Aktuális

Szegény farkast muszáj volt kilőni, a fő hangsúly máshol van…

Most látom, hogy alig 24 óra alatt több mint 10 ezer aláírás – és több tucat életveszélyes fenyegetés – gyűlt össze a pécsi állatkert igazgatójának lemondásáért, aki vasárnap kilőtte a szerencsétlen, Olaszországból frissen importált, szökött farkast. Az Állatmentő Liga azt nehezményezi, hogy Szatyor Miklós éles lőszerrel terítette le az állatot, az igazgató szerint viszont altatólövedék használatára esély sem volt, mivel nem tudtak 50 méternél közelebb férkőzni a ragadozóhoz: pillanatok alatt kellett mérlegelni, hogy mi a legbiztosabb megoldás a közvetlen életveszély megszüntetésére. Vészhelyzet volt, cselekedni kellett, az altatólövedék kockázatos megoldásnak tűnt, az éles lőszer meg nem.

Csordában vadászik, de egyedül se veszélytelen - kép: Wiki

Csordában vadászik, de egyedül se veszélytelen – kép: Wiki

Igen, igen, egy szabadon, kirándulók között flangáló, (potenciálisan) zavart, éhes farkas konkrétan kockáztatja a kirándulók életét. Az Állatmentő Liga arra nem gondol, hogy ha az állat megtámad egy védtelen járókelőt, akkor mégis kit vonnak felelősségre az értelmetlen emberáldozat miatt? Az, ahogyan most az igazgató sokak szemében közellenség lett, sokat elárul az emberekben csalódott állatvédő-fanatikusok gondolkozásáról: alábecsülik a ragadozó erejét, és szerintük egy állat jólléte lehet fontosabb az ember biztonságánál, életénél. Mintha csak a poszterekről ismert bölcs, megfontolt erőállatról volna szó, nem pedig egy emberre veszélyes, kiszámíthatatlanul viselkedő ragadozóról, ami épp egy új, ismeretlen terepen portyázik. Merthogy hiába állatkerti példányról beszélünk, azért az ösztön az ösztön, a farkas nem kutya. Szomorú meg minden, de Szatyor – felelőssége tudatában – az egyetlen dolgot tette, amit tehetett.

Más kérdés, hogy nem szeretem az állatkerteket. Értem én, hogy edukatív és fajmentő szerepük is van, de mindig elszomorodom, amikor látom, hogy ezek a szép, büszke állatok a természetes élőhelyüktől távol, egy legfeljebb harminc-ötven négyzetméteres kifutóban kényszerülnek meghúzni magukat, rácsok mögött. Én simán lemondanék arról, hogy elefántot, oroszlánt, párducot és tigrist lássak az életben, ha tudom, hogy ezek az állatok egy tágas térben, szabadon és biztonságban élhetnek. (És nem vadásznak rájuk, merthogy ma pár ezer dollárért bárki lőhet magának afrikai oroszlánt, sőt leopárdot – érted, egy mérsékelten fenyegetett státuszú fajt, – nem csak a világ egyik leggyűlöltebb emberévé előlépő amerikai fogorvos. Az ezt facilitáló oligarchákat és a nekik asszisztáló kormányt kéne tökön szúrni, nem – az ettől még kétségtelenül arrogáns és önző – Palmer urat, aki csak kereste a kiskapukat az eleve velejéig romlott rendszerben, és pechjére pont egy hollywoodi celeb-oroszlánba akadt a puskája.)

Mivel az állatkertek létjogosultságával kapcsolatos személyes ellenérzéseim nem mérvadóak, gyorsan tegyük is hozzá: ha már vannak állatkertek, legyenek biztonságosak. Sőt: csak akkor legyenek, ha ember és állat számára egyaránt azok. Viszont ettől még nem vagyok naiv: ahol emberek dolgoznak, ott simán adott a hibalehetőség. Szatyor szerint “a nap 24 órájában szemmel tartották a farkasokat”, az egyik mégis szétszaggatta a villanypásztorokat, átmászott a kifutó 2,5 méter magas kerítésén, és kijutott az állatkert területéről. Hogy ez kinek a felelőssége, és hogyan lett volna kiküszöbölhető a fatális hiba? Nos, ezek valószínűleg még az állat kilövésénél is fontosabb, alapos vizsgálódást igénylő kérdések (elég védelem például vajon a villanypásztor és a 2,5-ös kerítés önmagában?), de alapvetően elfogadom: hasonló vészhelyzet kialakulására mindig, minden körülmények között van matematikai esély, és ilyenkor sajnos benne van a pakliban, hogy nem lehet elég közel férkőzni az állathoz annak érdekében, hogy a lényegesen humánusabb altatólövedéket lehessen bevetni, és a vad kilövése nélkül kezelhető legyen a probléma.

Azt gondolom, hogy a farkast az adott körülmények között muszáj volt kiteríteni, az viszont mindenképpen megér egy misét, hogy hogyan kerülhetőek el a hasonló helyzetek, és ez már nem csak Szatyor felelőssége, hanem az állatkert biztonságát szavatoló szakembereké és az egyszerű állatkerti dolgozóké is. Meg kell vizsgálni, ki hol követett el hibát, és mi az, ami hosszútávon biztonságosabb helyzetet teremt. Ha Szatyor hibázott, az a biztonságtechnikai előírások figyelmen kívül hagyásakor lehetett (lehetett, nem biztos, hogy volt), nem a már elszabadult állat kilövésekor. Ezért aztán semmiképp nem lehet egy-két nappal a történtek után, a szakértői vélemények ismerete nélkül, pusztán érzelmi alapokon nyugvó ítéletet hozni a gonosz állatkerti igazgatóról, aki egyes fanatikusok szerint brahiból csinált trófeát a Mecsekben bolyongó vadállatból…

Advertisements
Eszter névjegye (831 Bejegyzés)
Üdvözöllek. Barok Eszter a nevem (nem véletlen a domain sem!), örülök, hogy benéztél hozzám. Foglalkozásom szerint szerkesztő, cikkíró, fordító, blogger, szöveggyáros vagyok. Én írom ezt a naplófélét. Nem kell mindenben egyetértened, az viszont elvárás, hogy tisztelettel kezeld a sajátodtól eltérő véleményeket. Van egy klassz kis közösség, jókat szoktunk beszélgetni itt.

48 hozzászólás Szegény farkast muszáj volt kilőni, a fő hangsúly máshol van… bejegyzéshez

  1. Remélem nem fog elítélni senki, nagy állatbarát vagyok, de ezt a farkast sajnos tényleg ki kellett lőni.
    Ilyenkor elgondolkozom, hogy tényleg 2,5m kerítés… Semmi igazából.

    • Igen, egy kifejlett példány laikus ésszel nézve simán átugorhatja. :S

      • Ha hiúzról lenne szó akkor igen, de a farkasok inkább hosszútávfutók és távolugrók. Valószínűbb, hogy átkaparta magát alatta (a kutyánk mindig ezt csinálta), vagy tettek valamilyen tereptárgyat a kerítés közelébe, amin lendületet vehetett.

        • Nem tudom, de rókák tényleg átmásznak 180-200 cm-s kerítéseket Budán. Viszont ha a kerítés teteje, ahogy illik, befelé hajlik, akkor azon már macska sem mászik át.

        • Rokonok németjuhászoid kutyája több ízben is kiugrott 2 és fél méteres kerítésen át. Szóval nem olyan különleges ez azért.

  2. Ez a Szatyor annyira jó név, hogy hirtelen azt hittem, a farkast hívták így :)
    Több dolog jutott erről eszembe, pl:
    – az állatkertek szerencsére ma már zömmel nem ilyenek. De asszem kb 20 évvel ezelőtt már láttam olyat, ahol pont farkast csak etetési időben láthatott a közönség, mert egy csinos kis erdőjük volt, amiben értelmes állat módjára elbújtak az emberek elől
    – a farkas bizalmatlan állat, nem olyan mint a kutya. Farkast igazi erdőben, természetes körülmények közt látni komoly teljesítmény, utálja az embert. előbb eszik meg 200 egeret meg csigát egy nap, mint hogy pont emberrel kezdjen. Kell ahhoz vagy -10 és elfogyott készletek az erdőből, hogy már ez is mindegy legyen neki
    – az állatkertek közül a legtöbb, már a komolyak, nem tudom, hol tartanak ebben a tekintetben a kis vidékiek, már rég nem arra vannak hogy emberek szörnyűlködjenek a ketrecek előtt, hanem inkább a háttérben futó kutatások, fajmentő programok “kirakata” Ha nem így lenne, sírnunk kellett volna a Durrellékén is :)
    – és a végére hagyom azt ami a legjobban megüt. Itt most kitöröltem pár mondatot ami társadalmak elkurvulásáról szólt volna :) Szóval szerintem itt a kis alig-erdősre lecsupált Csonka-Magyarországon nagyon kellemesnek ám enyhén betegesnek tartom hogy tényleg valódi igény az erdők “sterilen” tartása, hogy egészen biztosan a vaddisznó legyen a legveszélyesebb állat amerre a szem ellát. És basszus, pánik van egy farkastól és fel kell számolni azonnal! Nézzünk körül fiúk-lányok, van egy halom ország, akár a környéken is, ahol az erdőnek egyszerű tartozéka nemcsak a farkas, de a medve is. És emberek kijárnak oda.
    Gyerekkorom egyik igazán bosszantó emléke (OK most hazudok, nem enyém, öcsémé) az, amikor barlangászás közben a hátrahagyott sátrakba besettenkedtek a farkasok és felzabálták a WCpapír készleteket, amire szállítás közben kissé ráfolyt a zsír. Azon túl, hogy szegények messze nem voltak tisztában a Michelin csillagokkal, kb ez volt a legmerészebb kontaktus, amire nyár- vagy legalábbis nem-télidőben vetemedtek. A medve az mondjuk nem játék, attól féltem én is rendesen. De akárhonnan nézzük, ők vannak ott otthon és a normális dolog az, hogy mi vagyunk tekintettel erre.

    • Igen, az tény, hogy az állatkertnek van fontos edukatív és faj(ta)mentő tevékenysége, nem csak kirakat az egész, de ettől még ötven négyzetméteren szívszorító három oroszlánt látni, ahogy körbe-körbe sétálgatnak. :( Persze tény, hogy állatkert és állatkert között is ÓRIÁSI különbségek vannak.

      A Durell-sztori például egy remek példa a korrekt megközelítésre. (És most eszembe jutott a kínai állatkert, ahol oroszlánnak “sminkeltek” egy csaucsaut, és anakonda-jelmezt adtak a patkányra. Drágák voltak az eredeti állatok, olcsó a jelmez. Akkor buktak le, amikor az oroszlán vígan csaholni kezdett. Á, a kínai piacon minden van! :D)

    • Az állatkerti – emberhez szokott – farkassal az a gond, hogy sokkal kevésbé tart az embertől, mint a vad társa. Ahogy a budai rókák is bizalmasabbak, mint a zempléniek. Márpedig a “bizalmasság”, az éhség és a farka ereje elég rossz összetétel. Pláne, mert azért vadra vadászni mégiscsak sokkal kevésbé tudhatott ez a farkas, mint a zempléni populáció tagjai. Pl. egy vadkantól nem tartok, ha időben észrevesz, kitér. Egy mangalica kan veszélyesebb lehet.

      • Igen, asszem ez az egyetlen gyenge pont a történetben, ami miatt én sem ágálok, hogy biztos lehetett volna hagyni a szerencsétlent, hadd legyen jól az erdőben.
        Apropó mangalica: évekkel ezelőtt volt itt a gödöllői arborétumban egy irtóztatóan cuki vörösmangalica-tenyészet. Egyszer lefelé jövet sikerült összefutnom kilenc darab szökött példánnyal.
        Emlékszem ahogy lesápadva szobroztam az úton a vaddisznóhoz nem szokott szememmel, hogy most ezek kik és mi lesz, miközben ők is megtorpantak és hosszan fixíroztuk egymást. Végül, ahogy rájöttem, hogy ezek nem elég soványak a vadsághoz, a csapatvezető, göndör frufrus, hegyomlás méretű állat is finoman a kis hasított körmére állt és óvatos mozdulatokkal, oldalt kerülve elhúzott mellettem, nyomában a többi és előbb suttogó majd egyre hangosodó röfögés közepette belevetették magukat a csalitosba.
        Amikor leértem a kifutójukig, láttam, hogy üres szinte, csak egy sovány süldő dagonyázik egyedül a sáros részen. Holtbiztos őrszemnek hagyták hátra, mert ahol a vezérkan kitúrta magát ott ez négyszer kifért volna.
        Most mély bánatomra nincsenek már meg. Először a kifutót se találtam meg, úgy benőtte a gaz, pedig isteni program volt elvinni nekik a hullott körtét és messziről hallani az üdvözlő röfögést és a kis sportmalacok rajongó visítását. Nem tudod, hova lettek és miért?

        • Hogy hova, azt nem, de hogy miért, azt gyanítom. Az arborétumba mászkáltak be, ami egyrészt elég kínos, mégiscsak értékes csemetéket, miegyebeket túrhatnak ki. Másrészt meg elég sokan, sok gyerek is látogatja az arborétumot, és nem várható el, hogy mindenki elhiggye róluk, hogy ártalmatlanok. Már csak azért is, mert ha sarokba szorítva érzik magukat, akkor bizony nem is azok. Tavaly két, meglehetősen tapasztalt mangalicatenyésztőt temettek el, mert a kanjuk nem volt eléggé ártalmatlan.

          • Vaúú, ezek szerint mégis veszélyes volt a kalandom? :) Azt hittem, potyára ijedtem meg.
            Biztos protekciós voltam a körte-odahordás miatt.

            • Hát nem kizárt, hogy protekciós voltál. Ezzel együtt azért így nem komoly a veszély, csak ha sarokba szorítva érzik magukat.

      • Nekem azt tanították erdei öregemberek, hogy fütyörésszek egyedül a sötétben, hogy hallja a vadkan, hogy jövök. Kitér, ha észrevesz (a szélirány miatt szagról nem biztos, hogy), meg tart is az embertől, de futtában simán elsodorhat, és azért van neki súlya. Pedig még bántani se akar, nemhogy megenni.

        Annyi sztori van domesztikált, idomított vadállatokról, akik akár gazdájuk ellen fordultak, akár csak “játékiból” tragédiát okoztak, hogy csak na. Megértem az igazgatót, hogy nem lehet arra építeni, hogy a farkas szelíd, megszokta az embereket, falkában vadászik.

  3. Mivel a farkas az egyik kedvenc állatom – bár otthonra nem kellene – elfogult vagyok. Pontosabban sajnálom szegény jószágot. Az, hogy mekkora kockázata volt annak, hogy az esetleg futni hagyott farkas majd később emberre támad, én nem tudom megítélni. Amennyit olvastam az állatról, arra gondolnék, hogy a veszélye ennek megvan/volt, de a kockázat elhanyagolható. Alapvetően félénk, emberkerülő állat, állatkerti példány, talán előbb elpusztult volna, mint bárkinek is ártson. Nekem az sem egyértelmű, hogy veszélyhelyzet volt? Mi volt az? 50 méterről támadott a farkas? Vicsorgott? Csányi Vilmos talán meg tudná mondani a tutit.

    A biztosíték kicsapásához nagyban hozzájárul egy hivatásos vadbefogó Facebook posztja, aki ugye elítélte a dolgot, de ennél is többet tett Szatyor virtuális megkövezéséért két fotó, egyiken a pasas egy zebra bőrin pózolt, a másikon meg talán valami nagymacska-féle kiterített irhája előtt.

    A hobbivadászokat, pláne ha egzotikus állatokra vadásznak nem csak az állatvédők vetik meg, hanem az átlagemberek közül is sokan. Azt persze nehéz megérteni, hogy a fizetős vadászok nélkül nemigen létezne vadgazdálkodás, sem itthon, sem Afrikában, a természet már nem oldja meg a fajok egyensúlyát, a szabályozás szükséges – akkor pedig már miért ne húznának belőle hasznot a vadásztársaságok.

    Persze a vadászat renoméját maguk a vadászok tépázzák legjobban: ostoba vadászbalesetek, alkoholizálásba-kurvázásba forduló vadászatok, meg aztán egy drága, úri hobbi, amely eleve alkalmas arra, hogy a pórné… akarom mondani tömeg megvetését kiváltsa.

    Én mondjuk soha nem vadásznék, de meg tudom ám érteni valamelyest. Légpuskával párszor lődöztem szirti galambokra (kizabálták a vetésemet a dögök), van ebben valami izgalmas, meg valami atavisztikus. De, hogy úgy mondjam, nemesebb állatokra nem tudnék lőni még akkor sem, ha az szigorúan vadgazdálkodás okán történne.

    Na mindegy, nem is az én vadászélményeim fontosak, de az igazgató azért kapja most az ívet, mert a döntése vitatható, vagy minimum a laikusnak nehezen érthető és az alaptevékenység volt olyan, amely még teljesen tiszta formájában sem mindenkinek szalonképes. Pech.

    Amit írtál és valóban lényegi kérdés (hogyan szökhetett meg a lompos) meg nem is nagyon merült fel.

    • A vadgazdálkodás részeként a vadászat fontos, és a részben ebbe is visszaforgatott anyagi haszon miatt a trófeavadászat bizonyos formáira is azt mondom, rendben van. Ami nem oké, az a fenyegetett és veszélyeztetett fajok vadászata, és itt sok esetben erről van szó, rengeteg pénzért cserébe, ami sajnos emberi pénztárcákban köt ki, nem az élővilágot segíti.

      Ennél az ügynél szerintem az a fő probléma, hogy a laikusok számára a kérdés nehezen értelmezhető, és az érzelmek motiválják őket. Persze, én is sajnálom az állatot, de ha csak egy százalék esélye is van annak, hogy a felfokozott helyzet és a zavartság (idegen hely, új emberek, éhség) miatt támad, már muszáj kilőni.

      Csodálkozom, hogy nem nyilatkozott még egyetlen szakértő sem az állatkerti farkastartás szabályairól, és hogy a pécsi állatkert ezeknek mennyire felelt meg. Mert inkább ez a fontos kérdés, de erről tényleg nem sokat tudunk.

      • No, a TV-ben nyilatkozott egy hozzáértő, aszongya, hogy az altatólövedék sem feltétlenül kíméli meg az állat életét: előfordulhat, hogy ijedtében olyan veszett rohanásban kezd, hogy az altatószer és a stresszhormon “koktélja” kinyírja az állatot.

        Én tényleg nem értek hozzá ezért érdekes lenne ha akár több szakértő (etológus, vadász, gondozó stb.) beszélne erről.

      • Nem állást foglalok, csak mutatom. :)

        • Köszi. Az tény, hogy a zebra- meg egyéb egzotikus állatbőrből készült kiegészítők hozzátettek a fickó körülötti lincshangulat kialakulásához. El tudom hinni azt, amit az öccse mond: egy állatkertben gyakori, hogy így, díszítőelemként, reprezentációs célokra dolgozzák fel az elhullott állatok tetemét, a többit meg eladják. Ez nem jelenti azt, hogy igazgató kéjgyilkos trófeavadász volna, viszont a méregzöldek így ábrázolták, mert ez jobban beleillik a világképükbe.

    • Ha pár hónap/év múlva a farkas bundája a zebra és a macsek sorsára jut, akkor tényleg le kell mondania Szatyornak, és az egész eset új megvilágításba kerülne…

      Én nem tartom annyira nagyra ezt a vad és erdőgazdaságot, pláne, hogy sok helyen kényszer a tulajdonosokra.
      Matifával egyetértve egy természetvédelmi területen hiúznak, farkasnak, medvének (és akár tigrisnek) van joga vadászni nem az embernek, akkor sem ha igény van rá.
      A legjobb az lenne, ha egy 6 méteres fallal körülvennénk ezeket a területeket, és csak nagyon szigorú szabályok között lépne ilyen területekre ember, a többit bízzuk a természetre.

    • Nem akarom az igazgatót védeni, de ennek a farkasnak a veszélyességét épp az fokozta, hogy állatkerti volt, tehát NEM kerülte nagyon az embereket, nem félt már tőlük.

  4. Lehet, jobban együtt éreznék a szegény faszival, ha éles lőszer mellett eleve vitt volna magával kábítólövedéket, HÁTHA nem kell kicsinálni azt a farkast. Tudtommal ez volt az állatvédők józanabbik részének a problémája.

    • Miért, tudható, hogy nem vitt magával?

      • …erről én sem olvastam sehol. Mármint, hogy ne vitt volna. Igaz, azt se, hogy vitt. Viszont amikor másodpercek alatt kell dönteni, mert mozog a célpont, megy le a nap stb., akkor nyilván a biztosabb megoldáshoz nyúl az ember.

  5. Többé-kevésbé megint leírtad, amit magam is gondolok erről az egészről. Én sem szeretem az állatkerteket az állatok bezártsága, saját környezetükből való kiszakítottságuk miatt, és nekem is érdekesebb (fontosabb) téma, hogy mégis hogyan tudott megszökni szegény pára. Hogyan tudott onnan ISMÉT megszökni egy farkas. Hiszen volt már rá példa, unokaöcséim saját szemükkel látták, ahogy a korábbi állat embert ölt.
    Szóval nem a kilövéssel értek egyet, hanem azzal, hogy mi a fenének kell helyzetet teremteni arra, hogy akár állat öljön embert, akár ember állatot, tök fölöslegesen és értelmetlenül. (Ez utóbbiakat azért teszem hozzá, mert nem vagyok se sötétzöld, se vega, de ha már ragadozóvá fejlesztett minket Természet Anyánk, azért tudni kell húzni egy értelmes határt, mert ugyanő gondolkodó lényt is csinált belőlünk.)

  6. Nekem valami nem tűnik okésnak ebben az egész sztoriban. Mivel nem voltam ott, nem tudom utólag megítélni, hogy tényleg szükséges volt-e a farkas kilövése, de azt gondolom, hogy történtek után az állatkert igazgatójának illene lemondania.

    • Attól függ, történt-e emberi mulasztás. De egyelőre még nem biztos, hogy. Bár az “alacsony kerítés” itt is neccnek tűnik…

      • Nem is konkrétan arra gondolok, hogy történt-e mulasztás, hanem arra, hogy Szatyor ebből már jól nem tud kijönni, és sokak szemében nem lesz hiteles ember. Ilyenkor jobb helyeken távozni szoktak az adott felelősségteljes pozícióról.

        • Már-már tipikus ez a mentalitás; miszerint ha egy felelős beosztású embernek két rossz alternatíva közül kell kiválasztania a kevésbé rosszat és aszerint is dönt, történjen bármekkora csekély kár; a laikus olvasó mindentől függetlenül a fejét akarja. Azért azt ne felejtsük már el, hogy szakemberek jártak el, egy ösztön vezérelt vadállatra reagáltak, bizonyára mindent mérlegeltek mielőtt a lövés eldördült. Bezzeg ha abban a másfél napban történt volna egy végzetes vérengzés, (leharapott szétmarcangolt kisiskolás-végtagokkal, vértől áztatott kiskabátocskákkal fűszerezve) mennyire más lenne a verdikt. Vannak olyan rázós helyzetek, ahol egyszerűen nincs egyértelmű hibás elem (ugyan felelős lenne a körélmények miatt, de szerencsére nem történt baj), tehát nincs kinek a fejét venni. Megszökött egy farkas. Az a kerítés idáig céljának megfelelt, benntartott. Csak a frissen importált (emigrált) olasz amoruso érezte hogy ez diszkriminatív, és megszökött. A farkasoknál egy igentekintélyes hierarchia bevett, könnyen elképzelhetőnek tartom, hogy nem tudott “beilleszkedni” elmarta a falka. Ha pedig egyértelmű mulasztás történt,lapvető óvintézkedések elhanyagolása, akkor vonják felelősségre azt aki hibázott. Vélhetően a gondozót.
          Ha egy iskolában valami történik az intézményre bízott gyerekkel. mondjon le az iskolaigazgató?

          • Ezek nagyon necces ügyek. Egy jó példa a felelős ember lemondására Murányi Marcell esete. Megtörtént a baleset, ahol ő – saját bevallása szerint tudtán kívül, de – cserben hagyta az áldozatot. Az áldozat belehalt – később – a sérüléseibe, erre MM otthagyta a Népszabadság főszerkesztői székét. Tudta, hogy a cégpolitika szerint pedig a bíróság dönt, és addig jár neki az ártatlanság védelme, de erkölcsi kötelessége volt a lemondás.

            Szatyor Miklós lemondását én személy szerint nem érzem indokoltnak. Megtörtént a baj, azt tette, amit tennie kellett, adott helyzetben a kisebbik rosszat. Egészen addig nem indokolt a lemondása, amíg ki nem derül, hogy súlyos biztonságtechnikai mulasztás történt az állatkert területén, amit ő hagyott jóvá. Akkor viszont egyetértek, mondjon le. Minderről azonban egyelőre nem szól a fáma, és addig érzelmi alapon ítélkeznek a méregzöldek, pl. a fickó zebrabőrös fotója alapján (amiről kiderült, hogy elhullott állatkerti zebra bőre, még előtte került az irodába).

          • Tibi, lásd lejjebb Vidra Gábor hozzászólását. Én hozzá hasonlóan pécsi vagyok, hasonló infókat hallottam, ezért gondolom azt, amit.

            • Igen, pécsiként nyilván más a leányzó fekvése. De ettől még tény, hogy az egyéb kétes ügyek a gázosak, a farkas lelövése ettől még indokolt volt. Sajnos a szakma mindenhol összezár, ezért nehéz kideríteni, mi van a háttérben. :(

  7. Én azt látom ebben a sztoriban, hogy mi úgy általában szeretünk bíróságként viselkedni. Kell kritikai érzék, de amikor igazán szót lehetne emelni, akkor a többség fél megszólalni, viszont amikor kellene vm szakmai ismeret is, akkor meg kezdődik a hőbörgés háttérismeret nélkül. Én azt kérném, hogy vizsgálják ki az esetet. Ha szakmai hibát vétett, akkor meg megkapja, ami jár érte, nem? De én is vétettem már szakmai hibát, mindenki vétett, és jó, hogy nem mondattak le ezért.

    • ez nagyon jó meglátás.

    • “Ha szakmai hibát vétett, akkor meg megkapja, ami jár érte, nem?”
      Azért ebben az országban nem csoda, ha ezzel kapcsolatban kételyek merülnek fel.

      • Az van, hogy a szakma bizonyos közös érdekek mentén mindig összezár, legyen szó adóügyi szakértőről, kormánytagról, sebészorvosról, földművesről stb. Mivel nem garantált, hogy “megkapja, ami jár”, az emberek joggal kételkednek, de ez nem ok a bűnbakgyártásra és a boszorkányégetésre.

  8. Az állatkeretet jelenleg felújítják (már a harmadik átadási időpontot is elhalasztották) és a farkas azért tudott kiszökni könnyen a Mecsekbe, mert a saját ketrecén túl semmi nem gátolja a mozgását, ami azért is veszélyes, mert ha nem egy farkas mászik kerítést, hanem Leó ajtaját felejtik el becsukni máris nagyobb a baj! Aztán mikor kiderült, hogy a farkas meglépett keresést rendeltek el, amit másnap kora délután lefújtak, mondván, most már messze jár! Erre egy órával később megjelenik a Tubesnél, ami 2 km-re van az állatkerttől! Ezután Szatyor saját maga mondta el, hogy nem tudják körbekeríteni, mert elszalad. Később azt mondja fenyegetően lépett fel, miközben egyedül sétálva összetalálkoztak! ??? Miért indul el egy vadállatot bárki is keresni egyedül? Miért indul el befogni egy vadállatot csak éles lőszerrel? Saját elmondása szerint, nem lett volna amúgy sem jó az altatólövedék, mert az állatot 50 méternél jobban nem lehetett megközelíteni. De ha folyamat hátrál, akkor mit jelent az, hogy fenyegetően lépett fel? Ez így együttvéve gyanús, de számomra nem a lelövésen van a hangsúly, hanem az egész másfél napos tortúrán. Ez a másfél nap számomra igazolta az igazgató alkalmatlanságát, és nem azért mert lelőtt egy szökött vadállatot, hanem azért mert tisztán látszik, hogy az állatkert felelős vezetője nincs felkészülve egy ilyen problémára, és nem tudja megfelelően kezelni a helyzetet!

    Pécsiként engem marhára zavar, hogy szinte átok ül ezen az állatkerten! Már nem először szökik meg farkas, az egyik medvét a saját kifutójában lötték le osztrák vadászok pénzért, kengurukat mészárolnak le kóbor kutyák, a vezetőség tudtával feketén szarvasokat adnak el. Mi lesz még?

    Egy ilyen felkészületlen vezetővel nem hiszem, hogy az “új” állatkertben is minden a legnagyobb rendben lesz!

    • Nekem is az tűnt fel, hogy ha nem tudja 50 m-re megközelíteni, akkor mi volt a fenyegető a viselkedésében? A többi részét a sztorinak nem ismerem, de tényleg, mi van? A felújítás nem jelenthet biztonsági réseket.

      • A kerítés, villanypásztor rendben volt, az állatkert igazgatója szerint a munkagépek megijeszthették a farkast. A pánikba esett állat pedig “farkasfeletti” teljesítményre képes. Ezt leírta Konrad Lorenz is, de közismert: minél jobban megijed (vagy minél éhesebb) egy állat, annál többet bevállal, annál nagyobb teljesítményre képes. Én is láttam már kutya elől menekülő macskát akkorát ugrani, amit normál esetben soha (szerintem vagy 3-3-5 métereset), ahogy a macskavadász vizslámat is verte össze kegyetlenül anyamacska. Esélye nem volt a kutyának, komoly veszélyben volt a szeme világa és ha nem fogja menekülőre, nem biztos, hogy le tudtam volna szedni róla begőzölt skodrit.

        Az állatoknál egyébként is megdöbbentő dolgokat tud produkálni az ijedség. Egy ismerős mesélte, hogy egyszer egy pulykafarm mellett kezdtek dolgozni egy bazi nagy daruskocsival. Vagy 10 tíz perc múlva rohanva jöttek a farm dolgozói, hogy azonnal állítsák le a gépet, mert a szokatlan zajtól annyira elfogta az állatokat a pulykaméreg, hogy addig vagy 15-20-at megütött a guta, belehaltak a mérgelődésbe.

        Állítólag volt valami vicsorgás is az állat részéről (nekem is ez az 50 m-es táv volt a bökkenő), de a veresegyházi farkasember azt mondta, hogy az állat viselkedése kiszámíthatatlan volt, van, amelyik békés, van, amelyik szelíd és van agresszív is, pláne ha állatkertben nevelkedett.

        A vadon élő farkasok valószínűleg kerülik az embert.

        • Nem csak állatok képesek elképesztő dolgokra, ha megijednek/bedühödnek. ;) Aha, lehetséges amúgy e a verzió, de azért izé. Egy állatkert igazgatója erre csak utólag jön rá?
          Persze, a vadon élők jellemzően kerülik az embert.

    • Köszi a pécsi, “testközeli” infókat, ezekről ugye én nem tudok, de elég aggasztóan hangzik mindegyik sztori. Ez mondjuk komoly vizsgálatot érdemel. Mármint mindegyik ügy külön-külön, ha a fele is igaz a híreknek :S. Egyáltalán, komoly szabályoknak kell létezniük, ha állatkert üzemeltetéséről van szó, amik ugyan adottak, de az ellenőrzés már – ahogy látom – neccesebb.

  9. Az egész sztorit már ott nem értem, miért az igazgató loholt a farkas nyomában. Nincs hozzáértő állatbefogó?

    • Állítólag, mondja ez a Farkasember nevű farkas-koordinátor (az idomár szót utálja), ő maga is lőtt volna. aztán tudja fene, hogy mennek ilyenkor a dolgok, élesben.

      • Nem vagyok szakember, nem értek hozzá. Csak az egész történet olyan kusza. Egészen a farkas szökésétől a puskalövésig

  10. Van egy kis hiba itt azért. Szatyor azt nyilatkozta, nem is volt nála altatólövedék, csak éles lőszer. ÉS amúgy is túl messze volt. Tehát eleve nem készült arra, hogy csak elkábítsa. Másfelől nyilván nem az egy szerencsétlen farkas léte, vagy nem léte fogja megrengetni a magyar rögvalóságot, de nem jó az irány. Már a hatalmon lévők arroganciája. Mint igazgató, rám bíznak egy állatot, nem intézkedem megfelelően (mindegy, ki a hibás hány százalékban, az igazgató felelőssége a biztonságos működés), kivonulok éles lőszerrel és bosszút állok rajta. Mindegy, így volt-e, ez az üzenete. Muszáj volt neki fegyverrel kivonulni? Nem kellett volna inkább körülnézni fennségterülete háza táján, mi lehetett a hiba, mi van a többi helyen, ki volt a hibás, hol húzódnak a felelősségi határok? Nem, neki vadásznia kellett. A renitensre.

Örülök, hogy beszélsz, kérlek gyűlölködés nélkül tedd, miután figyelmesen elolvastad és megértetted a szöveget.

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: