Aktuális

Mi, akik sminkelünk, de nem vagyunk vérprofik

Van a sminkelésnek az a bosszantó spirituális megközelítése, hogy “de-miért-is-akarnál-másnak-látszani-mint-aki-valójában-vagy?”, amire én azt szoktam felelni, hogy “de-miért-is-ne-díszíthetnéd-a-lélek-templomát?”. A valóság viszont az, hogy én azért nem állok azon a szinten, hogy módosítsam a külsőmet pusztán make-up segítségével… és sajnos nem elvi okok miatt, hanem egész egyszerűen azért, mert nem értek a sminkeléshez ilyen mértékben, és túl kényelmes típus vagyok ahhoz, hogy időt és energiát fektessek a komplexebb lépések elsajátításába. Íme, néhány szó rólunk, akik csak messziről csodáljuk a nagyágyúkat…

Képernyőfotó 2015-11-24 - 1.40.58

1. Millió termékkategória létezik, amiről még sosem hallottunk.

Általában minden nap feldobok valamit (kivéve a hétfőt, mert olyan vagyok, mint Garfield, utálom a hétfő reggeleket), de ez azért elég fapados sminkelés: alapozó (inkább BB-krém sokszor, na), szempillaspirál, tus, szemhéjpúder, esetleg szájfény… és ennyi, más terméket egy magamfajta nem nagyon ismer azért. Ezeket viszont legalább következetesen és rendszeresen, ha már.

A szomorú igazság így aztán az, hogy én csak nemrég tudtam meg, mi az a primer (teljesen most sem értem), hogy az alapozót ecsettel is fel lehet vinni, és hogy van ilyen korrektor-készlet, amiben különféle színű izékkel lehet elfedni a ráncokat, a pattanásokat és az apróbb bőrhibákat, azt viszont a fene se érti, hogyan. A tutorialokban a tizenöt éves kiscsajoknak pöpecül megy, holdkráter méretű ragyákat sminkelnek láthatatlanná, én viszont egy pörsenést se tudok rendesen eltüntetni.

adora2

2. Vannak ezek a felbuzdulások, amikor viszont otthagyunk egy vödör pénzt a drogériában, hogy majd most.

Néha felbuzdulok, hogy holnaptól femme fatale leszek, de a végén mindig rájövök, hogy én azért egy visszafogott, egyszerű, hétköznapi csirke vagyok, aki ráadásul baromira lusta is, ezért jó eséllyel sosem fogok úgy kinézni, mint a hollywoodi sztárok, amikor szépen kifestik őket, és két centiről is profi a bőrük, pórusok nélkül.

A sminkelésben alighanem az a legjobb, hogy kiemel egy-két jobb fícsört, és elfed néhány kisebb hibát (ha nagyon ügyes voltam aznap), és közben kellemes illata van az egésznek, ami egyfajta kényelmet és magabiztosságot ad, de ennyi: mi, muglik azért nem vagyunk olyan ügyesek, mint a masztörmájndok, így a képességeink limitáltak ezen a fronton.

2. Van ez az árnyékolás-biznisz, ami nekünk kínai.

Erről annyit tudok, hogy Kim Kardashian napi másfél órát tölt ezzel, és olyasmi a lényege, hogy pirosítóval, bronzosítóval vagy mittoménmivel bekened az arcod, és speciális trükkökkel eloszlatod a festéket, aminek eredményeként más formájúnak tűnik a fejed, mint amilyen valójában. Még nem vitt rá a lélek, hogy kipróbáljam, mert baromira bonyolultnak és időigényesnek tűnik az egész, és azért ennyit nem ér a Nagy Nőség, de egyszer majd talán.

Egyébként nyilván értékeljük, amikor egy férfi azzal jön, hogy “de hát te olyan gyönyörű vagy smink nélkül”, de előbb-utóbb kiderül, hogy a, csak gyorsan túl akar esni a készülődés hosszadalmas procedúráján, és indulna már, b, másnap azért az a következő szava, ha au naturel lát, hogy “ó, annyira fáradtnak és nyúzottnak tűnsz ma, mi van veled?”.  Szóval, nem kell a púder, srácok, kell a púder.

arnyek

3. Sosem fogjuk megérteni, hogyan épülhetnek komplett blogok és rovatok a sminkelésre.

Persze, vannak ezek a nagy felbuzdulások, de azért lássuk be: a magunkfajtának a beauty-blogok azért értelmezhetetlenek, mint autistának a swinger-klub. Egy-két termékteszt és tutorial oké, de napi szinten sajna túlmegy az értelmezhetőség határán a koncepció. Teljesen felfoghatatlan, hogyan születhet hetente tízezer cikk arról, hogyan fesse ki az ember a szemét: hát megfogod a szemhéjpúdert, fülpucolópálcával eloszlatod a szemhéjadon, aztán jöhet a tus meg a spirál, nem?

4. Öt lépcsőből álló arcápolás, wtf?!

Nem tudnám felsorolni mindet, sőt. Nálam elég egyszerű a processz: ha van erőm és kedvem, este lemosom a cuccot sminklemosó izével, aztán ha úgy dobja a pakli, vastagon bekenem Niveával hidratálás gyanánt. Ez a komoly arcápolási rutin, de sajnos nem feltétlenül napi szinten azért. Két lépcső azért csak kijön ebből is, nem?

A felbuzdulós időszakokban persze szerzek be arctisztító tonikot és bőrradírt, de ezeket azért mértékkel használom, mert ritkán jut eszembe, hogy ilyenem is van, és nehezen szánom rá magam az ezzel való szöszölésre. Ja, és vettem már L’Oreál ránctalanító krémet is, de nem lettem tőle fiatalabb.

5. Azért tökre örülünk nektek, sminkmestereknek, beauty-bloggereknek, stílusguruknak…

…meg mindenkinek, aki kijárta ezt az iskolát, és néha hajlandó átadni a tudást a magunkfajtának is (azt, hogy a szemhéjra három árnyalatnyi púdert is fel lehet vinni, és hova, mit, milyen szögben kell, azért nem a kisujjamból szoptam ki, magamtól ilyesmire sose jönnék rá). Csodálunk titeket, néha kurva irigyek vagyunk rátok, csak mi lusták és kétbalkezesek vagyunk vagyunk ehhez az egészhez, így megragadunk többnyire az alapozó-szempillaspirál-szájfény hármasnál a maszkmesteri karakterformálás helyett.

Reklámok
Eszter névjegye (857 Bejegyzés)
Üdvözöllek. Barok Eszter a nevem (nem véletlen a domain sem!), örülök, hogy benéztél hozzám. Foglalkozásom szerint szerkesztő, cikkíró, fordító, blogger, szöveggyáros vagyok. Én írom ezt a naplófélét. Nem kell mindenben egyetértened, az viszont elvárás, hogy tisztelettel kezeld a sajátodtól eltérő véleményeket. Van egy klassz kis közösség, jókat szoktunk beszélgetni itt.

51 hozzászólás Mi, akik sminkelünk, de nem vagyunk vérprofik bejegyzéshez

  1. Naaa neeee. :) ok hogy szerintem a legfoloslegesebb penzkoltes az, amit gyorshajtasra, de ez a masodik legfoloslegesebb. Ahhoz meg, hogy ilyen csodalt mastermind legyen valaki tizeneves korara, elsosorban Csomolungma meretu szorongas es test-elegedetlenseg kell, masodsorban a kraterek.
    One thing however: ha nem akarsz ido elott leroggyant arcbort, akkor egy lepcso ne az eron es kedven muljon: soha de soha ne hagyd ki a lemosast es ne aludj sminkben. Az, hogy eddig meg nem okozott semmi dramait, az valoban eddig meg.

    • Nem feltétlenül szorongás, én azért ismerek olyat, aki játékból, kíváncsiságból lett tök profi.

      Sminklemosás: általában estére már nincs, ha nem frissítem napközben, lekopik a nagy része magától, ezért zuhanyzás/fürdés után már nincs külön mit lemosni. Ha néha van, azt azért többnyire leszedem, na. :)

      • Ünnepélyesen megígérem, hogy máskor nem kommentelek a reggeli első kávé előtt, mert pont olyan árnyalatlanra sikerül, mint amit annyira utálok másoknál :)
        Nem a smink a fölösleges pénzköltés, hanem a napi szintű maszkmesterkedés, a hozzávalókkal, beleértve az időt is. És sajnos én ebbe beleborult tizenévest csak olyat láttam (egynél többet), aki ha későn ébred, képes nem bemenni a délelőtti óráira, mert úgyse készülne el időben, dívasmink nélkül pedig nem mehet. Szerintem az, ha valakinek mindig és kivétel nélkül szüksége van maszkra, és sajna tényleg nem tudok attól elvonatkoztatni, hogy ez a szint már maszk, akkor pszichésen nincs jól.
        Az a mondat is pejoratív nekem, pedig dícséretként vagy önfényezésként szokták alkalmazni, hogy valaki annyira nő, hogy a sarki közértig nem megy ki smink nélkül. Szerintem ez önkézzel elkövetett értelmetlen korlát.
        Amúgy persze poén, főleg alkalomra. Volt néhány olyan évem is, amikor naponta rajzoltam szemet ceruzával, satíroztam, spiráloztam, stb (tust sose), valóban emel az ember orcájának fényén, de azért nekem hosszú idomítás, hogy napközben ne nyúlkáljak bele és ne dömöcköljem a kontaktlencsém alá, és baromira elegem lesz mindenből, amikor este még le is kell szedni. Sminkelt párszor profi is, ami után körbesikoltoztak (nekem is tetszett), közben meg azért, mert egyrészt magától terjedelmes a szempillám (rendezői utasítás: “ne hunyorogj amíg spirálozom, mert az álladat is összecsapkodod vele” :) másrészt nincs szempillareflexem és pont annyira nyitva tudom megtartani akármennyi festéshez, ahogy a sminkes utasít.
        Vannak ám akár soklépcsős rutinok is, amiket elismerek és követendőnek tartok, de azok leginkább tisztítás-hidratálás-bőrtáplálásra vonatkoznak. Kb ez az, amivel el lehet érni azt, hogy sokáig legyen mit sminkelni :)

        • Nincs szempillareflexed, like wow! Amikor srácokat festek – Cure-osok, koncertre – ez mindig nagy meccs. Ők mondjuk gyorsan mossák le színpad után mindig, nehogy félreérthető legyen. :)
          Szegény ember férfi, nem sminkel, belehal egy kis szemceruzába, tusba. Ilyenkor azért belelátnak, milyen nőnek lenni.

          Azt én se értem, miért mond valaki büszkén olyanokat, hogy a arki közértbe se megy le smink nélkül. Önkorlátozás, és rossz lehet. Nem is a közért, hanem a korlát, és a lemondások, amik ezzel járnak. Számomra is érthetetlen.

    • Hát fölösleges pénzköltésnek a sminket semmiképpen nem mondanám. :-) Nagyon sokáig bosszantott, hogy sokkal fiatalabbnak néztek a koromnál (30 körül rendszeresen 20 körülinek, márpedig ez az én környezetemben ez járt némi lekezeléssel is, a legjobb esetben is anyáskodással…), pár év nem alvás és leterheltség fordított a dolgon, kb. 3 év alatt öregedtem 10-et és rosszabb napokon talán még többnek is kinézek, mint amennyi vagyok. Tény, hogy már a 16 évesek is csókolomot köszönnek, és az egy más feeling, na. És ilyenkor, mikor fáradtan és nyúzottan felkelek, csodát tud tenni egy kis pirosító (mintha jól érezném magam) és egy kis szemhéjtus szempillaspirállal – egész más a tekintetem. Sosem értettem, miért mondják, hogy a smink felesleges, vagy az abszolút természetesség a jó.
      A legtöbben a hajukat is festik, sokan a körmüket is, egy reggeli alapsmink kb. 2-3 perc, egy pasi tovább borotválkozik, a reggeli frizurabeállításról már nem is beszélve. Márpedig az is alapelvárás, nem? A smink nekem olyan, mint a fésülködés – előfordult már életemben, ha nem is sokszor, hogy valamiért kirohantam az utcára fésülködés nélkül, de 14 éves korom óta kb. pont annyiszor, ahányszor szempillaspirál nélkül. És igen, hétvégén is, ha felkelek, az esetek 95%-ban a fürdés, fésülködés után jön a tus, spirál. Nem azért mert nem látott a férjem még smink nélkül. De influenzásan is látott (sőt), és ettől még nem szeretném, ha az átlagkép benne az lenne rólam, ahogy én sem szeretném, ha zsíros hajjal, borostásan, fürdés nélkül töltené velem a hétvégéjét… Én sem hiszem, hogy ez test-elégedetlenség lenne, de ez is csak egy vélemény – az enyém. :-)

  2. A koreaiaknak 10 lépcsős arcápolási rutinjuk van, na az a komoly, nem az 5.

    Más a cigire vagy a kávéra szórja a pénzt, szóval szerintem ezt kijelenteni, hogy a legfeleslegesebb pénzköltés, azért durva lenne.

    Brozosítóval, legalábbis a csillámossal nem jó ötlet kontúrozni.
    Az egyetlen fontos dolog, akár sminkel valaki, akár nem, hogy napfényvédőt tessék használni és tiszta bőrrel menni aludni.

    Nekem nem tetszett igazából a bejegyzés, de nyílván nem, mivel beauty blogot írok. A magam szórakoztatására, hogy elteljen az időm amíg kinn fél méteres hó van fél évig. Szerintem nem unalmas a blogom, a maga kategóriájában, bár más meg a horgászatról ír, szóval kinek mi.

    Fura volt olvasni, de persze ma is megérte benézni hozzád :)

    • Tíz lépcsős? Woah, erre nem gondoltam! Azt viszont éreztem, hogy a kontúrozásról annyit sem tudok, amennyit hittem, hogy tudok. :D Tipikus.

      Jajjj, a “nem értem”, “unalmas” meg “nekünk kínai” nem ilyen lenézős megállapítás, hanem az a fajta wattafuck-fíling, amivel az egyszeri autista felméri a terepet a swinger-klubban: sok az inger, nem is érti, és fogalma sincs, hogyan kezdjen hozzá. :) Vagyis nem egy-egy blog minősége, hanem maga a műfaj, a téma az, ami a többségünknek már az értelmezhető dimenzión túl van. Ezt még pontosítom, mert nem akarom, hogy félreérthető legyen.

      A napfényvédelem: nekem az az abszurd, amikor valaki kisebb vagyonokat költ ránctalanító krémekre, és közben meg Afrika-térkép formájú napfoltok vannak az arcán, a dekoltázsán és a nyakán, és egész nyáron vörös, mint a rák. Akkor meg minek a sok anti-aging szérum, ugye? Az egyéb egészségügyi kockázatokról nem is beszélve. Én nyáron, ha napra megyek, nem alapozózom meg ilyenek, hanem 50 faktoros naptej, oszt csá. :)

  3. Szeretem a beauty blogokat, főleg a nail artosakat és a bőrápolási blogokat. A sminkelés annyira nálam nem fontos, tényleg csak púder-szemceruza-spirál-szájfény van meg korrektor az esetleges bőrhibákra. Nem is halmozom ezeket a dolgokat, inkább csak ha elfogynak, amúgy beérem 1-2-3 rúzzsal. Szerintem fölösleges a mindennapokban úgy sminkelni, mintha a kifutóra menne valaki. Minek???
    A krátereket nem tünteti ám el semmi, élőben látszanak. Lehet csalni világos színekkel, primerrel, de a lyukat nem tömik be. Azt sem hiszem el, hogyha valaki agyonkontúrozza magát, az élőben hatalmas változás lenne, 1 m-ről. Persze a kamerának, fotósnak sminkelni az más, oda kell ez a sok cucc.

    • Ez mondjuk igaz, mert élőben nem ismerek olyan profi csajokat, mint aki a videóban is van. Nézem, nézem, de nem tudom, milyen lehet ez élőben, közelről. Meg azért neki nem extrém az alapállapota, nincsenek mondjuk durva kráterei vagy ilyesmi, mint pár beauty-bloggerenek, aki utána tökéletesnek tűnik. Videón, megfelelő fények között. Igen.

  4. Egy munkatársnőm mesélte, hogy a barátnője (kb 55 éves) mindig fél órával hamarabb kel fel mint a férje, mert a férje még nem látta smink nélkül….
    Ezt a macerát! Meg egyébként fő az őszinteség egy kapcsolatban… !

  5. Kb két éve csináltak rólam ilyen képeket: tehát egy előtte képet; utána meg mester sminkes, fodrász vett kezelésbe, profi fotós fényképezett le, de a képeken semmi retusálás sincs. Hát hihetetlen változás tud lenni az biztos! Nagyon sokat számítanak. De a mindennapokba gyakorlatilag semmilyen sminket sem használok. Egyszerűen nem szoktam hozzá.
    Lehet képet feltölteni ide, hogy megmutassam?

  6. veragelencser // november 24, 2015 - 17:05 // Válasz

    A koreaiak idejét a többi nép a sütikészítésbe feccölte, ízre legalábbis biztosan. :D

    Én is ismerek olyat, aki játékból és kreativitásból lett sminkmester, de ő nem is magát festi, hanem a modelljeit.
    Egy időben rendszeresen sminkmodellkedtem, mert állítólag szép formájú a szám, a szemem alakja is könnyen kihúzható, és teljesen átlagos bőröm van, szóval lelkesen dekoráltak ki, és megmondom őszintén, nagyon élveztem, de azért nem hajt a tatár, hogy megtanuljak sminkelni. Pedig biztos jó lenne, de én is túl lusta vagyok ahhoz.
    (Egyébként vicces, h arcom jótulajdonságait a harmincas éveim elején tudtam meg, szóval az önismeret nekem se árt, csak nem belül, hanem kívül, és nem a futópadon, hanem a tükörben. :D )

    Az általános tapasztalatom pedig az, ha glamúrsminkben rontok az utcára, akkor a pozitív megítélésemhez hirtelen társul egy negatív is – az a nő, aki szép, nem lehet okos is. (Pláne nem nyilatkozhat férfias témában.) És ez eléggé lelombozott, kicsit megsajnáltam a folyton szép nőket, nehéz dolguk lehet az életben.

    • “Az általános tapasztalatom pedig az, ha glamúrsminkben rontok az utcára, akkor a pozitív megítélésemhez hirtelen társul egy negatív is – az a nő, aki szép, nem lehet okos is. (Pláne nem nyilatkozhat férfias témában.) És ez eléggé lelombozott, kicsit megsajnáltam a folyton szép nőket, nehéz dolguk lehet az életben.”
      A teljes egyenlőség nevében ez mára már a férfiakra is igaz, ha jobban néznek ki, mint egy zsák leturmixolt burgonya.

      • Persze, lebuzizzák, meg le szépfiúzzák, és kevésbé veszik komolyan, ha törődik a külsejével, méghozzá bizonyos standardok mentén.

        • Nem pont erre gondoltam, de ez is igaz. (:| (= Aspi smiley)
          Inkább arra, hogy az a magatartás, hogy a “fejem egyik skatulyájában van a potenciális vitapartner, és egy másikban a potenciális szexuális partner, és a két halmaz között nincs közös metszet” típusú gondolkozásmód nőkre ugyanúgy érvényes lehet pl.: szocializáció miatt: “aputól eltanulta kislánya” alapon.

  7. :) egyet értünk a témában.
    Tavaly történt: egy srác mondta nekem, hogy reggel nem is vagyok bányarém. Mivel nincs rajtam varázslat – vastag smink, nincs trükk se :D

    • És így meglepődött? Az vicces. Kb. mint azok a pasik, akik mindig csak tömött melltartós lányokat látnak, és aztán meglepődnek, ha a mell tényleg akkora, amekkorának tippelték. Vagy nagyobb, nem kisebb :D

  8. most tökre megnyugodtam… egyszerűen (szinte minden írásodnál) azt éreztem most pontról pontra, hogy akár én is írhattam volna (ha nem lennék lusta :) )…

    Felbuzdulás, de jó szó. Dettó. Vannak cuccaim, amiket ilyenkor szerzek, aztán egy részét kihajítom, a lejárati ideje után egy évvel, mert már nem merem felkenni. A legnagyobb – de korántsem rendszeres – sikert eddig az a natural bőrtisztító cucc érte el, ami áll kávézaccból, tengeri sóból és némi olívaolajból. Napi smink — nos, a szempillaspirál az alap, meg fele esetben valami szájfény. Korrektort, alapozót egyszerűen nem tűri a bőröm, viszketek tőle. Nem a márkán múlik; a bőröm lázad, pedig lenne mit. Meg ott a gyakorlatlaság – rohadtul nem akarok bohócnak látszani. Aztán van a szemhéjfesték (vettem ilyen 30+ palettát, egész jó, meg hozzá minőségi ecsetkészlet, ezzel, ha nem is mindennap, de elvagyok. A szemhéjfestéshez nálam a tus a kötelező – egyszerűen így nöttem fel (anyukámat néztem reggelette, ahogy cicásra tusolja a szemét, és nekem is jól áll). Ezzel egy a baj: most már nem húzhatom vastagra, ahogy szeretem és szép, mert 38 múltam bőven, és 2 órán belül lesz egy klónja valahol a szemhéjamon, erre pedig nincs torna, amit űzhetnék pont olyan rendszertelenül :(
    A másik a szemöldök.. meg tudja nekem valaki magyarázni, hogy ha a gyári hajam középbarna, minden más testszőrzetem igen sötét, akkor a szemöldököm miért (????) szőke?

    Évtizedek óta szenvedek vele, hogy ne tűnjön túl rajzoltnak. Most találtam a dm-ben ilyen eccence dual cuccot, még ez a legjobb. Persze, van ez a száltetoválás, ami tényleg jónak tűnik, nadenyolcvanezerért?! Inkább kajaalapanyagot veszek, és főzök valami nagyon tutit :D

    Szóval nehéz kérdés ez a smink, mert úgy-de-úgy csinálnám, de – ahogy Te is írod – se időm, se kedvem, se rendszerem, se kitartásom hozzá. Pénzről nem is szólva.

    Szóval maradok általában a spirálnál, illetve színes kontaktlencsét viselek, és néha szégyellem magam belülről, hogy talán nem vagyok eléggé Nő…..

    • Van olyan, hogy sminkfixáló spray, lehunyt szemmel fizimiskán spricceled magad, hagyod megszáradni, és kész. Annak segítenie kell a tusproblémán. Vagy vegyél vízállót, azt úgy kell lehúzni este. Szemöldökben még épp divat az erősre rajzolt, élvezd ki amíg tart!

  9. > mint autistának a swinger-klub
    ez meg milyen sztereotípiából jött?

    • Detto ezt akartam kerdezni. Nem is ertem.

      • Vannak az Aspergeresek, akik azt mesélik mindig, hogy ha túl sok az inger, nem árt visszavonulni. Ez általában intenzív, idegen szociális kontextusokban fordul elő: új emberek, új hely, sok minden történik, ismeretlenek a szabályok. Penelope Trunk ír még erről sokat, a magyarok közül Semota. Egy ismeretlen terület kb. belőlem is ezt váltja ki: shutdown, information-overload, visszavonulás. :)

        • Na de miert pont swinger klub? Miert nem kaszino vagy vilagkiallitas? Csak mert ugy hangzott a szovegben, mintha egy kozismert szolas lenne, en meg csak csodalkozva allok.

          • Jaaaaa, nincs benne szándékosság, csak olyasmit kerestem, ami relatív extrém, vagyis kevés ember élménye, és a legtöbb NT számára is brutál kihívás (vagyis odamegy, és elsőre kapkodja a fejét, hogy whattafuck, és hogyan is kell itt viselkedni mostan).

  10. Két évvel ezelőtt szereztem be az első sminkcuccomat, egy zöld-barna palettát, szemhéjtust, szemhéjpúdert és alapozót. Ezek a színek kellettek a cosplayemhez.

    Na azóta már van bordó-barna-zöld-kék sokféle árnyalat, tus helyett színes szemceruzák, háromféle szempillaspirál, alapozó és korrektor és púder is.

    Pedig nem sminkelem magam, csak amikor alkalmat érzek rá. Munkába például nem, mert úgyis elkenem, meg én nem fogok emiatt korábban kelni.

    De ha megyünk valahova, ha olyan kedvem van, vagy amikor egy hónap után először mentem el itthonról, akkor sminkeltem. Azt hiszem ez is olyan, mint a szépruha. Néha kell, de ha valaki már megszállottá válik és nem lép a boltba se anélkül, hogy egy kiló vakolat lenne rajta az már nem az igazi.

    Ha valaki három éve azt mondja nekem, hogy lassan külön polc kell majd ezeknek a cuccoknak, hát kiröhögöm. De ooolyan széééép színük van.:))) Főleg ennek a kéknek, amit csak árnyékoláshoz használok: http://makeup.blog.hu/2011/09/12/l_oreal_paris_oszi_ujdonsagok_color_infallible

  11. Es hogy a temahoz is hozzaszoljak. Sminkelni a szememet szoktam es semmi mast. Meg a bb kremtol is koszosnak erzem a borom es fulladok, a ruzstol meg kenyszermozgasom lesz. Viszont rajzolni meg szinezni szeretek, ugyhogy tarkabarka szemhejat festek, ha epp van ra idom meg kedvem. Pedig tanultam profi sminkelest, de nem erdekel, es amiota rovid a hajam, nem is fesulkodom. Egy szep sminket megcsodalok, de ugy vagyok vele mint a haziallatokkal, otthonra nem kene. En se tudom, mit lehet sminkrol ennyit blogolni, de nekem is olyan hobbim van, hogy kivulallo nem erti, hogy lehet tiz percnel tovabb erdekesnek talalni, en meg husz eve csinalom es meg mindig csak azt latom, mennyit kell tanulnom. Ugyhogy hajra. Sminkkel onnantol van bajom, hogy nemelyek kotelezove tennek, a fiatalokat nyomasztjak vele.

    • A teljes kep kedveert hozzateszem, hogy baromi szerencses vagyok a borommel. Nemcsak krater- es foltmentes, de negyvenen tul is szemelyit kernek a dohanyboltban. Ugyhogy en konnyen pampogok, nehany nagyob folttal vagy himlohellyel lehet hogy nekem se lenne nagy pofam, lenne viszont profi alapozom. Ez az en privilegiumom, elismerem.

  12. Nekem beauty blogom van, ezért iszonyat jót röhögtem ezen a poszton! :D Valószínűleg, amikor a blogomról/sminkelésről beszélek és az emberek csak furán néznek rám és bólogatnak, pont ugyanezt gndolják, mint amit leírtál! Jó megtudni, hogy “nézünk” ki külső szemmel. Zseniális!

  13. Sosem örülök, ha az autizmust vagy az aspergert belemossák nem szakmai szövegbe, így ez a mondat sem esett jól, de nem éreztem benne rosszindulatot, ezért még emészthető kategória számomra. Talán humoros, de nem ízléses a hasonlat és az egyébként jó írás könnyed hangvételét agyoncsapja azok számára akik mélyebben érintettek valami okból.

    Sebaj, a szöveg többi része viszont szimpatikus volt. :) Valahol csodálom a profi sminket, de inkább mint művészet, vagy önkifejezés ébreszti fel az érdeklődésemet. Szeretem a különféle témák köré épülő extrém sminkeket nézegetni a blogokon. Hétköznapi sminkelésben én is a fapadost szeretem. Fiatalabb koromban volt egy korszakom, amikor mindent kipróbáltam, de nem tudtam olyan “optikai tuningot” összehozni, ami érdemben dobott volna annyit az összképen, hogy megérje a belefektetett időt-pénzt-energiát, ezért felhagytam vele.

    Vannak olyan szerencsések, akik valóban smink nélkül is gyönyörűek, ők akkor is szépek, ha bénán sminkelnek vagy ha nem sminkelnek egyáltalán. Gondolom nekik célozzák többnyire a “minek ez az egész” kezdetű lamentálásokat, legalábbis ha nekem van ilyen jellegű kiszólásom annak ez lehet a gyökere.

    Ha jobban belegondolok, nyilván a szép lányok is lehetnek kishitűek és ezért igyekeznek még szebbek lenni… Azt gondolom, nem feltétlenül azzal a céllal mondogatják nekik a “maradiak” vagy az “öregek”, hogy szerintük felesleges a sok festék, hogy beleszóljanak a kis életükbe, inkább csak bátorítani szeretnék őket, megerősíteni az önbizalmukat.

    Az eddigi közel 40 évemben magamon még a fapados sminket is csak ritkán alkalmaztam, mert én is az önbizalom hiányos nők táborát gyarapítottam, “a gagyi akkor is gagyi, ha aranypapírba csomagolják” felkiáltással, de amióta nézegetem a beauty oldalakat és egy kicsit megismerem általuk a lánykákat akik írják őket, fokozatosan oldódnak fel a szépséggel kapcsolatos gátlásaim. Örülök neki, ha a sminkkel, mint mesterséggel vagy épp művészettel találkozom, szeretem a beauty bloggereket és szívesen olvasgatom az írásaikat. :)

  14. Uhh, pont mostanában gondolkodtam sokat azon, hogy mennyire hiányzik a sminkeléssel való játék. Munkámból fakadóan natúr sminkben vagyok, csak néhány terméket használva. Mindig elhatározom, hogy majd szabadnapokon kijátszom magam, de ilyenkor inkább csak örülök, hogy eltölthetek egy-egy napot smink nélkül is. Ehhez ragaszkodom.
    Én is blogokból tanultam meg sminkelni, régen vállalhatatlanul sok blogot követtem, de sosem szállt el velem a ló, ha vásárlásra került a sor. Nem akarok úgy megvenni valamit, ha tudom, hogy nem használnám. De jó lenne, ha olyan időbeosztásom/életmódom lenne, ami lehetővé tenné újra a gyakorlást! És nem megmaradni kezdő szinten.
    Egy biztos, inkább legyen bad hair day-em, mint egy bad eyebrow. :D

  15. Még csak alakomra sem sminkelek, bár a szavam és véleményem ilyen téren nem valami mérvadó, mert kissé fiús a stílusom. Persze kamaszkoromban, meg kicsit később próbálkoztam, kísérletezgettem, de egy idő után, ha csak szempillaspirált, szemhéjpúdert és szájfényt használtam, mindenféle alapozó nélkül, még akkor is úgy éreztem, hogy egy maszkot hordok, ami nagyon zavart/zavar. Na jó, nem tudom, hogy most hogyan állnék hozzá, hogy érezném magam kisminkelve, de sminkcuccokra költeni számomra csak pénz pazarlás. Ellenben a hajammal nagy ritkán szeretek kísérletezgetni.

  16. 6. Van néhány itthon cuccom, de szerintem már rég lejárt a szavatosságuk. (Fél évig állnak el? Irreális, hogy bármi ilyet elhasználjak fél év alatt.)

    • Igen, tipikus. Egyébként van ember a földön, aki valaha is elhasznált egy EGÉSZ üveg körömlakkot? :) (Azt hiszem, a legtöbb cucc félévnél tovább eláll azért. Legalábbis remélem. :))

      • Persze. Kétnaponta lakkozok, alap-és fedőlakkal+színnel, egy lakk kb. 3 hónapig tart ki. Ha 6-8 ml-es, akkor még hamarabb elfogy. Rúzs évente 1, púder 3-4. Aki rendszeresen sminkel, annak nem kihívás ezeket elhasználni, csak nem kell sokat felhalmozni, mert akkor tényleg nem fogynak.

        • Azokra gondolok inkább, akiknek sok lakkjuk van, minden színben, a napi ruházattól függően például. Ott kizárt dolog, hogy mind elfogyjon, mielőtt beszárad a cucc. Legalábbis azt hinné az ember…

  17. Jó volt, köszi.
    Amúgy ki az a Kim Kardashian??????????
    (amúgy nem érdekel, én a sztárok/énekesek/celebek/stb. kategóriákkal nem vagyok tisztában. :)
    BB

1 visszakövetés / visszajelzés

  1. A sminksztorim – Sophie does make-up | Sophie writes

Örülök, hogy beszélsz, kérlek gyűlölködés nélkül tedd, miután figyelmesen elolvastad és megértetted a szöveget.

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: