Aktuális

Élet a MacBook Airrel I.: a mugli ismerkedik

Úgy terveztem, akkor írok majd a Macről, amikor már csukott szemmel is komfortosan tudom használni, de mivel ez ki tudja, mikor következik be, inkább ezen a napon zúzom össze környezettudatos ökoimázsomat a fogyasztói társadalom túlárazott státuszszimbólumának boldog birtokosaként tetszelegve. (Aztán majd írok egy második részt is bölcs, öregrókás tanácsokkal, ha már csak nosztalgiával gondolok a kezdeti napokra.) Sosem volt még azelőtt a kezemben semmilyen Apple-kütyü egy percre sem, úgyhogy izgalmas felfedezéseken vagyok túl, az biztos.

macbook-air-2_3

De mi a francnak neked egy MacBook Air, amikor…?

Digitális nomád vagyok, 2008 óta nem használok asztali gépet és wifit, hanem netbookkal és mobilstickkel élek. Mivel egyetlen gépem van, ami a munkaeszközöm, nem használhatok tabletet billentyűzettel, és mivel gyakran vagyok úton, kizárólag a 11″-os méretben gondolkozom (nem, nem túl kicsi, pont kényelmes, nem dolgozom íróasztalnál). Noha a 15″-os méretben valóban vannak komoly versenytársai a MacBooknak a barátibb árkategóriában, a 11″ az a szegmens, ahol eleve nincs nagy mozgás, és itt a MacBook Air már kiütéssel győz. (Legalábbis ha arról van szó, amire és ahogy én használom a gépet, úgyhogy ugorjuk az alternatív tippeket a kommentszekcióban, ezzel most elleszek egy darabig.)

Először az MSI Windet használtam, aztán a Lenovo ThinkPadre váltottam (ezt most sem nyugdíjaztam azért), de van néhány dolog, amiben ezek a gépek nem versenyezhetnek a Mac-kel, ami:

  • azonnal indul, ahogy felütöm a fedelét, nem kell várni, amíg bootol (amikor csak 15-20 perces, de azonnal elvégezendő munkám van, ez óriási előny);
  • akár kilenc (!!!) órán át bírja a strapát az akksi, bárhol, bármikor (sokat vagyok úton);
  • mindössze egy kilót (!!!) nyom, tehát habkönnyű, súlyra és vastagságra is a fele az előző gépnek, ami jövés-menéskor szintén hatalmas előny (és elég kis női táskában elhelyezni);
  • meghökkentően tiszta és éles a képernyő minősége az eddig ismert és megszokott rendszerekhez képest
  • kényelmes az egész: ez a legjobb touchpad, amit ismerek, és ahogy a billentyűzet világít a sötétben…. ahhh!

Így aztán, amikor az Extreme Digital kínálatában 349 ezerről 279-re értékelték le az Airt, rögtön meg is rendeltem, és rettenetesen fostam, hogy mit fogok kezdeni vele. Annyira, hogy egy hétig meg se mertem bontani a csomagot: én egy elég oldschool fajta vagyok, ragaszkodom a megszokotthoz, nehezen váltok. (Ezen a ponton muszáj megemlíteni, hogy a Telenor fél ügyfélszolgálata kellett ahhoz, hogy a mobilsticket telepítsék, mert speciális beállítások kellenek hozzá, és erre a mac-es ismerősök se jöttek rá, nem még a mactelenek. De aztán happy enddel zárult a történet.)

overview_osx_hero

És már megszoktad?

“Dehogy is, ezt sosem lehet megszokni!” – bukna fel belőlem az igazság, de ez erős kifejezés. Persze, húsz év után nehéz kiégetni bizonyos ösztönöket és hiányoznak a megszokott dolgok, másfelől viszont már öt nap után úgy átálltam, hogy lassú, lomha, nehéz, homályos képminőséget adó bóvlinak tűnt az alig 2,5 éves Lenovo ThinkPad ehhez a kütyühöz képest. Pedig a Lenovóm is szép gép, elégedett voltam vele mindig is.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy csak akkor ismerkedem, amikor muszáj, egyébként “csak” használom (aláírom, ez egy erősen nárcisztikus-soviniszta megközelítés, de velem is bántak már így). Így lassan, hétről hétre jön el egy-egy pont, amikor ráébredek, hogy bizonyos dolgokat még mindig nem tudok, és akkor guglizok, kérdezek… és káromkodom is néha, de azért lassan összeáll a kép..

Miért káromkodsz?

Két terület ad okot olykor erre:

  • az automatizmusokat nehéz felülírni, és néha még melléüt az ember – azt már fejből tudom, hogy a * például kérdőjel+alt+shift, a @ meg Q+alt, a printscreen pedig teljesen váratlan és értelmetlen módon 3+cmd+shift (ehhez meg kell támasztanom a gépet, mert két kéz kell hozzá, ezek egymástól tök távol eső billentyűk!!!), de azért ha elbambulok, csak sikerül bezárnom mindent, amin dolgoztam, hehe, ahogyan a ctrl c-t is nehéz cmd c-vé alakítani húsz év után… a többi csodához meg ott van kinyomtatva az Apple billentyűzetkiosztás című hiánypótló dokumentum… (annyit azért még elmondanék, hogy amikor megtudtam, hogy a jobb klikkhez a touchpad jobb sarkát kell két (!) ujjal érinteni, annyira meglepődtem, mintha egyenesen két duplaszaltót kéne csinálnom a szőnyegen a “megnyitás új lapon”-hoz, de aztán ezt is megszoktam)
  • kissé zártnak és szigorúnak tűnik a rendszer, és egyelőre még nagyon hiányoznak a megszokott programok (valószínűleg azért, mert nem ismerem az új alternatívákat) – elsősorban a Microsoft Word hiányzik, mert ez a Pages nevű izé olyan, mint a Jegyzettömb, helyesírásellenőrzőt sem sikerült telepíteni hozzá… így a print anyagokat egyelőre online, a Firefox spellcheckjével ellenőrzöm, de nem írhatom meg őket eleve itt a kötőjel-gondolatjel- és az angolos idézőjel-probléma miatt, mert azért az olvasószerkesztők lelki világára is tekintettel kell lenni. És nem hittem volna, de nagyon hiányzik az Irfranview is, amivel az online szerkesztéskor a képeket kicsinyítettem eddig le.

macbook-air-keyboard

És most hogy állsz?

Úgy, hogy egy darabig felesben használtam a MacBookot és a Lenovót, de egy hete be sem kapcsoltam az utóbbit. Most elutazom pár napra, és a Lenovót nem viszem, mert most már tulajdonképpen bármit meg tudok csinálni a Mac-kel is (legfeljebb baszogatok pár ismerőst a kritikus pontokon, haha – köszönöm mindenkinek, aki mellettem állt az elején, without you, I’m nothing).

Ha kevesebbet dolgoznék, és jobban ráérnék keresgélni és kísérletezni, valószínűleg már előrébb lennék, de így őszintén szólva guglizás és töltögetés helyett megnyitom a picmonkey.com-ot, és ott méretezem át vagy vágom meg a fotókat, pedig van bizonyára klassz képszerkesztő program a Windows világán túl is, sőt.

Összességében véve elégedett vagyok, és a hiányosságok inkább engem minősítenek, mint Steve Jobsot. Aki nálam proaktívabb és kísérletező kedv hiányában sincs, hamarabb át fog állni a nulláról, mint én. Ha már rutinos játékos leszek, újra sommázom a tapasztalatokat.

Reklámok
Eszter névjegye (857 Bejegyzés)
Üdvözöllek. Barok Eszter a nevem (nem véletlen a domain sem!), örülök, hogy benéztél hozzám. Foglalkozásom szerint szerkesztő, cikkíró, fordító, blogger, szöveggyáros vagyok. Én írom ezt a naplófélét. Nem kell mindenben egyetértened, az viszont elvárás, hogy tisztelettel kezeld a sajátodtól eltérő véleményeket. Van egy klassz kis közösség, jókat szoktunk beszélgetni itt.

6 hozzászólás Élet a MacBook Airrel I.: a mugli ismerkedik bejegyzéshez

  1. Gratulálok a szintlépéshez! Nagyon sokan oda vannak a Apple termékekért és be kell valljam én is eltöltöttem pár boldog órát már a céges iPadem társaságában – igaz az tényleg csak digitális magazinolvasóként használható komolyan.

    A cégben az irodánkba beraktak egy kétmilliós MacPro-t, csak néztük, mint a gyerekek az ajándékokat a karácsonyfa alatt, meg voltunk őrülve. Aztán lassan rájöttünk, hogy, akik ott melózunk, annyira spéci melókat tolunk, hogy még szórakozásból sem tudjuk használni.

    A felhasználói felület és op rendszer attól függetlenül, hogy tulajdonképpen Linux sokkal egyszerűbb ezt aláírom :). Majd várjuk az új tapasztalatokat.

    By, the way én is most jöttem le a Lenovo notebookomról és visszaváltottam komolyabb melók miatt asztali gépre. Azt hiszem engem meg nagyon magával ragadott ez a PC éra még annak idején – pláne az “építsd meg a saját gépedet” hozzáállás. :)

  2. A hozzállásom hasonló, én is oldschool fazon vagyok. :) A billyentyűzet parancsokból csak azt tudom, ami nagyon kell. Képeket átméretezni a Megtekintőben szoktam: ha megnyitod a képet, a felső kis táskára kattintva előjön a szerkesztőléc és a két nyíllal jelölt négyszögre kattintva máris átméretezheted. Arra sajnos még nem sikerült rájönnöm, hogy csoportos átméretezést hogyan kell csinálni, ha esetleg rájössz, szívesen venném a tippet.

  3. A PhotoScape program ingyenes és rém egyszerű használni.

  4. MS Office van Macre. Asszem pont nemrég release-elték az új verziót, ami már normálisan fut (Excelezni igazi seggfájás volt az előzővel).

  5. Több fénykép egyszerűen a Megtekintő programmal méretezhető át, amit már más is említett. A trükk annyi, hogy a nyitott Megtekintőre húzol rá több képet, akkor azt mind be tölti lista szerűen. Itt vagy egyesével, CTRL-el kijelölgetve, vagy CMD+A az összeset bejelölve tudod őket szerkeszteni, ha a kis táska ikonra kattintasz a felső sávon. Innen már vagy a menüből kiválasztva, vagy nyilacskás ikonnal menni fog a méretezés. Én gyakran használom, van hogy 70-80 fotót is evvel manipulálok egyszerre. Kényelmes, gyors, és nem kell hozzá külső program.

1 visszakövetés / visszajelzés

  1. Az szörnyű első világbéli szopástengerrűl, melyet átéltem vala | Eszter's Offtopic

Örülök, hogy beszélsz, kérlek gyűlölködés nélkül tedd, miután figyelmesen elolvastad és megértetted a szöveget.

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: