne, és egyénisége válogatja.

              “mert nincs tartalékban jó szakmájuk”

              Hát, nem így kezdték, előtte is volt szakmájuk, tovább is képezhetik magukat.

              “tönkremegy a testük, kiégnek, megöregszenek tőle”

              Amúgy is.

              “De tudom, hogy te csak elegánsan masszázsra jársz, és az bezzeg erkölcsös.”

              Miért, mi a gond vele?

              “Majd nézd meg húsz év múlva az általad használt nők arcát és életkörülményeit, akkor beszélgessünk a főúri élet kéjeiről.”

              Jó. Majd ha tartom vele a kapcsolatot, megnézem. De ennek kicsi az esélye, mert egy idő után abbahagyják. Általában pár évig csinálják, amíg kifizetik a hitelüket, vagy megalapozzák az anyagi biztonságukat, aztán más meló után néznek.

              • Én kattantam rááá?

                AZ a gond vele, hogy nem kölcsönös, pénzért használod másvalaki testét, aki le se hányna, ha nem fizetnél neki, te meg a kezébe csorgatod.

                • Hát valamennyire kölcsönös, mert ha ez annyira undorító lenne számára, akkor biztosan nem vállalná be pénzért se.

                  • De bizony, szinte bármit,Amszterdamban olyan perverziókat elégítenek ki a magyar lányok, nyomott áron, hogy el sem hiszed. Biztos élvezik. a szuverenitással együtt a válogatás igénye, az undor is eltűnik az erre idomított prostituáltakból.

                • És a nemek közötti kapcsolatok többsége meg pont a nők hozzáállása miatt amúgy is visszavezethető erre a szemléletre, hogy a nő pénzért vagy egyéb előnyökért engedi használni a testét.

                • És egyébként is, nem én használom a testét, hanem ő az enyémet. Hiszen főként ő érhet hozzám. Legalábbis eredetileg erről szól a dolog. Fizetek azért, hogy használjon egy kicsit. :) Mert a nők motiváció nélkül lusták erre. :D

                  • Ő használja a te testedet? Ez az évszázad poénja. Ekkor király vagy? Hát ki dönt itt, ki válogat, ki van a másik érintésére rászorulva? Attól, hogy ő érint meg, még ugyanúgy az ő teste. A kihasznált teste. Amit kocsányon lógó szemmel bámulsz. Lusták? Nem kívánnak, nem kíváncsiak rád, nem feladatuk,ők is élvezetet szeretnének, nem lúzereknek szolgáltatni. Motiváció: pénz, erőszak, kényszer? Gratulálok.

              • Szerinted a pincérnők jól keresnek? Ennyire még nem döbbentettél meg.

                A prostituáltakról írtam, hogy vágy nélkül szexelnek. Aki vágy nélkül szexel, nem okvetlen frigid. Nem attól frigid, hogy a bankjegyet nyújtó szerencsétlen iránt nem érez vágyat. A legtüzesebb nő sem gerjed mindenkire, hanem válogat. Titeket láthatólag nagyon dühít, hogy a nő nem áll le akárkivel, hanem válogat.

                Bajom van ezzel a férfigőggel mondott frigid fogalommal amúgy is. A nemfrigid, tudatos nőtől meg elég nagy szokott lenni a riadalom, mert mórickák úgy képzelik, élvezze csak szépen, keretek között, de azért a férfi irányítson.

                • “Szerinted a pincérnők jól keresnek?”

                  Igen. A vendéglátóiparban sok pénz, sok jatt van. Persze nem a sarki kiskocsmában dolgozók keresnek nagyon jól, hanem a belvárosi nívósabb helyeken dolgozók.

                  “A prostituáltakról írtam, hogy vágy nélkül szexelnek.”

                  De ezt nem tudhatod róluk. Szerintem azok vállalnak be ilyesmit, akik szeretnek szexelni, meg szeretik a palikat. Aki frigid, és rossz neki a szex, az ebből nem fog megélni, mert számára ez kínszenvedés lenne. De. Ne kövesd el azt a hibát, hogy úgy képzeled, az összes nő egyféle, és osztja a véleményedet a szexről, meg a férfiakról. A férfiaknál már elkövetted ezt a hibát.

                  “A legtüzesebb nő sem gerjed mindenkire, hanem válogat.”

                  De azért nem nehéz elképzelni, hogy ez elég széles skálán mozog, van aki szinte senkivel se akar, van aki pedig szinte mindenkivel.

                  “Titeket láthatólag nagyon dühít, hogy a nő nem áll le akárkivel, hanem válogat.”

                  Engem nem dühít, szerintem teljesen természetes. Viszont. Javaslom, hogy ne kurvázzunk le azért senkit, mert promiszkuisabb típus.

                  Az például nem tűnik fel, hogy a férfiak promiszkuitása pozitívnak van beállítva a kultúránkban, a nőké viszont elítélendő negatívumnak? És ezt erősíted te is, amikor elítéled az olyan nőket, akik sok férfival érzik jól magukat. Ezen gondolkozzál el. Ez is egy olyan téma, amin jót lehet csámcsogni. :)

                  “A nemfrigid, tudatos nőtől meg elég nagy szokott lenni a riadalom, mert mórickák úgy képzelik, élvezze csak szépen, keretek között, de azért a férfi irányítson.”

                  Ti akarjátok mindig, hogy a férfi irányítson. Ezt már tárgyaltuk, erre volt az a válasz, hogy még a szexben is olyanok vagytok, mint egy darab fa. :) Plusz az a felsorolás, hogy szerintem milyen nővel jó a szex.

                • És még a témához tartozik, hogy ott a felsorolás alatt azt írtad válaszként, hogy a szexualitás tanult dolog. Az már eleve baj, ha valakinél tanult, és nem ösztönösen jön. Attól, hogy bizonyos pózokat elfigyelsz a pornóból, vagy “bevállalós” vagy, még nem fogsz tudni jól szexelni, ha nem érzel rá ösztönösen, hogyan kell. Nem a pózokon múlik az, hogy mennyire lesz jó. Ha valaki eleve így áll hozzá, hogy a szex az valami szükséges rossz, amit a férfinak nyújtani kell a kapcsolaton belül, mert elvárja, akkor az nem fogja jól csinálni. Ez valakinek vagy megy ösztönösen, ráérez hogyan kell, hogyan jó a férfiaknak, vagy pedig nem. Persze, teherbe esni jó szex nélkül is lehet. És persze abban is igazad van, hogy nem mindegy, kivel csinálja az ember. De ez a férfiaknál is így van. Nekünk is van különbség a jó szex, és az egyszerű dugás között. Ez utóbbi csak olyan, mint egy önkielégítés, csak akkor a nőbe, bocsánat, gumiba történik.

                  • Akkor még egyszer:
                    akit kívánok, szeretek, és akivel ez kölcsönös, azzal bármit.
                    Akit nem, azzal meg nem. Én döntöm el, nem fogod rém kényszeríteni, nem dolgom, nem feladatom, nem attól vagyok jó csaj, hogy több férfit kívánok és elégítek ki az általad elképzelt módon, ez nevetséges, kamaszos elképzelés. A szexualitásom az enyém én élvezem, én döntök benne, nem fogod megrendszabályozni, leszólni, különösen hogy nincs benne olyan visszaélés, mint amit te csinálsz a tízezreseiddel.

                    Ízléstelennek tartom a kioktató, tanácsadó E/2-idet.

                    Hogy a szex ösztönös-e, nem tudom, és nem itt fogom veled kitárgyalni a részleteket, mert neked nem jók a szándékaid, és nem bízom benned, te csak felhasználnál engem és a történeteimet, hogy bebizonyíts valamit, ami ellenem van. Nem úgy értettem, hogy az enyém nem az, hanem senkié sem az, az emberi szexuális magatartás mindenestül tanult, nagyban függ kortól és kultúrától, csak a késztetés ösztönös, és ezen kívül van néhány reflexes mozgás. Lakatlan szigeten, ha gyerekkorban kerültek oda a lakók, nem vagy nehézkesen működik az emberi szexualitás, ez A kék lagúna hazugsága. Ezt kérdeztem a bátyámtól tízévesen, hogy de honnan tudják? Fölényesen vágta oda, hogy ez ösztön. Nos, nem az.

                    Mindenki, aki nem beszélt erről, nem olvas, tanulja ki, először bénázik. Nem találja a hüvelyt, a csiklót, nem érti eleinte az egészet.

                    “Ráérez, hogyan jó a férfinak”: persze csak ez a cél, a többi kit érdekel? Szóval osztályozol: az a jó nő, aki hajlandó, és amit csinál, a te örömödre csinálja, a többieket leszólod. Mosolyogtató. Milyen sok rossz nő van a te nézőpontodból! Csak néhány jó van, aki hajlandó — pénzért. Furcsa ez a világ! Nem kellene tükörbe nézned? Nem vagy vonzó, ellenben rosszindulatú és gyanakvó vagy. Olyan sírnivalóan egoista vagy, olyan mértéktelenül eszköznek tartod a nőt a saját örömödhöz, hogy az elképesztő. Már megint azon bánkódsz, hogy nincs nő, és megint a nőkre kened, hogy ők tehetségtelenek, lusták, és behazudod magadnak, hogy a prostituáltak (= kurvák, nem pc, de létező szinonima) igazából élvezik. Borzalmas ez a nívó. Borzalmas.Hogy nem látod, mennyire manipulaív vagy?

                    Nem, a prostituáltak nem azért szexelnek, mert szeretnek szexelni, hanem mert így keresnek pénzt, és valaki már előtted legyűrte bennük az idegenkedésüket, válogató hajlamukat. Ha megnéznéd a panoptikumot, hogy kik használják a masszőzödet, eléggé elborzadnál. De tükörbe is nézhetsz bátran, vagy olvasgathatod a hozzászólásaidat. Nem szexi.

                    Borzalmas lehet ennyire a szexvágyban élni, ennyire függeni valaki mástól. Olvasóm írja:
                    “mi a fenéért nem jártok terápiába, vagy tudat fejlesztésre, meditációra, sportolni, vagy bármi olyan segítő helyre ami ezt kezelni tudja. látod te azt, hogy ez micsoda gigantikus függés? ilyen szinten nem a saját tengelyetekben lenni és függni valaki mástól, ráadásul annak is csak egy-két testrészétől?”

                    Van ez a pornón torzult nézet, hogy az igazi jó csajok élvezik sok férfival, meg technikásak, ösztönösen, de ez egy nagy hazugság, gondolom, azt is képzeled, hogy pont rád néz a pornószínésznő, tetszel neki a képernyőnél. A nőket senki nem kérdezi, hogy hogyan élvezik ők a szexet, aki mégis elmondaná, igazából, az le van frigidezve, el van hallgattatva. Holott esetleg csak annyit mondott, hogy azzal, aki rá csorgatja a nyálát, viszont gusztustalan, nem akar lefeküdni, és bizonyos formákat, amelyek élvezetesek lennének a férfinek, ő nem élvez. Nem szolgáltat, nem érzi ezt feladatnak, hanem örömnek szeretné és nem hagyja magát kényszeríteni. Ha ez szerinted frigiditás akkor valami nagy kavar van a fejedben. És vállalom: én ilyen vagyok, és nagyon szeretném, ha a lányom is ilyen lenne.

                    Egyébként rólam mindenféle szépeket mondtak, és az is lehet, hogy ennek ellenére nem vagyok túlságosan szexuális lény, függő biztosan nem vagyok, nem gyűr maga alá a vágy, van módom igényesnek lenni. És nem szenvedek a késztetéstől, a szex nem szenvedésre való. Talán mert transzformálom alkotó dolgokba, sportba az energiát. És nem játszom meg magam, és nem frusztrál, hogy ki milyennek tart, engem nem fognak betörni az önző rendszerükbe. Ha visz a hév, mert olyan a partner, akkor elég sok minden történik.

                    Nem most fog kiderülni, az biztos. És az is, hogy nincs jogod leszólni a szexualitásomat.

                    • somebody // november 10, 2013 - 13:16 //

                      “A szexualitásom az enyém én élvezem, én döntök benne, nem fogod megrendszabályozni, leszólni, különösen hogy nincs benne olyan visszaélés, mint amit te csinálsz a tízezreseiddel.”

                      Ha bármilyen vélt vagy valós előny alapján csinálod, akkor az ugyanúgy a szexualitásoddal való visszaélés a férfivel szemben. Ha elvisz színházba előtte, az is. Ha bármilyen módon hozzáférsz ezáltal a férfi erőforrásaihoz, vagy hasznát veszed a férfi képességeinek, akkor már nem öncélú a dolog, hanem egyfajta ellenszolgáltatás. Hiszen azért nyújt bármit is, hogy hozzáférjen a szexualitásodhoz.

                      “Ezt kérdeztem a bátyámtól tízévesen, hogy de honnan tudják? Fölényesen vágta oda, hogy ez ösztön. Nos, nem az.”

                      Pedig igen. És ha egy kicsit széleskörűbben gondolkoznál, akkor rájöttél volna magadtól is. Például, az állatoknál is van szex. És azok nem néznek pornót, nem tanulnak el pozíciókat, nem beszélnek róla, mégis megy nekik.

                      Én sem nézek pornót, nem tanultam szexet sohasem. Egyáltalán mi a fenének? Férfiként semmi hasznom belőle. Amikor olyan helyzetbe kerültem, mégis feltaláltam magam ösztönösen.

                      “Mindenki, aki nem beszélt erről, nem olvas, tanulja ki, először bénázik. Nem találja a hüvelyt, a csiklót, nem érti eleinte az egészet.”

                      Hát, ez úgy szokott lenni, hogy ilyen helyzetben, ölelkezés közben majd megtalál az a nuni, ha a gazdája is akarja. :D Ha meg nem, akkor úgysincs értelme célzottan belenyomulni, mert akkor olyan, mintha az uborkareszelőbe dugnád be. :) Nem vagyok én szexológus, hogy elkezdjem keresni a g pontot, hátha telibetalálom. :) Egyáltalán, miért kéne még ezt is ilyen “tudományosan” csinálni? Egy nő, ha elég ügyes, ki tud elégülni szex közben egy olyan férfivel, akivel neki is jó, és ha az hagyja, hogy a nő is csináljon valamit közben. Ha pedig ezek ellenére erre képtelen, akkor az nem a férfi hibája.

                      Be kéne fejezni ezt a hibás szemléletet, hogy ti nők soha nem tehettek semmiről, mert alacsonyabbrendű áldozatok vagytok, és teljes mértékben ki vagytok szolgáltatva a férfiak pénzének, szexualitásának, erőszakosságának. Ha valami nem úgy megy, ahogy neked jó, akkor azért a férfi a hibás, te semmiről nem tehetsz. Ez az örök áldozatszerepben tetszelgés azon túl hogy ellenszenves, egyszerű felelősség hárítás, és önámítás. Ha erről lekattannál, akkor rájönnél, hogy valójában igen is sokat tehetsz azért, hogy az általad felhozott problémák az ellenkező nemmel, (erőszakosság, szexuális kizsákmányolás) ne alakulhassanak ki.

                    • Na, most fejeztük be. Elvisz színházba? Ellenszolgáltatás? Te nem vagy normális. Nem szoktam ilyet írni, de groteszk, ahogy csak azt akarod bebizonyítani hetek óta itt, hogy igazából minden nő kurva. Szerintem te beleszédültél a saját mondataidba, csodálod és élvezed üres, formális logikájukat, és teljesen elszakadtál a valóságtól. Nem az ő erőforrása a színház, nem a férfiaké minden. A színház közös tevékenység, egyébként meg nekem kellett az ő kész életébe beilleszkednem, ez volt az elvárás, a kapcsolatunk feltétele, ő nem jött velem nomád táborba meg kórusba énekelni. Hogy képzeled a szeretetközösséget, minden fillért felírunk, külön élünk, nehogy valamit a másik helyett fizessünk vagy egy levegőt szívjunk vele? Hogy képzeled, az én mosogatásomért is óradíj jár, és a szexet meg a gyerekszülést is forintban fejezzük ki? Ne keverd ide, hogy te nem élsz szeretetközösségben és nem akarsz gyereket, mert mások meg igen. Nem azért szexelek, mert elvitt színházba. Ha vágyat érzek, ha kölcsönösségen alapszik a szex, az nem üzlet. És nem a szex a kapcsolat alapja, hanem az összetartozás, abból következik a szex és a közös élmények és a vagyonközösség. Ez utóbbi nálam az együttélésre vonatkozik, én az élettársamtól egy fillér nélkül jöttem el, és a férjemnek sem vagyok örököse.

                      Csak te annyira nem találkoztál azzal, hogy egy nő kíván, annyira nem tudod elképzelni ezt a kölcsönösséget, hogy azt akarod bemagyarázni, én csak azért érzek vágyat, mert úgy hozzáférhetek a férfi az erőforrásaihoz. Tudom, nehéz elviselni, hogy az ember a maga örömét is nézi, tehát vonzó és társadalmilag hozzá illő partnert választ, és nem jótékony szociális szolgáltatásként szexel bárki egyfogú tanulatlan vályogházlakóval, akiről te azt képzeled, kellene vele szexelnie, ha nem volna kurva. Nem azért szexelek, hogy neked cáfoljam az eleve torz és gyűlöletteli gyanúdat, hogy kurva vagyok. Ez sima manipuláció, nevetséges zsarolás: “ha az a sok szép nő nem csak a pénzt nézné, lefeküdne velem is”. Keserves tény, de vannak nálad vonzóbb és sikeresebb férfiak, és amíg én se vagyok híg és üresfejű, sem lusta, sem érzések nélküli, legfeljebb fiatalabb, addig magamhoz hasonló partnert választok, olyat, akit kívánok, ebben nincs egyensúlytalanság. Az a te bajod, hogy nem vagy vonzó, az ilyen férfiak nevezik a nőket kurvának, meg akik azt szeretnék, hogy az elfuserált, önző, lúzer életüket a nyakukba vegye egy olyan nő, akinek van stabil egzisztenciája. Ha nem veszi, akkor kurva! Bravó.

                      De a te logikád szerint akkor a nő egyáltalán ne szexeljen a (mindenképpen és általában) gazdagabb férfival, nehogy a gyanú rávetődjön, csak azokkal szexeljen, akik szegényebbek, függetlenül a kívánságától. Vagy ne szexeljen egyáltalán, úgy nincs probléma.

                      *[ˇŁ|÷ł˛{ł°`˘Ä÷];Ł&ä, de komolyan már. Nagyon durván beteg, amit a nőkről gondolsz.

                      Már megint ez a “ha ezt és ezt tennéd, akkor…” — teljesen félreérted ezt a beszélgetést, én nem kérek tőled tanácsot, nem vagy hiteles, és hiába igyekszel, nem tudsz kontrollt szerezni fölöttem a szavaiddal. És főleg: nekem nincs problémám a saját életemmel, szerencsés kivétel vagyok, nem vagyok elnyomva, független vagyok, csodálatos házasságom volt, mások életét meg nem tudom és nem is akarom megoldani, csak gondolkodom és írok társadalmi jelenségekről, nem vagyok aktivista, sem felelős a világ összes problémájáért. Azt viszont nem sikerült itt senkinek cáfolni, ahogy a nők ellen rendszerszintű erőszak van, amelynek haszonélvezője minden férfi, a passzívak és hallgatók, a galamblelkűek is, azok is, akik oly ártatlannak hiszik magukat, mindazok, akik nem állnak ki az erőszak ellen. Szeretném látni, hogy miért örökké az a kérdésed, hogy “nekem ebből mi a jó”, te hol vagy a nők elleni erőszakkal kapcsolatos felelősséggel, mit gondolsz, miért nem állsz ki ellene. Nem a nők dolga a férfiak adottnak és változtathatatlannak beállított erőszakosságát megúszni, kivédeni, hanem a férfiaknak kell befejezniük az erőszakoskodást.

                    • somebody // november 10, 2013 - 16:14 //

                      “Hogy képzeled a szeretetközösséget, minden fillért felírunk, külön élünk, nehogy valamit a másik helyett fizessünk vagy egy levegőt szívjunk vele?”

                      Nem pont így, de valahogy úgy, hogy mindkét fél azonos mennyiségű munkát és vagyont fektet a közösségbe. Akkor egyenlő. Ha mindig mindenben csak az egyiknek kell adni és alkalmazkodni, akkor az egyoldalú, és nem valódi szeretetközösség.

                      “Hogy képzeled, az én mosogatásomért is óradíj jár, és a szexet meg a gyerekszülést is forintban fejezzük ki?”

                      Hát, ha a házimunkát kifejeznénk, akkor rosszul járnál, mert rájönnél, ezek mennyire semmitérő munkák. Legalábbis, ha elmész valahova mosogatni vagy takarítani, abból ugyan nem fogsz meggazdagodni.
                      A gyerekszülés az biológiai dolog, a magad kedvéért vállalod, ha akarod. Senki nem kötelez rá, nincs leírva sehol, hogy minden nőnek kötelessége szülni.
                      A szex megint olyan, mint mondod is, akit nem kívánsz, attól nem kell. Nos. Ha viszont kívánsz valakit, akkor hát miért is kéne azt pénzben kifejezni? Akkor a saját örömödre csinálod.

                      “Nem azért szexelek, hogy neked cáfoljam az eleve torz és gyűlöletteli gyanúdat, hogy kurva vagyok.”

                      Felejtsd már el ezt a lekurvázást. Még mindig csak te írtál ilyent, nem pedig én.
                      És ott volt a “HA” szócska, tehát én nem feltételezek semmit, csak felállítottam egy összefüggést.
                      HA ez a helyzet, AKKOR az van.

                      “De a te logikád szerint akkor a nő egyáltalán ne szexeljen a (mindenképpen és általában) gazdagabb férfival, nehogy a gyanú rávetődjön”

                      Hát ilyenkor hiába magyaráz akárki akármit is, bizony, hogy rávetül. Annál is inkább, mert fordítva nem igazán fordul elő.
                      Szerintem ilyen helyzetekben:

                      http://www.demotivalo.net/view/2579

                      a “sármossággal” vagy “szerelemmel” kimagyarázni elég nevetséges. :)

                      “hiába igyekszel, nem tudsz kontrollt szerezni fölöttem a szavaiddal”

                      Hát éppen erről írtam, hogy nem kéne úgy beállítani, mintha a férfiak kontrollálnák a nőket, és nektek semmilyen választásotok nem lenne. Igen is van, hozhattok önálló döntéseteket, úgy rendezitek az életeteket, ahogy akarjátok. Ha pedig rosszul döntöttetek, azért nem a férfiak, vagy a társadalom a hibás, hanem ti magatok.

                      “Azt viszont nem sikerült itt senkinek cáfolni, ahogy a nők ellen rendszerszintű erőszak van”

                      Egy ilyen ordas hazugságot inkább neked kéne bizonyítani, nem gondolod?

                      “amelynek haszonélvezője minden férfi, a passzívak és hallgatók, a galamblelkűek is, azok is, akik oly ártatlannak hiszik magukat”

                      Hogyan vagyok én haszonélvezője bármiféle nők elleni erőszaknak is? Ha zimbabvében kimetszik a nők csiklóját, akkor abból nekem hogyan lesz hasznom?
                      Talán valami következetesség, vagy logikus gondolkodásmód azért nem ártana.

                      “mindazok, akik nem állnak ki az erőszak ellen”

                      Én kiállok, ha megmutatod, hol van az erőszak. Itt Magyarországon nincs semmiféle társadalmi szintű erőszak a nőkkel szemben. Még a nőkkel szemben erőszakos férfiakat is felelősségre vonják. Legyél mátyáskirály. Menj ki a közemberek közé, és vizsgáld meg, tapasztalható-e rendszeres erőszak a nőkkel szemben. Ha pedig nem, akkor az ilyen hangulatkeltő brosúrákból olvasott hülyeségeket szerintem hanyagoljad. Okosabb vagy te ennél. Ha én is csak a mein kampfot fogadnám el hiteles szakirodalomnak, akkor elhinném, hogy minden zsidó kommunista, és uzsorás. De ennyire azért nem vagyok szűklátókörű. Javaslom, te se legyél az. Ne csak ultrafeminista prospektusokat olvass, hanem más, szakmabeli pszichológiai és társadalomkutatással foglalkozó anyagokat is. És akkor látni fogod, hogy nem olyan szörnyű a helyzet, mint ahogy gondolod.

                      “Szeretném látni, hogy miért örökké az a kérdésed, hogy “nekem ebből mi a jó”, te hol vagy a nők elleni erőszakkal kapcsolatos felelősséggel, mit gondolsz, miért nem állsz ki ellene.”

                      Ugyan ezt kérdezhetném én is, miért nem szólalsz fel a férfiakat érő társadalmi igazságtalanságok ellen? Miért mindig csak a minimális mennyiségű, feleségverés áldozatául eső női áldozattal foglalkozol, amikor sokkal több férfi áldozata van a társadalmi igazságtalanságoknak? Akik az utcán megfagynak télen, vagy öngyilkosak lesznek, azok mind áldozatai a társadalmi igazságtalanságnak, nemtörődömségnek, ami a férfiak emberi méltósághoz való jogát figyelmen kívül hagyja.

                      És nyilván azt nézem, nekem mi a jó, nem pedig azt, hogy a szomszédnak. De te is azt nézed, mert neked nagyon jó, hogy megmaradtak a férfiak hagyományos nemi szerepére vonatkozó elvárások, ezért ez ellen nem is akarsz felszólalni, vagy tudomást venni róla.

                      Nekem egyébként milyen felelősségem lehetne bármiféle nők elleni erőszak kapcsán? Én nem vagyok erőszakos. Más férfiak cselekedeteiért pedig nem tartozom felelősséggel, pusztán egy társadalmi csoporthoz való tartozásom miatt. Ez a kollektív bűnösség elve. Ismét: Mein kampf. Akkoriban volt ez a fajta hozzáállás a mérvadó. Ideje ezen túllépni.

                      “Nem a nők dolga a férfiak adottnak és változtathatatlannak beállított erőszakosságát megúszni, kivédeni, hanem a férfiaknak kell befejezniük az erőszakoskodást.”

                      De a nők dolga, hogy elkerüljék az erőszakos, durva férfiakat. Azt hiába mondod, hogy az erőszakos férfiak kerüljék inkább a nőket. Mert ők nem fogják. Az, hogy ők ilyenek, nem nekik rossz, hanem akivel kapcsolatba kerülnek. Ezért annak kell ezt elkerülni, mert neki az érdeke.
                      Ugyanúgy, mint a férfiak dolga meg az, hogy elkerüljék a lehúzós nőket. És ez a mai világban egyre nehezebb.
                      Aki erőszakos, annak úgyis hiába mondod, hogy fejezze be. Nem fogja, mert ilyen a temperamentuma, viselkedése. Aki meg nem erőszakos, annak meg minek mondod. Az falra hányt borsó.

                    • “mindkét fél azonos mennyiségű munkát és vagyont fektet a közösségbe. Akkor egyenlő.”

                      Úgy van. Soha nem volt szó sem arról, hogy a nő csak kap, és nem tesz bele semmit a közösbe. Ezt a vádat te ötölted ki a vak gyűlöletedben. A gyereknevelés, a közös élettér rendben tartása is munka, mégpedig igen komoly, és elég monoton.

                      “Aki erőszakos, annak úgyis hiába mondod, hogy fejezze be. Nem fogja, mert ilyen a temperamentuma, viselkedése.”

                      Én nem mondok semmit, csak azt, hogy erkölcsileg nem az áldozat a felelős, ne őt hibáztassuk,és ne neki kelljen otthagyni az otthonát. De nem igaz, hogy nem lehet semmit tenni az erőszak ellen. Épp ezért kell a társadalom segítsége, mert nem lehet mindent az áldozatra tolni. Meg aztán érdekesek az okok, mitől ilyen erőszakos a férfi. Mitől van hatalma? Nem hajlam, temperamentum az, akkor leütné a főnökét, a barátait is, mégis csak a partnerét bántja.

                    • “rájönnél, ezek mennyire semmitérő munkák. Legalábbis, ha elmész valahova mosogatni vagy takarítani, abból ugyan nem fogsz meggazdagodni.”

                      Attól függ, mennyit csinálod. Ha naponta hat-nyolc órában, ahogy sok nő, az azért elég komoly. Egyébként jellemző, hogy a nők fizikai munkáját nem fizetik meg és lenézik, a házmunkát is meg a pénzért takarítást is, de próbálnátok csak meg nélküle, mondjuk egy hétig. És sokan a munkahely mellett, második műszakban tolják ezt, míg apu tévézik. Meg gyereket nevelve.

                      Ja, az általad dologtalannak tekintett életemben három gyereket is nevelek, házimunkát is végzek, vagy megkeresem, hogy más megcsinálja. És nem sírok és nem másokat hibáztatok.

                      “A gyerekszülés az biológiai dolog, a magad kedvéért vállalod, ha akarod. Senki nem kötelez rá, nincs leírva sehol, hogy minden nőnek kötelessége szülni.”

                      Nem biológia, hanem nagyon kemény, közös elhatározásból adódó feladat, amelyet azért végzek, mert mindketten akartuk a gyereket. Nem, szülni nem gyönyörűség, és az egész gyerekprojekt durván amortizál. Mégis szülünk, mert apa és anya úgy gondolják, ez értelmes feladat, ez az élet rendje, vállalják az örömeivel és nehézségeivel. Ketten. Ezt érted? Ja és azért lesz gyerek, mert a közös szexből megfogant. Nem, nem a magunk hóbortjából szülünk.

                      “A szex megint olyan, mint mondod is, akit nem kívánsz, attól nem kell. Nos. Ha viszont kívánsz valakit, akkor hát miért is kéne azt pénzben kifejezni? Akkor a saját örömödre csinálod.”

                      És? Beszámítottam én valahova? Te számítottad be, mert nem tudsz ettől elszakadni, hogy mindennek ára van, minden csereérték. A szex nem ellenszolgáltatás, semmi köze a munkamegosztáshoz. Alik prostituálták a nőket, majd ezért megvetik őket, azok ti vagytok. Nagyon meglepve, hogy a csorgó nyálú szexínségre kellő mennyiségű pénz felajánlásával lesz jelentkező, aki nem élvezi, de megteszi.

                      “HA”
                      Ha zöld a füled, mindjárt jön a trolibusz. Mi értelme ilyeneket írni, mit vájkálsz az életemben? Hogy jutott eszedbe, hogy engem bárki is szexért cserébe vitt színházba?

                      Nem én kurvázom le, a te gondolod, hogy minden nő ellenszolgáltatásként szexel, és a pénzre hajt. Ezt foglaltam úgy össze röviden, hogy szerinted minden nő kurva. Mert te tényleg ezt gondolod. És ha most azt írod, hogy tisztelet a kivételnek, akkor sav fröccsen rád a monitorból.

                      De igen, felelősséggel tartozol, mert téged is véd ugyanaz a hatalom. És mert nem tiltakozol ellene, nem is tekinted megváltoztathatónak, mert így jobban alátámasztja a nőhibáztató nézeteidet. Próbáld meg úgy, hogy az erőszakos férfit kicseréled gyilkosra a saját szövegedben, figyeld meg, mi történik. Hát istenem, el kell kerüli a gyilkosokat, nem nagy ügy.

                    • somebody // november 10, 2013 - 16:57 //

                      “Meg aztán érdekesek az okok, mitől ilyen erőszakos a férfi.”

                      A tesztoszterontól. Akiben több van, az férfiasabb, és ez vonz benneteket. De az ilyenek agresszívabbak is, és a szexből is több kell nekik. És egyébként a nők is van, amikor erőszakosak. Csak ők nem ütnek akkorát, meg aztán ritkábban is alkalmaznak fizikai agressziót. Inkább lelkileg, vagy verbálisan alázzák, terrorizálják a férfiakat. Mint te is engem itt az írásaidban. :)

                      “Mitől van hatalma?”

                      A nőben lévő félelem és behódolás miatt. Aki nem ilyen típus, azt elkerülik az erőszakos vagy elnyomó hajlamú férfiak, mert érzik, hogy nincs fölötte hatalmuk.

                      “Nem hajlam, temperamentum az, akkor leütné a főnökét, a barátait is, mégis csak a partnerét bántja.”

                      Nehogy azt hidd, hogy a férfiak csak a nőkkel szemben erőszakosak. A fizikai erőszak áldozatai között sokkal több a férfi statisztikailag is.
                      A férfiakban általában van egyfajta ösztönös gátlás olyan irányban, hogy ne üssék a nőket. Ez már az állatoknál is megfigyelhető, hogy a hímek egymást marják, de a nőstényeket nem bántják. Ez azért alakult így ösztönileg, mert a nősténynek teljesen épnek, és termékenynek kell lennie ahhoz, hogy az utódokat sikeresen kihordhassák. A hímnél viszont kevésbé számít. Az embernél is megfigyelhető, például a férfiak gyakran dicsekszenek a háborús sérüléseikkel, amit a nők is sokszor szexinek tartanak. Viszont, egy sérült nő, akár lelki sérült is, kiábrándító, és nem lesz vonzó a férfiaknak, mivel nem látják elég életerősnek.
                      És egyes férfiakból valami genetikai hiba miatt hiányzik ez az ösztönös gátlás. Éppen úgy, mint asztmásak, cukorbetegek is vannak, ennek is genetikai okai vannak. És akkor az ilyen férfiak ütnek, amikor felbosszantjátok őket. Ti pedig hozzá vagytok szokva, hogy akármit csináltok, a férfiak titeket nem bántanak, ezért az ilyeneknél felháborodtok. De ne felejtsd el, hogy ha férfi lennél, akkor mind ütnének, ha felbosszantod őket.
                      A legtöbb férfi ez miatt is elítéli a feleségverőket, nem csak morális okokból, és egyáltalán nem tartja az ilyesmit erődemonstrációnak. És ezért fölösleges ilyen agyszüleményeket gyártani, hogy a feleségverés az patriarchális erődemonstráció, meg a nők elnyomásának társadalmi eszköze.

                    • “Mint te is engem itt az írásaidban. :)” :DDDDDD
                      Az, hogy nincs igazad, és megmondom, amit gondolok, az, hogy kurvázni szánalmas, és főleg hogy rosszul érzed magad attól, hogy más férfiakat kívánnak, meg mások nem nyomorognak, hanem élvezik az életet, még nem lelki terror, nagyon tévedsz, el van állítva a mércéd.

                  • Sokáig tágra nyitott szemmel olvastam a soraidat, de most már határozottan szórakoztató.

              • “Ingyen meg nem, tőletek tanultam” — jól értem, hogy akkor minden nő kurva szerinted?

                Szóval ingyen nem — ej, be válogatósak vagyunk. Amúgy meg valahogy ki kell nézni, ha valaki pénzt kér a szexért.

                Simán megcsinálnád? Milyen élet, milyen mentalitás ez? Pénz, kaja, meló mint szükséges rossz, pina? Tényleg ennyi az élet? Ja, a meccset elfelejtettem.

          • “A házasságon belül járt, azzal, aki IGENT mondott neki a házasságra.” A többieknek maradt a nemi erőszak. Vagy szerinted csak házasságban volt szex, a többi nőt áhítatosan tisztelték?

  36. Úgy érzem, ez az egész sokkal mélyebben gyökerezik, és sok szinten gyakran észrevétlenül szövi át az életünket. A miénket, mert mi mind kivételezettek vagyunk, főleg kelet-európai viszonylatban.

    Éva, rengeteg dolog van, amire én rá sem jövök, ha nem olvasom az írásaidat. Például nekem soha nem jutott eszembe, hogy az esetleg sértő lehet, amikor alig-ismerősök a csöcsömön poénkodnak, vagy találgatnak az összes általam ismert nővel kapcsolatban, hogy milyen lehet szex közben. Azt mondják, azért nincs társa 40 évesen, mert szarul szop, ők próbálták, de legalábbis el tudják képzelni… Ezt én teljesen normálisnak tartottam, mert MINDIG ezzel találkoztam magam körül, még szuperintellektuell bölcsész körökben is, ahol pedig sok a “vudielen”. És nyilván mi ez ahhoz képest, amikor valaki folyamatos lelki terror alatt él, netán egy-két vak komondorban is megbotlik olykor…?

    Amikor az értelmes, érzékeny férfiakkal a környezetemben beszéltem erről, annyit mondtak, hogy azok a kartársak, akik éjt nappallá téve a “szopatásról” beszélnek és számukra a nő a csöcsmérete alapján mérettetik meg, érzelmi analfabéták, és amúgy is “csak a szájuk jár”. És nem értették, mi ezzel a gond, hiszen ők buták, szerencsétlenek, nem kell velük foglalkozni. Mivel ezek az ismerősök is kivételezettek, nem értik ennek a mélyebb összefüggéseit, rendszerszinten – ahogyan én sem értettem, amíg rá nem világítottál bizonyos dolgokra.

  37. Úgy látom, fogalmad sincs a kontextusról, a társadalmi vetületről. Nem kell különösebben tájékozottnak lenni annak belátásához, hogy a nők ellen rendszerszintű erőszak van világszerte. Persze ez neked nagyon kényelmes így, mert a jóember-identitásodat véded, az a legfontosabb. Kit érdekel, mit mondanak és élnek át a nők? Képtelen vagy a saját erőszakosságodra reflektálni, mert te jó ember vagy. Erőből nyomod itt is, a célod,

    hogy hitelteleníts és megszégyeníts, nem bírod elviselni, hogy tájékozatlanabb vagy és kevésbé tudatos, és hogy ahogy nekem estél a nevetséges kommenteddel, az is ennek a megnyilvánulása.

    Mindez nem azt jelenti, hogy minden nő áldozat, de azt igen, hogy bármelyik nő lehet áldozat, és nem egyedi esetként, véletlenül, lelki defektusa miatt, hanem a neme miatt, a legbefolyásosabbak is, a sértő viccektől a munkahelyi molesztáláson át a kénsavig és a darabolós gyilkosságig terjedő skálán érheti őt erőszak, és ebből az erőszakból a férfiak (= az összes férfi) profitálnak, az erőszak arra szolgál, hogy a hatalmukat demonstrálja és bebetonozza. Majdnem minden férfi hajlamos visszaélni a neme biztosította fölénnyel, s ha megteszi, nem szankcionálja a társadalom, és mások erőszakosságának a hasznát a galamblelkű férfi is élvezi, hacsak nem áll ki nagyon következetesen az erőszak ellen. Nem csak a szélsőséges erőszak, a pofon a probléma, az erőszaknak vannak sokkal nehezebben felismerhető formái. Persze erre mondhatod, hogy az nem probléma, megteheted, hogy ne légy empatikus, ez ugyanaz a probléma, az is az erőszak része, Magyarországon a nőket ért sérelmekre vállat vonni, őket hibáztatni, szidni tökéletesen normálisnak és elfogadottnak számít (összehasonlításul: nem tehetnéd meg például, hogy a nyilvános térben ne érezz együtt egy meggyilkolt kisgyerek szüleivel). Akkor döbbennél meg, ha egy nő bőrébe bújnál, és megéreznéd, hogyan irányítják, kontrollálják, hülyézik le, fosztják meg a jogaitól naponta, csak mert nő.

    Amit a kisgyerekekről írsz, azt semmi nem támasztja alá. Olvass Alice Millert. Mivel erőszakkultúrában élünk, nagyon is könnyű traumatizálni valakit, és nemhogy nem lázad fel, hanem szereti és mentegeti a bántalmazóját, aki létezése keretét biztosítja. Könnyebben elfogadja, hogy ő rossz, mint azt, hogy a szülő az. Erőszaktúlélőként, incesztusáldozatként, nulla önértékeléssel, állandó öngyűlölet közepette élnek körülötted is emberek, csak nem teszik a kirakatba, neked meg kényelmesebb nem belegondolni, mi zajlik kertvárosi otthonok mélyén.
    Az én gyerekem azért tiltakozik az erőszak ellen, mert öntudatra neveltem, arra, hogy ő fontos, és mégis hihetetlenül szabálykövető, igazodik, nagyon számít neki, amit mondok, tág szemmel kérdezi, hogy bejöhet-e ebben a papucsban a szobába — ezzel nagyon könnyű visszaélni,és meg is teszik sokan, ha nem figyelek, én is.

    “Véleményét a saját életének szubjektív interpretációjából és kósza ismerősi történetek szintén szubjektív értelmezéséből, valamint lózungokból és eszményekből formálja. Az ilyen ember nem más, mint a fennálló Rend védelmét szolgáló hiedelmek papagája. Nem is tud arról, hogy ő automata, hogy valami olyasmit hajtogat, amit mondani szokás, és ami nem az ő véleménye, megfigyelése, hanem rég kész, romlott konzerv. Nincsen a megállapításaiban semmi eredeti, és azok mélységesen igazságtalanok. Hiába értelmiségi, esetleg tudós, a dolgot a saját perspektívájából, a közkeletű vélekedéssel (“pont a nagy egyenlőség a baj”) megítélhetőnek véli. Nem olvas kutatást, tanulmányt, ha ilyet hoz neki valaki a vitában, akkor kifejti, hogy minden kutatás manipulált, akármit be lehet bizonyítani. Ő marad a szemüvegénél, amely mögül a probléma nem is látszik.”
    http://csakazolvassa.wordpress.com/2013/06/14/nincs-is-problema/

    Nem vagyok benne biztos, hogy érted vagy akár csak figyelmesen elolvasod a mondataimat. Köszönöm a jó tanácsokat mind

    Válasz

    Valóban szük ismerettségi körömben kevés nőről mondható el, hogy elnyomott.
    Ilyen is van természetesen, de az ellenkezőjére is tudok néhány példát.
    Otthon például én apaként gyakran érzem magam elnyomottnak néha erőszakos feleségem és két baromi öntudatos diplomás lányom mellett. A húszéves fiam nem terrorizál, de ki ismerheti a jövőt.
    Miután te immáron úgy látom főállású nőfelszabadító vagy, annyira beleélted magad saját missiódba fontosságodba, hogy nekem nem vagy hiteles.

    • Jaj, nekem nem ambícióm, hogy hiteles legyek azok szemében, akiknek az érdekeit olyannyira sérti a világos beszéd és a tények bemutatása. Ne félj, nem mindent ahhoz viszonyítanak ám a nők, én sem, hogy neked tetszik-e. (Most elfelejtettél önlájkolni, ne habozz!)

      Minden nő elnyomott, társadalmi értelemben, mit nem értesz ezen? Mint csoport tagja, az által, hogy a neme miatt potenciális áldozat. Megtámadhatják, nem kell komolyan venniük, nyilvánosan méregethetik a kinézetét, korlátba verhetik a fejét, figyelmen kívül hagyhatják igényeit, kizsákmányolhatják ingyenmunkásként a legjobb lelkiismerettel, nevezhetik gyengébbnek, sőt, bűnnek a szexuális késztetéseit, éspedig azért, mert a férfiaknak mint csoportnak hatalmuk van ahhoz, hogy ezt tegyék, munkahelyen, utcán, regények lapjain, interneten, hitvesi ágyban.

    • “Otthon például” Hoppá, hoppá, csak kiderül hogy a nő, akiről azt írtad, hogy vannak ugyan gondok, de az életedtől előbb válnál meg, mint tőle, nem is elégedett. Mi lehet ennek az oka? Nem lehet, hogy teljesen jogos észrevételeket fogalmaz meg, csak te ezt a magad gőgös önképe, téves munkamegosztási elképzelései, egész napi kommentelése és torz mércéje miatt erőszaknak éled meg?

  38. Rendszerszintű erőszak van általában a gyengébbekkel szemben,belátom sok nő is ebbe a kategóriába tartozik.
    Ilyenek a szegények ,az alacsony iskolázottságúak , a csúnyák,az öregek ,a testi és mentális fogyatékkal élők ,
    …….. szomorú ez , de ha esetleg változni is fog ,a változás se nem lesz gyors se nem lesz nagy.
    Jómagam túl vagyok azon az életkoron, amikor életcél lehet a világ megváltoztatása.
    Beérem a szűkebb kompetenciáimmal, azoknak sem könnyű eleget tenni.

    • Akkor viszont nem kell stigmatizálni meg leszólni azt, aki bírja, van ideje, ereje. De becsüllek, hogy belátod, hogy van probléma, és hogy te nem teszel semmit.

      Tévedsz, a nők nem az említett kategóriák tagjaként, hanem a nemük miatt vannak sokkal rosszabb helyzetben, mint lehetnének, ha igazságosan működne a társadalom. Például gazdag, egészséges, fiatal nőket is zaklatnak vagy megszégyenítenek.

      • Kedves Eszter
        Haladjunk csak szép sorjában.
        Miután én bevallom, hogy időnként elszenvedem az erőszakoskodást a nálam 30 kg-al kisebb súlyú feleségemtől, ezek után te ezt úgy értelmezed hogy “ugye ugye nem elégedett a feleséged”
        Érdekes következtetés, de inkább nevezném hamisnak.
        A világban rengeteg sokkal súlyosabb társadalmi probléma van, mint amit te szájkaratéd tárgyául kiválasztottál.
        De nyilván erre van igény.
        Átengedem neked az utolsó szó jogát én kiszállnék, mert a kölcsönös alázás értelmetlen, nincsen semmi hozadéka.
        Meggyőződésem, hogy a te helyzetjelentéseid túllihegik a probléma nagyságát.
        Miután széles körű társadalmi gyakorlatnak deklarálod a nők megalázását és elnyomását.
        Hamis helyzetjelentés.
        Ez persze szükséges az érdeklődés forrón tatásához.
        Ahogyan a te feltűnően agresszív harcos tenyérbemászó krek stílusod is ugyanezt a célt szolgálja.
        A világban pedig soha nem volt általános igazságosság,most sincsen , az utolsó társadalmi vívmány, amit valóban annak tartok, az a rabszolgák felszabadítás volt.
        Én például sokkal nagyobb igazságtalanságnak tartom, hogy sokaknak sok sok pénzük van, mások meg éheznek és rongyokban járnak.
        Alá fölérendelődés hierarchikus szerveződés nélkül még soha nem volt emberi társadalom.
        Angela Merkel például a német hatalmi hierarchia csúcsán van.
        Az alul levők pedig mindig érezhetik magukat elnyomottnak még ha történetesen férfiak akkor is.

        Én L

        • (Azt nem igazán vágom, hogy én hogyan kerülök képbe, de mindegy, ezen ne múljék. :))

        • Ja, jó, akkor nincsenek nők megalázva, nyálcsorgatva méricskélve, nemiszervcsonkítva, molesztálva, kislányként férjhez adva, savval leöntve, anális szexre rábeszélve, üvegplafonba ütközve, burkába rejtve, prostituáltnak eladva, koldulni kényszerítve, megkövezve, megverve. Már azt hittem. Jó, hogy szóltál. Angela Merkel, hát persze, hogy is felejthettem el. Mit nekünk néhányszáz millió nő, ugyebár. Akinek a szenvedéséből mint ugyanazon hatalom birtokosai, néma cinkosai, a hatalomlétezésének tagadói, mi is hasznot húzunk. Például senki sem fog minket különösebben szankcionálni, ha bután érvelünk, ha házimunka helyett kommentelgetünk és nejünk erőszakosságára panaszkodunk huszonnyolc év büszke mellű hejdebecsületes-szemüvegesvagyok házasság után, és verbálisan agresszívan lökjük önigazolásunkat egy nőnek, akit idős életkorunkból fölényt kovácsolva friss özvegy létére férjhez adnánk.

          A “férfigyűlölő” nő nem panaszkodott a férjére, egyetlen férfiismerősére sem, mi, igaz pufók konzervatívok, a házasság védelmezői viszont csak kiböktük, hogy nejünk-lányunk erőszakos velünk. Kommentelésbe menekülünk.

          Te, figyelj már, mit szólsz ehhez a Balogh Józsefhez, akartam kérdezni. Tegnapi hír.

          Annyira tipikus ez a dühödt maszatolás, szóelterelés, szidalmazás, ahelyett, hogy férfiasan beismernéd, hogy nem voltak érveid, zavarba jöttél, és egy csomó mindent nem tudsz a világról, cinikus vagy, csak a saját jóemberséged érdekel, mások szenvedése nem, és leszólod azt, akit igen.

          Elismerni? Azt nem. Azt már nem! Hiszen férfi vagy!

          Alá-fölérendelődés? Milyen érzés most alul lenni, tudni, hogy sokan mulatnak rajtad? Ugye ennél jobb lenne az erőszakmentes világ? De a legjobb mégis az önelégült hatalom, nemde.

          Engem nem Eszternek hívnak.

          • Azt hittem Magyarországról beszélünk, természetesen tudom, hogy vannak országok ahol kriminális a nők helyzete .
            Magyarországon nem az
            Nem tájékozódtam a te családi státuszodat illetően. Nem vagyok abban motivált, hogy te masszív férfigyűlöletben nősovinizmusban vagy boldog heteroszexuális párkapcsolatban élsz e , kizárólag a te döntésed.
            Sőt választhatsz többet is a fentiek közül ,meg más életet is, amit itt nem nevesítettem.
            Erőszakmentes világ soha nem lesz, mindig lesznek fegyveresek és elnyomottak
            Nem a férfiak miatt, hanem az emberek, a homo sapiens miatt.

            • “Azt hittem, Magyarországról beszélünk”: a tizenhárom felsorolt erőszakformából kilenc itt is rendszeres és a tizedikről sem egyszer hallottunk. De könnyű eltolni a problémát: valahol, valakik, de mi itt nem… De igen, ti is, itt is, és a problémának része a nagy kioktató magabiztosságod is, ahogy azt hiszed, az élet beteljesülése, hogy valaki hajlandó feleségül venni. És az egész beszélgetés közben fogalmad sincs arról, amiről beszélek. Egyszerűen nem akarod hallani, felfogni, csak önigazolsz.

              A családi státuszom többször elhangzott a beszélgetésben, és te akkor sem kértél bocsánatot. Ha máskor nem tetted, most okulj belőle: ne ronts neki idétlen fölénnyel senkinek, mert sosem tudhatod. Ne legyél bunkó, mert még leesik a nagyonszemüveged.

              • Miért és mit kéne önigazolnom ?
                Első és utolsó feleségemmel és három felnőtt gyermekemmel élek együtt.
                A feleségem háztartást vezet, én pénzt keresek.
                A feleségemet megkérdeztem, hogy szerinte elnyomják e a nőket Magyarországon, azt válaszolta,hogy nem.
                Lehetne a világot a munkás tőkés ( éljen november 7 ) ellentét harctereként ábrázolni.
                Lehetne a gazdag szegény ellentétről beszélni, a harmadik világról és a kőgazdag államok részvétlenségéről, ,lehetne a gyermekek az elmebetegek a vakok mozgássérültek hátrányát elemezni, ezek mind reálisabb problémák mint a nők álíltólagos elnyomása .

                Tudni érdemes továbbá, hogy attól hogy néhány idióta vehemensen betüket gyárt (én is ) attól semmi sem fog megváltozni.

                SZABAD FÓRUMOZNI ,DE NE ÁLTASSUK MAGUNKAT AZZAL, HOGY EZ TÖBB MINT PASSZIÓ !

                • Most jött el az a fázis, amikor a négyéves rájön, hogy nem ő fog nevetni a végén, és ezért felborítja a táblát a következő kiáltással: Hülye játék!

                  Csodálatos komment, engedd meg, hogy idézzem!

                  Szabad fórumozni, köszönöm, féltem, hogy nem. Hát egy ismeretlen nőnek bután nekiesni, azt szabad-e? Várom a válaszod, egyedül nem tudom eldönteni.

                  Én nem fórumozok, ez amúgy is egy blog, nem fórum. Akárhogy is, nem passzió, én foglalkozásszerűen blogolok, ez tölti ki a mindennapjaimat, ebből élek, és nagyon szeretem. Nem munka helyett csinálom, nem a családtól veszem el az időt. Ismeretterjesztek, önkifejezek és szemléletformálok egy elég nagy körben, és azt írják az olvasóim, hogy megváltozott az életük, mintha hályog hullott volna le a szemükről. Szokás a blogírást, internetezést léhaságnak tartani, meg a nagy része szemét is, de nem véletlenül ekkora a figyelem a blogom iránt, nem kell leszólni.

                  A kommentjeim nem neked szólnak, te csak a témát biztosítod, a többi olvasónak szól, azt írják, sokat profitálnak belőle. De ha csak kommentelnék, akkor se lenne mindegy, hogy miket írok. Van értelmetlen és értelmes, építő és gyűlölködő, szellemes és bornírt komment, és ami jól van megírva, az számít, mert emberek személetét formálja. Te találhatsz a gondolataidhoz illő közeget, ahol nem kell feszülnöd és nők ellen csikorognod, problémáikat bagatellizálhatod nyugodtan, ajánlom például a férfihang oldalát.

                  Azévek számát emlegetni nagyon kínos. milyenek voltak azok az évek? neked és neki?Nem lehet, hogy a szíved mélyén teljesen másképp élnél? Hát ő?

                  Az, hogy például a feleséged nem halt meg, mint az én férjem, nem hiszem, hogy különösebben a te érdemed, ahogy a válás sem kudarc. Könnyen alapulhat az a 28 év az ő tűrésén. Tele van az ország megtört szemű aranylakodalmat ülőkkel. A férfiakat is megtöri a boldogtalanság, de a haszonélvezők összességében mégis ők. Amikor az olvasó meghatottan írja, hogy az ő nagyszülei stb. 25-40 éve együtt, és milyen hűség és kitartás, hogy mindig megkérdezem, szeretnél-e úgy kinézni, élni, gondolkodni majd annyi idősen, mint ezek az erős asszonyok, és érdekes módon mindig nem a válasz. Ma már nem maradnak benne a nők annyira a romboló kapcsolatokban. Te csodálatos szeretetet feltételezel, ha hosszú házasságról hallasz, holott azok a kapcsolatok, amelyeket felbontanak, és azok jelentős része is, amelyeket nem, romboló. Hogy az ember ötvenes korában önigazol, megmagyarázza azt, ami megmagyarázhatatlan, nem jelenti azt, hogy ne lett volna romboló. Az én anyám szerint is nehéz volt, de szép volt. Én meg szeretnék egy tartalmasabb életet, mint ami neki jutott, és ha nem sikerül, legalább nem tagadom le a lányom előtt, hogy rossz volt. Nem bírom a hazugságot.

                  • Túlbecsülöd az írásaid jelentőségét.
                    Túlbecsülöd a Bölcsek Kövét ami naná, hogy a Te zsebedben van.
                    Nem vetted észre, hogy túlságosan belelovaltad magad valamibe és réges-régen elrugaszkodtál a realitásoktól.
                    A tradícionális értelemben vett család, a házasság, a férfiak ellen agitálsz, lázítasz ,a válás mellett, ennek belátásához csak el kell olvasni az írásaidat.
                    Destruktív vagy, kártékony, társadalmilag ártalmas a tevékenységed, ebben biztos vagyok, de az én zsebemben nincsen bölcsek köve sőt független szakértő sem vagyok.
                    Tehát az enyém csupán egy vélemény, se több, se kevesebb.
                    Rosszindulatú vagy ezekben a relációkban, elfogult , sértett, agresszív, támadó és mindenütt elnyomott, megalázott, kihasznált nőket vizionálsz.
                    Sajnos nincsen arra pártatlan objektív módszer, hogy kiderítsük, melyikünk jár közelebb az igazsághoz.

                    Salom

                    • Te nem olvasod a blogot, akkor biztosan mások se. Érdekes, ahogy még mindig fölényeskedsz. Könnyebb engem leszólni, megbélyegezni, mint tükörbe nézni. Így szoktak reagálni a magukat nagyon fontosnak képzelő férfiak, ez teljesen törvényszerű.

                    • NEM VAGYOK ÉRTÉKESEBB, MINT A FELESÉGEM.

          • “Te, figyelj már, mit szólsz ehhez a Balogh Józsefhez, akartam kérdezni. Tegnapi hír.”

            Ezt nem nekem írtad, de erről nekem is van véleményem. Inkább te mit szólsz ahhoz, hogy a mittoménmilyen Terike a verés után is visszament a vakkomondor disznószemű sármjához. Bocs, vagyonához, befolyásosságához. Ő is így gondolkozott. Néha ugyan ver, de olyan kemény fickó, és mégiscsak egy fontos személy. Neki szabad. Akkor? Innentől kezdve mit lehet tenni ha ilyen az értékrendszeretek? Egyszerűen képtelenek vagytok még normálisan párt is választani. Végül is ez a saját hibátokból is alakul így, mert ti tűritek el, és miért vagytok olyan élhetetlenek, hogy egy ilyen férfire utalva akartok élni, ilyennel vagytok kénytelenek együtt lenni? Ki kényszerít erre? Áldozathibáztatás? Az. De akkor is ez a nagy büdös igazság. És kíváncsi lennék, a Terike akkor is odalenne-e érte, ha utcaseprő lenne ez a Balog gyerek. Költői kérdés, de szerintem te is tudod a választ. :)

            • Képtelenek vagyunk párt választani? Miért ilyenek a párjaink? Mit szólsz ahhoz, hogy Balogh ütött? Ez a kérdés, nem a nőt kell elemezni. Miért ütött? Miért ül még mindig a parlamentben? Ilyenek a férfiak? Te elítéled őt? Miért kerülöd el megint a szembenézést?

              A szakirodalom szerint a hetedik eljövés a sikeres, ha megéri az áldozat. Tehát hétből egy. Ennyire szövevényes inda, agymosáshoz hasonló szándék- és személyiségrombolás a bántalmazás. Ezek a nők lenullázódnak, nem képesek úgy dönteni, mint egy ép ember, lebénultak, még a saját érdekeiket sem látják. És éppen ezért kellene őket megvédeni, és nagyon szigorúan távoltartani a bántalmazót. Ha a férfi bántalmaz, nem a nőnek kell elmennie a közös otthonból.

              Ha a fogadkozás-visszamenés után a férfi nem ütne és nem bántalmazna, tulajdonképpen lehetne új életet is kezdeni. Az a kérdés, miért üt újra. Szerinted? Miért nem állják a szavukat?

              Tudod, hányan élnek így? Nem egy százalék.

              Megint a csóróság fájdalmas hangjait halljuk ki a kárörvendő áldozatleckéztetésből. Megint az fáj neked, hogy vannak, akiknek, bár buták, sikerült. Nem, bizonyos iskolázottság és komplex személyiség fölött az ember nem választ egyszerű, képzetlen társat, és nem, ez nem önzés, nagyravágyás, hanem a későbbi harmónia szükséges feltétele. A házasság nem szociális intézmény.

              • “Képtelenek vagyunk párt választani? Miért ilyenek a párjaink?”

                Hát ez a kérdés. Miért tetszenek nektek az erőszakos bunkó férfiak?

                “Mit szólsz ahhoz, hogy Balogh ütött? Ez a kérdés, nem a nőt kell elemezni. Miért ütött?”

                Miért, mit szóljak? Valahogy sejtettem, hogy pár üveg viszki után nem a komondor állt kétlábra, és kezdett el pofozkodni. :)

                És miért nem kell a nőt elemezni? Hiszen mindig kettőn áll a vásár. Miért él együtt erőszakos palival? Miért védi? Ezt szereti titkon, ha verik? Nyilvánvalóan van valami lelki defektusa. És akkor az ilyeneket sajnáljuk.
                Miért ütött? Hát mert ilyen. Miért nem ismeritek fel, kerülitek el az ilyeneket? Miért tetszik nektek az ilyen férfi? Mert még csak azt se lehet mondani, hogy olyan jóképű lenne.

                “Ilyenek a férfiak?”

                Egyesek ilyenek. És, mint látjuk, megvan a “párjuk” is mindig.

                “Te elítéled őt?”

                El. De ez mit sem változtat, nem én élek vele együtt.

                “Miért kerülöd el megint a szembenézést?”

                Milyen szembenézést? Nekem mivel kéne szembenézni?

                “A szakirodalom szerint a hetedik eljövés a sikeres, ha megéri az áldozat.”

                Ezt fordítsd le. Milyen “hetedik eljövés”? Nem a jehova tanúja szórólap van most a kezedben? :D :D

                “Ezek a nők lenullázódnak, nem képesek úgy dönteni, mint egy ép ember, lebénultak, még a saját érdekeiket sem látják.”

                Vagy már kezdetben is egy nagy nullák, ezért dörgölőznek a hatalommal, pénzzel rendelkező palikhoz a haszon reményében. Nem mindenkinek jön össze a nagy gazdagságba beleülés munka nélkül. Van aki hülyén csinálja, vagy beválaszt, és rosszul sül el a dolog.
                És ugyan, ne mondjad már nekem, hogy egy ép elméjű nő az első pofon után nem hagyná ott a paliját. Szerintem ez lenne a normális viselkedés. Nem az, hogy éveken keresztül hagyja magát terrorizálni. Ezeknek már kezdetben is van valami defektjük, azért képtelenek az önálló életre talán. Vagy tudomisén. Pszichológus tudná ezt elmagyarázni. Dependens személyiség, kapcsolatfüggőség, vagy ilyesmi a szakirodalomban.

                “És éppen ezért kellene őket megvédeni, és nagyon szigorúan távoltartani a bántalmazót.”

                Hogyan lehet akarata ellenére megvédeni? Minden család mellé nem lehet rendőrt állítani. Mindenkinek elsősorban MAGÁT kell megvédenie. Úgy kell rendeznie az életét, hogy ne kerüljön folyton ilyen emberek mellé.

                “Ha a férfi bántalmaz, nem a nőnek kell elmennie a közös otthonból.”

                Szerintem most is így van. De. Ez azért rossz, mert a bántalmazást lehet kamuzni is, és akkor ártatlanul tiltják ki a férfit sokszor a saját lakásából. Ezt a részét is mindig kell nézni.
                Szerintem nem kéne “közös otthon”. Ez az első, amit én megszüntetnék. A lakás tulajdonviszonya elég egyértelmű, mindig az menjen a végén, aki nem tulajdonos.

                “Ha a fogadkozás-visszamenés után a férfi nem ütne és nem bántalmazna, tulajdonképpen lehetne új életet is kezdeni. Az a kérdés, miért üt újra. Szerinted? Miért nem állják a szavukat?”

                Aki verekedős, az legközelebb is ilyen lesz, amikor felhúzza magát. Ilyen a személyisége. Nem fog megváltozni, nem is tud, ezért a fogadkozása csak üres hazugság.

                “Tudod, hányan élnek így?”

                Továbbra is kérdés, hogy miért?

                “Nem, bizonyos iskolázottság és komplex személyiség fölött az ember nem választ egyszerű, képzetlen társat, és nem, ez nem önzés, nagyravágyás, hanem a későbbi harmónia szükséges feltétele.”

                Hát, akkor sok sikert kívánok Terikének a későbbi “harmóniához” ezzel a Balog gyerekkel. :)

                “A házasság nem szociális intézmény.”

                De igen. Viszont kizárólag a nőknek. :)

                • NEM TETSZENEK az erőszakos, bunkó férfiak. Te vagy lúzer. Azért találtad ki ezt. És nem, nem a pénz érdekel minket.

                  • Alkibiadesz // március 6, 2016 - 22:37 // Válasz

                    “NEM TETSZENEK az erőszakos, bunkó férfiak.”

                    De legalább egyes szám első személyben írod. :) A nők többségének viszont tetszenek a beképzelt, bunkó, lekezelő stílusú férfiak. Azért, mert az ilyeneket látják elsővonalas hímnek. Minthogy azok is. A szelíd, udvarias, készséges típus a másodvonalas hímek jellemzője. És az ilyeneket nem keresik a nők. Szóval, ez férfiként hátrány.

                    • blaci200 // március 7, 2016 - 09:46 //

                      Nem, az udvariatlanság nem az elsővonalas hímek jellemzője, hanem a tahóké. Gondolom, valami vélt “biológiai” párhuzam miatt van ez a tévképzeted.

                    • Mit nevezel “elsővonalas hímnek”, hol kezdődnek az elvárások? Az, aki sikeres, gazdag, népszerű, irányít? Azért maradj a realitás talaján: nincs túl sok olyan ember, aki ezeket el tudná érni – örökölt javak esetén: meg tudná tartani – ha nem viselkedne szelíden, udvariasan és készségesen, és ne hitetné el a környezetével, hogy az is. Gondold már el, szerinted egy “beképzelt, bunkó, lekezelő stílusú” CEO-t nem buktatnának meg – már csak a vele versengő hímtársai is – mielőtt a vezérigazgatói székbe ülhetne? Na ugye. A problémát a legtöbb esetben a manipulátorok okozzák, akik elhitetik környezetükkel, és így a nőkkel is, hogy szelídek, udvariasak és készségesek, míg a valóság eléggé más. Mindenki ösztönösen a szelíd, udvarias, készséges emberekhez vonzódik.

                    • Dreamside // március 7, 2016 - 15:38 //

                      Alkibiadesz, te melyik nőt választanád:
                      – a kedves, udvarias, halk szavú szürke egérkét a barna, kötött kardigájában
                      VAGY
                      – dögös, szexi, hatalmas erotikus kisugárzással rendelkező nőt a vérvörös tűsarkújában?
                      És csak egyet választhatsz, nincs olyan, hogy párkapcsolatra a kedves egérke kell, alkalmi dugásra a dögös szexbomba.
                      Na, mit mondasz?
                      Mert szerintem magadból indulsz ki, hogy MINDEN nő bunkó faszit választ, mert az ösztöne utána megy, mint egy csimpánz, márpedig a csimpánzasszony az alfahímet keresi, ami leüt mindenkit körülötte.
                      Te az ösztönöd után mész? érdemes ezen elgondolkozni.

                • “Vagy már kezdetben is egy nagy nullák, ezért dörgölőznek a hatalommal, pénzzel rendelkező palikhoz a haszon reményében. Nem mindenkinek jön össze a nagy gazdagságba beleülés munka nélkül. Van aki hülyén csinálja, vagy beválaszt, és rosszul sül el a dolog.
                  És ugyan, ne mondjad már nekem, hogy egy ép elméjű nő az első pofon után nem hagyná ott a paliját. Szerintem ez lenne a normális viselkedés. Nem az, hogy éveken keresztül hagyja magát terrorizálni. Ezeknek már kezdetben is van valami defektjük, azért képtelenek az önálló életre talán. Vagy tudomisén. Pszichológus tudná ezt elmagyarázni. Dependens személyiség, kapcsolatfüggőség, vagy ilyesmi a szakirodalomban.”

                  Az, hogy egy nő nagyon gyakran visszamegy a bántalmazójához, csak az ilyen felületes embereknek kínál a fentiekhez hasonló megnyugtató magyarázatot, mint amilyen te is vagy. De Ha már ilyen lelkesen tetszik hivatkozni a pszichológusra, tessék már olvasgatni a bántalmazás pszichológiájáról is, arról, hogy min is mennek át pontosan a bántalmazott személyek.

                  http://www.hiddenhurt.co.uk/why_domestic_abuse_victims_stay.html

                  http://edition.cnn.com/2009/HEALTH/03/04/rihanna.domestic.violence/

                  http://www.nokjoga.hu/segitoknek-donteshozoknak/miert-marad

                  Aztán majd visszajövök megnézni, hogyan tagadod le a cikkekben foglalt eredményeket, mert azok már nem illenek bele a világképedbe.

                  • Nem illenek bele, mert továbbra sem érthető racionálisan nézve, hogy miért kell bántalmazó partnert választani, illetve ha kiderül, hogy olyan, minek vele együtt élni, visszamenni hozzá.
                    Lehet ezt magyarázni lelki dolgokkal, de közben fel sem merül, hogy a férfiaknak is van lelke, és azzal soha senki nem törődik, hogy mi mennyit szenvedünk életünk során csalódásoktól, kiszolgáltatottságtól, semmibe vevéstől. Ez nem érdekel senkit, a férfinek nem is szabad kimutatnia az érzéseit. A férfi egy automata, amíg hasznát lehet venni, jól jön, utána pedig el lehet dobni, mint egy megunt ruhadarabot.

                    És oké, a férfiak ne verjék a nőket, ebben igazad van, és abban is, hogy ilyen helyzetekben egyértelműen a férfi a felelős. Viszont. A saját sorsát mindenki úgy rendezi, ahogy akarja, tudja. Senki nem kényszeríti a nőt bántalmazó partner mellé, és senki nem is tudja olyan hatékonyan kivédeni a bántalmazás, elnyomás kialakulását, mint saját maga. És a saját akarata ellenére sem lehet senkit megvédeni a bántalmazó partnerétől. Akkor lehet segítséget nyújtani, ha ő maga is akarja. Mindenki a saját sorsáért felel, és ha valaki hülye, akkor ráfagy. És egyáltalán nem szimpatikus, hogy amíg csak ezekkel van tele a sajtó meg a média, a bántalmazott, vagy kiszolgáltatott helyzetben lévő férfiakról mindenkinek az a véleménye, hogy az ő hibája. Akkor ez is egy kettős mérce:

                    Nők kínjai = Társadalmi probléma, aminek a megoldása közös érdek.

                    Férfiak kínjai = Saját hibája, megérdemli.

                    Úgyhogy igen, felületes vagyok, mivel velem szemben is felületes a társadalom a nemem miatt.
                    Másrészről meg, ha valakit minden kapcsolatában vernek, akkor hiába mondod, hogy áldozathibáztatás, elég egyértelmű, hogy valamit rosszul csinál.
                    Ugyanis a többi nő valahogy sohasem kerül ilyen helyzetekbe.

                    http://mno.hu/jegyzet/a-komondor-lehet-vak-mi-nem-1194358

                    • “Nem illenek bele, mert továbbra sem érthető racionálisan nézve, hogy miért kell bántalmazó partnert választani, illetve ha kiderül, hogy olyan, minek vele együtt élni, visszamenni hozzá.”

                      Nem lehet egy bántalmazott nő helyzetére ráhúzni az úgynevezett racionális gondolkodást, meg úgy általában marha könnyű egy nehéz helyzetben levő emberről kinyilatkoztatni, hogy “de rosszul csinálja, de bezzeg én”. Nem tudhatod. Sose voltál/leszel abban a helyzetben.

                      “Senki nem kényszeríti a nőt bántalmazó partner mellé, és senki nem is tudja olyan hatékonyan kivédeni a bántalmazás, elnyomás kialakulását, mint saját maga. És a saját akarata ellenére sem lehet senkit megvédeni a bántalmazó partnerétől. Akkor lehet segítséget nyújtani, ha ő maga is akarja.”

                      Jah, csak éppen lényegében egy-két nagyobb országos szervezetet leszámítva egy bántalmazott nő sehonnan sem számíthat segítségre. Egy olyan országban, ahol a nőverő magatartást lényegében bátorítják is (most olvasom, hogy a tiltakozó képviselőnőket megbüntették, Józsikának (ha már a partnere Terike…) pedig még mindig a Parlamentben csücsülve volt is pofája a büntetés mellett szavazni), egyszerűen tényleg alig van esélye mit csinálni. Ilyen helyzetben egyszerűen cserbenhagyás és arrogáns vállrándítás kijelenteni, hogy akarata ellenére senkit sem lehet megmenteni, még ha ez a kijelentés más helyzetekben, esetekben igaz is lehet.
                      (Én is jutottam már ilyen következtetésre más helyzetekben, de azt éveken át tartó folyamatos támogatás és segítségnyújtás előzte meg. Ez pedig egy bántalmazott nőnek ma nem jár ki, akárhonnan is nézzük. Az, hogy van néhány határozott nőjogi blogger az interneten (akik hálistennek, nem adják fel a sokadik akadály után sem), nem ad hiteles képet arról, hogy a nővédelem hogy áll pl. vidéken.)

                      “A férfi egy automata, amíg hasznát lehet venni, jól jön, utána pedig el lehet dobni, mint egy megunt ruhadarabot.”

                      Te amúgy gondoltál már rá, hogy valószínűleg rosszul választasz párt? Ebben miért nem működik a racionalizmusod?

                    • somebody // november 13, 2013 - 12:00 //

                      “Sose voltál/leszel abban a helyzetben. ”

                      Lehetnék, ha lemegyek valami vidéki cigányos sorra, ott hamar a fejembe állna a balta, a hátamba meg a szamurálykard, “aki fehér, megdöglik” csatakiáltásra. És akkor én is siránkozhatnék, hogy áldozat vagyok, és az állam segítsen már ki, mert milyen dolog az, hogy csak úgy széjjelverik az embert. Más kérdés, hogy kutyát nem mozgatna, azt mondanák rá: Miért voltál ilyen hülye, hogy odamentél?
                      Most helyettesítsd be a feleségverésbe, és akkor látod az analógiát.

                      “Jah, csak éppen lényegében egy-két nagyobb országos szervezetet leszámítva egy bántalmazott nő sehonnan sem számíthat segítségre.”

                      Bántalmazott, vagy egyéb hátrányban szenvedő férfi meg soha senkitől nem számíthat segítségre.

                      Ezen az elven a gyilkosok ellen is tiltakozhatnátok, vagy a közúti balesetek ellen, mert azok is emberéleteket követelnek. Ilyenek ellen hiába tiltakozol, hogy oldja már meg valaki helyetted, attól még ugyanúgy lesz bűnözés, baleset, feleségverés is. A legtöbb, amit tehetsz, hogy megpróbálod elkerülni, hogy ne te legyél az áldozat.

                      Már így is rengeteg pénzt költ az állam a segítésre, megelőzésre főleg nyugaton, például a feminizmus fellegvárában Svédországban. És hiába a pénz paripa törvényi fegyver, ott is van nemi erőszak, és feleségverés is. Közben, ezt a pénzt az adófizetőknek kell összedobni, tehát a te családodnak is kevesebb pénze marad ettől. Magyarország szegény ország, nem engedheti meg magának ezt a luxust, amit más, jobb gazdasági képességekkel rendelkező országok megengedhetnek.

                      Az erőszaktevőket meg rohadtul nem érdekli, legtöbb esetben még a karrierjét sem tudjátok tönkretenni, mint a “Józsinak” egyszerűen azért, mert nincs neki. Egy alkoholistát vagy egy tavalybarnultat szerinted érdekel, hogy mi a törvény, vagy mit szól hozzá a közvélemény? Nagy ívben tojik rá. Ha ez miatt börtönbe jut, ott is ő lesz a király, ha elég nagydarab, ő fogja verni és csicskáztatni a cellatársait.

                      “Egy olyan országban, ahol a nőverő magatartást lényegében bátorítják is”

                      Nem bátorítják, éppen a nyáron fogadtak el külön törvényt, a kedvetekért, amiben külön le van írva, hogy szankcionálják. Habár, előtte is büntetendő volt a testi sértés. De így külön törvénybe bele lehetett tenni olyan nyalánkságokat, mint gazdasági zsarolás, meg lelki terror, amit nem lehet bizonyítani, így egy válásnál bármilyen férfi esetén lehet rá hivatkozni, hogy hát ő ezt csinálta. Nem vitt el Mallorcára = gazdasági zsarolás. Tehát a karhatalom verje ki belőle az én luxusom költségeit. Frankó.

                      “egyszerűen tényleg alig van esélye mit csinálni. ”

                      Van esélye mit csinálni, önállósodni kéne, és nem sipákolni, hogy segítsen már valaki. Ebben a fene nagy egyenlőségben elég nevetséges, hogy még mindig másoktól való függésben képzelitek el az életeteket, erre rendezkedtek be itt Európa közepén, mintha valami muzulmán országban élnénk.
                      Ha az eltartóm ver, akkor sipákolok, hogy segítsen már valaki, mert kéne egy új eltartó férfi, vagy ha nincs, akkor az állam biztosítsa ezt a verős férfi helyett. Fasza hozzáállás.
                      Ez lenne a női egyenjogúság? Nektek nem függetlenség, vagy egyenlő elbírálás kell, hanem ragaszkodtok a női előjogaitokhoz, hogy nektek jár, hogy valaki gondoskodjon rólatok. És lehetőleg olyan, aki nem vár cserébe semmit.
                      Látod, ezért nem tudom támogatni ezt a mai feminizmust. Az elődeitek még értelmes célokat tűztek ki: szavazójog, férfiakkal egyenlő elbírálás az élet minden területén, önálló jogképesség a nőknek. Ezek pozitív, támogatható célok. De az, hogy titeket igen is valaki tartson el a gyerekszülésre vagy a házimunkára hivatkozva, mert az olyan rohadt nagy teljesítmény, és akkor ezen a már rég elavult konstrukción belül legyenek mindenféle előjogaitok az eltartóitok sakkban tartására a karhatalom segítségével, hát ezek már nem támogatható célok. Mivel igazságtalan és egyenlőtlen pusztán az a tény, hogy egyeseknek a nemüknél fogva megvan erre a lehetőségük, másoknak pedig nincs.
                      Ha valóban meg akarnátok oldani a problémát, akkor nem a férfiak lenyomására, kizsákmányolására irányuló kétértelmű törvényekért lobbiznátok, hanem tréningeket tartanátok nőknek arról, hogyan kerülhető el a bántalmazó kapcsolat, hogyan ismerhetőek fel a bántalmazók, hogyan lehet függés nélkül élni, önálló egzisztenciára szert tenni. Helyes önértékeléssel, életszemlélettel ezek a problémák orvosolhatók.

                      “Te amúgy gondoltál már rá, hogy valószínűleg rosszul választasz párt? Ebben miért nem működik a racionalizmusod?”

                      És nektek vajon miért nem működik a racionalizmusotok? Nekem is ugyanazért.

  39. Akármit írok te dühödte támadsz.

    • Nem veszed észre, milyen fölényes vagy? Hogyan reagáljak arra, ha a butaságaid nyilvánvalóvá válása után is tanítgatni, oktatni próbálsz, és nem hagyod abba a sértő, hazug minősítgetést? Nem vagyok dühödt, tükröt tartok, és remekül szórakozom. Nincs is nagyobb élmény, mint amikor hebeg-habog az, aki korábban oly magabiztosan, viszont tökéletesen saját gondolat nélkül ontotta a másoktól átvett, önigazoló véleményt.

      • Vannak bizonyára, akiknek lyuk van a világnézetük helyén.
        Alig várják,hogy valaki kitöltse a véleményük helyén tátongó űrt.

        Tele vannak frusztrációval és destruktív agresszív revánsvággyal, amiért nem érvényesülnek a vágyaiknak megfelelően, talán nem elég asszertívek,talán bizonytalanok,talán hiányzik az önértékelésük és kreativitásuk esetleg előnytelen a külsejük lehet, hogy csak nincsen szerencséjük.
        Ezeknek kapóra jön az önigazolás, a konyhakész azonnal fogyasztható ellenségkép.
        Közhely, hogy az ellenségkép erős csoportképző erő.
        Sokféle csoporthoz lehet tartozni, a Szuper öntudatos, Feminista, Férfi gyűlölök Klubja is toboroz új tagokat.
        A toborzás egyik módja a megfelelően harcos szellemű blog.
        ” Mi mártírok, kihasznált, leigázott,megalázott nők itt, ti hatalmaskodó, beképzelt, igazságtalan, fölényes,hiú,dölyfös férfiak ott ” ….vigyáz kész start ……indult a szókarate, a sárdobálás, a sérelmek gyűjtése,vádaskodás , egymás hergelése
        az “öntudatra ébredés”

        Pedig ehelyett egy normális, lovagias,vonzó, életképes, férfit kéne keresni, de aki gyűlöli a férfiakat annak ez nem fog sikerülni, ez tök magától értetődő és logikus.

        Tükröt, annak tudsz tartani, akit ismersz.
        Egyébként én a tükrömben egy nyugdíjaskorú férfit látok, aki vasár és ünnepnapokon is dolgozni kénytelen mert még mindig anyagi értelemben négy emberről gondoskodik.Aki csendes duzzogással nyeli a kisebbik felnőtt lánya ismételt szemtelenségeit és fölényeskedését.
        Továbbá aki második mézesheteit éli temperamentumos kubai feleségével a házasságuk 28. évében.

        Mostanában nagyon udvariasan megkérdezem a hölgyeket elnyomva érzik e magukat , eddig még nem kaptam igen választ, nyilván a jövőben majd fogok,de nem is ez számít, hanem a kétféle válasz aránya.

        • Nézegessed ezt vele:

        • Ez jó, hogy megkérdeztél most öt embert, ez már biztos eligazít hárommilliárd nő helyzetét illetően. Félsz, azt látom, azért zárod be füled, agyad, szíved, mindened. Értem, hogy miért félsz, de én inkább azokkal foglalkozom, akiknek sokkal nehezebb, akiknek nem áll rendelkezésükre annyi mozgástér. Az nem lehet, hogy ne szólaljunk föl az erőszak ellen, akkor sem, ha ez sokaknak, akik képtelenek ránézni a saját viselkedésükre, előjogaik elvesztését jelenti, netán erőszakot vált ki belőlük. Mindig ez van. Ha valaki szól, érvel, cikket vagy blogot ír, táncol február 14-én, tüntetést szervez, már úgy reagálnak, mintha gengszternők százezrei tartanák rettegésben a kontinenst. Az eltúlzott reakció, a hangnem, a helyretevés is a erőszakot mutatja. Ugyanazt a problémát végső soron.

          Nekünk jó. Már jó. Túléltük. Van erőnk, mert rengeteg szenvedés után megtaláltuk magunkban, meg aztán szerencsénk is volt, de iszonyú sokat szenvedtünk. Akkoriban mi is azt hittük, igazuk van a nagyonszemüvegeseknek. Ma már nem hagyjuk, hogy fölényeskedjenek velünk nálunk sokkal szerényebb teljesítményű, képességű emberek, erőt fitogtassanak, lesöpörjenek. Ma már nem függünk a véleményüktől, nem tekintjük őket referenciának. Tudunk segíteni másoknak, akik függésben élnek, akik nem tehetik meg, hogy nem viselik el az erőszakot, és akik még nem tudják, hogy nem ők a rosszak. Ma már kiállunk a kíméletlenség, az ítélkezés, az előjogokon alapuló erőszak ellen. Nyugodtan, szépen. Hogy ez onnan erőszaknak tűnik, az csak annak a hatalomnak a méretét mutatja, amit olyannyira féltenek. Következetesek vagyunk és empatikusak, nem bántunk senkit, de erkölcsi álláspontunk világos, és ezt, ami volt, nem hagyjuk. És sokan vagyunk.

          Ha valaki traumatizált, az nem az ő szégyene. Mi, emberek, változatos okokból vagyunk traumatizáltak — a nők a nők elleni rendszerszintű erőszak miatt, világszerte, de van más dimenzió is, például faj, társadalmi osztály, jól látod, csak épp a nők a legnépesebb kisebbség. Nem, az erőszak nem szükségszerű, bárki felléphet ellene, reflektálhat a saját erőszakos viselkedésére is, és változtathat rajta, lemondva az előjogokról, ez erkölcsi színvonal kérdése. De főleg: joggal várja el az államtól és a társadalom egészétől, hogy álljon ki az erőszak ellen. A trauma nem a mi szégyenünk, hanem az elkövetőé és az őt megerősítő, igazoló, tettét bagatellizáló rendszeré. Szerintem te nem tudod, miről beszélünk, mi minden történik körülötted, te mindent megmagyarázol, hogy a nők hibája, te behunyod a szemed, akár Somebody kolléga, úgy kerek a világod, a szemhéjad belsejére festett egyenlőséggel.

          A nők semmi különöset nem akarnak, ugyanazokat a jogokat szeretnék maguknak, mint ami jár elvileg minden embernek. Ezt ízlelgesd, hátha megérted.

          Az előnytelen külsőmet megtekintheted a blog főoldalának bal sávjában, egy kissé legörgetve. De amúgy ez nem érv, ez nagyon béna.

          Kíváncsi lennék a lányod szemtelenségeire, miket mond, mire reagál, mi az, ami szerinted szemtelenség, és a feleséged erőszakjának természetére is. Ők talán nem olyannak tartanak, mint te magadat. Ők talán valami olyasmit mondanak, amit te nem akarsz meghallani.

        • De ezt is megnézheted:

          I’m starting with the man in the mirror
          I’m asking him to change his ways
          And no message could have been any clearer
          If you wanna make the world a better place
          Take a look at yourself and then make a change…

  40. Szánalmas örömeid vannak….. na csá

  41. “Te nem olvasod a blogot, akkor biztosan mások se. Érdekes, ahogy még mindig fölényeskedsz. Könnyebb engem leszólni, megbélyegezni, mint tükörbe nézni. Így szoktak reagálni a magukat nagyon fontosnak képzelő férfiak, ez teljesen törvényszerű”

    Vannak bizonyára, akiknek lyuk van a világnézetük helyén.
    Alig várják,hogy valaki kitöltse a véleményük helyén tátongó űrt.

    Tele vannak frusztrációval és destruktív agresszív revánsvággyal, amiért nem érvényesülnek a vágyaiknak megfelelően, talán nem elég aszertívek,talán bizonytalanok,talán hiányzik az önértékelésük és kreativitásuk esetleg előnytelen a külsejük lehet, hogy csak nincsen szerencséjük.
    Ezeknek kapóra jön az önigazolás, a konyhakész azonnal fogyasztható ellenségkép.
    Közhely, hogy az ellenségkép erős csoportképző erő.
    Sokféle csoporthoz lehet tartozni, a Szuper öntudatos, Feminista, Férfi gyűlölök Klubja is toboroz új tagokat.
    A toborzás egyik módja a megfelelően harcos szellemű blog.
    ” Mi mártírok, kihasznált, leigázott,megalázott nők itt, ti hatalmaskodó, beképzelt, igazságtalan, fölényes,hiú,dölyfös férfiak ott ” ….vigyáz kész start ……indult a szókarate, a sárdobálás, a sérelmek gyűjtése,vádaskodás , egymás hergelése
    az “öntudatra ébredés”

    Pedig ehelyett egy normális, lovagias,vonzó, életképes, férfit kéne keresni, de aki gyűlöli a férfiakat annak ez nem fog sikerülni, ez tök magától értetődő és logikus.

    Tükröt, annak tudsz tartani, akit ismersz.
    Egyébként én a tükrömben egy nyugdíjaskorú férfit látok, aki vasár és ünnepnapokon is dolgozni kénytelen mert még mindig anyagi értelemben négy emberről gondoskodik.Aki csendes duzzogással nyeli a kisebbik felnőtt lánya ismételt szemtelenségeit és fölényeskedését.
    Továbbá aki második mézesheteit éli temperamentumos kubai feleségével a házasságuk 28. évében.

    Mostanában nagyon udvariasan megkérdezem a hölgyeket elnyomva érzik e magukat , eddig még nem kaptam igen választ, nyilván a jövőben majd fogok,de nem is ez számít, hanem a kétféle válasz aránya.

  42. Magyarországon elvben a nők egyenjogúak, de a gyakorlatban lenne miről beszélni. A magyar férfiak jelentős része a feleséget vagyontárgyként kezeli, az „övé, azt tesz vele, amit akar”. Minél kevésbé iskolázott a férj, annál inkább ez az attitűd, de vannak nem is ritka kivételek. A vak és lökdöső komondor csak néhány hónapos, és ugye a komondor gazdája diplomás képviselő (két napja az ügyészségen bevallotta, hogy ő volt a komondor). Viszont ezzel a attitűddel a világon a középmezőbe tartozunk, vannak nálunk sokkal rosszabb helyek is. A teljesség igénye nélkül:

    1: India egyes államaiban a nőknek nem kötelező bukósisakot viselni, mert életük jóval értéktelenebb a férfiak életénél.

    2: Jemenben egy női tanú fél annyira értékes, mint egy férfi tanú. tehát egy férfi egyenlő két nővel. Egy férfi tanú ellenében három női tanú egybehangzó vallomása kell, hogy ne vegyék figyelembe. Ezen kívül egy nő csak akkor mehet el otthonról, ha erre a férj kifejezett engedélyt ad.

    3: Szaúd-Arábiában a nők nem szavazhatnak. Igaz, ez csak 2015-ig érvényes, de a Vatikánban a nők továbbra se szavazhatnak.

    4: Szaúd-Arábiában nők nem vezethetnek gépkocsit, és ha megerőszakolják őket, akkor bűnvádi eljárás alá vonhatók, ők, nem pedig az elkövető. Ez utóbbi Marokkóra is érvényes.

    5: Ecuadorban tilos az abortusz, kivéve, ha a nő elmebeteg.

    Ezek kodifikálva vannak, de a női alsóbbrendűségnek ezer és egy megnyilvánulása létezik a kodifikáláson kívüli. Az európai patriarkális társadalom jogilag elismeri a nő és férfi egyenrangúságát, de a gyakorlatban nem. Jóval kevesebb vezető állást tölt be nő, mint férfi. Ezt ki lehet magyarázni azzal, hogy kevésbé alkalmasak, de ugyan azért a munkáért kevesebb fizetést kapnak, ami kimagyarázhatatlan, mert ha el tudja látni a munkakört és azonos minőségi és mennyiségi munkát végez, akkor nincs semmi objektív ok, amiért alacsonyabb fizetéssel be kell érnie. Most már csak az okot kellene megtalálni! Minden egyes férfi szereti az anyját, aki természetesen nő. Minden férfi szereti a feleségét vagy a partnerét, aki természetesen nő (ritka kivételtől eltekintve :D ). Minden férfi szereti a lányát, aki természetesen előbb vagy utóbb nő lesz. Akkor miért nem „szereti” a többi nőt? És a többi nő mért tűri el ezt a „nem szeretést”? — Lányok, elsősorban a ti véleményetekre vagyunk kíváncsiak. — Az alábbi térképre rá van vezetve a különböző országokban uralkodó nő/férfi egyenlőtlenség.

    • Ez most olyan, mintha nem te írtad volna.

      Ki mondta, hogy nem egy világméretű jelenség ellen küzdünk? Egyrészt alig vannak már határok ebben a világban, másrészt itt is elég súlyos a probléma. De örülök, hogy kezded belátni, mekkora a probléma, és magad hozod az érveket.

      És nem, ez romantikus szemlélet, a valóságban nem igaz, hogy minden férfi szereti az anyját, feleségét, csak az, hogy rájuk van szorulva. A lányát sem. Miért tűri? Mert általában nincs hatalma, társadalmi-politikai értelemben, hogy ne tűrje. Akik kis részhatalmakat szereztek, azok nem tűrik, hanem például elválnak, de olyankor Bartus Levente óbégat a leghangosabban és domborítja a saját jóemberségét.

      • “a valóságban nem igaz, hogy minden férfi szereti az anyját, feleségét, csak az, hogy rájuk van szorulva.
        A lányát sem”

        Ehhez most engedelmeddel nem fűznék hozzá semmit magáért beszél a tökéletes
        ELVAKULTSÁGODRÓL.

        Őszintén kívánom neked, hogy egyszer a távolabbi jövőben – talán egy sikeres pszichoterápia után – képessé váljál szeretni a társadat, akivel természetesen kölcsönösen egymásra is vagytok szorulva,ha férfi, ha nő az illető.

        Ugyanis az emberek – veled szöges ellentétben – köztudott, hogy képesek erre.

  43. És a többi nő mért tűri el ezt a „nem szeretést”?

    Mert szeretünk és reménykedünk.
    Mert szeretnénk családot és apát a gyermekeinknek.
    Mert azt tanultuk, hogy vannak magasztosabb célok is, mint a saját érzéseink.
    Mert az ismeretlen sokszor félelmetesebb, mint az ismert rossz.
    Mert megtapasztaltuk, hogy ha nagy baj van, senki nem segít. Sőt, kéjjel csámcsog, okoskodik, minősít.

    Van még kérdés?

  44. https://barokeszter.hu/2013/10/05/miert-gaz-a-megcsalas-ha-egyszer-a-tarsadalom-is-tamogatja/#comment-12270

    “Ha naponta hat-nyolc órában, ahogy sok nő, az azért elég komoly.”

    Most áruld már el, hol vannak ezek a nők? Az egész falura ők mosnak, vagy mi? Esetleg még mindig a patakpartra viszitek a lepedőt mosni? Vagy kukoricát morzsoltok, daráltok és abból süttök valamit? Vagy rizst hámoztok, válogattok mint a kínaiak?
    Egy átlag városi lakásban ha 1-2 óránál többet mosolfőzöltakarítol, akkor valamit nagyon rosszul csinálsz. Nekem napi negyed óra kb. hétvégén a mosással, takarítással együtt mondjuk 1 óra.

    “Egyébként jellemző, hogy a nők fizikai munkáját nem fizetik meg és lenézik”

    Férfiakét is. Mai világban a fizikai munkák nagy részét elvégzik a gépek. Nekem is olcsóbb mosógépet tartani, mint teknőben mosó háziasszonyt. :D

    “De igen, felelősséggel tartozol, mert téged is véd ugyanaz a hatalom.”

    De a hatalom benneteket véd, hidd már el. Ha én egyik napról a másikra az utcára kerülnék, senkit nem zavarna, mert csak egy férfi vagyok. Ha engem megvernének, az se. Viszont, ha te kerülnél az utcára, vagy téged vernének meg, az már mindjárt más megítélés alá esne, és rajtad segítenének.

    “És mert nem tiltakozol ellene, nem is tekinted megváltoztathatónak, mert így jobban alátámasztja a nőhibáztató nézeteidet.”

    A “nőhibáztató” nézeteim tapasztalati alapon nyugszanak, nem “hatalmi” (?) alapon, bármit is jelentsen ez nálad.

    És az sem világos, hogy mit nem tartok megváltoztathatónak. Ha arra érted, hogy a társadalmi erőviszonyok változzanak meg, nekem semmi kifogásom ellene. Engem nem zavarnak a női politikusok, szavaznék is rájuk, amelyik valami nekem tetszőt mond. A férfi politikusok sem hoztak férfiak számára pozitív törvényeket, nem biztosítottak élhetőbb társadalmat nekünk, úgyhogy felőlem, le velük. Az sem zavarna, ha a hatalmi ágak a nők kezén lennének. Mint mondtam, hiába vannak most a férfiak kezén, ebből mi nem profitálunk, minket ugyanúgy nem engednek a húsosfazék közelébe. Úgyhogy hajrá! Ezt is nyugodtan változtassátok meg, engem nem igazán foglalkoztat, hogy össztársadalmi szinten melyik nem a gazdagabb. Én nem sajnálnám tőletek. Annyi lenne vele a gond, hogy akkor az ilyen pozícióban lévő nők nem találnának magukhoz “méltó” férfit. Mert nektek nem vonzó az, aki alattatok helyezkedik el. Tehát két lehetőségük lenne: vagy egyedül élnének, vagy pedig kénytelenek lennének egy számukra nem vonzó férfivel élni. Persze, az is lehet, hogy egy ilyen berendezkedésnél ezt már nem néznétek, mivel nem egyértelműen eldönthető, hogy biológiai ösztön, vagy csak a társadalmi konstrukcióból adódó ez a fajta párválasztási szokásotok.

    Ha meg arra gondolsz, hogy az erőszakos férfiakat kéne megváltoztatni, akkor azt valóban nem tartom életszerűnek. Egyáltalán hogyan? Ezek nem azért erőszakosak, mert nem tudják hogy elítélendő, vagy mert a “hatalom” védi őket. Francokat. Hol van az leírva, hogy szabad nőt verni? Ki engedte meg nekik? Mindig is elítélték a feleségverőket, még a patriarchális rendszer fénykorában is. Kivitték a térre, és a hajdú megvesszőzte ezeket. Ezek egyszerűen ilyenek, és kész. Nem azért, mert társadalmilag elfogadott vagy támogatott a viselkedésük.

    Az olyan javaslatok, hogy ne a nőnek kelljen elhagyni a közös otthont, meg azért nem jó, már írtam, mert akkor ezzel egy újabb fegyvert adnál a nők kezébe arra, hogy mondjuk válás vagy párkapcsolati probléma esetén, ügyvédi segítséggel kicsinálhassák a férjüket. Mert akkor ezzel is lehet hamisan vádolni. És ha valakinek érdeke fűződik hozzá, akkor fog is. Ha kitiltják a közös lakásból a férfit, akkor munkáját is elvesztheti, utcára kerülhet végleg. A férfiak sérülékenyebbek, mert nem védi őket a szociális háló, társadalmi szolidaritás. Ha kirúgják a lába alól a talajt, akkor könnyen lehet, hogy már nem fog tudni többé talpra állni. Az meg senkinek nem érdeke, hogy még több lezüllött meg csöves férfi legyen, mert akkor ezek bűnözésből meg rablásból fognak élni, és ez társadalmilag is káros lesz. Ezért, az ilyen problémákat mindig összefüggéseiben kell nézni. Most is vannak menedékházak a bántalmazás elől menekülőknek. Persze, ha nem megy oda, akkor ez mit sem ér. Tehát ezért mondom, hogy sok múlik a nőn, akar-e lépni, vagy inkább elviseli. Mert ha nem, akkor akarata ellenére nem lehet segíteni senkin. Ha meg egyértelmű a helyzet, hogy a férfi péppé verte a nőt vagy a gyerekeit, pl látszik, akkor a rendőr most is beviszi ezért a palit, így megvalósul az, amit javasolsz. De csupán bemondás vagy gyanúsítás alapján nem jó, hogy látható bizonyíték nélkül is kitilthassák a férfit.

    • Somebody, mit tudsz a családon belüli erőszakról? Vertél vagy vertek? Melyik oldalon állsz?

      • Egyik sem. :) Külső szemlélőként nézem a dolgokat, ha már így szóba került itt.
        De amúgy a kérdésben mellettetek állok, azaz elítélem az ilyesmit.
        Csak a megoldási javaslatok értelmét, hatékonyságát vitatom.

    • Házimunka: az nem baj, hogy én például négy főre plusz kutyára csinálom a mosást, takarítást egy ennek megfelelő méretű lakásban? Megpróbálnál egy pillanatra kinézni magadból?

      A férfiakat ugyanúgy védi a szociális háló, és ők sokszor ennek ellenére tudnak destruktívabbak, alkoholisták, elváróbbak és munkakerülők lenni. Na, arra már nincs megoldás, valóban.

      Ha a nőket úgy kezeled, mint akik csak arra várnak, hogy legyen a férfiak ellenében valami jó kis hamis vádlási-pénzkicsikarási eszköz a kezükben — ezek a te rágalmaid, ezt nem sikerült még bizonyítanod! –, akkor egyrészt nagyvonalúan eltekintesz a férfiak nők elleni erőszakosságának a kiterjedt és egyéni eszközökkel megfékezhetetlen voltától, másrészt ez csak a saját elvakult gyűlöletedet mutatja, erre nem épülhet jogrendszer. Kínosan hosszú bizonyítást folytat minden erőszakos ügyben a bíróság, és hiába vezették be évekkel ezelőtt, alig van távoltartás.

  45. https://barokeszter.hu/2013/10/05/miert-gaz-a-megcsalas-ha-egyszer-a-tarsadalom-is-tamogatja/#comment-12282

    Ide írom válaszul, az eredeti kommentnél nincs már válasz gomb.

    “Most helyettesítsd be a feleségverésbe, és akkor látod az analógiát.”

    Nincs analógia. A bántalmazásban végződő kapcsolatok nem úgy kezdődnek, hogy gyere anyukám, majd jól szájbaverlek, jaj, de jó lesz az, drágám!

    “Bántalmazott, vagy egyéb hátrányban szenvedő férfi meg soha senkitől nem számíthat segítségre.”

    Milyen egyéb hátrány?
    Amúgy meg miért ne számíthatna? Tilos hívnia a rendőrséget, vagy mi?

    “Már így is rengeteg pénzt költ az állam a segítésre, megelőzésre főleg nyugaton, például a feminizmus fellegvárában Svédországban. És hiába a pénz paripa törvényi fegyver, ott is van nemi erőszak, és feleségverés is. ”

    Irreleváns érv. A bűnmegelőzéstől nem fog megszűnni a bűn.

    “Közben, ezt a pénzt az adófizetőknek kell összedobni, tehát a te családodnak is kevesebb pénze marad ettől. Magyarország szegény ország, nem engedheti meg magának ezt a luxust, amit más, jobb gazdasági képességekkel rendelkező országok megengedhetnek.”

    Hát inkább erre fizetem az adót, mint sok minden másra. Tekintve, hogy mennyi befizetett adó tűnik el, ez is elég demagóg érv.

    “Az erőszaktevőket meg rohadtul nem érdekli, legtöbb esetben még a karrierjét sem tudjátok tönkretenni, mint a “Józsinak” egyszerűen azért, mert nincs neki. Egy alkoholistát vagy egy tavalybarnultat szerinted érdekel, hogy mi a törvény, vagy mit szól hozzá a közvélemény? Nagy ívben tojik rá. Ha ez miatt börtönbe jut, ott is ő lesz a király, ha elég nagydarab, ő fogja verni és csicskáztatni a cellatársait.”

    És ez szerinted így rendben van?

    “Nem bátorítják, éppen a nyáron fogadtak el külön törvényt, a kedvetekért, amiben külön le van írva, hogy szankcionálják. Habár, előtte is büntetendő volt a testi sértés. De így külön törvénybe bele lehetett tenni olyan nyalánkságokat, mint gazdasági zsarolás, meg lelki terror, amit nem lehet bizonyítani, így egy válásnál bármilyen férfi esetén lehet rá hivatkozni, hogy hát ő ezt csinálta. Nem vitt el Mallorcára = gazdasági zsarolás. Tehát a karhatalom verje ki belőle az én luxusom költségeit. Frankó.”

    Kitalált vádak, amelyek maximum álomvilágban léteznek. Biztos vannak hülye bírók, akik ilyesmire adnak, de kizártnak tartom, hogy ilyen a nagy átlag.

    “Van esélye mit csinálni, önállósodni kéne, és nem sipákolni, hogy segítsen már valaki. ”

    Általában nem sipákol, éppenhogy védi a bántalmazóját. Nem nagyon sikerült belenézni a linkekbe, ugye? De akkor miért vitázol egyáltalán, ha nem is fontolod meg a vitapartnered felvetéseit?

    “Ez lenne a női egyenjogúság? Nektek nem függetlenség, vagy egyenlő elbírálás kell, hanem ragaszkodtok a női előjogaitokhoz, hogy nektek jár, hogy valaki gondoskodjon rólatok. És lehetőleg olyan, aki nem vár cserébe semmit.
    Látod, ezért nem tudom támogatni ezt a mai feminizmust. ”

    Miért? Azért, mert van egy prekoncepciód róla, amiből nem vagy hajlandó engedni a tények láttán sem?

    “De az, hogy titeket igen is valaki tartson el a gyerekszülésre vagy a házimunkára hivatkozva, mert az olyan rohadt nagy teljesítmény, és akkor ezen a már rég elavult konstrukción belül legyenek mindenféle előjogaitok az eltartóitok sakkban tartására a karhatalom segítségével, hát ezek már nem támogatható célok. Mivel igazságtalan és egyenlőtlen pusztán az a tény, hogy egyeseknek a nemüknél fogva megvan erre a lehetőségük, másoknak pedig nincs.”

    Mivel egy frissen szült kismama keresőképtelen, hát hogy a fenébe ne tartsa el a férje? Úgy gondolod, hogy a gyereket a gólya hozza, anyuka meg beállít vele a szegény, kihasznált férjhez, hogy akkor mostantól a te véredet szívom, te balek? Sikerült azért bejárni biológiaórákra, mikor a szaporodást vettétek, ugye? Ha igen, akkor azt is tudhatod, hogy egyrészt egy gyerekhez kell egy női ivarsejt és egy hímivarsejt is (szóval annak a szegény elnyomott férfinak tevőleges része van a létrehozásában), másrészt téged sajnos úgy rakott össze a természet, hogy ne tudj szülni, erről bizony nem a nők tehetnek.

    “Ha valóban meg akarnátok oldani a problémát, akkor nem a férfiak lenyomására, kizsákmányolására irányuló kétértelmű törvényekért lobbiznátok, hanem tréningeket tartanátok nőknek arról, hogyan kerülhető el a bántalmazó kapcsolat, hogyan ismerhetőek fel a bántalmazók, hogyan lehet függés nélkül élni, önálló egzisztenciára szert tenni. Helyes önértékeléssel, életszemlélettel ezek a problémák orvosolhatók.”

    Túl azon, hogy szükségesek a bántalmazás elleni törvények (nem is értem, őszintén, hogy lesznek ezekből bizonyos emberek olvasatában “férfielnyomásra, – kizsákmányolásra” irányuló törvények), ez egy jó felvetés. Röhögni fogsz, pont most olvastam egy cikket, amely szerint Skóciában a bántalmazó férfiaknak IS szerveznek ilyen tréningeket, nem is kevés eredménnyel.

    “És nektek vajon miért nem működik a racionalizmusotok? Nekem is ugyanazért.”

    Magyarán a te egyéni rossz tapasztalataidból kiindulva vitázol egy társadalmi szintű problémáról. Ez az elsietett általánosítás nevű érvelési hiba, amely alapján sajnos az egész álláspontod hiteltelen lesz.

    • “A bántalmazásban végződő kapcsolatok nem úgy kezdődnek, hogy gyere anyukám, majd jól szájbaverlek, jaj, de jó lesz az, drágám!”

      De, ha nem kerülsz tőle sem anyagi sem egyéb értelemben függésbe, akkor az első jelnél leléphetsz. És ez meg is oldja a problémát.
      Akinek meg már volt ilyen kapcsolata, (mert itt ez is felmerült) az meg legyen sokkal kritikusabb a következő kapcsolatában, hogy vajon az a következő férfi mutatja-e a korábban tapasztalt erőszakos, vagy elnyomó hajlamra utaló jeleket.
      Én például, ha nő lennék, leitatnám a palit, aztán ha akkor sem erőszakos, akkor ő nem olyan.
      Vagy fel kell bosszantani valamivel, (ez nektek szokott menni :D) hogyan reagálja le. Fenyegetően reagál-e rá, vagy sem.
      Szedjétek már elő a női kreativitásotokat. Ti mindig úgyis annyit “tesztelitek” a férfit minden módon, mielőtt bármilyen közelebbi kapcsolatba kerültök vele. Akkor teszteljétek erre is.

      “Amúgy meg miért ne számíthatna? Tilos hívnia a rendőrséget, vagy mi?”

      Szerinted mennyire vennének komolyan, ha a rendőrségre mennék, hogy lelkileg terrorizált, megalázott, anyagilag kihasznált a barátnőm? :)

      “A bűnmegelőzéstől nem fog megszűnni a bűn.”

      Na. Hát akkor ha ezt te is belátod, akkor azt is beláthatod, hogy hiába tiltakoztok, vagy fogadtattok el erre külön törvényeket, attól még ez sem fog megszűnni.
      Naivitás azt hinni, hogy egy, a konfliktusait mindig is pofonosztással rendező, erőszakos bunkó férfi orra elé dugtok valami paragrafust, hogy “Kiszfiú! Ilyet otthon nem lehet” (mint a reklámban) akkor majd hirtelen homlokára csap, hogy jaj, ezt eddig nem is tudtam, és befejezi az asszonyverést. :)

      “Hát inkább erre fizetem az adót, mint sok minden másra.”

      Hát, de ez nem így néz ki, hogy INKÁBB, hanem PLUSZBAN. A képviselők aligha fogják megszavazni, hogy akkor inkább kevesebb legyen a fizetésük, és változatlan adózás mellett, támogassuk inkább a családi erőszak ellenes fellépést.

      “És ez szerinted így rendben van?”

      Hát, hogy szerintem mi van rendben, az lényegtelen a tények fényében. :)
      Nem minden ember felelősségteljes, vagy törvénytisztelő.
      Jó lenne, ha mindenki ilyen lenne, de ez csak egy illúzió.
      Jó lenne ideális társadalomban élni, ideális emberek között. De ilyen még sohasem volt, és nem is lesz.

      “Biztos vannak hülye bírók, akik ilyesmire adnak, de kizártnak tartom, hogy ilyen a nagy átlag.”

      Amivel vissza lehet élni, azzal vissza is fognak. Ez olyan, mint a Murphy törvénye. :) Ezért nem szabad jogi kiskapukat nyitni, vagy kétértelmű, félremagyarázható dolgokat törvénybe foglalni, ami visszaélésekre ad okot.
      Például. Ha hoznának egy olyan törvényt, hogy bizonyos esetekben a férfi verheti a nőjét, én akkor sem verném, mert nem vagyok olyan. De attól függetlenül belátnám, hogy az ilyen szabályozás nektek társadalmi hátrányt jelent, mivel lennének olyan férfiak, akik élnének a lehetőséggel.

      “Általában nem sipákol, éppenhogy védi a bántalmazóját.”

      És ilyenkor szerinted mit kéne tenni? Akaratuk ellenére válasszák szét őket?

      “Azért, mert van egy prekoncepciód róla, amiből nem vagy hajlandó engedni a tények láttán sem?”

      Mert nem cáfoltátok hatékonyan. Valahogy úgy jön le, hogy a férfiak konzervatív szerepét továbbra is elvárjátok.

      “Mivel egy frissen szült kismama keresőképtelen, hát hogy a fenébe ne tartsa el a férje?”

      Az még oké is, de ti amúgy is szeretitek eltartatni magatokat a férfiakkal. In fact, nem is ismerkedtek meg olyan férfiakkal, amiből valamilyen hasznotok nincs. Itt most ne csak anyagi haszonra gondolj.
      És akkor ti mondjátok, hogy a férfiak kizárólag szexpartnernek, meg házicselédnek nézik a nőket. Mert ti nem néztek minket ostoba igavonó baromnak sohasem.

      “másrészt téged sajnos úgy rakott össze a természet, hogy ne tudj szülni, erről bizony nem a nők tehetnek.”

      Nem is mondtam, hogy ti tehettek róla. De én sem tehetek róla, nem én akartam így. És ezért nem szimpatikus, hogy pusztán a nemem miatt mindenféle hátránynak vagyok kitéve, és ráadásul erőszakos, nőelnyomó baromnak vagyok beállítva, amikor én sohasem voltam olyan.

      “ez egy jó felvetés. Röhögni fogsz, pont most olvastam egy cikket, amely szerint Skóciában a bántalmazó férfiaknak IS szerveznek ilyen tréningeket, nem is kevés eredménnyel.”

      Na látod. Habár. Én ebben tényleg nem akarok laikusként szakérteni, de szerintem a verős férfiak átnevelése kevésbé hatékony módszer. Úgy képzelem el, mint az alkoholizmusnál. Azokat is hiába viszik terápiára, amikor újra szar lesz a helyzetük, legtöbbjük visszaesik. A verősök is ilyenek lehetnek, hiába fogadkoznak, hogy ők többé nem, ha egy olyan személlyel kerülnek kapcsolatba, aki ezt elnézi nekik, akkor vissza fognak esni, mert egyszerűen ez benne van a személyiségükben. Aki már egyszer üt, vagy látszik, hogy agresszív indulatos típus, azt jobb elkerülni. Akkor is, ha téged most éppen nem. Van elég pali. Olyant kell keresni, amelyik nem erőszakos.
      Viszont. A nők lehetnének önállóbbak. Mert semmilyen tudományos vizsgálat nem támasztja alá, hogy rosszabb képességeik lennének, mint a férfiaknak. Így semmi nem indokolja, hogy egy férfitól való függésre rendezzék be az életüket. Ha pedig önállóan is boldogulnak, akkor kevésbé kerülhetnek kiszolgáltatott helyzetbe családon belül is, és jobban van mozgásterük párkapcsolati probléma esetén.

      “Magyarán a te egyéni rossz tapasztalataidból kiindulva vitázol egy társadalmi szintű problémáról.”

      Miért, ti nem? Ráadásul. Ti szélsőséges eseteket vesztek alapul, és az alapján ítélitek meg a férfiakat.
      Viszont, azok a problémák, amikről én beszélek, a nők többségére igazak. És erről mégsem beszél senki. Az, hogy te nőként nem tapasztalod, mert természetesnek is veszed, hogy a férfiak mindenben a kedvedet keresik, attól még ez egy női előjog, ami férfiként nem lenne. Ugyanúgy, mint ingyen szex se lenne azzal, akit éppen akarsz. Meg úgy ingyen párkapcsolat se, amiből ráadásul hasznod is lehet.

      • Nem, nem szélsőséges esetek, hanem rendszerszintűek és tipikusak, csak te nem akarod észrevenni őket, nem is tudsz a témáról eleget, fölényesen engem utasítgatsz olvasásra, amikor te nem olvastad a szakirodalmat, és nem tudsz rendszerben gondolkodni, nincs társadalmi szemszöged, csak azt hajtogatod, hogy az ismerőseid milyenek (szerinted) és mit látsz az utcán (a már ismert érzékeny, empatikus látásmódoddal).

        A súlyos bántalmazási formákat eltolod mint kivételeket, pedig nem kivételek, csak egyrészt nem figyelsz, másrészt tabuként hallgatnak róla az áldozatok, tudván, hogy a nőellenes közegben őket fogják hibáztatni és még nagyobb szankcióra számíthatnak pusztán amiatt is, hogy nem titkolják el a történteket. A nehezebben észrevehető formákat pedig egyrészt bagatellizálod (nem is erőszak, csak nyavalygás) és a nőket hibáztatod értük.

        Nem, bár fentebb tényként kezeled, nem cáfoltál semmit, nem bizonyítottad be, hogy nincs a nők ellen rendszerszintű erőszak, csak a magad szűk önsajnáltató mondatocskáit hajtogatod.

        Ez a mérce, amit te is alkalmazol és ami meglehetősen általános, maga is a nők elnyomásának tünete.

        Aki belemegy egy olyan komoly vállalkozásba, mint a család — és minden afelé nyomja, hogy belemenjen –, az utána nem sétálhat ki belőle könnyedén. Még ha nincs is teljesen tönkretéve az énereje, cselekvőképessége, ha talál is erőforrást a változáshoz, a bántalmazója akkor is mindig a gyereke apja marad, a bántalmazásnak nincs vége attól, hogy már nem élnek együtt, zaklathatja és zaklatja, figyelteti, zsarolja a bántalmazó tovább, sőt, sokszor meg is öli (évente hetven esetben lesz emberölés áldozata a bántalmazott, ezeket a híreket átugrod?), és akkor még a közös lakásról, együtt felvett hitelről nem is beszéltünk.

        Nagyon kényelmes azt gondolnod, hogy a nők általában minden vagyon nélkül beleülnek a férfi kész egzisztenciájába, és eltartatják magukat, váláskor meg követelőznek, akármennyi pénzt követelhetnek, őket védi a törvény, kitalált vádakkal illetik a férfit, és mindenki hisz nekik, sőt, hogy eleve a férfit akarták lehúzni, azért létesítették a kapcsolatot, de ez egy torz, hazug és önigazoló, önfelmentő elképzelés, semmi köze a valósághoz. (Érdekes kérdés, mitől a férfié az a sok pénz, hogy kerül hozzá ennyi, és a nő, aki ugyanúgy tanulhat, dolgozhat, és teszi is, miért nem jut ennyi pénzhez? Munkával ennyit megkeresni, akkor a nő miért nem tud? Esetleg a szüleitől kapta a férfi? Abban már az anyja is benne van, nagyon kemény munkával. Én egyébként pont ezért nem kaptam egy tetemes örökségből, csak a bátyáim, mert anyám szerint engem úgyis eltartanak!).

        Azt most ne írd le újra frusztráltan, hogy “de ti csak a gazdag férfiakhoz vonzódtok”, mert ez a házasságban élő férfiak és nők számát tekintve sem jön ki (érted, nincs ennyi gazdag férfi, és ha minden nő gazdagabbat választ, akkor tényleg, általában van nem is sokkal, hanem sokkalsokkalsokkal több pénz a férfiaknál, amit te tagadsz egyébként). Szóval valahol kell lenniük a házas, szegény férfiaknak is, mondhatni ők a többség, sem nekik, sem feleségüknek nincs más vagyonuk, mint a munkaképességük, és dolgoznak is látástól vakulásig, csak a férfinak több hatalma van itt is, hogy a nő munkáját kizsákmányolja (és a szexet mint csereértéket a nem is tudni, miért, ugyanígy elvárja).

        A valóság az, hogy igen ritka az olyan nő, aki egy szál pendelyben érkezik a jómódú férfihoz, és legalább az együttélés alatt ne a tenne bele sokat a közös életbe, vagy ne vállalna részt a közösen felvett, közös célra fordított hitel törlesztéséből (az eltartás is úgy néz ki, hogy abban a lakásban a férfi is lakik). De egyetértünk: az ilyen nők kvázi prostituáltak, azzal a különbséggel, hogy elválhatnak, és akkor már nem azok (és nem, nem gyakori a feleségtartás vagy a busás tartásdíj, legfeljebb papíron fordul elő, amit aztán általában ugyanúgy nem vagy alig fizetnek). Csakhogy szerintem rendszerokokból prostituáltak, efelé tolja őket más perspektíva híján vagy annak hiányossága miatt a rendszer, illetve van vevő, és a vevőnek igénye és pénze.

        Tehát nem általános ez, pont ez az, ami kivétel. Hogy te hajtogatod, hogy a nők ilyenek, abból csak az látszik, hogy te csak irigyled azokat a férfiakat, akiknek van pénze, hogy megvegyék a nő szexualitását.
        Pedig egy rendkívül nyomorult, lélektelen formájában te is ezt teszed a masszázsra járással.

        Ha az az elfogadott nézet, hogy a férfiak összességében több örömteli szexre jogosultak, mint a nők, és ha vannak férfiak, akik kitartják a kezüket tele pénzzel, szexet remélve, akkor lesz nő, aki elveszi a pénzt, és szexet ad cserébe, és igen, ugyanúgy a maga Ha szex megvehető jószág akkor lesz, aki eladja. Ha nektek ez a helyzet nem tetszik, akkor ne adjatok pénzt többé szexért, prostituáltért, pornóért, és akkor meg fog szűnni. Tessék a tükörbe nézni, és magadon kezdeni a változást, ugyanis neked van hozzá hatalmad (például mert te munkaképes vagy, egész életedben, nem szülsz, és könnyebben találsz állást is). Ha nem teszed, akkor ezzel erősíted és legitimálod a rendszert, és nincs jogod sírni.Te is a rendszer része vagy,ezért nem hibáztathatod más részeit és állíthatod be magad áldozatnak. Ha nem tetszik az adásvétel, de szeretnél kapcsolatot vagy szexet, akkor szállj ki a prostitúcióból, és az üzletelés helyet azon fáradozz, hogy vonzó (érdekes, tartalmas, jó külsejű, jól kommunikáló, nem lúzer, nem alkesz) legyél, és akkor majd önként jönnek a nők, mármint a nívódnak megfelelők. Ha jobbakat akarsz, akkor fizetned kell, de akkor nincs jogod bírálni azt a rendszert, amelyben a női test eladó.

        A bántalmazó férfi, az nem mindig látszik előre, főleg, hogy a bántalmazás első jeleit, például erőszakos, lenyomó kommunikáció, mások hibáztatása, a közvélemény mentegeti és férfiasnak tartja. Kedves, jámbor, érzelemgazdag férfiakban kapcsol be a rendszer szoftvere, vagyis lesznek fokozatosan vagy egy csapásra bántalmazók, ha egy kis krízis jelentkezik (túlterheltség, anyagiak, nincs szex, a feleség mást gondol).

        Az elején lejárattad magad a nőgyűlöleteddel és a cigányellenességgel, az egész önsajnáltató attitűddel, ahogy kész koncepcióid vannak. Akinek nincsenek ép emberre jellemző érzelmei, etikája, és aki csak a hasznot nézi a másikból (szex, problémamentes élet, minél kevesebb meló), az TE vagy.

        És van képed nulla normális kapcsolattal, ambíció nélkül, emberre jellemző érzelmi élet nélkül, viszont kurvákhoz járva és mindennemű olvasottság, tájékozottság nélkül engem kioktatni, hogy mit kezdjek párkapcsolatommal-szexualitásommal-karrieremmel-női létemmel, engem, aki semmilyen problémát ezekkel a jóval nehezebb kiinduló helyzet ellenére sem élek meg, hát ez nagyon vicces, és csak az erőszakos másokba beleavatkozós, ítélő hajlamodat mutatja, ami megint ugyanaz probléma, mint amiről én a blogon írok.

        • “évente hetven esetben lesz emberölés áldozata a bántalmazott, ezeket a híreket átugrod?”

          Szerintem te ugortad át a híreket, meg úgy általában minden bűnügyi statisztikát.
          Magyarországon ÖSSZESEN (!) nem ölnek meg 70 nőt évente.
          Rendőrségi statisztikák szerint, évente Mo-on átlagban száznál valamivel több emberölés történik. Most a kedvedért felfelé kerekítek, mondjuk legyen 120. Nemek bontásában nézve, az áldozatok majdnem 2/3-a férfi.
          Tehát maradt 1/3 rész nő. 120-nak az 1/3-a az durván 40 megölt nő egy évre.
          Nehezen lehetne bemagyarázni, hogy ez mind családi erőszak. Akárhogy is nézzük, csak a mindenkori, vagy volt partner elkövető esetén számítható bele.
          Ez pedig körülbelül 40%. A saját statisztikátok, valami “patent” honlapon olvastam, hogy a nők elleni erőszak 39%-át a valamilyen kapcsolatban lévő vagy volt partner követi el. Tegyük fel, elfogadom, hogy igaz. Akkor az 40-nek a 40%-a = 16.
          Tudom, a matematika egy szemét tudomány.
          Úgyhogy, ennyit a ti híres szakértelmetekről. Akkor ez után el tudom képzelni, hogy az a “minden ötödik” rendszeresen vert nő, akiből én egyet se látok soha, vajon mit takar a valóságban? Talán minden ezredik nőt verik?

          “másrészt tabuként hallgatnak róla az áldozatok”

          A férfiak igen. Ha már így szóba került a látencia, valójában a párkapcsolati erőszaknak UGYANANNYI férfi áldozata van, mint nő. Csak a férfiak nem tetszelegnek folyton áldozatszerepben mint ti, és nem rohangálnak folyton a rendőrségre minden szirszarért.

          http://orientpress.hu/92501

          Mielőtt elkezdenél szövegelni, hogy ez hímsoviniszta hazugság, a cikk szerzője Dr. Tamási Erzsébet KRIMINÁLPSZICHOLÓGUS, aki, mint EZZEL FOGLALKOZÓ szakember, talán kicsit hitelesebb, mint pár önjelölt fotelfeminista légből kapott statisztikája.
          Akik szerint több nő hal meg évente családon belüli erőszakban, mint amennyi az ÖSSZES női áldozat évente Magyarországon. :)
          Ha már így felmerült, neked ugyan milyen szakirányú képzettséged, vagy kriminalisztikai területen szerzett tapasztalatod van, hogy ilyen nagy magabiztossággal fújod a tutit? Esetleg laikusként, mindenféle más laikus megmondóemberek által nyomtatott brosúrákból táplálkozik a megkérdőjelezhetetlen tudásod?

          “Nem, bár fentebb tényként kezeled, nem cáfoltál semmit, nem bizonyítottad be, hogy nincs a nők ellen rendszerszintű erőszak”

          Például, itt vagy te. A borzasztó rendszerszintű erőszak áldozata, aki valami drága, műemlékjellegű villájában lakva blogot ír, és ezért pénzt kap (te írtad, hogy ez munkád). Valamint, annyi támogatást zsebel be a gyerekek után, hogy 3 gyereket 1 kutyát + saját magát nem éppen rossz színvonalon el tudja belőle tartani. Tényleg, milyen szörnyű rendszerszintű erőszakban élsz. Nem is értem, hogyan tudod kibírni. :)

          Ezzel szemben, a kiváltságokat és privilégiumokat élvező férfiak közül, akiket annyira jól megbecsül és előretol ez a társadalom a nők kárára, Mo-on majdnem 30000 az utcán él, és fagynak meg telente. Már idén is volt ilyen.
          Ebből látszik, milyen jól működik a férfiakat is védő szociális háló. Ha a nőknél is ilyen “jól” működne, akkor szerintem a nők fele már hajléktalan lenne.
          Tényleg, milyen kiváltságos helyzetben vannak a férfiak, és milyen rendszerszintű elnyomás van a nők ellen.
          Tessékmondani, mi mikor élhetünk ilyen “rendszerszintű elnyomásban”? :D :D

          “Érdekes kérdés, mitől a férfié az a sok pénz, hogy kerül hozzá ennyi, és a nő, aki ugyanúgy tanulhat, dolgozhat, és teszi is, miért nem jut ennyi pénzhez? Munkával ennyit megkeresni, akkor a nő miért nem tud?”

          Lol. Pl úgy, hogy nem éri be annyival, hogy blogot ír, vagy félállásban tanár, hanem komolyabban odateszi magát a szakmájában. Ez lesz az élete, minden erejét, energiáját ebbe fekteti, és folyamatosan törekszik arra, hogy előrébb jusson a társadalmi ranglétrán. Persze ettől olyan lesz, amit írtál: otthon már nem csinál semmit, nincs kedve, ideje szórakozni járni se, egy érdektelen, unalmas bútordarab, de van mindig feltöltött bankkártyája.
          Aki meg kicsivel is beéri, nem veszi komolyan a munkát, mint a nők többsége, az meg férfiként is csóró marad, mint én is.

          “Esetleg a szüleitől kapta a férfi? Abban már az anyja is benne van, nagyon kemény munkával.”

          Miért, az anyja az nem nő? Akkor meg miért gondolod, hogy tőled eltérően, ő nem csak a nála előrébb járó férfiakat nézte párválasztásnál? Tehát, a családi vagyonban is az apja volt benne főként kemény munkával, nem a anyja.

          “A bántalmazó férfi, az nem mindig látszik előre, főleg, hogy a bántalmazás első jeleit, például erőszakos, lenyomó kommunikáció, mások hibáztatása, a közvélemény mentegeti és férfiasnak tartja.”

          Nem a közvélemény, hanem ti, nők. Az erőszakos, lehengerlő, leuraló, másokat semmibe vevő viselkedésű tetszik, mert arra izgultok, hogy milyen férfias, elsővonalas hím, aki ezt a fajta viselkedést is megengedheti magának a többiekkel (férfiak és nők) szemben. Ilyen esetben az sem baj, ha nem vagyonos. Aztán meg, ha nektek is problémátok lesz vele, akkor megy a nyivákolás, hogy a karhatalom (= többi férfi) védjen meg tőle, tartsa távol, de úgy, hogy közben verje is ki belőle az eltartásotok költségeit.
          Ennyik vagytok. Aztán csodálkoztok, hogy ilyen viselkedés mellett nem is tartunk sokra titeket. Hát, például, nem is szeretitek az olyan férfiakat, akik túlságosan tisztelnek, azt már eleve semmibe veszitek.

          “Kedves, jámbor, érzelemgazdag férfiakban kapcsol be a rendszer szoftvere, vagyis lesznek fokozatosan vagy egy csapásra bántalmazók, ha egy kis krízis jelentkezik (túlterheltség, anyagiak, nincs szex, a feleség mást gondol).”

          Ilyen is lehet. Mert a férfin nagy a társadalmi nyomás. Ha krízisbe kerül anyagilag, már nem tudja betölteni a társadalom által tőle elvárt férfiszerepet a családban, akkor már a nője sem tekinti annak másodvonalasként. Nincs szex, az asszony válni akar, és akkor a pszichés nyomás miatt bekattan, és erőszakkal, az elsővonalas hím viselkedésének rossz imitálásával próbálja meg bizonyítani a férfiasságát, maga mellett tartani a nőt. Mert erre szocializálták, hogy neki a családja a mindene, azt neki minden áron egyben kell tartania.

          “Én egyébként pont ezért nem kaptam egy tetemes örökségből, csak a bátyáim, mert anyám szerint engem úgyis eltartanak!.”

          És igaza lett, nem? Elég jó körülmények közé kerültél. A bátyáidat viszont nem támogatta volna senki. Ha nem rendelkeznek kellő hozománnyal, akkor akármilyen “szépek”, bizony, egyetlen nőnek sem kellettek volna. Egy férfi pénz nélkül nem férfi, egy nő viszont pénz nélkül is nő. Nem véletlen, hogy régen főleg férfiágon lehetett örökölni. Akkoriban igazságosabb, egyenlőbb volt a társadalom, mert a nők párválasztási szokásaiból adódó férfihátrányt igyekezett kompenzálni a nemileg eltérő tulajdoni, öröklési szabályozással. Az egyelő szabályok valójában a férfiaknak hátrány, mivel nem egyformák a párválasztási szokásaink, így ti ez miatt előnybe kerültök.
          Viszont. Akkoriban a nők tényleg bele voltak kényszerítve abba, hogy házasodjanak. Mert egyedül nem tekintették őket jogképes személynek, nem nagyon intézkedhettek, vagy mehettek szórakozni se férfi nélkül.

          “érted, nincs ennyi gazdag férfi, és ha minden nő gazdagabbat választ”

          De érted, nem is minden nő szupermodell. És akkor hiába bomlik a csúcsvállalkozók után, neki csak egy olyan jut, aki nála picit “előrébb járó”. De legalább nem olyan, aki MÖGÖTTE van. A férfiaknak viszont CSAK ilyen juthat.

          “Szóval valahol kell lenniük a házas, szegény férfiaknak is, mondhatni ők a többség”

          Jól látod. De. Ha megnézed, a házas “szegény” (= életképtelen, hogy ne sarkítsuk a pénzre) férfi mellett egy még “szegényebb” (= életképtelenebb) nő van. Nem pedig egy “gazdagabb” (= életképesebb). Érted te ezt, csak most direkt próbálod félremagyarázni.

          “Ha nektek ez a helyzet nem tetszik, akkor ne adjatok pénzt többé szexért, prostituáltért, pornóért, és akkor meg fog szűnni.”

          :) Okos gondolat. Na. Éljünk inkább cölibátusban, meg kasztráltassuk magunkat. Mindjárt tökön is szúrom magam. :D Nyugati kollégáitok már kitalálták. Nem kéne itt is valami nemzetközi kasztrációs napot bevezetni? :)

          “Tessék a tükörbe nézni, és magadon kezdeni a változást, ugyanis neked van hozzá hatalmad (például mert te munkaképes vagy, egész életedben, nem szülsz, és könnyebben találsz állást is).”

          Egyrészt nem igaz, hogy férfiként könnyebb állást találni. Egy csomó olyan (jellemzően igen kényelmes) munka van, ahová férfiként már eleve nem mehetek, nyíltan megmondják, hogy hölgyeket keresnek.
          Másrészt. Ez nem “hatalom”, hogy ha sok pénzt keresek, akkor majd nagy kegyesen rámakaszkodik valami családra vágyó nőcike, aki aztán gyerekeket szül, és ezért cserébe eltarthatom az egész pereputtyot.
          És nincs hatalmam a rendszer fölött, az egész “hatalmam” csak abból áll, hogy a rendszer működését én IDŐBEN FELISMERTEM, és így tudatosan el tudtam kerülni a rám váró csapdahelyzetet.

          “Te is a rendszer része vagy,ezért nem hibáztathatod más részeit és állíthatod be magad áldozatnak.”

          Ezt magadra is vonatkoztasd. Főleg, miután elvetted az előnyeit, még te panaszkodsz, hogy milyen rossz. Akkor én mit szóljak, hogy már eleve rossz lapokat osztott nekem ez a rendszer, a nemem miatt?

          “az üzletelés helyet azon fáradozz, hogy vonzó (érdekes, tartalmas, jó külsejű, jól kommunikáló, nem lúzer, nem alkesz) legyél, és akkor majd önként jönnek a nők, mármint a nívódnak megfelelők.”

          Ez is tetszik. Szóval, azt képzeled, hogy ha nálatok nőknél működik ez, hogy a külsőtökre jönnek a férfiak, mint a döglegyek, akkor ez fordítva is kell, hogy működjön.
          Tényleg, milyen hülyék is vagyunk mi, hogy ez eddig nem jutott eszünkbe. Miért nem utánozunk titeket inkább? Megyek is buzisra sminkelni magam, hátha megtetszem valamelyik nőnek. :D

          Hidd el, férfiaknál ez nem működik. Amíg fiatal és csóró voltam, kutyának se kellettem. Pedig szerintem szebb voltam, mint most. :) Akkor kezdtek el emberszámba venni, amikor lett munkám, és valamennyi pénzem. Egy nőt felszedni körülményes, nehéz feladat, és bizonyos képességek kellenek hozzá. Például, férfiasnak, határozottnak, erősnek kell lenni. És aki nem olyan, annak nincs más lehetősége, minthogy fizessen. Hidd el, ezek vannak többen, akik valamilyen módon fizetnek. Ha az általad szorgalmazott vacsi-autókázás-szinházba vivéssel imponál, akkor is fizet, mert ezeket is neki kell megszervezni, lebonyolítani, fizetni, miközben a nő csak kéreti magát.
          A pénz beszél, kutya ugat. :) Számotokra a pénz vagy a hírnév rendkívül motiváló, ezért el tudtok tekinteni attól, hogy ha a férfi nem egy tökéletes testű adonisz macsó.
          Lásd, a múltkor általam linkelt képet a demotiválóról. :D

          “Ha az az elfogadott nézet, hogy a férfiak összességében több örömteli szexre jogosultak”

          Nem jogosultak, hidd már el. És nem azért akarnak szexet, vagy a nő közelébe kerülni, mert úgy képzelik: ez jár nekem.
          Hanem ösztönileg erre vannak programozva, vágynak rá tudat alatt.
          Ugyanúgy, mint te sem vagy kényszerítve arra, hogy gyereket szüljél, mégis tudat alatt vágyat éreztél erre, és ezért bevállaltad az ezzel járó kellemetlenségeket is.
          A férfi is így van vele, vágyik arra, hogy egy nő intim közelségébe kerülhessen. És ezért hajlandó fizetni is, ha nem megy másként.

          “Akinek nincsenek ép emberre jellemző érzelmei, etikája, és aki csak a hasznot nézi a másikból (szex, problémamentes élet, minél kevesebb meló), az TE vagy.”

          Ebben viszont miért alkalmazol kettős mércét? Ha te így gondolkodsz, akkor nekem miért nem szabad?
          Ha meg ezt annyira elítéled, akkor miért nem költözöl le a bánya mellé egy tanyára, és élsz bányászásból? Csak azért, hogy bizonyítsd nekem, te persze nem a problémamentes, könnyű életet szereted, mint a magamfajta “gyökkettő” férfiak.

          “És van képed nulla normális kapcsolattal, ambíció nélkül, emberre jellemző érzelmi élet nélkül, viszont kurvákhoz járva és mindennemű olvasottság, tájékozottság nélkül engem kioktatni”

          Bagoly mondja verébnek. :) Azok után, hogy _saját bevallásod szerint_ zabigyereked volt már fiatal korodban egy szerelmi kapcsolatból, aztán meg hozzámentél egy nálad 25-30 évvel idősebb, “előrébb járó” bácsihoz (= apakomplexus), és harmincvalahány éves korodra már megözvegyültél, 3 gyerekkel. Szerintem, ilyen előélettel, nem neked kéne kioktatnod engem az ideális párkapcsolatról. :)

      • “ingyen szex se lenne azzal, akit éppen akarsz”
        1. Ha az ingyenesség eszedbe jut megint azt mutatod, hogy neked a szex az megvehető. Ami ingyen van, az éppúgy üzleti jószág, csak most épp nem kell érte fizetni.

        A szex ügyében értelmezhetetlen az ingyenesség, hacsak nem prostitúció a kontextus, amely kizárólag a férfiak érdeke és szabadsága, a nőknek tönkremenés, és ahol nem beszélhetünk a megvett női test öröméről, önkéntességéről. A szex nem ingyen és nem pénzért, hanem önkéntesen vagy nem önkéntesen zajlik (és még az önkéntesség sem garancia arra, hogy örömteli lesz).

        2. Akit éppen akarsz: ez is olyan, mint egy áruház, bemegyek, válogatok… Hát a szexualitás, az nem ilyen. Senkinek sincs azzal szex, akit éppen akar. Hogy úgy tűnik, hogy mi akárkivel lefekhetünk, az nem a mi hatalmunk, hanem a ti már-már beteges nyomorotok. Amúgy nem is igaz, sokszor egyáltalán nem akar velem lefeküdni sem az, aki nekem tetszik, csak én nem dühöngök, hanem ezt az ő jogának tartom, nem érzem kínosnak, és nem fontolgatok bosszút. Egyébként ezzel minden ép lény így van, nemet szoktak mondani. Különösen hogy igényes, komplex emberi lényként nem nagyon pálya az, hogy egy ismeretlen belénk ejakulál, valami emberit is szeretnénk mellé.

  46. A nőknek fel kéne fogniuk, hogy a férfiakban biológiai kényszer van a szexre. Vagyis muszáj, kötelező dugni. Férfiként nincs más választás. Ugyanolyan alapszükséglet, mint az evés. A nők ezt úgy tudnák elképzelni, hogy megpróbálják abbahagyni az evést. Nem fog menni, mert előbb-utóbb annyira éhesek lesznek, hogy bármit (még a szart is) megennék, ilyen a biológia. A férfiak ugyanígy vannak a szexszel is. Nem a férfiak tehetnek róla, hanem a biológia. Ezért a nőknek elnézőnek kellene lenniük.

    Szóval ha egy férfinak van barátnője és szereti és szexel vele, attól még az a férfi továbbra is meg akar dugni minden nőt, mert akkor is muszáj. De ez nem jelenti azt, hogy nem szereti a barátnőjét, mivel szereti.

    A szerelem és a szex az két különböző, egymástól teljesen független dolog. Ezt kéne felfogni a nőknek, és akkor jobb lenne a világ, kevesebb lenne a rinya, a probléma.

    • Haha, elképzeltem, hogy Pista egy hónapig nem szexel, és Pista meghal. Mert alapvető létszükséglete nem elégült ki. Szólj, ha láttál már orvosilag dokumentált esetet, mert a táplálékmegvonásnál ez bizony gyakori végkifejlet, míg szex nélkül elég szép kort meg lehet élni, akár örök cölibátusban is :). (Sőt, a pontosság kedvéért: az aszexuális orientációjú embertársaink nem önmegtartóztatást gyakorolnak, hanem egyszerűen nincs igényük, vágyuk a szexre, és jól megvannak így. Érdekes módon a fényevők meg általában legyengülnek és meghalnak, mivel ez a létforma nem igazán opcionális.)

      Az pedig, hogy ki mennyire kívánja a szexet, nem nemtől függ, hanem az egyéntől. Van, aki nagyon, van, aki kevésbé, a legtöbb embernél – férfinél és nőnél – ez életszakaszonként változik, sőt: a legtöbb esetben a partnertől és a kapcsolat dinamikájától is függ a dolog.

      A biológia valóban releváns érv az ösztönök dolgában – akár férfiről, akár nőről van szó – csak éppen azért vagyunk emberek és nem állatok, hogy a tudatosságunk felülírja az ösztönünket. Ha ez nem így volna, akkor nem volna bűncselekmény, ha egy Növényi Norbert méretű faszi elkapna és megerőszakolna téged, hiszen szegény ember, az ösztönei – a biológiája – irányította, elnézőnek kell lenni vele. Mondd csak, te elnéző volnál? Erősen kétlem: valami azt súgja, de üvöltenéd a leghangosabban, hogy büntessék meg, amiért engedett a vágyának.

      A promiszkuitásban élni vágyóknak pedig az az üzenetem, hogy találják meg egymást, és éljenek nyitott kapcsolatban, mindkét fél megelégedésére (támogatom, hogy a társadalom is nyitottabban és elfogadóbban álljon hozzájuk), vagy pedig vadászgassanak egyedül, ne kössék össze az életüket, és ne esküdjenek egymásnak örök hűséget. Minek? Ja, önzésből, a másik kihasználásának szándékával, tényleg. Akkor viszont ne csodálkozzanak, ha ennek a gyümölcse is inkább lesz keserű, mint édes. Valamit valamiért, a felnőtt élet a döntésekről szól.

    • Felvidítottál ember :)
      Szerencsére az emancipuncik dolgoznak és válhatnak, szóval ha a nő, aki veled van, nem ért egyet, akkor neked lapát. Ja, persze ő meg biológiailag arra van ítélve, hogy csakis egy pasival, haláig, mi? :)

5 visszakövetés / visszajelzés

  1. Megcsalásról, férfi bakikról és női hibákról – reagálok a kommentekre | Eszter's Offtopic
  2. ők is szenvednek 2. | csak az olvassa — én szóltam
  3. Rekordok, pikantéria, jóslat – minden, amit az Eszter’s Offtopic 2013-as évéről tudni akartál | Eszter's Offtopic
  4. valaki feküdjön le velem | csak az olvassa — én szóltam
  5. Miért csalja meg tízből egy férfi a terhes feleségét? | Eszter's Offtopic

Örülök, hogy beszélsz, kérlek gyűlölködés nélkül tedd, miután figyelmesen elolvastad és megértetted a szöveget.

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s