Aktuális

Miért gyújtok gyertyát a nemzeti összetartozás napján?

Trianon ne legyen politikai kampányelem, se szitokszó!

“Úristen, kimondta… élő adásban! Nem értem, ez hogyan történhetett meg!” – hüledezett a legnagyobb kereskedelmi csatorna népszerű tehetségkutatójának a felelős szerkesztője a színfalak mögött, amikor a verseny győztese élőben és egyenesben mondott köszönetet azért, hogy épp június 4-én nyerhetett. “Miért?” – kérdezte a gyanútlan műsorvezető, mire az erdélyi fiatalember magától értetődő természetességgel válaszolt: “Mert ma van a nemzeti összetartozás napja.” Nehéz volt hirtelen másra terelni a szót, és a műsor készítői a függöny legördülését követően még órákig a sokk hatása alatt álltak…

Nem valami ellen, valamiért. Nem harccal, békével. kép: imgarcade.com

Nem valami ellen, valamiért. Nem harccal, békével. kép: imgarcade.com

Miért? Sokáig gondolkoztam ezen. Csak mert negatív kommunikációs minta kapcsolódik a “Trianon” szóhoz: a revizionista agresszorok jobbára saját kicsinyke péniszüket toldanák meg egy nagyobb országgal, akár emberéletek árán is. Nem tisztelik azokat, akikkel a magyarság évszázadok óta együtt él: nemzeti identitásuk alapja egyfajta sovinizmus. De álljon meg a menet egy pillanatra! Miattuk váljon tabuvá valami, ami embereket, családokat, életek millióit érintette, és érinti a mai napig?

Nézzünk szembe a tényekkel:

1. Ez nem politikai, ez emberi kérdés.

Egy nemzet tragédiái – a trianoni békeszerződés éppúgy, mint a holokauszt – nem szabad, hogy a politika játszóterévé váljanak, hiszen ezek nem pártpolitikai, hanem emberi kérdések. Több millió – egész pontosan 23,4 – honfitársunk veszítette el a hazáját, a családját, az állampolgárságát és az ehhez kapcsolódó alapvető jogait úgy, hogy ő maga nem költözött sehová, a határokat tolták el felette, és akkor még nem beszéltünk az ország egészét érintő gazdasági következményekről.

2. Egy nemzet életét érintő emberi kérdésről fontos beszélni.

Nincs olyan fa, amely megmaradna gyökerek nélkül: ha nem ismerjük a múltat, és nem beszélünk róla nyíltan, nincs jelen, és nem lesz jövő sem. Aggasztónak találom, ha egy párt agressziókeltésre használja a nemzeti tragédia árnyékát, de éppúgy azt is, ha a homokba dugja a fejét, és nem hajlandó tudomást venni a történtekről. Beszéljünk róla, emlékezzünk, értsük, hogy mi történt. Sem a holokauszt, sem az I. világháborút lezáró paktum nem lehet tabutéma.

3. Maga “a nemzeti összetartozás napja”, mint ünnep, egy pozitív üzenetet közvetít.

Rokonszenves a koncepció, hogy nem maga a (szélsőjobb fegyvereként használt) “nemzetgyilkossági kísérlet”, hanem az összetartozás áll az emléknap fókuszában. Nem valami ellen, hanem valamiért érdemes küzdeni: nem az elnyomás ellen, hanem a sajtószabadságért, hogy a tegnapi példát említsük. Tetszik a gondolat, hogy a történtek ellenére testvérként tekintünk a határon túl élő honfitársainkra, de ennek a hiteléhez a szavakon túl tettek is szükségesek: a 2004-es, kettős állampolgárságról szóló népszavazáson én például igennel szavaztam, és később örömmel üdvözöltem baloldaliként (már ha vannak még a 21. században “oldalak” ) a kettős állampolgárság megkönnyítéséről szóló törvényt is.

Igen, a történelmet nem lehet megváltoztatni: Magyarország számára a trianoni békeszerződéssel ért véget az első világháború 1920. június 4-én. Az ország területe a Horvátország nélkül számított 282 ezer négyzetkilométerről (Horvátországgal együtt 325 ezer) 93 ezer négyzetkilométerre csökkent, a lakosság száma 18,2 millióról 8 millióra esett vissza, 3,3 millió magyar rekedt az új határokon kívül. De van valami, amit tehetünk: a megosztottság helyett összetartunk, közös célokon dolgozunk, és emlékezünk a múltra, hogy tisztább lehessen a jövő.

Én ezért gyújtok ma este otthon egy szál fehér gyertyát, miközben a határon túli honfitársaimra – és a velük évszázadok óta békében élő többségiekre – gondolok.

Reklámok
Eszter névjegye (847 Bejegyzés)
Üdvözöllek. Barok Eszter a nevem (nem véletlen a domain sem!), örülök, hogy benéztél hozzám. Foglalkozásom szerint szerkesztő, cikkíró, fordító, blogger, szöveggyáros vagyok. Én írom ezt a naplófélét. Nem kell mindenben egyetértened, az viszont elvárás, hogy tisztelettel kezeld a sajátodtól eltérő véleményeket. Van egy klassz kis közösség, jókat szoktunk beszélgetni itt.

8 hozzászólás Miért gyújtok gyertyát a nemzeti összetartozás napján? bejegyzéshez

  1. Tetszik ez a hozzáállás, és hasonlóan látom a jelenséget.

  2. Kicsit csodálkoztam, miért nem látom a főoldalon, az újak közt :)

  3. Üde színfolt ez a cikk itt.

3 visszakövetés / visszajelzés

  1. Mi történik, amikor Kozsó-féle szeretetnagykövet vagyok? | Eszter's Offtopic
  2. Bűncselekmény legyen-e a holokauszttagadás? | Eszter's Offtopic
  3. 10 gyakori tévhit a liberális “mételyről” | Eszter's Offtopic

Örülök, hogy beszélsz, kérlek gyűlölködés nélkül tedd, miután figyelmesen elolvastad és megértetted a szöveget.

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: