Új szenvedély ejtett rabul
Tizenegy és huszonegy éves korom között hatvanegynehány noteszt, naplót írtam tele, és naponta hét-nyolc levelet adtam postára a világ minden sarkába. Ebből talán kiderül, hogy mindig is vonzott a papírbolti termékek és kreatív kiegészítők világa, de azt hittem, manapság már – a digitális korban – nem lehet ilyesmivel levenni a lábamról. Pedig de. A Paperblanks sajnos magába szippantott, elvesztem örökre.
Az úgy volt, hogy Réka barátnőm egyszer csak elővette a táskájából a telefonkönyvét, és ez rögtön hatással volt rám. Benéztük, mintegy véletlenül, az Alexandrába, ahol a Paperblanks-termékeknek külön szekciója van, és… mi tagadás, mindkettőnket felpörgettek a látottak. Naplók, noteszek, kiskönyvek, naptár-tervezők, határidőnaplók, telefonkönyvek, kicsik, közepes méretűek és nagyok, vékonyak és vastagok, vonalasak és hófehérek…
Vége volt a dalnak, aznap délután már alig bírtam a munkámra figyelni, de Réka is így volt ezzel. Ő tőlem húsz percre, egy másik lelőhely közelében dolgozik, ahol pont megvolt az a modell, ami az én érdeklődésemet a leginkább felkeltette, míg a hozzám közel eső boltban az ő kedvence került időközben a polcra. Megvettük hát egymásnak a kívánt holmit, és pár órával később találkoztunk a villamosmegállóban, ahol szajrét cseréltünk, és még percekig elégedetten vihorásztunk, mint két kiskamasz.
Az első Paperblanksem tehát a híres svájci gyűjtő után a Grolier fantázianevet viseli, és… az első pár órában le sem tudtam tenni, a kezemben volt még otthon, a tévé előtt is. Csatos kiskönyv, piros könyvjelző-nyelvvel, illatos, formás, míves, el sem hiszem, hogy az enyém. Aranyszínű Salamon-pecsét van rajta, hordom magammal szinte mindenhová. Talán fölösleges mondnom, hogy varázsigéket írok bele arany tintával, de hát mi mást vártatok?!
Akkor persze azt gondoltam, hogy ennyi volt, egyszer volt Budán kutyavásár, először és utoljára adtam ki hat rugót papírbolti termékért a digitális korban, amikor minden elfér a telefonunkban. De valószínűleg ez is olyan, mint a tetoválás: nagy nehezen rászánod magadat az elsőre, aztán életed végéig nem tudsz leállni. Az van, gyerekek, hogy ma úgy döntöttem, az évkezdés és a reggel nyolcas kelés okozta traumát egy új Paperblanks-termék segítségével próbálom feldolgozni, amúgy is szükségem van – varázskönyv helyett ezúttal – egy tetszetős határidőnaplóra.
Bementem az Alexandrába, célirányosan letámadtam a polcot, és megtaláltam az igazit: Natural a neve a drágának, 1800-as német tervezés. Gyönyörű, 2014-es tervező, valamivel nagyobb a Grolier-nél, fekete gumis könyvjelzővel működik…. és lebilincselően szép ezüstös köntösében, mondtam már? Perceken belül felavatom az első tizenegy, már fix 2014-es program beírásával, ezüstkék tintával. Ááááá.
Azt hiszem, megfertőződtem. Ha hajlamosak vagytok a hasonló kilengésekre, és még nem fedeztétek fel magatoknak a Paperblanks márkát, akkor kerüljétek az Alexandra könyvesboltokat, mint a pestistanyát…!
Rendben. Hol is van Miskolcon Alexandra? :)
Amúgy én teljesen más fertőzést kaptam… öltögetek, párnákat, álomfogókat, levendulás csipkepárnácskákat gyártok… és a hideg ráz ki egy szép régi horgolt csipke láttán. Szerinted menthető vagyok?
Haha, jól hangzik! De ez már egy komplex hobbi, ami kézügyességet és kreativitást is kíván. :)
Ez semmi, nekem van egy rakás mezem ugyanattól a csapattól. Az eleje valamennyinek egyforma, csupán a hátán a szám és a név más. Nem foci, hoki. És azt már el sem mesélem, hogy vannak olyan cd-im, amelyeken a zene ugyanaz, csak az amerikai vagy az európai kiadás miatt a külső más. Egy időben halomra rendeltem ezeket, de ma már elmúlt a hatásuk, sőt, most, hogy leírtam kezdem magam kényelmetlenül érezni és értetlenül állok magam előtt :) – az új VNV Nation bezzeg se így, se úgy nincs meg.
Á, CD-ket már én se veszek, mert nincs CD-lejátszásra alkalmas eszközöm kb. 5 éve, mióta nincs asztali gépem, és elromlott az utolsó CD-lejátszóm. :) A mez azért erős, kicsit megnyugodtam.
Annyira azért ne nyugodj meg. Gondolj bele mekkora pénzt szakítottak volna a merchandise-ból Magyarországon az Aranycsapat idejében. Apa, kérek egy Puskás-mez! Fenéket, a múlt héten kaptál egy Bozsikot, a Hidegkutit meg nem is hordod. Aztán jöttek Alberték, Mészölyék, Göröcsék, Nyilasiék, akik szintén korszakos egyéniségek voltak. Naná, hogy vették volna a mezüket. Szóval csak azt akarom mondani, hogy ikszre kihozom a veled a Paperblanks-Jersey meccset :)
Én is felfedeztem őket pár évvel (?) ezelőtt, de olyan szinten nincs szívem kidobni ennyi pénzt egy újabb “kacatra”… pedig annyira gyönyörűségesek :( Azért irigyellek most kicsit, na :)
Még az a szerencse, hogy annyira nem drágák, amennyire szépek, de tény, hogy százezreket el lehetne költeni hasonló gyönyörűségekre, ezért észen kell lenni. :DDDD
Mikor rajta voltam, nekem ez volt meg:
http://www.paperblanks.com/hu/en/collections/5/filtered?collection_id=315#3063
Meg egy olyan, amilyet már nem gyártanak. Aztán rájöttem, hogy nem tudok naptárat használni, és ahhoz meg túl sokat jegyzetelek, hogy ilyenbe tegyem. A receptesfüzetemet sem tudom rendesen vezetni…:(((
Én meglepően következetesen csinálom a jegyzet-dolgot, mondjuk, a könyvecske óriási inspiráció. Mint a drága sportcucc a futáshoz, ugye. :) A receptfüzettel mindenesetre ötletet adtál, mert eddig össze-vissza irkáltam a recepteket… Hú, kell még egy Paperblanks-könyv, eh…
ps.: Azt én is néztem, most van minden méretben, de engem annyira nem fogott meg az a dizájn.
párbeszéd magammal:
– hohó, kell egy ilyen!
– minek, ha ott az ájfón-app?!
(az ember megvész jódógába’, komolyan!)
Ezek igazi first world problemek, igen. :D
De persze azért a dizájn-notesz más műfaj, ahhoz kell egy véna, hogy rákattanj ilyesmire. :)
nekem is van ám írószer-fixációm! mindig fájdalommal állapítom meg a nyári tanszervásárok alkalmával, h már “nincs jogom” odaszaladni az illatos radírokhoz meg a szebbnél szebb füzetekhez.
(amióta levelezőn tanulok, a tömbösített órák miatt praktikusabb ugyanis gyűrűs mappába lefűzhető lapokat tenni, bár mappának tényleg szépeket választok.)
egy pillanatig azt hittem, idén augusztusban már az előbb említett cuccokat sem kell beszereznem. a sors viszont valószínűleg máshogy gondolja, úgyhogy a posztodon felbuzdulva talán beszerzek néhány vérlázítóan l’art pour l’art holmit @=)
…kitűnő alakalom! :)
Deszééép az új! Én szerencsére rettenet boldog vagyok az én kis határidőnaplómmal, sőt most hogy már végre 2014 van lehet hogy napi szinten fogok bele írkálni mindenfélét (mit csináltam ma, mit vettem, hova mentem, mit kellett elintézni) úgyis ráérek majd a vonaton. Juhú! ^^ (Vajon gáz amiatt várni már novemberben a következő évet, hogy elővehessem az új csodaszép naptáram és abba jegyzetelhessek?)
Mindenki másnak akit érdekel, ő az én mostanim: https://www.artundform.de/shop/produktbilder-gross/paperblanks-tageskalender-2014-ventaglio-marrone-mini_7527_0.jpg
Gyönyögrűszépséges.
plusz még ebbe vagyok belezúgva és ha esetleg olyan szerencsém lesz hogy ebből találok 2015-ös naptárat akkor hihetetlen boldog leszek: http://www.scrap-in-black-shop.de/WebRoot/Store19/Shops/61770186/5220/30B4/8662/6251/1908/C0A8/28BE/0748/Nocturnelle_-_Stack_-_2.jpg
Haha, aki már 2015-re tervez, ugye… Tipikus. :) De megértem, zseniálisan néz ki. Te megrontó!
Egyébként az is nagy fless volt, hogy már január első két hetét teleírtam programokkal, kicsit intenzíven élek, no…
A misztikus megjelenése nagyon jó, mint egy grimoire, pl. Necronomicon… Pacsi, végre valaki nem zsidócsillagozik a hatágú csillag láttán, hanem ismeri a szimbólum eredetét, miszerint Salamon pecsétjének jelképe – illetve áttételesen a bölcsességéé is. :)
Sajnos nekem annyira csúnya a kézírásom, ha nem rendes töltőtollal írok, hogy az vállalhatatlan egy ilyen gyönyörű darabba és egyébként is, inkább illik lányokhoz az ilyen cuccok dédelgetése, de attól még nagyon tetszik és gyönyörű. Határidő naplót és telefonkönyvet soha nem tudtam használni, főleg az előbbit, mert nem ismeri az átütemezés vagy a törlés fogalmát.
Annyi biztos, hogy meglesem őket testközelből is, mert jóformán a Astoriánál lévő nagy Alexandra tövében dolgozom, és hazafelé úgyis útba esik!
Sok bölcsességet és varázsigét a szép új naplódba! :)
Nincs csúnya kézírás, csak egyedi…
Nem értek egyet azzal, hogy csúnya kézírással nem lehet ilyenbe írni.
Nekem a mostani naplóm ilyen: http://www.lovenotebooks.com/images/large/PB19237PB19244BaroqueMidiMa_01_LRG.jpg (nemsokára be fog telni…), és szerintem pont az (is) a Paperblanks varázsa, hogy bárhogyan is írsz bele, maga a notesz ad valami eleganciát az egésznek.
(A legviccesebbek az enyhén ittas állapotban elkövetett naplóbejegyzések mint pl: még ezt a szép naplót is összekaristolom stb.)
Egyetértek, a “csúnya” (egyedi) kézírással is jól néz ki az elegáns napló!
Ááá, Titi, ez is annyira szép…
Az a Salamon pecsétes nagyon jó. Te nyilvánvalóan vagy inkább biztosan tudom,hogy egyik életedben Angliában író voltál.
Már késő kedves Eszter! A szórakoztató blogodra is úgy bukkantam rá, hogy ma a KES papírboltban lődörögve belefutottam életem legszebb noteszeibe, kis könyveibe, telefonkönyveibe… Épp keresgéltem lázasan a neten, hogy hol lehetne kifizethetőbb áron találni… Tehát nem vagy egyedül, nekem is annyi! ;D
Szeretettel: praniki
Szia Niki, légy üdvözölve itt, és jó függést… de csak óvatosan! :))) A 2015-ös példányokat még nem nem vettem meg…. :)))
http://miocacao.blogspot.hu/2015/02/holly-hobbie.html
Féltem, hogy az ilyennel egyedül vagyok a világban. :D Nekem párom vett karácsonyra egy gyönyörű füzet darabot, belül vonalakkal (kell mert nem tudok egyenesen írni) egyerűbb külsővel mint a tiéd, de a lényeg: igy is nagyon tetszik és fantasztikus! Mondanom sem kell, nem ez lesz az utolsó. Mindig fáj a szívem egy ilyenért. De Hobbi vagy kreatív boltokban is lehet néha találni kincseket.Vagy írószer boltban. Soha nem használom el őket, de egyszerűen imádom őket! A különleges tollakkal együtt. Csak az írószer boltos cuccok után jöhet szóba a ruha, vagy ékszer. Mert azok jönnének a listán, amiket szeretek. :D