Aktuális

Csak nem bírtam ki, hogy ne írjak az önkormányzati választásokról

Nem akartam írni az önkormányzati választásokról, mert tényleg örülök, hogy többé nem ébreszt géphang és nem parádézik az ablakom alatt playback asszonykórus, de csak nem bírom ki, hogy ne sírjam el, mennyire elkeserített ez a voks is. Nyilván nem vártam csodát, holtbiztos volt, hogy Tarlós toronymagasan nyer, a térkép narancsszínű marad és a tragikomikus baloldal óriásit bukik Bokrossal, de azért az országos összkép mégis csak lehetne egy fokkal előnyösebb is… és hát elég pocsék érzés nézni, hogy nem az.

1. Az emberek okádnak a politikától.

A  Nemzeti Választási Iroda adatai szerint a szavazásra jogosultak 39,82 százaléka (3.253.788 szavazó) járult az urnák elé. A többiekkel, vagyis több mint 60 százalékkal meg az van, hogy

a, réges-rég elhagyták már az országot, és vissza se néznek
b, úgy okádnak a politikától, ahogy van, és köpnek az egészre.

Ez igazából két olyan tény, amely önmagában véve is okot ad az elkeseredésre. Az előbbi tudjuk, miért, írtam már róla sokszor. Az utóbbi viszont… meglep, hogy nekem is ennyire fáj. Mindig is azt vallottam, hogy ha látni akarod azt, aki változást hoz az életedbe, akkor nézzél sürgősen a tükörbe, öcsém, és ne a szomszédot nyírjad, amiért máshová szavazott, mint te. Nos, most is így gondolom, de mégis azt látom, hogy óriási a baj. Egy fiatal, mondhatni újszülött kis párt (idén nyáron jöttek a világra), a következőképp fogalmazza meg a problémát:

“A hatalmon levők legfőbb célja az, hogy minél több választót tántorítsanak el a voksolástól. Ha nem foglalkozunk a közügyekkel, akkor ne reklamáljunk a sok adó, a korrupció, a munkanélküliség miatt. Közös felelősségünk az, hogy olyan vezetőink legyenek, akik méltóak és alkalmasak a feladatok ellátására. Aki tehát nem él politikai jogaival, nem foglalkozik a közügyekkel, az egy igénytelen és felelőtlen ember. Politizálni nem ciki, sőt kifejezetten tanácsos. Aki nem mos fogat, annak kiesnek a fogai, aki nem politizál, az ne reklamáljon, ha nincs vagy kevés a jövedelme, nincs esélye családalapításra, önálló egzisztencia létesítésére.”

Az van, hogy az átlagembernek fogalma sincs, mi történik az országban, Európáról vagy a világról nem is beszélve, ezért aztán hangzatos ígéretek és egy tál rezsicsökkentés az, ami a kezét mozgatja a szavazófülkékben, vagy éppen a zord, mindent és mindenkit egybemosó vélekedés: “de hiszen tökmindegy, lop, csal, hazudik mindegyik, aki meg nem, az csak azért nem, mert még nincs tűzközelben”. Mit lehetne erre mondani?  Én látom, hogy ez nem így van, és hiszem azt, hogy szükség van korrekt, méltó párbeszédre a közügyekről, a közös ügyekről. De a legkisebb kisebbséghez tartozom ezzel, és a többség nagyon csúnyán röhög körbe engem, minket.

2. Aki szavaz, az meg a Fideszre szavaz, az ellenzék hatásköre így szinte a nullára csökkent.

Azzal, hogy van a Fidesz, és ők vannak hatalmon, nincs baj. Lehet vitatkozni, hogy miért, én is körüljártam, hogy ki milyen okoktól vezérelve szavazott rájuk, de a nap végén az igazság az, hogy ők a többség által megválasztott párt, és meg kell hajolni a nép akarata előtt. Ez persze nem elsősorban annak tudható be, hogy a Fidesz annyira istencsászár cucc, hanem annak, hogy az ún. baloldal élén teljesen szalonképtelen, bukott figurák állnak, ezek a szerencsétlen pártok széthullottak, szétestek, aztán egymásba kapaszkodva csináltak bohócot magukból, végül pedig az egészet ezzel a könnyfakasztóan röhejes Falus-bohózattal koronázták meg (a fickó egyébként nekem kimondottan szimpatikus, hiba volt visszaléptetni, pláne Bokros – a nagymértékben elutasított és nem is túl baloldali Bokros – javára).

Szóval, oké, az őszödi beszéddel – meg azzal, ami utána jött – az ún. baloldal kiírta magát a forgalomból, rendben. Akárhogy is, nem jó ez az őrületes túlerő. Nem azért nem jó, mert én nem rájuk szavaztam, hanem mert a demokrácia – ez még ugye nem lett szitokszó? – arról szól, hogy van egy kormánypárt, aminek van egy ellenzéke. Namármost, ehhez képest jelenleg van egy kormánypárt, az ellenzékének a szerepe pedig képletes, formális csupán. A kormánypárt azt csinál, amit akar, nincs párbeszéd, diskurzus, együttműködés, kompromisszum, fék, gát, kontroll. Bárki bármit is mond, ez soha nem egészséges hosszútávon: akkor sem, ha az a párt van kormányon, amire én szavaztam. Ez így aligha demokrácia, inkább egypártrendszer.

(Gyöngyösön egyébként MSZP-s polgármester lett. Nem voltam sosem MSZP-s, de alapvetően nem bánom: egyrészt a képviselőik jóarcok, akik lelkiismeretesen dolgoznak a városért, ez egy pártpolitikától független tény. Másrészt ebben a mérhetetlen narancscunamiban az ember már szinte örül, ha szegfűt lát*… A képviselőtestület amúgy nagyon vegyes lett, kíváncsi vagyok, hogyan tudnak majd együtt dolgozni.)

3. Tovább erősödött a Jobbik politikájának a demagóg, diszkriminatív része.

Szóval, akkor ott van egy polgármesterjelölt, aki leírja a programjában a következőket:

“Az integráció lényege az, hogy a kisebbségi  társadalomnak fel kell adnia kultúráját, szokásrendjét, el kell fogadnia a többségi társadalom elvárásait, és minden igyekezetével azon kell lennie, hogy az  elvárásoknak megfelelően éljen. Amennyiben ez nem működik, úgy kijelenthető, hogy az adott kisebbség társadalmi együttélésre alkalmatlan, ezért ameddig köreinkben marad, kiemelten megfigyelendő és büntetendő elem.”

Már az is erős, hogy leírta, de az az igazán szép, hogy meg is választották. A jobbikos ózdi polgármesterről van szó.

Nem tudok mit mondani: inkább a bűnmegelőzéssel és a bűnüldözéssel kellene foglalkozni. Kőkeményen. Amikor hozzám betörtek, a rendőrség az előszobában vette fel a jegyzőkönyvet, se ujjlenyomat, se semmi, aztán otthagytak éjszakára egyedül a kivágott ajtóval (szerencsére egy frissen megismert szomszéd vágott rá pár deszkát, és két kollégám nálam aludt, de egyébként akár elvihettek volna engem is felőlük). Se a telefon, se a névre szóló, sorszámozott utazási csekkek alapján nem találták meg a tetteseket soha.  Persze, nem lettünk volna előrébb akkor sem, ha kap egy kis ejnyebejnyét a tisztelt elkövető…

Nem a cigányokat kell kulturális okok mentén basztatni, hanem a bűnmegelőzéssel és a bűnüldözéssel kellene komolyabban foglalkozni. Ez így egyszerű, mezei diszkrimináció, ráadásul szociológiai szempontból bődületes, ám annál veszélyesebb marhaságot állít. Ettől függetlenül kívánom az ózdi polgármesternek, hogy valóban “Magyarország mintavárosát” hozza létre, ahol rend van és tisztaság már csak azért is, mert király a kiscsákó myVIP-es profilja két évvel ezelőttről. (Igen, primitív dolog egy embert a külseje miatt ugratni, de hát… én sem Teréz anya vagyok vagy a dalai láma.)

4. És hát az LMP se ezt érdemli.

Ezt nem nagyon akarom ragozni: hát basszamegajegesmedve. Ott vannak azok a fontos, tényleg fontos ügyek, amelyek mentén az LMP felszólalt, sokszor, határozottan – de hát mi a fenét lehet tenni 5 százalékkal, meg úgy egyébként is, kétharmados többség mellett? Az LMP most sokkal jobban állna, ha nem lett volna a pártszakadás a csodálatos, nagy sikerű baloldali összefogás kapcsán, ami 2013 elejére egy százalékra redukálta a támogatottságot… ehhez képest a parlamenti bejutás sem volt rossz teljesítmény, és most is az eddigi 26 helyett 46 a képviselő az önkormányzatokban, de amúgy meg végtelenül szomorú vagyok. Itt vannak azok a törekvések, az az irányvonal, amellyel egyetértek, de közelebbről nézve e az egész néha sziszifuszi küzdelemnek tűnik.

Sajnálom, hogy én kicsiben, pusztán a létemmel nem tudtam segíteni egy hajszálnyit sem Pesten, ahol egyébként élek, de olyan iparágban tevékenykedem, ahol nem vállalhat az ember ilyen nyílt pártpolitikai elköteleződést. Legalábbis olyat nem, ahol a leghalványabb esélye felmerül annak, hogy kaphatok valaha akár 20 fillér tiszteletdíjat is egy szervezettől, még ha ez csak elméleti esély is. Nem jó, hogy olyan országban élünk, ahol nem tehet bárki azért, amiben hisz, de sajnos ez a helyzet, bizonyos pontig az én szakmámban az meg érthető is (magasabb pozícióban talán nem gond, de egy nevesincs, fűegyfűkettő kicsinek nem volna bölcs dolog politikába fognia, ahol különféle érdekek fonódhatnak, találkozhatnak). Így aztán én csak mezei szavazópolgárként követem az eseményeket, mondta is SRB a minap, hogy rá se rántsak, majd 2018-ban részt veszek a fülkeforradalomban. Hát így legyen.

...és még őket sem jegyezték be időben az aláírásgyűjtéshez...

…és még őket sem jegyezték be időben az aláírásgyűjtéshez…

Összegezve a lényeget: tök szomorú a helyzet állása. Minden pártpolitikai megfontolástól függetlenül lejtő az egész helyzet, irigylek mindenkit, akik optimisták tudnak maradni (nyilván az összes létező párt vezetőjének az a dolga, hogy a pozitív fejleményeket domborítsa ki, s így a kormányképes alternatíva képét rajzolja elő, de ettől még fuck it all).


*ezt LMP-s körökben nyilván nem vállalja fel az ember

Advertisements
Eszter névjegye (831 Bejegyzés)
Üdvözöllek. Barok Eszter a nevem (nem véletlen a domain sem!), örülök, hogy benéztél hozzám. Foglalkozásom szerint szerkesztő, cikkíró, fordító, blogger, szöveggyáros vagyok. Én írom ezt a naplófélét. Nem kell mindenben egyetértened, az viszont elvárás, hogy tisztelettel kezeld a sajátodtól eltérő véleményeket. Van egy klassz kis közösség, jókat szoktunk beszélgetni itt.

11 hozzászólás Csak nem bírtam ki, hogy ne írjak az önkormányzati választásokról bejegyzéshez

  1. Nagy László // október 15, 2014 - 05:59 // Válasz

    Csak egy Prohászka Lajos féle gondolat: “A magyarból épp az hiányzik ami az európai szellemre általában jellemző: a tevékenysége feszültsége,-számvetése,- és kitartása…” Ez volt, van s vajh milyen lesz ???

  2. veragelencser // október 15, 2014 - 11:42 // Válasz

    Hát, azért vitatkoznék pöttyet a cigánysággal kapcsolatos eszmefuttatásaidról, mégpedig egy olyan aspektusban, amit a feminizmusom diktál – a cigány nők egyértelmű érdeke, hogy ezt a patriarchális, és a végletekig elnyomó kultúrát legalább meglazítsuk.

    Ez most brutális náci módon hangzott, pedig nem az – majd ha összejövünk legközelebb egy kis kontyalávalóra, mesélek. Mesélek arról, hogy mennyi minden van még, mennyire messze vagyunk egyáltalán a demokráciától, mennyire más világ, amiben ők élnek, és mi, fehér és emancipált nők erről mit se tudunk.

    • De várjál, a program nem azt írja, hogy harcoljunk együtt a kulturális elemként, hagyományként csúfolt disznóságok ellen, hanem azt, hogy számoljuk fel többségi alapon a kisebbségi kultúrát, mint olyat (nem csak a cigányokét). Egészen más az, hogy Szomáliában elfogadom a helyi sajátosságokat (népzene, öltözködés, hitbéli sajátosságok stb.), de közben harcolok a “női körülmetélés tradíciójának” csúfolt borzalmas emberkínzás ellen, mint az, amikor azt mondom, hogy a szomáliai törzsek kussoljanak, és legyenek fehér keresztények holnaptól. És hát sajnos jelen helyzetben a kisebbségi társadalomban tapasztalt női elnyomás (tudom, miről beszélsz) ellen nem alternatíva a többségi társadalom rendje, merthogy az is frankón patriarchális, de még mennyire.

    • Vera a kereszténységet se akarjuk kidobni például, csak mondjuk az inkvizíciót meg a felekezeti háborúskodást (na jó, azért ezeket lényegében sikerült már).
      Az emancipáció meg hozzájuk képest óriási, mint mondjuk az USA feketéinek emancipációja mondjuk 50 évvel ezelőtt Dél-Afrika feketéihez képest. A hozzájuk képest azért kulcsfontosságú.

  3. Most csak egy kis kekeckedés, sorry, de:
    “19 órakor (a szavazókörök 100,00 %-ának adatai alapján): 44,30 %”
    http://valasztas.hu/hu/onkval2014/988/988_0_index.html
    Na nem mintha ez olyan sok lenne…

    Lett volna egy szösszenetem az ózdi csókáról is, de miközben írtam, olyan dühös lettem, hogy inkább kitöröltem az egészet a fenébe.

    • Én a Napi.hu-ról szedtem az infót, de lehet, h jobb máshol a kép. Sajnos az se sok. :(

      Kíváncsi vagyok, milyen aspektusból közelítettél az ózdi fickó témájához, mit éreztél kiemelésre méltónak.

      • Azt próbáltam valahogy kultúrhangnemben kifejteni, hogy a “nemzeti radikális” öncímkébe pont belefér ez a “végképp eltörölni” mentalitás, csak aztán miközben elkezdtem végiggondolni, ugyan kik és miért is szavaznak erre, kezdtem leszállni a jólneveltségemről. Meg persze érzi az ember, hogy kik és miért, de akkor óhatatlanul egy olyasféle általánosításba esik bele, mint amilyet maga is szívből elutasít, csak ellenkező előjellel. (Ja és persze az “elvárásoknak megfelelően” kifejezés kapcsán is borult egyet az agyam.)

        • Nekem egy az egyben ezek az érzéseim vannak, nagyon jól megfogalmaztad ebben a pár mondatban a lényeget.

          Egyébként érdekes ez: írtam a múltkor valamiről, ami felháborít (tán az erőszakról), mire jött egy olyan komment, hogy mert gondjaim vannak az elfogadással, ítélkezem. És az a fél mondat inspirálta a De a dualitás az út című posztomat, mert hiszen a kétpólusú világban elkerülhetetlen néha, hogy ne válasszuk kétfelé, feketére és fehérre, negatívra és pozitívra, rosszra és jóra a világot. Attól függetlenül, hogy nyilván mindez az anyagon túl egy, teht maga az “ítélkezés” értelmetlen.

          Szóval, hasonló ellentmondások vannak bennem a téma kapcsán, de most azt érzem helyesnek, ha kiállok “ellene”, és elítélem az erőszakot, az elnyomást, a rasszizmust.

1 visszakövetés / visszajelzés

  1. … a szabadság szolgaság, a tudatlanság erő? | Eszter's Offtopic

Örülök, hogy beszélsz, kérlek gyűlölködés nélkül tedd, miután figyelmesen elolvastad és megértetted a szöveget.

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: