Aktuális

Érzelgősség úrnő és Propaganda úr násza

Hófehér, Jobbik-logóval ellátott lufikkal mindkét kezében táncol a technóra a cigánycsalád Gyöngyös központjában, Vona Gábor választókerületében, itt, az ablakom alatt. Groteszk látvány. Régen a választás előtti órákban kampánycsend volt, ma Jobbik-kampány zajai szűrődnek be a nappalimba. Idén még fontosabb tudni, mivel állunk szemben, mint négy évvel ezelőtt volt.

Józan ész vezérel, vagy a kétségbeesés és a bosszúvágy? – kép: MTI

Józan ész vezérel, vagy a kétségbeesés és a bosszúvágy? – kép: MTI

A politika egyszerű gazdasági kérdés, a kevésből nem lehet mindenkinek adni. Ha a diákot és a nyugdíjast támogatjuk, a dolgozótól veszünk el, ha a kisvállalkozókat támogatjuk, a bankok és a nagyvállalatok zsebéből húzunk ki pénzt (amelyet rajtunk hajtanak be úgy is, de ez most mindegy). Mindenki úgy szavaz, ahogyan azt az érdekei megkívánják: nincs hát semmi bajom a Fidesszel, csak éppen nekem egy kicsit sokba került. Egészen pontosan 320 ezer forintba 2013. januárjától, hiszen az adójóváírás eltörlése évi 160 ezret von ki a zsebemből. De persze aki csak a rezsicsökkentés harmincezer forintos ajándékát érzi a bőrén, az érthető, hogy rájuk szavaz, egy szavam sem lehet. Az anyagiak mellett azonban engem a média- és egyháztörvényük is hátrányosan érintett, így nincs igazán miről beszélni. És akkor mit mondjon az az éjjelnappali-tulajdonos, aki a trafikmutyi miatt kényszerült bezárni szórakozóhely melletti kisboltját, ahová csak cigiért és piáért jártak a fiatalok? Ő nemhogy cigit, de kilenc után még szeszt sem árulhat, míg a vele szemben megnyílt nemzeti dohánybolt mindkettőt értékesítheti a nap 24 órájában. Hiába, az én vesztességem semmi az övéhez képest.

Szóval, hiszek abban, hogy a politika miatt veszekedni butaság: az éjjelnappalis nem fog a Fideszre szavazni, de a trafiktulajdonos igen, és természetesen egyiküket sem hibáztathatjuk. Kicsi az ember ahhoz, hogy a nemzetgazdaság egésze érdekelje, csak azt nézi, hogy ő és a szerettei jól járjanak. Aki mást mond, az vagy hazudik, vagy  szent bolond – az utóbbi esetben minden tiszteletem az övé, de belőlem az altruizmusnak ez a foka hiányzik. A legtöbb barátom fideszes, tiszteletben tartom a döntésüket, de nekem megvan rá az okom, hogy ne oda szavazzak, amíg a politikájuk olyan, amilyen. Nem zárom ki persze, hogy ez még változhat, elvégre nem lehet két lábbal ugyanabba a folyóba lépni, de jelenleg ez a helyzet. Nem várok csodát a döntésemtől, úgy érzem, a (nem túl egészséges) kétharmad különösebb erőlködés nélkül megmarad, de szeretném legalább egy paraszthajszálnyival gyengíteni ezt az erőt.

Azzal együtt, hogy a kormány az én életminőségemre negatív hatással volt az elmúlt években, az igazi veszélyt nem bennük, hanem a Jobbik kirekesztő, demagóg gyűlöletbeszédében látom, amely most cuki kiskutyás és békés polgárcsaládos kampányban csúcsosodik, de azért mindannyian tudjuk, hogy mi az ő igazi szellemi hátterük: antiszemitizmus, rasszizmus, homofóbia, EU-ellenesség, a nemzetiségi kisebbségek elnyomása, túlzott iszlám-barátság, mert a “mi ellenségeink ellenségei a barátaink”, és vérbosszú a köbön, a halálbüntetés valóságától a kémiai kasztrálásig. Sajnálom, de számomra a reményvesztett, éhező nép felajzott lelkületére gyűlöletkeltéssel ható párt nem tud szalonképes lenni, ahogyan soha nem lesz elfogadható számomra a Kuruc, Novák Előd meg a Barikád sem, pedig nem vagyok se zsidó, se cigány, se meleg, és soha egyetlen másodpercet nem töltöttem se börtönben, se munkanélküli segélyen.

Sajnos az, hogy a Jobbik így megerősödött, mindenekelőtt a baloldal szétesésének, töketlenségének köszönhető. Én baloldali liberális ember volnék, de sajnos hosszú, hosszú ideje nincs olyan baloldali liberális pártpaletta, ami számunkra épkézláb alternatívát kínál. Sőt: ha mélyebben belegondolunk, már maga a kifejezés pedig szitokszóvá silányult, amelyet csak suttogva merünk bevallani… Ugyanakkor nem tehetem meg azt, hogy ne menjek el szavazni, így – most újra, akárcsak négy évvel ezelőtt – az LMP mellé tesztem az ikszet holnap.  Úgy érzem, még mindig ők a legkorrektebb opció, törekvéseikkel pedig legalább egyetértek (és igen, az adójóváírás eltörlését kezdettől fogva kritizálták, és a média- és egyházügyi törvény ellen is felléptek, nyilván csekély erejüknél fogva teljesen eredménytelenül, és amiben a baloldal magára hagyta őket, még a határon túli honfitársaink kettős állampolgársága mellett is kiálltak, a családon belüli erőszak szigorúbb büntetése érdekében hozott lépésük pedig kimondottan sikeres volt, ahogyan számos egyéb törekvésük is). Ez most az egyetlen döntés, amit hozhattam, de legalább ezt tiszta szívvel.

“Minden emberi indulat közt az érzelgősség a legnyomoruságosabb. Egyik irányban szeretni csak úgy tud, hogy másik irányban gyűlölködik; vonzalma nyállal ken, gyűlölete köpköd. Állandó mértéke nincs, önmaga kavargó formátlanságához mér mindent; akármerre fordul, jó nem fakad belőle. A jelenkor legveszélyesebb ördög-násza: Érzelgősség úrnő és Propaganda úr egybekelése. Bármi képtelenséget akar a propaganda elfogadtatni, úgy alakítja, hogy a tömeg érzelgősségéből kiváltsa egyfelé a meghatódást, másfelé a fölháborodást, és nyert ügye van. Az érzelgősség kétfejű nőstény: egyik feje édesen mosolyog és mohón csókolgat, másik feje könnyeket ont, harap és piszkolódik. Csókolgató fejét immár majdnem mindenki összecseréli a jósággal, szeretettel, erkölccsel, családiassággal, ízléssel, eszményi lelkülettel, harapós fejét pedig a joggal, törvénnyel, megtorlással, igazsággal. Korunk betegsége, a lelki talajtalanság és általános összezavarodás, innen ered: a kétfejű bestia mosolyából és könnyzacskóiból. Többet ártott, mint akármelyik szenvedély: a józan emberi mértéket összezavarta” – írja Weöres Sándor, A teljesség felé című művében, 1945-ben. 1945-ben, ismétlem!

Nem akarom én megmondani, hogy kire szavazzál: úgyis arra fogsz, aki a te érdekeidet – diákként, nyugdíjasként, nagycsaládosként, kis- vagy nagyvállalkozóként… – a leginkább képviseli, eddigi tapasztalataid (nem pedig az elhangzó ígéretek…) alapján. Hanem arra kérlek, hogy ne dőlj be Érzelgősség úrnő és Propaganda nászának: tájékozódj, hogy mi van a cuki kiskutyák és a mosolygós mintacsalád képe mögött, és úgy hozz felelős döntést, mielőtt ikszelsz.

(Köszönöm a figyelmet, ezt a bejegyzést nehéz volt megírni, mert túl sok a stigma, ami jelenleg a baloldali értékrendhez kapcsolódik, és az esetek nagy részében a témával kapcsolatos kommunikáció is durván agresszív, személyeskedő.)

Reklámok
Eszter névjegye (852 Bejegyzés)
Üdvözöllek. Barok Eszter a nevem (nem véletlen a domain sem!), örülök, hogy benéztél hozzám. Foglalkozásom szerint szerkesztő, cikkíró, fordító, blogger, szöveggyáros vagyok. Én írom ezt a naplófélét. Nem kell mindenben egyetértened, az viszont elvárás, hogy tisztelettel kezeld a sajátodtól eltérő véleményeket. Van egy klassz kis közösség, jókat szoktunk beszélgetni itt.

15 hozzászólás Érzelgősség úrnő és Propaganda úr násza bejegyzéshez

  1. Ez jó volt. Teljesen egyet értek veled

  2. Azért azt hozzátenném, hogy a jobboldali szavazó sincs jobb helyzetben… A minipártoktól inkább tekinstünk el, egyrészt mert alig lehet róluk tudni valamit és így nyilván nem szavaz oda az ember, másrészt meg nem akarja ‘elvesztegetni’ a szavazatát olyanokra, akik aztán borítékolhatóan nem jutnak semmire, nemhogy parlamentbe (szándékosan kisbetűvel, mert olyan az, sajnos). Tehát marad a Fidesz meg a Jobbik. Ha az előbbire szavaz, akkor birka, aki megy a tömeggel, ráadásul egy csomó olyan döntést is legitimál, amire egyébként nem hatalmazta fel se 4 éve, se most nem akarja; ha meg utóbbira, akkor ugyanez, csak még gaz agresszív náci is (“aki többé nem lesz szalonképes sehol” – azért minden oldalról van megbélyegzés, jegyezzük meg). Jobboldaliként meg hogyan szavazhatna balra?? Szerintem ez nagyobb dilemma, hiszen a balosoknak mégiscsak több alternatívájuk van (ugye sokaknak Bajnai elfogadható, akár az Összefogásnak nevezett széthúzással is, meg LMP, de még a kispártoknak is nagyobb az esélyük a bejutásra azon az oldalon, legalábbis innen úgy tűnik). Szóval szívás ez az egész, ha engem kérdezel.

    • Aláírom, a jobbboldali szavazó sincs jobb helyzetben, bár ne felejtsük, hogy 2014 a Kisgazdapárt nagy comebackje is (lehetne, de valószínűleg nem lesz). Azt hiszem, elég nagy slamasztikában van a közélet, a generációm nagy része okádik a “politika” szótól, és megértem őket. Mégis, azért eszembe jut, hogy mit fejlődtünk (?) a korai demokráciák óta, amikor csak a 25 fölötti, önálló földbirtokkal rendelkező, szabad, athéni férfi szavazhatott csupán, egészen az általános választójogig, amiben – pár évtizeddel ezelőtt, tehát nemrég – már a nők is helyet kaptak például. És lám, mire bárki szavazhat, aki 18 elmúlt, már nem érdekli a népet, mi zajlik az országgyűléseken. Ez valahol tök szomorú, és sokat elmond a társadalomról.

  3. Szerintem nagyon bátor dolog, hogy a politikai nézeteidet a Zinternet szűk körén belül nyiltan felvállalod. Én örök dilemmában vagyok, mert idén sincs olyan párt, akire szívemből odaadnám a voksomat, így viszont marad a “legkevésbé rossz” választása vagy az, hogy nem megyek el szavazni.

  4. Tökéletesen egyetértünk. Ijesztő és elkeserítő a helyzet. Sajnos a mai magyar közéletben nincs olyan számottevő, vagy kevésbé számottevő párt, érdek képviseleti csoport, amelyre jó szívvel, bizodalommal adnám voksomat. Szintúgy baloldali-liberálisnak vallom magamat, annak elismerésével, hogy a jobboldali erők némely tézisével, elgondolásával többé vagy kevésbé egyet tudok érteni.
    Véleményem szerint a jelenleg prosperáló vezérürü elv miatt a logikusan gondolkodó, észérvekkel kommunikáló-operáló pártoknak, embereknek esélyük sincs. Megoldása ennek nem is lesz amíg az emberek a saját eszüktől fogva rá nem jönnek a megoldásra, de ezt a jelenlegi berendezkedés haszonélvezői minden erejükkel gátolni fogják, hisz az a marginalizálódásuk veszélyét hordja magában (az őszinte, teljes megújulásukban nem hiszek, lásd kutya és szalonna).
    Az LMP-n és a 4K-n kívül jelenleg nemigen látok komoly alternatívát, talán még Bajnait lehetett volna ide sorolni, míg be nem állt a sorba (véleményem szerint talán a rendszerváltozás utáni időszak legelfogadhatóbb miniszterelnöke volt).
    Egyszóval nem tudom. Nem tudom, nem tudom mikor fog megszólalni az ébresztő, nem tudom mikor fog a gyertya fénye elég erős lenni ahhoz, hogy a kábító, altató szavak ellenében elég embert felrázzon. Nem tudom.
    Bocs, hogy raboltam az időtöket, de ez valahogy kikívánkozott a fentiek olvastán.

  5. Megtörtént. Tájékozódtam. Összevetettem a saját igényeimet, elvárásaimat és elképzeléseimet a pártok által kínált programokkal… És most megy a szavazatom a Jobbiknak.

    • Kívánom, hogy szolgáljon rá minden párt a bizalmunkra. Én már voltam amúgy, ebéddel jutalmaztuk a bátor helytállást. De a nemszavazókat is meg tudom érteni.

  6. LMP, szintúgy.
    És imádlak a Sanyi bácsi-idézetért. Mindig el tudok képedni, hogy már akkor is…
    Sőt még előbb is, ha Somogyváry Gyula 48-as regényciklusát megnézzük…

  7. Le a kalappal, hogy ezt így felvállaltad! A poszttal teljesen egyetértek, én is hasonlóan gondolkodom, de nem tudnám ilyen jól megfogalmazni.

  8. azért mennyire poén (és egyben aggasztó…) nézni, ahogy a jobbik populárissá csicskul…? ráadásul sokkal rövidebb idő alatt, mint hogy orbán “ruszkik, haza!” mentalitásból “hit, haza, családdá” változott anno.

1 visszakövetés / visszajelzés

  1. Csak nem bírtam ki, hogy ne írjak az önkormányzati választásokról | Eszter's Offtopic

Örülök, hogy beszélsz, kérlek gyűlölködés nélkül tedd, miután figyelmesen elolvastad és megértetted a szöveget.

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: