Aktuális

Spirituális szexizmus

A spirituális szexizmust mindannyian ismerjük, de sokszor fel sem tűnik (épp úgy, ahogy párja, a spirituális sovinizmus is szépen illeszkedik bizonyos szubkultúrák hitvilágába, amelyek a Mag népe, a választott nemzet fényhozó küldetése körül forognak, a TE-remtés ősi nyelvén, természetesen a többi kultúra – különösen Izsák gyermekeinek hazug, sötétség fejedelmétől származó tanai – fölé emelkedve). Ami ezoterikus(nak csúfolt) berkekben a Joós István-, a Müller Péter-, a Gonda István-féle “szeretetteljes, passzív, befogadó, megbocsátó, otthonteremtő női energia” kultusza, annak párja a kultúrkereszténységben a Kinder-Küche-Kirche szemlélet. Mindkettő a hiperpatriarchális csomag része, amely a nőt úgy küldi melegebb éghajlatra, hogy az még meg is köszöni a szíves invitálást, és gyorsan befizet egy királynéképző vagy férfibevonzó kurzusra, mert elhiszi, hogy csak így ismerheti meg valódi önmagát, és válhat szerethetővé.

Egyenlőek.

Egyenlőek.

Fakadhat “a spiritualitás” természetéből a fals hierarchia?

Elöljáróban két dolgot érdemes megemlíteni. Az egyik az, hogy hiába adott jó néhány közös pont, nincs egységes frontja ezeknek a főként neopogány/new age szellemi irányzatokhoz tartozó csoportosulásoknak. Ezért általánosságokat írok, amelyek bizonyos körökben nem csak feltűnnek, de torz keretet is kapnak, félreviszik a megértés fonalát. Az azonban kiemelendő, hogy a jelenség nem magára a minden-egy szemléletre, hanem inkább egyes spirituális tanítókra és (ezáltal) követőikre jellemző, hiszen a panteizmus ideológiájában eleve kizárja az alá-fölérendeltséget ezen a szinten. (Szép is volna: minden egy, de én “egyebb”, “elsőbb” vagyok, “szolgálj engem”? Na ne már.) Igen, ezek hála a jó égnek nem mindenütt vannak jelen, egy-egy wiccát, esszénus hitet, skandináv őshitet követő arc például joggal rázhatja a fejét, hogy náluk férfiközpontú maszlagról szó nincs, és jól kiröhögik a patriarchális idomítási kísérleteket. Ettől függetlenül azonban muszáj beszélnünk a többségi társadalom számára lebutított, naplementés idézetes lapocskákra préselt, üzleti célokra szánt deviációkról, mert rendkívül károsak.

Itt jön a másik fontos tudnivaló: ezeknek a szellemi iskoláknak a többsége mindig is közelebb állt a férfi-női egyenjogúsághoz, mint az ábrahámita (értsd: Ábrahám istenét imádó) hit bástyái, a júdaizmus, a kereszténység és az iszlám, hiszen a felsorolt vallásokban egyértelműen hímnemű az isten, férfi az ő képmása (belőle szakad ki az oldalborda, aki az istenmást megkísérti, bűnre csábítja, majd bukásba taszítja), férfiból van minden tanítvány, próféta és a messiás, és a szellemi vezetők napjainkig is kizárólag férfiak közül kerülhetnek ki. Egyedül a kereszténységből emelkedik ki Szűz Mária szexustól megfosztott, magányos alakja, amely főként – de nem kizárólag – azokban az országokban tudott kultusz-méretekig nőni, ahol korábban a teremtés női arca is imádat tárgya volt, vagyis istennő-alak is létezett a pogányság lokális változatában.

Mit nevezünk spirituális szexizmusnak?

Most pedig nézzük meg röviden a spirituális szexizmus alapgondolatát. A spiritualitás világnézeti formák összessége, amelyek elsősorban a szellemi, természetfeletti erők, illetve a lélek értelmezésén, magyarázatán alapulnak, míg a szexizmus nemek szerinti hátrányos megkülönböztetést jelent.  Szótári definíció szerint  ez indulhat onnan, hogy az erő, az aktivitás, a racionalitás, autonómia hagyományosan férfias tulajdonságok, míg az ellentéteik – gyengeség, passzivitás, érzékenység, függőség – a nőkre jellemzőek: ebből egyértelműen látszik, hogy a férfi nemhez sokkal előnyösebb tulajdonságokat társítunk. Az elnyomás eszközéül szolgáló szexista ideológia hatása aztán egészen odáig nyúlik, hogy évezredekre eltűntek a nők, és hiába egyenlő a két nem papíron a 20. század második fele óta, a gyakorlatban még mindig brutális aránytalanságokat figyelhetünk meg – többek között például – a közéletben is, amely az egész társadalom arányos leképzése kellene, hogy legyen.

Hogyan jelenik meg mindez a spiritualitásban? Gyakran halljuk, hogy a férfi a Nap, a nő a Hold, és a Nap a nagyobb, az erősebb, a fényesebb. A férfi a tűz, a nő a víz. A férfi a pozitív pólus, a kiáradó, hódító, szellemi szinten teremtő energia, míg a nő a negatív pólus, a befogadó, behódoló, fizikai szinten teremtő (vacsorát készítő és gyermeket szülő) háttérország, a férfi támasza. “A nő munkája a férfi” – mondja Joós István. “Lehet bármily aktív a nő napközben, ha este nem teljesíti női feladatait-békés légkör, finom vacsora, meghallgatás, kívánatosság – akkor azon a napon gyakorlatilag semmit nem tett magasabb szempontból lelki fejlődéséért” – teszi hozzá Gonda István (a teljes gondolatlista a férfiarcú, nagyfalloszú Istenről egy öt évvel ezelőtti posztban olvasható, tessék csak nézni).

Mi is a baj ezekkel a gondolatokkal?

Ezt stílszerűen három szinten érdemes megvizsgálni. Először is egy nature-nurture kontextusban, ami a velünk született tulajdonságokat és képességeket veszi figyelembe, majd azt összeveti a minket érő környezeti hatásokkal, tágabb értelemben véve: a szocializációval. (Hiába lehetne második Mozart az etióp kisgyerek, ha soha életében nem lát zongorát, de még hangszert sem, aztán ötéves korában elviszi a tífusz.) A harmadik szint nyilván a szellemi szint, amit szellemi iskolák esetében aligha hagyhatunk figyelmen kívül.

Nézzük csak. Az egyént – akár a gyakran előrántott evolúciós biológia szintjén vizsgálva – többé-kevésbé ugyanazok a motivációk hajtják nemtől függetlenül (a Maslow-piramis sem más a két nem esetében), ezen belül viszont rengeteg különféle lehetőség létezik a nemi szervektől és a hormonháztartástól függetlenül, amelyek felülírják a férfi-női fizikai megnyilvánulás kereteit. Az egyéni képességkészleted és sajátos tulajdonságaid összessége nagyobb arányban határozza meg, hogy mennyire vagy aktív vagy passzív, racionális vagy intuitív stb. – vagyis milyen a karaktered -, mint az, hogy férfi vagy női testben jöttél-e a világra. Ez nem jelenti azt, hogy nincs hatása a személyiségedre a nemi identitásodnak, de korántsem ez határozza meg minden preferenciádat és reakciódat: mókás volna, ha így lenne.

Itt jelenik meg a szocializáció, ami rengeteget árnyal ezen a képen. Hiába születtél valamilyennek, ha csecsemőkorodtól kizárólag olyan – implicit és explicit – mintákat kapsz, amelyek egy gyökeresen más irányba terelnek, ezért csak komoly önismereti munka, nagy bátorság és számos áldozat árán lehetsz önmagad, ha egyáltalán. Itt nem csak arról van szó, hogy hamar megtanulod, mi “a női/férfi viselkedés, munka”, hanem arról is, hogy ha a környezet például a férfi-promiszkuitást alapértelmezett evidenciaként kezeli (“hajtja a vére, hát férfiból van szegény”), de a nőtől az abszolút hűséget várja és a félrelépést súlyosan szankcionálja (jobb helyeken “csak” címkézéssel, rosszabb helyeken kövezéssel), akkor a kalandokra vágyó nő talán magának sem ismeri be, ha másfelé hajtják az ösztönei.

Fontos tudni
A férfiközpontú társadalmi berendezkedés következtében a női nem olyan mértékű elnyomással nézett szembe az elmúlt 2 ezer évben (ne feledjük, hogy még az elmúlt 60-80 évben is másodrendű állampolgár volt a nő), hogy idő kell a gyógyuláshoz, ami bizonyos esetekben kompenzálással jár, ez egy ilyen helyzetben aligha kikerülhető. A harmónia, az EGÉSZség csak ennek a ténynek a figyelembevételével állhat vissza hosszútávon. (És igen, itt látszik az is, hogy a nő elnyomásával a férfi is sérült, hiszen az egyik nem másik fölé rendelésének – bármelyik is legyen az – egy mélyebb szinten, hosszútávon csak vesztesei lehetnek.)

Aztán persze a materiális szint mellett megjelenik a spirituális értelmezés is: abból induljunk ki, hogy mögöttünk minimum egy világév, amelynek során férfi és női megtestesüléseink is voltak, tehát mindenkiben mindkét energiaminőség és emlékfoszlány megvan. Változó – és testtől független – hogy épp melyik a dominánsabb, míg maga a szellem nemtelen/kétnemű, a polaritás és a duális világ fölött áll. Mindenesetre “te nem a név, és nem a forma vagy”, a szellemednek egészen biztosan nincs pénisze vagy vaginája, és a spiritualitásban a célod az, hogy a mindennapok szintjén kapcsolódni tudj ezzel az isteni részeddel is.

És akkor most mi a teendő…?

Az egyenlőség nem egyformaságot jelent, tehát csodálatos dolog, ha férfiasságot és a nőiséget büszkén megéli az ember (én is imádok nő lenni!), ez azonban nem alá-fölérendeltséget, hanem mellérendeltséget jelent. Ahogyan a kereszténység analógiájában a nő oldalborda, akit a férfi oldalából – nem homlokából, hogy fölérendelt, és nem talpából, hogy alárendelt legyen – vett ki a Teremtő, úgy a Nap és a Hold analógiája is a Föld viszonylatában működik, amikor is a közös cél a bolygónk táplálása, amelynek során mindkét égitest szerepe ugyanakkora, és egységként működik a kettő. Nem véletlen, hogy a székelykapun is egyforma méretben kerül ábrázolásra a Nap és a Hold – köszi a remek példát, Gáspár Kati!

Óriási gyógyító ereje van annak, ha a férfiasság és a nőiesség ünneplése mellett a spirituális hátterünktől függetlenül az embert tiszteljük mindenkiben, a rothadó húson túl pedig a szellemet is látjuk, amely mindezt mozgatja. Ha így gondolkozunk, elképzelhető-e az, hogy bárkit is tudatosan magunk alá rendeljünk, a saját szolgálatunkra fogjunk? Aligha, hiszen egy panteista szemlélet alapgondolata kizárólag az lehet, hogy… nem teszek mással olyat, amit nem szeretnék, hogy velem tegyenek, és ebben a másik ember útjának elfogadása és tisztelete is benne kell, hogy legyen.

Nem uralja egyik a másikat

Nem uralja egyik a másikat

Advertisements
Eszter névjegye (841 Bejegyzés)
Üdvözöllek. Barok Eszter a nevem (nem véletlen a domain sem!), örülök, hogy benéztél hozzám. Foglalkozásom szerint szerkesztő, cikkíró, fordító, blogger, szöveggyáros vagyok. Én írom ezt a naplófélét. Nem kell mindenben egyetértened, az viszont elvárás, hogy tisztelettel kezeld a sajátodtól eltérő véleményeket. Van egy klassz kis közösség, jókat szoktunk beszélgetni itt.

23 hozzászólás Spirituális szexizmus bejegyzéshez

  1. Rózsa Ildikó // október 11, 2015 - 00:59 // Válasz

    Eszter, régóta csodálód vagyok. Minden nagyon jól indokolt, meggondolt, érzelmileg alátámasztott, amiket írsz. Hajrá! Rózsa Ildikó, pszichoanalitikus-jelölt (NŐ)

    • Üdvözöllek itt, de jó, hogy kommenteltél! Na jó, nem (csak :D) azért, mert dicsérsz, hanem mert mindig jó, ha valaki előbújik olvasóként. :)

  2. Vártam már, hogy valaki írjon erről a témáról is és örülök, hogy te lettél az.
    “nem teszek mással olyat, amit nem szeretnék, hogy velem tegyenek”, ez nem alapgondolat mindenkinél. Sok férfi (és nő) abból indul ki, hogy mások vagyunk, így eleve nem lehet ugyanaz a kívánt célunk, ezen felül mindenáron ragaszkodnak, hogy jobban tudják, mi a jó nekem (vagy akárki másnak). Talán mert ez a legkényelmesebb nekik, talán mert ezzel is igazolhatják önnön nagyszerűségüket. Egyszerűen nem hiszik el, hogy nem ettől lesznek nagyszerűek. Legalábbis az én szememben biztos nem.
    Ezoterikus beállítottságúként viszont már foglalkoztat egy ideje ez az általad spirituális szexizmusnak nevezett jelenség. Egyszerűen nem tudok elmélyülni semmilyen ezo témában anélkül, hogy falakba ne ütköznék.

    • És nagyon sok a tévút, elhibázott összefüggés is. Például ott van Villás Béla, amikor a legnagyobb jóindulattal a férfi és a női egyenjogúságról beszél, annak összefüggésében, hogy nem vehetjük el a másik szabadságát, és hülyeség, hogy a férfi poligám, a nő meg monogám, MERT – itt jön a helytelen következtetés – Indiában létezik szekta, ahol a többférjűség az elfogadott, és egy nőnek akár öt férje is lehet. Az alapgondolat tök jó, valóban hülyeség, hogy egyik nem poligám, a másik monogám, hiszen ez egyénfüggő és a szocializáció korlátoz, de a többférjűség az adott közegben gazdasági szűkségszerűség, amiről nem a nő, hanem a családok döntenek, és semmi köze nincs a vágyakhoz, egyéni preferenciákhoz, ösztönökhöz. Szóval még amikor egyenjogúságról beszél egy spirituális tanító, akkor is gyakori, hogy olyan példát hoz, ami sántít… hát ég akkor, amikor az egyenjogúság fel sem merül benne…!

  3. Eszter, tudod hogy imadlak, meg zsenialis es minden effele, de sajna vannak gondjaim az utobbi idok szovegeivel – kezded borzaszto nehezen hozzaferhetove tenni. Bar bizonyara nekem is vannak hianyossagaim ertelmezes teren, de mar kifejezetten munkas es faraszto ugy vegigolvasni, hogy minden mondatban van egy kis idegen nyelvu vagy tudomanyos szlengre ugy hivatkozas, mintha az kozismert lenne. A tema maga k jo es biztos vagyok benne, ha valaki partatlanul es erto kezekkel nyul hozza, az te vagy, de akkor nem lenne rossz ha haromnal nagyobb letszamu olvasokozonsegnek szolna.

    • Ájáj, jó, hogy mondod. Alapvetően közérthetőségre törekszem, csak nagyon nehéz tömören – hosszabb magyarázatok és kifejtések nélkül – kibontani egy ilyen eléggé összetett és árnyalt témát, és ezért valszeg összevonok olyan gondolatokat, amik bővebb magyarázatot igényelnek. Ebben Ivi-Józsi bácsi nagyon jó, de mondjuk cserébe nem is 1200 szavasak, hanem 12 ezer szavasak sokszor a posztjai. De asszem, van olyan, amikor ezt egyszerűen nem lehet megspórolni, mert különben az van, amit most te észrevételezel. Igyekezni fogok középutat találni.

  4. Mennyit gondolkodtam már én is ezen… Mennyiszer fogalmazódott meg bennem is a gondolat… Nagyon örülök annak, hogy most Tőled is olvashatok egy hasonlóan lényegre törő írást!

    “Éva Ádám oldalbordájából teremtetett, hogy mellette álljon; nem pedig a talpából, hogy Ádám eltapossa őt; sem a fejéből, hogy Éva uralkodjon rajta!” – részlet a Szomorú vagyok c. írásomból. (https://amonra73.wordpress.com/2014/11/19/a-no-dicserete-margojara/ )

    • Ó, el fogom majd olvasni ma este, köszi a linket!

    • Ez az oldalborda is érdekes dolog. Mert az első teremtéstörténetben még az van, hogy: “Megteremtette tehát Isten az embert a maga képére; Isten a maga képére és hasonlóságára teremtette: férfiúvá és asszonnyá teremtette őket”. Egyszerre, mint ahogy az állatokat is párban teremtette. És így az Isten képe, hogy férfi és nő. Tehát az Isten sem egyértelmű, hogy férfi, nyilván leginkább nem nélküli, mint az angyalok is.
      Ez egyébként az ábrahámita vallásokhoz is egy kicsit: volt próféta asszony a bírák idejében, aki egyben bíra is volt, tehát az egész nép vezetője: Debora. A Korán is beszél prófétanőkről.

  5. Nagyon jó irás, örülök hogy egyetértünk, tetszett a Jós István-Müller Péter – Gonda István tengely :) (bár Gonda Istvánt nem ismerem, utána is fogok nézni). Az én “filozófiám” is ez, törekedni kell arra, hogy amit nem szeretnék hogy velem tegyenek, azt én se tegyem másokkal. Egyébként a fentiekről még az is eszembe jutott, hogy talán az oktatás motivációs részének is köze lehet a dolgokhoz, ez az osztályozás, versenyeztetés, versengés – ami szintén elülteti a fejekben már idejekorán azt a gondolatot, hogy aki erősebb, gyorsabb, okosabb, gazdagabb, szóval valamilyen területen a többiek fölé emelkedhet, annak előjogai vannak, mégpedig olyan előjogai is, miszerint az egyébként elfogadott viselkedési szabályok alól is mentesülhet. Ez is mindenképpen a férfiak felé “hajtja a vizet’, hiszen a hagyományosan női feladatok vagy nem is mérhetők, vagy senki sem akarja mérni, azok természetesek, háttérfeladatok.

  6. Nagyon jó írás, pedig én ateista vagyok és szkeptikus. Annyit tennék hozzá, hogy szerintem édeskevés, hogy nem tenném azt mással, amit nem akarok, hogy velem megtegyenek, mert az embereknek eltérőek az igényeik. Azt nem szabad megtenni mással, amit a másik nem szeretné, hogy megtegyél vele.

    Írok pár példát. Például mikor a tanár bemegy év elején az osztályba és büszkén kijelenti, hogy ő szigorú és maximalista de magával is az. Pedig a diákok többségét nem vigasztalja, hogy magával is az, vagy esetleg hogy a tanár pont olyan oktatóra vágyna amilyen ő maga, mert amire nekik szükségük van az többnyire valaki aki korrekt, empatikus és érthetően és érdekesen magyarázza el a tananyagot.
    A másik, hogy van egy barátnőm aki többféle küzdősportot is imád és azt a fajta edzőt kedveli, aki ha nem igyekszel eléggé, üvölt és büntetésből rád sóz még fél óra futást és 100 fekvőtámaszt. Viszont ha ugyanez a barátnőm, mikor pl. velünk röpizik vagy kosarazik is ezzel próbálná motiválni a többieket nem kicsit néznénk bunkónak. (Természetesen nem teszi.) Meg nyilván annak se örülnék, ha például szülinapi ajándékként befizetne egy olyan edzőtáborba amit ő szeret, pedig ő csak azt tenné velem, amit ő szeretne, hogy vele megtegyenek. :D

    • Hehe :) Mero Laszlo fejti ezt ki remekul a Mindenki maskepp egyforma c. konyveben.

      • veragelencser // október 15, 2015 - 09:19 // Válasz

        Szerinted ebből adott ő elő? Sajnos az utóbbi időben olvasni nem nagyon van időm, így beérem az ismeretterjesztő előadásaival.

        • Nem tudom, én fordítva vagyok :) előadását nem hallottam sose, csak olvastam.

          • Tőle is kéne már olvasni.

            Én most Pál Ferit fedeztem fel, akivel hót előítéletes voltam (féltem, hogy bakker egy katolikus pap, majd biztos Jézussal fog jönni, aki kivisz az erdőből :). Aztán a könyvesboltban rám köszönt a cím:
            “A függőségtől az intimitásig”
            Szerintetek? Épp ezen járt a fejem.
            Nagyon durva könyv, ajánlom mindkettőtöknek. (Odaadom majd, csak még van egy fejezet, meg elígértem egy körre már.)

      • G.B. Shaw meg azt mondja (kb.)
        : ne tedd felebarátoddal, amit te szeretnél magadnak – hátha más az ízlése.

  7. veragelencser // október 15, 2015 - 09:32 // Válasz

    “És monda az Úr Isten: Nem jó az embernek egyedül lenni; szerzek néki segítő társat, hozzá illőt.” (1Móz 2,18)

    Ezzel az idézettel voltam még adós. Társ. Nem háztartási gép, nem házi rabszolga, stb. Hanem társ. Méghozzá segítő társ. Aki nélkül nehéz boldogulni. :)

  8. Még csak most olvastam ezt az írást! Pedig már régóta foglalkoztat engem is. Miután én is kicsit ismerkedni próbáltam a spirituális-ezo dolgokkal. ELőször csak az zavart, hogy mindenért Te vagy a felelős, mert éppen akkor azt kellett bevonzanod, hogy valamit megtanulj a tovább fejlődésed érdekében. Ez szerintem masszívan áldozathibáztató szöveg, és a társadalmi okokat teljesen kiiktatja. Én, mint feminista remek jót vitáztam egy barátnőmmel, aki valamilyen spirituális iskolába jár. Utána jött a nőknek a tisztelete, ami engem szintén zavart. Pontosítok a nőkhöz kötött tulajdonságok felmagasztalása. Szerintem ezek emberi tulajdonságok, és régen rossz, ha ezt nemhez akarják kötni, pl egy férfinak sem árthat, ha pl empatikus. És amit említettél a Müller Péteres (és sokaknál tapasztalt) hamis nő tisztelet: kurvára elismeri és tiszteli a nőket, egészen addig, amíg az úgy cselekszik, ahogy azt elvárják tőle (gyakorlatilag az iszlám is pont ezt vallja…)
    Ez az egész spiri- ezo bizgentyű nagy többsége nem más, mint a patriarchális elnyomó társadalom újabb eszköze az egyenlőtlenség fenntartása érdekében, mivel már a vallásoknak már nincs akkora befolyásolása, mint volt alig 100 évvel ezelőtt is.
    Azt is imádom amikor “tudományosan” akarják megmagyarázni, hogy “férfi agy” és “női agy”. Ilyen sincs. Olyan viszont van, ha valamit kellő ideig sokáig gyakorlunk az elváltozást fog okozni az agyban. Egy csecsemő agya még biztos nem férfi, és női…

    • “Azt is imádom amikor “tudományosan” akarják megmagyarázni, hogy “férfi agy” és “női agy”.”
      Ez általában úgy folyik, hogy a vizsgált populáció orvos-professzor férfiak és titkárnőik közül kerül ki, és láss csodát: a várt eredményt kapják.
      Ez olyan, mintha abból a tényből kiindulva, hogy az orvostanhallgatók 70%-a lány akkor az azt jelenti, hogy a “nők” kétszer olyan intelligensek, mint a férfiak, ami szintúgy marhaság.

      “Ilyen sincs. Olyan viszont van, ha valamit kellő ideig sokáig gyakorlunk az elváltozást fog okozni az agyban. Egy csecsemő agya még biztos nem férfi, és női…”
      Egyéni képességprofil meg van. Valakinek a matek jelent gondot, valakinek az irodalom, valakinek egyik sem gond, valakinek meg mindkettő. A “kellő idő” ugyanis baromi nagy változatosságot mutat emberenként és a tudás formáiként egyaránt.
      Azt azért nem zárnám ki, hogy nincs olyan tanulásért felelős allél, amelyiknek van tesztoszteron/ösztrogén kötő doménje(egyfajta önálló funkcióval rendelkező fehérje alegység)
      ami kikapcsolja vagy bekapcsolja hormonszinttől függően, ami a két nemben eltér, bár ez is nagy változatosságot mutat.

4 visszakövetés / visszajelzés

  1. 5 kihívás, amellyel a spirituális közösség szembe kell, hogy nézzen a 21. században | Eszter's Offtopic
  2. Unokát szülni, ezeknek | Eszter's Offtopic
  3. Ezért egyre kevesebb a válás és születik több gyerek Svédországban | Eszter's Offtopic
  4. Ez (nem) ment idén: a 2015-ös blogstatisztika, számokkal és sztorikkal | Eszter's Offtopic

Örülök, hogy beszélsz, kérlek gyűlölködés nélkül tedd, miután figyelmesen elolvastad és megértetted a szöveget.

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: