Ez (nem) ment idén: a 2015-ös blogstatisztika, számokkal és sztorikkal
És akkor most beszéljünk egy kicsit a 2015-ös blogsikerekről. A konkrét, számokban mérhető eredményekről éppúgy, mint a számomra kedves momentumokról. Mindkettőért nagyon hálás vagyok.
Random érdekességek elöljáróban
- idén 123 poszt született (ez a 124.), és kb. 400-at töröltem: ezek főként ilyen jellegtelen ettem-ittam-aludtam marhaságok ezer évvel ezelőttről, amikor még csak a haveroknak írtam, és idegesítettek (már nem a haverok, a posztok), így jelenleg 690 posztom van (ez a 691.)
- a legforgalmasabb nap április 20. volt, 74 687 megtekintéssel
- a leggyakrabban csütörtökönként és szombatonként posztoltam (persze, akkor volt időm)
- legtöbbet – 15-öt, ezzel a poszttal együtt 16-ot – decemberben írtam (és ez az elmúlt 7 év rekordja is kábé, elvégre most értem rá, na)
- a legnépszerűbb rovat a Közélet&szocio, a Lélekdolog, a Női témák és a Poén volt, így, ebben a sorrendben.
A legnézettebb és legnépszerűbb posztok
Dobpergés…
A top 3…
…idén a következőképp alakult (ha csak a 2015-ben írt posztokat vesszük figyelembe):
A híres Miért vonzódnak a nők a seggfejekhez? több mint 33 ezer lájkot/megosztást – szóval ilyen kis Facebook-aktivitást mérő izét, amit a jövőben az egyszerűség kedvéért lájknak, néha pedig megosztásnak fogok nevezni – kapott (meg még pár ezret, ha hozzá vesszük azokat oldalakat is, amelyek engedély nélkül átvették első betűtől az utolsóig). Egészen fura helyekről jöttek a népek tömegével, pl. a lovebox.hu és a love.hu előfizetői is lelkesen küldözgették a linket egymásnak. Annyira kiemelkedően jó posztnak azért nem tartom (sőt), és az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy nem is mindenki értette ám. A 226 ezer körüli megtekintés viszont mindenképpen meglepő, én is lehidaltam.
A Több mint 200 millió hiányzó lány, akik tolvajként jöttek a világra a világszerte kiirtott lánycsecsemők millióiról szól, és 5,1 ezer lájkot gyűjtött be. Ez egy nagyon fontos téma, ami nem csak a kínai és indiai helyzetre reflektál, hanem egyúttal a patriarchátus veszélyeire is rámutat: ez az eredménye annak, amikor a férfi “egyenlőbb” a nőnél, s a nő a társadalom számára így értéktelenné válik (léte egyetlen értelme: ha fiút szül). Örülök, hogy ez a fontos téma – és a kitűnő dokumentumfilm, amelynek mentén a jelenséget körüljártuk – nagyobb publicitást kapott a szerény közreműködésemmel.
Az A napi testszégyenítéssel kísért szexizmus, amit még lájkolunk is című írás azt mutatja be, ahogy a nem elég izmos-szálkás, majd – ugyanazon a napon – a túlzottan izmos-szálkás nő is nyilvános megszégyenítésre került a közösségi médiában, mert az embernek semmi se jó, ha az a célja, hogy jobban érezze magát a bőrében akár mások kárán is. A poszt 4,2 ezer megosztásig jutott. Fontos erről is beszélni, hiszen rengeteg stigma kapcsolódik a nagy átlagtól eltérő testekhez, pláne, ha tulajdonosuk nőnemű.
Néhány egyéb népszerű poszt
Negyedik helyen a Szeretném megkérdezni szerepel, 4,3 ezer megosztással. Ezért a posztért rengeteg támadást kaptam, még egy névtelen fenyegetést is a Gmailemre, mert a t. olvasó valamiért úgy gondolta, hogy a humanitárius szempontok minden esetben a nemzetbiztonsági megfontolások rovására kerülhetnek csak képbe, valamint a rasszizmus és iszlamofóbia elutasítása gyárilag nemzetellenes és kereszténygyilkos attitűdöt takar (gratulálok annak a “kereszténynek” is, aki a megerőszakolásomat kívánta).
Szintén több tízezren nézték a a Megvan a véleményed az ilyenről, mi? Meg is érdemli a sorsát?! című május végi posztot, 3,5 ezer lájkkal, amely az előítéletekről és a mögöttük megbúvó személyes történetekről szól, amelyekre a legtöbbször nincs rálátásunk. Amikor kevésbé ítélkezünk, az mindig azt mutatja, hogy nagyobb békében élünk önmagunkkal is. Én legalábbis ezt látom magamon, és hát figyelek.
Ezer-ezerpárszáz megosztást generált a nyáron aktuális Szabad a melegházasság Amerikában – a leggyakoribb kérdések és a legkézenfekvőbb válaszok (amiért szintén sok ronda kommentet kaptam), az 5 jel, hogy épp manipulálnak (amihez fájdalmas saját tapasztalatból merítettem ihletet), a Miért ilyen rohadt nehéz az elengedés, ha igazából alig volt közünk egymáshoz?! (amiről szintén nem a moziban láttam filmet), a Honnan tudod, hogy nem azt az életet éled, amit…igazán szeretnél? és még jó néhány egyéb poszt, amelyeknek említésétől most inkább eltekintenék. Épp elég ez is…
Fura anomáliákAzért vannak furcsaságok is. A Négy feleség, egy férfi például benne van a 2015-ös top 20-ban: |
A “kutya se nézte, de szerettem” – írások
…vagyis posztok, amelyek számomra kedvesek voltak, de nem értek el “kommerciális” sikert.
Mivel ez egy abszolút hobbiblog, és csak az írás öröméért írok (amikor épp nem pénzért teszem máshol), a “kommerciális” sikert némi iróniával kell érteni: annyit tesz, hogy ezeket a lőtéri sánta kutya nem nézte, de én azért szerettem őket…
A Drogbárót csináltam a világirodalom egyik legismertebb bántalmazójából egy irodalmi poszt az angol líra egyik klasszikusa alapján, és több óra munka, miközben nyilván röhögtem is sokat.
Az Így égesd porrá magad, ha újságíró vagy, amit a csúfos Sinead O’Connor-interjús botrány inspirált, nagyon rétegtéma: azok derülnek rajta, akik maguk is a médiában dolgoznak, vagy ismerik az iparágat. Azok viszont nagyon. :)
Érthető módon nem tarthat számot milliók érdeklődése a Búcsú egy marék epekőtől se, ami – talán nem túl meglepő módon – az epeműtétem hiteles krónikája. Aki hasonló aktusra készül (vagy esett át rajta nemrég), viszont tanulva szórakozhat, és nem kell félni, a videó egy animált anyag, muhaha…
Negyedik helyen van nem-volt-nézett-de-szerettem-listámon a Nem politikailag korrekt demográfiai kérdésekről beszélni? című poszt, ami igazából semmi extra, de két előnye van: a vakszerencse folytán azonnal reagált (hamarabb, mint a legtöbb nagy lap), és feszes szerkezetű, frappáns cucc. Később aztán a nagyok sokkal több plusz infóval megírták ugyanezt, így szegény értelemszerűen már nem rúghatott labdába: ilyen ez a médiapiac, nu.
Miért tudott ennyire megerősödni a Jobbik? – Ez is rétegtéma, és hát nyáron ezt nem sokkal később jobban megírták a témában nálam jártasabb emberek, nyár végére pedig csökkent a Jobbik népszerűsége, így baromira nem volt már aktualitása. De szeretek ilyesmit írni, még ha én nem is vagyok szakértő, és ez nem is az a felület, ahol az ilyesmi komolyabb érdeklődésre tarthatna számot.
+1 – Ó, és igazából csak ötöt akartam, de most jut eszembe, hogy tökre sajnáltam, hogy pár ezer letöltést és 233 megosztást hozott csak a Spirituális szexizmus, ami szerintem egy ELKÉPESZTŐEN. FONTOS. ÉS. AKTUÁLIS. TÉMA, de azt hiszem, nem sikerült elég közérthetően és szerethetően megírnom sajnos. Viszont nem tettem még le a dologról teljesen. Next time érthetőbb, frappánsabb, színesebb leszek.
Ahonnan jöttek a népek
Idén – akárcsak tavaly – a legtöbben a Facebookon keresztül érkeztek azok, akik nem direkt az oldal címét pötyögték be, hanem kattintottak: összesen 409 913 kattintás érkezett a Zuckerberg-birodalomból. A második helyen a keresők állnak, 67 230-cal (december 30. 12:30-ig, amikor is ezt a posztot írni kezdtem), a harmadik helyre pedig a kapu.hu került 14 582-vel, amit ismeretlenül is Holló Gábornak köszönhetek, és köszönök is.
Ahová mentek a népek
2015-ben a legtöbb kattintást a men.hu-nak szereztem, ahová közel ezer cikket írtam meg 2013 szeptembere és 2015 áprilisa között (ez volt az az időszak, amikor annyit fusiztam az akkori főállás mellett, hogy alig láttam ki a fejemből): 14229 kattot kaptak tőlem idén.
A második helyen álló blikk.hu vagy index.hu ehhez képest jelentéktelen számokat kapott, csak a rend kedvéért említem meg őket.
Keresőkifejezések
Napi szinten érkeztek vicces keresések a Googleből és a többi keresőből (régebben csináltam külön keresőkifejezéses posztokat, de ezek a poénok ma már inkább csak a blog Facebook oldalán kapnak helyet), de éves szinten semmi extra nincs. A nevem, a blogom neve az első helyeken, aztán a sorrend: érzelmi zsarolás, picsa, Bálint Antónia, Apa zenél, Benedek pápa, poligámia, spirituális dolgok, absztinencia, Szepesi Niki, Gregor Bernadett. Igen, igen, a “picsa” kivételével ezeket a témákat mind behatóan tanulmányoztam. A csúcstartó Bálint Antóniáról pl. egy tavalyi poszt szól, az önkormányzati választások kapcsán, ami akkoriban – tavaly ősszel – még a Cinkre is kikerült (és Gazda Albert megkérdezte, hogy én meg ki a bráner vagyok, az új Puzsér-e, amit valszeg nem dicséretnek szánt, de azért akkor is meghatódtam, mert nagyon nagy koponyának tartom Albertet). Ennyit a nosztalgiáról, na.
Végül, de nem utolsósorban az egyik legfontosabb összetevő:
A legaktívabb kommentelők
Egy hónapban átlagos 448 komment születik.
…akik nélkül nagyon unalmas lett volna itt minden idén a következők voltak 2015-ben:
- blaci200
- Matifa
- Ppander
- oliv08
- aritareal
És szerettük még: Hanna, zoldfuszal, sophiataylor, Árpád, András Virág, Corot, welcometore4lity, Barb Tailor, Holdviola, kistigris09, rabyn, Nitta, averil16, veragelencser, tollampapírom, Amon Ra, kanpulyka, venagancsos, fenchurch68 és bár több lettuk volna gabiriellát! Basszus, biztos kihagytam pár embert.
Köszönöm, hogy mindig mutattatok új perspektívákat, és sok izgalmas beszélgetésünk volt idén is. Nem csak ti, hanem mindenki, aki egyszer is részt vett egy király beszélgetésben itt az oldalon, vagy akár a Facebookon.
Blogtervek 2016-ra
Egyszer szeretnék csinálni egy vicces kis médiakísérletet: egy szabadnapon, amikor semmilyen munkám nincs, kipróbálom, milyen úgy működni, mintha ez a blog volna a főállásom. Vagyis nyolc órán át csak ezzel foglalkozom, és annyiszor posztolok, ahányszor egy melóhelyen posztolnék munkaidő alatt.
Van sok-sok téma, amit meg kellene írni, és gondolkozom interjúkban és riportokban is, de ez persze attól is függ, mire lesz időm, ihletem, kapacitásom, hiszen most elég képlékenyek a dolgok melófronton.
Emellett a fő cél, hogy a régi kedves olvasók ne menjenek el, a trollok oszoljanak, és tök jókat tudjunk beszélgetni 2016-ban is.
BOLDOG ÚJ ÉVET MINDENKINEK!
Még 2015-ös téma, ha szereted az ilyesmit:
…és hát ennyi, nem vagyok én hírportál.
Aztaaa :) pedig biztosra vettem, hogy 2015-ben lennebb csúsztam! De úgy tünik, nem tudom befogni, mert csupa olyat írsz. Én pl imádtam a drogbárós posztot.
Boldog új évet Eszterünk! :)
Ne is fogd be, mert jókat mondasz! :)
Boldog új évet mindenkinek!
Eddig ppander voltam, de mostantól Ellenpont.
Harmadik hely kb. 2 hónap alatt?
Mostantól sajnos (mások örömére) kevesebbet tudok itt lenni!
Eszter neked csak így tovább!
Kezdődjék a mai comment-özön!
BÚÉK neked is!
Igen, nagyon sokan vannak, akik nem kommentelnek, csak olvasnak, vagy írnak, de pl. a FB-on. Szóval inkább többen keveset kommentelnek, ha van valami érdekes téma, de kevés az igazán keményvonalas hozzászóló. :))))) :)))
Na, majd benézek hozzád is az új évben, hehe.
A vitánk hozott fel minket szerintem ;)
BUÉK!!!!
Jó vita volt!
Idén is lesznek ilyenek remélem! :D
Én is ;)
Ezeket olvasni is érdekes.
Majdnem leestem a székről, hogy statisztikai adat vagyok, vannak meglepetések :)
Pedig egy csomó mindenhez nem szólok hozzá, mert az úgy jó, ahogy van és csak nyugtázom, hogy nálam okosabb emberek milyen jókat írnak, tanulok belőle és én már csak rontanék rajta.
Boldog új évet!!
Én még nem csináltam összegző posztot a tavalyi évhez, de a wp küldd egy összefoglalót, és képzeld, ott azt írják, hogy nálam meg harmadik vagy. :)
Wow, mennyit bírok fecsegni, elhűltem.
Nem is, na! :)
Csak hajrá!
Soha nem tudhatod, hogy mikor van olyan gondolatod, ami (senki)másnak eszébe sem jutna.
Ha ezt nem osztod meg vele (és mindenki mással), ő (is) lesz szegényebb általa.
Hűha, köszönöm a megemlítést, én is nagyon szeretem ezt a blogot. Boldog új évet és sok jó posztot kívánok 2016-ra is!
Személyes kedvencem tavalyról:
https://barokeszter.hu/2015/04/30/drogbarot-csinaltam-a-vilagirodalom-egyik-legismertebb-bantalmazojabol/
Haha, köszi. Ki gondolná, kinek mi a favorit, ugye. Majd még lesz ilyen az új évben. XD
Boldog Új évet a taknyoszsepihegyeken is túlról, mert aki menő, az lázcsillapítótól kiütve ünnepli a szilvesztert és teljesen kipurcanva, köhögéssel tölti az év első hetét! XD (Gyerekkorom óta soha nem voltam még ilyen beteg, hogy ügyeletre kelljen szaladni…)
Nem is gondoltam, hogy ennyit kommenteltem – sokszor lemaradok, mert nincs időm, se energiám, de ha nem is tudok hozzászólni, általában minden posztot olvasok! :)
BÚÉK neked is, és jobbulást! :)