Vágó István él, és senki se vetette el a gyerekét, mert fiú – Hogyan szűrd ki az álhírt 5 perc alatt?
Ma megint a sokadik értelmes, érdeklődő, világlátott ismerősöm osztott meg kamuhírt a Facebookon, és bevallom őszintén, kicsit eldurrant az agyam.
Ki is írtam:
Miért, miért, miért osztanak meg az értelmes, intelligens ismerőseim (is) napi öt fals hírt, random hoaxot??? Nem, nem lesz kötelező szombati munkanap, nem halt meg Vágó István, nem nyilatkozott az Indexnek chemtrailszóró szakpilóta, nem vetette el a gyerekét a feminista nő, amikor megtudta, hogy fiú, és NEM, NEM, NEM, NEM lesz fizetős a Facebook, viszont hiába posztolod ki, hogy fenntartod a jogaidat az itt megosztott anyagaidhoz, attól még Mark Zuckerberg nem tart pajzsot eléd, úgyhogy a visszaéléseket elkerülendő, légy szíves eleve ne tölts az internetre olyasmit, amit nem akarsz, hogy az interneten legyen. Ja, és a tudnodkel.(sic!)blogspot.hu, a Huff-blog meg a tucatnyi konteó-terjesztő fosoldal nem releváns forrás, röhögjél inkább egy nagyot és foglalkozzál értelmes dolgokkal!!!
Tisztában vagyok azzal, hogy mindenki a saját világnézetének és tapasztalatának megfelelő híreket tartja hitelesnek a legnagyobb valószínűséggel. Ugyanakkor szomorú vagyok, hogy az emberekből ilyen arányban hiányzik a forrásellenőrzés képessége és a kritikai gondolkozás. Nem rájuk haragszom, csak elkeserítő az egész helyzet. Ezért aztán puszta segítő szándékkal arra gondoltam, röviden összefoglalom, hogyan azonosíthatunk egy kamuhírt, aminek csak az a célja, hogy kattints, majd méla döbbenettel, esetleg páni félelemmel megoszd, hogy aztán ennek eredményeként még többen kattintsanak, és ezáltal komoly reklámbevétel termelődjön.
A fontos hír a sok szenny között elveszik – kép: freepress.net
Mielőtt tippekkel látlak el, nézzük meg a folyamatot. A forgatókönyv mindig a következő:
a, láttad a közösségi portálok valamelyikén a megosztást;
b, elolvastad a hírt, megdöbbentél, megbotránkoztál, rettegni kezdtél;
c, megosztod te is a hírt, hogy megkönnyebbülj (vagy mert kötelezően megosztandó, különben elolvasni sem tudod), s ezért a folyamat mással is megismétlődik.
Mi lenne, ha ezúttal másképp történne a dolog? Például: láttad, olvastad, ledöbbensz, megbotránkozol, rettegsz. Oké, most mi jön?
1. Először is, nézd meg magát a hírt.
Azt vizsgáld, hogy az újságírás 5W-je hogyan alakul a konkrétumok szintjén: válaszol-e a cikk a kérdésre, hogy ki, hol, mit, mikor, miért? Nem kell mindegyik kérdésre precíz válasz (sokszor erre a valós hírek esetén sincs mindig lehetőség), de ha legalább kettőre nem adható konkrét válasz, akkor gáz van.
Az, hogy “egy negyvenes nő”, “a magát megnevezni nem kívánó, kormányközeli forrás” és “nemrég”, “a közelmúltban”, egy “amerikai kisvárosban” csinált valamit “hírügynökségi források szerint”, nem elég. Az érdekel bennünket, hogy van-e az 5W-ben olyan nyom, ami ellenőrizhető, rákereshető, tehát nem csak az adott oldal – és a hasonló álhírportálok – kis univerzumában létezik. (Ha van – pl. az Arizóniai Egyetem kutatása vagy éppen a Die Welt című német lap szerint – érdemes ellenőrizni, van-e hasonló cikk az adott oldalon egyáltalán, lásd 4-es pont. A legtöbbször nincs.)
2. Most kattints a főoldalra, és nézd meg, mi ez az oldal, aminek hinni készülsz épp.
Nézd meg, milyen egyéb tartalmak vannak: gyűlöletet keltő, sokkoló, bizarr kishírek az általánosságok szintjén, széles tömegekkel kapcsolatban (a cigányok, a zsidók, a metálosok, a migránsok) nagy igazságokat állító gondolatok, esetleg van értékes, konstruktív, megoldást kínáló tartalom is? Ezután nézd meg a szerző nevét, az impresszumot. Ha nincs, akkor gyanakodj. Ha van, de nicknév és citromail-szintű ingyenes cím a kontakt, gyanakodj még jobban.
Ha pocsék a helyesírás, a nyelvtan, máris biztos a bukóág: az online percműfaj, sehol sem fogsz tökéletes, hibátlan szöveggel találkozni, viszont nem mindegy, hogy elgépelésekről, kisebb központozási bakikról van-e szó, vagy arról, hogy a szerző félanalfabéta és igénytelen. Aki a domainnevet is úgy foglalja le, hogy hiba van benne (tudnodkel.blogspot.hu), az szerinted mennyi figyelmet szán arra, hogy valós, releváns, igényes tartalmat állítson elő?
3. Használd a józan paraszti eszedet: gondolkozz, gondolkozz, gondolkozz!
Gyakran látom, hogy az emberben még mindig van egyfajta ösztönös tisztelet az írott szó felé: hát le van írva, akkor biztos úgy van. Ez kiegészül azzal, amiért a konteók is hasítanak: nem bízunk a kormányban, az állami szervekben, a médiában, ezért az alternatív forrásoknak hiszünk. Ezzel önmagában nincs gond, csak ne tegyük kritikátlanul, különben fehér birkák helyett fekete birkák leszünk: különcök, de birkák ugyanúgy.
Gondold tovább józan ésszel, lehetséges-e az adott sztori. Például a feminista, aki azért vetette el a gyerekét, mert kiderült, hogy fiú. A magzat ivarszerve eleve a 13. héten különül el, de a 15-16. hétig – általában a 20. hétig – nem állapítható meg biztonsággal a kis jövevény neme. Abortuszt ezzel szemben legkésőbb a 12. hétig végeznek a legtöbb helyen. Még az egyke-politika miatt lánygyermekeiket elhagyó kínaiak sem tudják az ultrahangos vizsgálat segítségével megakadályozni a kislányok születését, miért menne akkor mindez fordítva?
Ennél is komolyabb érv azonban, hogy az Injustice Stories, ahol az írás megjelent, egy viszonylag friss oldal, ami társadalmi igazságtalanságokról szól, olvasói levelek alapján. Az oldal kötelező-megosztással nyílik meg (ajaj!), és egy Robert nevű, vezetéknév nélküli fickó (ajaj!) csinálja, aki a Jezebel kérdésére elmondta: olvasói leveleket kapnak, a valóságtartalmukat nem ellenőrzik (ajaj!), de ezt a Lanát (aki a sztorit publikálta) személyesen is ismeri, és együtt döntöttek úgy, hogy egy oldalt hoznak létre (ajaj!), ami az esetét bemutatja, hogy minél többen megértsék az álláspontját.
Lana, akinek szintén nincs vezetékneve (oké, ez nem ajaj, személyes sztorit érthető, ha név nélkül osztasz meg) más abszurd cikket is írt, ami szerint a szintén meg nem nevezett területen és cégnél vezetőként kizárólag nőket alkalmaz, méghozzá képzetlen nőket is, mert egyedül az a fontos, hogy a munkatárs nő legyen. Eléggé úgy néz ki tehát, hogy egyszerű propagandaanyag ez, amely a nőgyűlöletet a gazdasági haszonszerzéssel kombinálja. (De természetesen fenntartom a tévedés lehetőségét, amennyiben “Lana” kiáll a nyilvánosság elé, és arccal, névvel, orvosi papírokkal igazolva mondja el a történetét, amit szerinte annyira fontos, hogy megértsenek az emberek, és amitől annyira “erősnek és magabiztosnak” érzi magát, hogy végül eltüntette a cikket a Injustice Stories oldaláról. Talán majd azt is elárulja, hogy miért éppen egy férfivel együttműködve publikálta a sztorit, amikor elviekben kiirtaná a hímnemet úgy, ahogy van.)
4. Ha még mindig kétséged van, guglizz, wikizz, nézz utána a forrásnál.
Ha a fenti három pont ellenére még mindig kétségeid vannak a hír hitelességét illetően, nézz utána, mit írnak a dologról máshol. Szerepel-e más oldalon a hír? Ha igen, azok kamuoldalak vagy releváns hírportálok, meghatározható szerkesztőséggel, impresszummal? Ha nem, miért nem szerepel sehol máshol a hír? Talán mert nem igaz?
A durvább hoaxok kapcsán általában több helyen megtalálod a cáfolatot is: esetleg maga az érintett – például a halottnak hitt Vágó István – nyilatkozik. Helyesen jársz el, ha ilyenkor mindig egyenesen a forrásnál kezdesz keresgélni: amikor elindult a hoax, hogy a képviselők – két kivétellel, ha jól emlékszem – megszavazták, hogy ingyenes legyen számukra az autópálya, kevesen nézték meg a parlament honlapján, hogy mi is volt az, amit TÉNYLEGESEN megszavaztak. Pedig ha veszik a fáradságot, kiderül, hogy egy egyszerű cafeteria-elem kiterjesztéséről volt szó: vagyis arról, hogy a képviselők korábban bizonyos területeken felhasználható, fix összegű utazási hozzájárulása egy új elemre, az autópályadíjra is kiterjedhet. Nem mindegy, hogy ingyenessé vált számodra a fővárosi tömegközlekedés, vagy pedig a melóhelyeden BKV-bérletet is kérhetsz ezentúl a cafeteria-keretedből. Az előbbi igazságtalanság, az utóbbival semmi gond nincs, függetlenül attól, hogy utáljuk vagy imádjuk-e adott céget – jelen esetben a Tisztelt Házat.
Szóval, nagyjából így tudod ellenőrizni, hogy a hír, amivel találkoztál, igaz-e. Száz százalékos garancia persze nincs, hiszen hazudhat a leghitelesebbnek hitt nyilatkozó is, de hogy azt mondta, amit, az legalább biztonsággal kideríthető nagyjából 5 perc leforgása alatt. Egy idő után rutinos játékos leszel, és az 5 perc 1 perc alá szűkül… csak ehhez muszáj rendszeresen gyakorolni a forrásellenőrzést és a kritikai gondolkozást. Nyugi, egyik sem fog ártani, sőt: inkább használ az élet számos egyéb területén is.
Eszter's Offtopic 
Ha olvasás előtt kell osztani, arról az oldalról mindig távozom,megosztás nélkül. Nem hiszek senkinek.
Nem is csak a hit, hanem milyen agresszív reklámkommunikáció az, ahol nincs választás. Ocsmány üzletpolitika, még ha cuki kisállatos videót is árul.
Én szintúgy. Aztán megnézem még az idővonalamat is, mert néha orvul odatapad, hogy lájkoltam, annak ellenére hogy nem.
Az én gépemen is érdekes dolgok történnek néha, ami a hálózatra van kapcsolva.
Emlékeim szerint a 20. hétre mondják a biztosat a gyerek nemét illetően, előtte is lehet találgatásokba bocsátkozni, de ultrahang és képfelbontás ide vagy oda, ismerősnél a 8. hónapban lánynak hitt gyerek fiú lett. :D
Előfordul, h 15-16. hét környékén is lehet már látni, de egy belógó köldökzsinór megtévesztheti az orvos szemét.
Másrészt pedig az “elkapartatja valahol illegálisan” – sem fog működni, mert az angyalkások nem hülyék, ők se vállalkoznak kockázatos műtétekre, mert ha belehal a páciens, akkor abból vizsgálat lesz. És ők azt nem akarják.
Egyébként igen, abban van némi túlzás, hogy “állapítható meg biztosan”, mert biztosan csak akkor derül ki, amikor megszületik a gyerek… és még az is csak a nemi szerv, nem feltétlenül a gyerek neme. :)
A genetikai nem az egyértelmű, bár elég széles skálán mozog az is.
Gusztustalan dolog ez, de kifizetődő. Példaképp, te is írtál már a neonra félnáci, anonim oldalról átvett, tízsoros konteót arról, hogy medvedisznóember kislányokat erőszakolt az első hivatalos norvég űrrepülés alatt.
(Példa, remélem azért ilyen még nem fordult elő :D)
A lényeg az, hogy ezeknek bevételt jelent a plusz húszezer megosztás és az oldalletöltés a 30 forintért megvett, alja cikkekre… te sem moshatod kezeidet
Sztem te kevered a bulvárhírt az álhírrel. Az álhír bulvár is lehet, de nem minden bulvárhír álhír. Persze tény, hogy van egy nagy közös keresztmetszet.
Igazad van. Egyébként a Vágó halálát hirdető cikkeket fél óra erejéig úgy bevettem, hogy öröm volt nézni.
Épp írom lentebb, hogy írtam már meg álhírt én is véletlenül, mert beszopintottam, de nem azért volt álhír, mert bulvárhír volt… hanem mert álhír volt. :)
Velem egyszer volt olyan hogy kamuhírt osztottam meg. Miután rájöttem hogy baromság, rossz érzéssel töltött el hogy ilyen buta voltam, és úgy éreztem ezzel becsaptam a követőimet.
Ó, velem már olyan is, hogy kamuhírt írtam meg, és csak később esett le a tantusz :D. Töröltem. Az emós kölyök volt az, akinek a szűk gatya miatt amputálnia kellett a péniszét egy koncert után – állítólag. XD Nyilván az emók szívatásáról szólt a dolog. Aztán vénróka lettem. :)
Vagy annyira passzolt az igazságos világról szóló archetipikus meggyőződésedbe, hogy azért hitted el :)
Mi tagadás, ebben van valami, de ez nagyon finom, cizellált megfogalmazás volt. XD Meg ez az időszak volt ráadásul, amikor az emókkal mindig történt valami, mert sokan voltak. Volt egy orosz gótmetálos, aki az emós barátnőjét megette krumplival… na, az pl. nem álhír volt, de elég bizarr és vérfagyasztó így emó-vonalon. meg amúgy is.
Most hagytam abba a mondatot, amiben rém összezavarodva akartam megkérdezni, hogy mi olyan bizarr már abban, ha valaki a barátnőjét megeteti krumplival? Vagy hogy a krumpli tilos étek-e az emós szubkultúrában? :D
Hú, most megtaláltam a cikket, igazi trashbulvár, de vérfagyasztó. Ááá.
http://velvet.hu/sztori/2010/04/07/megolte_es_megette_fiuja_a_16_eves_orosz_lanyt/
Uhh, de durva. De ezek asszem nem gótok voltak, hanem pszichopaták.
szép estét emberek!
van egy gyomrom, meg tök szívesen megkajolok egy rakott krumplit vagy egy jó pörcit nokedlával egy fűrész 1. vagy egy Cannibal Holocaust nézése közben, de eeez cifra O__o
volt 2 perc hatásszünet… igen vizuális alkat vagyok, na!
Ha a fészen valami nagyon hihetetlen jelenik meg, az első dolgom máshol megnézni. Ha meg videó érdekesség, akkor a kötelező megosztás a biztos pont, hogy nem szabad megnézni.
Ja, a kötelező megosztás és lájk a legundorítóbb dolog a világon. Minden undorító, ami az ember más szabadságát nem korlátozó szabad akaratát befolyásolja, úgyhogy… brr.
Én anno megfogadtam, hogy ilyeneken nem akadok ki, és nem kezdek parttalan vitákba. Tegnapelőtt mégis megtettem. Erre szembejön ez a poszt is. Hát ez van. :D
Vannak emberek, akik nem tanulnak semmiből (vagy csak az átlagnál nagyobb a kiváncsisági faktoruk) és kattintgatnak mindenre hol ész nélkül, hol jobban. Aki meg “előre lájkolós” oldalakról képes tájékozódni, azzal már nem is lehet mit kezdeni :)
Nah, elolvastam az abortalo feministas cikket (mazochista-e vagyok?), az van benne, hogy a nyolc honapos magzatat vetette el, aki egy darabig meg mozgott, o meg nevetve nezte, amikor mar nem, mert megszabaditotta a vilagot egy szornyetegtol.
Asszem, hogy meg a szuresi modszertannal is jobban erdekelne az, higy kik irjak az effele mocsok alhireket es miert? Es a szimplan debil dolgokat (a NASA bejelenti, hogy dec 16-22 kozott koromsotetseg lesz a foldon), kik es miert? Milyen motivacioja van ilyenekre epeszu embernek?
Kérdés, hogy épeszűek-e. A feministaabortuszosnál mondjuk egyértelmű a motiváció: a feminizmus diszkreditálása.
Én nagyjából értem őket. A motivációk általában:
1. annak a tételnek a bizonyítása, hogy az emberi faj elaljasodott, a világot a háttérhatalmak és a sötétség fejedelme dróton rángatják, ideje visszatérni az ősi szkíta sámánizmushoz/tiszta keresztény tudatossághoz és értékrendhez, hiszen ránk vár a világ felébresztése is;
2. közben jó sok kattintást generálni, eladni egy vödör pénzért a reklámfelületet, és jól élni addig is.;
3. ezek tetszőleges kombinációja.
(Sokan persze simán nőgyűlölők, mindenféle mozgalmi háttér nélkül, mert nyilván kevés tapasztalatuk van csajozás terén és azok is pocsékok, de ebben nem a saját felelősségüket vizsgálják… plusz trendi mellé is ez a nőgyűlölet épp megint, bizonyos időszakokban jobban virágzik, máskor kevésbé.)
Az egyéb felületeknek, szerzőknek nagyon gyakran egy-egy intézmény, emberjogi mozgalom kredibilitásának aláaknázása a cél, pl. feministák, LMBTIA-színtér, független tudósok,NASA, satöbbi. A legegyszerűbb blődséggel ábrázolni és/vagy emberevő szörnyetegként bemutatni ezeket a csoportokat, mert akkor az átlagember el fog határolódni ahelyett, hogy azonosulna a céljaikkal. Tiszta sor.
Hogy igazságosak legyünk, nyilván a jobboldalnak és pogányság/New Age/kereszténység spiritualitásának is van egyfajta démonizációja a másik oldalon, mármint nem a felsorolt emberjogi mozgalmak és tudósok részéről, hanem bizonyos “baloldali”, magát liberálisnak *gondoló* körökben: eleve stigma kíséri a nemzeti zászlóhasználatot, a konzervatív gazdaságpolitikát, és nekem kicsit elszorul a szívem, amikor Nótár Mary keresztény megnyilvánulásain röhögnek az ateista fehér pasik a tumblr-ön, vagy ahogyan a vicces Chemtrail-csoportban is kontraproduktív az, ahogyan egyesek minden testnél túlmutató magyarázatot az ember létezésére és működésére kiröhögnek, mert szemellenzősen csak az anyagban gondolkoznak, ami egy meglehetősen reduktív álláspont.
Az odáig oké, hogy én pl. konzervatív keresztényként vagy liberális ateistaként gondolkozom valahogy, de a másik hitét, döntéseit, amivel senkinek se árt, folyamatosan gúnyolni, megkérdőjelezni, kiröhögni és hiteltelenné próbálni tenni… na, az azért nem kóser. És nem, nem a poénos valláskritikára gondolok, hanem arra, amikor személyeket, embereket igyekszenek hitelteleníteni azzal, hogy KIFORGATJÁK a szavaikat, vagyis kvázi álhírt építenek köré. Hogy ki kezdte? Fuck knows, de sok példát látok erre, és gáznak tartom a jelenséget.
“Hogy ki kezdte? “Nem mindegy? Fontos?
Nem, szerintem se.
NAmost itt ez a cikk, ami maga is kérdésként tálalja az abortuszos történetet, igaz, messze nem olyan durva sztorit, mint a fészen terjed.
http://index.hu/kulfold/2015/02/10/elvetette_gyermeket_egy_feminista_mikor_megtudta_hogy_fiu/
A Jezebel elég szépen kibontja a témát (http://jezebel.com/that-fake-feminist-aborts-baby-boy-story-fooled-so-many-1685182760). Ez az Injustice Stories egy viszonylag friss oldal, ami társadalmi igazságtalanságokról szól, olvasói levelek alapján. Az oldal kötelező-megosztással nyílik meg (ajaj!), és egy Robert nevű, vezetéknév nélküli fickó (ajaj!) csinálja, aki elmondta: olvasói leveleket kapnak, a valóságtartalmukat nem ellenőrzik (ajaj!), de ezt a Lanát (aki a sztorit megírta) személyesen ismeri, és együtt döntöttek úgy, hogy egy oldalt hoznak létre (ajaj!), ami az esetét bemutatja, hogy minél többen megértsék az álláspontját. Lana, akinek szintén nincs vezetékneve, más abszurd cikket is írt, ami szerint a szintén meg nem nevezett területen és cégnél vezetőként kizárólag nőket alkalmaz, és képzetlen nőket is, mert az a fontos, hogy nő legyen. Eléggé úgy néz ki, hogy egyszerű propagandaanyag ez, amely a nőgyűlöletet a gazdasági haszonszerzéssel kombinálja. De természetesen fenntartom a tévedés lehetőségét, amennyiben “Lana” kiáll a nyilvánosság elé, és arccal, névvel, orvosi papírokkal igazolva mondja el a történetét, amit szerinte annyira fontos, hogy megértsenek az emberek, és amitől annyira “erősnek és magabiztosnak” érzi magát.
Aha! Köszönöm.
Volt amúgy egy hasonló erkölcsi alapokra épülő abortuszvita is pár éve, máig él az oldal, most nem keresem meg, meg reklámozni se akarom. Arról szólt, hogy a középosztálybeli fehér értelmiségi amerikai házaspár megszavaztatja a nyájas olvasót, elvetessék-e a kis jövevényt vagy sem, és az alapján döntenek és cselekszenek. Az érv az abortuszra az volt, hogy kényelmesen élnek így és sikeresek a munkájukban, nem akarnak változást, és amúgy is túlnépesedés fenyegeti a földet. Ellenérvként pedig minden héten posztolták a baba fejlődésének állomásait, és ultrahangképeket is. Nyilván milliós látogatottságuk volt, óriási médiavisszhanggal, de az egész egy elég erkölcstelen abortuszellenes kampány volt, nem több. Tegyük persze hozzá, hogy ha egy pár VALÓBAN olvasói szavazatok alapján dönti, döntené el, hogy vállalja-e a gyereket, akkor természetesen – bárhogy is döntsenek – megérdemlik a seggberúgást, és sterilizáltassák magukat inkább, jobb lesz mindenkinek.
Ma reggel lattam egy olyan cikket, hogy “Az ember aki szexelt a delfinnel”, es mintha aradozva meselte volna a faszi, hogy micsoda elmeny volt, “mintha magaval az oceannal szerelmeskedtem volna”, teljesen kimosta belole a gyerekkoraban elszenvedett abuzust. Azota se vagyok benne biztos, hogy hallucinaltam-e ameddig meg nem erte el a kivant szintet a reggeli koffeinkoncentracio a veremben, vagy most valahol egy delfin azon gondolkodik, hogy neki kivel kene dugnia, hogy ezt az abuzust kiheverje.
Szia! Részletkérdés, de a 3-as pontban említett “12 hét a világon bárhol” nem egészen így van. Az USA-ban kb. 20-24 hét, ld. Planned Parenthood oldalán:
http://plannedparenthood.tumblr.com/post/45196618274/how-late-in-a-pregnancy-can-you-get-an-abortion
Vagy itt:
http://www.whattoexpect.com/wom/pregnancy/how-late-can-you-get-an-abortion-in-the-united-states.aspx
Köszi, azt a részt most javítom.
A neten eddig is ellenőriztem általában a forrást. Megnézem hol jelent meg a hír és ha ezután se tudom eldönteni megguglizom. Offline viszont sajnos sok álhírt elhiszek és továbbterjesztek. Egyszerűen azért mert a haverjaimon nincs gomb, amivel el lehet menni a főoldalra és megnézni milyen cikkek vannak ott, bár általában azért tisztában vagyok vele ki mennyire megbízható, de néha nem. Ilyenkor én is lelkesen továbbadom a hülyeséget, élőszóban vagy néha fórumokon és később jut eszembe hogy ezt már rég meg kellett volna gugliznom. Szóval ebben még fejlődnöm kell, hogy az offline terjedő álhíreket is leellenőrizzem.
Egyébként az is nagyon jellemző, hogy mit hisz el az ember. Például az, hogy megszavazták, hogy ingyenes legyen nekik az autópálya, sajnos teljesen hihetőnek tűnt. (Ezt az álhírt is élőszóban kaptam és terjesztettem tovább, amíg el nem olvastam a neten, hogy azért nem teljesen.)
Igen, az ugyanis, hogy a T. Ház megszavaz magának valamilyen kedvezményt, ami másoknak súlyos pénzekbe kerül, sajnos nem volna egyedülálló, megdöbbentően újszerű jelenség. Hát igen, tesznek azért, hogy bármit elhiggyünk róluk. (Nekem is csak bizonyosfajta elfogultság miatt, a kivételek lettek gyanúsak. :D)
Szégyenkezve vallom be, hogy azt múlt héten én is megírtam, de a Daily Mail cikkében nem esett szó abúzusról. A fickó viszont váltig állította, hogy a delfin csábította őt el, és végig tudatában volt, mi történik, ráadásul nagyon élvezte. És hogy a kapcsolatuk több volt szexnél, igazi párkapcsolat volt. Nem tudom, hol van ilyenkor a PETA. Vagy ha delfin tényleg akarta és élvezte, akkor mit szarakszunk random érzéketlen partnerekkel, amikor a delfin is komolyabb érzelmi közelséget tud adni a kielégülés mellett.
És még intelligens is, most esik csak le, tehát most be kéne gerjednem.
Lehet, hogy csak azért nem gerjedsz, mert nem nézted meg közelről azt az áramvonalas testét ööö, áramvonalas _kemény_ testét, és sose beszélgettél el vele a humanizmusról … nem, nem biztos hogy lehetünk ennyire önzők, a cetizmusról egy kávé mellett.
Asszem letörlöm én is magam a társkeresőről és megnézem, hol van a legközelebbi delfinárium.
Ja, egy ilyen fickó nem humanista a legjobb esetben sem, hanem delfnista. Az igazi interracial sex, ennél interraciálisabb már nem lehet. (Adtam most ezzel is a guglinak!)