Aktuális

A föl-föl dobott kő… és a nő helye – cikkajánló

Hazatértem Máltáról, hamarosan képekkel gazdagon illusztrált beszámoló következik, de egyelőre rengeteg meló gyűlt össze. Most azonban egy új rovat mutatkozik be: cikkajánló, amelyben röviden reagálok is az érdekes olvasmányra. A gondolatok nagy részét a Facebookon osztottam meg, de mivel ott kevesebben látják, mint itt, a szélesebb platform kedvéért egy kis csokorba rendezem most őket. Mert érdekesek, és jó elmerengeni rajtuk, beszélgetni róluk.

Ezeket is szeretem, de most más - kép: themedwire.co.uk

Ezeket is szeretem, de most más – kép: themedwire.co.uk

Magyarnak lenni külföldön

Az érdekes cikk: Nem Orbán Viktor miatt mennek el Magyarországról

Megjelent: origo.hu, 2014. július 2.

Mi is ez? A Menjek/Maradjak//London című film hat magyar fiatalt mutat be, akik tartósan vagy átmenetileg Londonban próbálnak boldogulni. Interjú – a film kapcsán – arról, miért hagyják el az országot a fiatalok, és mik a tapasztalataik idegenben.

(Érdekesség: 2011 elején én is írtam erről az érzékeny témáról, a cikket aztán – nagy meglepetésemre – százezren látták. A poén az, hogy másnap meg is hívtak a téma kapcsán az ECHO TV-be egy kerekasztal beszélgetésre egy csapat jobboldali politikussal és politológussal (értjük, ugye: engem, a nímandot, aki a könnyűműfajban tevékenykedik, az istenke szerelmére, comeongetreal). Persze nem mentem el, mert egyrészt nem vállalok olyasmit, amihez nem értek, másrészt pedig levágós volt, hogy a szerep, ami ebben a kontextusban rám várt, “a fura liberális bölcsész, mint ellenoldal” lett volna.)

menjek maradjak london

A Menjek/Maradjak//London alkotói: Józsa László, Hernáth Csaba és Imre Loránd Balázs Forrás: Speak Easy Project

Eszembe jutott a témával kapcsolatban:

Izgalmas jelenség, ahogy az ember magyarságtudata megváltozik idegenben. 1998/99-ben voltam ösztöndíjas középiskolás Amerikában, 12 hónapon át egyetlen magyar szót nem hallottam, még csak magyarok leszármazottaival sem találkoztam. Az internetpenetráció a béka feneke alatt volt nálunk, egy héten egyszer három percben beszéltem apámmal R-beszélgetéssel, plusz postai levél a barátoktól – más kapcsolat nem volt a hazával.

Teljesen mást jelentett egy március 15. és egy október 23., más volt az érzet szilveszter éjfélkor a himnuszunkkal is (igen, 8 óra időeltolódás, de meghallgattam, ahogy kell, az amerikaiak kinevettek, amikor lefordítottam az első versszakot). Akkor vált először fontossá kokárdát viselni a nemzeti ünnepen – ez még azelőtt történt, hogy politikai jelképpé vált volna. Az identitásom mélyebb, teljesebb alapja lett a magyarság (annak minden kritikai érzetével együtt), de ehhez kellett egyfajta távolság.

Az a tanév teljesen már perspektívába helyezett sok mindent, amit azelőtt természetesnek vettem. Felnevettem, amikor 12 hónap után először hallottam magyar szavakat a repülőn (“jöjjön”, “asztalka”), és fura volt hazajönni a kicsi, koszos, nyűgös, kirekesztő Budapestre. Mégis könnyes volt a szemem, ahogy néztem az ismerős utcákat, és eszembe jutott, hogy nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent, nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt kis ország, messzeringó gyerekkorom világa… (Tetőpontján volt épp a koszovói albán–szerb konfliktus, az amerikaiknak az “a szomszéd”, és a délszláv háború kezdete is közel volt még időben, a “lángoktól ölelt” mélyen igaznak tetszett.)

Mert hát, föl-földobott kő, földedre hullva, kicsi országom, újra meg újra hazajön a fiad. Jó volt hazajönni, hiába tudtam kamaszként is, hogy nálunk különválasztják a fogyatékosokat az oktatásban a többiektől, nincs semmilyen elfogadás a másság irányában, feljelentik egymást az emberek, pesszimisták és gőgösek vagyunk, és nem tudtuk feldolgozni és lezárni a múltat a mai napig (lásd emlékezetpolitika, és persze az ügynök-probléma, abszurd módon a mai napig!), és már a repülőn állást foglalsz azzal, hogy a Magyar Nemzetet vagy a Népszabadságot nyitod-e ki először.

Ezt mind tudtam már akkor is világosan, és mégis… százszor is, végül is.

Mire jó egy politikus, ha nő?

Az érdekes cikk: Kellenek-e nők a politikába?

Megjelent: vs.hu, 2014. június 30.

Mi is ez?: Ifjúsági- és nőpolitikáról ütköztette nézeteit Csontos Sandra (Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ, a KDNP ifjúsági társszervezete) és Bősz Anett (Magyar Liberális Párt).

Eszembe jutott a témával kapcsolatban:

Bősz Anett és Csontos Sandra - Forrás: Vs.hu/Kozma Zsuzsi

Bősz Anett és Csontos Sandra – Forrás: Vs.hu/Kozma Zsuzsi

Nem a képességkészletben vagy a személyégtípusok körül kell keresni a megoldást (intellektus irányultsága, problémamegoldási készség stb., hiszen ezek mind ostoba sztereotípiák, egyénfüggőek), hanem egyszerűen ott, hogy a legtöbb otthonban nincs egyenlő munkamegosztás, a munkahelyek (és a foglalkoztatási formák) többnyire nem családbarátok, és rengeteg pénz kell ahhoz, hogy bizonyos terheket le lehessen venni az aktívan dolgozó anya válláról. A címben feltett kérdésre pedig egyszerű a válasz: a közügyekről folytatott diskurzusban a társadalom egészének képviselete arányosan jelen kell, hogy legyen, márpedig az emberiség nem csak férfiakból áll.

Egyébként itt jegyezném meg, hogy röhejes, amikor még a politikai kontextusban is szextárgyként utalnak a nőre: végtelenül gyomorforgató, amikor Morvai Krisztina képe “EU-s pénzen felhizlalt náci disznó” felirattal kering a neten, vagy amikor Dúró Dóra mellei kerülnek előtérbe a mondanivalója helyett (azzal együtt, hogy ettől még azzal nem értek többnyire egyet, persze…). Hilary Clintonnak és Sarah Palinnek volt pár éve egy kitűnő közös – ismétlem, közös – kampánya: arról szólt, hogy ugyan szinte semmiben nem értenek egyet, de abban igen, hogy a szexizmus és a diszkrimináció elfogadhatatlannak kell, hogy minősüljön a közéletben éppúgy, mint bárhol máshol.

Demcsák Zsuzsát gyalázni jó?

Az érdekes cikk:Állítsátok meg Demcsák Zsuzsa gyalázását!

Megjelent: cink.hu, 2014. június 26.

Mi is ez? Széles Gábor fideszes üzletember megosztott egy cikket arról a Facebook oldalán, hogy Lázár János híres-hírhedt többmilliós utazásán a titokzatos kísérő nem más volt, mint Demcsák Zsuzsa. A műsorvezető és családja cáfolta a pletykát, és elmondta, hogy azt a maffiózó volt férje terjeszti. Persze, már késő volt: a világ szerencsétlen Demcsákot kezdte vad szenvedéllyel alázni…

Eszembe jutott a témával kapcsolatban:

Demcsák Zsuzsa - Forrás: TV2

Demcsák Zsuzsa – Forrás: TV2

Kicsit nem nézek netet, erre mik történnek?
1. Nem túl elegáns dolog ilyesmit posztolni úgy, hogy nyíltan fideszes az ember (hatalmi harcok, eh). Ellenzékiként se volna az, mert piti dolog.
2. Tényleg tök piti az egész, és simán látszik, hogy kamu.
3. Még mindig meglep, hogy a csinos, anyagilag független Demcsák Zsuzsa egy pszichopata maffiózónak szült két gyereket, aki évekig verte, mint a répát. Ez mennyire szomorú már? És mi lehet a Szabolcsban, minimálbér alatt…?
4. Ha igaz volna a pletyka, akkor sem lenne még ettől kurva a szerencsétlen nő, és a közpénzek kifogásolható szórásáért sem ő a felelős.
5. Mindenki foglalkozzon a maga dolgával/életével, megyek is a tengerpartra.

A sajtószemle nemsokára folytatódik!

Reklámok
Eszter névjegye (853 Bejegyzés)
Üdvözöllek. Barok Eszter a nevem (nem véletlen a domain sem!), örülök, hogy benéztél hozzám. Foglalkozásom szerint szerkesztő, cikkíró, fordító, blogger, szöveggyáros vagyok. Én írom ezt a naplófélét. Nem kell mindenben egyetértened, az viszont elvárás, hogy tisztelettel kezeld a sajátodtól eltérő véleményeket. Van egy klassz kis közösség, jókat szoktunk beszélgetni itt.

9 hozzászólás A föl-föl dobott kő… és a nő helye – cikkajánló bejegyzéshez

  1. Hahh, ugy nezem, a lelek dolgainak annyi :)
    Amugy ez a Demcsak ugy elkepeszt engem is.

    • Muhaha, ebben a posztban már igen, asszem. XD De amúgy lelkizek én annyit, hogy kellenek az ilyen posztok a “kint” és a “bent” egyensúlyához. :)

      • Ja, nem a posztra gondoltam, hanem a szavazas eredmenyere. Amikor en szavaztam es odaneztem, a lelek dolgait epp nem vagyta senki sem :)

  2. Amit az amerikai élményedről írtál… attól könnybe lábadt a szemem. Köszönöm!

  3. Legyenmég!! Piszok jó!

  4. Ez annyira érdekes, hogy lehet, átveszem az ötletet. Olyan sokszor van olyan, hogy megosztanék egy-egy érdekes/vicces cikket, és hozzáfűzném a gondolataimat.

  5. Igazán nem gender-szempontból, de ez a két ifjúsági tagozatos nő elég hervasztó. Ilyen fiatalon is 90%-ban csak bullshitet tolnak konkrét, viszonylag értelmes kérdésekre. Semmi karakter, semmi érdemi reakció az alaphelyzetre, hogy basszus, tényleg nincs egy női miniszter sem. Felkészültek a politikai pályára.

    • Egyetértek, jellegtelenek a válaszaik, nem érzem egyiküket sem kiemelkedő karakternek. De maga a téma érdekes. Egy sorozat érdekes lenne ebből.

4 visszakövetés / visszajelzés

  1. Az egyenlőség próbája: osztozni a jogokon és a kötelességen?! | Eszter's Offtopic
  2. Megosztottság helyett elfogadás, taxi helyett biztonság, elnyomás helyett szabadság – lapszemle | Eszter's Offtopic
  3. A napi testszégyenítéssel kísért szexizmus, amit még lájkolunk is | Eszter's Offtopic
  4. Bochkor Gábor szerint a kövér nő ronda, de mit mutat az, hogy miként reagálunk erre? – Eszter's Offtopic

Örülök, hogy beszélsz, kérlek gyűlölködés nélkül tedd, miután figyelmesen elolvastad és megértetted a szöveget.

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: