Kontrolcézett konteó helyett szabadon, éberen
“Nos, Huxley-nak volt igaza, nem Orwellnek: a hiteles információt nem elhallgatják, elrejtik előlünk, hanem mérhetetlen mennyiségű irreleváns tartalom és szenny közé csomagolva kerül elénk” – gondoltam magamban, miután elolvastam Lássuk, ma éppen mi gyógyítja a rákot! című írást az Indexen, melynek keretében a népszerű Szabadon Ébredők, Naturahírek, Tudás fája és Tudnodkell.info oldalak körüli visszásságokra derül fény. Merthogy igen, a konteós-természetgyógyászatos-ezós oldalakon van értelmes tartalom is, de ezerszer több a zaj, ami közül szinte lehetetlen kiválasztani a használható üzenetet.
“Hisz senki sem gyújt lámpást, s teszi azt véka alá, sem nem teszi azt rejtett
helyre, hanem gyertyatartóba teszi azt, hogy mindenki, aki bemegy és kijön,
lássa annak a fényét.
(Mt 10,27; 5,15; Lk 11,33)” – kép: groveland.spps.org
“Két héten át mindennap reménykedve nyitottam ki a kamucikk szerzőjéhez tartozó emailfiókomat, hogy talán ma valakinek volt egy kis esze, gyanakodni kezdett, rászánt két percet, és lebuktatott – de nem. Ezeknek az oldalaknak az olvasói olyan hatalmas erővel akarnak hinni, hogy gyakorlatilag bármi megteszi nekik erre a célra, amit csak eléjük tesznek” – írja a cikk szerzője, Hanula Zsolt, aki rengeteg munkát fektetett abba, hogy bemutassa ezeknek a több százezres olvasottságú portáloknak a működését. Levelezések, dokumentumok, reakciók, hatások – az Index mindent részletesen, korrekt módon bemutat, anélkül, hogy bárkinek a meggyőződésébe, hitébe gázolna.
Az elmúlt 24 órában persze válasz is született: a Szabadon Ébredők színeiben megnyilvánuló fiatalember – egy csajági biztonsági őr – kissé abszurd módon azt állítja, hogy igazából nem is ő áll az oldal mögött, hanem “egy barátja”, és aggályosnak tartja, hogy kilétére fény derült. Érdekes módon “a barát” nem állt elő az ismeretlenség homályából, nem vállalta fel a küldetését, ahogyan a többi szerző sem. Olyan ez kicsit, mint amikor a macska bajsza tejföltől csillog, de sunyít, hogy nem is ő kutakodott a spájzban. Hanem egy barátja, a kandúr. Nem bírtam ki, hogy ne írjak pár sort Imrének én is, itt a kifejtősebb változat:
Elhiszem, hogy abszolút jó szándékú kezdeményezésről van szó, de több probléma is van:
1. Egy nevét, arcát nem vállaló fantomcsapat irányítja az oldalt. Ezt az “az egyik barátom”-szöveget nehéz komolyan venni, ha igaz, ha nem. Én miért vállalom arccal, névvel a blogomat? Lehet imádni vagy utálni a szelf-help-ipar, a természetgyógyászat és a spiri-bisznisz mágnásait, de ha kérdésed van, legalább bármikor felkeresheted Csernus Imrét, Balogh Bélát, Soma mamagésát, Villás Bélát, Jakab Istvánt és társaikat, és a szemükbe tudsz nézni. A korrekt információátadás ott kezdődik, hogy tudod, ki osztja meg az anyagot, s ezután jön csak az a pont, amikor mérlegeled, hogy hiteles és elfogadható-e számodra mindaz, amit hallottál.
2. Igazi szakmai munka nem folyik: gyakorlatilag bármilyen ellenőrizetlen marhaság kikerül, és széles körben terjed. Ezek a történetek ugyanazért működnek, amiért az összeesküvés elméletek hívői szerint a gyógyszeripar és a szervezett vallás is: mert az emberek kívülről várnak megoldást minden problémájukra, és szeretnék biztonságban tudni magukat minden betegség, baj stb. elől, ezért aztán hisznek, hisznek, hisznek, kérdés és kétely nélkül. A többi anyag zömében copypaste, ami súlyos szerzői jogi kérdéseket is felvet. Ezek mind-mind aggályos dolgok.
3. Óriási a felelősség egy ilyen helyzetben, hiszen a gyógyulni vágyó, beteg, krízishelyzetben lévő emberek bármire hajlandóak a céljuk érdekében. Elhiszem én, hogy ott van az apró betűs rész, hogy mindenki forduljon orvoshoz, ha baja van, de ez épp olyan dolog, mint a banki szerződések alján a disclamier: attól még tízezrek buktak bele a devizahitelbe! Magyarul: nem teljesen korrekt.
4. Mi a baj azzal, hogy az Index tárgyalja a témát? Természetesen mindenkinek joga van abban hinni, amiben szeretne. Én örülök annak, hogy vannak fórumok, felületek és emberek, akik nem szopnak be mindent csont nélkül, ami jól hangzik, hanem mernek kételkedni, kérdezősködni, és benézni egy kicsit a színfalak – a látszatvilág – mögé. Azt gondolom, hogy ez az igazi szabadon ébredés, nem pedig a kontrolcézett konteó.
Végezetül annyit tennék még hozzá a fentiekhez, hogy én sem vagyok mugli: nem csak a látható világ működését tanulom és tanulmányozom, és számos alternatívnak nevezhető módszert és eszközt is sikeresen használok ezen az úton. Emellett sok mindenben hiszek (inkább megértésnek és megélésnek nevezném ezt, nem hitnek), de mindent kétellyel fogadok: még azt is, amit első kézből tapasztaltam meg. Aki tényleg elhiszi, hogy a fogkrémben a fluor vagy a dezodorban az alumínium fogja megölni, a méz pedig egy háromperces meditációval gyógyítja a rákot, az sajnos nem “szabadon ébredő”, hanem az egyik álomból zuhant át a másikba: a világra nincs egymondatos, fekete-fehér válasz.
Tessék kérdezni, kétkedni, vizsgálódni, vitatkozni, visszavonulni egy kicsit az élményekkel, hogy ülepedjenek. Nem kell mindig, mindent elhinni annak, aki szépen beszél és jól hangzó alternatívát kínál: ahogy az orvostudományban és a politikában, úgy a természetgyógyászatban és a spiritualitásban sem. Ne ítélkezz, igyekezz megérteni az ismeretlent. Ha pedig kipróbálod, kezeld nyitott szívvel, de fenntartásokkal, amíg meg nem tapasztalod, hogy számodra, itt és most áldásos, működőképes dologról van szó. Én valahogy így próbálok élni, még ha nem is sikerül mindig.
Kapcsolódó cikkek:
- Bajor Imre és a csodadoktorok
- Köszönöm a kétséget!
- Miért nem olvashatsz mindig arról az újságban, ami van?
- Iránytű-para: hogyan (ne) válassz magadnak lelki vezetőt, terapeutát vagy mentort?
- Hitközösségek a nagyvilágban: hogyan ne légy szektás barom?
- Komoly poén: 5 féle spirituális ember, akiket…
Eszter's Offtopic 
Ráadásul a módszerük pont az, hogy néhány értelmes gondolatot is megjelentetnek – bár pl. ha Laár önszántából az oldalnak szánt gondolatokat oszt meg velük, akkor azért ő is megéri a pénzét -, meg talán véletlenül, de kerül oda tudományosan elfogadható szöveg, így aztán a felületes szemlélő könnyebben tartja hitelesnek.
Azt nem tudtam, hogy Laár is publikált már ilyen helyen, de érdekes ez: egyrészt oké, az ember gondolja meg, mihez adja a nevét, másrészről meg… ha van a birtokomban fontos tudás, információ, üzenet, én is örömmel osztom azt meg bárhol, bármikor, bármilyen csatornán keresztül, ha nyílik rá lehetőségem. Mindenesetre nem kétlem, hogy ezek a portálok általában jóhiszemű kezdeményezések, csak éppen nincsenek tisztában a szerkesztők a felelősségük súlyával.
JA, én csak annyit tudok, hogy valaki egy Laár szöveget osztott meg, és az eredeti megosztó ez az oldal volt, hogy nekik mondta, vagy leszedték valahonnan, vagy hogy, azt nem tudom.
Ja, a jóhiszeműséget én sem kétlem, de ettől még ártalmasak.
Nagyon remek cikk, csak pont azok nem fogják elolvasni, akiket érintene.
Tegnap én is megosztottam a Fácsén, némi okoskodás meg is indult alatta, láthatóan a cikk elolvasásának hiányában… Persze mondjuk nálam már nem nagyon szokták az ismerősök túlzásba vinni az okoskodást, mert akkor várható, hogy beindulok, hogy vitában ledaráljam őket. :)
Jaj, ne is mondd, a kommentemet lájkolták vagy 10-en a Szabadok facséján, a többiek meg elkezdték nyomatni, hogy de gyógyszeripar, reptiliánok meg háttérhatalom. Sosem állítottam, hogy MINDEN konteó hülyeség, de azért ez az “ahogy azt Móricka elképzelte” körítés olyan abszurdan vicces, hogy utána már nem álltam le vitatkozni. Nem is olvasom a válaszokat.
Én rájöttem, hogy ezeknek a közösségi felhördülést okozó ügyeknek a segítségével annyira kiválóan tudom szűrni, hogy kire vagyok kíváncsi facebookon (és valószínűleg az életben is). Alap, hogy aki sok ökörséget, játékmeghívást, napi százhuszonöt számomra érdektelen fotót és apró állapotfrissítést nyomat, azt szűröm, mert valahogy nem pendülünk egy húron. Aztán mikor Conchita Wurst megnyerte az eurovíziót, a maradék emberek kb. feléről még leiratkoztam. Ennek a szorgalomnak az eredményeképpen az index konteó-napján, és most már csak néhány ember további magvas gondolatait kellett búcsúztatnom, és lassan nem marad irritáló vagy idegesítő tartalom a fb-falamon. ^.^
Ez amúgy zseniálisan működik, én is ezt csinálom. A fokozaok: unfollow, aztán törlés, végül tiltás. A vége már csak akkor, ha erőszakos és agresszív az illető, az szerencsére ritka.
Van egy kedves ismerősöm, aki folyton oravecznórákat oszt meg. Unalmas, de egyelőre jól elvagyok azzal, hogy széttrollkodom – ő meg nem haragszik érte, ez azt a reményt táplálja bennem, hogy talán el is gondolkodik azon, tényleg akkora bölcsesség-e, amit osztott. Hátha.
Én is ilyen naiv vagyok, mindig azt hiszem, hogy! :)
Én nem szoktam ismerőst törölni (attól függetlenül, hogy milyen nézetei/stílusa van, ha ismerem, akkor ismerem, ez tény), viszont cserébe csak olyan ismerőseim vannak, akikkel már legalább egyszer beszélgettem élőben is. Ha valakit meglátok az ismerősök között, és fogalmam sincs, ki az, még szoktam adni magamnak 5 perc gondolkodási időt, és ha az alatt sem jövök rá, akkor általában törlöm, hacsak nem tűnik extra szimpatikusnak (de ha annak tűnik, akkor meg nem felejtkezem el róla, hogy kicsoda :D ). Tiltásig még nem vitte senki, szerencsére, csak a potenciális arab udvarlók (vagy kik ezek??) :D
Sajnos néha még volt osztálytársak közül is előkerül egy-egy náci. Veszélyes üzem.
Jaj, az arab udvarlók, igen… Áááá!
Nekem pár +/- homofób ismerősöm van, próbáltam homoerotikus képek osztásával ritkítani őket, de pár beszóláson kívül semmi sem történt, aztán mivel elég keményen szóltam vissza, egy ideje már nem is véleményezik az ilyen képeket.
Olvastam a forrás cikket is, mikor linkelted és miután kimulattam magam rajta végül is elborzadtam, mert oké, hogy mi, akinek talán semmi komolyabb testi betegségük nincs, mint pl. a rák vagy valami, objektíven próbálva megközelíteni a témát látjuk, hogy micsoda kamugyárosokról van szó. De vajon elgondolkodtak-e az oldalak vezetői, hogy az a sok ezer nehezen gyógyítható betegségben szenvedő ember, aki minden fűszálba belekapaszkodik, hogy életben maradjon,mit élhet át, mikor már a kádban ülve pipacsot rágva énekel nem létező tibeti szútrákat, ne adj isten egy valag pénzt költ csodaitalnak hirdetett mentateára?
Ismerek ilyen angyal hívós zserbószentelőket és legyőzhetetlen ellenszenvet érzek irántuk, ahogy a környezetükre is megpróbálják ráerőszakolni a saját szinkretista marhaságaikat. Szívlapát ügyek ezek.