Aktuális

És még mindig személyiségtípusok: az ENFP hétköznapi dilemmái, amivel mindenkit az őrületbe kerget

Jó sokan összejöttünk mi, ENFP-ek, a többiek meg biztosan ismernek valakit, aki az, és az őrületbe kergeti őket. Íme, a tipikus ENFP-dilemmák… de legalábbis az enyémek.

enfp

1. Az ENFP az extrovertáltak közül a legintrovertáltabb típus. Állandóan ott az ellentmondás: szeretnék társaságban lenni, utazni, jönni-menni, de közben meg egy kis egyedüllétre és az otthon melegére is szükségem van. Egy héten maximum három társas program fér bele, ezért vannak emberek, akikkel hetekig nem jön össze a találkozó. Remélem, nem hiszik azt, hogy el vagyok szállva magamtól, vagy éppen haragszom rájuk.

2. Nagyon nehéz nemet mondani. Folyamatosan gyakorolni kell, ma már egész jó vagyok a műfajban (kivéve, amikor nem). De tiniként milliószor előfordult, hogy egyszerre két helyre is elígérkeztem, és aztán bosszankodva láttam, hogy még mindig nem tudok sem teleportálni, se osztódni.

3. Tipikus dilemma, hogy a közösségi élmény, a csapatenergia feltölt ugyan, de a felszínes beszélgetéseket és a felületes kapcsolatokat utálom. Szóval, igen, elmegyek a házibuliba… de ha csak ha jó arcok lesznek, akikkel lehet röhögcsélni, és az alternatív teremtéstörténeteket és a paksi bővítést is megvitathatjuk.

4. Mások is ismerik vajon az érzést, amikor szeretnél egyedül lenni, de úgy, hogy más, mások is vannak a közelben? Épp csak egy szobányira.

5. Szopóág, hogy szeretünk a társaság kedvence lenni, szomjazzuk az elismerést, de közben meg az elveinket sem adjuk fel soha, hogy jobb színben tűnjünk fel egy adott közösségben. És hát bizonyos kompromisszumok nélkül nehéz beilleszkedni…

6. Sokan azt hiszik, hogy kétszínűek, de legalábbis képlékenyek és befolyásolhatóak vagyunk, csak mert egy történetnek általában mindkét oldalát átlátjuk… és át is érezzük. Ha egy ismerős pár szakít, és mindkét féllel jóban vagyok, általában tökéletesen megértem mindkettőjük szempontjait. Sokszor magamnak is ellentmondok: egy fontos döntéshelyzet előtt minden lehetséges aspektusát megélem a választási lehetőségeknek, és a végére alaposan össze is zavarodok.

7. Gyakran feltételezik rólunk, hogy magabiztosak, határozottak és vagányak vagyunk, mert az ENFP általában remek kommunikációs képességekkel rendelkezik, és ügyesen tud kompenzálni. A többségünk a valóságban sokkal félénkebb és bizonytalanabb, mint hinnéd.

8. Alapvetően midig barátságosak vagyunk és érdeklődünk embertársaink iránt (kivéve, ha épp frusztráltak vagyunk), ezért aztán sokan félreértik a jeleket, és azt hiszik, hogy flörtöltünk velük… Én ebben különösen ügyetlen vagyok: van, hogy évekkel később tudom meg, hogy tetszettem valakinek, aki azt hitte, én épp megpróbálom felszedni. A valóságban persze csak csevegtem egy jót, minden hátsó szándék nélkül.

9. Vannak azok az emberek, akik szeretik előre megtervezni az egész napjukat, hetüket, hónapjukat, évüket, és vagyunk mi. Ők ragaszkodnak az előre fixált programokhoz, mi viszont viszolygunk minden ilyesmitől. Természetesen alaposan kiborítjuk őket, rendszeresen.

10. A spontaneitás mindig jobb, bármiről legyen szó. A legjobb kihívások azok, amikor in medias res kell reagálni, cselekedni:  ezekben a helyzetekben az ENFP mindig magabiztosan tarol. Emlékszem, gyerekként utáltam, amikor egy beszéd megtervezésére kaptunk félóra felkészülési időt: akkor jó, ha zsigerből, rögtön mondhatod, elvégre otthon vagy a témában, nem?

11. A tágabb környezetünket meglepi az, hogy az ENFP milyen szigorú erkölcsi kódex szerint él, és milyen határozott elvei, elképzelései vannak az életről: a könnyed, fecsegős, poénkodós felszín alatt a többség nem látja meg rögtön a mélységet.

12. Egyszerre kétszáz jó ötletünk támad, de nem mindig van idő és kedv ezeknek a kivitelezésére. Ez a blog is legalább száz vázlatot tartalmaz… Természetesen a hirtelen ötletektől vezérelve mindig többet vállalunk, mint amit teljesíteni tudunk, így aztán a végén makacsul küzdünk, hogy teljesítsünk minden vállalt feladatot.

13. Elképesztő, óriási, döbbenetes kreatív hullámok jönnek… de a legtöbbször akkor, amikor épp dolgozni, takarítani, pakolni kéne, esetleg csak négy órát aludtunk, és másnap is korán kell kelni. Egyszóval akkor, amikor szinte semmilyen reális lehetőség nincs a kiteljesedésre… Ha mégis alkotni kezdünk, ilyenkor megszűnik a tér és az idő, és egyszer csak azt vesszük észre, hogy reggel 9 van, nem aludtunk semmit, és éjfélkor ettünk.ittunk utoljára, plusz fürdeni se ártana azért…

14. Az ENFP a kommunikáció segítségével dolgozza fel az őt ért hatásokat: vagyis írunk, beszélünk a dolgokról. Sokan azt hiszik, hogy dicsekszünk, panaszkodunk, esetleg tanácsra, sőt: segítségre van szükségünk, pedig nem… egyszerűen csak az interperszonális kommunikáció a módja a helyzetek feldolgozásának. Nyilván vigyázni kell(ene), kinek mit mondunk el…

15. Könnyen váltunk, ezt a többiek nem értik. Ha felhúzom magamat valamin, kiabálok egy sort, de tíz perc múlva már nem haragszom, elfelejtettem az egészet: szegény áldozat/szemtanú ebben a szakaszban még épp próbálja feldolgozni a hallottakat. A témák között is könnyen és gyorsan ugrunk: villámgyorsan jár az agyunk és pörög a nyelvünk.

16. Perverz módon felpörget, ha egyszerre több millió dolgot kell csinálni: több meló, több megjelenés, több feladat, több találkozó… de csak ha utána jöhet a jól megérdemelt feltöltődés egyedül.

17. Az ENFP betegesen idealista. Mindig dolgozik magán, a környezetén, a világon, hogy jobb legyen, és nem érti, hogyan lehet grandiózus kép nélkül élni, a tradíciók és szokások rabjaként.

ENFP-ek, ugye ti is?

 

Reklámok
Eszter névjegye (852 Bejegyzés)
Üdvözöllek. Barok Eszter a nevem (nem véletlen a domain sem!), örülök, hogy benéztél hozzám. Foglalkozásom szerint szerkesztő, cikkíró, fordító, blogger, szöveggyáros vagyok. Én írom ezt a naplófélét. Nem kell mindenben egyetértened, az viszont elvárás, hogy tisztelettel kezeld a sajátodtól eltérő véleményeket. Van egy klassz kis közösség, jókat szoktunk beszélgetni itt.

18 hozzászólás És még mindig személyiségtípusok: az ENFP hétköznapi dilemmái, amivel mindenkit az őrületbe kerget bejegyzéshez

  1. Jajj, de nagyon magamra ismertem egy tök jó hogy ilyen vagyok érzéssel, és jajj, de nagyon idegesítőnek tartom most magam mások szemében…és azt hiszem, ezzel rá is világítottam a 6. pont jogosságára:D.

  2. Szinte egytől egyig :)
    Néha azért szeretek tervezni, időnként egy szép terv kidolgozása egészen fel tud tölteni. Mondjuk nem biztos, hogy lesz eredménye is aztán, de maga a tervezési folyamat kész izgalom :)
    A 7-es extrém mód igaz. Pontosan ugyanezt hallom a környezetem 90%-ától már 28 éve és basszus mégis csak én tudom milyen érzés az, amikor ismeretlen helyre készülök bemenni és 200-as vérnyomásom lesz hirtelen :)

    • Úgy én is, hogy mit csinálunk a kirándulás alatt, mit főzünk a hétvégén, hogyan rendezzük be a lakást, satöbbi. De úgy nem, hogy a napirend elemei órára pontosan megvannak, és megy a sürgetés, hogy induljunk tovább, akkor is, ha épp másra van igény, kedv, satöbbi. És még ha pozitív is a program, amit várok, bizonyos értelemben teher az, ha tudom, h fix időre fix helyen kell lennem.

      Ja, és még akkor cidrizek, amikor idegent kell felhívni. Utálom. Megcsinálom, de van egy kis halogatás előtte mindig. :DDD

  3. Igen, én is. :) A 8. pont problémáját mondjuk betudom a túlszexualizált társadalmunknak is, ami nem tudja elképzelni, hogy két 14 és 99 év közötti ellenkező nemű ember minden “hátsó szándék” nélkül figyelmet fordíthat egymásra.

    • Abszolút. De olyan rossz érzés, amikor csak követlen voltál, és 1. csalódást okoztál; 2. kurvának néztek, 3. megsértődött egy ismerős, mert azt hitte, bizalmaskodsz a faszijával, holott egyáltalán nem (ez mondjuk nyilván az ő bizonytalanságával, féltékenységével is összefügg, függetlenül attól, hogy mit csinálunk mi).

  4. Hát ezt fantasztikus volt végigolvasni… annyira de annyira úgy van!! A 14-es, ó istenem, mennyire igaz! Vagy a 15-ös.. Néha elgondolkozom azon, hogy hirtelen felindulásból mit tudnék elkövetni, és tíz perc múlva mi nézne velem szembe… Az egyik kapcsolatom ezért nem működött egyébként, mert én kitányérdobáltam magam negyedóra alatt, ő pedig még két nap múlva is azon vetyengett… válóok.

    • Nnnaaa, én is jártam már így, nem is egyszer! Felhúztak, megbántottak, én ordítva-sírva kiabáltam tücsköt-bogarat, aztán tíz perc múlva megnyugodtam, és elnézést kértem. A delikvens viszont két hét, két hónap múlva se tudta túltenni magát a (kétségkívül látványos…) történteken, így véget ért a közös út.

      Belőlem mindig hamar, spontán és szenvedélyes módon kijön a düh, de aztán nem tudok haragudni. Kész, vége. A legtöbb embernek meg az egész napját tönkreteszi az, hogy én ordítoztam vele. Tegyük hozzá, az igazság kedvéért, hogy nagyon ritkán jövök ki a béketűrésből, és annak azért általában oka van, ami nem csak egy időjárásváltozás. Békés szerzet vagyok, de ha felhúznak, elég komoly a böjtje annak… arra a negyedórára. XD

      • Eléggé nem vagyok ENFP, de ez a rész, a gyors leordítás, aztán megbánás, ez nekem is megvan. Volt feleségem meg pont eléggé ENFP-nek tűnik, de ezt épp nehezen tűrte. Amúgy pedig ő minden legalább tízszeres szorzóval, akit leírtatok magatokról.

  5. 6/b: állandó ördög ügyvédje szerep? Ki van tőle a hócipőm! Ha valaki panaszkodni kezd valakire, azonnal látom a panaszkodó hibáit és a bepanaszolt mentségeit. De ugyan ez a helyzet a politikával is… Én azt mondom “középen” vagyok (ugyebár még mérleg is, annak is a közepe…), de sokszor kerülök két tűz közé. Ez sem mindig hálás szerep :-)

  6. Hűha, úgy tűnik, én is.

  7. Én most olvastam a ciiket és nemrég vagyok tudatában, hogy ENFP vagyok. Mostmár értek mindent amit eddig furcsáltam magamban a többi emberhez képest… Viszont most személyiségfejlesztés keretében foglalkozom célkitűzéssel, de ez a napra pontosan kitűzünk valamit valahogy nem motivál. Nektek mi a tapasztalat? Érdemes ezt “erőltetni”? Valamihoz viszont tényleg tartani kell, hogy jöjjenek az eredmények majd.

  8. Ugyanez :)

  9. Volt mar dolgod infj-vel?

  10. Épp időgazdálkodás dolgozatot kell írnom. Képzelhetitek, pfff :-)

  11. kerek egy órája gondolkodom,hogy kommenteljek vagy ne, és ha már jártatni akarom a számat, akkor mit írhatnék. hm. sokáig azt hittem, örökbe fogadtak, egy másik bolygóról jöttem, anyuék elraboltak, meg még egy halom elméletet gyártottam amiatt, mert másképp láttam/látom a dolgokat. na hát mostmár kis túlzással azt is mondhatom, élvezem ezt, hogy egy furaspontánkreatívistentudjamileszakövetkezőötlete-ember vagyok. :) az embernek soha nincs elég barátja, és mégis nagyon kevés ember ismer minket úgy igazán. ugye ti is tapasztaljátok az ENFP különleges furcsaságait nap mint nap? ugye nemcsak én tudom még mindig meglepni saját magamat?:))

  12. Kareem Eweis // március 11, 2017 - 10:54 // Válasz

    Szia!
    Én is ENFP vagyok és pontosan igaz mind!
    Nem bitos, hogy mindenki kedveli a karakterünk, de szerintem a miénk a legjobb típus! :P

  13. Sziasztok! Huhh Én most jutottam el odáig, hogy megtudjam magamról milyen is vagyok valójában és hogy miért is nem ért meg egyáltalán a környezetem és miért voltam egész életemben úgy mondd “kitaszított-kiközösített-egyedül”.. Érdekes amit írsz és az össze pont igaz.. Irtózóm a rutintól a minden napi monoton programtól stb.. Bárcsak lennek olyan tevékenység amelyben tényleg minden nap mást lehetne csinálni úgy hogy minden nap úgy indul el, hogy fogalmad sincs arról, hogy ér véget és mi lesz Veled estére..

    Na nemtudom mit akartam írni, ez lett belőe! :D

    Jó lenne egy elit csoportot csinálni nekünk!

    Pacsi puszi meg minden

1 visszakövetés / visszajelzés

  1. Simán leesel a székről, ha megkeres egy durva ajánlattal a multi – interjú a blogszületésnap kapcsán | Eszter's Offtopic

Örülök, hogy beszélsz, kérlek gyűlölködés nélkül tedd, miután figyelmesen elolvastad és megértetted a szöveget.

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: